Átlátható elektronikus kormányzati szolgáltatási rendszer megteremtéséről fogadtak el memorandumot csütörtökön az angliai Manchesterben az EU jelenlegi és jövendő tagállamainak szakminiszterei.

Hirdetés

Csepeli György, az Informatikai és Hírközlési Minisztériumállamtitkára a konferencia után azt mondta: olyan kormányzati szolgáltatási rendszerről van szó, amely lehetetlenné teszi "a szokásos titkolózást, információ-visszatartást", és célja az elérhetőség megteremtése minden állampolgár számára. Az elfogadott program egyben az olcsó állam eszméjének megvalósítását is célozza, annak lehetővé tételével, hogy a valamely intézménybe egyszer már beadott személyes adatokat ne kelljen újból és újból ismét beadni új űrlapokon.

A szakminiszterek egyetértettek abban, hogy a majdani nemzeti digitális személyazonosító rendszereket - amelyek a hivatalban történő személyes, fizikai megjelenés kényszerét oldják majd fel - alkalmassá kell tenni az interoperativitásra, vagyis ha valaki például Ausztriában tudja magát ilyen módon azonosítani, ennek érvényesnek kell lennie az EU összes többi tagországában is.

Ezeket a szakkonferenciákat az uniós országok a 2000-es lisszaboni program jegyében rendezik; ez a kezdeményezés azt célozza, hogy 2010-re az EU a világ legversenyképesebb gazdaságává váljon. Arra a kérdésre, hogy egyetért-e az e program teljesíthetőségét kétségbe vonó elemzői véleményekkel, Csepeli György azt mondta: a 2001-2005 közötti folyamatokat tekintve "a szkepszis messzemenően indokolt ... a szándék sokkal ambiciózusabb volt (a felhasznált eszközökhöz mérve)".

Az államtitkár szerint azonban az idén újrafogalmazták ezeket a célokat és éppen a soros brit elnökség volt nagyon aktív abban, hogy az unió "realisztikusabban közelítsen" ehhez kérdéshez. A Moody's Investors Service nemzetközi hitelminősítő e héten Londonban kiadott, "Az EU állapota 2005 végén" című éves térségi elemzésében azt írta: a 2000-ben elfogadott lisszaboni versenyképességi program most már valószínűleg teljesíthetetlen.

Arra a kérdésre, hogy hol helyezné el Magyarországot az uniós mezőnyben az e-kormányzat fejlettségét tekintve, Csepeli György a csütörtöki manchesteri szakkonferencia után azt mondta, hogy "eléggé alul". Hozzátette ugyanakkor: az elmúlt egy évben csaknem 9 milliárd forint ment ki az önkormányzatokhoz, amelyek 2-3 éves programok keretében nagyon komoly fejlesztéseket indítottak el, és ez már elégséges lesz annak "a kritikus tömegnek az eléréséhez", amely az elektronikus kormányzást Magyarországon is elindítja. Az államtitkár szerint egyébként ez nemcsak technológiai kérdés; az infokommunikációval szembeni "fóbia" is akadálya a fejlődésnek.

A londoni Economist Intelligence Unit (EIU), a világ legnagyobb, nem befektetési banki jellegű gazdasági előrejelző és elemző intézete által nemrégiben összeállított 2005-ös globális "E-readiness" - "E-felkészültségi" - rangsorban Magyarország a vizsgált 65 ország közül a 30. helyre került, a 10 megszerezhető pontszámból 6,07-et begyűjtve. Az általános e-felkészültség kérdésében Magyarországot az idei EIU-összeállítás nem tárgyalta külön, de az új és leendő EU-tagokról külön kiadott, egy éve megjelent hasonló felmérésében a londoni elemző cég azt írta, hogy Magyarország az e-kormányzat területén "a lassan fejlődők közé tartozik".

Laptopok Már 49 900 Ft-tól!	E-book olvasók Már 17 043 Ft-tól!	Tablet PC-k Már 23 140 Ft-tól!	LCD monitorok Már 19 800 Ft-tól!
részletek »	részletek »	részletek »	részletek »