Az informatika alapjában véve nem politikai kérdés, de a bitek világát is lépten-nyomon átszövik választott vezetőink döntései. Szerkesztőségünk Kovács Kálmán informatikai és hírközlési minisztert kérdezte. Csodát nem vártunk mi sem, de néhány újabb bíztató ígérettel ismét gazdagabbak lettünk.

Hirdetés

SG.hu: Mi a véleménye a torz magyar piacról, miszerint a szélessávú előfizetések aránya ugyan nagyon magas hazánkban, de az összpenetrációt tekintve messze el vagyunk maradva az európai országoktól?

Kovács Kálmán: A minisztérium célja az internetszolgáltatásokkal kapcsolatban, hogy semlegesítse a szélessávú kommunikáció terjedését korlátozó tényezőket, ezáltal pedig felgyorsítsa a tartalom és a hozzáférés bővülését. Napjainkban már nem a betárcsázós internetelérésre fókuszálunk, hanem a szélessávra, mert ez megteremti az infokommunikációs technológiai ipar és annak felhasználói közti kapcsolatot. A folyamatok elősegítésére fogalmaztuk meg a Nemzeti Szélessávú Stratégiában foglaltakat.

SG.hu: Milyen eszközöket vetettek be ezeknek az általánosnak mondható célok elérésének érdekében és hogyan jellemezné a klasszikusan drágának mondott magyar internet-előfizetések díjszabásainak változásait?

Kovács Kálmán: Több fórumon elhangzottak már ezek az adatok és azt tudom megerősíteni, hogy folyóárfolyamon a DSL előfizetések ára hazánkban az OECD országok mezőnye közepén helyezkedik el. A probléma az, hogy vásárlóerő paritáson számolva helyzetünk kedvezőtlenebb, itt 22 olcsóbb és 7 drágább ország van DSL tekintetében. Mindezek ellenére pozitívak a kilátásaink, hiszen a fent említett paritásos értéken számolva 2002-2004 között a negyedik legnagyobb árcsökkenést tudhatjuk magunkénak.

A szélessáv elterjesztésének eszközei közül kulcsfontosságú az elektronikus hírközlési szabályozás (EHt.) életbeléptetése, ami az újonnan csatlakozott EU tagországok közül 2004. január 1-jével nálunk valósult meg először. Megteremtette a versenyt, ami mára a szolgáltatások árának 40-60%-os árcsökkenését eredményezte. Ha a trend így folytatódik, akkor a jövő év elejére elérhetjük az 5 ezer forintos árat, ami széleskörű kutatások szerint jelentős ugrást eredményez majd a felhasználók számában. Ez a törvény hivatott elősegíteni a piacszabályozást, ami a stratégiai célok megvalósításának alapvető eszköze. A következő szabályozás az elektronikus információszabadságról szóló törvény, mely az 1992-es adatvédelmi törvény újragondolása az információszabadság szempontjából. Az IHM és az IM együttműködve előkészítette a tervezetet, melyet a kormány elfogadott és több lépcsőben, 2006. január 1-ig életbe lép.

Mindenképpen kiemelendők a kistelepülési szélessávú infrastruktúra kiépítését célzó pályázatok és támogatások, melyen keresztül több milliárd forintnyi összeg fordítódik az elmaradt területek fejlesztésére.

SG.hu: Az ADSL ára már valóban csak pár ezer forint, és az összekapcsolási díjaknál az NHH keményen lép fel, de Magyarországon még ma is több százezer ember vezetékes telefonon, modemmel netezik, és azokról mintha teljesen megfeledkeztek volna. A piacilag nyereséges területekre már beléptek a vállalatok, de számtalan olyan kis falu van, ahol még az - ugyan létező, de csekély - állami pályázati pénzekkel támogatva sem mennek. Nem gondolja-e, hogy a sok ezernyi pár száz lelkes faluval is foglalkozni kellene?

Kovács Kálmán: A Közháló program a nem piaci területekre is eljuttatja a szélessávot. Az év végére minden olyan településen ott lesz, ahol van iskola.

Éppen ebben a hónapban hagyta jóvá a Gazdasági Versenyképességi Operatív Program Monitoring Bizottsága a szélessávú hozzáférések kiépítésére lehívható pályázati keret 3 milliárd forinttal való megemelését, ami így 10,5 milliárd forint lett. Ezt az indokolta, hogy az elmaradott területekre szánt 4,6 milliárd forint kevésnek bizonyult.

Mára a kistelepülések lefedettsége is ugrásszerűen növekszik. 2004 márciusában a 10 000 fő alatti településeken a lakosság 87,5%-a, ma pedig több mint 92%-a férhet hozzá a szélessávhoz. A legnagyobb ugrást pedig éppen a legkisebb 3000 fő alatti települések adati mutatják, hiszen itt 3,7%-ról 50%-ra ugrott az arány. A Nemzeti Hírközlési Stratégia 2010-ig célul tűzte ki, hogy Magyarország egész területén elérhető legyen a szélessáv, amihez nyilván nemzeti és EU-s pályázati forrásokra is szükség van, hiszen üzleti alapon itt nem éri meg a vállalkozásoknak fejleszteni. A módszer hatékonyságát bizonyítja a pályázat beadási kedv a szolgáltatók részéről, akik mostanáig már 10 milliárd forint összegre nyújtottak be több mint 60 pályázatot.

SG.hu: Nem látja-e úgy, hogy a kétezer eMagyarország pont helyett olcsóbb és jóval hatékonyabb lenne ugyanezt az összeget az internet elérések növelésére fordítani?

Kovács Kálmán: Az eMagyarország program célja, hogy ingyenesen, vagy alacsony áron igénybe vehető, közösségi internet-elérési helyek kialakításával biztosítsa a világháló elérését azok számára, akik egyelőre más módon nem juthatnak hozzá az internet adta lehetőségekhez. Az eMagyarország pontokat elmaradott régiók lakói, hátrányos helyzetben élők is használhatják. Az eMagyarország pontok száma: 2300 (!) és még 450 vár internetre. Ezt elképzelhetjük úgy is, mint egy digitális közműhálózatot, ahol az egyes pontok szerepe képletesen a közkutakéhoz hasonlítható. Hozzáférést és esélyt jelentenek mindenki számára.

SG.hu: Éppen ez a magas szám válthat ki ellenérzést, ugyanis lépten-nyomon láthatunk komolyabb számítógépparkkal rendelkező eMagyarország pontokat és sajnos saját tapasztalatom szerint ezeket főként nem azok használják akikre célozva van, hanem az eleve IT-szocializált emberek alternatív ingyenes netcafé gyanánt. Miért van szükség nagyvárosokban is 60-70 gépes termekre a sok kicsi mellett? Nem tettek tönkre így számos vállalkozást, akik hasonló profillal alapítottak internetkávézót?

Kovács Kálmán: Az IHM az internet-elterjedtség növelése és az esélyegyenlőség lehetőségének megteremtése érdekében írta ki az eMagyarország pontok I. és II. pályázatot, hogy az ország egész területén működjenek az állampolgárok számára könnyen elérhető, megfizethető árú, kiszámítható minőségben szolgáltató közösségi internet-hozzáférési pontok. Az egyik pályázat kifejezetten kistelepüléseket célzott meg. A Millenáris Park kivételével a pályázat során 1 vagy 2 db korszerű, internetezésre alkalmas számítógépet nyerhettek a pályázók. Ezt a mennyiséget természetesen saját forrásból számítógépparkká fejleszthették.
A pályázaton internetkávézók is részt vehettek, akik a kiírás szerint maximált - a piacihoz hasonló - áron nyújthatják a szolgáltatást. Az ingyenes városi netcafé megnevezéssel nem értek egyet, mivel egy nemrégiben végzett belső felmérésünk szerint a látogatók között az 50%-ot is meghaladja a hátrányos helyzetűek aránya.

Laptopok Már 49 900 Ft-tól!	E-book olvasók Már 17 043 Ft-tól!	Tablet PC-k Már 23 140 Ft-tól!	LCD monitorok Már 19 800 Ft-tól!
részletek »	részletek »	részletek »	részletek »