Örvénygép, avagy a tornádó meg­csapolása
2005. november 9. 10:05, szerda
Mesterségesen keltett tornádók jelenthetik a szélenergia újabb lépcsőfokát. Az úgy nevezett légköri örvény motor (Atmospherical Vortex Engine) egy kanadai mérnök, Louis Michaud találmánya, végcélja hogy az erőművek hőtöbbletét használható megawattokká alakítsa át.

Michaud szerkezetének prototípusát nyáron már tesztelték Utah államban. Az örvénymotor légköri hőáramláson alapul - ez akkor jön létre, amikor a Nap hője felmelegíti a felszínt, ennek következtében forró, nedves levegő száll fel, ami tágulni kezd. Mindez a lehűlés és a csapadékká sűrűsödés folyamatában energiát ad le, majd visszasüllyed a felszínre, ahol az egész folyamat elölről kezdődik. A természetben ez az emelkedési és süllyedési ciklus idézi elő a tornádókat és a hurrikánokat.


Michaud rájött, hogy ha meg tudná csapolni az erős függőleges légáramlatokat, akkor emisszió-mentes elektromossághoz juthatna. A Utah-ban felállított prototípus kívülről szemlélve egy 15 méter magas és 30 méter átmérőjű hengeres torony, belsejében jelenleg tüzelőanyaggal biztosítják a szükséges hőt. A torony alapja körül légbeömlők táplálják a benti forró, nedves levegőt, elrendezésével elősegítve az örvénylő mozgást. Az első kísérletek során Michaud több mint egy méter átmérőjű örvényeket tudott létrehozni.

A végleges szerkezet sokkal nagyobb lenne, körülbelül 100 méter magas és 400 méter átmérőjű, ami a torony aljában 50 méteres mesterséges tornádókat kelthetne, melyek akár 20 kilométeres magasságba is kiemelkedhetnek a tető nélküli építményből. Az örvényt a beömlő forró levegő növelésével vagy csökkentésével lehet szabályozni, és bár a prototípusban még nincsenek turbinák, a végleges változatban az alap körül helyezkednének el, hogy foglyul ejtsék, majd elektromossággá alakítsák a függőleges légáramlatok által keltett energiát.


Michaud szerint az örvénygép akkor lenne a leghatékonyabb, ha egy erőműhöz kapcsolva alkalmaznák - legyen az szén, atom vagy gáz üzemű -, hiszen ezek jelenleg is hűtőtornyokkal üzemelnek, melyek kondenzálják a gőzt, amit az elektromosságot előállító turbinák meghajtásához használnak. Mivel a hűtőtornyok több mint 100 millió dollárba kerülnek és 20 évente újjá kell építeni őket, ezért Michaud elképzelése szerint fokozatosan le lehetne cserélni azokat egy-egy örvénygépre. Ezek a hőtöbbletet energiává alakítják, ahelyett hogy az veszendőbe menne, így 20 százalékkal lehetne javítani az erőművek hatásfokán.

A szakértők óvatosan fogadták a találmányt. Nem tartják versenyképesnek a nappanelekkel, viszont viszonylagos egyszerűsége és alacsony költségei miatt el tudnák képzelni a harmadik világ gazdaságaiban. Michaud azonban nem ebbe az irányba tapogatózik, sokkal inkább a nagy energiatársaságok figyelmét próbálja felhívni gépére, egyelőre csekély sikerrel.

A utah-i telepen azonban folytatódnak a kísérletek, az eredményekről pedig az Amerikai Geofizikai Társaság decemberi ülésén fog beszámolót tartani a kanadai mérnök.
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
azazel  
2005. nov. 16. 13:29 | válasz | #61
Ráadásul a mostani megoldás is befolyásolja a környezetet. Paksnál maradva az erőműn való áthaladás után azért a Duna is mérhetően melegebb. Ennek is biztosan van negatív hatása.
Egyébként ezek a tornádók ki tudnának törni? Nem szűnnének meg a megfelelő mennyiségű meleg levegő hiányában?

plamex  
2005. nov. 15. 09:24 | válasz | #60
Mé nem fűtenek vele épületeket ? :)
Mi a gond ezzel ?

2005. nov. 14. 22:03 | válasz | #59
Negativan befolyásolja a környezetet? Madarak meg rovarok? Könyörgöm, akkor akkora tornádót csinálok, ami pont belefér a tornyába és nem tud belerepülni semmi. Na, ehhez mit szólsz? Különben is, mi a fenének csinálnék nagyobbat, mint ami meg tudja hajtani a generátoromat? Nem kell annak az égig érnie. De szerintem sokkal károsabb az, ha egy természetes tavat vagy folyót melegitünk folyamatosa. Az USÁ-ban volt is ebből gond, mert mindig köd képződött egy helyen az erőmű miatt. (melegitett egy tavat) Aztán a köd rátelepedett egy autópályára, ott meg egyszercsak történt egy tömegbalaeset. Szal nem csak az élővilágot veszélyeztetheti. :)
2005. nov. 14. 20:58 | válasz | #58
"Az olaj meg a szén ingyé van????"

Nézd meg, hogy mire válaszoltam.
dez  
2005. nov. 14. 19:47 | válasz | #57
Talán nem 1db szuperkondenzátor kell, hanem sok kicsi: az elosztott feszültséggel már megbírkóznak, és áramerősség is lesz.
2005. nov. 14. 10:54 | válasz | #56
De gondolj csak bele hogy milyen dielektrikum legyen abban a kondenzátorban, ha a villam a felhő és a föld között is kisül és ennek a levegőtávnak bizony elég nagy az ellenállása.
pipaxy  
2005. nov. 14. 00:06 | válasz | #55
Minden olyan „létesítmény” alkalmas lehet a hűtőtorony kiváltására amely ezt a rengeteg hőt fel tudja venni. Például lehet az folyóvíz, mint pl. Paksnál, vagy úgynevezett hűtőtó. Erőműveket általában igyekeznek folyók mellé telepíteni lévén az szolgáltatja a legjobb/legolcsóbb hűtést.

Ilyen hűtő-alkalmatosságokra viszont csak a víz-gőz körfolyamatra épülő erőműveknek van szükségük. A sima gázturbinás erőművek veszteség-hője egyszerűen a kipufogógázzal távozik.
NEXUS6  
2005. nov. 11. 21:04 | galéria | válasz | #54
Hát igen.
Kösz az infot!;)

És amelyik erőműnek nincs hűtőtornya ott hogy oldják meg a dolgot?
2005. nov. 11. 20:55 | galéria | válasz | #53
Haha.
2005. nov. 11. 18:09 | válasz | #52
Aha..
2005. nov. 11. 00:15 | galéria | válasz | #51
Csukii,

én rád szavazok.
Szerintem a villámot be lehetne fogni, valamilyen bazi nagy kondenzátorral vagy aksival, amelyet a föld alá építenek. és onnan lassan kicsöpögne az áram.

A geotermális energiának meg a hátulütőjéről épp a mai Híradó számolt be, az osztrákoknál van ilyen, és egy megjegyezhetetlen nevű folyót teleszennyez sókkal, és bejön ide is a Rába révén. Az emberek már-már határzárat csináltak tiltakozásképpen.
Caro  
2005. nov. 10. 20:52 | válasz | #50
Helló pipaxy!
Küldtél nekem ~1 hónapja privit, én válaszoltam rá két héttel későb, de azóta nem írtál.
Látom te is olyan sűrűn olvasod őket mint én. ;)
stive  
2005. nov. 10. 16:59 | válasz | #49
Csakhogy ez nem elméleti szinten létézik. Csak azok akik hamarabb találták ki. Azok naptoronynak nevezzék el. Ha jól emlékszem valahon Spanyolba egy kis 50 KW-os már teszteltek is. Ez messze van az új ötlettöl.
pipaxy  
2005. nov. 10. 16:23 | válasz | #48
Egyrészt mint Xantia írta, az élővilágot tönkrebassza (madarak, rovarok), másrészt úgy megváltoztatja a környék klímáját, hogy el se hiszed. (frontok, csapadék, hőmérséklet)

Az lehet hogy lokálisan negatívan befolyásolja az élővilágot, de hát melyik ipari tevékenység nem? De ezzel, ha tényleg úgy működik mint ahogy azt a feltaláló állítja, csökkenteni lehet az üvegház hatású gázok kibocsátását. És a lényeg: ha megelégeljük ennek a toronynak a lokális környezetkárosító hatását, megnyomjuk rajta a kikapcsoló gombot. A globális felmelegedés negatív hatásait viszont nem lehet majd kikapcsolni…
pipaxy  
2005. nov. 10. 16:03 | válasz | #47
Csak az a gond, hogy az erőművek hulladék hőjének csak kis részét használják fűtésre. A nagy része felhasználatlanul átadódik a környezetnek. Pl. Paksnál is a Dunát fűtik fele leginkább.

Szal én nem teljesen értem miért a hűtőtornyokat nézte ki a feltaláló, amikor rengeteg egyéb dolog amivel javítani lehetne a renceren.

Azért a hűtőtornyokat nézte ki, mert egy megszokott, mondjuk 500 MW-os erőmű 1000 MW hőt ad le hűtőtornyán keresztül. A rendszer más részei sokkal jobb hatásfokkal működnek.
2005. nov. 10. 13:55 | válasz | #46
Nem lehet, hogy valahol a Karib-tender környékén is kisérleteznek hasonlóval mostanában? Talán ez megmagyarázná az ottani hurrikán-sorozatot.
Amúgy szerintem a nap-energia hasznosítása a legjobb megoldás. Abban kéne fejlődni.
Ez a tornádógép pedig tényleg drasztikus hatással lehet az időjárásra a légkörre és a madarakra. Na meg a légiközlekedésre is. Szerintem se látszódna a légörvény, mindhogy tényleg az általa felszívott por és egyéb dolgok miatt látszik. Nos ilyen láthatatlan forgószelekbe ha belerepül egy madárraj, akkor nem csak hogy vérvörösen látszódik majd a forgószél, hanem a beszívott dolgok tönkre is tehetik a berendezést.
Szóval érdekes ötlet, de nem éri meg vele foglalkozni.
bld  
2005. nov. 10. 11:47 | galéria | válasz | #45
mindenki kaffer lenne:D
csak brana ember lenne a világon: )
amúgy sztem nem szabad elvenni az energiát sem a gőztől sem semmitől még a naptól se kéne mert az az ő energiájuk és nem vehetjük el mert az gonosság!
plamex  
2005. nov. 10. 10:53 | válasz | #44
Szar volt ...
Következő öttlet ?

Ironka  
2005. nov. 10. 10:32 | válasz | #43
Ha ez neked környezetvédő, akkor gondolom a galvániszap is az...
Egyrészt mint Xantia írta, az élővilágot tönkrebassza (madarak, rovarok), másrészt úgy megváltoztatja a környék klímáját, hogy el se hiszed. (frontok, csapadék, hőmérséklet)
Nem véletlen szkeptikus vele a tudományos világ.
NEXUS6  
2005. nov. 10. 09:57 | galéria | válasz | #42
Ha így nézzük akkor semmilyen energia nincs igyé, még a ZPE-sem, mert azt a berendezést is le kell gyártani, meg karban kell tartani!
2005. nov. 10. 09:21 | válasz | #41
Csak akkor van gond az elszabadult tornádóval, ha önfenntartó folyamat alakul ki. Akkor viszont már elég tisztességes lenne a hatásfoka (100% fölött), csak nyerd ki belőle az energiát! :) Sztem nem az előállítás lesz a fő gond, hanem az egy helyben tartás. De úgyse csinálják meg, addigra csak találnak egyszerűbb és olcsóbb megoldásokat!! Reméljük. :(
2005. nov. 10. 09:05 | válasz | #40
Az olaj meg a szén ingyé van????
Jó! :-)
Tehát magától feljön a föld alól fúrni sem kell, nem kell finomítani, mert autómatikusan fregmentálódik, és az adott állam sem kér pénzt érte akinek a földjéből kibányászod! (mondjuk Irak már nem :-( )
Ja és megújul, tehát ha kitermeled akkor hirtelen visszaterem a föld alá. :-)
Király, előkészítem a hordókat és hívom az olajat! Gyere olaj! :-)

Üdv Jötün
pbanfa  
2005. nov. 10. 09:01 | válasz | #39
Alapvetően én sem tartom rossz 5letnek, de csak addig, amig elvi síkon létezik.
Arról egy szó sem esett, amit már valaki itt le is irt, hogy vajon megvizsgálták e a környezetre és a környezetben lévő élővilágra gyakorolt hatását.
A másik, amiről egy szó sem esik, hogy hogyan akarják a tornádót "egy helyben" tartani? Köztudott, hogy a tornádók igény mozgékonyak és nagy a romboló erejük is. Nem vagyok benne biztos, hogy egy 100m magas toronyból ne tudna kitörni.
Szóval én egy kicsit még szkeptikus vagyok az ügyben, de hagynám magam meggyőzni!
NEXUS6  
2005. nov. 10. 08:45 | galéria | válasz | #38
Ez a 20% szerintem nem teljesen lehet igaz.
A hőerőművek hulladék hőjét azért pl fűtésre is szokták hasznosítani.

Ha ezek után áramot csinálnak belőle akkor azzal kell fűteni. Annak a hatásfoka, meg kb ua. lehet.

Azon kívül, egy ilyen létesítmény felépítése elég drága lenne egy hűtőtoronyhoz képest.

Másrészt, előbb van a kémiai/nukleáris energia,
abból lesz hőenergia,
azt átadják egy v. két köröön keresztül egy közegnek, ezzel hajtják a turbinákat, ami a hőenergia egy részét alakítja át mozgási energiává,
a mozgási energia nagy részéből villamos, kisebb részéből hőenergia lesz,
a villamos energia jelentős részéből a transzformálás, szállítás során veszteségként hőenergia lesz,
mint írtam a hűtőközeg villamos energia termelésre nem hasznosítható hőjével általában fűtenek,
ja és az energia egy kiseb része pedig eljut az elektromos fogyasztókhoz.

Mint látható egyik átalakítás sem 100%-os, a veszteség hőenergiáként jelentkezik.

Szal én nem teljesen értem miért a hűtőtornyokat nézte ki a feltaláló, amikor rengeteg egyéb dolog amivel javítani lehetne a renceren.
2005. nov. 09. 22:40 | válasz | #37
Nem értem, hogy miért vagytok ilyen pesszimisták ezzel a találmánnyal kapcsolatban. Én jó ötletnek tartom, és ha nekem pl. lenne egy hőerőművem, biztosan épitenék rá/mellé egy ilyet is a hűtőtorony helyett (vagy rá). Ha megnöveli az erőmű hatásfokát 20%-kal, az azért nem elhanyagolható energia és pénz. (ráadásul olcsóbb is, mint egy hűtőtorony) A környezetet sem rombolhatja jobban, mint az a sok szén/gáz/szemét amit elégetnek egy ilyen erőműben. (ha meg megújuló energia, pl. fa, akkor meg tiszta haszon) De mivel ezzel a szerkezettel több energia termelődik, még csökken is az erőmű környezetszennyező hatása. (több energia ugyan annyi elégetett anyagból) A tornádók méretét pedig lehet szabályozni a beengedett meleg levegő mennyiségével. Ennyit a 20 Km-es tölcsérekről. Szal én támogatom, mint minden olyan kezdeményezést, ami által jobban óvhatjuk a környezetet.
FecaA  
2005. nov. 09. 22:01 | válasz | #36
Meg ha valami "nemesfémből" csinálnák, akkor 1-2 percen belűl már csak a levegőben tudna folyni!
2005. nov. 09. 20:48 | válasz | #35
Valamint összekuszálja a mondatszerkezeteidet ;)
assdf  
2005. nov. 09. 20:10 | válasz | #34
Én befogom neked a villámot ha adsz egy olyan aksit ami képes annyi idő alatt annyi töltést befogadni... :)
assdf  
2005. nov. 09. 20:01 | válasz | #33
Nem olyan egyszerü geotermikus erőmüvet épiteni mert elég nehéz azért lefúrni a megfelelő mélységbe, igy inkább ott alkalmazzák ahol alapból is a felszin közelében van termálviz, ez viszont viszonylag kevés helyen van.Bár az alapelv nagyon egyszerü, viszont a rendszer hihetetlen mértékben korrodálódik mert a talajban ez a viz mindenféle ásványi elemeket tartalmaz.Megoldás lenne ha korrodálás mentes csöveket használnának csak épp senkinek sincs kedve (meg pénze) aranyból vagy hasonló nemesfémből késziteni ezeket.Igy aztán a legnagyobb költséget a karbantartás jelenti.
Csukii  
2005. nov. 09. 20:01 | válasz | #32
A villámokat fognák már be, és azok energiáját tárolnák el...

Én meg a számat. Tudom :-D
2005. nov. 09. 19:32 | válasz | #31
Aztán évente 2x elsöpri az erőművet egy egy nagyobbra sikeredett hurrikán. :)
2005. nov. 09. 18:48 | válasz | #29
Visszatérek a jól nézne ki messziről témához.
Mert sztem semmit nem lehetne látni, mivel az örvény az általa felkapott portól színeződik el.

Bár lehet, hogy hülyeséget beszélek...
Caro  
2005. nov. 09. 18:43 | válasz | #28
Nem hinném, hogy ettől javul a hatásfok.
A gőzt most is turbinákkal alakítják át forgási energiává, és az egész korlátja a termodinamika második főtétele.
(T1-T2)/T1
T1>T2
T1:kazán, T2:hűtő hőmérséklete.
Ez mondjuk atmoszferikus gőzre:(373K-300K)/373K=18%
Ez az elméleti maximum.
A víz max 380C köré megy, de ott már 22 MPa kell hozzá, hogy folyadék maradjon.
Ekkora hőmérsékleten már 61% az elméleti max. Paks kb. 30%-al dolgozik.
Szóval az egészből csak azt akartam kihozni, hogy nem biztos, hogy jobb, mint egy vízhűtésű erőmű. Ott ugyanis a hűtő hőmérséklete jobb(alacsonyabb), ezért a hatásfok is jobb lehet.
Xantia  
2005. nov. 09. 18:04 | válasz | #27
Én a Air.csoport tagja vagyok, és ellenzem a légkör ilyen való rongálását. Óriási méretű károkat okoz, beavatkozik a természet rendjében, összezavarja a rovarok, és költöző madarak természetes életciklusát.

Zocsi  
2005. nov. 09. 16:53 | válasz | #25
Sok katasztrófa lesz ebből a kezdetekben, ha meg akarják valósítani. Másfelől szvsz elég labilis techn lehet. Nem értem miért kell ilyen mértékben beleavatkozni a bolygónk dolgaiba. Olyan ez, mint a Haarp.
2005. nov. 09. 16:32 | válasz | #24
Ha számításaim nem csalnak, akkor egy ilyen 20 km magas cuccot 100-150 kmről is lehetne látni, már feltéve hogy a nézőpont és az örvény közötti légtömegen át lehet látni...
Érdekes lenne.. Mint régen a templomtorony felé mentek az emberek, így majd az örvény alapján fognak tájékozodni.
maxius  
2005. nov. 09. 16:25 | galéria | válasz | #23
Mintha nem tudnád a választ: baj
2005. nov. 09. 15:56 | válasz | #22
"Mert a geoterm. energia ingyen van, az olajért-szénért meg fizetni kell..."

Tévedés. Az olaj és a szén is ingyen van. Ott hevernek a föld mélyén, pont mint a geotermikus energia.
2005. nov. 09. 15:12 | válasz | #21
Mi van ha kiszabadul az a tornádó?
2005. nov. 09. 14:57 | galéria | válasz | #20
A 8-10 km magasságban repkedő Boeing-ek majd cikk-cakkban repkednek a sok szemetet cirkuláltató mesterséges tornádó között...

Mekkora faxkalapok vannak a tudósok között is, Uram Atyám!!!

Cat  
2005. nov. 09. 14:48 | galéria | válasz | #19
#3
2005. nov. 09. 14:43 | válasz | #18
Hát tényleg miért is nem csinálják?
Miért is építenek hőerőműveket?
Mert a geoterm. energia ingyen van, az olajért-szénért meg fizetni kell...
2005. nov. 09. 14:42 | válasz | #17
Azért megnézném......jó messziről.
NEXUS6  
2005. nov. 09. 14:25 | galéria | válasz | #16
Bőven sztaratoszféra. Ha jól emléxem olyan 10-12 körül van a sztatoszféra alja.

Na most ha ez egyfajta összeköttetést teremt a troposzféra (közvetlen felszín feletti rétegek), meg a sztartaoszféra között, amik azért eddig egymástól jól elkülönültek, nos akkor annak valszeg lesz egy-két következménye.

A zivatarfelhők sem nyúlnak fel 20 km-ig. Szal a kevergő levegő/por egyfajta ionizációt fog okozni, ezt megtoldva a 20 km-el...húbameg!

Szal asszem nem is kell ezt a pótlólagos ionizálást csinálni, amit írtam, anélkül is úgy fog ez mennydörögni mint a zistennnyila;)
2005. nov. 09. 13:31 | válasz | #15
Pláne hogy akár 20 km magasra is érhetnének, a cikk szerint.. Az már a sztratoszféra...
bobey  
2005. nov. 09. 13:01 | galéria | válasz | #14
Elkellene felejteni, hogy "majd ha piros hó esik"!
bobey  
2005. nov. 09. 13:01 | galéria | válasz | #13
El sem tudom képzelni, hogy milyen óriási mértékben változtatná meg a normál légköri áramlatokat.
2005. nov. 09. 12:56 | válasz | #12
Szélerőművek helyett szimetrikusan elhelyezett tórnádók fognak pörögni a pusztán
2005. nov. 09. 12:13 | válasz | #11
Akkor mindjárt ki kéne fejleszteni egy óriási gravitációs fegyvert ami bármit magához tudna rántani (tiszta Half-Life 2 :D), és a napot bár milliárd kilóméterrel közelebb kéne hozni, hogy megnövelje a napelemek hatékonyságát.......na az milyen látványos lenne.
2005. nov. 09. 11:55 | válasz | #8
Hát ez se új dolog... A spanyoloknak vannak már évek óta ilyen elven működő kisérleti erőműveik, csak ott a nap melegít.
2005. nov. 09. 11:12 | válasz | #7
Hát, szerintem nem fogják használni, mert csökkentené a szénhidrogén igényt, ami pedig nem jó azoknak, akik ezeknek a forgalmazásával foglakoznak.
Ugyan elbújtak a nyilvánosság elöl, de még mindig Rockefellernek hívják őket:).
Nem csodálkoznék, ha a hőerőművekben is komoly pénzük lenne, így aztán nagyon gyorsan meghozzák a döntést, köszönjük, nem, nekünk pont jó így.
NEXUS6  
2005. nov. 09. 10:51 | galéria | válasz | #6
Szerintem nem turbinákkal kéne foglalkozni, hanem ionizálni a lvegőt, és tekercsekkel leszedni az energiát!

NA akkor milyen látványos lenne, néha még villámlana is;)))))))
2005. nov. 09. 10:46 | válasz | #4
Az kérdés, hogy bevállik-e, az viszont tény, hogy működés közben rohadt jól nézhet ki.
Cat  
2005. nov. 09. 10:30 | galéria | válasz | #3
csinálnak, pl. a MOL
2005. nov. 09. 10:25 | válasz | #2
Számomra ez az ötlet még egy kicsit megfohatatlan. Ha tényleg üzembeiztosan és megbízhatóan működik, be fogják vazetni gyakorlatban is. Mellesleg ha már ide írok valaki magyarázza meg, hogy a föld mélyére szabályzott körülmények közt lefecskendezett víz gözzé válásából mért is nem csinálnak elektromos energiát, és ha csinálnak mért nem így működik minden erőmű káros anyag mentesen? De mondhatnám hogy más anyagot is cirkuláltathatnának energia kinyeréssel pl olajszármazékokat. Lehet hogy túl méjre kéne ásni és a folyamat működtetése több energiát igényelne mint amit termel?
2005. nov. 09. 10:13 | galéria | válasz | #1
Ez jó ötletnek hangzik, csak az lesz vele a baj, hogy elutasítják, majd 5-10 éven belül kicsit átalakítva bevezetik az energia konszernek mint saját találmányt...de azért drukolok...!