 Hozzászólások A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
És? :) Csak csővezetékeket kell lefektetni, és néhány 100 m3-es teret létrehozni a gépek számára. Ez közel sem lehetetlen.
"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard" - John F. Kennedy
|
ezek többsége a víz alatt van, nem? ha ez megoldható lenne, akkor akár a tengeráramlatokra is építhetnének erőműveket, gondolom
http://twitter.com/valamit76
http://conspiracy101.t35.com/
http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f
|
Lehetséges, hogy ez egy jó enegiatermelési módszer lesz. A Föld egy ideig azért még meleg marad belül. Ha nem is a vulkánoknál, hanem a lemezhatárokra kéne az ilyeneket rakni, ott mindig van magma.
"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard" - John F. Kennedy
|
ez a vulkán dolog nekem is eszembe jutott, mióta itt emlegették ezeket a lefúrásokat, de kérdés lehetne e szabályozni a vulkánkiöréseket? ill. miként lehetne hasznosítani a vulkán alapból igencsak zabolázatlan energiáját? mellesleg ha ez megvalósítható, nem lehetne ugyanilyen módon hőerőművet is építeni rá? :) vagy akár mozgásit, jön ott ki anyag rendesen...
http://twitter.com/valamit76
http://conspiracy101.t35.com/
http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f
|
Amit nyersz azon a 8 km-en elveszted a kerületi sebességben.
Hát, azért ez a vulkanikus energia felhasználása kicsit morbidnak tűnik nekem :) Főleg egy aktív vulkán közelében(jujj.... ) Persze, ha meg tudják csinálni, hogy egy ember se dolgozzon ott, akkor nem annyira gond. Legfeljebb átlag 200 évente újra kell építeni. :) De egy erőműhöz kell hűtővíz is(kivéve MHD, de ahhoz meg a vulkán hőmérséklete nem elég) Szóval folyó, vulkán kéne egy helyen.
"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard" - John F. Kennedy
|
Ki mondta, hogy felviszem? Helyi anyagokból építkezem (mindig az az olcsóbb), jó gyakorlat lenne a marsi telepekhez is. Amúgy vannak jó nagy magas hegyekre épített csillagvizsgálók, azokat is építették valakik. A Kapcsolat c. filmben/könyvben (Carl Sagan) különben az egyik féreglyukhajó úgy emlékszem hegyről indul, de megsemmisül, a másik tényleg tengerszint magasságból, Japán mellől.
Komolyra fordítva a szót: 8 km-t nyerni, asse semmi. A Himalájára könnyebb apránkint felvinni cuccokat, és onnan indítani, mint 8 km-rel lejjebb. Nekem ez nyilvánvaló. Persze, ez csak akkor lenne az igazi, ha Az Everst hegy Amerikában lenne. Ők legfeljebb azt tehetnék, hogy bedugják a Szent Ilona vulkán tetejét, arra ráépítik a kilövőállást, és már csak azt kellene megvárni, hogy kitörjön, ill. kiprovokálni a kitörését. 
ezekben a vulkánokban nagy energiák vannak, és a zöledk mindig is azt ismételgetik, hogy újratermelődő, ill. környeztbarát energiákat kell használni olaj, benzin meg ilyenek helyett. Nos?
Kara kánként folytatom tanításom.

|
Sztem egyszerűbb egy 8km magas csövet építeni, amiben vákum van, és végig abban mehetne a rakéta:)
|
Miért nem olvasol mielőtt válaszolsz? Sztem jól számoltam. 29 km az sztem 10kmes nagyságrendű. Vagy szted mennyi, centiméteres? Vízszintes mozgást pedig egyszerű függőlegessé alakítani. Persze nem mondom, hogy nincsennek megoldandó problémák, különben most is ezzel küldenének fel mindent.
|
Hogy viszel fel oda egy többszáz tonnás rakétát (plusz az indítóállást)? :)
Megizmosodnának a serpák, szó se róla, de el is tartana egy ideig... :D
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
morbid ötlet következik, szal ne nevess ki lécci: tegyük fel, pár léghajó 8 km magasan lebegtet egy mondjuk 2 km-es (a lehető legtöbb) mágneses gyorsítót, aminek attól függen hogy embert is indít vagy sem lehetne változtatni a sebességét... mellette szólna talán, hogy (valamelyest) mobil kilövőállomás lenne, az USA pl. akár Panamából is lövöldözhetne, ami közelebb van az egyenlítőhöz, vagy akár tenger fölül is valahol az egyenlítőnél, plussz a rakátaindítás úgy 10 km magasaba lenne szükséges, illetve még magasabban, ha a scramjet majd már működőképes lesz
http://twitter.com/valamit76
http://conspiracy101.t35.com/
http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f
|
most meg arra gondoltam, talán az lenne a legkézenfekvőbb ha mindkét irányba lődöznénk vele, teszem azt felváltva
http://twitter.com/valamit76
http://conspiracy101.t35.com/
http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f
|
Azt a mágneses akármit lineáris motornak hívják :) A 8 km-el kapcsolatban: 1) Mindegy, hogy hol fúrunk le, csak ott még nehezebb is(hegytető, meg minden) 2) Azért jobb onnan, mert ott nagy a kerületi sebesség, ami hozzáadódik az űrhajó sebességéhez. 3) Javaslom tanulmányozd az aláírásomat, és döntsd el, hogy az űrrepülések magasságához képest mennyi az a 8 km :) Az Olympos Mons! Az már valami. És az nem hegycsúcs, hanem fennsík. Mellesleg a Mars légköre sokkal ritkább is ugye. Meg a pályasebesség is kisebb.
"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard" - John F. Kennedy
|
ha jól tudom a fellövés helye szempontjából az egyenlítő körüli területek, az ottani magasabb kiemelkedések a legjobbak... a Csomoglungma már azért odább esik, mondjuk Cape Canaveralhoz képest már kevesebbel.
hogy mennyire számít 8-10 km, passz, ezt Cape Canaveralban kéne megkérdezni :)
http://twitter.com/valamit76
http://conspiracy101.t35.com/
http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f
|
Vagy mondjuk fúrni a Csomolungma gyomrába a tetejétől a talpáig egy lyukat, és annak az aljáról lőni ki az űrhajót, az itt már tárgyalt mágneses akármi segítségével...
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Mér ne lehetne a Csomolungmáról fellőni az űrhajókat? Cape Canaveralhoz képest van 8 km különbség. Ez annyira nem számít?
Kara kánként folytatom tanításom.
|
kötekszel?
http://twitter.com/valamit76
http://conspiracy101.t35.com/
http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f
|
"nincs rajtam rózsaszín szemüveg, de igen" - :) ez olyan Szalacsis volt....
|
(leszámítva, hogy elgépeltem) egy repülő szerkezet
nincs rajtam rózsaszín szemüveg, de igen: a világ olyan, hogy minnél jobban ismerjük egymást annál inkább elfogadjuk, annál kevéséb lehet apróságokba belekötve támadani egyikünket-másikunkat
http://twitter.com/valamit76
http://conspiracy101.t35.com/
http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f
|
"SpacheShipOne" - ez milyen szerkezet? Tessék levenni a rózsaszín szemüveget. A világ nem ilyen.
|
egyébként nem tudom ki hogy van vele, én időnként szoktam nézni Nasa képeket, a Földről, Marsról, bolygókról és minnél nagyobb-ban látom, annál lenyűgözőbbek. ráadásul valahogy az összetartozás érzetét növelik bennem, pl multkor Afrika-Közel Kelet képet néztem és olyan hihetetlen érzés hogy akkora különbségek legyenek ilyen egy helyen lévő dolgok közt: talán ha sokan mennek fel az űrbe (pl SpacheShipOne) az növeli az együttműködés készséget, meg az együvvé tartozás érzést... mit gondoltok?
http://twitter.com/valamit76
http://conspiracy101.t35.com/
http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f
|
nem tudom mekkora teherbírással lehetne egy ilyen kéttörzsű repit felruházni, ha elég naggyal és ne adj isten még 10 km fölé is emelkedne akkor még jobb is volna... azér bíztató, h már most látszik, h a jövőben lesz jobb megoldás... csak kérdés megérjük e mi még?:)
http://twitter.com/valamit76
http://conspiracy101.t35.com/
http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f
|
Egy csomó ilyen többlépcsős rendszer volt, de egy se valósult meg. Pedig az lenne az igazi. A scramjet tényleg nagy lökést adhat, de eddig csak 3 kísérlet volt, amiből az utolsó 2 sikerült(mondjuk az elsőnél nem a hajtómű, hanem a gyorsítórakéta hibája miatt nem működött a dolog). A scramjetnek magasan sem kell O2, ami nehéz, és nagy sebességekre tervezik. A léghajó szerintem hülyeség, egyszerűbb egy nagy teherbírású, akár kéttörzsű repülőgép megépítése. Persze külön kifutópálya kell neki, de ekkora tételeknél az a legkevesebb. Próbáld ki az Orbiter-ben, hogy mennyire megy a scramjet :)
"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard" - John F. Kennedy
|
Mindegy, azért ennyi idő alatt nem túl sok hőenergia halmozódik fel. Ha jó az alaki tényező. De ha sehogy nem megy, akkor elég simán a vízforralás, az elvonja a hőt, hogy ne süljön meg, ami bent van. Nem ez a baj, hanem az, hogy a 4 Mach az még nagyon kevés. Ennek a hatszorosa kell kb. Ha ennyire akarjuk felgyorsítani, 30g-vel 100 km kell! Bár az USA megtehetné, ha nagyon akarná, csak ugye kell még egy kis extra is, hogy ne lassuljon le túlságosan, amíg átszeli a Föld légkörét. Bár lehet, hogy azt egy sima rakétával lehet már tartani. Akárhogyis, minden Mach számít, mert a kezdeti sebességeknél eszik a legtöbbet a rakéta. Egyrészt mert légkörben van, másrészt meg mert benne van még egy csomó üzemanyag, amit szintén fell kell emelni.
"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard" - John F. Kennedy
|
4-5 fokozat:) egy balonnal felszállni 8 kilóméterre, onnan rakétával fellőni 40-re, ott scramjet beindít megy amíg bír, aztán megint rakéta, végül, ha messzire megyünk a Hold-Föld Lagrange pontban egy mágneses gyorsító :) (ugye nem a legegyszerűbb?:) )
http://twitter.com/valamit76
http://conspiracy101.t35.com/
http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f
|
"Bár az egész nincs egy perc, úgyhogy lehet nincs sok értelme" - erről van szó. Nincs értelme. És utána még egy ideig tovább nő a hőmérsélet! Valami egyéb (használható) ötlet?
|
Használd a fantáziád :) Mondjuk elhőszivattyúzzuk onnan, amivel vizet forralunk, amivel meghajtunk egy turbógenerátort, ami meg segíthet még jobban gyorsulni(erősíti a mágneses teret pl.) Bár az egész nincs egy perc, úgyhogy lehet nincs sok értelme.
"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard" - John F. Kennedy
|
nos, a kedvedért, mert látom érted a humort: akkor palacsinatsütőt nyitunk ugyanott.
http://twitter.com/valamit76
http://conspiracy101.t35.com/
http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f
|
A szoláriumban nem a hő hatására barnulsz.
|
nyitunk egy szoláriumot az űrhajó oldalában :)
http://twitter.com/valamit76
http://conspiracy101.t35.com/
http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f
|
Nos, szerintem nem önmagában a hasznos rakomány gyorsul, hanem valami viszi. Ilyen megközelítéssel, ha nagyon precíz akarok lenni, akkor a rakomány burkolata. Az efajta hőenergiát mire használnád?
|
hmm, nem sok ötletem van, esetleg hajtóanyagnak olyan megoldás, mint a Voyagereknek volt? vagy Lagrange pontba helyezni ezt a ketyerét? (ez utóbbi esetében mondjuk talán kevesebbet nyernénk vele, mint LEOn, tom)
http://twitter.com/valamit76
http://conspiracy101.t35.com/
http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f
|
Nagyon földhözragadt a gondolkodásod :) Látszik nem ismered a fizika legújabb eredményeit. ;) Mikor egyet-kettőt meglátok én is nézek egy ideig. Az űrliftnél sokkal durvább dolgok is vannak, bár egyenlőre csak elméleti levezetés szintjén.
"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard" - John F. Kennedy
|
Napvitorlával? Anélkül valami hajtóanyag mindenképpen kell. És abból meg nagyon sok kellene egy ilyen kilövőállomáshoz.
"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard" - John F. Kennedy
|
??? A rakomány? Talán a burkolat nem? De semmi gond, a hőenergia felhasználható. De simán lehet 30g-nél nagyobb gyorsulást is csinálni. s(a) függvény: s=a/2*t^2 t jelen esetben v/a tehát s=a/2*v^2/a^2=v^2/(2*a) ebből látszik, ha növeljük a-t, azért csökken az a hossz. De tényleg nagy kell. A holdon kell 5g-vel 10 km a pályához. Pedig ott sokkal kisebb a pályasebesség.
"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard" - John F. Kennedy
|
és ha - mondjuk napengergiára alapozva - a kilövések után a helyére mászna, korrigálná a pályamódosulását?
http://twitter.com/valamit76
http://conspiracy101.t35.com/
http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f
|
Egy idő után lelassulna a pálya és leesne. Ha csak az egyik irányba lődöznének vele.
"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard" - John F. Kennedy
|
ilyen mágneses gyorsító pályát nem lehetne alacsony orbitális pályára tenni és mélyűr kutatásokhoz gyorsító fokozatnak használni?
http://twitter.com/valamit76
http://conspiracy101.t35.com/
http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f
|
Mint írtam, a teleportálás kacsa, az erre utaló próbálkozások pedig mind szemfényvesztés.
|
Miért nem számolsz, mielőtt írsz valamit? Ismered a szükséges képleteket? Nem titok, még a fv. táblázatban is benne vannak. Ahhoz, hogy 30g-vel gyorsíts valamit 4 Mach sebességre, ahhoz ~29 km hosszú gyorsítóra lenne szükség. Már csak azért is nehéz a dolog, mert komolyan izzana az egész rakomány a légellenállás miatt. Függőlegesen illuzórikus 29 km mély gödröt csinálni, ha pedig vízszintes, és a végén enyhén ívelő a pálya, akkor sokáig megy a sűrű légkörben, és drasztikusan felhevül.
|
A 2km mély lyuk felvetése miatt írtam én is 2km-ert. Valójában 10km-es nagyságrendű gyorsító-hosszon gondolkoznak. 4Mach körüli sebesség pedig már elegendő a ramjethez. Egyébként nem szükséges embereket is ezzel felküldeni, azok mennek sima rakétával, a többi cucc (egy mars-expedíció 99%-a) pedig 30g fölötti gyorsítást is simán kibír.
|
Az nem kacsa volt, de nem is pontosan olyan teleportálás, mint a filmekben. 1 részecske állapotát tudják átvinni egy másik ugyanolyan részecskére (az eredeti részecske állapota közben megváltozik). Ezáltal lényegében teleportálódott a részcske, de nagyobb tárgyakra nem lehet könnyen kiterjeszteni a módszert.
|
csak azt felejtik el, hogy ez nem olyan teleportálás volt, mint a filmekben, egyszerűen a részecskék jellemzői egyeztek meg a kvantumösszefonódás elve miatt
|
A teleportálás olyan, mint az antigravitáció, meg az időutazás. Egyik sem lesz soha, maximum a filmekben/könyvekben, meg a bulvársajtóban (és interneten).
"Egy néhány évvel ezelőtt arról számoltak be a hírek, hogy ausztrál tudósoknak sikerült valamilyen fény nyalábot teleportálniuk." - ez egyike volt azoknak a nagy számú kacsának, amit legfinomabban is csak csalásnak és szélhámosságnak tudok nevezni.
|
Ennyi erővel azt is mondhatták volna hogy nesztek levetitünk egy lézernyalábot a műholdról oszt másszatok fel rajta
Programmieren verboten!
2004-2006: Az AMD nem jótékonysági intézmény!
2006-máig: Az Intel sem az.
|
Nem tudom. De nekem ez az egész egy agyrémnek tűnik. Elég elme beteg lehet az aki ezt kitalálta. Nem azt mondom, hogy a jövőben ez nem valósítható meg, de az nem most lesz, és mikor a technológia ezekbe a magasságokba emelkedik, akkor már biztos meg tudják oldani a teleportálást is. És akkor már nincs szükség erre a liftre. Egy néhány évvel ezelőtt arról számoltak be a hírek, hogy ausztrál tudósoknak sikerült valamilyen fény nyalábot teleportálniuk. Ezzel a liftel az a probléma, hogy nagyon sokára fognak olyan kötelet készíteni aminek a folyáshatára olyan magas, hogy elbírja saját tömegét, a rajta mászó robotér, a szállított árút, vagy embert, valamint a környezeti hatások terhelését. Szerintem ez egy nagyon jól sikerült party volt ahol a résztvevők jól érezték maguknak. Elköltöttek egy csomó pénz, és semmi értelme nem volt az egésznek.
Nyugalom a hosszú élet ritka!
|
hehehe :) Biztosan így lenne, csak én nem a kőszénről beszéltem, hanem a szerves szénről, amiből picit több van :) Egyébként a jelenlegi szénkészletek az USA jelenlegi energiafogyasztását még 500 évig tudnák fedezni. A gáz és az olaj, úgy 50-70 év között. Sok anyagot elő lehet állítani tömegspektroszkóppal is, csak megint az jön be, hogy "enyhén" drága. És a réz pl a becslések szerint a század második felében elfogy. Akkor baj lesz.
"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard" - John F. Kennedy
|
Jön egy kis oldalirányú szél, és annyi... ezért kell a kábel. Ezt a lézermeghajtást elég problémásnak látom, és nem hiszem, hogy olcsóbb lenne.
|
Nem ártana, ha számolnál is egy kicsit. 8g (ennél több nem nagyon lehet, mert az űrhajós megsérül) gyorsulás esetén egyenes pályán (ha görbülne, akkor csak kevesebb lehet, mert oldalirányú erő is fellépne, és az eredőben nagyobb megpróbáltatást eredményezne) 2 km utat ~7.14 mp alatt tesz meg, a végsebessége ~560 km/h lesz. Szerinted ez elég lenne? Gyakorlatilag csak annyit lehetne nyerni a dologgal, hogy az elért sebességet nem rakétahajtással érik el, vagyis 1 fokozatot meg lehetne talán sprórolni. Viszont hatalmas energia lenne szükséges olyan nagy tömeg mágneses gyorsításához, valahonnan azt is ki kell nyerni, és nem biztos, hogy gazdaságosabb, mert ugye itt még a pálya tervezésének/építésének/tesztelésének/fenntartásának/karbantartásának a költsége is hozzájön.
|
Ja, azt elfelejtettem hozzáirni, hogy természetesen a végcél itt is ugyan az: olcsón kijutni az űrbe.
|
Én egy olyan rendszert láttam, ami nem kötéllel működik, hanem egy lézer tol felfelé egy búgócsiga szerű tárgyat, amit előtte megforgatnak. Az alja fényes, és tényleg működik, olyan 30 méterre lövik fel vele "csigát". Érdekes hangja van fellövés közben, mert nem folyamatosan éri a lézer, hanem nagyon gyors impulzusokban. Ehhez mit szóltok? Még csak kötél sem kell hozzá, a robotról nem is beszélve.
|
igaz
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Nem feltétlenül kell 2km mély, elég ha 2km hosszú. Jól felgyorsítják vízszintesen, aztán az elhajlított pályán kilövik. Persze elég nagy görbület kell, hogy ne roppanjon össze. Egyébként 2km mély gödröt sem nehezebb megépíteni, mint több km magas kilövőállást ami a kötelet tartja az űrfelvonóhoz, létezik is ilyen mély bánya. Oxigén meg nem hogy nem kell, hanem egyenesen zavaró, ha van, hiszen csak lassítja a szerkezetet, ezért ki is kell szivattyúzni. Az űrhajót pedig mágnesesen gyorsítják fel, utána jöhet a ramjet, scramjet majd a rakéta.
|
A szén tuti hamarabb elgogy. A vasat legalább újra lehet hazsnosítani.
|
a hegybe epitheto magnesagyuval mi van...?? "fillerekert" lehetne utanpotlast feljutattni az urbe...?
|
Ez nem igaz. A rakéta a lendületmegmaradás elvén működik, a Földre semmilyen hatással nincs egy kilövés. Akkor lenne, ha gyorsítópályát alkalmaznánk de a Föld tömege 5.9e+24 kg, úgyhogy még fel lehet lőni párezer milliárd tonnát. míg a nap hossza 1 mp-vel megváltozik. De attól sem kell tartani, mert lehet a másik irányba is lőni(igaz nehezebb). Inkább attól kéne tartani, hogy elfogynak a nyersanyagok. Nem lehet akármeddig kitermelni aztán mehet a szeméttelepre! Az soha az életbe nem fog újra összegyűlni, aztán lehet menni részecskegyorsítóba szénből vasat előállítani párszázezer $/kg-ért.
"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard" - John F. Kennedy
|
van fogalmad mennyi 2km mély gödör?? az országunkban hegy nincs ekkora!! nemhogy gödör másik fele, hogy nagyon mélyet ásni nem lehet, csak fúrni, fúrásnál meg csak nagyon keskeny lyuk lehetséges, amiben az esetleges rakétának nem lenne elég oxigénja sem a tökéletes égéshez, illetve gyorsuláshoz
|
méretes egy Hortobágy lesz az, ahol ilyen ostorral csattogtatnak majd :)
http://twitter.com/valamit76
http://conspiracy101.t35.com/
http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f
|
Es mivan ha elszakad a kabel? Szerintem egy nagy ostor lesz belole, es valakire lecsap:)
|
Kérdés mennyibe kerülne.
Találjanak már ki valaki értelmes meghajtást.
|
viszont a nem emberes missziókat indíthatnák így (műholdak, ISS részegységek, mars kutató roverek, ellátmányok... ma még amúgy is talán ez a többsége)
http://twitter.com/valamit76
http://conspiracy101.t35.com/
http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f
|
Akkor meg a centripetális gyorsulásba pusztul bele.
"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard" - John F. Kennedy
|
mehet az vízszintesen is több száz km-t utána felkanyarodik a végén és elszáll.
Gigabyte GA-P35-DS3L, Intel Core 2 Duo E6550 @ 3,4 GHz, 4x1GB 1066 DDR2, Galaxy 9600GT OC 512MB
|
Csak a gyorsulást lehet nem bírná ki az ember, a kisebb gyorsuláshoz meg túl hosszú kilövő gödör kéne szerintem.
|
Ilyen terv is van, nem sokkal lemaradva az űrlift mögött. Az űrlift egyetlen előnye sztem hogy ltványosabb.
|
Azért ez elég agyament ötlet, valamelyik marha olvasott az égig érő paszulyról? Már ott sem sült ki jó dolog, hogy fölmászott a felhők közé 
Kíváncsi lennék nem lenne-e gazdaságosabb egy olyan rendszer, hogy mondjuk 2 km mély gödörből mágneses gyorsítással indítani egy rakétaszerűséget, ami ha kilép a gödörből, rakétahajtással, vagy esetleg torló hajtóművel folytatná a levegőbe.
|
Ahogy elnézem, itt egyeseknek fogalmuk sincs arról, hogy mit jelent a geostacionárius pálya, mennyi a Föld felszínétől a 90 ezer km, mekkora a légkör "vastagsága", stb. Először ezeknek nézzetek utána, és akkor talán nem születne ennyi vad hozzászólás.
|
No. Kicsit utánanéztem a Wikipédián, és ott azt mondják, hogy valóban az ellensúlytól függ, hogy merre szeretne majd mászni a rendszer.
Abban igazad van lola, hogy ahhoz, hogy a kábel feszes legyen, kell némi feszítő erő, tehát nem balanszírozhatják ki pont nullára a rendszert. Így valóban el fog mászni kifele, de ha valami aktív rendszer van a kábel végén, akkor megoldható, hogy visszanavigálják a felszínre a közeli végét.
Egyébként meg a feszítés sem biztos, mert vannak -figyelem!- mobil földi állomástervek is, hajón meg levegőben, hogy elkerülhessék vele a viharokat. Tyűha!
Érdekes bónusz fícsör, hogy a kábel messzire nyúló végére elvíve a terhet azt ki lehet parittyázni "ingyé'" akár a Szaturnusz pályájáig is, mert helyre kis kerületi sebességet ad hozzá az a pozíció.
|
Nem, nem, az más tészta!
Ott áramot nyomatnak egy hosszú drótba, oszt' ahogy a műhold átszeli a Föld mágnese terét, a jó öreg Lorentz-erő húzza lefelé az eszközt... Tudod, jobbkézszabály, merre mutat az erő, ha a mágnese tér ilyen-olyan, etc...
Na, ez például egy elegáns megoldás, ilyenkor nyerem vissza a bizlamam a mérnökökben.
|
Egyszer azt hallottam hogy az elöregedett műholdakat úgy akarják megsemisíteni, hogy pár tíz méteres kábelt endedne ki, ami aztán felelé mutatna így az valahogy lefékezné a műholdat, leesne és elégne. Szerintem ugyen az a mehazizmus jönne létre, ha elszakadna a kábel.
|
A nanocsövekkel jelenleg az a baj, hogy az elemi szálak azok nagyon stabilak, csak nehéz őket stabillá összegyúrni. Ezért kísérleteznek, hogy az elemi szálak között gyémántkötéseket alakítsanak ki, és akkor sokkal jobb lesz. A gond szerintem inkább a rezonancia. Egyes helyekre kioltó egységeket kéne telepíteni, hogy ha elkezd rezegni, akkor ellentétes amplitúdóval befolyásolják az egészet.(pl valamilyen tömeget lóbáló motor) Kompozit anyagokból elméletileg 130 km magasat lehet építeni. A nanocső szakítószilárdsága ezeket több 10x-esen meghaladja, és az SWNT-k is már bőven elegek az űrlifthez.
"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard" - John F. Kennedy
|
Biztos vagy az elso pontban? Ez az urlift nem olyqan, mintha lenne egy olyan geostac allomasunk, ami egyszeruen lelog a foldre, meg kifele is ugyanannyit? Miert repulne el? A muholdakat sem kell kikotni madzaggal, oszt' megsem allnak nap koruli palyara. Nem kotekedni akarok, de ezt tenlyeg nem ertem.
Nem akkor van csak igy ha nagyobb tomeget pakolok a kulso vegpontra?
A nyiro igenybeveteles megjegyzesed viszont teljesen jogos, mea culpa.
|
"A foldi vegallomas mar kenyesebb tema, de ha az megserul, akkor sem fog osszeomlani, hisz ne felejtsuk el, hogy nem lift ez, hanem lelogatott kotelletra." - ezt nagyon rosszul gondolod. Akkor lehetne lelógatott kötéllétráról beszélni, ha a másik végpont stabil helyen lenne. "Egy kicsit elmaszik majd a lenti vege mielott befogjak, ami biztos maceras dolog lehet." - ha a kábel elszakad, az ellensúly a hozzá rögzített kábellel elrepül. Azt nem fogják már be, mert nem is lenne értelme. "Csak gondoljatok bele azonban, hogy mekkora egy cucc lenne ez. Egyszeruen nem latom modjat, hogy vegzetesen meg lehessen rongalni." - a kábelnek nagyon nagy szakítószilárdságúnak kéne - többek között - lennie. Ha oldalirányból kap valamit, az nyíróhatás lenne, és minél vékonyabb a kábel (a kis önsúly miatt), annál nagyobb az esélye, hogy elnyíródik/elszakad.
|
Bocsi, de ez rossz példa volt. Rémlik valami, hogy valamikor az 1980-as évek végén a vörös téren landolt egy német egyetemista egy kisrepülőgéppel. Akkoriban pedig azért még jobb állapotok uralkodtak arrafelé...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
Jobb lenne ha inkább a még felderitetlen enerigaforrásokat probálnák meg alkalmazni.Vákumenergia, nullponti energia és tsai
Kétféle világ létezik. Az egyik amit látsz és a másik ami mögötte van. Ami mögötte van azt a pénz irányitja. Találd ki melyik világ irányitja melyiket.
|
Na ja, nagysagrendekkel erosebb es konyebb kotel kell hozza, ezert is kerul szoba allandoan a szen-nanocso. Mihelyt sikerul olyan anaygot talalni, ami egyaltalan elbirja a sajat sulyat, akkor megvan a fonyemereny, hiszen ahhoz a par ezer/tizezer/millio tonnahoz kepest bakfitty lesz a rajta szaladgalo nehany kabinbolha a maga esetleg 100 tonnajaval. Csak ugye meg nem tudunk ilyen materiat ipari meretekben gyartani. Egyelore...
Ha viszont sikerul egy kis vekony allando kabelt lelogatni az orbitalis palyarol, aqkkor azon mar fel lehetne kuldeni azt, ami az allando allomas epitesehez kell, ahogy a kabelhidak epitesenel is csinaljak.
Fentiekbol kiindulva, nem hinnem, hogy egy mezei utasszallito veszelyt jelentene a kabelre. Ugy szelne kette, hogy maximum egy kis pengest lehetne hallani, ahogy megremeg mint a hur. A foldi vegallomas mar kenyesebb tema, de ha az megserul, akkor sem fog osszeomlani, hisz ne felejtsuk el, hogy nem lift ez, hanem lelogatott kotelletra. Egy kicsit elmaszik majd a lenti vege mielott befogjak, ami biztos maceras dolog lehet. Csak gondoljatok bele azonban, hogy mekkora egy cucc lenne ez. Egyszeruen nem latom modjat, hogy vegzetesen meg lehessen rongalni.
Na ja, legfeljebb urszemettel, mert az tenyleg problema.
Nezzetek meg alaposan Cifu abrajat, azert gondolom latszik, hogy nem egy nyomorult ISS volumenu dologrol van szo, hanem valoban a kozeli vilagur meghoditasarol. Nem szeretem, ha ilyenkor evtizdekrol beszlenk, csak annal nagyobb lesz a csalodas. Nezegetem neha a U.S. Army holdbazis terveit 1960-bol es elszorul a szivem.
Ha az ukunokam meg meglatja az elso kabel leengedeset, mar boldog leszek... Ha nem kopognak be a menyorszagba, mert arra morcos leszek. :)

|
Menj be Moszkva légterébe egy vitorlázó géppel, és ha túléled akkor lehet beszélni terrorista veszélyről. Egy 100 km-es buborék kell az indítóállomás köré, ami azon belül kerül és nem szerves anyag arra kilőnek egy 10 nagyhatótávolságú rakétából álló légelhárító csomagot, majd felveszik vele a rádiokapcsolatot, hogy van x másodperce hogy a 100 kmen kívül keveredjen, mert 100kmnél lép működésben a rakéták önmegsemmisítő mechanizmusa. Amit akarnak, azt úgy építenek, hogy meg lehessen védeni nem csak holmi terorristáktól, hanem ellenséges államok támadásától is (kivéve nukleális csapás).
|
"És szó sem volt arról, hogy az 590kg lenne a végcél" Ez meg sem fordult a fejembe. Az erteket a cikkbol vettem es csakis a problema illusztralasara hasznaltam, tehat, hogy egysegnyi kotelhossznal mekkora az a minimalis koteltomeg ami a feladatra megfelel. Nyilvan erre kell, hogy legyen egy arany ami alkalmazhato lehetne barmilyen megkovetelt teherbirasra.
|
amit a NASA mostanában használ annak ha jól tudom pár gramm csak a tömege méterenként:
"... egy Los Angeles-i gyár ilyen drótkötelek készítésére specializálódott. Egy ilyen kábel vastagsága valamivel kevesebb mint 1 mm, teherbírása kb. 100 kg.
Nagyon vékonyak, könnyűek, ugyanakkor igen erősek, így tökéletesen megfelelnek az űrben való használatra. A végleges formájukban a kábelek a 2 cm-es vastagságot is elérik (a vékony szálak össze vannak fonva) és képesek kolosszális terheket is kibírni."
** ha elfordítod a fejed, könnyebb elhitetni magaddal, hogy nem is tudsz a dologról, és pláne nem vagy felelős **
* az a bolond aki nem hagyja magát kicsit sem azzá válni *
|
Pont az a lényeg, hogy elég erős kötelet akarnak kifejleszteni. És szó sem volt arról, hogy az 590kg lenne a végcél, vagy hogy mennyi volt annak a referencia kötélnek a tömege (szerintem messze nem 1kg). Ha jól tudom sima acél huzallal 800m-t lehet elérni, márpedig az messze nem csúcstechnika.
|
|