 Hozzászólások  A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
Mert ahhoz,hogy legyen más irány is,előbb ki kell építeni az alapokat az új helyen.Az "űrgyarmatosítás" nem olyan mint a nagy földrajzi felfedezések korszaka,hogy akárhová vetődött is a hajós,szinte mindenütt volt élelem,víz,fa,munkaerő stb. ami megkönnyítette a hídfőállás hiépítését.
A Marson vagy a Holdon lényegében nincs semmi amit közvetlenül fel lehetne használni,csak a nyeranyagok adottal,ezek hasznosításához pedig ipart kell telepíteni,ami se nem egyszerű,se nem olcsó mulatság.....
|
Áve!
Még mindig csak abban gondolkodtok, hogy a Földről kell mindent elküldeni...
A marsra küldött automata akár küldhetne az emberes expedíció elé is üzemenyagot, oxigént, stb...
Ezt nem értem igazán a Hold expedícióknál sem. Miért csak egy irányról van mindig szó?
Csürsz!
Én
|
A CNN-en most olvastam, hogy a kínaiak egy évvel az amcsik elött akarnak holdraszállni és kifejezetten a z ott levő H izotóp vizsgálatáért.
PS3 ID: NEXUS0001 Aevum est crudus, sed non satis.
CS.N.T.K.K! & A.M.É! A hétfő bűn!
Avagy: "Az ördög a részletekben van elásva!";)))
|
Persze ez akkor lenne az igazi, ha legalább erre az útra összefogna az EU, Oroszország, KÍna, meg USA.
Sajnos a politika és az túlzott önzés ezt szinte teljesen reménytelenné teszi. Az ESA és az Oroszok illetve a Kínaiak és az Oroszok sem azért működnek együtt, mert "közös célért dolgoznak", hanem mert az oroszoknál van megfelelő tapasztalat, az ESA-nál illetve a Kínaiaknál meg pénz...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
Akkor legyen kompromisszum!
Lőjenek fel egy mentőűrhajót, meg vigyenek magukkal sok üzemanyagot, h ne kelljen tehetetlenségi pályán vacakolni, hanem végig gyorsulva/lassulva tehessék meg rövidebb idő alatt az utat.
Persze ez akkor lenne az igazi, ha legalább erre az útra összefogna az EU, Oroszország, KÍna, meg USA.
Egyedül bevállalni hatalmas költség és nagy rizikó is egyben (sztem )
Aztán ne felejtsenek el vinni magukkal egy nagy hatótávolságú wlan routert sem ! :) :) ( net nélkül 1 lépést se ! )
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek
Lao-Ce
|
Igen, de így nem csak évente 1 alkalommal lehetne űrhajót indítani.
Lehetőség lenne mentőakciót is felküldeni ha baj van. Pl ha nem tudnak valami meghibásodás miatt vissza indulni. Így talán még az elött odaérhetne egy mentőexpedíció, hogy a készleteik kifogynak.
Mondom, ha csak zászlót akarnak kitűzni akkor aláíropm, hogy felesleges, de ha rendszeres kutatást, ne adj isten kolonizálni akarnak akkor nem!
Amúgy ha megnézed
ezt az oldalt, akkor láthatod, hogy az L pointok, nem csak pár százezer km távolságra vannak. Másrészt a több lépcsős rakéta elve is az, hogy gazdaságosabb, jobb, olcsóbb, nagyobb teherbírású járművet lehet készíteni, ha nem cipelsz magaddal olyan tömeget, ami nem kell. A tankolásos koncepció is ezt az elvet követi.
PS3 ID: NEXUS0001 Aevum est crudus, sed non satis.
CS.N.T.K.K! & A.M.É! A hétfő bűn!
Avagy: "Az ördög a részletekben van elásva!";)))
|
Itt is az a gond hogy a jóval több üzemanyagra ezen L pontok miatt lenne szükség.
Egyszerűen felesleges macera.
Ugyanis ezen L pontok csak párszázezer km-re vannak a Marstól, tehát a Földről indítva szinte ugyanannyi üzemanyag kell a Mars eltalálására mintha ezen (egyébként valójában Nap-Mars L3 és L4) pontokat akarnánk elérni.
Mindezek persze kémiai hajtóműre vonatkoznak.
Tisztán elektromos (ion,plazma)meghajtás esetén az űrhajónak nem okoz gondot a megfelelő üzemanyagmennyiség magával vitele, ami feleslegessé tesz mindenfajta utántöltést.
|
Feltételezve hogy a forgás irány ez ->
A bolygó állások pedig:
------------(L1)-----MARS-----(L2)------
/
/
-----FÖLD------------------------------
Látható, hogy egy viszonylag kedvezőtlen helyzetből is indítható űrhajó a Mars L1-es pontjába, úgy hogy oda 0 sebességgel érkezzen onnan pedig feltankolva tovább mehessen a Mars felé.
Az L pontok rendelkeznek egyfajta befogó képességgel is, ami az ottani manőverezést nagyban megkönnyíti.
Az L pontokban levő "benzinkutak" több expedíónak elegendő üzemanyagot tárolnának.
A Marsról való visszaút pedig szintén történhetne 2 lépcsőben , vagy egy fordulattal később hasonló bolygóállásnál az L1 pontot érintve. Vagy még egy fordulaton belül sokkal töb üzemanyagot felhasználva az L2 pont érintésével.
PS3 ID: NEXUS0001 Aevum est crudus, sed non satis.
CS.N.T.K.K! & A.M.É! A hétfő bűn!
Avagy: "Az ördög a részletekben van elásva!";)))
|
Akkor ugyan is nem tehetetlenségi pályán fog menni!
PS3 ID: NEXUS0001 Aevum est crudus, sed non satis.
CS.N.T.K.K! & A.M.É! A hétfő bűn!
Avagy: "Az ördög a részletekben van elásva!";)))
|
Na ja, de mi van ha folyamatosan üzemelő ion hajtóművel megy???!!!!
PS3 ID: NEXUS0001 Aevum est crudus, sed non satis.
CS.N.T.K.K! & A.M.É! A hétfő bűn!
Avagy: "Az ördög a részletekben van elásva!";)))
|
lehet, hogy igazad van. mivel az űrben nincs légellenállás, a kezdőlökés után tökmindegy, hogy mennyi üzemanyag van a hátizsákodban.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
A probléma ezen Napkörüli pályával az hogy az utántöltőegység küldése a Földről és az összekapcsolódás jóval több üzemanyag küldését igényelné, mintha eleve az űrhajót szerelnéd fel annyi üzemanyaggal hogy ugyanazt a menetidőt fussa.
|
Jól nem erre gondoltam!
A benzinkút nem minimum energiás Föld-Mars, hanem egy Nap körüli pályán lenne.
Az L pontok meg még jobbak. Pl ha nagyobb mennyiségű üza lenne az L pontokban (többen is), akkor akár több ugrással is meg lehetne oldani a Mars utazást. Kisebb tömegű üzát gyorsabban lehetne égetni, ergó nagyobb sebességgel rövidebb idő alatt lehetne oda érni.
Nem kellene mindíg a megfelelő Föld-Mars együttállásra várni. Ráadásul több alternetív/vész útvonal is létezne.
Ha egy 500 km-es kirándulásra a legrövidebb úton de lovaskocsival indulsz (mert nincs közben töltő állomás) akkor kajából is jobban fel kell készülnöd, mint ha autóval mész, és 150 km-enként ki tudsz szálni pisikélni, meg kólázni a benzinkúton!
Asszem télleg ez lenne a jó megoldás, persze csak ha komolyan gondolják azt a Mars expedíció(ka)t és nem csak azért mennek hogy a csillagos sávosat kitűzzék!
PS3 ID: NEXUS0001 Aevum est crudus, sed non satis.
CS.N.T.K.K! & A.M.É! A hétfő bűn!
Avagy: "Az ördög a részletekben van elásva!";)))
 |
"librációs pontjai"
látszik, hogy ki az okos. én még csak nem is hallottam, ezeket a varázsigéket, vagy nagyon rég, és elfelejtettem.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Lehet hogy minimum energiás(Hohmann) pályán elindítasz egy űreszközt, majd két hónap múlva indítasz egy másikat gyorsabb pályán. Ekkor a segességkülönbség miatt a két cucc akár többszáz m/s-al suhan el egymás mellett. Szinkronizáni kell a pályákat, dokkolni, tölteni, plusz pályakorrekciókat végezni. Tehát gyakorlatilag felzabálni azt a hajtóanyag mennyiséget amit áttankolnánk. Ez így egyszerű pazarlás. Az utántöltőegység pedig mindenképp egyszerhasználatos lesz.
Összekapcsolódásra elsődlegesen alkalmas pontok Mars űrhajó esetén, a Földkörüli pálya, a Föld-Hold rendszer egyes librációs pontjai, a Föld-Nap rendszer egyes librációs pontjai és a Marskörüli pálya. Ekkor az üzemanyagigény minimális.
Másodlagosan alkalmas lehet még a Holdkörüli pálya is de ez már eléggé üzemanyagigényes.
|
Szerintem lehetne olyan pályát találni (pl egy elnyúlt elipszis), illetve az utazások idejét úgy időzíteni, hogy a cammogóval való találkozás biztosítva legyen.
Másrészt a rengeteg űreszköz viszont jelentősen növelné pl a meteor veszély kockázatát.
Amíg 1 jármű csak egy helyen tartózkodik, addig ez a rengeteg eszköz összeviszza szálldos, sokszorosára növelve egy meteor találatot!
Ráadásul bármelyik eszköz elvesztése katasztrófához vezetne.
És azért még mindíg az ember a legjobban használható univerzális javító eszköz. Ha baj van nem árt ha kéznél van!
(Repgép szerelők beceneve: beszélő szerszám;)))
Szal gáz esetén az űrhajósok mindíg tudnak valamit tenni.
Mi lett volna, ha az Apollo programot is ennyire szétbontják. Az Apollo-13 biztos katasztrófa lett volna, ott elég sok múllott az űrhajósokon.
PS3 ID: NEXUS0001 Aevum est crudus, sed non satis.
CS.N.T.K.K! & A.M.É! A hétfő bűn!
Avagy: "Az ördög a részletekben van elásva!";)))
|
ellentmondásos, amit írsz.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Epikurosz, a több hajóból álló Mars misszió ellen szól szerintem az eddigi küldetések sikeressége. Ha megnézed, majd minden második Marsra indított járgány így vagy úgy a feledata teljesítése nélkül végezte.
A Nasa szerintem jót húz azzal, hogy a Hold és a Mars engergiáira épít. Persze akkor, ha ezt a továbbiakban is tervezi. Azaz, mind a Hold, és főképp mind a Mars lehetne egyfajta benzinkút az űrjárművek számára. Másrészt, ha képesek lennénk helyi energiatermelésre, az rövid távon is lehetőséget adhatna Hold és Mars telepek kialakítására, persze először csak ember nélkül, robotokkal. Ezek meg kialakíthatnák azt, hogy később már az ember is ellehessen ott.
http://twitter.com/valamit76
http://conspiracy101.t35.com/
http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f
|
:)
A vízbontás eléggé egyszerű dolog :)
De feltétlen az kell?
Miért nem jó a Hold pora? Azt felgyorsítani, és kilőni hátrafele. Persze mondjuk csak a pályakorrekciókhoz, mert a Mars pályát már a Holdon gyorsulva is meg lehet neki adni.
"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard" - John F. Kennedy
|
Kösz a linket!
"A legéletképesebb megoldás szerintem kémiai hajtómű esetén a Holdon bányászott víz felbontása hidrogénre és oxigénre, és a Holdkörüli pályán feltankolni a Marsutazás elött az űrhajót. "
Ezzel az a gond, hogy a Holdra kell vinned mindenféle gyártási technológiát, amely itt a Földön alapértelmezésben rendelkezésre áll.
Én nem hiszek a Hold ilyetén hasznosításában. A holdbányászatnak az ott létrehozandó kolónia szempontjából lehet jelentősége.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Sacc per kábé erre akartam felhívni a figyelmed - feltaláltad a spanyol viaszt. A legtöbb marsűrhajó elképzelés esetén az űrben építenének össze a járművet. Volt egy olyan elképzelés, ami hasonló a tiédhez, ebben a Mars felé egy egész flottányi űrhajó haladt volna, és a nagy részük csak üzemanyagot cipelt volna magával. Ez volt Von Braun első Mars-utazás elképzelése.
Mielött további elképzelésekben törnél ki, javaslom nézd meg Mark Wade gyűjteményét az elmúlt 60 év marsűrhajó-terveiről.
Nem azért, de az amcsi vadászok se véletlenül a levegőben tankolnak. Aki azokat a köldökzsínórokat kitalálta, nem volt éppen hülye.
Eredetileg nem annyira a vadászok, mint inkább a nagy hatótávolságú bombázók számára találták ki a légi utántöltést. Viszont a hasonlat meglehetősen fals - sokkal nehezebb egy Föld-Mars viszonylatban a megfelelő pontokra üzemanyagutántöltő állomásokat v. űrhajókat telepíteni, mint a levegőbe emelni pár légi tankert.
A legéletképesebb megoldás szerintem kémiai hajtómű esetén a Holdon bányászott víz felbontása hidrogénre és oxigénre, és a Holdkörüli pályán feltankolni a Marsutazás elött az űrhajót. Ez persze nem az én ötletem, csak egy a sok elképzelés közül.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
Itt különben azt hiszem, hogy nyitott kapukat döngetek, mert nincs olyan izmos rakéta tudtommal, amely a legénységes marsutazáshoz való űrhajót, a teljes üzemanyagmennyiséggel együtt fel tudja juttatni földkörüli pályára...
Kara kánként folytatom tanításom.
|
A lényeget nézd.
Az elvem az, hogy egyrészt atomenergiával működő telepet használok a marson, a másik meg, hogy elválasztom a terhet és a legénységet. Sőt, mivel a Marsra menet sok üzemanyag kell, azt nem a legénységet szállító űrhajóval juttatom fel az űrbe, hanem külön. Ezen van a lényeg: a fiúknak nem kell puskaporos hordó tetején ülniük. Mert ugye a reszkír a fel/leszálláson van; ha egyszer kijutottál az űrbe, a napkitöréseket és esetleg kóborló kődarabokat leszámítva, nyugodtan hátradőlhetsz a fotelben.
A cammogóra lehet nincs is szükség, ha kapsz innen földkörülről jó nagy lendületet, akkor meg sem állsz a Marsig. Modnjuk annyi logika lenne benne, hogy ha sokáig tart az út, esetleg beüthet a krach, és akkor jó ha van egy menhely. A cammogó mozgását meg nyilván összehangolom minden más cucc (Föld, Mars, űrhajó) mozgásával, így minden ott van a kellő pillanatban, ahol lennie kell.
(Nem azért, de az amcsi vadászok se véletlenül a levegőben tankolnak. Aki azokat a köldökzsínórokat kitalálta, nem volt éppen hülye.)
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Nem, a bolygók nem állnak, de a "cammogód" sem. Ha odaúton "félúton" lesz, akkor visszaúton már bizonyosan nem lesz félúton, sőt, a Mars-Föld útvonal közelébe se nagyon.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
Felesleges az ISS-t erőltetni, a pályája miatt nem érdemes ilyen célra használni (legalábbis Kennedy-ről nem gazdaságos bármit is az ISS-re juttatni), túl sok plusz erőforrást igényelne.
|
Aszed én úgy gondoltam, hogy a két bolgyó áll egy helyben? Na, ne!
Lényeg, a lényeg: különböző feldadatokat érdemes különválasztani.
A Földről való felszállás, a bolgyóközi út, a Marsra való leszállás, az onnan való felszállás, a Földre visszatérés ezek olyan feladatok, amelyek más-más igényeket támasztanak. Érdemes modulárisan gondolkodni, és felhasználni a meglévő erőforrásokat.
Az üzemanyagot könnyebb mondjuk 3-4 fuvarral felvinni az ISS mellé, ott dokkoltatni, majd utána legénységet. Az tény, hogy ha elég nagy lökést adsz innen az űrhajónak, nem kell közbenső benzinkút.
Ott orbiterek vannak, tehát ez megspórolható.
A leszállás-felszállás nem gond, sima ügy. Nincs olyan sűrű atmoszféra.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
1.Nem igazán érdemes az ISS-től indulni.
2.A "félúton" elnevezést pontosítani kéne. A bolygóközi tér ugyanis felejtős.
Mindezek beláthatóak némi égimechanikai alapismeretek birtokában...
|
Na, jövő héten összedobjuk őket a garázsba'? :D
De hegesztőt hozzál :)
"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard" - John F. Kennedy
|
Nézd, nekem egy ember egyszer azt mondta, hogy nekem a NAZÁ-nál lenne a helyem. (Na, jó, ő pszichológus volt, de akkor is.)
Nem megyek a NAZÁ-hoz, mert én itt a K. medencében szeretnék villogni.
Most akkor mondom a lényeget:
A marsi utazást nem lehet csak úgy, mindent egybe elv alapján lebonyolítani. Az amcsik ha engem kérdeznének, én a következőt mondanám:
1. Vegyél egy teherűrhajót, tegyél bele egy atomreaktort, olyant, amilyen az atomtengeralattjárókákon van, de kicsiben, és lődd neki a Marsnak. Most, hogy előre ott legyen. Legyen rajta kaja, pia, cigi. Pakolj ebbe egy holdjárót is Nem olyan pici Pathfingert, hanem nagy, holdon használt járgányt. Legyen ennek a neve Gézengúz.
2. Vegyél egy másik űrhajót, legyenek napelemei, pakolj bele oxigént, kaját, hidrogént, miegymást, és lődd neki a Marsnak. Legyen ennek a neve Keljfeljancsi. Ez szálljon le a másiktól kb. 20 kilométerre. Kezdjék el a munkát a Marson, szántsanak, vessenek.
3. Vegyél egy másik űrhajómodult, legyen a neve Csupaszem, lődd neki a Marsnak, és hagyd Mars-körüli pályán. Ő majd a távközés terén fog tüsténkedni, de legyen a fedélzetén oxigén, víz, kaja, pia, cigi, - vészhelyzetre.
4. Vegyél egy negyedik transzportert, amely üzemanyagot, kaját, piát visz magával,. Legyen a neve Cammogó. Ő félúton marad a Mars és a Föld között. Amolyan benzinkút lesz.
5. Vegyél egy ötödik űrhajót, pakolj bele 4 embert, esetleg ötöt, kaját, piát, cigit, csajt, oxigént, üzemanyagot mérsékelt mennyiségben, és lődd fel Föld körüli pályára. Legyen a neve Móricka. Ő üzemanyagot vesz fel az ISS-en, majd elindul a Mars felé. Félúton tankol a Cammogotól, és leszáll a Marson.
Ott várja a teljes panzió (Gézengúz és Keljfeljancsi). Sétálj egyet, szívd tele a tüdőd a marsi levegpvel, csinálj néhány fotót, tegyél a zsákodba marsi kőzeteket, ha lehet gyémántot, aranyat, més ha kipihented magad a Valle Marinerist csodálva, szállj fel, tankolj Csupaszemtől, majd megint Cammogótól, és végül az ISS-nek integetve  gyere vissza a Földre. Ennyi. 
Kara kánként folytatom tanításom.
|
De tényleg mit csinálnak ott a Holdon?
Hoznak még 1-2 kavicsot.
Ezekből a kavicsokból aztán megint jól hangzó elméletek 100ait építik fel.
Mivel 1 kis expedíció Holdraszállítása is manapság nagyon költséges, ilyen tempóban soha sem lesz holdbázis..anélkül meg hogyan szednek össze annyi H3-t, hogy azzal gyorsan el lehessen jutni a Marsra?
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek
Lao-Ce
|
Egyetértek, és ez a legantipatikusabb vonás Griffin hozzáállásában. Mit nekünk ISS, mit nekünk nemzetközi együttműködés... Majd mi megmutattjuk, hogy vissza tudunk menni a Holdra, és el tudunk jutni a Marsra...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
Hát ha már a dumánál tartunk, legalább légy következetes. Először jössz a hővédő téglák problémájával, majd a teher + személyzetszállítás elvének hibájával. Ha már kritizálsz valamit, akkor nem árt logikusan tenni... :)
A ruszkik legalább ennyit megtanultak.
Tényleg? Mond, a Buran akkor miért rendelkezett raktérrel? 
Az, hogy az oroszok a Progresz és a Szojuz megoldáshoz folyamodtak, egyszerű költséghatékonyságból és az egyszerű megoldásra való törekvésből fakadt. Volt egy személyszállító űrhajójuk, a Szojuz, és csináltak az alapján egy teherszállító változatott, a Progreszt, amelynek a feladata kizárólag az űrállomások ellátása.
Az űrsiklók teljesen más filózófia szerint készültek. Az űrsikló legyen képes ne csak személyzetett felvinni, de akár műholdat vagy egy űrállomás részegységét is. Akkoriban ez alapjában véve előremutató gondolkodás volt, hiszen egyetlen eszközzel lehet elvégezni mindent. Lehet űrállomást építeni, a személyzetett és az ellátmányt elvinni egy űrállomásra, de lehet műholdakat pályára állítani, sőt, pályán keringő műholdakat szervizelni, vagy adott esetben visszahozni. Ilyen fokú rugalmasságra csak az űrsikló képes.
Az egy más tészta, hogy gazdasági és biztonsági oldalról bebukták a dolgot...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
Ez a mostani helyzet kissé hasonlít Baxter Voyage c. regényében felvázolt szitura, melyben a 70-es évek elején mindent (holdutazások, shuttle, űrállomás) a kukába dobnak egyetlen marsutazásért cserébe.
|
lehet űrsiklani, de az ne vigyen személyzetet, hanem rakományt. arra jó.
ott fent, az égben, az űrhajósok meg ha összekapcsolódtak, a tágas teret ki tudják használni. de a sikló maradjon fent.
Ha az amcsik ezzel a filozófiával indultak volna neki, 6 űrsiklóból már egy izmos űrállomásuk állt volna össze.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
jaj, ez a sok duma.
miért nem tetszik már elfogadni, hogy az legénységet és az terhet külön kell választani.
kell egy kapszula, amellyel felmennek a fiúk és lányok, és a rakományt vigye egy másik raketta. A ruszkik legalább ennyit megtanultak. Ott fent aztán össze lehet kapcsolódni, nem gond. Lejönni meg megint külön kell.
Minek összevegyíteni a pisit, a kakát, a széndioxidot a műszerekkel, drága laborberendzésekkel? Hát nem kár értük?
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Teljesen másról beszélünk.
A hőszigetelés problémájára is több tanulmány készült, többek között nagyobb részegségekből álló rendszerre való áttérés - abból se lett semmi. Volt terv az SRB-k lecserlésére, folyékony hajtóanyagú gyorsítórakéták alkalmazására - ez is elsikkadt. Az STS nem volt gazdaságos, ez tény, viszont ahelyett, hogy előre lépnének, most gyakorlatilag visszalépnek. Nem emlegeti senki fel a Venture Star esetén alkalmazni kívánt rendszert. A Venture Star laposabb szögben lép be a légkörbe, így kevésbé melegszik fel, és nagy modulos, egyszerűbb szerkezetű hőpajzsa volt.
A NASA mostani "biztonság-mániája" szvsz többet árt, mint használ...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
Az űrsiklóknál lehetett tudni, hogy nem lesz egy sikeres program. sok benne a kockázati tényező.
nem tudnm neked pontosan megmondani, de ha jólt emlékszem több ezer (tízezer) kerámialap biztosítja a hőszigetelést. statisztikailag ezekből egy--kettő nagy valószínűséggel 10 repülésből 1-ben meghibásodik. ez Murphy törvénye.
A kapszula nem ennyire kockázatos.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Griffin egy marharépa szerintem (már elnézést). Az nem zavarja, hogy a hordozórakéták terén politikai szélkakast kell játszania, és hogy technikai megoldások terén nem lép igazán előre a CEV-el...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
Itthon is lehet, csak megfelelő engedélyeket kell szerezni hozzá. A probléma az, hogy az USA-ban van olyan hely, mint pl. az Arizoniai sivatag, ahol 30km-en belül nincs lakott terület, és nem kell amiatt aggódni, hogy egy balul elsült indítás embereket veszélyeztett. Itthon ilyen terep nincs, tehát egy fokkal rosszabb a helyzet. De ha a rakéta és a visszatérő rendszer (ejtőernyő) elég normális, akkor szvsz a légügyi hatóságtól lehet engedélyt kérni, csak itthon ugye le kell zárni a légteret azon a részen...
Egyébként az USA-ban sem fenékig tejfel az élet, mert tilos bármiféle irányítórendszert beleszerelni a rakétába (akkor már ugyanis fegyvernek minősül).
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) rosszul választott az 1970-es években, amikor programjait az űrsiklóra és a nemzetközi űrállomásra (ISS) összpontosította - jelentette ki Michael Griffin, a NASA igazgatója a USA Today című napilap szerdai számában megjelent interjúban.
Griffin szerint ma már elfogadott nézet, hogy nem ez volt a helyes út az amerikai űrkutatásban, és jelenleg a NASA olyan irányváltáson dolgozik, amely a lehető legkevesebb kárt okozza. Az igazgató az űrsiklóprogramot "rendkívül agresszívnek és alig kivitelezhetőnek", ezért hibásnak nevezte. Ami pedig a Nemzetközi Űrállomást illeti, Griffin kijelentette, hogy "ha rajtam múlt volna a döntés, nem építettük volna meg".
Griffin szeptember 19-én jelentette be, hogy az Egyesült Államok négy űrhajóst kíván küldeni a Holdra 2018-ban egy olyan rakéta által felvitt űrkabinban, amelyet az űrsikló helyett kell megépíteni.
http://www.hirado.hu/archivum.php?id=14&page=3
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Na az utánégető az nem valami takarékos megoldás... :)
Figyelj, én csak azt mondtam, hogy a hőmérséklettől függ.
Szerintem az uránnal is meg lehetne csinálni a 4000K-t, bár lehet hogy nem.
Abban az esetben jó.
Én csak azt mondtam, hogy a hidrogén egy hőmérséklet felett nem éghető.
Pontosan ez mennyi, azt nem tudom, de létezik, és ilyen ezres nagyságrendű.
"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard" - John F. Kennedy
|
Azér' nem ilyen eccerű.
engem rég kísért a gondolat, hogy kísérletezzem, de robbanószerrel való visszaélés miatt rövid távon lecsuknának.
apropó: láátam a tévében, hogy amerikában a rakétamodellezők minden évben csinálnak dzsemborit a sivatagban, és lődözik fel a házikészítésű rakettákat. Náluk hogy van ez? Amit lehet ott, itt nem lehet? Hátha vki ebben okosabb nálam...
Mer' érdekelne a dolog...
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Most tényleg, most egyetlen egy dolgot mondjon el nekem valaki. Adott egy ország, ami olyan pici, hogy nagyobb atlaszokon nem is jelölhető. Űrkutatásra fordított összeg stagnál a nullához, ám ennek ellenére egyetlen cikk hozzászólásiból össze lehet rakni egy űreszközt. Kérdés:
A NASA-nak akkor ebben mi ennyire bonyolult?
|
http://www.radio.hu/index.php?cikk_id=157230
lehet pályázni
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Ismerem a nukleáris meghajtási módokat, de uránnal(plutóniummal stb) teletömni egy szerkezetet, amik közül minden 100. felrobban nem kicsit aggasztó. Túl sok szintén jó hatásfokú de sokkal biztonságosabb terv létezik, hogy ezt használják, jónéhányukról itt is olvashatsz.
|
http://www.sg.hu/cikk.php?cid=16624
Itt van szó ilyenről,hirtelen ezt találtam,de csak mert valamiért nem jön be a Google,ha beírod hogy nukleáris/atom/reaktoros rakétahajtómű,vagy ehhez hasonlót,te is találsz bőven cikkeket erről....
Mostmár viszont tényleg megyek....
|
Ez így nagyon nem jó.
Ugyanis: ha van egy egy irányba áramló gázod, akkor ha begyújtod, a mozgása ismét kaotikussá válik. Ha meg már az égéstéren kívül ég, akkor semmit nem ér, csak egy látványos lángcsóva lesz, de a tolóereje=0!
Nézd meg ezeket a képleteket. Ezek nem hazudnak.
A wikipedián is egy _csomó_ eljárás jön be a "spacecraft propulsion"-re, de ilyen nincs. Pedig ott tényleg minden van. És nem véletlenül.
"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard" - John F. Kennedy
|
Na én most elvonulok 1-2 napra....
|
A rakéta mérete egyáltalán nem lényegtelen,ugyanis a kilövés költségei még atomhajtással is magasak lennének (de azért lényegesen olcsóbb mint ma).
Minden egyes kg költségnövekedést okozna,és egy nagyobb rakéta bizony igen nagy túlsúlyt jelentene,nomeg a hidrogén is egy költséges üzenanyag,úgyhogy nem árt vele takarékoskodni.....
A légkörön áthaladáskor valóban rengeteget számít a légellenállás,ezt abszolút jól látod.
Mellesleg a Saturn V tényleg bazi nagy volt,de nagyon drága is,pont ezért vonták ki a forgalomból....
|
Látom tályékozott vagy,de a cselt még mindíg nem érted.
Ugyanis miközben az előmelegített H kitágul munkát végez önmagán,és mivel szabad úttal csak egy irányba rendelkezik,ez a munkavégzés (a kémiai potenciálon túl) a gáz gyorsítására fordítódik,miközben az lehűl,ezt ugyanis a hőből fedezi.
Tehát lesz nekünk gyorsan áramló,lehűlt H gázunk,amibe ekkor O-gázt engedünk,és beindul az égés,mely ismét hővel látja el az ekközben vízzé alakuló gázt a további táguláshoz/gyorsuláshoz.Tehát mindkét hőközlés a kiáramlási sebesség mövelésére fordítódik,és a relatív nyomás is növekszik.
Olyan ez mint a repülőgépeken az utánégető....
|
Te tudsz néhány dolgot, de nem érted az összeset.
Na figyelj:
Kiáramló gáz: legyen 1 kg/s
gázhőmérséklet: T K
nyomás: p=nRT/V
n, R és V jelen esetben állandó, mert a belső térfogat állandó, a rakéta pedig pont annyi hajtóanyagot lök ki, amennyi belemegy a tartályból.
Ebből következik, hogy p egyenesen arányos T-vel.
A rakéta tolóerőképlete:
F=A*p(rel)+(m/t)*v
A állandó, p T-től függ. v is T től függ, és m állandó.
Ebből az következik, hogy csak a gáz hőmérséklete számít a tolóerő meghatározásánál.
Mindegy mivel éred el.
Tehát ha kitágítod a hidrogént és lehűtöd, akkor semmit nem érsz el.
Azért jobb a nukleáris meghajtás, mint a sima rakéta, mert lehet, hogy akkora hőmérséklet, viszont lehet tiszta hidrogént használni, nem kell hozzá 8x akkora tömegű oxigén.
Másik:kit érdekel a hidrogén sűrűsége? A légellenállás számít, hosszú rakétát kell építeni, hogy kicsi legyen a merőleges felület. A tömeg a lényeg. Egyáltalán nem lesz nehéz tőle. Az üzemanyagtartály a legkisebb súly.
A 40 éves Saturn V első fokozatának adatai:
Weight (loaded):5017000 lbs
Weight (dry): 289900 lbs
20-ad része a tartály az üzemanyag tömegének!
"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard" - John F. Kennedy
|
Nem...
Kifelyezetten mélyűrben akarják használni,de elég erős ahhoz,hogy Földi indításra is alkalmas legyen.
Te valószínűleg kevered a nukleáris-ion,és nukleáris-plazma hajtóművekkel.
Azoknál egy atomreaktorral előbb áramot termelnek (lényegében egy mini erőmű),majd az elektromossággal működtetik a hajtóműveket.(Ilyen hajtja majd a JIMO-t is.)
Az "atomhajtóműnél" ellenben H2-t hevítenek közvetlenül,úgy hogy egy kis reaktoron vezetik keresztül.
|
Földi indításhoz nukleáris hajtómű? Ne viccelj. Az kifejezetten mélyűri hajtómű.
|
Hát nem....
Egyszerű példával:
Egy CO2 patronnál legyen a hőmérsékleti limit szobahőmérséklet.
Engedjük ki belőle a gázt egy tartályba,melyen A keresztmetszetű lyuk van.
Először csak hagyjuk,hadd menjen ki ahogy neki jólesik.A patronból kiáramló,és kitáguló gáz ekkor erősen lehűl,és pl. 2xlégköri nyomáson távozik a lyukon.
A második esetben zárt tartályba engedjük a gázt,hagyjuk felmelegedni szobahőmérsékletre (nő a nyomás is),és ezután eresszük ki a lyukon.
Ekkor a nyomás nagyobb pl. 4xlégköri...(elhanyagoljuk,hogy ez a kiáramlás során csökken,a lényeg így is világos)
Az első esetben a felületen 1 Atm. a túlnyomás a másodikban 3 ezt beszorozva az A felülettel adódik az erő,mely gyorsítani igyekszik tartályunkat (és a gázt).
Ha az A felület helyébe a rakéta fúvókájának keresztmetszetét helyettesíted és a szobahőmérséklet helyébe kb.3000 K-t akkor megérted miről beszéltem.
Csupán annyi,hogy 2 részletben közöljük a hajtógázzal azt a hőt,melyet pl. anyagszerkezeti okokból egy részletben nem tudunk,mert egy köztes adiabatikus hűlés,kitágulás nélkül nem menne.(Vagy,mert nem menne végbe az égés,vagy mert a fellépő hőmérsékletet nem bírná a ketyere.)
A molekulasebesség miatt természetesen valóban a H2 és a He az előnyös,de H2 ből ha csak azzal mész irdatlan térfogat kell (nagy,nehéz rakéta),mert nagyon alacsony a sűrűsége (cseppfolyósítva is) és elveszted az égésből származó + energiafelszabadítás lehetőségét is.Egyébként kimondottan az űrbe pl.Föld körüli orbitális pályáról a Marsig csak hidrogénes változatot akarnak használni.
És,hogy a He-ról is szóljak,azzal az a nagy baj,hogy iszonytatóan drága,és cseppfolyósítani/tárolni sem eccerű.....
|
De ha kitágul már akkor nem tudod elégetni. Akkor tök mindegy.
Van X m3 gázod, ennek van egy kiterjedése X Y és Z fokon.
Attól hogy előbb melegíted X-ről Y-re aztán lehűtöd Z-re, vagy X-ből egyből Z-t csinálsz lényegtelen. A térfogat ugyanakkora lesz. Azt így nem tudod felhasználni.
És pont ezt írtam, hogy 3000K-n már nem létezik víz. És ha van már az is gáz, nem gőz.
Nyilván a H2 és a He a legjobb, mert nekik a legnagyobb a molekulasebességük adott hőmérsékleten, és ezért belőlük van a legnagyobb tolóerő is.(lendületmegmaradás ugye)
A vízben annyi extra van, hogy O2 is van benne. Aminek kisebb lesz a sebessége, viszont nagyobb a tömege.
Csak a sebesség a hőmérséklet gyökével egyenesen arányos.
"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard" - John F. Kennedy
|
Ja,és ha érdekel a mai hagyományos rakéták hajtóművében is úgy 3800 K körüli az égési hőmérséklet.....
|
Ha nyersanyagforrásokat keresnek akkor az aszteroidákon érdemes körülnézni,néhányan közülük (úgy gondolják a kisbolygókutatók) szinte tiszta formában tartalmazzák a legkülönfélébb nyersanyagokat,nagyobb mennyiságben mint bármely földi lelőhely.....
|
Az tudom,hogy egy ponton túl már stabilabb,ha nem áll össze vízzé,ez nyilvánvaló.Adott hőmérséklet fölött plazmává válik,változnak az egyensúlyi paraméterek stb...ez nem új.
A visszahűtésről annyit,hogy,ha attól hűl,hogy kitágul,akkor alacsonyabb hőmérsékletű és ritkább gázt kapsz,ha ezt még pluszban elégeted az ismét növeli a hőmérsékletet és vele a nyomást,tehát a ritkább gázból is kihozhatsz akkora nyomást,és így tolóerőt mint előmelegítés,majd tágulás nélkül csak sűrűbb gázból.Ez tömegmegtakarításhoz vezet az üzemanyag szempontjából.
Ha vizet hasznélnának az olcsó lenne,de sok kellene belőle,mert a 3000 K-re melegített víz,még akkora tolóerőt sem adna mintha csak simán H2 és O2 reagálna.
És a reaktor sem szeretné annyira a vizet mint a hidrogént.A víz ugyanis egy elég agresszív anyag (főleg ha 3000 fokos) és mindenféle korróziókat okozna a reaktorban.
A solar thermal rocket nem rossz,de sajna csak légkörön kívül használható,mert légkörön áthaladáskor a nagy tükörfelületek erősen fékeznének.
Az a nagy hejzet,hogy Földi indításhoz jelenleg az alternatívák közül csak a nukleáris hajtás lenne megfelelő (és sajna ezt sem merik használni)...... |
Nem mondom, hogy olyan egyszerű, mint amerikát megkerülni, de akkori technikával az sem voilt könnyű. És az új világot is csak kereskedelmi utak keresése közben találták meg, most nyersanyag-lelőhelyeket keresünk/fogunk keresni. A fennttartható fejlődéshez terjeszkedni, vagy háborúzni kell. Nekem az előbbi jobban tetszik.
|
most hogy így téged olvaslak az előző hozzászólásom stornó.
viszont ahhoz, amit írsz: itt az sg-n már többször lehetett Mars kolonizálási terveket olvasni (tom, messzi jövő, de abban asszem megegyezhetünk, h nem ragadhatunk le a Földnél... legalábbis ha nem pusztulunk ki), ami lehetne majd az első új Ámerika. a Hold lehetne egy kikötő efelé, ahonnan pl. nem okoz gondot nukleáris hajtőművel űrhajót indítani (mert ha ott robban is az elég messze van már, hogy itt ne fájjon), ahol ki lehetne tapasztalni (minden ilyenféle tapasztalás olcsóbb a Holdon mint távolabb), hogy miként lehet bázist létrehozni más planétán (ez kéne később pl. a Marson is, persze remélhetőleg csak átmenetileg), illetve az embereket is fel lehetne márni hogy viselkednek ilyen új jellegű környezetben, stb-stb-stb. ... plusz hozhatna egy csomó új felfedezést, mind a Holdon, mind a Marson, mind közben felmerülő kutatások során, a meglévő technikák finomondnák, a most még jövőbeliek előkerülnének (meg mit tom én, még biztos sok mindent lehetne írni, most így hirtelenjében ezek jutottak eszembe) ... kissé talán hülyén fogalmazva: a part menti csónakjainkat (jelenlegi rakéták és ISS), felváltanák az evezős gályák (ugyanez a technika csak messzibb távra) és talán megjelennének a vitorlás hajók-ladikok (nukleáris, ion, napvitorla, meg mit tom én mi még)
persze tom, ez most mind meglehetősen futurisztikus
http://twitter.com/valamit76
http://conspiracy101.t35.com/
http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f
|
Van róla.
http://en.wikipedia.org/wiki/Alcubierre_Drive
"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard" - John F. Kennedy
|
erről egyébként most hirtelen Kolumbusz jutott eszembe (nem lényeg, csak beugrott)
http://twitter.com/valamit76
http://conspiracy101.t35.com/
http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f
|
Teljesen egyetértek veled, de azért hadd hívjam fel egy egészen ki különbségre Kolumbusz Amerikája és a Hold között.
Az új világ felfedezése azért adott nagy lökést, mert Európa túlnépesedett, Amerikában pedig csak a kezüket kellett kinyújtani és volt minden (föld, bölény, nyersanyag, arany, rabszolga, leölhető, kifosztható indián stb...)
A Holdon csak annyi van, amit odaviszel magaddal, meg hélium 3 izotóp, amiről regélik, hogy jó lehet valamire.
Vésztartaléknak akkor lenne jó, ha önfenntartó lenne, kiinduló pontnak pedig akkor lenne jó, ha legalább az elméleti fizikusoknak lenne lövésük arra a kérdésre, hogy hogyan juthat el egy ember "A" naprendszerből "B" naprendszerbe.
|
Ha olaj nncs is, de nagy mennyiségben van a holdon a hidrogénnek egy olyan fajtája, ami nagyon jó üzemanyag, a földön meg alig van. A hold az első lépés az űr meghódításához. Azt pedig meg kell hódítani, két ok miatt:
- az emberi kíváncsiság
- a fejlődés fenntartása.
Hol lennénk, ha Magellán, Kolombusz és a többiek nem akarnak annyira felfedezni? Sehol. Az emberiségnek terjeszkedni kel. Minden nagy civilizácoió addig volt nagy, amíg terjeszkedett. Utána szépen összeroskadt. A jövő múlik ezen. Plusz a kimerülő nyersanyagokat is pótolni kell majd valahonnan, illetve nem ártana, ha lenne egy nagyobb kolónia(pár millió fő minimum), katasztrófa esetére vésztartaléknak.
|
jah, hát én is remélem...
http://twitter.com/valamit76
http://conspiracy101.t35.com/
http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f
|
A nukleáris hajtóművek technologiája elég fejlett, igaz komolyan csak az 1950-es és 60-as években foglalkoztak vele. De több kisérleti hajtómű is volt, és elég jól kidolozták a megoldásokat. A magas hőmérséklet is megoldható, egyszerűen hűteni kell a hajtómű falát, erre használható az üzemanyag is, a falban futó vezetékek segítségével.
Az ion-hajtómű a Holdra tényleg elég hosszadalmas lenne, de a Mars esetén reális megoldás, igaz nem olyan effektív, mint az atomhajtómű.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
Így ez esetben marad az, hogy kevés pénzből, nagy rizikóval fog valaki majd remélhetőleg áttörést hozni...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
A tudomány, technika előremozdítása az emberiség szempontjából igen is fontos. Az egyik legnagyobb kihívást ebből az űrkutatás jelenti.
Ha nincs eszköz, hiába vannak célok, nincs mivel elérni. A kérdés felvetés azonban valóban jogos. Az USA megtehette volna, hogy amikor megnyerte az űrversenyt, akkor fokozatosan kitűzzön nagyobb célokat, magának és akkor valahová vezetett volna az emberes űrrepülés. Én azonban azt látom, hogy az űrsikló program után szépen ráült a babérjaira. Megelégedett azzal, hogy van egy űrsikló, ami nem egy darabig nem esett szét, kicsit elavult ugyan, meg eredendően sem azt tudta, amit akartak, de mindegy.
Amikor meg jöttek a Kínaiak, akkor mosolyogtak a bajszuk alatt, hagyjál már csórikám, most jössz azzal, hogy feltaláltad a spanyol viaszt újra.
Aztán volt űrsikló, nem volt űrsikló és most megy a buta amerikai rácsodálkozás: Nem mi vagyunk a világelsők az űrben?
Mit tűzzünk ki célul? Újrafelhasználható szállítójárművet? Csökkentsük az űrutazás költségét? Indítsuk be az űrturzmust? Próbáljuk új meghajtási módokat (űrlift, ion hajtómű, napvitorla)? Áhh, dehogy, az nem látványos, menjünk a Holdra és a Marsra. Jó drága, tudományos haszna minimális, de aláfűtünk a Kínaiaknak. |
azér olyan f*sza hogy az usának ennyi pénze van, és azt igazán fontos dolgokra költi, mint az űrutazás.
de mi a pék f*száért. mi az igazi értelme ennyi pénzt arra költeni, hogy valaki elmenjen a holdra egy-két napra? Hogy elmondhassa, hogy: hugyoztam a holdon, én vagyok a mayer a városban? Talán olaj van a holdon, vagy mi? Még szerencse hogy ott nem él senki mert akkor már lenne moonfor, aki jól békét osszon bombákkal a népnek, ráfogják hogy ez szent ügy, és megmondják a tutit. De hát ezért szeretjük amerikát, onnan olyan sok érték jön: a hálivúdi filmek, mekdonáldz...
|
" -Én ott maradtam le, hogy az egyfokozatú rakáta nem igazán alkalmas komoly terhek űrbe juttatására. Eddig is kellett az űrkompnak kettő belőle, plusz a komp saját hajtóműve, higy sikerüljön, most meg egyetlen szabályozhatatlan szilárd hajtóanyagú rakétával megoldnak mindent. A Mikulás meg bemászik az kéményen."
Az SRB felett van még egy folyékony üzemanyagú 2. fokozat is, ez valszeg elkerülte a figyelmed.
|
Na várjunk csak, valami bűzlik Dániában!
Vagy hülye vagyok (ez esetben Cifu kijavít :)), vagy a NASA készül kiadni egy gyerekeknek szóló színes mesekönyvet az USA választópolgárai számára, hogy jó helyre húzzák az X-et.
Feljutás:
-Én ott maradtam le, hogy az egyfokozatú rakáta nem igazán alkalmas komoly terhek űrbe juttatására. Eddig is kellett az űrkompnak kettő belőle, plusz a komp saját hajtóműve, higy sikerüljön, most meg egyetlen szabályozhatatlan szilárd hajtóanyagú rakétával megoldnak mindent. A Mikulás meg bemászik az kéményen.
-Bevált technikákkal dolgoznak, semmi újítás, de ennek ellelnére minden kétszer akkora lesz. És szériatartozék lesz az ajándék klíma és az utas oldali légzsák. Ennek ellenére a kapszula leszáll a földre, amit még sohasem próbáltak. Ha pedig tényleg ez lesz a kiírás, akkor kész verzióban kapacitás tekintetében a 2x-ből lesz jó esetben 1,5x max 1x.
Költségek:
-Közgazdaságtanból megbuktam, de azért ha mondjuk kezdő háziasszon és a konyhapénz esetéből indulok ki, akkor a cikk végén a számok a következő képpen alakulnak:
5,5M dobozos CEV +50% ingyen + CLV vacsira 3,2M + 2,5M gyereknek csokira = 11,2M Ellenoldal: Bush papa kabátzseből, ami még nem kocsmázott el Irakban, 1,8M végeredmény: Inkább elmegyek a Kínaiba, ami két hét múlva nyit a Holdon.
Szóval én örülök meg minden, és ha a NASA megfilmesíti és benne lesz a Halle Berry és a Hugh Jackman, akkor meg is nézem, csak aztán valakinek a keze nehogy beleérjen a bilibe. |
;)))))
Végre itt nem én irtam előszőr erről a könyvről.
A magán úrhajózásos, meg kinai űrversenyes rész is érdekes. Mert azok is télleg bejöttek eddig.
De az igazán érdekes dolog az, hogy minek is akarnak a NASAék a Holdra meg a Marsra menni;)))))
Érdekes lenne, ha az is bejönne, de hát ez az Aldrin csak tud valamit elvégre ő elég kozelről ismeri a NASAt!
PS3 ID: NEXUS0001 Aevum est crudus, sed non satis.
CS.N.T.K.K! & A.M.É! A hétfő bűn!
Avagy: "Az ördög a részletekben van elásva!";)))
|
A nukleáris hajtómű valós alternatíva (ez talán a legmegvalósíthatómm a közeljövőben). Ugyanis nem az atombomba elvén működik, hogy berobbantják, aztán majd elrepül a végére rakott hajó, inkább hasonlít egy nukleáris reaktorral táplált ionhajtóműhöz (persze nem ugyanaz), ami hosszú ideig képes elég nagy teljesítményt leadni.
Egyébként a nagy hőt mágneses térrel is lehet irányítani, nem csak anyaggal.
|
Ismerős volt nekem ez a CEV valahonnan, azután beugrott. Valamikor a kilencvenes évek második felében egy nagyszerű könyvet írt az Aldrin-Barnes szerzőpáros (az Aldrin név ugye mindenkinek mond valamit?) A csillagok fiai" címmel. Na abban szó van egy Galamb néven emlegetett űrhajóról, ami az Apollo szakasztott mása, csak éppen hat főt tud szállítani és a Shuttle alternatívájaként fejlesztették ki. Érdekes. Ő már akkor tudott valamit, ami nem csoda, tudtommal az űriparban dolgozik/dolgozott.
|
Ha visszahűtöd akkor már teljesen mindegy :)
Egyszerűen arról van szó, hogy ahogy melegíted csökken az égéshője.
És van egy pont, ahol 0-ra vált, majd megfordul.
Ekkor a bomlás fog energiafelszabadulással járni.
Szóval lehet jobban járnának, ha vizet használnának.
Tárolni is 1000x könnyebb.
Egyébként simán használhatnának solar thermal rocket-et is.
Egy 100 kW-os teljesítményhez elég 100 m2 tükörfelület. Az nem túl sok, főleg ha a napvitorlák több km2-es méretéhez hasonlítjuk.
És azért mondjuk használnak 10000m2-t(ez még mindig csak egy 100x100 m-es alufólia! persze megfelelően beállítva), akkor meg már 10 MW-juk van.
Azzal azért már lehet hajtani dolgokat.
"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard" - John F. Kennedy
|
Itt csak azon áll vagy bukik a dolog,hogy lesz-e végre egy űrhivatal olyan bátor,hogy nukleáris hajtóművet szereljen a rakétáira a várható (főleg tudatlanságból adódó) társadalmi tiltakozás ellenére.
Úgy érzem ugyanis,hogy itt az ok amiért nem teszik csak lélektani és ezt a gátat egy bátor lépéssel át lehetne törni.
Mert a nép látná,hogy működik,és még olcsóbb is,és ez már meggyőző lenne...
|
Egy hajtóműben egyszerre általában kevés üzemanyag van,a reaktorban meg egyébként is csak H van ami magában nem robban,hogy szétvesse a reaktort.Egy rakéta akkor robban nagyot,ha az üzemanyagtartályt eléri a tűz,és az üzemanyag érintkezik az oxidálószerrel.Ez azonban a reaktoron kívül történik,és ha a reaktoros hajtóművet eléggé kompaktra és erős szerkezetűre építik akkor csak jó messzire elhajítja a robbanás aztán csak meg kell keresni....
Amúgy meg,ha Floridából lövik,akkor engem nem zavar.....
|
Ilyen már régóta van,le is tesztelték számtalanszor és müxik....
|
Ha a hidrogént hagyják adiabatikusan kitágulni,és ezután égetik el egy égéstérben akkor kinyerhető nagyobb teljesítmény.
Egyébként úgy tudom 4-5 ezer K közt van az a határ ahonnan már a H-O plazma stabilabb.
|
|
Nyomtatás
Elküldés e-mailben
Bemutatta űrjármű-tervét a Northrop-Boeing
Egykor a Mars is olyan lehetett, mint a Föld
Jegyzőkönyv: az ember nem az evolúció eredménye
Gyakoriak az űrben az élet alkotóelemei
Felgyorsítható a szövettermelődés
A repülésbiztonság fejlődése I.
Rohamléptekkel terjed a madárinfluenza
Kína már a jövő űrexpedícióiról álmodik
