Egyre többen vitáznak ezen a kérdésen azután, hogy a Google-közösség bizonyos tagjai sportot űznek a titkos intézmények felderítéséből.

Hirdetés

A Google virtuális földje egyre népszerűbb, főleg azok körében, akik hosszú órákat töltenek a műholdképeken látható világ felderítésével. Különösebben nem kell éles szeműnek lenni ahhoz, hogy olyan objektumokat találjunk a világon, amelyeket eddig még kívülről sem nagyon láthattunk. A műholdképek betekintést engednek a titkos katonai bázisok, lezárt övezetek falak mögé zárt világába is. Ez a tény adta az ötletet a Register szerkesztőinek a „Black Helicopter-kereső" verseny megrendezésére. A versenyre érkezett képek valóban érdekesek, hiszen az említett helikoptereken kívül számos egyéb hadieszközt sikerült fellelniük a szemfüles internetezőknek.

Fekete helikopterek, ezüst vadászgépek

A sok száz pályázó még szorgosan gyűjtögette a vadászgépek, tengeralattjárók, repülőgép-anyahajók és egyéb hadieszközök képeit, amikor megjelentek az első aggodalmaskodó felhangú nyilatkozatok országuk biztonságát féltő politikusoktól. Az aggályokat megfogalmazók főleg a biztonságpolitikai kockázatokra igyekeztek rámutatni, miszerint az ilyen nyílt felhasználású rendszer védtelenné teszi országaikat a kémek és terroristák kíváncsiságával szemben.



Valóban, az egyes országok biztonsági rendszereinek ilyen szintű kiteregetése komoly biztonsági kérdéseket is felvet. Jómagam amatőrként tallózva a Google Earth rendszerében néhány perc alatt találtam Tajvanon egy légibázist számos vadászgéppel a kifutóján. Sőt kis hazánk egyik katonai bázisán is parkoló MiG-ekbe botlottam, bár a legjobb tudtommal ott momentán efféle harci eszközök már nem találhatók.

Mit mond a szakértő?

Ekkor vetődött fel a gondolat, hogy mit is gondolnak róla a szakértők. Van-e valódi kockázata egy ellenőrizhetetlen időpontban készült műholdfelvételnek azokra az országokra, amelyek aggódnak biztonságukért?

Elsőként Tálas Pétert, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Stratégiavédelmi Kutatóközpontjának vezetőjét kérdeztük a Google Earth lehetséges biztonsági kockázatairól. Véleménye szerint a katonai hírszerzés mai felkészültsége szükségtelenné teszi azt a bizonytalan értékekkel bíró adatgyűjtést, ami egy ilyen nem valós idejű rendszerben lehetséges. Mivel a modern hírszerzés nem csak légi felderítési adatokra alapozza a megállapításait, ezért a kockázat mértékét minimálisnak érezte a szakértő.



Tálas szerint a Google Earth képeinek terrorkockázata is igen kicsi, mivel a terroristák általában olyan célpontokat választanak, amelyek elpusztítása vagy megrongálása a média figyelmét is felkelti. Zárt objektumokat, katonai célpontokat ezen csoportok viszonylag ritkán támadnak meg. Tálas szerint a kisebb országok esetében nagyobb lehet a kockázat is, bár az, hogy immáron bárki láthatja ezeket az eszközöket és bázisokat, bizonyos szinten demokratikusabbá teszi az eddig titkos információkat. Kiemelte, hogy katonai értelemben nincs stratégiai jelentősége egy ilyen rendszer nyilvánossá válásának.

Titkolózó országok

A szakértő véleményének fényben vizsgálva a Google Earth térképeit, valóban úgy látszik, hogy vannak olyan országok, amelyek jobban vigyáznak a titkaikra. Nem meglepő, hogy ezen országok területén nem találunk nagy felbontású műholdképeket.

Ezek az országok egyébként amúgy is folyamatosan aggódnak a biztonsági kockázatok miatt. Deák Péter biztonságpolitikai szakértő szerint ezen a területen is folyamatos nyitás tanúi lehetünk, hiszen az ötvenes években még a turistatérképeket is megváltoztatták, torzították biztonsági kockázatokra hivatkozva. A műholdképek megjelenésével ez a titkolózás gyakorlatilag értelmetlenné vált, hiszen a jó minőségű képen megváltozatták a korábbi állapotot.

Az internet megjelenésével ezek a térképek, műholdképek is szép lassan elérhetővé váltak bárki számára, a Google Earth is ezen adatbázisok felvételeiből, adatbázisaiból építkezik. Mivel a képek nem valós idejű információkat tartalmaznak, ezért minimális értéket képviselnek katonai hadászati szempontból, hiszen a most látható képek gyakran évekkel ezelőtti állapotot mutatnak. A katonai felderítés és a légi felderítés szerinte is komplexebb módszerekkel szerez információkat, sokkal pontosabb, célzott felvételekkel rendelkezik az objektumokról, illetve lehetséges célpontokról, mint egy ilyen nyílt rendszer.

Deák azt is felvetette, hogy sok esetben egyáltalán nem biztos, hogy valós az az információ, amelyre egy ilyen kép alapján következtethetünk, hiszen a stratégiai tervezők gyakran alkalmazzák a megtévesztés eszközét. A program biztonsági kockázatát minimálisnak ítélte, bár elképzelhetőnek tartotta azt, hogy kiegészítő adatgyűjtésre bárki felhasználhatja a Google műholdképeit.

Laptopok Már 49 900 Ft-tól!	E-book olvasók Már 17 043 Ft-tól!	Tablet PC-k Már 23 140 Ft-tól!	LCD monitorok Már 19 800 Ft-tól!
részletek »	részletek »	részletek »	részletek »