Az IBC-VG Távközlés 2005 konferencián a vezetékes szolgáltatók és a mobil szolgáltatók is kifejtették utópiájukat azzal kapcsolatban, hogy mit várnak a jövőtől. Érdekes trend, hogy mindenki a vertikális bővítésben gondolkodik, minél többféle szolgáltatás nyújtásában lehetőség szerint cégen belül. Erre a legnagyobb esélye persze a Magyar Telekomnak van, aki máris beolvasztotta a mobil üzletágat és nyilvánvalóan az internet és a tartalomszolgáltatásban sem lesznek számára akadályok. A Pannon GSM viszont a 3G-ben látja az előrelépést, kérdés, hogy megéri-e?

Hirdetés

A Magyar Telekom képviseletében Oláh Miklós tartott egy prezentációt, melynek elején leszögezte, hogy mind a vezetékes, mind a mobil piacon csökkenni fog a hangszolgáltatások aránya. A bevételek megtartására két új terület kínálkozik, mégpedig a 3G és az internet. Az internetet hatékony információ szerzési lehetőségként aposztrofálta, ami kissé ellentétes a Siemens jövőképével, de ők is érzik, hogy változás következik. A betárcsázós és az ISDN internet után a DSL olyan ugrást hozott, ami miatt lassan kifogynak a tartalékok. Nincs olyan tartalom jelenleg, amihez ekkora sávszélesség lenne indokolt.

A történelmi visszatekintés során elmondta, hogy 1996-ban vezették be a betárcsázós internetet hazánkban, amivel a korai elfogadókat célozták meg, majd az internetezők számát ezen a technológián igyekeztek maximalizálni. 2002-ben bevezették a DSL szolgáltatást átalánydíjas számlázással, ami meg is maradt napjainkig, csupán nemrég rögzítették szerződésben is az extrém felhasználás fogalmát. Pár éve még csak a komoly felhasználók tértek át szélessávra, de 2004-től sikerült tömegszerűvé tenni azt.


A DSL további elterjesztésének másik korlátja az ár, ami jelenleg 5490 Ft körül mozog átlagban. Ez a Magyar Telekom szerint költségárnak tekinthető, azaz nagyon veszélyes terület lenne az 5000 Ft alatti áron értékesített DSL, főleg, hogy nem biztos, hogy annyira sok új felhasználót vonzana. Lehet, hogy ugyanaz történne, mint a Chello esetében, hogy a sok Chello Classic előfizető átavanzsált Light csomagra (ára szintén 5490 Ft).

A szolgáltatásfejlesztés szempontjából fontos szempont az, hogy az emberek mire használják valójában a szélessávot. A sor érdekes, mert még mindig első helyen van az email, második az információ keresés, harmadik a munkával, tanulással kapcsolatos tevékenység, negyedik a hírek olvasása és csak ötödik a letöltés. Előbbiekhez pedig nem kell túlzottan széles sáv. A jövőben viszont újra kell gondolni a csomagot, főleg, hogy a triple play helyett a Magyar Telekom a quadro play modellt valósítja meg. A "triple play" azt jelenti, hogy a telefónia, az internet és a televíziózás egy közös infrastruktúrán áll rendelkezésre a vezetékes hálózatban., de a cég ezek mellé berakja a mobiltelefont (mobil internettel együtt) is.

A fix vonalas DSL internet kapcsolatok átlagos sebessége ma 2 Mbit, viszont a MT is látja, hogy ez a digitális tévézéshez édeskevés. Egy videó adatfolyamhoz ők 2-3Mbit sávszélességet gondolnak és családonként két TV készülékkel számolnak. Ez ugye minimum 6 Mbit, de a végső cél szerintük a 25-30 Mbites vonal, ami a fogyasztói Kánaán lenne. Ezzel együtt a megszokott monopolisztikus magatartás is beindul, hiszen a kapcsolatszolgáltató önmaga kezd tartalomfejlesztésbe, beelőzve ezzel a piaci versenyt ezen a területen is.


Ekkor kénytelen voltam feltenni azt a kérdést, hogy hogyan gondolja a Magyar Telekom, hogy növeli a sávszélességet, tartalomszolgáltatást fejleszt, IPTV-t tervez, ha közben az internet szolgáltatója felmond azoknak az ügyfeleknek, akik "sokat" töltenek? Nyilván kitérő válaszra számít mindenki erre a kérdésre, ezt meg is kaptuk. Oláh Miklós elmondta, hogy teljesen más modell lesz a számlázásban is, a fogyasztó nem fogja érezni, hogy mennyi az adott szolgáltatásnál az adat díja és mennyi a tartalomé. Példája szerint mondjuk fizet egy filmért 500Ft-ot, amiben benne van minden, azaz az IP TV-nél más, szolgáltatás alapú modellek jelenthetnek meg.

Annak oka, hogy jelenleg felmondanak a sokat töltő ügyfeleknek, hogy irreálisan sokba kerülnek az internetszolgáltatónak. Ez úgy történhet, hogy a T-Online anyacégétől sávos díjazású csomagot vesz, mivel a felhasználók 99%-a néhány gigát tölt csupán, ez többszörösen is megéri. Viszont a fennmaradó 1% masszív letöltő, rajtuk pedig veszteséget könyvelnek el.

A jövővel kapcsolatban sajnos a prezentáció és a válaszok alapján egyértelműen az a véleményem alakult ki, hogy az ex-Matáv monopólium továbbra is tartja majd a frontot a telekommunikációban, és az új piacokon is elsőként indul majd. Félő, hogy a fent említett komplex díjazás azt is jelenti, hogy főként a szolgáltató saját tartalmai közül kell majd válogatnia a felhasználóknak, mert az nem számít majd bele az adatforgalomba. Valahogy úgy képzelem el, mint a Vodafone live!: A szolgáltató összegereblyézi nekem a tartalmat, amiért ha külön fizetek, megkapom.

Szatmári Géza, a GTS-Datanet ügyvezető igazgatója szintén elég borúsan látta a helyzetet és kicsit sértődött kisfiú módjára kárhoztatta a monopol Telekomot. Véleménye szerint a "Matáv" kínozza a Datanetet és a többi kis szereplőt. A hálózat előválasztás elméletileg működik, gyakorlatilag nem, mert csak nagy forgalmú helyen éri meg csinálni, hiszen be kell települnie az alternatív szolgáltatónak abba a körzetbe, ahol szolgáltatni szeretne. Másrészt szolgáltatásminőségben sem kapják a kicsik azt, ami elvárható lenne. Ennek okán a közös Tele2, Pantel, Datanet beadvány készül a Nemzeti Hírközlési Hatóság felé, ahol már eddig is támadták a Tkomot. Közlése szerint az viszont nem igazán törödik ezzel, és a fellebezések évekkel kitolhatják az ügyek rendezését, ami a különösen gyorsan változtó telekommunikációs piacon lehetetlen helyzeteket teremt. Ráadásul ha végül is jogerőre emelkedik valamely döntés, akkor is ott az opció hogy nem tartják azokat be, ami miatt újabb pereket kell indítani.

A liberalizáció maximum a számhordozás miatt nevezhető előnyösnek. A vezetékes vonalak 2% lett "elhordozva", ami 82 582 vonalat jelent a közel 3,5 millióból. Szatmári elmondta, hogy minden ügyfél (szinte kizárólag nagyvállalati ügyfelekkel foglalkoznak) első kérdése, hogy van-e számhordozás, de a szerződéskötéskor már inkább kéri az új számot, ami megegyezhet mondjuk a mobilszámának végével, vagy egyéb extrát adhat. Vicc viszont, hogy a helyi hurok átengedés mint olyan sem éri meg a kis szolgáltatónak, hiszen a nagykereskedelmi ár rendszerint magasabb, mint a Telekomos kisker ár. Ezek miatt is a GTS-Datanet inkább koncentrál a VoIP hálózatokra, hiszen itt nem nagyon tud beléjük rúgni a nagytestvér.


Ráadásul Szatmári szerint a vezetékes és az internet lufi kidurrant és hamarosan a mobil lufi is így jár, mint minden hirtelen felkapott IT ágazat. Ezért gyorsan tovább kell szökellni, amire egy kis szolgáltatónak nagyobb esélye van, mint egy mamutcégnek. Szatmári elárult egy titkot is, mégpedig a nemzetközi hívásokkal kapcsolatban. Végeztek pár mérést és kiderült, hogy a legtöbb szolgáltatónál teljesen mindegy, hogy +0, vagy 000 előhívóval, vagy normál módon hívjuk a külföldi számokat, mindkettő már VoIP hálózaton továbbítódik, csak nem mindegy mennyiért.

A szélessáv és a telekommunikációs szolgáltatások jövőjével kapcsolatban a harmadik érdemleges előadó Csilling László, a Pannon GSM képviselője volt. Prezentációját egyből a húsba vágó témákkal kezdte, mégpedig az UMTS hálózatok kiépítésének költségeivel. Maga az UMTS licenc a mobilcégnek 19 milliárd forintjába került, erre jön még rá a licencben meghatározott lefedettséget biztosító hálózat kiépítése, ami további körülbelül 40-80 milliárd forint. Végül pedig el kell látni készülékkel a felhasználókat, ami figyelembe véve a 80 - 140 ezer forintos készülékárat és a 20-50 ezer forintos akciós árat, darabonként 100 ezer forint veszteség. Tehát csak a Pannon GSM-nek szumma 100 milliárdos tétel a 3G bevezetése, mely összeg körülbelül 3 millió előfizetőnél lenne rentábilis. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy minden előfizetőt át kellene küldeni 3G-re, ugyanis ennyi pannonos van most összesen.


Az új generációs szolgáltatások viszont magukban hordozzák a plusz bevételek lehetőségét. Még nem látszik pontosan, hogy mi lesz ingyen és mi lesz fizetős, ugyanis jelenleg a nyers internet előfizetésekre van igény, a szélessávú szolgáltatásokra egyelőre nincs. Az biztos, hogy a 3G előfizetés drágább lesz, mint a normál, tehát hosszú évek után újra felfelé mehetnek a tarifák, viszont nem nagyságrendekkel, mert azt már nem ennék meg az előfizetők. Várhatóan elsősorban a készülékcsere lesz a migráció legnagyobb motivációja és a későbbiekben szép lassan hozzászoknak az új lehetőséghez az emberek.

Tarifacsomagok szempontjából nem várható változás, ugyanazok a modellek lesznek, mint most kiegészülve a 3G szolgáltatás díjával, ami maximum néhány ezer forintra rúg majd. A lényeg viszont hogy a szolgáltatónak mindegy, hogy hogyan továbbítja az adatot, mert akár GPRS, akár EDGE, akár UMTS, ugyanannyiba kerül. A különbség inkább a mennyiségben rejlik, ami felveti azt a kérdést is, hogy milyen hálózat lesz majd a 3G mögött. Nyilvánvaló, hogy 1 millió előfizető töltögetéseit, videotelefonálását nem tudja a rádiófrekvenciás hálózat kiszolgálni. Csilling ezzel kapcsolatban elmondta, hogy ez így igaz és már most egyre több vezetékes, főleg optikai gerinchálózatot építenek ki országszerte, illetve autópályák mellett. Ahol koncentráltabb felhasználás várható, ott pedig erősebb jelszintű rádiós eszközöket telepítenek. Az igazi kihívás, hogy megbecsüljék vajon cellánként hány 3G csatornát kell nyitniuk. Egy felhasználóra nem nagyon éri meg építeni, a forgalmas helyeken viszont kétséges, hogy ki tudják-e majd maradéktalanul szolgálni az ügyfeleket.

Laptopok Már 49 900 Ft-tól!	E-book olvasók Már 17 043 Ft-tól!	Tablet PC-k Már 23 140 Ft-tól!	LCD monitorok Már 19 800 Ft-tól!
részletek »	részletek »	részletek »	részletek »