A budapesti Corinthia Hotel Aquincumban rendezték meg a Távközlés 2005 konferenciát, ahol a Magyarországon működő telekommunikációs cégek bemutatták, miként látják a közeljövő trendjeit, lehetőségeit a témában.

Hirdetés

A kétnapos esemény elsősorban nem a nagyközönség számára meghirdetett rendezvény volt - mint ahogy az IBC által szervezett konferenciák többsége -, hanem inkább a szűk szakmai grénumot kívánta egy helyen vendégül látni, ahol a szereplők informálhatják társaikat a saját házuk táján zajló fejlődésről és az általuk kialakított jövőképről, illetve a kerekasztal beszélgetések keretében vitatkozhatnak is egy keveset egymással.

A tematika kialakítása kisebb részben adott lehetőséget a jelen boncolgatására, inkább a jövőről, az elkövetkezendő 1-5 évről volt szó. A kulcsszavak a szélessáv, a piacbővülés, a szolgáltatók vertikális profilbővülése, az innovatív és felhasználóbarát szolgáltatások voltak. Érdekes módon a különböző - egyébként konkuráló - szolgáltatók számtalan kérdésben egyetértettek és sok esetben tűnt úgy, hogy a verseny már nem egymás sárba tiprására, hanem a célpiacok minél jobb kiszolgálására megy ki. Örömmel töltött el az is, hogy a konferencián nem azt kellett végighallgatnom, hogy melyik cég milyen új termékekkel rukkol elő a következő negyedévben, hiszen nem valószínű, hogy a huszonegynéhány jelenlevő közül bárkit is meghatott volna egy reklámmal átitatott prezentáció.


A rendezvény az Internet Biztonság Napjához hasonlóan Kovács Kálmán informatikai- és hírközlési miniszter előadásával kezdődött. Beszédében összefoglalta, hogy a sikeres Magyarországért elv mentén az informatika és a telekommunikáció milyen szerepet kapott, és kap majd a jövőben is. Véleménye szerint szerencsés helyzetben vagyunk, mert az Európai Unió teljesen újragondolja felépítését a versenyképességének javítása érdekében. Tíz évvel ezelőtt a lisszaboni szerződés megfogalmazta azt az igényt, hogy az EU vegye fel a versenyt és érje utol az amerikai és az ázsiai régiót. Ehhez képes most 5 év eltelte után a Wilcock tanulmány szerint a különbségből nemhogy lefaragtunk volna, hanem tovább romlott az EU régió teljesítőképessége, így tehát kiderült, hogy nem tartható ez az út.

Kovács szerint Magyarország szerencséje, hogy akkor csatlakozott az Unióhoz, amikor ez az újragondolás elindul, ami nem egy egyszerű mechanikus újraelosztás lesz, hanem egy új filozófiának a kialakítása. Számunkra a jövőt meghatározó kérdés pedig az, hogy van e Magyarországnak víziója arra vonatkozóan, hogy milyen szerepet tölt majd be az új rendszerben. Leszögezte, hogy egy IT-központ biztosan kialakul a keleti részen, kérdés hogy mi valósítjuk meg, Lengyelország vagy Csehország.


A wilcocki jelentés második vezérgondolata szintén érdekes, miszerint az infokommunikációs technikák nem épültek be a köztudatba, ezért egy újabb feladat az informatika társadalmasítása, mert az ágazatnak térségileg és EU szinten is óriási jelentősége van. A modern társadalom szabadabb, igazságosabb és a versenyképességre épül. A hatalmat az informatikai tudás, digitális írásbeliség adja, nem véletlen, hogy az USA a gazdasági problémák ellenére is jobban használja ki a lehetőségeket.

Kovács Kálmán költői kérdése után, hogy fel vagyunk-e készülve minderre, a válaszokhoz felvillantott néhány adatot, ami akár bizakodásra is okot adhat. 2002-ben az EU országok közül utolsó helyen voltunk a vásárlóerő paritáson a mobiltelefon tarifák szempontjából, 2005-re pedig 1 helyet javítottunk. A szélessávú internet árában pedig a negyedik legnagyobb (60%) árcsökkenés valósult meg a fejlett országok között. 1996-ban az exportunk 1%-át adta az IT-ágazat, 2003-ban 16%.

Természetesen nem feltétlenül a kormányzatnak köszönhetőek ezek a fejlődések, hanem egyszerűen a verseny generálta ezeket az értékeket. A továbbiakban szintén két út választható, mégpedig a szoros szabályozás és a versenyélénkítő magatartás. Az informatika beépülését pedig már valóban a különböző kormányzati programok segíthetik majd elő. Eddig viszont nem volt meg az igéretek technikai háttere. Lapunkon is sokszor ismertetett téma már az eÖnkormányzat, az elektronikus aláírás, miegymás. Kovács szerint mostmár rendelkezésre áll az igények kielégítéséhez szükséges infrastruktúra, például a kormányzati gerincháló, vagy a közháló program.


A technológiai háttér mellett a kormányzat felismerte, hogy fontos a megfelelő humán erőforrás léte is. Eddig sztereotípiaként az épült be a köztudatba, hogy a fiatalok, iskoláskorúak már a számítógépen nőttek fel, ismerik az internetet. Ehhez képest a 12 éves korosztály közel 40%-a digitálisan írástudatlan, a 25 éveseknek pedig a fele nem használ PC-t, vagy csak offline géphez fér hozzá. Emiatt az eMagyarország program céljai is módosultak a versenypiac korszerű megteremtésének és az elektronikus szolgáltatásokhoz való korszerű hozzáférés irányába.

A megoldás az IHM szerint az, hogy a közpénzeket inkább a felzárkóztatásra kell költeni, mert az eddigi közprogramok - akár a Sulinet Expressz - főként azoknak nyújtottak előnyöket, akik már eddig is attraktívak voltak informatikai szempontból. Az eÜgyintézés ígérete és az eMagyarország pontok elterjesztése, a beinduló 40 eÖnkormányzat projekt és a 14 milliárd Ft elnyerhető EU támogatás tehát mind ezeket a célokat szolgálja. Ugyanakkor a vállalati szektor az elmúlt években megtorpant, mert a fogyasztók száma a növekvő internet elérések ellenére nem nőtt meg ugrásszerűen. Ha pedig nincs fogyasztó, akkor nincs hova fejleszteni, ha nincs hova fejleszteni, akkor közpénzt sem éri meg beletenni.

Egy OECD felmérés (kiegészítve az IHM Magyarországra vonatkozó adataival) alapján az infokommunikációs iparág az USA-ban 0,25%, Az EU-ban 0,25% nálunk pedig 0,37% részesedéssel van jelen a gazdaságban. Ugyanakkor az infokommunikációs fogyasztói piac az USA-ban 1%, az EU-ban 0,4% nálunk pedig mindössze 0,1%. Ebből az következik, hogy már nem az iparágat kell fejleszteni, hanem a fogyasztói közösséget, igényt és elérhetőséget. Számos helyen kritikus lemaradásban vagyunk, mint a tartalomszolgáltatás területei, de az üzleti ügyfelek arányában rosszabbak vagyunk, mint Bulgária.

A prezentáció végén úgy tűnt, a résztvevőket nem nyűgözte le túlzottan a beszámoló. Senki nem tett fel kérdést, számomra pedig egyértelműen sok minden továbbra is csak álom és ígéret volt. A számokat mindig úgy lehet alakítani, hogy alátámassza a mondanivalót, de a versenyképességünket nem a statisztikák mutogatása, az elektronikus kormányzati szolgáltatások évek óta való ígérgetése vagy az elhibázott, célt tévesztett kormányprogramok fogják rendbe tenni. A konferencia végén nyilvánvalóvá vált, hogy a versenyszférában működő cégek jóval többet tesznek a fogyasztóért, a fejlődésért, mint a kormányzat, hiszen a náluk dolgozó profi szakemberek mindent megtesznek a magas szintű szolgáltatásért, mert a cél egyre több helyen az ügyfél elégedettség, ami hosszú távon is profitot termel.

Ugyan szélessáv terén jó helyen állunk az újonnan csatlakozók között, de szinte kivétel nélkül mindenki gyorsabban fejlődik, mint Magyarország. Kérdéses, hogy az élmezőnybe sikerül kerülnünk pár éven belül, vagy a lemaradók között jut hely?

Laptopok Már 49 900 Ft-tól!	E-book olvasók Már 17 043 Ft-tól!	Tablet PC-k Már 23 140 Ft-tól!	LCD monitorok Már 19 800 Ft-tól!
részletek »	részletek »	részletek »	részletek »