Túlélheti bolygórendszerünk a Nap halálát?
2005. szeptember 14. 14:28, szerda
Poros törmeléket észleltek egy gyakorlatilag már halott csillag körül, ahol a gravitációnak és a sugárzásnak már rég el kellett volna tüntetnie a por minden jelét. A felfedezés bepillantást nyújt saját bolygórendszerünk végnapjaiba, amitől még évmilliárdok választanak el.

A legújabb észlelések azt mutatják, hogy aszteroidák, porkorongok, sőt akár bolygók is keringhetnek a fehér törpék, a mindent felemésztő vörös óriás fázisukon túlesett, kiégett csillagok körül. Ebből arra lehet következtetni, hogy a mi naprendszerünkben is van remény a belső bolygók elkerülhetetlen pusztulása után, amikor a Nap akkorára tágul, hogy méretével beborítja a Föld pályáját is. Ezt az életet azonban aligha kívánánk bárkinek is.

Az új felfedezések a GD 362 jelű fehér törpe nagyfelbontású spektroszkópos leképezésén alapulnak, amit a Mauna Keán fekvő Gemini North, az IRTF és a Magellan távcsövekkel készítettek. A megfigyelések a csillag infravörös fényének várakozáson felüli többletét, valamint hatalmas mennyiségű kalciumot mutattak ki. A kalcium jelenléte csak a por fehér törpébe történő beömlésével magyarázható, míg az infravörös többletet egy rendkívül vékony, lapos és alig átlátható, a csillag körül keringő korong okozhatja, ami 1 millió kilométeres sugárban öleli körül a csillag maradványát. A korongnak porból kell állnia, amit folyamatosan beszív a csillag felszíne, nagy mennyiségű kalciumot és egyéb anyagokat állítva elő.

Klikk ide! Klikk ide!
A fenti képekhez hasonlóan nézhet ki a GD 362 körüli porfelhő. A folyamatos utánpótlást valószínűleg egy "bennragadt" bolygó biztosítja - klikk a nagyobb változathoz

Van azonban egy bökkenő. Egy ilyen porfelhő csak néhány évszázadot élhet túl, ennél a fehér törpénél azonban már 5 milliárd éve tart a vörös óriás fázis utáni lehűlés. Tehát lennie kell egy olyan folyamatnak, ami folyamatosan feltölti. Körültekintő modellezés után Eric Becklin, a UCLA kutatója azt a következtetést vonta le, hogy néhány aszteroida vagy akár bolygók is túl mélyen bent maradtak a fehér törpe erős gravitációs mezejében, ami darabokra szakította az objektumokat. Most ezen égitestek maradványainak folyamatos ütközései zúdítják a port a csillag felszínére.

Mindez pedig úgy tűnik, hogy egyáltalán nem ritka folyamat. Ha a fémtöbblet a porgyarapodás jele, akkor a fémben gazdag fehér törpék 25%-ának lehet törmelékkorongja, és ezáltal bolygórendszer körülöttük, magyarázta Mukremin Kilic, az IRTF megfigyelő csapatának vezetője, hozzátéve, hogy sokkal több bolygórendszer létezhet, mint azt korábban feltételezték.
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Az internet szabadságáért tüntettek Budapesten Az internet szabadságáért és a Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodás, az ACTA ratifikálása ellen tiltakoztak szombat délután mintegy ezren a fővárosban.King Arthur II - The Role-playing Wargame Kiadó: Paradox Interactive Fejlesztő: Neocore Games Honlap Rendszerkövetelmények: Minimum: Dual Core E2180 2,0 GHz-es processzor, 1,5 GB RAM, GeForce 8800 GTS vagy Radeon HD 3850 X2 grafikus kártya, 16 GB szabad hely a merevlemezen Ajánlott: Core 2 Quad Q6600 2,4 GHz-es processzor, 2 GB RAM, GeForce GTX 460 SE vagy Radeon HD 5830 grafikus kártya, 16 GB szabad hely a merevlemezen Hasonló játékok: King Arthur, King Arthur: The Druids, King Arthur: The Saxons, Total War-sorozat Kategória: stratégia A játékosok közül bizonyára nagyon sokan emlékeznek még 2009 zimankós novemberére, amikor a magyar játékfejlesztés történelemkönyvébe egy újabb fontos fejezetet írt a hazai Neocore Games csapata.Harmadára csökkentették a Sigma SD1 árátA Sigma gyártástechnológiai változtatásokra hivatkozva radikálisan átalakította csúcskategóriás készüléke, az SD1-es árazását.LG Optimus Vu és Miracle, új Nokia Egyszerre három új okostelefonról futott be hír a napokban, bár ezek közül csak kettőről tudjuk, hogy nagyjából mire is számíthatunk.Félmillió állás az appfejlesztésben Csak a tengerentúlon majdnem félmillió új állást köszönhetnek az okostelefonra és tábla PC-re fejlesztett appok megjelenésének és immár széleskörű alkalmazásának, bár ez a terület gyorsan változik.
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
2005. szept. 20. 18:22 | válasz | #50
Hát nagy baromságról vitáztok az biztos. Hány évünk van még addíg és mennyi ideje van emberi civilizáció? Még ha nem is történne semmi (fejlődés, önkipusztítás, evolúció, stb.) akkor is baromi kicsi a valószínűsége, hogy az emberi faj megérné. (Hacsak el nem utaznánk messze majdnem fénysebességgel, aztán visszajönnénk. Ekkor a relativitáselmélet szerint megnézhetnénk mi történik.)
2005. szept. 17. 22:46 | galéria | válasz | #49
Lehet, hogy Bell lusta volt átmenni az egyik laborból a másikba, de nem volt lusta munkát ölni abba, hogy kifejlessze(?) a telefont. Ha az ember valamit akar, akkor mindenképp dolgozni fog rajta. Nálam a lustaság=nem akarok.
Van mikor tudom, hogy kéne valamit csinálnom, de lusta vagyok fölkelni, csak alszom, mindig szarul érzem magam, és bevillan ez a sor:
"And I could sleep on it 'til mornin' But this nightmare never ends"
2005. szept. 17. 22:31 | galéria | válasz | #48
Dögölj meg most... lehet
dez  
2005. szept. 17. 21:39 | válasz | #47
Ez nem lustaság, hanem a kényelmetlenség és az időpazarlás elkerülése érdekében vett fáradtság. Annak felismerése, hogy némi rövidebb távú pluszmunka (telefon megalkotása) befektetése hosszabb távon nyereséget hoz. Az emberek többsége éppenhogy lusta bármint is változtatni. Sőt, még csak gondolkodni is. Pl. te is lusta voltál végiggondolni ezt. :)
jonnie  
2005. szept. 17. 20:30 | galéria | válasz | #46
Szereintem a technikát az emberi lustaság viszi előre, lásd Bell lusta volt átmenni az egyik laborból a másikba úgyhogy kitalálta a telefont
2005. szept. 17. 11:58 | válasz | #45
"féreglyuk-teleportáció" MUHAHAHAHHHAHAAAA


Ajánlom a következő könyveket elolvasásra, mielőtt okos lennél:

Függvény analízis,
Valószínűségszámítás,
bevezetés nem lineáris egyenletrendszerekbe,
Differenciálszámítás.

Ha megvagy, küldöm a következő listát, de addig is ne játszál ufós játékokkal lécci :))))
2005. szept. 16. 18:44 | válasz | #44
ezt a discovery-s videót honnan lehetne levadászni? Nem hallottam róla semmit.
2005. szept. 16. 18:44 | válasz | #43
"egy milliárd éves technikai előny"
Ez is bizonyos formában korlátoltaság, azt feltételezi ez a kijelentés, hogy az ember az evolúció csúcsa. Szerintem az egy milliárd éves technikai fejlődésnél sokkal fontosabb az egy milliárd év alatt végbemenő evolúciós fejlődés.
Merthát hol volt a homo sapiens 1 milliárd éve??
2005. szept. 16. 18:39 | galéria | válasz | #42
remélem meg döglünk mindannyian, amint lehet
TommoT  
2005. szept. 16. 17:21 | válasz | #41
Egy űrszemétnek nézett tárgy egyszercsak elrepült, de olyan gyorsan, hogy alig lehetett látni, hogy nem eltünt hanem elment. Persze közelített felvételt megtiltották a discoverynek, hogy leadjanak, még mielőtt elindult.
2005. szept. 16. 13:37 | válasz | #40
"Ugyanakkor az olyan érdekes dolgok mint az elméletben lehetséges féreglyuk-teleportáció útjában áll egyrészt az óriási energiaigény, másrészt a bizonytalanság (mi lesz a belé kerülő anyaggal? Hol fog kilépni a belé kerülő test?)"

Az energia nem gond. Van a világegyetemben bőségesen, csak ki kell nyerni.
A bizonytalanság nem gond. Ma még bizonytalan, de mire képesek leszünk féregjáratot nyitni pontosan fogjuk tudni, hogy mi lesz benne az anyaggal.
És vannak még alternatívák a csillagközi utazásra, amik ma kivitelezhetőnek látszanak, vagy legalábbis nem tiltja őket a fizika.
Warp-drive

"A tudomány tényekre alapul, és már ismerjük azokat a korlátokat, amelyeket nem léphetünk át."

A tudomány tényekre alapul, és az tény, hogy eddig is számtalan megdönthetetlennek hitt korlátot léptünk át.
2005. szept. 16. 12:41 | válasz | #39
http://www.ujgalaxis.hu/archivum/02szam/ujgx0219.htm

Érdemes elolvasni, a ma(tegnap) létező összes elméletet felsorolják benne az űrutazásra, a Saturntól kezdve egészen hihetetlen (és meglepően logikus) módszerekig.
2005. szept. 16. 11:13 | galéria | válasz | #38
Csak azt mondtam hogy ha nem döntjök jól romba a civilizációt, vagy ha igen még akkor kb 50-szer fel tudunk fejlődni ennyi idő alatt :)

Az hogy most még semmit sem talaltunk fel a feny folotti utazasra az nem jelenti azt hogy soha nem is fogunk. Elméletileg most is terveznek olyan napvitolrákat, amik a féynsebesség feleére képesek gyorsítani a a hajót.Persze ez nudli a fenyhez képest, de az elméleten már dolgoznak. Kitudja 100-1000 vagy 10 000 év alat mit talalnak ki.
350 éve fedezték fel a távcsövet most meg már a holdra mentünk. Ki tudja mi lessz 350 év mulva.

A fény feletti utazást meg egész komolyan kutatják ma is. Sok elmélet van hogy úgymomd kisapukat kéne alkalmazni.

Az egyik nagyon érdekes elmélet. És elméletileg megoldható, csak technikai fejletség nincs még gozzá a Warp hajtómű. (Nem röhögni, valszeg sok Sci-fit nézett a fetaláló is.)

Na ez hosszú lessz.
Feltaláló: Cris Van Den Broeck a leuveni Egyetem profeszora.

Az ötlet.

Az elmélete Miguel Alcuiber 7-évvel ezelőtti kutatásain alakult.

Az ürhajó előtt kitágítjuk a téridőt, mögötte pedig összezaugorítjuk. Maga a játmű a két téridő eltorzulás közötti buborékban marad, és úgy halad a fénynél gyorsabban, hogy saját téridejében nem szegi meg a jelenleg ismert fizikai törvényeket. Nem lépne fel g-gyorsulás, és az iső is nrmálisantelne, ellentétben a fénysebességnél mért időtorzulásokkal.

Miguel Alcuiber elképzelée elépzelhető volt, csak annyi volt vele a bökkené hogy egy ilyen "buborék" létrehozásához, több energia kell mint amennyi az ismert univerzumban megtalálható. Szóval ez kissé megnehezíti a dolgot.

Cris Van Den Broeck visoznt átszámolta a dolgot és az jött ki hogy mégis megoldható a dolog.

Az új verzió szerint a Warp buboréklétrehpzásához mindössze 1 gramm anitanyag kell. (Na jó ennyit még nem igen tudunk előállítani, de nem kizárt hogy valamikor tudni fogunk. 5 millliárd nagy idő.)
Az alényeg hoyg nem egy nagy hanem egy mikroszkopiku buborékot hozunk létre.
A fizika egy (nem közismert)törvény szerint meg lehet növelni a buborék belsejét, úgy hogy közben fentartjuk annak mikroszkópikus méretét. (Ne kérdezzétek hogyan., el sem tudom képzelni)
Tehát hogy a mikornnyi buborék valjában töb száz méter nagy, miközben csak egy mikronnyi.

Maga a prof is monta hogy az emberiség a közeli jövőben nem igen lessz képes ezt megcsinálni. De mi van a távolival? 1000-10 00 vagy 100 000 -év. Ki tudja mit ki nem találunk addig.
2005. szept. 16. 10:10 | galéria | válasz | #37
Szerintem ebben Dreddnek van igaza (#30). A fizika éppen az emberé, és csak addig terjed, ameddig a felfogása, és elképzelései, és a bonyolultság is ettől függ. Nem tudni, hogy amit ma elképzelni sem tudsz, az egyszer nem válik-e valóra. Mindig lesz, aki belenyugszik a korlátaiba, elhiszi, hogy a saját szabályai a világ szabályai, és lesz aki túllépi őket.
Aki ilyet ír: "pl. az egy dolog volt hogy a XX. században megjelent a repülés, de csupán azért mert aránylag egyszerűen megvalósítható volt. " az épp ezt a korlátoltságát erősíti meg. Szerinted akkor aránylag egyszerű volt? Vagy az embereknek egy csoda?
2005. szept. 16. 08:19 | válasz | #36
100 ev? ehh 100 ev mulva betelepitjuk a kulso bolygokat?

az elobb irtam le 1000 ev is keves ehhez mint mondtam ijen nem lesz, ez haboruhoz vezetne, kie a bolygo, beszednyelve, penznem??? a foldon is az emberek a szamlakat nem tudjak kifizetni kenyeret nem birnak venni, hova akarsz te menni??? stb... az emberi faj nem ilyen hogy osszetartunk es megyunk csinalunk masik bolygot ahol bekesen elunk... amugy profwilliam nagyon elavultak vagyunk nem ertem a feltevesed feny feletti utazas stb kerlek szepen ne mondj marhasagokat. tul sok scifit nezel viszont az utolso mondatoddal egyetertek 500 even belul lehetseges hogy kiirtjuk egymast es elorol kezdodik minden.
2005. szept. 15. 23:37 | válasz | #35
te már biztos próbáltad...
2005. szept. 15. 23:36 | válasz | #34
Istenem! mekkora hülyeség! még van 5 milliárd évünk! a földet kéne megtartani még 1000 évig, aztán lehetne ezzel foglalakozni!
2005. szept. 15. 19:28 | galéria | válasz | #33
A külső bolygók betelepítését, valszeg 100-200 en belül már megoldjuk.

És aztán? Amíg ki nem találunk valam kúúl módszert a fény fölötti utazásra, akár olyan sci-fisen hatalmas kolonizálóhalkat indíthatnánk útnak, amik 100-200 ev alatt elerik a kiszmelt bolygót. Aztán... sztem nem hogy 1 millió, de 1000 év vagy 10 000 év alatt is olyan fejlődés áll előttünk amit el sem tudunk képzelni.

Pl. 50 000 évbe lazán beleférne az is hogy mondkuk 500 év múlva összeomlik a civilizáció, aztán a barlangi szitnről megint űrutazó fajra fejlődünk fel. :)
Laci73  
2005. szept. 15. 17:09 | galéria | válasz | #32
A külső bolygórendszer (vagyis inkább annak holdjai) felé fogunk majd vándorolni, bár millárd éves távlatban - jó optimista módjára, feltételezve fajunk fennmaradását - kolonizálhatjuk akár a Tejútrendszer egészét.


Dredd: "ez azonban nem jelenti azt, hogy 10-20-30 év múlva nem áll a feje tetejére minden"

A társadalom biztos fejre fog állni, a fizika azonban soha. Tesztik vagy sem, egy fizikailag kötött univerzumban élünk, értem ezalatt hogy a dolgok többségét nem lehet megváltoztatni. Ne várj túl nagy áttöréseket - pl. az egy dolog volt hogy a XX. században megjelent a repülés, de csupán azért mert aránylag egyszerűen megvalósítható volt. Ugyanakkor az olyan érdekes dolgok mint az elméletben lehetséges féreglyuk-teleportáció útjában áll egyrészt az óriási energiaigény, másrészt a bizonytalanság (mi lesz a belé kerülő anyaggal? Hol fog kilépni a belé kerülő test?) A tudomány tényekre alapul, és már ismerjük azokat a korlátokat, amelyeket nem léphetünk át. Csak emberek vagyunk.
ffxi  
2005. szept. 15. 14:07 | galéria | válasz | #31
Mind1, addigra úgy sem élunk

Dredd  
2005. szept. 15. 13:29 | válasz | #30
"Ha a technika úgy fejlődik tehát, lineárisan, ahogy hisszük, akkor rengeteg okos kis zöld embrrke kellene, hogy nyüzsögjön már a Tejút széles sugárútjain. (Különben már felhívtam erre a paradoxonra a figyelmet.)
Na de nincsenek ugyebár. Sehol sincsenek.

Akkor meg azt kell gondoljam, hogy hiába a technikai fejlődés, vannak olyan korlátok, amelyeket soha nem lehet átlépni. Ilyen lehet pld. a fénysebesség, amely minden esetleg kifejlődött intelligens civilizációt bezár a maga kis világába, és egy adott ponton túl már nincs áttörő fejlődés, csak variációk egy témára.
Féreglyukak kilöve tehát.

És ha ez így van, pedig így van, mert ott kint síri csönd vesz körül, akkor azt kell hinnem, hogy nincs átbumlizás más naprendszerekbe, hanem szépen, az emberi (?) civilizáció úgy jár, mint a sumér királyok háreme és szolgái, követnie kell napját a halálba. Vagyis a vörös óriás után az intelligens civilizácó számára nincs folytatás. A kis fehér törpék a megestesült halál.
Tudom, ez így morbid és lehangoló, de ezt mutatja a tapasztalat.
Ilyen kilátásokkal nem csoda, hogy mindenféle túlvilágról, örök életről, meg hasonlókról vizionálunk, mely a pszichiátria megnevezésében csak kompenzáció."

huhh.
ez a gondolatmenet vatapsot váltott volna ki bármely marxista-leninista tudóskonferencián. azonban ezt a fajta materializmust szvsz már jópár éve (évtizede?) átlépte a tudomány.
az emberi intuíció és innováció sajátja, hogy olyasmikkel lepi meg önmagát, amelyet pár generációval azelőtt sci-fi kategóriába soroltak, 100 éve elmebetegnek mondták, aki valóként írt róla, 500 éve pedig megégették, mint eretneket azt, akinek eszébe jutott (bármi, legyen szó a repülésről, űrrepülésről, elektomosságról, stb.)
ergo, mindaz, amit írtál, igaz lehet, de két -nagyon fontos- kitételle: SZÁMODRA igaz, és a MAI TUDÁSUNK birtokában igaz. ez azonban nem jelenti azt, hogy 10-20-30 év múlva nem áll a feje tetejére minden; valós lesz, ami ma fantázia/kompenzáció(pfff... a pszichiátria amúgy is nagyon ingoványos tudomány a mai napig imho), és amit ma valósnak gondolunk, úgy fog szerepelni a történelemkönyvekben, mint ahogyan ma tanulnak az iskolások a lapos, korong alakú Földről.
2005. szept. 15. 13:26 | válasz | #29
tehat nincs jovonk mint ahogy mas fajnak se meg semminek ijen az elet es a vilagegyetemunk.
2005. szept. 15. 13:24 | válasz | #28
visszaterve a zold emberkekre

hat sztme vagy nagyon tavol vannak es alacsonyabb fejlettseggel rendelkeznek

vagy nem leteznek

sztem ez a ket variacio van, az elson belul lehet hogy eljutottak egy fejletsegi szintre de pl egy katasztrofa vagy haboru mar eltorolte oket

ebbol adodoan es ugye a sok feltetel miatt borzasztoan keves inteligens én tudatu faj lehet, valszeg soha nem talalkozunk veluk mert mi sem elunk sokaig a bolygonk sem birja meg a nap se, az meg ki van zarva hogy atmegyunk mashova igazabol nem ojan az emberi tarsadalom hogy fogjunk ossze minden jo lesz, ebbol elorelathatoan haboru lenne.
2005. szept. 15. 12:37 | válasz | #27
"Ha a technika úgy fejlődik tehát, lineárisan, ahogy hisszük, akkor rengeteg okos kis zöld embrrke kellene, hogy nyüzsögjön már a Tejút széles sugárútjain. (Különben már felhívtam erre a paradoxonra a figyelmet.)
Na de nincsenek ugyebár. Sehol sincsenek."

Számtalan oka lehet, amiért nem találkoztunk még velük. Például könnyen lehet, hogy téves a becslésed, és mondjuk csak 2-3 civilizáció létezik az egész galaxisban.
2005. szept. 15. 12:35 | válasz | #26
"5 éve asem, egy laborban sikerült egy kis alagutban Mikrohullámokal elérni Figyelem ... a fénysebesség 12X ét"

Valahogy az ilyen eredményeket sosem sikerül másoknak reprodukálni.
Egyébként meg a 12x fénysebesség édeskevés. Még 1000x fénysebességgel is csak a Tejút egy kis szegletét járhatnánk be értelmes idő alatt.
Fenjoy  
2005. szept. 15. 11:43 | válasz | #25
ezotéria: a gondolat kicsit gyorsabb mint a fény

tudomány: 5 éve asem, egy laborban sikerült egy kis alagutban Mikrohullámokal elérni Figyelem ... a fénysebesség 12X ét... ergo mirről beszélünk? Mint már valahol írtam, ha minden végtelen, akkor pont a Sebbeség nem lenne az? ugye nem:)
2005. szept. 15. 10:42 | galéria | válasz | #24
"Akkor meg azt kell gondoljam, hogy hiába a technikai fejlődés, vannak olyan korlátok, amelyeket soha nem lehet átlépni. Ilyen lehet pld. a fénysebesség, amely minden esetleg kifejlődött intelligens civilizációt bezár a maga kis világába, és egy adott ponton túl már nincs áttörő fejlődés, csak variációk egy témára.
Féreglyukak kilöve tehát."

Ehhez én is hozzászólnék:
Honnan tudod, hogy épp ez a korlát, és nem saját magad hútál föl egy falat?
2005. szept. 15. 10:25 | válasz | #23
"Akkor meg azt kell gondoljam, hogy hiába a technikai fejlődés, vannak olyan korlátok, amelyeket soha nem lehet átlépni. Ilyen lehet pld. a fénysebesség, amely minden esetleg kifejlődött intelligens civilizációt bezár a maga kis világába, és egy adott ponton túl már nincs áttörő fejlődés, csak variációk egy témára.
Féreglyukak kilöve tehát."

Miért is lövöd ki a féregjukakat? A feketelyuk éppenhogy egy kiskapu a relativitáselmélet megkerülésére. És még van pár ilyen kiskapu, szal ne aggódj, vannak elméletek a fénynél gyorsabb közlekedésre is, csak nem a normáltérben.
2005. szept. 15. 10:23 | galéria | válasz | #22
Nagyon érdekes, amit írtál, lehet, hogy így van, de én másból indulok ki. Szerintem ahogy eddig is, ezután is a hit fogja előrébb vinni az emberiséget, azok, akik hisznek benne, hogy másképp is lehetséges, és mindig van tovább.
Wright fivérek: Senki nem hitte volna, hogy az ember repülni tud, de mégis megcsinálták. Ő hitük lett a mi tudásunk. Akkor a kérdés, hogy hol vannak a határaink, hogy vannak-e egyáltalán határaink? Ők átlépték a korlátokat, de ez nem egyszeri eset. Szerintem ebből áll a fejlődés, valaki mindig át fogja írni a szabályokat. Ismerem a hit, és a tudás közti különbségeket, mégis sokszor fölteszem a kérdést, hogy valamit nem tudok, vagy csak nem hiszek benne eléggé? Nem hiszem, hogy bárki megismerhetné a saját korlátait annyira, hogy erre azt mondja, hogy pontos önismerettel ez elkerülhető, mert akkor még mindig egyhelyben topognánk. Még mindig rejtély az intuició. Az ember olyan dolgokra képes, amire soha nem gondolna, aztán rájön, hogy "jé ilyet is tudok"...
kutyak  
2005. szept. 15. 08:07 | válasz | #21
Talán kicsit el kellene vonatkoztatnunk attól, hogy zöld emberkék/kocsonyás sokfogú szörnyek/stb jönnek, beszélünk velük/megölnek/stb.
Simán el tudom azt képzelni, hogy a Földre az életet, az élet csíráját egy távoli civilizáció küldte. Scifisen: egy végnapjait élő civilizáció felfedezett egy üstököst, amely a saját világuktól nem messze húzott el. Kiszámították, hogy az üstökös 3 millió év múlva belecsapódik egy bolygóba, amely alkalmas lehet az élet számára. Egy parányi űreszközzel az üstökös felületére juttatták az élet kialakításához szükséges alkotórészeket. Néhány millió év múlva kialakultak az első egysejtűek a Földön...
Na jó, ez elég gagyi így, de akár ilyesmi is történhetett. Az emberöltő, de akár a homo sapiens megjelenése óta eltelt idő is nagyon rövidke a világegyetem életritmusához képest, ráadásul sokkal türelmesebb is, mint az ember.
Fenjoy  
2005. szept. 15. 06:06 | válasz | #20
csak egy gondolat, ha 1 civilizácionak 1 milliárd év "technikai" előnye van... akkor megforditom másképp téged mennyire érdekel a Hangyák mint "közösség"? vagy a mikrobák? ergo miért is érdekelné egy 1 millárd éves technikai előnyben lévő civilizáciot a mi xaros kis világunk?:) Lehet hogy a föld egy Valóság Show egy másik bolygon?!
2005. szept. 15. 00:23 | válasz | #19
Mit vett fel a Discovery műholdja?
2005. szept. 15. 00:22 | galéria | válasz | #18
Emberek 4 milliárd évről van szó!

Ha semmit nem csinálnánk addig mint mondjuk meditálnánk akkor már simán átlebegnénk egy másik naprendszerbe addigra :)

A Sci-Fik mindig 2500+ játszóddnak a Warhammer 40k meg ugye 40 000-ben. + na az már elég merész gondolat.
De ki tudjam mi lessz mondjuk 1 millió év mulva? Nam hogy 4 milliárd... :) Ha leszunk akkor már tuti hogy rég repkedunk az űrban vagy mar mind megvilagosodva energialenykedünk mint a Vorlonok a B5-ben. :)

2005. szept. 14. 22:59 | válasz | #17
A "kis zöld emberkéknél" maradva, ha azt mondod csak 1 milliárd évvel vannak előrébb a fejlődésben, akkor elképzelhető a létezésük átültetve a miénkbe. Mi is együtt élünk nálunk sokkal fejletlenebb létformákkal, mégsem akarjuk felvenni velük a verbális kapcsolatot. Esetleg ha néha beszélünk egy csirkéhez, gyíkhoz, parányi agyuk vajon mennyit fog fel az egészből? Vagy mennyit érzékel belőlünk egy halacska, vagy akár csak egy mikroszkópikus sejt? Ha az evolúciót nézzük és megpróbálnánk összehozni az első életformát azt az őssejtet, vagy mi volt, egy ma élő emberrel, akkor az az őssejt mennyire lenne fogékony ránk? Felfogna ő bármit is a létezésünkből?:)) Így sztem simán elképzelhető az ufók létezése is, csak túlságosan le vagyunk maradva, ahhoz, hogy bármit is felfogjunk belőlük:)
TommoT  
2005. szept. 14. 22:46 | válasz | #16
Honnan veszed hogy nincsenek ufo-k? Amúgy szerintem aki látta amit a discovery műholdja fölvett, az azután ha aztmondja, hogy nincsenek "zöld emberkék" (persze lehet nem is zöld ;)), akkor aztmondom fél a változásoktól, meg hogy nem hajlandó elfogadni, hogy nem az ember a legjobb/legszebb/legokosabb (ha-ha).
2005. szept. 14. 22:37 | galéria | válasz | #15
Addig még rájöhetünk a kérdésre is, ha már a válasz negyvenkettő ;]

A gondolatmenetedet én is osztom, persze sokan hisznek az UFO-kban, ki tudja, lehet hogy egyszerűen csak nem akarnak beavatkozni ? :]
plamex  
2005. szept. 14. 21:42 | válasz | #14
"Akkor meg azt kell gondoljam, hogy hiába a technikai fejlődés, vannak olyan korlátok, amelyeket soha nem lehet átlépni. Ilyen lehet pld. a fénysebesség, amely minden esetleg kifejlődött intelligens civilizációt bezár a maga kis világába, és egy adott ponton túl már nincs áttörő fejlődés, csak variációk egy témára.
Féreglyukak kilöve tehát.

És ha ez így van, pedig így van, mert ott kint síri csönd vesz körül, akkor azt kell hinnem, hogy nincs átbumlizás más naprendszerekbe, hanem szépen, az emberi (?) civilizáció úgy jár, mint a sumér királyok háreme és szolgái, követnie kell napját a halálba. Vagyis a vörös óriás után az intelligens civilizácó számára nincs folytatás. A kis fehér törpék a megestesült halál."



ne aggódj ... 6 milliárd év alatt gyalog is megtennénk 4 fényévet a legközelebbi naprendszerig :)
Csukii  
2005. szept. 14. 21:39 | válasz | #13
Szerintem már akkor meghalnánk, ha a Holdunk tűnne el a nagy vörösségben.
A Földről nem is beszélve.

Óceánok, tengerek elpárolognának, minden sivatag lenne… Aztán beszipkázná Földünket, mint kisgyerek a nokedlit

A vasárnapi heti hetest azért még fogjuk látni :-D

2005. szept. 14. 21:38 | válasz | #12
" Na meg elvileg vannak olyan részecskék hogy elhaggyák a feketelyukat megpédig úgy hogy egyercsak kintvannak tehát végülis teleportálnak."
Ez azért picit bonyolultabb, valamennyire a határozatlansági elv is bejátszik ...
ashead  
2005. szept. 14. 21:09 | válasz | #11
Persze, 3000 fok nem olyan sok. Azért nem hiszem , hogy használna a Föld légkörének ha a Nap atmoszférájába merülne.
2005. szept. 14. 20:59 | galéria | válasz | #10
Aszonták hogy elvileg átléphető a fénysebesség mert hogy épp a napkitörést tanulmányozták és a napkitörésnél sok sok részecske lövell ki a napból és jön a föld felé viszont egyszercsak azt vették észre hogy a részecskék már ittvannak a földön méghozzá előbb mint 8 perc tehát megelőzték a fényt. Na meg elvileg vannak olyan részecskék hogy elhaggyák a feketelyukat megpédig úgy hogy egyercsak kintvannak tehát végülis teleportálnak.
2005. szept. 14. 20:52 | galéria | válasz | #9
Nem tom.
Az ember azt hinné, hogy a fejlődés minimálisan lineáris (ha nem is exponenciális).
Azonban: sztem nem a Nap a legöregebb a Tejútban, és ha a középponti feketelyukba zunantak is elvonom, még mindig marad - hasamra ütök - kábé 1 millió a miénkhez hasonló naprendszer csak itt a Tejútban, amely akár csak 1 milliárd évvel előzött meg minket a fejlődésben.
Ha a technika úgy fejlődik tehát, lineárisan, ahogy hisszük, akkor rengeteg okos kis zöld embrrke kellene, hogy nyüzsögjön már a Tejút széles sugárútjain. (Különben már felhívtam erre a paradoxonra a figyelmet.)
Na de nincsenek ugyebár. Sehol sincsenek.

Akkor meg azt kell gondoljam, hogy hiába a technikai fejlődés, vannak olyan korlátok, amelyeket soha nem lehet átlépni. Ilyen lehet pld. a fénysebesség, amely minden esetleg kifejlődött intelligens civilizációt bezár a maga kis világába, és egy adott ponton túl már nincs áttörő fejlődés, csak variációk egy témára.
Féreglyukak kilöve tehát.

És ha ez így van, pedig így van, mert ott kint síri csönd vesz körül, akkor azt kell hinnem, hogy nincs átbumlizás más naprendszerekbe, hanem szépen, az emberi (?) civilizáció úgy jár, mint a sumér királyok háreme és szolgái, követnie kell napját a halálba. Vagyis a vörös óriás után az intelligens civilizácó számára nincs folytatás. A kis fehér törpék a megestesült halál.
Tudom, ez így morbid és lehangoló, de ezt mutatja a tapasztalat.
Ilyen kilátásokkal nem csoda, hogy mindenféle túlvilágról, örök életről, meg hasonlókról vizionálunk, mely a pszichiátria megnevezésében csak kompenzáció.
Remélem azért nem vettem el senki kedvét, mert magam is optimistább vagyok azért, vagy szeretnék az lenni. :-)
2005. szept. 14. 20:34 | válasz | #8
Ha csak nem ugrok egy fejest a mélyfagyasztóba
Cat 02  
2005. szept. 14. 19:21 | galéria | válasz | #7
na ez minket nem érint :D
2005. szept. 14. 19:05 | válasz | #6
...persze, hogy más bolygóknak is megkeserítsék az "életét"....
2005. szept. 14. 18:25 | galéria | válasz | #5
Nem aggódni! Ha lessz még akkor emberiség addigra már rég átbumlizunk egy másik bolygóra!
Xantia  
2005. szept. 14. 18:23 | válasz | #4
A koporsom talán nem semmisül meg.
Cat  
2005. szept. 14. 17:40 | galéria | válasz | #3
a bolygó maga túlélheti, de hogy semmi nem marad rajta, az is biztos
2005. szept. 14. 17:15 | válasz | #2
Nem biztos. Egy vörös óriás külső burka nagyon kis sűrűségű, és nem is túl forró.
2005. szept. 14. 17:11 | válasz | #1
Ez így hülyeség. Ha a föld pályájánál nagyobbra tágul, akkor a föld nem élheti túl.