A Google kibővíti könyvdigitalizálási programját
2005. szeptember 1. 14:33, csütörtök
Évek óta dédelgetett álom, hogy a nyomtatásban megjelent könyveket az interneten is elolvashassuk. A növekvő nemzetközi tiltakozás sem rettenti vissza az amerikai vállalatot attól, hogy Európára is kiterjessze Google Print nevű projektjét.

Hirdetés

A kiadóvállalatok eddig élénken tiltakoztak, mondván, hogy sérülnek a szerzői jogok. A Google ezért egy köztes megoldással próbálkozik, mondván mindent lehet, amit nem tilt a hatályos törvény. "A nagyobb német kiadókkal folytatott megbeszéléseink reményre adnak okot és a tárgyalások jelenlegi állásával nagyon elégedettek vagyunk. Számos céggel már gyakorlatilag aláírásra kész megállapodásunk van és nem csak német, de francia, holland, spanyol és olasz kisebb és nagyobb könyvkiadókkal is tárgyalásokat folytatunk" - nyilatkozta a dpa német hírügynökségnek Jens Redmer, a Google menedzsere.

Mint ismeretes, a Google tervei szerint digitalizálná az amerikai és az európai könyvtárak és egyetemek könyveit és más dokumentumait, hogy aztán a felszkennelt műveket bárki elolvashassa az interneten vagy információkat kereshessen bennük. A digitalizált anyagok között lehetne név, szerző és más szempontok alapján kutatni.


A felhasználóknak a kereshető szöveg, a kiadóknak a reklámbevétel lenne jó

A Google Print projektet számos szervezet kifogásolta. Legutóbb például az amerikai könyvkiadók szervezete bírálta a programot, mondván fennáll a szerzői és a szomszédos jogok megsértésének veszélye. Redmer elismerte, hogy elsősorban a szerzői és a szomszédos jogok védelme alá már nem tartozó műveket digitalizálják, pont azért, hogy elkerüljék a konfliktusokat. A menedzser ugyanakkor elmondta, hogy az egyetemi könyvtárakban már nagyon kevés az olyan könyv vagy dokumentum, amely ilyen védelem alá esik.

"A Google nagyon is figyel arra, hogy még véletlenül se sértse meg a szerzői és a szomszédos jogokat. Ebben a kérdésben igyekszünk maximálisan együttműködni a könyvkiadókkal és a könyvtárakkal" - jelentette ki Jens Redmer. A szakember véleménye szerint a projekt azért is érdekes lehet az egyetemeknek és a könyvkiadóknak, mert lehetőséget nyújtana nekik arra, hogy reklámozzák magukat és természetesen részesülnének a reklámbevételekből. A Google menedzsere azonban azt nem tudta megmondani, hogy a beszkennelt könyvek és szöveges anyagok konkrétan mikortól lesznek elérhetők a világhálón.
Kapcsolódó linkek
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
HuHa  
2005. szept. 02. 20:00 | válasz | #33
Nem csak őserdőből lehet papírt készíteni.
2005. szept. 02. 17:26 | válasz | #32
Szerintem ez nagyon jó ötlet lenne, mert sok olyan könyvet is meg lehetne szerezni, amit amúgy nem venne meg az ember. Ha valami olyan érdekes könyv, amit végig is akarok olvasni és nem kerül 5-8 ezer forintba, akkor azt úgyis megveszem. A szerzői jog alá eső könyveknél meg meglehetne csinálni, hogy csak olvasni lehessen, de kinyomtatni vagy letölteni nem. Mondjuk nem tudom megengedné-e ezt a szerzői jog, de ha nem, akkor meg lehetne valami könyvtárszerű módszerrel, hogy azokat a könyveket is meg lehetne nézni, de bizonyos díj ellenében. Ha le is akarja tölteni valaki, annak meg annyival többet kellene fizetnie. (persze ez csak a szerzői jog alá eső könyvekkel)
2005. szept. 02. 14:05 | válasz | #31
Persze, hogy még ostoba dolog eltemetni a könyvet, csak teret kell engedni a Google-nak is, méghozzá nagy teret :)
avman  
2005. szept. 02. 13:47 | válasz | #30
nem mondtam, h haszontalan dolog lenne, sőt, üdvözlendő. csak arról beszéltem, h ostoba dolog eltemetni a könyvet.
2005. szept. 02. 13:08 | válasz | #29
Elárulod, hogy egy igényes bölcsész hogy irodalmaz, ha kevés az ideje? tehát nem unatkozó olvasó, hanem kutató, diplomamunka-készítő. Mert én kémikusként megtanultam. Ott ugyanis nincs idő könyvtárban üldögélni naphosszat, a keresés gigászi munkáját a fizetős "gépagyú" adatbázisokra bízzuk, és még így is nagy tapasztalat kell a kereséshez, mert könnyű hibázni.
A fejlett országokban kiadott, friss anyagot tartalmazó szakkönyvekről pedig annyit, hogy ezek idehaza megfizethetetlenek tudnak lenni, sőt Magyarországon nem is kaphatók, vagy nem kölcsönözhetők - és online sem elérhetőek.
avman  
2005. szept. 02. 12:43 | válasz | #28
kicsit még korai az e-papírra építeni és a könyv "ósdi" formáját temetni, főleg nem szépirodalmi kötetek terén, de akár szakkönyvek vagy egyéb területen sem. a "fejlett" országokban is elenyésző az e-book kereskedelem a réfi jól bevált papírformákkal szemben. mielőtt megkapom a hülyeséget, nem két barátom dolgozik a könyvszakmában, tehát valamelyest tisztábban látok, mint a "gépagyúak", másrészt meg mint exbölcsész, bizton kijelenthetem az "igazi" könyvhöz való hozzáállás nem mostanában változik meg. szóval teljesen felesleges temetni a könyvet, pláne egy olyan világban, ahol azért szg.-t és pláne az internetet nem mellékelik a lakáskulcsok mellé.
2005. szept. 02. 12:22 | válasz | #27
"Egyébként nem olyan rossz képernyőn olvasni"

Kell egy jó TFT monitor, és semmi gond.
2005. szept. 02. 12:20 | válasz | #26
"Tehát nem adja vissza a könyvbeli elrendezést és minőséget" - persze, a Google csak kereső.

A bedigitalizált művek egy részénél a karaktereket "felismertetik", tehát szöveg szerint is lehet keresni majd, más részénél a karaktereket nem "ismertetik fel", tehát ezekben nem lehet majd keresni. Kérdés, hogy mi lesz ez az arány több millió könyv esetében. Ez többek között a pénztől és a szerzői jogtól függ. Ha nem ismertetik fel, csak kis részüket, akkor nagy a baj...
2005. szept. 02. 12:18 | válasz | #25
"amíg van értelmes ember a földön, és nem diódák vannak az agya helyén, addig nem fogja átvenni a helyét a sima papírnak az e-papír."

Lehet, hogy neked fogalmad sincs róla, hogy mi az?
Ennek épp az a lényege, hogy egyesíti a hagyományos papír és a monitor előnyeit. Mechanikai és optikai tulajdonságaiban a hagyományos papírra hasonlít (tehát kényelmesen olvasható), viszont elektronikusan vezérelhető a tartalama (tehát egy egész könyvtár elférhet a zsebedben, és nincs nyomdaköltség, meg a többi macera).
2005. szept. 02. 12:14 | válasz | #24
"Az internetes megjelenés ergonómiailag a könyvekkel szemben támasztott szempontból nem felel meg."

Az e-papírt erre találták ki.

Egyébként akkor is nagyon hasznos az internetes forma, ha nem az egész könyvet akarod végig olvasni, hanem pl. a munkádhoz gyűjtessz anyagot. Meg persze akkor, ha nyomtatott formában nem elérhető a könyv. A boltokban megvásárolható könyvek csak kis töredékét adják az összes valaha kiadott műnek.
2005. szept. 02. 12:08 | válasz | #23
"Könyvkiadók ezrei mennének tönkre,ha minden könyvet ingyen meg lehetne nézni a neten.Ráadásul a könyvkiadók munkanélküliséggel is járna."

És mi lesz a könyv másoló szerzetesekkel?
fapapi  
2005. szept. 02. 11:11 | válasz | #22
Jó benne!

Munkalehetőség szempontjából nagyon jó a google kezdeményezése mert nagyon sok tördelőnek és kiadványszerkesztőnek adna új munkát legfőképp Tipográfusoknak.
Mivel a nyomdász világ nagyon zárt még a mai napokban is nehéz benne munkát találni.


Rossz benne!
Az internetes megjelenés ergonómiailag a könyvekkel szemben támasztott szempontból nem felel meg.


Tehát nem adja vissza a kövbeli elrendezést és minőséget.
Caro  
2005. szept. 02. 11:02 | válasz | #21
Mielőtt ilyeneket írsz:
http://www.sg.hu/cikkek/30777
http://www.sg.hu/cikkek/15364
2005. szept. 02. 10:25 | válasz | #20
Erdőirtás: már feltalálták a klónozott fákat, amiket a papírgyártásra tenyésztenek ki (cellulóztartalom, keménység stb.) Másrészről meg elsősorban nem a papírért irtják az őserdőket nagy tételben, hanem
1. az idióta bennszülöttek teszik a legnagyobb kárt a primitív földművelési szokásaikkal (felégetik, használják, továbbállnak)
2. házak és utak építése miatt

Teljesen az SLP ügye mellett állok, miszerint a régi könyveket nagyon is érdemes és, mondhatnám, kell is bedigitalizálni, mert értékek. Ezek többségének szerzői joga lejárt, tehát jogsértés nem történne, hiszen az SLP nem kér pénzt a letöltésért. Más kérdés, h egy ilyen project során néhány modern, még igen csak szerzői jog alá eső könyvek is a szkennerbe kerülnek. A Googli elvileg csak oktatási célra szeretne digitalizálni, egyetemi könyveket, szakkönyveket stb. Ez megint dícséretes dolog, hiszen könnyen lehet bennük keresni elektronikus formában.

e-papír: amíg van értelmes ember a földön, és nem diódák vannak az agya helyén, addig nem fogja átvenni a helyét a sima papírnak az e-papír. Mellesleg már tudják, hogy a kisgyerek chatelők többsége tűrhetően olvas, viszont képtelen leírni egy nyamvadt betűt kézzel, és nehezére esik a kézírásos szöveg olvasása is.
LowEnd  
2005. szept. 02. 09:59 | válasz | #19
ide vág az slp ügy is....

sajna én szar "könyvkalóz" vagyok, napi átlagban 1 (max 2) könyvet olvasok el a PDA-mon. (hétköznapokon) Ez papírban megvéve húzós összeg lenne.

Egyébként nem olyan rossz képernyőn olvasni, csak meg kell szokni egy kicsit. Már alig vagyok lassabb mint papíron ;)

Szal örülök a gugli kezdeményezésének.
2005. szept. 02. 09:54 | válasz | #18
Olvastam egyszer egy nagyon jó magyar horrort, a könyv Magyarországon csak 1-2 könyvtárban van meg, kifejezetten ritka, megtaláltam az író emailcímét az interneten, megírta, hogy művét még sose fordították le más nyelvre.
Utólag elgondolva, ha a Google bedigitalizálná a könyvét, Hollywood esetleg ráakadhatna a művére, na lehet, hogy nem azonnal, hanem 20 év múlva, remek filmet lehetne belőle forgatni, ez pedig ismertséget és sok pénzt hozna az írónak, vagy gyerekeinek, még akkor is, ha a filmletöltőket nem számítjuk.
Mentol  
2005. szept. 02. 09:28 | galéria | válasz | #17
Na, ez érdekes lesz.
Javaslom megtekintésre a Silent Library Project oldalát. Ez a site most küzd a kiadókkal, illetve az jogvédő szervezetükkel a fennmaradásáért. SAJNOS!
k0zi  
2005. szept. 02. 09:20 | válasz | #16
A jövő az e-papíré, ha tetszik ha nem. Gondoldjatok bele mennyivel jobb lesz hogy 1 gépen elfér a teljes könyvtárad és ha keresel egy könyvet azonnal megtalálod nem kell érte feltúrni a lakást :)
2005. szept. 02. 09:18 | válasz | #15
Lehet, hogy a kinyomtatott könyvet könnyebb olvasni, de ez a könyolvasás egy régi formája, aki ezen az szinten akar maradni az ám tegye, de ne akadályozza a jövőbe látó, értelmes embereket. Az ilyen szűk látókörűeknek üzenem, hogy a könyvesboltokban és a magyar könyvtárakban fellelhető könyvek egy hangyányi szeletét képezik a világon eddig kiadott írásműveknek. Ha valaki egy adott témában keres könyveket adott nyelven, mondjuk egy magyar olvasó angol, német nyelvű nyelvű, régi kiadású,speciális témájú sci-fi könyveket keres, amelyek bizonyos esetekben már alig vagy semennyire se hozzáférhetőek, pl. Magyarországon csak az Országos Széchenyi Könyvtárban. Nos ha ez a fickó az internetet böngészi nagy erőfeszítéssel sok kiváló művet nem talál meg, mert a cím és a fülszöveg, ha egyáltalán elérhető, nem sokat mond (pl 500 oldalas könyv egyszavas címmel, jó esetben 10 soros kivonattal). Ekkor segít rajta a tartalomban kulcsszavak, szóösszetételek alapján való keresés, ami remélhetőleg a jövőben a Google által lehetségessé válik, ráadásul ingyen, ha jól tudom.
fapapi  
2005. szept. 02. 09:06 | válasz | #14
Az meg a másik hogy én a postaládámra kiragasztottam egy aranyos matricát nem kell reklám anyag nekem miattam ne írtsanak ki 1000 fát 1 évben.

irkab1rka barátom jól írja: HuHa, te meg menjél őserdőt irtani :)
avman  
2005. szept. 02. 08:26 | válasz | #13
már megint az a furcsa helyzet állt elő, h a szerzői jogok legharcosabb, véresszájú védelmezője a kiadó? cöcöcö. tudtommal a szerzői jogi tv szerint pölö könyveknél maga a szerző vagy jogutódja engedélyezheti az ilyesmit, fordításnál pedig azt hiszem 4-5 éven belül a fordító is ugyanezeket a jogokat kapja, épp az eus jogharmonizáció miatt változtattak. Néhányan bizonyára emlékeznek a MEK-ről (magyar elektronikus könyvtár) jogutódok által levetett József Attila vagy Weöres kötetekre, illetve Örkény egypercesei is lekerültek egy oldalról. Mivel eddig egy átalányt kellett fizetni az artisjus-nak, könnyebb volt, most minden egyes szerzőt meg kell külön keresni ezügyben. Szóval kiadók, kérem szépen, hogy is van ez?
fapapi  
2005. szept. 02. 08:24 | válasz | #12
Na ezért nem megy tönkre egy kiadó "Szerintem papir alaku könyvet jobb olvasni,mint a monitoron egy könyvet!" Mert akik már a könyvhöz vannak szokva úgy is azt veszik meg.
Kiszámolhatod hogy mennyi embernek van internetje a földön akik ehhez hozzáférnek.

De a legnyomósabb ok amiért én támogatom ezt a dolgot hogy rengeteg olyan könyv van amit magyarországon az életben nem tudnál beszerezni így ez a probléma kiesik. És szerintem a könyv íróinak is örülnie kellene hogy egy világ megismerheti műveit.
Egy könyvkiadó pedig igenis csinálja meg digitális formában a könyveket és adja el a google nak szerintem fizetnének érte nem is keveset. Fejlődik a világ dúl a digitális forradalom, azért tanulunk azért van ez a sok "hülye" diplomás hogy az új piaci környezetből hasznot húzzon! Vagy nem ???????
Ez olyan mint a vonat ha nem szálsz fel időben lemaradsz és erről nem a vonat tehet hanem te magad.
Caro  
2005. szept. 02. 07:12 | válasz | #11
Hát, nem tudom, ha valaki nem élvezetből, szórakozásból ír, akkor én nem írnék a helyében.
2005. szept. 02. 01:21 | válasz | #10
"Ráadásul a könyvkiadók csődje munkanélküliséggel is járna!"

ja és ha nem vályogtból építkeznénk, akkor tönkre mennének a vályogvetők.

inkább azon gondolkozz gregor, hogy milyen kevés az olvasott ember (áh, hagyjuk most a műveltséget, elég lenne az is, ha mindenki tudna olvasni...)

inkább menjen tönkre az összes szar kiadó, amelyik nem tud olyan anyagot olyan minőségben kiadni, mint ahogy azt kell. Most vettem egy Terry Pratchet könyvet 3500 HUF-ért. Nem tudok benne ctrl+F -el keresni, szóval mejd kell txt-ben is, de az biztos, hogy a kiadója (nem magyar, persze) nem megy tönkre a következő 100 évben.

Lehet a dolgokat jól is csinálni...

HuHa, te meg menjél őserdőt irtani :)
HuHa  
2005. szept. 02. 00:24 | válasz | #9
Azért én a gyermekeim kezébe nem e-papírt szeretnék adni.
HuHa  
2005. szept. 02. 00:22 | válasz | #8
Én is a papír alapú könyveket preferálom. És úgy vélem elég kevesen vannak, akik képesek elolvasni regényeket monitoron, tehát semmi értelme a jogvédők kapálózásának. A digitalizálás pedig jó, hisz akár örökre archiválhat egy könyvet. Ráadásul tudtommal volt törekvés egyetemi könyvtárak digitalizálására is. Milyen hasznos lehet egy doktori disszertációnál, olyan publikációkhoz jutok, amikhez körbe kellene utaznom a világot elolvashassam.
FTeR   "Rest in Peace FTeR" 
2005. szept. 01. 23:27 | válasz | #7
könyvírók nem osztkák a GNU-t, hülyék lennének ingyen könyvet írni.

egyébként franciák muatattak rá a legnagyobb veszélyre (általában nem értek velük egyet), mégpedig, h pl ha kuglin rákeresünk egy politikai témára (pl háború), akkor csak az amerikai szemszögből találhatunk írásokat és ez erősen egyoldalúvá tenné. persze előbb utóbb kibővítheti mégjobban európára (ami valszeg kimerűl nyugat eu-ban, egyenlőre meg csak UK), de az sok idő.
Caro  
2005. szept. 01. 21:54 | válasz | #6
És hányan dolgoznak egy könyvkiadónál? És hányan a nyomdánál?
Persze ez ferdítés, mert valszeg mindkettő csődbe menne, de a jövő akkor is e-papíré, ha tetszik, ha nem.
A könyv mint maga meg elavult. Az tény, hogy a felbontása sokkal nagyobb, mint a monitoré, ezért az agynak sokkal könnyebb olvasni, mint a monitort. De ez nem ellensúlyozza a hátrányát a multimédiás tartalommal szemben.
gregor  
2005. szept. 01. 21:29 | válasz | #5
Ráadásul a könyvkiadók csődje munkanélküliséggel is járna!
gregor  
2005. szept. 01. 21:28 | válasz | #4
1-es hozzászóló:Szerintem papir alaku könyvet jobb olvasni,mint a monitoron egy könyvet!
Könyvkiadók ezrei mennének tönkre,ha minden könyvet ingyen meg lehetne nézni a neten.Ráadásul a könyvkiadók munkanélküliséggel is járna.
2005. szept. 01. 21:08 | válasz | #3
jah meg kutatások folynak a gyorsan öregedő-magától szétfoszló papírral is..
Nem mondok mást : Orwell: 1984...
Caro  
2005. szept. 01. 21:01 | válasz | #2
Én úgy tudtam, hogy a tudás az közkincs...
Na mindegy, asszem maradok a wikipedia-nál.
2005. szept. 01. 20:28 | galéria | válasz | #1
" A növekvő nemzetközi tiltakozás " , ami nem más mint a sok rövidlátó köcsög, gecizése, hogy jaj a szerzői jogok így meg úgy .. hülye buzeránsok, középkori seggfejek.

Nem szoktam ehhez a hangnemhez, sőt, lehet hogy átírom. Azonban az ilyen szintű önzés, és szellemi kultúrálatlanság, az ilyen fokú butaság, saját magával szemben is, ez kiborít, ez dühít, ez már-már az emberiség eddigi eredményeit kérdőjelezi meg.

Csinálják, teljes szívvel/ésszel remélem hogy sikerül végigcsinálniuk.