Még mindig hátrányban vannak a női szakemberek
2005. augusztus 22. 22:03, hétfő
A gyakran hangoztatott esélyegyenlőség ellenére a női kutatók az Egyesült Államokban és Európában egyaránt még mindig hátrányban vannak. Gondot jelent a család és a karrier közötti egyensúly, illetve az ellenérzések leküzdése.

Hirdetés

A tengerentúlon a Winsconsin-Madison Egyetem kutatócsoportja végzett felmérést, és a Science magazinban, illetve a világhálón tették közzé következtetéseiket. Eszerint a szebbik nem képviselői még mindig nehezen találják meg érvényesülésüket a tudomány területén, különösen, ha kutatói munkáról van szó. "A jó hír az, hogy értünk el eredményeket. Rossz hír azonban, hogy még mindig rengeteg teendőnk van, hogy megvalósuljon az egyenlőség" - jelentette ki Jo Handelsman, az egyetem és a tudományos folyóirat munkatársa.

Véleményük szerint a fő gondot nem a női jelöltek tehetsége, vagy felkészültsége jelenti, hanem az egyetemeken, a tudományos intézetekben uralkodó légkör, amelyben alábecsülik valós képességeiket. "Rengeteg nyílt és kevésbé nyílt ellenkezést tapasztalunk a női kutatókkal szemben. A legtöbb ezek közül alig érzékelhető, ám mégis alááshatja az önbecsülést és a bizalmat" - tette hozzá Handelsman. Ennek eredményeként még a biológia területén is - ahol az átlagosnál több nő pályázik doktori címre - alacsony az asszisztensek, illetve professzorok száma. Természetesen továbbra is gondot jelent a család és a karrier közötti egyensúly megtalálása, ám a fent említett tényezők nagyobb szerepet játszanak.

Az öreg kontinensen - főleg a posztkommunista országokban - szintén nagy problémát jelent a női tudósok helyzete. Nem véletlen, hogy tavaly januárban az Európai Bizottság "Elvesztegett tehetségek: a női tudósok helyzete a kelet-európai országokban" címmel jelentette meg az Enwise Szakértői Csoport tanulmányát. Eszerint a tudományos munkaerő 38 százalékát alkotják nők, ám a folyton változó légkörben helyzetük csupán mennyiségi szempontból jelentős, míg minőségi értelemben véve gyenge. A női tudósok éppen ott vannak a legtöbben, ahol nincs pénz a kutatási és fejlesztési feladatokra, így egyfajta "pótmunkerővé" minősültek és minősülnek vissza.

Az újonnan csatlakozott országokban - így Magyarországon is - a nők aránya magasabb a diplomás szakemberek körében, mint az Unió fejlettebb tagjainál, ám esélyeik jelenleg csak a versenyszférában vannak. Tanszék- vagy intézetvezetői pozícióra férfi társaiknak háromszor nagyobb esélyük van, akadémiai tagságról pedig csak álmodozhatnak. Ebben a helyzetben nagy segítséget jelentenek a kifejezetten női kutatók számára meghirdetett pályázatok, ösztöndíjak, mint például a L'Oréal Magyarország és a Magyar UNESCO Bizottság közös kezdeményezése.
Kapcsolódó linkek
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
2005. aug. 23. 19:11 | válasz | #16
LOL van már itt pár ostoba hozzászólás (most hogy így beleolvasok)
2005. aug. 23. 19:10 | válasz | #15
LowEnd: nagyjából egyetértek.

Részben, mert nem az az emancipáció, hogy egy nő is el tudja látni ugyanazt a munkát, tehát miért ne csinálja (ez igy teljesen ok), hanem az, hogy ha ugyanazok az alkalmazás feltételei:
nincs olyan férfi alkalmazott, aki 3 évre elmehetne szabadságra, amit fizetnek.

Van egy idevágó régi mondás:
"Egy seggel nem lehet 2 lovat megülni".

Ha _jogod_ van bármikor kivenni a 3+ év szabadságodat, akkor miért is akarod hogy a munkahelyen ugyanúgy kezeljenek, mint akinek erre nincs joga?

Egyenlő elbírálás...
LowEnd  
2005. aug. 23. 18:55 | válasz | #14
Gondoljatok bele... felvesztek magyarországon a szűkös keretbe egy nőt, elmegy szülni 3-10 évre, a helyét biztosítani kell, nem vehetsz fel helyette mást.
(Életből vett példa)

Más.

Szerintem nincs esélyegyenlőség. Esélyegyenlőség ugyanis az lenne, ha a képességek és a tudás döntene, nem kényszerítenének cigánykvótát, nőkvótát, stb. ki állami úton.

Minden tiszteletem a nőké, de teljesítsék mindazt, amit a férfiak azonos feltételekkel, és meg fogják látni: a piac nem buta, őket fogja alkalmazni.

A cégnél ahol dolgozom összeszerelő munkára pl csak nőket alkalmaznak a nagy monotóniatűrésük, precizitásuk miatt.
2005. aug. 23. 10:56 | válasz | #13
Maximalisan egyetertek. Ez az egyik, legfobb oka a hatranyos megkulonboztetesnek.
p2bds  
2005. aug. 23. 09:20 | válasz | #12
Szerintem a nőkkel egyébként egy munkahelyen több szokott lenni a konfliktus. Most nem a nő-férfi kapcsolatokról beszélek hanem a nő-nő közöttiről. Hamarabb kikezdik egymást, mint a férfiak és a barátságok is viszonylagosak.
A férfiak kezelhetőbb alkalmazottak és kevesebb nyűg van velük és mindemellett terhelhetőbbek is.
Amit leírtam az csak az általánosság és mindkét irányban vannak persze kivételek.
Caro  
2005. aug. 23. 07:44 | válasz | #11
Valóban így van?
Vagy ez csak divat?
Zoliz  
2005. aug. 23. 00:19 | válasz | #10
Szét kéne választani a nőneműeket és a nőket! Nekünk asszem nem nőneműekre van szükségünk...
Dehát ők is csak kezdeni akarnak valamit az életükben. A baba nem elég nekik mindegyiknek több és több kell.
Asszony hozd ide a vasalót!
2005. aug. 23. 00:17 | galéria | válasz | #9
De vannak tudományos területek (pl. ahol gyerekekkel/emberekkel kell foglalkozni, vagy szükség van kellő fokú empátiára - ilyen pl. az orvostudomány, a pedagógia, a biológia egyes ágai) ahol a nők jobban tudnak érvényesűlni (lásd: több óvónéni/tanítónéni van, mint óvóbácsi/tanítóbácsi).
2005. aug. 23. 00:02 | galéria | válasz | #8
Szerintem alapból kevesebb nőt érdekelnek pl tudományos szakterületek, mint férfit. Így nemcsoda, hogy kevesebben vannak.
2005. aug. 23. 00:02 | galéria | válasz | #7
Én is amondó vagyok, hogy egy nő legyen NŐ.
2005. aug. 22. 23:58 | galéria | válasz | #6
Ez nem fordulhat elő, mi férfiak bízunk magunkban :) Egyébként ha mondjuk orvosról lenne szó és a nő jobban érti a dolgát akkor jobban szeretném ha ő műtene meg nem? Ha 50-50%- ra hajtanak akkor innen nézem őket hülyének :) A fanatikus női egyenjogúságért harcoló asszonyoknak egy hónapos közel-keleti "vakációt" írnék elő.
2005. aug. 22. 23:52 | galéria | válasz | #5
De ha az összes nő kutató pályára menne, ki szűlne gyermeket, ki csinálna vacsit, ki vezetné a háztartást? Ha az Isten (biológiailag és lelkileg) így alakította ki a NŐT, hogy gyermeket szüljön/neveljen, háztartást vezessen, akkor minek belehajszolni ebbe a karrierhajhász világba?
Lacc  
2005. aug. 22. 23:33 | galéria | válasz | #4
Közvetlenül nincs egyébként ilyen tapasztalatom, de szvsz egy szavuk nem lehet. Ha összehasonlítjuk azt, ami néhány évtizeddel ezelőtt volt ilyen téren azzal, ami most van, akkor elég nagy az ugrás... A tökéletes egyensúly ilyen téren nem lehet fenntartani, és nincs is rá szükség. Elég közel van már ez az esélyegyenlőség dolog az optimálishoz, ne nyígjanak :D
Lacc  
2005. aug. 22. 23:31 | galéria | válasz | #3
Aztán ha kiderülne, hogy a nők a legtöbb dologhoz jobban értenek mint mi, akkor meg te vernéd az asztalt hogy csinálják vissza :D
DWz  
2005. aug. 22. 23:10 | válasz | #2
Nem a nem, vagy a borszin, vagy akarmi mas szamit, hanem a tudas, meg az eredmenyek. Aki ezt nem fogja fel, menjen csak a Jefferson altal emlitett banyaba dolgozni.
2005. aug. 22. 23:01 | galéria | válasz | #1
Csak nehogy átessenek a ló túloldalára. Majd adott lesz egy férfi és egy női tudós a férfi sokkal jobban ért a munkájához, de a nőt kell felvenni mert az esélyegyenlőségen nehogy csorba essen. Azt az embert vegyék fel nemtől függetlenül aki jobban ért a munkéjához és kész. Ha nők értenek jobban egy adott témához akkor ők legyenek többségben, ha a férfiak akkor pedig ők, és ezt próbálják meg elfogadni. Amelyik nő ezt nem képes elfogadni akkor is verje az asztalt, ha bányában kell dolgozni!