Idén sem maradunk nyári meteorzápor nélkül. Augusztus 12-én érik el csúcspontjukat a Perszeidák, a kérdés csupán az, mennyiben gátolja a nyárinak többnyire alig nevezhető időjárás az észleléseket.

A Perszeida meteorraj minden évben látványos műsort rendez, első képviselőik már július végén megjelennek az éjszakai vagy a hajnali égbolton. Egészen augusztus végéig keresgélhetünk hullócsillagokat, sőt a szerencsésebb megfigyelők színes tűzgolyókat is észlelhetnek. Az egy hónapon át tartó látványosságnak mindig van egy kiemelkedő éjszakája, ez most péntekre esik, amikor átlagosan percenként egy meteort figyelhetünk meg az éjszakai égbolton. Ehhez az arányhoz azonban célszerű a város fényeitől megfelelő távolságban megfigyelő helyet találnunk, és persze a tiszta égbolt is alapkövetelmény.


Sajnos Magyarország nagy részén az előrejelzések szerint csütörtökön és pénteken is többnyire felhős lesz az ég, így nem sok jut el hozzánk a Swift-Tuttle üstökös által hátrahagyott törmelékfelhőből, melynek részecskéi óránkénti több mint 210 ezer kilométeres sebességgel csapódnak be a Föld légkörébe. A Perszeidák a meleg nyári éjszakáknak köszönhetően általában kellemes programnak szoktak bizonyulni, idén azonban, ha valaki elszánja magát a meteorszámlálásra, az éjjeli és hajnali 15-17 fokos hőmérséklet miatt a program sokkal inkább a novemberi Leonidák észlelésére fog emlékeztetni.


A Perszeidák nevüknek megfelelően a Perszeusz csillagkép irányából érkeznek, így a megfigyelésre a napkelte előtti órák a legalkalmasabb, amikor a Perszeusz az égbolt tetején helyezkedik el. A meteorokon kívül van még valami, amit érdemes szemügyre venni. A Perszeusztól jobbra található Kos csillagkép mellett felfedezhetjük a Marsot is, ami vörös csillagként ragyog az égen. A Föld és a Mars folyamatosan közeledik egymáshoz, a legkisebb távolság a két égitest között október 30-án lesz, tehát a Mars egyre szembetűnőbbé fog válni az elkövetkező időszakban.