A csaknem húsz évvel ezelőtt megtalált tojásokról csak mostanra derült ki, hogy az eddigi legrégebbi leletnek számítanak.

Hirdetés

A Torontói Egyetem, a Smithsonian Intézmény, valamint a dél-afrikai Witwatersrand Egyetem kutatóinak felfedezéséről a kanadai szakemberek számoltak be. Eszerint a hosszúnyakú, növényevő fajtától származó embriók az eddigi legrégebbi leletnek számítanak, és némi információval szolgálhatnak a dinoszauruszok fejlődésének folyamatáról. Ez a meglehetősen korai, primitív faj a Massospondylus, amelynek példányai olykor öt méter hosszúra, és körülbelül egy méter magasra nőttek, és akkoriban meglehetősen elterjedtnek számítottak a mai Dél-Afrika területén.



A lelet azonban igen érdekes, mivel mintegy 190 millió évre, vagyis a dinoszauruszok korának kezdetére datálható vissza, ráadásul meglehetősen jó állapotban maradt fenn a mai napig. "A felfedezés jelentősége, hogy ezek az embriók a szauropodomorfok egyik primitív fajába tartoznak, amelyekből idővel a világ eddigi legnagyobb szárazföldi élőlényei fejlődtek ki" - jelentette ki James Clark, a George Washington Egyetem szakértője. Elmondása szerint az ilyen leletek rendkívül ritkának számítanak, és az eddigi legrégebbi példányok - amelyekre Argentínában bukkantak rá - már jóval későbbről származnak és fejlettebb csoportba tartoznak.



Az ügy pikantériája, hogy a leletet még 1978-ban fedezték fel Dél-Afrikában, de a tudósok egészen eddig nem fértek hozzá az embriókhoz. Az egykori tojáshéj és a felesleges tartalom leválasztása a mai eszközökkel - mikroszkóp, miniatűr boncolási eszközök - is több mint három évig tartott, de végül sikerrel jártak és mostanra szabadon tanulmányozhatják a példányokat. Külön öröm a tudósok számára, hogy az embriókkal a régebbi leletek egész sorozatát egészíthetik ki, és végre képet kaphatunk a faj fejlődési szakaszairól. "A végtagok, a nyak, valamint a fej vizsgálatából azt a meglepő következtetést vonhatjuk le, hogy míg a fiatal egyedek négy lábon közlekedtek, a felnőtt példányok már képesek voltak két lábon járni. A közlekedési mód ilyen jellegű megváltozását eddig egyetlen fajnál sem mutatták ki" - tette hozzá Clark.



Robert Reisz, a kutatást vezető biológia professzor munkatársaival közösen ugyanis azt találta, hogy az utódok relatíve rövid farokkal, vízszintesen tartott nyakkal, hosszú mellső végtagokkal és meglehetősen nagy fejjel születtek. Ahogy az állat növekedett, a farokrész egyre inkább megnyúlt, miközben a mellső végtagok és a fej lassabb ütemben növekedett. Az "eredmény" egy kétlábú felnőtt példány volt, amely igencsak különbözött a fiatal egyedektől.

Laptopok Már 49 900 Ft-tól!	E-book olvasók Már 17 043 Ft-tól!	Tablet PC-k Már 23 140 Ft-tól!	LCD monitorok Már 19 800 Ft-tól!
részletek »	részletek »	részletek »	részletek »