 Hozzászólások  A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
Tehát a fő probléma szerintem a rezonancia.Ilyen összetett, többtömegű szerkezetekkel veszélyes a kilövés.Tehát egy,hengeres,összeépített rakétával, Pld:Saturn-V+Űrsikló+mentőkabin-ha ráférne- megvalósítható a bizt.fellövés.
A mostani visszatérésről; ha sérült a futómű, és a pajzs, akkor lehetne-e egy "lépcsőzetes" légkör behatolásos, és tengerre szállásos megoldást választani?
|
Megdöbbentett a kilövés előtti madár.Miért nem lehetne előtte egy nagy durr a levegőbe, ezzel elriasztanánk a madarakat, meg a hang-légnyomástól leválhatott volna a földön az a fránya platni,szigetelő és akkor még stoppolhatnák a fellövést.
Más; ezzel a merevítős rakétahozzákötéssel (monitor) visszamentünk 1910-es évekbe, amikor a kétfedelű,viaszkosszárnyú repülők fel akartak szálni.Egybe kéne építeni az összes szerkezetet, és nem volna az ilyen leválás,rezonancia,szétesés.
|
Úgy, hogy bizonyos célirányos tevékenység következtében korán kellett kelni.:(
|
Hát lehet hogy a SLI jármű maga fejlettebb, és ezzel együtt drágább is mint pl a STS. Ha viszont nagyságrendekkel olcsóbb az üzemeltetése, akkor valszeg meg fogja érni.
Ha közel olyan rendszerességgel és biztonsággal tud közlejedni mint egy utasszállító akkor az nagy előrelépés lenne ahhoz képest hogy egy egy űrrepülőgép évente csak párszor megy fel, és hatévente/50 kilövésenként katasztrófát szenved.
Amikor annak idején a hetvenes években kiirták az ürrepülőgép pályázatát , akkor ha jól emlékszem 2 hét szerepelt 2 repülés között. Ehhez képest ha egy gépet évente sikerült 4x fellőni az már jó eredmény volt.
Ezt a 2 hetet manapság már talán el tudnánk érni, és ez hatalmas előrelépés lenne!
PS3 ID: NEXUS0001 Aevum est crudus, sed non satis.
CS.N.T.K.K! & A.M.É! A hétfő bűn!
Avagy: "Az ördög a részletekben van elásva!";)))
|
Hogy tud vki reggel 6 kor mar forumozni ?:)
"Holló, Hologram, Honolulu, Holokauszt, Hazugság"
|
Az üzemanyag olyan drága lenne? 1 kilogramm hidrogén előállítása kb. négy dollárnyi villamos energiába kerül elektrolízissel, s ez a legdrágább mód.
Így az oxigén is megvan.
Ez alapján 1000 tonna hidrogén is csak 4 milli $.
|
Azért nem hiszem, hogy ez az SLI olyan olcsó lenne.
Ha jól látom a felső gép törzse tulajdonképpen csak egy nagy rakéta, ami ugyanúgy elveszik!(Vagy visszahozzák esetleg? de szinte mindegy, mert az üzemanyag nagyon drága)
Persze még így is sokkal jobb, mint a mostani.
"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard" - John F. Kennedy
|
Voltak csak abban a rendszerben van "légzsák", meg "biztonsági öv" (erről is vitatkoztunk itten ugye).
Így aztán már 20 éve nem vesztettek űrhajóst!
PS3 ID: NEXUS0001 Aevum est crudus, sed non satis.
CS.N.T.K.K! & A.M.É! A hétfő bűn!
Avagy: "Az ördög a részletekben van elásva!";)))
|
Mér az oroszoknak nem voltak baleseteik?
|
Nem igaz hogy nem tudnak egy biztonságos űrhajót építeni az Amerikaiak. Talán meg kéne kérdezni az Oroszokat hogy ők hogy csinálták.
|
"Az SLI tenderre nagyon széles spektrumú elképzelések érkeztek, szvsz több közülök sokkal életrevalóbb, mint az azt váltó OSP, majd CEV tervek, dehát ahogy mondani szokás, "szakmai" döntés született..."
Elnézegetve a különböző kezdeményezéseket, nekem is az jött le, hogy egyra nagyobb hírverés közepette egyre kissebb célokat jelölnek ki. Az SLI megteremthetné a lehetőségét az olcsó űrszállításnak, ami gyakorlatilag bármilyen nagyobb lélegzetvételű projekt alapja lehetne -akár Hold/Mars expedícióké is! Persze jó pár milliárdot rá kéne költeni.
Ehhez képest a CEV egy fejlesztett űrhajó rendszer, amiben a szállító eszköz még nincs is benne!!!
Ennek a költségvetése viszont kb az orosz Kliper fejlesztésével vethető össze, ami inkább csak százmilliós nagyságrendű.
;(((
PS3 ID: NEXUS0001 Aevum est crudus, sed non satis.
CS.N.T.K.K! & A.M.É! A hétfő bűn!
Avagy: "Az ördög a részletekben van elásva!";)))
|
Jooooo kep vegre elolvastak a levelet amit kuldtem nekik......
|
A NASA egy állami űrügynökség. Folyamatosan készülnek tervek különféle űrhajókra, új hordozóeszközökre, stb.
A helyzet viszont az, hogy a mindenkori kormány írja alá a csekket, és sokszor felülről mondják meg, hogy merre is vegyék az irányt. Anno az ISS program elindításakor is sokan aggódtak, miután az ISS egy nemzetközi program ugyan, de a NASA-ra hárul a legtöbb munka, és ehhez képest mindenről nemzetközi bizotságok döntenek. A Clinton-kormányzat azonban ragaszkodott ahhoz, hogy a hidegháború utáni ellenségeskedés után egy össz-emberiségi tervként (aféle jelképként) hozzák létre az ISS-t. Aztán köpködtek sokan, mikor az Oroszok a MIR-el foglalkoztak még akkor is, amikor szerintük már az ISS orosz moduljaival kellett volna foglalkozniuk. Aztán jött a Bush-kormányzat, és azzal kezdte, hogy kvázi kiherélte az ISS-t (leállította az amerikai lakómodul és a CRV mentőhajó építését, ezáltal az eredetileg 7 fős állandó személyzet 3 fősre olvadt), és leállította a Venture Star / X-33 űrrepülőgép fejlesztését (az indok az egyik célkitűzés, a kompozit üzemanyagtartályok megvalósításának kudarca volt (a folyékony hidrogén esetén nem sikerült ez a célkitüzés), ugyan sokak szerint aluminium üzemanyagtartályokkal is megvalósítható lett volna a program, de hiába.
Az SLI tenderre nagyon széles spektrumú elképzelések érkeztek, szvsz több közülök sokkal életrevalóbb, mint az azt váltó OSP, majd CEV tervek, dehát ahogy mondani szokás, "szakmai" döntés született...
Az egyik érdekes SLI elképzelés: egy óriás-repülőgépről indított gyorsítórakéta.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
 |
A NASA-nak szerintem valamilyen szinten szemléletet kéne váltani.
Ott az ISS. Építhetne egy 100%-ban újrafelhasználható, csak embert szállító űrrepülőt, egy nagyon megbízható hordozórakétát, ami alacsony pályára tud feljuttatni terheket és egy olyan kompot, ami az ISS és a feljuttatott terheket mozgatná az űrben. (összeszerelné, magasabb pályára tenné, javítgatná a műholdkat stb.) Az ehhez szükséges személyzet pedig ott lakhatna az ISS-en. Ha nem akarja ötvözni ezeket, és nem akar mindent egyberakni, akkor már minden kész van ezekhez. Az elsőben ott lenne az STS, vagy valamelyik X gép repülőről indított változata, a másodikat már lassan a magán szektor is összerakja, a harmadikhoz meg ott a Gemmininél kipróbált technika.
Ez így szerintem hosszú távon olcsóbb és megbízhatóbb lenne, ha nem is váltaná meg vele a világot.
|
De most akkor a CEV SLI OSP QNH STB vagy akármilyen lehetőleg 3 betús rövidítésű NASA projekttel kapcsolatos belinkelt Lockheed tanulmányban szereplő szerkezet vajon a kis személyszállító járművőn kívül és attól függetlenül képes e teherszállításra?
A teherszállítást másképpen oldják meg, hordozórakétákkal jutattják fel a szükséges modulokat, ha pl. az ISS-nek lesz valamire szüksége, akkor egy Progressz-szerű személyzet nélküli teherszállító modult (képzelek én el). A rendszer modulszerűsége abban mutatkozik meg, hogy a CEV Crew Transfer Vehicle (CTV - vagyis a személyszállító modul) képes hozzácsatlakozni a feladathoz szükséges modulhoz. Ha például egy űrbéli kisérletről van szó, akkor egy lakomodult és egy műszaki modult csatlakoztatnak hozzá (ezen modulok valószinüleg 1x használatosak, én lent ezt kifogásoltam). Ha a Holdutazás a cél, a CTV-hez egy nagyobb lakómodult csatolnak, egy gyorsítómodult (a holdkompal a Holdkörüli pályán találkoznak).
De ezek csak elképzelések. A helyzet ugyanis az, hogy 2005 Június 13.-án a CEV első fázisa lezárult, és kiválasztották a két végső pályázó csapatot, mely a Lockheed Martin, illetve a Northrop-Grumman & Boeing által vezette konzorcium. A terv szerint 2006 elejére ki kell dolgozniuk a személyszállító modult és a hozzá való indítóeszköz, illetve a Föld körül összeállítható Hold-űrhajó terveit.
A két csapat egyébként eléggé érdekes összeállítású:
1.: Northrop Grumman, Boeing, alvállalkozók az első szinten az Alenia Spazio, ARES Corporation, Draper Laboratory és az United Space Alliance
2.: Lockheed Martin, alvállalkozók az EADS SPACE Transportation, United Space Alliance, Honeywell, Orbital Sciences, Hamilton Sundstrand és a Wyle Laboratories.
Az érdekes az U.S.A. (United Space Alliance), amely a Lockheed és a Boeing közös cége, amely az űrsiklót is üzemelteti - és mindkét csapatban szerepel...
A Lockheed CEV CTV a hold-misszió modullal.
Illetve a viszonylag kisméretű személyszállító egység meghibásodás esetén képes e bármikor az indítás során levállni a szerkezetről?
Fogalmam sincs. Egyelőre csak elképzelések szintjén ismertek a CEV aspiráns tervek. Ezekben (legalábbis én eddig) nem olvastam ezen részletekre kiterjedő meghatározást. A fantáziarajzokon nem szerepel mentőtorony (aminek alkalmazását ez esetben semmi sem akadályozná), de azokból mélyenszántó következtetéseket levonni azért nem szabad. 2006 elején várható, hogy a kiválasztják melyik konszern fogja elkészíteni az CEV rendszert, és leghamarabb 2010 körül történhet meg a legelső fellövés (az eredeti tervekben még 2014 szerepelt céldátumként, csak időközben kissé felgyorsították a folyamatot, mivel az űrsiklók idejekorán nyugdijba fognak vonulni, és az USA mégsem engedheti meg magának, hogy hosszú évekig ember szállítására alkalmas űrhajó nélkül maradjon (bár már többször is volt erre példa...).
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
Kösz az infot a számomra kissé zavarosnak tűnő amcsi fejlesztésekről.
Bár a téma az eredeti kérdéshez csak lazán kapcsolódik.
De most akkor a CEV SLI OSP QNH STB vagy akármilyen lehetőleg 3 betús rövidítésű NASA projekttel kapcsolatos belinkelt Lockheed tanulmányban szereplő szerkezet vajon a kis személyszállító járművőn kívül és attól függetlenül képes e teherszállításra?
Illetve a viszonylag kisméretű személyszállító egység meghibásodás esetén képes e bármikor az indítás során levállni a szerkezetről?
Szerinted?
PS3 ID: NEXUS0001 Aevum est crudus, sed non satis.
CS.N.T.K.K! & A.M.É! A hétfő bűn!
Avagy: "Az ördög a részletekben van elásva!";)))
|
sikertelen indítás 1983
Hmmm... kicsit elhamarkodottan reagáltam lent (utána kellett volna néznem, nem fejből válaszolni... :)), jogos, valóban volt alkalmazva a mentőtorony.
Én meg láttam pont a CEV projekt tervei között, ránézésre teljesen újrafelhasználható több elemből álló hordozó rendszert!!!!
Mi van a kép alá írva?
"Lockheed Martin's Space Launch Initiative systems and reusable launch vehicles"
Ez az SLI programhoz tartozó elképzelés. Az SLI egy aféle ötletbörzeként indult még 2000-ben, melynek célja, hogy a második generációs újrefelhasználható űrhajó lehetséges megoldásait vizsgálják meg, illetve a szükséges technológiákat kikisérletezzék. Erre a célkitűzésre főleg akkor helyeződött át a hangsúly, amikor a Bush-kormányzat leállította az X-33 és Venture Star programokat, hiszen gyakorlatilag a NASA-nak nem volt kész terve az űrsikló leváltására (illetve volt, a Venture Star, de azt felfüggesztették). Az SLI programra 22 pályázat érkezett, a legkülönfélébb elgondolásokkal (pl. a Notrhrop egy óriási, nyolc hajtóműves teher-repülőgép hátáról indította volna űrrepülőgépét). A Bush-kormányzat azonban 2002-ben "felülbírálta" a NASA elképzelését, és egy olcsó, kis méretű, hagyományos hordozórakétával indított űrhajót/ürrepülőgépet "álmodott meg", az OSP (Orbital Space Plane) programot. Az OSP sem tudott igazából kiforrni, mert mire a tenderre készülő cégek végleges formába kezdték önteni elképzeléseiket, a Bush-kormányzat tovább füzte álmait, és 2004-ben bejelentették a CEV (Crew Exploration Vehicle) programot, amely kiváltja az OSP programot, és új célokat határozott meg: egy modulszerű rendszert, amely a hagyományos hordozórakétákra épülne, és képes lesz eljutni a Holdra a következő évtized második felében, illetve majd a Marsra. A CEV egyik "alapköve", hogy az EELV hordozórakétákat (ez az Atlas V. és a Delta IV. hordozórakétákat, illetve azok utódjait takarja) használják fel az indításhoz.
Tehát az általad belinkelt képnek annyi köze van a CEV-hez, hogy az azt kettővel megelőző NASA tenderen induló egyik elképzelést ábrázolja...
A Lockheed-Martin cég CEV Crew Transfer Vehicle (vagyis a személyszállító űrhajó) terve.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
Maghasadásos alapon rakétát nem próbáltak mert az hőtermelésre alkalmas a rakétához meg tolóerő kell minél nagyobb minél gazdaságosabban.
Pardon, de a tolóerő létrehozásához elég pusztán jelentős hőközlés a hajtóanyag felé. Ezen elv alapján a nukleáris meghajtás igen népszerű lett tervek szintjén az 1950-es években, és repülőgépeknél (egyszerűen a beszívott levegőt felhevítette, és az kitágulva távozott a hajtóműből) illetve rakétahajtóműnél is (az üzemanyag például hidrogén, amelyet keresztülvezetnek a reaktor reakcióterén, így nagyobb kiáramlási sebességet lehet elérni, mintha egyszerűen elégetnénk a hidrogént!). Az 1950-es évek végén több kisérleti nukleáris hajtómű született (Kiwi-program, majd NERVA (Nuclear Engine for Rocket Vehicle Applications) program). Eredetileg hordozórakéták számára tervezték őket, de a radioaktív sugárzás mértéke elfogadhatattlan volt (lehet vitatkozni azon, hogy mennyivel jobban terheli meg a környezetett egy ilyen indítás, mint egy atombomba-tesztrobbantás, de ez esetben ez lényegtelen).
Ezen hajtóművek azonban nagyszerűen alkalmazhatóak lennének bolygóközi utazásoknál (pl. egy Mars-űrhajóban). A hagyományos kémiai rakétahajtóművekhez képest sokkal jobb hatásfokkal üzemelnek, és az űrben a sugárzástól csak a személyzetett kell megóvni.
A NERVA program teszthajtóműve....
...és ugyanez működés közben.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
"Ne keverjük már a két rendszert, mert nem sok köze van egymáshoz!
A Szojuz esetén van egy mentőtorony, amely egész egyszerűen az egész Szojuz űrhajót eltávolítja a hordozórakétától - de ez a rendszer értelemszerűen csak a fellövés folyamán használhaztó!
A mentőkapszulás rendszernél a repülőgép/űrrepülőgép pilótafülkéjét leválaszthatjuk, és az külön ér földet. Nem csak felszállásnál, hanem elvileg bármikor leválasztható.
Azon kívűl, hogy mindkettő elvnél mentésre szolgál, sok közöst én nem vélek felfedezni... "
"A Szojuz esetében én nem tudok olyanról, hogy az indítóasztalon álló rakétáról mentették ki a személyzetett a mentőrakétás rendszerrel. Olyan volt, hogy műszaki hiba miatt megszakították az utat, és hamarabb tértek vissza az űrből. "
Ne vesszünk már el a részletekben. Van mentőkapszulás, rakétás, katapultos vagy akármilyen az egész személyzetet egyben kiemelő rendszer az ürrepülőgépen, vagy nincs?
Nincs!
És van ilyen a Szojúznál?
Van!
A szojúz esetében persze sokkal jobb lenne az indításnál csak a visszatérő egységet kiemelni vész esetén (amiben az űrhajósok is tartózkodnak), csak éppen az orbitális mudul éppen fölötte van!!! Azonkívül az egész űrhajó nem egy túl nagy jószág, szal egy mentőrakéta simán kiemeli ha baj van: lásd
sikertelen indítás 1983
"Titov and Strekalov were then scheduled for launch on board what should have been Soyuz T-10 on September 27, 1983. However, a valve in the propellant line failed to close at T-90 seconds, causing a large fire to start at the base of the launch vehicle only one minute before launch. The fire quickly engulfed the rocket, and the automatic abort sequence failed as the wires involved burned through. Two launch controllers manually aborted the mission by sending radio commands from the launch blockhouse. This was accomplished 12 seconds after the fire began. The Soyuz descent module was pulled clear by the launch escape system, and after being subjected to 15-17 G's, the crew landed safely some 2.5 miles (4 km) from the launch vehicle, which apparently exploded seconds after the Soyuz separated. The two men were given a medical check-up, but had sustained no injuries during their brief flight which lasted 5 minutes and 30 seconds."
"Modulszerű ürrepülőgép tervet én még nem láttam. Van ilyen egyáltalán? Talán a CEV tervei esetén beszélhetünk egyik-másik elképzelés kapcsán ilyesmiről - de ezeknél a modulok közül csak a személyzeti modul (vagyis maga a kis méretű űrrepülőgép) tér vissza!"
Én meg láttam pont a CEV projekt tervei között, ránézésre teljesen újrafelhasználható több elemből álló hordozó rendszert!!!!
modul szerű űrrepülőgép
PS3 ID: NEXUS0001 Aevum est crudus, sed non satis.
CS.N.T.K.K! & A.M.É! A hétfő bűn!
Avagy: "Az ördög a részletekben van elásva!";)))
|
Maghasadásos alapon rakétát nem próbáltak mert az hőtermelésre alkalmas a rakétához meg tolóerő kell minél nagyobb minél gazdaságosabban.A termonukleáris rektor szintén hőtermelésre lenne használva, (persze utána gőz majd áram) hajtóműről szó sincs még jelentős gazdaságos hőt se tudnak termelni, mert kísérleteznek a különböző metódusok között.A néhány liter vízet nem értem mert néhány millió liter vízből lehet grammnyi mennyiségű deutériumot kivonni ez a fúzió alapanyaga.Nem olyan olcsó mulatság. A földön a norvég fjordok vízében van legdúsabban a hidrogénizotóp.
Minden hajtómű amely a gravitáció ellen dolgozik antigravitációs, amikor egy vadászgép a föld középpontja felé fordítja a hajtóművét az is.
Az új technológiát azért nem lehet csak úgy előkapni a fiókból. Teória sok van de a megvalósítás azért más, példa erre a fúzió amelyiknél még kísérleteznek a különböző megoldásokon, még nagyon odébb van mire ebből áramtermelés (gazdaságosan ) lesz.
|
nem értek hozzá de szerintme van pénze amerikánka pl.: BlackBird 1 l üzemanyag = legjob skót whisky üvegenként ( tudom hogy hadsereg de akkor is a NASA se szegény )
[ cod.magyaritasok.hu ]
_____|\_____\o/___ Cápatámadás ಠ_ಠ
|
Hi. Te nagyon sokat tudsz erről a témáról, hadd kérdezzelek meg, mi a véleményed egy esetleges atommeghajtású rakétáról, ill. a legújabb, még fejlesztés alatt álló fúziós hajtóműröl? Tudod, csak néhány liter víz, és a gép startra kész. Egyszer talán én is veszek egy ilyet magamnak...
De komolyan...Ha ezt nem lehet megcsinálni, akkor miért nem foglalkoznak az antigravitációs hajtómű kifejlesztésével? Mert a mai technológiával a bolygók 1/4-ét tudják csak megnézni
|
Az. Főleg úgy, hogy a jet-ek lényegesen kevesebbet fogyasztanak mint a rakéták.
Csak ugye jettel sem lehet bármilyen magasra menni. Az SR-71 is csak úgy tudja a 3,5-4 mach-ját elérni 30 km-en, hogy nagyon speckó üzemanyagot használ, ami viszont nagyon-nagyon drága.
Ehhez mindenképpen scramjet kéne. Valahogy jet-rakéta-scramjet-rakéta sorrendben. Vagy ha jettel el tudják érni a scramjet indítási sebességét az is jó.
Ez egy hatékony, olcsó módszer lenne az emberes űrutazásra, már van működő scramjet hajtómű is(X-43A).
Viszonylag kevés pénzből össze lehetne dobni, de szerintem akkor is legalább 15 évet kell rá várnunk, ha most elkezdik.
De annyi más elképzelés is van. Pl olyan is, hogy hajót(!) megtolnak 2 machra, aztán arról indul az űrhajó...
"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard" - John F. Kennedy
|
Gyakorlatilag a már sok rendszernél (amerikai és szovjet egyaránt) felmerült megoldásról van szó. Egy hiperszónikus repülőgép vitte volna fel a hátán az űrhajót mintegy 30km-es magasságba, és ott indította volna útjára. Szép és elegáns elv, de eddig senki sem jutott el oda, hogy meg is valósítsa...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
Azért ez a mentőkapszulás dolog nem ennyire egyértelmű, mint ahogy írod, mert a szojúz rendszer azért csak így működik! Csak ott máshogy hívják a visszatérő egységet, nem mentőkapszulának, de a lényegen nem sokat változtat.
Ne keverjük már a két rendszert, mert nem sok köze van egymáshoz!
A Szojuz esetén van egy mentőtorony, amely egész egyszerűen az egész Szojuz űrhajót eltávolítja a hordozórakétától - de ez a rendszer értelemszerűen csak a fellövés folyamán használhaztó!
A mentőkapszulás rendszernél a repülőgép/űrrepülőgép pilótafülkéjét leválaszthatjuk, és az külön ér földet. Nem csak felszállásnál, hanem elvileg bármikor leválasztható.
Azon kívűl, hogy mindkettő elvnél mentésre szolgál, sok közöst én nem vélek felfedezni...
Szinte az összes űreszköz modul rendszerű. Nem feltétlenül jelentene ez akkora gondot. Gyak arról lenne szó, hogy az űrrepülőgép egy olyan űrhajó lett volna, ahol az egyes modulok újrahasznosíthatók, és aerodinamikailag optimális kialakításúak (ez utóbbitól repülőgép). Ehelyett nekiálltak tervezni egy bazi teherszállító röpcsit, amit az űrbe tudnak fellőni.
Modulszerű ürrepülőgép tervet én még nem láttam. Van ilyen egyáltalán? Talán a CEV tervei esetén beszélhetünk egyik-másik elképzelés kapcsán ilyesmiről - de ezeknél a modulok közül csak a személyzeti modul (vagyis maga a kis méretű űrrepülőgép) tér vissza! Amikor az STS rendszer tervezése folyt, egy olyan elképzelésre igyekeztek ráfeküdni, amely egy igen elegáns, egységesített rendszer, mely kiválthatja az Apollo-t és a feleslegessé teszi a hordozórakétákat is. Az eredetileg számított költségeknél ez működött is volna. Miután mindent az STS rendszer végzett volna (műholdak pályára állítása, emberes űrrepülések, űrállomásépítés, műholdak karbantartása, stb.) elvileg az alacsony költségek miatt egy egységesített rendszer tökéletes lett volna.
A probléma az volt, hogy akkor is ezt az elvet próbálták megvalósítani, amikor már látszott, hogy a költségek igencsak felmentek, már elfogadhatattlan szintre...
7 émber élete megéri azt az 5 t pluszt egy száztonnás szerkezet esetében (ha jól tudom csak az űrrepcsi maga kb ekkora), szerintem .
Az az 5 tonnás tömegnövekedés önmagában kb. 100 tonnával növelné meg az indulótömeget, és a rendszer (most a hasamra csapok, csak viszonyításként megemlítve) kb. 5-10%-al megemelte volna a költségeket. Mindez feleslegesnek tünt, mivel a rendszer alapjában véve kellően biztonságos volt (a Challenger-katasztrófa esetén ne feledjük, hogy első sorban egy hibás emberi döntés (a hőmérsékleti határok figyelmenkívűl hagyása), és nem tervezési hiba volt az ok!).
Lent már utaltam rá többször is. 100%-os biztonságra lehet törekedni, de iszonyatos pénzbe kerül. Mindenki tudja, hogy az S-Classe Merci és a Volvo S80 milyen biztonságos, mégsem jár mindenki ilyen autóval... (erősen kerekített példa, de a lényeg végülis azonos).
Az STS az 1970-es években érvényes biztonsági elvek alapján lett megtervezve. Számtalan ötlet és kidolgozott terv merült már fel a biztonságosságának javítása érdekében, például a szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéták folyékony hajtóanyagúra való cseréje (ezek bármikor leállíthatóak az indítás után, nem úgy, mint a jelenlegi SRB-k), vagy a hővédő csempék lecserélése (egyszerűbben kivitelezhető karbantartás, jobb rögzítési eljárások, más anyagok használata, stb.). Ezek viszont nem mentek át a bürokratikus rendszeren.
Egy moduláris rendszernél csak a biztonságért felelős rendszerektől várják el a 100%-ot. Pl jegyzi valaki azt hogy volt már olyan a Szojúz esetében is (talán nem is egyszer), hogy az indításnál a rakéta meghibásodása miatt, a mentőrakéták távolították el a veszélyessé vált startasztal közeléből az űrhajót? Vagy a műszaki egység meghibásodása miatt előbb kellett a visszatérő egységet igénybevenni? A sajtóba szinte be sem kerülnek ezek a dolgok.
A Szojuz esetében én nem tudok olyanról, hogy az indítóasztalon álló rakétáról mentették ki a személyzetett a mentőrakétás rendszerrel. Olyan volt, hogy műszaki hiba miatt megszakították az utat, és hamarabb tértek vissza az űrből.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
Még egy dologot nem értek. Ott volt az X program, az STS program, a hagyományos hordozórakéták. Annyi kész, kipróbált módszert dolgoztak már ki. Egyszerűen össze kellene őket rakni.
Kellene egy relatív kicsi, emereket szállító, újra felhasználható komp, és egy nagy teherbírású teherrakéta.
Ott volt az X38, ami mentőrendszer volt, de csak át lehetett volna alakítani és felrakni egy hagyományos rakéta tetejére. Tudtommal azt is kidobták a szemétbe, amikor már minden teszten sikeres átment.
Az X programmal meg egyrészt bevonták a sikeresen a magán szektort, most meg nem győznek keresztbe tenni neki bürokratikus eszközökkel.
|
Nem egészen.
2 részből állt volna, csak az alsó repülőgép, ami felviszi nagy magasságba.(Meg lehet lett volna benne extra oxigén is? erre már nem emlékszem)
Onnan maga az űrrepülőgép rakétával ment volna tovább.
"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard" - John F. Kennedy
|
Gondolom nem a tengerszinten, hanem kicsit magasabban repült volna.
PS3 ID: NEXUS0001 Aevum est crudus, sed non satis.
CS.N.T.K.K! & A.M.É! A hétfő bűn!
Avagy: "Az ördög a részletekben van elásva!";)))
|
"A 25 mach, amit meg el kellett volna érnie, elég lett volna a pályáraálláshoz"
27000km/ó repülővel, jól látok?
|
Ezaz, elavult az STS rendszer, használjanak vízirakétát, az sokkal olcsóbb lenne.
Szóval azt mondod, hogy most is csak azért mennek rakétával, mert anno kevés volt a pénz, hogy egy rendes, valóban többször felhasználható rendszert kidolgozzanak?
Elég baj ez.
A németek is meg akarták mondjuk csinálni a Sanger-t, de abból se lett semmi. Pedig az is ígéretes volt, egy repülőgép felviszi, onnan meg tovább az űrrepülőgép, a saját hatóművével.
A 25 mach, amit meg el kellett volna érnie, elég lett volna a pályáraálláshoz.
És nincs semmilyen gyorsítórakéta. Teljesen újrafelhasználható minden.
"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard" - John F. Kennedy
|
Azért ez a mentőkapszulás dolog nem ennyire egyértelmű, mint ahogy írod, mert a szojúz rendszer azért csak így működik! Csak ott máshogy hívják a visszatérő egységet, nem mentőkapszulának, de a lényegen nem sokat változtat.
"Ez esetben viszont már szinte egy külön űrhajóról beszélünk (hiszen saját energiaforrással, létfentartó berendezéssel, stb. kell rendelkeznie). Valóban ez jelentené a tökéletes megoldást, de milyen áron? Cirka 5 tonnás tömegnövekedés árán?
Nem volna egyszerűbb akkor már külön építeni két rendszert (egy külön személyszállító űrhajó és egy teherhajó)? "
Szinte az összes űreszköz modul rendszerű. Nem feltétlenül jelentene ez akkora gondot. Gyak arról lenne szó, hogy az űrrepülőgép egy olyan űrhajó lett volna, ahol az egyes modulok újrahasznosíthatók, és aerodinamikailag optimális kialakításúak (ez utóbbitól repülőgép). Ehelyett nekiálltak tervezni egy bazi teherszállító röpcsit, amit az űrbe tudnak fellőni.
7 émber élete megéri azt az 5 t pluszt egy száztonnás szerkezet esetében (ha jól tudom csak az űrrepcsi maga kb ekkora), szerintem .
"Ha minden elképzelhető mentőrendszert megvalósítanak (mentőkapszula-pilótafülke, indítás közbeni űrsikló leválaszthatóság, stb.) az egész rendszer alapára cirka kétszer drágább és maga a rendszer másfélszer bonyolultabb lenne (ergo az üzemeltetése még pár fokkal drágább). Eközben a teherbírása a felére esne vissza. Ez a valamit valamiért elv. "
Gondolom már így is 100X-osan túllépték a költségeket, köszönhetően ez a több éves leállásoknak, ami alatt mindent ugyan úgy kellett fizetni, mindha a rendszer működik, az embereket, a logisztikát, stb, eközben extra százmilliókat is ráköltöttek a fejlesztésre.
Egy moduláris rendszernél csak a biztonságért felelős rendszerektől várják el a 100%-ot. Pl jegyzi valaki azt hogy volt már olyan a Szojúz esetében is (talán nem is egyszer), hogy az indításnál a rakéta meghibásodása miatt, a mentőrakéták távolították el a veszélyessé vált startasztal közeléből az űrhajót? Vagy a műszaki egység meghibásodása miatt előbb kellett a visszatérő egységet igénybevenni? A sajtóba szinte be sem kerülnek ezek a dolgok.
Az ürrepülőgép rendszer viszont nem toleráns a meghibásodásokkal, ez pedig arra vezethető vissza hogy a biztonsági rendszereket szinte teljesen kispórolták. Bármilyen meghibásodás így az emberek halálát okozhatja, ezért az egész végtelenül bonyolult rendszertől állandóan 100%-ot várnak el, ami lehetetlen.
Az a gond hogy az űrrepülőgép katasztrófák a jelenlegi szisztéma szerint nem pusztán anyagi, hanem az emberek halálával hatalmas erkölcsi veszteséget is jelentenek.
A mérnökök viszont nem tudnak olyan rendszereket tervezni ami az erkölcsi törvényeknek felelnek meg, csak a fizikaiaknak. Főleg nem egy folyamatos pénzügyi kényszer alatt.
Sajnos jól ismerem azt a rendszert, amit írtál: a szakember felvet egy problémát a főnökség felé, akik az egészet visszafocizzák, hogy nincs rá pénz, oldja meg saját forrásból.
Amikor meg bekövetkezik egy ilyen katasztrófa, aminek erős politikai színezete van, akor számolatlanul költik a pénzt egy olyan rendszerbe, amivel nem megoldható a dolog.
Az űrrepülőgép jelenlegi, nagyon is megbízhatatlan formáját az által nyerte el, hogy mindíg is erős pénzügyi nyomás alatt volt a projekt. Én úgy látom, hogy miközben jogosan véded azokat a szakembereket akik rendelkezésre álló forrásból a lehető legjobbat akarták kihozni, óhatatlanul átveszed azokat az amúgy tök jól hangzó szlogeneket, amire hívatkozva a politikusok mögé álló "szakemberek" kiherélték a rendszert.
Szal mindenben egyetértek veled, de nem kell a szart megvédeni, csak azért mert már csak ez maradt.
PS3 ID: NEXUS0001 Aevum est crudus, sed non satis.
CS.N.T.K.K! & A.M.É! A hétfő bűn!
Avagy: "Az ördög a részletekben van elásva!";)))
|
nyugalom, most olvastam , hogy a madár is rendben van , nem esett semmi baja (gondolom később kitüntetik)
|
Végülis Husszein maga szolgáltatott ürügy(ek)et a támadásra - egy demokratikus államot nem mertek volna megtámadni csak az olajáért. (Ráadásul Husszein még pénzért sem akart olajat adni nekik.) [A többiektől bocs az offért!]
|
Anélkül hogy kötözködni akarnék, csak azt tudom mondani, hogy ez a fülkeleválasztós dolog, annyira azért nem bonyis, ha több sorozatban gyártott repülőeszközön is bevezették (B-1, F-111).
F-111: Az egyetlen sorozatban gyártott valódi mentőkapszulás rendszer (a B-58 és a B-70 esetén a katapultülésnek volt egy kapszulája).
B-1A első három prototípus (nem került sorozatgyártásra): Személyzeti mentő modul. (az egyik prototípus lezuhant, a mentőmondul kis magasságban lett aktiválva, a háromfős legénységből az egyik belehalt a mentőegység földetérésekor szenvedett sérüléseibe)
B-1B (sorozatgyártásra került változat): A személyzeti mentőmondul pirotechnikai eszközeivel kapcsolatos kétségek miatt egyéni katapultülések lett ellátva.
Igazán nem volt sikeres a mentőkapszulás rendszer. Hátránya volt a bonyolultsága, a nagy tömege, valamint a pirotechnikai rendszerekkel szembeni bizalmatlanság. Amennyire én tudom, az 1970-es évek után egyetlen katonai vagy civil gép esetén sem merült fel ez a mentési módszer.
Más kérdés, hogy pl a visszatérési fázisban csak egy kellően megerősített, saját védőpajzzsal ellátott verzióvanak lenne értelme.
Ez esetben viszont már szinte egy külön űrhajóról beszélünk (hiszen saját energiaforrással, létfentartó berendezéssel, stb. kell rendelkeznie). Valóban ez jelentené a tökéletes megoldást, de milyen áron? Cirka 5 tonnás tömegnövekedés árán?
Nem volna egyszerűbb akkor már külön építeni két rendszert (egy külön személyszállító űrhajó és egy teherhajó)?
Az amcsi ürrepülőgépg szerintem tele van olyan költségcsökkentő félmegoldásokkal, aminek aztán az a vége, hogy sokkal nagyobbak a költségek, mint amivel először kalkuláltak.
Szvsz a legnagyobb problémája az erősen irányított költségvetése. Az U.S.A. (United Space Alliance) felügyeli az egész rendszert. Gyakorlatilag a NASA megállapíthat különféle feladatokat, az U.S.A. meg közli, hogy ez mennyibe fog kerülni. Nem éppen ideális megoldás egy ilyen szintű rendszer üzemeltetésére...
Ha a mentőrendszereket a kezdetekben belerakják akkor egy katasztrófa valószínüleg nem jár ilyen jelentős áldozatokkal, ami azt jelenti hogy a közvélemény jobban elfogadja a rendszer biztonsági képességeit, ergo nem kell évekig dekkolni, és dollár 10 milliárdokért, utólagosan beépíteni olyan dolgokat egy olyan rendszerbe, aminél minden dkg számít.
Ha minden elképzelhető mentőrendszert megvalósítanak (mentőkapszula-pilótafülke, indítás közbeni űrsikló leválaszthatóság, stb.) az egész rendszer alapára cirka kétszer drágább és maga a rendszer másfélszer bonyolultabb lenne (ergo az üzemeltetése még pár fokkal drágább). Eközben a teherbírása a felére esne vissza. Ez a valamit valamiért elv.
Szal én nem akarnék a helyedben egy olyan filozófiát feleslegesen védeni, aminek a csődjét épp most éljük át.
A felesleges vádak alól tisztázni próbálom, mert felesleges arra ráhajtani, hogy 100%-os biztonságot várjanak el az emberek tőle. Ha ilyesmit vár el valaki egy űrhajótól, az nincs tisztába a tényállással (a kedvencem az volt, amikor anno az egyik hozzászóló azt firtatta, hogy miért lépett ilyen nagy sebességel a légkörbe a Columbia, és miért nem lassitott le elötte...).
Az STS rendszer felett eljárt az idő, ez nem vitás, én személy szerint amúgy sem rajongtam érte (a Venture Star-ért igen, de az más tészta).
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
De ugye ezt te sem hitted el?
AsusP5K/Q6600@3Ghz/4Gb/GTX480/X25-M/X-FI Win7x64/OS X 10.7.3
|
Khm...
Állítólag azért mentek Irak ellen, mert tömegpusztító fegyvere volt...
"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard" - John F. Kennedy
|
Aha, csak akkor talán még inkább megingott volna a gazdaságuk az olaj korlátozott, vagy jelentős mennyiség bizonytalan rendelkezésreállása miatt. Akkor talán még kevesebb jutott volna a NASÁ-nak.
|
"Az űrsiklónál egy mentőrakétás megoldás nem igazán kivitelezhető, talán csak a pilótafülke leválasztása, rakétahajtóművekkel való eltávolítása, és ejtőernyővel való biztonságos földre engedése. Egy ilyen rendszer azonban eléggé bonyolult (és mint tudjuk a bonyolult rendszerek velejárója a nagyobb meghibásodási arány) és nehéz. Viszont egy eféle megoldás sem segítetett volna a Columbia személyzetén."
Anélkül hogy kötözködni akarnék, csak azt tudom mondani, hogy ez a fülkeleválasztós dolog, annyira azért nem bonyis, ha több sorozatban gyártott repülőeszközön is bevezették (B-1, F-111). Más kérdés, hogy pl a visszatérési fázisban csak egy kellően megerősített, saját védőpajzzsal ellátott verzióvanak lenne értelme.
Az amcsi ürrepülőgépg szerintem tele van olyan költségcsökkentő félmegoldásokkal, aminek aztán az a vége, hogy sokkal nagyobbak a költségek, mint amivel először kalkuláltak.
Ha a mentőrendszereket a kezdetekben belerakják akkor egy katasztrófa valószínüleg nem jár ilyen jelentős áldozatokkal, ami azt jelenti hogy a közvélemény jobban elfogadja a rendszer biztonsági képességeit, ergo nem kell évekig dekkolni, és dollár 10 milliárdokért, utólagosan beépíteni olyan dolgokat egy olyan rendszerbe, aminél minden dkg számít.
Szal én nem akarnék a helyedben egy olyan filozófiát feleslegesen védeni, aminek a csődjét épp most éljük át.
De hát te tudod.
PS3 ID: NEXUS0001 Aevum est crudus, sed non satis.
CS.N.T.K.K! & A.M.É! A hétfő bűn!
Avagy: "Az ördög a részletekben van elásva!";)))
|
Persze, ha nincs politikai szándék, akkor nincs űsikló sem, meg semmi sem, ezt tudom.
Azért nem tudom, hogy ki emlékszik annak Bush nevezetű szűklátókörű baromnak a szavaira, aki az USA elnökének csúfolnak, az Atlantis tragédiája után, amikor hihetetlen meggyőzően tudta azt hazudni mindenkinek, hogy aztán most már az STS a múlt, és csinálnak "igaz" űrhajót?
Már szinte lelki szemeim előtt láttam, ahogy Han Solo nyom egy kövéret a Holdnál, majd satufék a Marson, és már ott is van. Ezek szerint az egy jó nagy hata volt. A NASA meg kalapálhatja tovább a maradék STS-eit.
Most komolyan ez tartott két évig? Hogy feltegyenek még egy pár kamerát, csak azért, hogy szembesüljenek azzal, hogy most is levált a szigetelés?
Az emberi űrutazás veszéles, az igaz, de akkor meg különösen, ha nincs rá pénz és presztizskérdésből csinálni kell. Ezt már az oroszok azért bebizonyították pár halottal.
Nem a NASA-t bántom, de dűhít az, hogy ha csak annyit céloznak meg az USA-ban, hogy fele annyi bombát dobnak le idén, abból már futotta volna új űrsiklóra. Ha nagyon muszály, abból is lehet bombázni :) |
Igyekszem befejezni minél hamarabb, már így is leharapják a fejem a sok késés miatt, amit a cikkek leadásával művelek, de sajnos a szabadidőm függvénye.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
Tényleg a múltkori cikk folytatása mikorra várható?
"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard" - John F. Kennedy
|
Az biztos, hogyha ezt az iraki baromságot inkább a nasa-nak adták volna, már ott lennének Holdon.
Bushról meg inkább no comment...
"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard" - John F. Kennedy
|
Reggel hallottam a hírt, hogy a NASA leállítja az űrsikló programot. Nem felfüggeszti, hanem leállítja.
Szerintem tévedés áldozata vagy. Csak leállították a repüléseket, amíg nincs megoldva az üzemanyagtartál szigetelésének problémája. Legalábbis én eddig csak erről tudok...
(mondjuk azon nem csodálkoznék, ha a bulvársajtó félméteres betükkel közölné a hírt, hogy megszűnik az űrsiklóprogram... tőlük ennyi várható el)
Én úgy tudom, de nem akarok nagy marhaságot írni, de az űrsikló programot a NASA az Apollo program után indította azért, hogy elkészítsen egy olyan űreszközt, amely újrafelhasználható és jelentősen csökkenti az űrbe juttatható hasznos teher költségét. Elindították 70 valamikor és én úgy tudom, hogy 20 évre tervezték a használatát.
Az ürrepülőgép program első szárnypróbálgatásai sokkal régebbre vezethetőek vissza. Egyesek szerint ha az 1950-es évek végén, 60-as évek elején nem gyorsul fel az űrverseny annyira, akkor nem a Von Braun-féle rakétákkal oldják meg az űrbe jutást, hanem valamiféle repülőgépekkel (az X-15 egyfajta leszármazottjai).
A Martin cég "Astrorocket" terve 1963-ból.
Az űrsiklókat eredetileg tényleg 20 évre tervezték, de csak az 1970-es évek végén, 80-as évek elején készültek el (kivéve az Endevour-t, amelyet a Challenger pótlására építettek). Azonban eredetileg úgy számolták, hogy a 80-as évek végén már évente 10 vagy akár 20 indítás is lehet majd, és a gépeknél 100 felszállásos élettartamot neveztek meg. A Challenger-katasztrófa alapjaiban ingatta meg az STS programot, így alaposan "visszalassult" az űrrepülőgépek fellövése, eredetileg ugye úgy tervezték, hogy a műholdak feljutattására is az űrsiklókat használják, a hagyományos hordozórakéták helyett. Ez alapjaiban megváltozott, így a '100 fellövéses' élettartamtól nagyon messze vannak a gépek. A 20 éves élettartam sem játszik itt szerintem, a gépeket jelentősen felújításnak vetették alá a 90-es években (szinte teljesen lecserélték például a fedélzeti rendszereiket), így az előregedés nem fenyegeti őket - noha kétségkívűl bebizonyították, hogy eredeti feladatuknak, a minél olcsóbb űrbe jutás feltételének nem felelnek meg...
A NASA utána szépen ráült a kis fenekére, megelégedve annyival, hogy jó-jó, nem olyan lett, amlyenre akartuk, nem újrafelhasználható, kicsit drága üzemeletetni, nem is bír annyit, de még mindig többet tud, mint az Arieane, meg at többi.
Azért ne csak a NASA-t ostorozzuk: első sorban a politikusok azok, akik dróton rángatják az ügynökséget, felkarolnak bizonyos kezdeményezéseket, és leállítanak másokat...
Anno az 1980-as években megkezdődött az X-30 program, amelynek a célja egy igen előremutató, (kombinált) scramjet hajtóműves űrrepülőgép megtervezése és megépítése lett volna. Nagy csindadtrattával bejelentették, propagálták, mint az USA egyértelmű technikai fölényét bizonyítandó, aztán szépen elsikadt...
Ugyanez az X-33/Venture Star programnál...
Fantáziarajz az X-30-ról
1987-ben felrobban a Challenger. Hosszú szünet, mert kicsit kellemetlen beismerni, hogy egy tucat veszélyhezetre nincs felkészítve a jármű. Javítson ki valaki, de az Apollo programban annyira odafigyeltek, hogy az első pillanttól kezdve ki tudtak jutni ha baj volt. (Toronyban lévő segédrakéta, ami katapultálta volna a kabint) Gyakorlatilag csak azért nem halt meg addig több ember, mert szerencséjük volt. A fellövés után gyakorlatilag alig van olyan pont, amikor megszakítható a folyamat.
Az Apollo és az Űrsikló azért erősen eltérő megoldás. Az űrsiklónál egy mentőrakétás megoldás nem igazán kivitelezhető, talán csak a pilótafülke leválasztása, rakétahajtóművekkel való eltávolítása, és ejtőernyővel való biztonságos földre engedése. Egy ilyen rendszer azonban eléggé bonyolult (és mint tudjuk a bonyolult rendszerek velejárója a nagyobb meghibásodási arány) és nehéz. Viszont egy eféle megoldás sem segítetett volna a Columbia személyzetén.
Összepofozták az űrrepülőt, adtak ejtőernyőt az pilótáknak (jókor hozzáteszem, 7 év működés után)
A legelső repüléseknél a pilótafülkében volt két katapultülés (ekkor összesen két fő repült a gépeken). Azonban az alsó fedélzetről nem lehet katapultálni, tehát az ott tartózkodók gyors kimentése legalábbis igen nehézkes... (ie.: csaknem lehetettlen.). Az ejtőernyős kiugrásos-mentés egy erősen hipotetikus lehetőségre épít (az űrsikló repülőképesen siklik a Föld felé, de valamiért nem szállhat le biztonságosan), egy pörgő űrsiklót például aligha lehetne elhagyni ezen a módon...
E mellett a NASA leállítja az összes igéretes projektjét, mint Ventura Star stb. mondván, hogy ez neki nem kihívás, csinálja, akinek X díj kell. Ennek ellenére belefog egy ISS építésébe, egy kiöregedett, idestova 20 éves konstrukcióval, ami szintén felrobban úgy ahogy van.
A Venture Star-t a Bush-kormányzat állította le, és az ISS-t is ők herélték ki. Az ISS amúgy még csak 7 éves (ha jól számolom), és még jóval azelött kezdték meg a munkálatokat, hogy a Venture Start leállították.
Ahogy én látom most ott porosodik az ISS, amíg szét nem esik az is, félkész állapotban, amolyan groteszk halálcsillag szerűen, és a NASA megint mehet az oroszokhoz, hogy 30 éves technológiával épült, repülő koporsókban lövöldözzék már fel az emebreit.
A Szojuz-család mintegy 40 éves, de eddig csak két katasztrófája volt ez idő alatt (az utolsó is 1971-ben), és jelenleg ez a legmegbízhatóbb űrhajó, amely rendszerben van.
A ESA pedig leporol egy régi ötletet, hogy majd jól megcsinálja valamikor 201x után.
Az Orosz Kliper űrhajóba szállnak be anyagilag, 2011-2012 körül indulhat az első ilyen űrhajó.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
Ők is ott lehettek volna, csak másodiknak már minek? Lekésték a dolgot.
AsusP5K/Q6600@3Ghz/4Gb/GTX480/X25-M/X-FI Win7x64/OS X 10.7.3
|
"És most röhögnek a csúcstechnikán"
Egy bonyolult technika többet tud, de a hibalehetőség is több.Azért az oroszok nem jártak a holdon.
|
"nem voltak emberek a holdon 10 érvet állítottak a tv-ben "
A vak ember nem láthatja amit én.De legalább ő nem is állítja.
|
"Javítson ki valaki, de az Apollo programban annyira odafigyeltek, hogy az első pillanttól kezdve ki tudtak jutni ha baj volt."
Azért páran bentégtek a kabinban az egyik tesztnél.
"E mellett a NASA leállítja az összes igéretes projektjét, mint Ventura Star stb. mondván, hogy ez neki nem kihívás, csinálja, akinek X díj kell. Ennek ellenére belefog egy ISS építésébe, egy kiöregedett, idestova 20 éves konstrukcióval, ami szintén felrobban úgy ahogy van."
A nagy projektek indításáról és leállításáról sajnos a politikusok döntenek, nem a NASA.
"az űrsikló már egy 20 éves technológia, és már régen ki kellet volna rukkolni valami újjal."
Nem olyan könnyű, főleg ha folyton csökkentik a költségvetést, és ha véletlenül mégis összejönne valami, azt a projektet meg lelövik.
|
Nem fogok ezredszerre is belemenni a holdraszállás tagadók érveinek megcáfolásába. Ha itt vagy a neten, legyen annyi sütnivalód, hogy utánanézel a dolgoknak, elég sok honlap foglalkozik ezeknek az eszementek a felvilágosításával.
|
1ébkétn akik szerint nem voltak emberek a holdon 10 érvet állítottak a tv-ben és műsor si volt a Discovery-n pl az űrbenm hogy lebeg a zászló ( nincs levegő )??? a "holdra szállóknak" melegük volt ezért bekapcsolták a légkondit
[ cod.magyaritasok.hu ]
_____|\_____\o/___ Cápatámadás ಠ_ಠ
|
"Az oroszok a szojuzzal megközelítették, azért, de hát az a primitívsége és a kiforrottsága miatt sikerült"
És most röhögnek a csúcstechnikán. 
AsusP5K/Q6600@3Ghz/4Gb/GTX480/X25-M/X-FI Win7x64/OS X 10.7.3
|
Beparáztak. Biztos hogy a több mint 100 sikeres küldetésnél is röpködtek azok a darabok... 1x baj lett belőle és most pánikolnak. Mondjuk, hogy 1% esély van rá, hogy egy felszállásnál úgy megsérül, hogy katasztrófa lesz belőle. Most már nem merik vállalni, hogy tudnak róla, végül is érthető. De 100%-ig biztonságos emberes űrrepülés nem lesz. (Az oroszok a szojuzzal megközelítették, azért, de hát az a primitívsége és a kiforrottsága miatt sikerült)
|
Jó, csak ez már egy ilyen toldozgatás-foltozgatás. Az STS program ennyit tudott, fellőttek százvalahányat sikeresn, kettőt tragikusan. Ha tovűbb mennek, szerintem már csak rosszabb lehet a mérleg.
|
"A Földtől néhány" ez valami 6asszunet fele ?:)
"Holló, Hologram, Honolulu, Holokauszt, Hazugság"
|
Azért a holdraszállásnál is meredek volt hogy a leszállóegységben kevesebb üzemanyag maradt a visszakapcsolódásra mint amire számítottak.A veszélyhelyzeteket teljesen nem lehet kiküszöbölni, most a visszahozatalra koncentrálnak azért álltak mindennel le.
|
Feladatának teljesítése után az űrsikló a Föld felé veszi az irányt. Hajtóműve fékezi a mozgását, hogy a bolygó légkörébe érve ne gyorsuljon, illetve ne hevüljön föl túlságosan, és a külső burok hőálló csempéi megvédhessék a gépet a súrlódás folytán fellépő nagy hőhatástól. A Földtől néhány
|
Reggel hallottam a hírt, hogy a NASA leállítja az űrsikló programot. Nem felfüggeszti, hanem leállítja.
Nem tudom, hogy ki hogyan van vele, de én nagyon elkenődtem. Cifu majd biztosan kijavítgat a megfelelő helyen, de akkor sem értem a következőket:
Én úgy tudom, de nem akarok nagy marhaságot írni, de az űrsikló programot a NASA az Apollo program után indította azért, hogy elkészítsen egy olyan űreszközt, amely újrafelhasználható és jelentősen csökkenti az űrbe juttatható hasznos teher költségét. Elindították 70 valamikor és én úgy tudom, hogy 20 évre tervezték a használatát.
Ehhez képest elkészítettek egy űrsiklót, amely már eredendően sem lett teljesen újrafelhasználható és nem is tudott annyit felvenni, amit terveztek.
A NASA utána szépen ráült a kis fenekére, megelégedve annyival, hogy jó-jó, nem olyan lett, amlyenre akartuk, nem újrafelhasználható, kicsit drága üzemeletetni, nem is bír annyit, de még mindig többet tud, mint az Arieane, meg at többi.
1987-ben felrobban a Challenger. Hosszú szünet, mert kicsit kellemetlen beismerni, hogy egy tucat veszélyhezetre nincs felkészítve a jármű. Javítson ki valaki, de az Apollo programban annyira odafigyeltek, hogy az első pillanttól kezdve ki tudtak jutni ha baj volt. (Toronyban lévő segédrakéta, ami katapultálta volna a kabint) Gyakorlatilag csak azért nem halt meg addig több ember, mert szerencséjük volt. A fellövés után gyakorlatilag alig van olyan pont, amikor megszakítható a folyamat.
Összepofozták az űrrepülőt, adtak ejtőernyőt az pilótáknak (jókor hozzáteszem, 7 év működés után) stb,stb.
E mellett a NASA leállítja az összes igéretes projektjét, mint Ventura Star stb. mondván, hogy ez neki nem kihívás, csinálja, akinek X díj kell. Ennek ellenére belefog egy ISS építésébe, egy kiöregedett, idestova 20 éves konstrukcióval, ami szintén felrobban úgy ahogy van.
Erre várnak 2 évet, és bohóckodnak mindenféle látszat előírásokkal, ahelyett, hogy elismernék, az űrsikló már egy 20 éves technológia, és már régen ki kellet volna rukkolni valami újjal.
Ahogy én látom most ott porosodik az ISS, amíg szét nem esik az is, félkész állapotban, amolyan groteszk halálcsillag szerűen, és a NASA megint mehet az oroszokhoz, hogy 30 éves technológiával épült, repülő koporsókban lövöldözzék már fel az emebreit.
A EISA pedig leporol egy régi ötletet, hogy majd jól megcsinálja valamikor 201x után.
Akkor ennyit az emberes űrrepülésről? |
"de miért kell ennyire hőálló burkolat? Nem csak a visszatérésnél a légköri belépéshez"
Dehogynem. De védelem nélkül mi történne a géppel?Ott van a Challenger.
|
Hát a pontos összetételét titkolják, de valószínű magas olvadáspontú fémek pld. wolfram karbidjait tartalmazza.Nem homogén anyag ez hanem olyan anyagok keramizált keveréke mik egymás hatását tulajdonságait erősítik.Vannak olyan fémek melyek ötvözve alacsonyabb olvadáspontúak mint bármelyik komponensé, a fémek bizonyos részének karbidjai pont fordítva viselkednek, pld kimarad a lágyulás olvadás szakasza és szublimálnak.
|
Ok, igy legyen. Amugy mien anyagbol van ez a csempe azon kivul h keramia ?
"Holló, Hologram, Honolulu, Holokauszt, Hazugság"
|
"A csempe hoszigetel es kesz, a parolgasaval annyit kompenzal mint amennyit hasznal a "doglott lonak a csok". Ketlem, hogy a masik oldalat lehetne meg taperolni is, a lenyeg az h az ursiklo alja ne erje el az olvadaspontot."
Ez pontosan olyan anyag mely nem lágyul, nem olvad hanem egy hőmérséklet elérésekor párologni kezd. (szublimál) Minden párolgás hűti a környezetét! Én láttam mikor mutatták hogy egyes csempékből mennyi hiányzik. A cápabőrhőz hasonló érdességűek új korukban.
|
Dehogy is :) Csomo olyan dolog van ahol hasznat lehet venniuk. Pl.: uj vakcinak tesztelese, muteti eljarasoke, vagy egyebb, allakiserleteken mar tuljutott dolgokenak:)pl.: lola nagyon jo lenne a Mars expediciora, ugyanis az emberek ha eletveszelyben erzik magukat, nagyon nagy teljesitmenyre kepesek:)
"Holló, Hologram, Honolulu, Holokauszt, Hazugság"
|
Erdekes gondolat:) A csempe hoszigetel es kesz, a parolgasaval annyit kompenzal mint amennyit hasznal a "doglott lonak a csok". Ketlem, hogy a masik oldalat lehetne meg taperolni is, a lenyeg az h az ursiklo alja ne erje el az olvadaspontot. A vizzel kitoltott kabin is erdekes gondolat, bar halalrafoni eleg kemeny lenne :-/Inkabb elegnek nehany sec alatt. Meg a vizbol 1m3 1 tonna. A hoakkumlalas erdekes gondolat, ugyanis az urben be tudna huteni magat a legkorbol valo visszateresre. Amugy ha a surlodasi feluleten kitudnanak alakitani valami azonos polaritast mint a keletkezo ionizalt levego, akkor csokkent7nek a hotermelest.
"Holló, Hologram, Honolulu, Holokauszt, Hazugság"
|
Zabpelyhet? :)
War, war never changes...
War doesn't determine who was right, only who is left.
|
És? Van aki szerint már a 60-as években a Marson is jártak emberek.:) Mindig is lesznek elmebetegek, az ilyeneket tűzzel-vassal írtani kell, a társadalomnak nem hasznos tagjai, nem viszik előrrébb az emberiséget.
|
A sokadik Mars-expedíció verzió pont így képzeli el a modulok pályára állítását. Mer a sikló teljes hasznos teherrel ~100 tonna, ez azért nem kevés, csak éppen úgy 70 tonna vissza is jön minden alkalommal (vagy több, ha hoznak is le balamit. Na ez nem jönne vissza, ez maga lenne a Mars felé indítandó űrhajó egy része.
|
tudtátok hogy valaki szerint nem is volt ember a holdon ???
[ cod.magyaritasok.hu ]
_____|\_____\o/___ Cápatámadás ಠ_ಠ
|
ürsiklók egy nagyon olcsó taxik
Miután egy-egy űrsikló indítás mintegy 400-500 millió $, ezt éppen nem mondanám. ;)
igaz hogy fel, s le tudnak hozni cuccot, de annak csak nagyon kicsi lehet a súlya
Mintegy 25 tonnát tud felvinni a rakterében alacsony Földkörüli pályára. Ennél többet a mai hordozórakéták sem tudnak felvinni.
ezzel a NASA soha nem fog eljutni a hold-ra se a marsra
Nem is arra építették az STS rendszert, hanem arra, hogy Alacsony Földkörüli Pályára embereket és hasznos terhet jutasson fel, és hozzon vissza a Földre.
ha nem csinálnak egy nagy hordozó rakétát!
A NASA már hosszú ideje civódik azon, kell-e egy nagy teherbírású hordozóeszköz egyáltalán. A Hold- és Mars-missziókhoz majd kelleni fog, valószinüleg. De ez ahogy most kinéz a dolog, az STS rendszeren alapuló személyzet nélküli rakéta lesz. Képzeld el az űrsiklót indítás elött. Vedd le az űrsiklót róla, tehát marad az üzemanyagtartály és a gyorsító rakéták. Ennek a hátára szerelj egy teherszállító modult, annak a végére pedig szerelj rakétahajtóműveket (akár az űrsikló SSME hajtóműveit). Voilá. Ezt már az 1980-as években is felvették, csak felújítják végülis a régi ötleteket...
Fantáziarajz a Shuttle-C-ről.
Ha jönne egy üstökös milyen rakétával küldenék ki az atombombát rá ?
Nem biztos, hogy atombombát kellene ráküldeni, legalábbis egyes tudósok vitatják, hogy ez segítene-e (több, kisebb darabra robbanva talán még veszélyesebb lehet). Másfelől egy egy megatonnás robbanófej alig egy tonna körüli tömeg. Egy sima hordozórakéta is képes lenne a közeledő üstökös felé elindítani...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
A holdszerelvény tokkal vonóval kb. 45 tonna volt, ezt a harmadik fokozat ismételt begyújtásával gyorsították ki Föld körüli pályáról a Hold felé.
A marshoz vezető pályára tizenegynéhány tonnát tudna állítai a Saturn V, szóval ez önmagában édeskevés egy Mars expedícióhoz. Mindazonáltal vannak tervek, melyek több Saturn V vagy Enyergija felhasználásával képzelnék el a Mars expedíciót. Nem egy szerelvényben, ahogy azt néhány filmben láthattuk, hanem részenként. Például mire a legénységet szállító űrhajó elindulna, már a Marson lenne a tudományos modul, felszállóegység, Mars körüli pályán pedig a hazatérő egység.
|
ürsiklók egy nagyon olcsó taxik, igaz hogy fel, s le tudnak hozni cuccot, de annak csak nagyon kicsi lehet a súlya, ezzel a NASA soha nem fog eljutni a hold-ra se a marsra, ha nem csinálnak egy nagy hordozó rakétát!
Ha jönne egy üstökös milyen rakétával küldenék ki az atombombát rá ? semmivel, mert nincs amerikának semmi nagyobb rakétája.
+ gondoljatok bele, elmult 2 évben csak a oroszország tudod embert küldeni az ürbe, most az ürsiklók leállitásával amerika megint nem tud embert felküldeni az ürbe.
És még bush beszél a holdról és a mars ról..
diablo3: BATTLETAG: emre#2266
http://www.youtube.com/user/nagyimre1980
|
A hővédő csempéket minden út után alaposan ellenőrzik, ahol a csempe hiányzik, sérült, vagy az állapota már nem megfelelő, azt cserélik. Ezzel "csak" annyi a probléma, hogy az űrsiklót összesen mintegy 24.000 ilyen csempe borítja (csaknem az egész testet, kivéve a törzs felső részének középső és hátsó részét). Egy út után cirka 2 hónap kell ezeknek a csempéknek az ellenőrzésére, legyártására (mindegyik egyedi formájú, és külön-külön gyártják le) és cseréjére.
Már voltak különféle programok a csempék teljes lecserélésére, de azokból eddig nem lett semmi...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
" hold modul ennél valamivel könnyebb volt(cirka 100 tonna), azt a holdig vitte."
Pontosítsuk, felgyorsította annyira hogy a modul be tudott lépni a hold vonzáskörzetébe.
|
akkor állandó, vagy cserélni kell"
Ezek a csempék úgy vannak felragasztva, meglazulhatnak, a felületük egy része a belépéskori hőtől elpárolog, persze hogy cserélni kell.
|
A Saturn V. mai áron két-három milliárd $ lenne. Ehhez képest az űrsikló olcsó eszköz. ;)
De a jelenleg fejlesztés alatt lévő CEV űrhajó hagyományos rakéták orrán indul az űrbe. A dolog kritizálható pontja viszont pont az, hogy ez gyakorlatilag ugyanaz a megoldás, ahogy anno Gagarin is feljutott az űrbe. Vannak alternatív megoldások (pl. egy nagy repülőgép emeli fel 15km magasra az űrhajót, amely egy kisebb rakétával indul el, kvázi hasonlóan, mint a SpaceShipOne és a White Knight rendszer), de most mégis ezt preferálják, mondván, hogy ez bevált és kiforrott...
Fantáziarajz egy CEV űrhajó fellövéséről.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
Az űrsikló nemcsak az asztronautákat hozza vissza, hanem a rakterében lévő dolgokat is. Jelen esetben azt a Leonardo nevezetű teherszállító modult, amelyben több tonnányi ellátmányt vittek fel az ISS-re.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
Angolban a tile szót használják rá. Ez cserepet, csempét jelent. Ha tudsz jobb magyar megnevezést, nosza, rajta. ;)
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
#55: most akkor állandó, vagy cserélni kell? jó lenne, ha valaki leírná, hogy valójában hogy is van.
#54:A saturn V marha sokba került a maga "kis" 2900 tonnájával. Pedig a nagy részét nem is hidrogénnel, hanem kerozinnal töltötték, ami nagyságrenddel olcsóbb. Persze ha csinálnának ma ekkorát, és hidrogénnel töltenék, akkor az szinte bármit elvinne, még a marsra is. Háromszor akkora a hidrogén égéshője, mint a keroziné. A saturn V 140 t-t tudott pályára állítani. A hold modul ennél valamivel könnyebb volt(cirka 100 tonna), azt a holdig vitte.
"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard" - John F. Kennedy
|
|
Nyomtatás
Elküldés e-mailben
Veszélyben a Discovery?
A nagy ufóvita
Új hangszer a számítógépes zene szerelmeseinek
Dimi, a családi segítőtárs
Újraindult a Discovery visszaszámlálása
Hatalmas lyukak a Hyperionban
Mesterséges cápabőrt a hajókra!
Sertéssperma az űrben
