Szent-Györgyi Albert-díj született az USA-ban
2005. július 16. 13:36, szombat
Az Egyesült Államok Nemzeti Rákkutató Alapítványa egy új tudományos díjat jelentett be, mellyel a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert előtt kívánnak tisztelegni, így hazánk után már az óceán túlpartján is létezik egy, a magyar tudós nevével fémjelzett kitüntetés.

Az amerikai díjat a rákkutatás területén élenjárók kaphatják meg, ami a dicsőség mellett 25 ezer dollárt is jelent. Szent-Györgyi elvei szerint a rák gyógyítható, de a gyógyításhoz először az alapjait kell megismernünk. Ennek megfelelően a róla elnevezett díjjal a rák elleni küzdelem kiemelkedő tudományos vívmányait és a terület vezető kutatóit kívánják elismerni, valamint felhívni a nyilvánosság figyelmét a rákkutatás fontosságára és ösztönözni az ezzel kapcsolatos befektetéseket.

Az Alapítvány - melyet Szent-Györgyi Albert egy vállalkozóval, Franklin C. Salisburyvel alapított 1973-ban - azzal a céllal jött létre, hogy pénzügyi támogatást nyújtson a tudósok újszerű rákkutatási ötleteinek megvalósításához. Szent-Györgyi és Salisbury törekvésének mára már egy több mint 210 millió dollárt igazgató szervezet az eredménye, ami alapkutatásokat és megelőzési oktatásokat finanszíroz.

"Az elmúlt 30 évben a rákkutatásba befektetett összeg már világszerte megtérült több millió rákból felgyógyult számára, miközben folyamatosan próbáljuk elmélyíteni ismereteinket és képességeinket a rák elleni harcban. Azonban még mindig túl magas az emberáldozat" - mondta dr. Daniel Von Hoff, a Szent-Györgyi-díj bizottságának elnöke. "Az amerikai populáció elöregedésével eljött az idő, hogy kiterjesszük támogatásunkat az alapkutatásokban, mivel innen származnak az igazán jelentős felfedezések, melyek végül a betegekre is kihatással lesznek."

A díjra önjelölés nem történhet. Díjazásra előterjesztettet olyan tudósoktól, üzleti vezetőktől vagy az akadémiai közösség tagjaitól fogadnak, akik jól ismerik a nevezettet vagy annak munkáját.
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
dez  
2005. júl. 27. 03:32 | válasz | #47
És ezt miért nem nekik írod? :)
2005. júl. 26. 15:18 | galéria | válasz | #46
"Növényi eredetű hordozó kristályok, amelyeknek rezgésszáma 7,83 Hz,
Egyedülálló hatása több területen is megmutatkozik. A szervezetben lerakódott mésszel kémiai reakcióba lép és azt a súlyossággal arányos időtartam alatt kitisztítja. Így rendkívül hatékonyan alkalmazható pl. érelmeszesedés esetén."

Ez a kémiai analfabéta szöveg egy ezoterikus bolt lapján olvasható.A rezgés semmiféle kémiai reakcióba nem lép a 7,83 Hz a legkevésbé. A 20 kHz feletti ultrahang is csak fizikailag porítja a meszet! Az érelmeszesedésnek a mészhez semmi köze!
dez  
2005. júl. 21. 16:36 | válasz | #45
Csak épp túl édes... :)
2005. júl. 21. 14:50 | válasz | #44
csonthéjban <- nem így akartad írni?
Keroo  
2005. júl. 21. 10:43 | válasz | #43
En specko facsarom, ugy konnyebb es gyorsabb
2005. júl. 20. 10:04 | galéria | válasz | #42
Meg olyan is van aki sok gyümölcs bizonyos összetevőit nem bírja csak a C vitamint.
dez  
2005. júl. 20. 03:20 | válasz | #41
És te naponta megeszel 10 narancsot? Az orángutánoknak, stb. van rá ideje...
2005. júl. 19. 14:20 | galéria | válasz | #40
"Ne dobd el a sárgabarack magozásánál a magját. Mikor megszáradt, kalapáccsal feltörve a benne lévő "mandula" olasz kekszhez, "

Jellegzetes hülye tanács! Helyesen úgy hangzik, az édeskés barackmagot használhatod fel mert abban jóval kevesebb a cián, mint a keserűben.Ki az az őrült aki a keserű barackmagot megeszi?
2005. júl. 19. 12:03 | válasz | #39
Na elolvastam ezt is. Mindenesetre, ha rákos lennék akkor biztos folyamodnék valami ilyesmihez is az egyéb "elfogadott" kezelések mellett.
2005. júl. 19. 08:53 | válasz | #38
A belső magban van, nem a csonthélyban. Nézz utána!
Caro  
2005. júl. 19. 07:46 | válasz | #37
A baracknak nem a magjában, hanem a csonthéjában van cián.
2005. júl. 19. 07:06 | galéria | válasz | #36
Tehát akik nem engedélyezték hozzánemértő csúnya rosszindulatú emberek voltak, akik megfosztották a betegeket a gyógyulás reményétől, vagy pedig csak körültekintőbbak mint 50-es évekbeli kollegáik, ugyanis volt egy botrány akkor a thalidomid közismert nevén Contergan körül, ugyanis ez a vegyület nagyon jó nyugtatónak bizonyult főként terhes nők szedték. Egy idő után elkezdtek születni sorban kar és láb nélküli gyerekek a Contergan mellékhatásaként. Látnod kellene ezeket az embereket.
2005. júl. 19. 01:06 | válasz | #35
Érdekes olvasni ezeket a rémhíreket...
Ha elhittem volna az ilyen és hasonló híreket, gyermekkoromban már többször meghaltam volna ciánmérgezésben :) Időnként naponta ettem 10-20 deka barackmakot, ami bőven halálos adag egyes gyógyszerészek szerint.
Szerintem annak aki ilyen dolgokat leír, látnia kéne az amigdalyn hatását rákos betegen.
Amúgy magyar nyelven én sem találtam normális leírást, de angolul rengeteg van. Pl. ez egy elég jó oldal:
http://www.worldwithoutcancer.org.uk/laetrileandcyanide.html
2005. júl. 19. 00:43 | galéria | válasz | #34
"enzim hatására cianid szabadul fel: a rákos sejtek szinte öngyilkosságot követnek el."

És úgye az egészségesek is. A gyógyszernek való alkalmasság kritériuma az hogy a beteg és egészséges sejtekre gyakorolt hatás szignifikánsan eltérjen az egészségesek javára.
Keroo  
2005. júl. 18. 22:18 | válasz | #33
Szóval:

-60 mg-ot tartalmaz például egy maréknyi feketeribizli vagy egy darab nyers pirospaprika

-egy közepes méretű narancs 75-100 milligrammot tartalmaz

- kiemelkedően nagy (150-200 mg) a zöldpaprika és a petrezselyemzöld C-vitamin tartalma.

- alma 10-15 mg, szamóca 20 mg, málna 30 mg,köszméte 50-70 mg C vitamint tartalmaz 100 grammonként.

- homoktövis (létezik):a bogyó C-vitamin tartalma 360mg/100g (!!!)

Ez csak pár amit gyorsan most találtam, nem tudom mennyire jó értékek, google adta.

Persze, lehet félni a különböző méreganyagoktól, (és kell is) de ilyen alapon ne menj ki az utcára, mert elüt egy autó..., jah és ilyen alapon éhen is halhatsz...
2005. júl. 18. 21:04 | válasz | #32
"A Laetrile minden bizonnyal a legtöbbet vitatott, és az amerikai társadalmat hosszú éveken keresztül foglakoztató szer volt. Mára már elültek az izgalmak, egyértelművé vált, hogy a szer nem gyógyít, sőt - kötöttcianid-tartalma miatt-mérgező hatású. Ez azonban nem jelenti azt, hogyne használnák változatlanul lelkiismeretlen sarlatánok. A Laetrile előállítását a különböző csonthéjas gyümölcsök magvából nyerhető cianidtartal-mú glikozidból, az amigdalinból idősebb és fiatalabb Ernst T. Krebs -apa és fia - szabadalmaztatta. (A Krebs igazán jó név rákkutatók számára!) Mivel az előállítás nehézségekbe ütközött, egyszerűen az amigdalint hozták forgalomba rákellenes szerként, de hol Laetrile-nek, hol pedig B17. vitaminnak nevezték. (Ez külön megtévesztés, ilyen vitamin nem létezik.) Az amigdalin rákellenes hatásának mechanizmusa igen egyszerű: az egészséges sejtekben az amigdalin cianidját egy a rodanáz nevű enzim ártalmatlan tiocianáttá alakítja, a rákos sejtekben lévő béta-glükoronidáz enzim hatására cianid szabadul fel: a rákos sejtek szinte öngyilkosságot követnek el. Sajnos nincs így. Ez a biokémiai megfontolás teljesen légből kapott. Az ellenőrző kísérletek sem a gyógyító, sem pedig a megelőző hatást nem igazolták. A Laetrile-t az USA-ban nem engedélyezték. A kétségbeesett és még mindig reménykedő betegek kénytelenek Ernesto Contreras mexikói klinikájára menni, ahol 1500-2500 dollárt kérnek egy semmit sem érő kezelésért. Noha minden megbízható adat a Laetrile hatástalanságát bizonyítja, sokan vélekednek úgy az effelől kétséget nem táplálók közül is, hogy az adott helyzetben szerencsésebb lenne a forgalmazás engedélyezése. A félrevezetett és reményvesztett betegek ugyanis így a feketepiacon sokkal borsosabb árért jutnak hozzá a készítményhez. Meg kell azonban fontolnunk, hogy a Laetrile nem veszélytelen, hiszen cianidot tartalmaz, amely a szervezetben felszabadulva mérgezést, esetleg halált is okozhat. Petersen és Markié tanulmánya9 alaposan elemzi a Laetrile-vita politikai és társadalmi vonatkozásait."
forrás

Egyébként nem értek hozzá, ezért felesleges is lenne vitatkozni velem, csak érdekesnek találtam és google a barátom :)
2005. júl. 18. 19:42 | válasz | #31
ez sem teljesen lapcsolódik a cikkhez, de én például úgy tudom hogy a dohányosoknak naponta 5-600 mg-ot kell bevinni c-vitaminból, mert a nikotin megköti a c-vitamint. akkor ki tudja még mi köti meg? lehet hogy a sok méreg miatt mégis túladagolhatnánk a c-vitamint?
2005. júl. 18. 17:31 | galéria | válasz | #30
"Eltértetek a témától, Szerintem"

Szent-Györgyi paprikából állította elő a C vitamint, pont hogy ott vagyunk.
2005. júl. 18. 14:53 | válasz | #29
A rák ellenszerét egyébként már régen megtalálták: laetrile, B17 vitamin, vagy amigdalyn néven ismert.
Csak a legtöbb országban a gyógyszergyárak elintézték, hogy ezt az anyagot méregként törzskönyvezzék.
2005. júl. 18. 14:49 | válasz | #28
Egy magyar tudós, Márai Géza vizsgálatai szerint 1966-90. között 24 év alatt az alábbi csökkenés volt tapasztalható:
Mikroelem tartalom csökkenés:
Búza: 50,0%
Árpa: 62,3%
Kukorica: 81,4%

Vitamintartalom csökkenés:
Borsó: 53,3%
Tej: 95,0%
Káposzta: 95,0%

Bővebben: http://www.paramedica.hu/200406/fokusz1/index.htm

És persze ott van még a rengetek vegyszer, aminek a feldolgozásához még több vitamin kell.

Ez a vitamintabletta olyan dolog, mint a fogkrém meg a szappan pl.. Aki egészséges akar maradni, az használ ilyeneket annak ellenére, hogy fogkrémet pl. nem lehet találni a mezőn vagy a fákon.
2005. júl. 18. 14:42 | válasz | #27
Eltértetek a témától, Szerintem ;)
2005. júl. 18. 14:17 | galéria | válasz | #26
Arra persze nem gondolsz mnnyit kellene enni hogy naponta 500mg-hoz juss és abban mennyi mérgezőanyag maradvány van?
Keroo  
2005. júl. 18. 13:44 | válasz | #25
Sztem hanyagoljátok már ezt a tablettás C-vitamin bevitelt. Gyümölcsöket KELLENE fogyasztani és nem tablettákat. Gyümölcsök fogyasztásával pl nem lehet C-vitamin túladagolást szerezni. Sok probléma ezzel is megoldható lenne.
2005. júl. 17. 22:22 | válasz | #24
megvan neked ez a cikk? neten nem tudod hol lehetne megtalálni? (a Nautre siteon nem) szeretném elolvasni. Előre is thx.
dez  
2005. júl. 17. 17:08 | válasz | #23
Majd valaha talán. És egy hozzú "átmeneti ideig" csak kontárkodás fog zajlani ilyen téren, mert valójában messze nem tudnak még eleget a testről, de a nanotech fejlődik, így mindenképp próbálják majd alkalmazni...
dez  
2005. júl. 17. 17:06 | válasz | #22
Hát, ilyeneket jó tudni, akár az ember élete is múlhat rajta, de az életminőség főleg.
Caro  
2005. júl. 17. 16:05 | válasz | #21
Az a gond, hogy a gyógyszerfejlesztések teljesen ellenőrizhetetlenek. Hiába dobálnak ki rájuk milliárdokat, olyan mintha elsikkasztották volna.
Idővel tényleg mindenre lesz gyógyszer:nanotechnológia/mesterséges immunrendszer
2005. júl. 17. 15:38 | galéria | válasz | #20
2005. júl. 17. 14:51 | galéria | válasz | #19
Örülök a díjnak :)
Egyébként amiről beszéltetek, pont erről beszéltem nem is olyan régen egy topicban, aminek az a címe, hogy "cenzúrázott egészség". Persze sok sötét ember le is hurrogott, és inkább átadják magukat a gyógyszerlobbiknak..

2005. júl. 17. 13:38 | válasz | #18
Koszonjuk Dr. urak...........
dez  
2005. júl. 17. 12:01 | válasz | #17
Hát igen, úgy látszik, ő valóban nem volt, mert napi 5g-ot sem sínylett meg a veséje. De az ő idejében még valószínűleg nem ismerték a P-vitamint - ha ismerte volna, valószínűleg beérte volna kevesebbel is, mert jobban hasznosult volna. (Bár el tudom képzelni, hogy ő több gyümölcsöt is evett az átlagnál.)
dez  
2005. júl. 17. 11:53 | válasz | #16
Valami olyasmi, hogy a C-vitamin több fontos funkcióban játszik szerepet, és jó, ha ezek a funkciók jól működnek, de ugyanakkor a szervezet nehezen tolerálja, ha egyes fontos funkciói egyik napról a másikra bármilyen irányban erősebben megváltoznak, mivel más funkciók esetleg nem tudják tartani a lépést a változással, ezért jó a fokozatosság, és az egyéni tűrőképességnek is van határa. (Többek között ezt is betartva a C-vitamin pl. kávé helyett is jó, mert némileg élénkít is, de aki nincs hozzászokva, azt inkább elálmosítja a nagyobb adag.)
dez  
2005. júl. 17. 11:35 | válasz | #15
Nos, az a közkeletű vélekedés, hogy felesleges, sőt káros 100-200mg-nál több C-vitamint beszedni naponta, azon az ismerethiányon alapuló tévhiten nyugszik, hogy a többi kiürül (és közben terheli, izgatja a vesét, stb.). Ami ismeret itt hiányzik, az az, hogy ez csak akkor igaz, ha vegytiszta formában vesszük be. A gyümölcsökben sem így van jelen, hanem van mellette egy másik anyagcsoport, ami nélkül nem tudják felszívni és hasznosítani a sejtek: a bioflavonoidok (egy ideje P-vitamin[-csoport]-nak hívják őket, ez is jelzi, hogy fontos anyagokról van szó). Tehát, a C-vitamint P-vitaminnal, azaz bioflavonoidokkal együtt érdemes bevenni. (Az 500-1000mg-os drazsés kiszerelések szinte mindegyikében van - nem is lesz tőle erős szagú a vizelet: így nem távozik a nagy része. Úgy látszik, így már nagyon is kapnak rajta a sejtek, feltöltik a raktáraikat is, stb. ...)
2005. júl. 17. 11:13 | válasz | #14
Azert egy atlag amerikai csak kemeny munkaval tudja csak kiejteni Alber nevet
2005. júl. 17. 10:57 | galéria | válasz | #13
Biztos a díjat is magyarok alapították odakint.
2005. júl. 17. 00:54 | galéria | válasz | #12
Azért a tisztánlátás végett 10 féle vesekövet ismerünk, ebből kettő az oxalát kő. 200 max 500 mg-nál többet nem érdemes szedni és szünetet lehet tartani. Szent-Györgyi Albert úgy látszik nem volt vesekőképződésre hajlamos.
2005. júl. 17. 00:40 | galéria | válasz | #11
Láthatod hogy van 50, 100, 500mg-os drazsé és hogy 100mg a napi szükséglet de ha kireped az ínyed hiába veszel be 100-ast nem fog begyógyulni csak ha a többszörösét veszed be. A másik meg ha a szükségesnél többet veszel be az a szervezeten áthaladva kölcsönhatásba lép a sejtekkel és felkészíti öket sok
dolog kivédésére ezért megelőzésre is alkalmas, persze ez egyénenként nagyon eltérő. Egy komoly ellenjavallat van a nagy mennyiségű szedés ellen ha az illető vesekő képződésre igen erősen hajlamos mert a C vitamin sav (aszkorbinsav) és a vesekövek szerves savak vízben oldhatatlan fémsói igen nagy százalékban.
2005. júl. 17. 00:39 | galéria | válasz | #10
Köszi szépen, ezt nem tudtam és rest voltam utánanézni :)
2005. júl. 17. 00:31 | válasz | #9
Nagy adagoknál előforduló mellékhatás a vesekő (oxalát)-képződés, tünetei: a hát oldalsó vagy alsó részén fellépő fájdalom.
A tartósan szedett, napi 1 g-ot meghaladó C-vitamin dózis hatására a vizelet oxalát-szintje megemelkedhet. Ez a vesebetegeknél oxalát-kő képződéséhez vezethet. Különösen gyakran fordul elő művese-kezelt betegekben és azoknál, akiknek volt már veseköve.
Ha az alábbi, hosszabb ideig fennálló, kellemetlen tüneteket észleli, kérjük forduljon orvoshoz: hasmenés, bőrpír, bőrvörösség, fejfájás; nagyobb mennyiségű vizeletürítés; hányinger, hányás, gyomorgörcs.
Túladagolás esetén a mellékhatásoknál említett tünetek jelentkezhetnek. Leggyakrabban hányinger, hányás, hasmenés, bőrpír, bőrvörösség, fejfájás; tartósan nagyobb mennyiségű vizeletürítés; hányinger, gyomorgörcs lépnek fel, de a tünetek egyénenként változóak.
Mivel az aszkorbinsav vízoldékony vitamin, a felesleg gyorsan kiürül a szervezetből, ezért a túladagolás az életet nem veszélyezteti.
www.hazipatika.com
Tetsuo  
2005. júl. 17. 00:18 | válasz | #8
:) Vannak egyéb korlátok is. Pl napi 2 tonnát nem tudsz megenni..
2005. júl. 17. 00:16 | válasz | #7
a nagy baj manapság ott van, hogy még a gyógyításban is a pénzt látják csak. Inkább nem ebszélnek a megelőzésről, és haljon meg sok ember, csak azért, hoyg jól megszedhessék magukat a gyógyszerek árából. Idővel úgyis lesz gyógyszer mindenre, de nagyon sokan meghallnak közben, mert amegelőzésről nem beszél nekik senki. Az orvosok beszélhetnek róla, de nem jut el a nagy tömegekhez. Mert a médiát pénzelik, és akik pénzelik ezeket adolgokat, nekik nem áll érdekükben, hiszen abból nem lesz növekvő nyereség...
2005. júl. 16. 23:57 | galéria | válasz | #6
Egyébként én is örülök,hogy az újvilágban is már jó pár embernek nem lesz ismeretlen Szent-Györgyi Albert neve
2005. júl. 16. 23:55 | galéria | válasz | #5
"De mint mondta, fokozatosan kell növelni ennyire a mennyiséget, ha nem vagyunk hozzászokva."

Biztos igazad és igaza van, de ez a kijelentés számomra egy kicsit fura. Én úgy tudom a C- vitamin vízben oldódó vitamin (ellenben a zsírban oldódó vitaminokkal). Így elvileg nem lehet a túladagolástól félni (nem fog felhalmozódni), mert a felesleg a vizelettel együtt távozik.
Roli  
2005. júl. 16. 22:50 | válasz | #4
Ez a baja a világnak!

Inkább most örüljünk, hogy végre a "nagy" USA is tud már végre rólunk valamit!
Yv@n  
2005. júl. 16. 18:47 | válasz | #3
Nem véletlen ám, hogy nem a megelőzést veszik előre, hanem a tüneti kezelést. A gyógyszer ipar, egy nagyon durva haszonnal dolgozó üzletág, sokkal jövedelmezőbb valamit kezelni, mint megelőzni.
dez  
2005. júl. 16. 18:15 | válasz | #2
Azért az érdekes, hogy általában mindenki csak a rákgyógyszerekről beszél (főleg a gyártók), de Szent-Györgyi a betegségmegelőzést is nagyon fontosnak tartotta! (A kutatások ezt a célt is szolgálják, jó esetben, nem csak szereket próbálgatnak.) Szent-Györgyi ilyen irányú - szintén elöljáró - elveiről keveset hallani...

(Ő pl. úgy gondolta, hogy az embernek - az emberszabású majmokhoz hasonlóan - napi több gramm C-vitaminra lenne szüksége. Maga is ennyit evett. [De mint mondta, fokozatosan kell növelni ennyire a mennyiséget, ha nem vagyunk hozzászokva.] Szerinte régen még az emberi máj is képest volt a C-vitamin előállítására, és annyit termelt, amennyire szükség volt. Azt szerette volna elérni, hogy a - szerinte [is] káros - tömény szacharóz helyett inkább C-vitamint kellene kilós kiszerelésben árulni. Ezzel szemben pl. a mai magyar egyéni napi adag 75-100mg, ami valójában csak a skorbut, azaz a teljes hiány miatti súlyos állapot elkerülésére jó. Jahh, M.o.-on még az átlagnál is kevésbé tudják az emberek, milyen funkciókat lát el a C-vitamin... Ennyire becsüljük meg a[z igazi!] nagyjainkat.)

2005. júl. 16. 15:59 | válasz | #1
Ezt jó hallani és legalább emlékeztet arra, hogy a "a 20. századot Budapesten alkották" (Nature, 2001.01.04).