Megfejtették a jég olvadásának rejtélyét
2005. július 10. 15:24, vasárnap
Egészen mostanáig a tudósok nem tudták megmagyarázni, miért olvad el a jég. Ez némileg meglepő lehet, hiszen egy rendkívül szokványos jelenségről van szó, mégis a folyamat több jelentős részlete hiányzott ismereteinkből.

Hirdetés

Egy új tanulmány alátámasztja azt a vezető elméletet, mely szerint az olvadás akkor indul el, amikor az anyag alapvető szerkezete elkezd széttöredezni. Az olvadás a fizika egyik alapvető jelensége, ezért is különösen fontos a folyamat minél részletesebb megismerése. Az alapelv az, hogy amint például egy jégkocka felmelegszik, a benne levő molekulák egyre több energiához jutnak és egyre mozgékonyabbak lesznek, a szilárdat folyékonnyá alakítva. A teljes folyamat azonban ennél jóval bonyolultabb.

A probléma abból adódott, hogy az olvadás legelső szakaszát még soha nem sikerült megfigyelni, mivel az abban közrejátszó atomok nagyon kicsik és egy szilárd anyag szerkezetében rejtőznek. Éppen ezért a Pennsylvaniai Egyetem kutatói elkészítettek néhány nagyobb "atomot", azaz olyan parányi gyöngyökre emlékeztető átlátszó kristályokat, melyeket optikai mikroszkóppal is tanulmányozhatnak. A gömbök kis hőmérsékletváltozásokra megduzzadnak vagy összeesnek, illetve olyan egyéb hasznos tulajdonságúak, ami lehetővé teszi számukra, hogy szimulálják az atomok viselkedését, magyarázta a Science magazinban megjelent tanulmány szerzője, Ahmed Alsayed, az Arjun Yodh által vezetett csapat tagja.

Foltokban előolvadás következik be ott, ahol a szilárd kristályban az atomok nem tökéletesen sorakoznak fel, ami a széttöredezéshez vezető mozgást eredményezi. A megfigyelt változás melegítés hatására következett be, a mozgás ezután fokozatosan átterjedt a kristály rendezettebb részeire is. A kutatók megállapították, hogy az előolvadás a kristály hibájának típusától, és a hibától való távolságtól függ.

Az előolvadás léte a szilárd anyagok belsejében arra utal, hogy a folyadékok kristályokban léteznek, amíg el nem érik olvadási hőmérsékletüket, összegzett Yodh. Ennek a folyamatnak a megismerése segítséget nyújthat olyan erős anyagok megtervezéséhez, melyek jobban ellenállnak a hőingadozásoknak, és felhasználhatók lehetnek a környezetünkben előforduló természetes anyagok, mint a víz kialakulásról alkotott elméleteinkben is.
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
plamex  
2005. aug. 29. 14:56 | válasz | #68
amikor irtam még semmi nem volt róla ...
Yv@n  
2005. júl. 13. 22:00 | válasz | #67
Jah, ezek a jó hírek a rádióban, mert pl most szerintem egyikünk sem indul el venni a repülőjegyet, hogy odautazzon és megnézze a saját szemével.
Hun7eR  
2005. júl. 12. 08:16 | válasz | #66
NASA page: Ami a Deep Impactet illeti már két hír is megjelent róla, egy a becsapódásról, a másik az azóta tett felfedezésekről, az űrsiklóról szóló írások pedig általában alig érdekelnek valakit.
Derapo  
2005. júl. 12. 04:11 | válasz | #65
Hurrá!!!! Végre valami érdekes Bulvár SG:-)
2005. júl. 11. 23:04 | galéria | válasz | #64
Nyugi, az általános megfázásnak még mindig nincs gyógyszere, és nem tudjuk, hogy kapjuk el. ;)
2005. júl. 11. 21:11 | galéria | válasz | #63
Na az oroszoknál már a spájzban vannak!
2005. júl. 11. 20:43 | válasz | #62
Akkor tanulmányozhatnák egyszer a metastabil állapotot is.
Az szerintem sokkal érdekesebb, mint az olvadás :) :)
2005. júl. 11. 20:39 | válasz | #61
Nah bemondták a Kossuth rádióban, hogy Oroszország ázsiai részén (pontosan nem emlékszem hol) találtak egy "gabonakört".
Csak ez a "gabonakör" éppen 10-20 éves fákból állt, gyönyörűen mértanilag elrendezve.
Traktor és egyéb nyomot persze nem találtak....
2005. júl. 11. 20:12 | galéria | válasz | #60
2005. júl. 11. 19:35 | válasz | #59
és ezt tuti nekem szántad? :DDDDD
Mice  
2005. júl. 11. 19:35 | válasz | #58
na mert a mobiltelefonos cikkeknél mindig aktuális a fotó... nem kiba...ul mindegy???
2005. júl. 11. 19:34 | válasz | #57
Mi ebben a meglepő, h kis pontokból indul ki az olvadás? A többi (vízzel) kapcsolatos halamzatállapotváltozások is kis pontokból indulnak ki: mikróban állítólag 100 fok fölé lehet melegíteni a tiszta vizet, de ha vmi szennyeződést raksz bele, elforr; a zúzmara és a kondenzcsíkok kialakulásához vmilyen lebegő szemcsék kellenek; a fagyás is először pontokon indul meg, később ezek egyenesek mentén kapcsolódnak, majd ahogy a csíkok szélesednek, összekapcsolódnak és hártyát alkotnak. Legalábbis én így láttam otthon.
Pontokon persze nem kiterjedés nélküli matematikai pontokat értek, hanem nem találtam jobb szót.
2005. júl. 11. 17:38 | galéria | válasz | #56
"levenger nevű természetfotós 1999-es munkája, és nem valódi fotó"

Nevezzük egyszerűen hamisításnak. Ez olyan mintha valakinek a fejét egy body bilder testére tennék.
2005. júl. 11. 16:42 | válasz | #55
A kép lehet, hogy látványos de nem eredeti.
Idézet a http://urbanlegends.freeblog.hu/ oldalról:

"A kép egy Ralph A. Clevenger nevű természetfotós 1999-es munkája, és nem valódi fotó, hanem négy kép digitális összecsúsztatásával készült. A jéghegy tetejét az Antraktisznál, az alját pedig Alaszkában kapta lencsevégre a fotós.
2005. júl. 11. 15:37 | válasz | #54
Miért, kinek mondjam?
Egyébként lehet, hogy valamit félreértettem. Nem volt egészen egyértelmű számomra, hogy mit akartál mondani.
2005. júl. 11. 14:47 | galéria | válasz | #53
Ezeket most nekem mondod?
2005. júl. 11. 14:20 | válasz | #52
"Itt van pld egy érdekes dolog mennyi idő tellett el az első atombomba és a maghasadásos atomerőmű hasznosítása között."

Tulajdonképpen egyidőben volt a kettő. Főleg, mert a bombákhoz plutoniumot is használtak, és az kizárólag atomreaktorban állítható elő. Az első civil reaktorok (ha jól rémlik), az '50-es évek elején épültek.

"És a hidrogénbomba mikor volt először és jelentős áramot magfúziós reaktor még mindig nem termel."

A fúzióval az a gond, hogy minimum 100 millió fok kell hozzá. A bombákban ez nem gond, hiszen ott van az atombomba, ami képes ennyit előállítani.
Egy erőműben viszont nem lenne praktikus nukleáris robbantással fűteni. Szabályozható módon meg nem olyan 1xű 100 millió fokos plazmát üzemeltetni. A kísérletek a '60-as évek óta folynak, tehát ilyen értelemben nincs nagy lemaradás.
2005. júl. 11. 14:01 | galéria | válasz | #51
Ha az igen vastag falú tartályt hűtöd a víz tágulni próbál és megnő a nyomás. Viszont a vastartály meg zsugorodik a hűtés hatására és még jobban nő a belsőnyomás. Van olyan állapot mikor egyensúly lép fel
plamex  
2005. júl. 11. 13:56 | válasz | #50
Szerintem a jégolvadás helyett inkább írhatnának végre az aktuális hírekről
Kicsit le van maradva az SG
Ajánlom a honlapfejlesztőknek:
Nasa
:)

dez  
2005. júl. 11. 13:29 | válasz | #49
Ha jól tudom, a kerti csapot is azért kell(ene) télire vízteleníteni, mert az acélcsövet is szét tudja feszíteni. De az lehet, hogy egy megfelelően erős tartályban meg egyszerűen nem alakul jéggé, mert nem tud.
2005. júl. 11. 12:55 | galéria | válasz | #48
"víz fagyása közben szétfeszít, deformál-e egy igen vastag acéltartályt és tudtam hogy nem mert víz térfogatnövekedése nyomásnövekedést hoz létre "

Elkerülte a figyelmedett az igen vastag, ez 10cm falvastagságot jelent.
2005. júl. 11. 12:47 | válasz | #47
Babajaga: egy +4 fokos vízzel tele töltött és zárt tartály, ha elkezdem hűteni simán szétpukkan. Persze megúszhatja maradandó alakváltozással is :-)
plamex  
2005. júl. 11. 11:11 | válasz | #46
persze ... ez egyértelmű
nem matematikai fraktálokra gondoltam ...
2005. júl. 11. 10:53 | galéria | válasz | #45
Nem valószínű, bizonyos nagyítás után már nem tudsz jobban ráközelíteni, mondjuk atomi szinten túl, tehát nem fraktál :) Csak a szép matematikai fraktálok végelenek ...
2005. júl. 11. 10:48 | galéria | válasz | #44
Ha elég nagy hatásfokú a hőgép, ami a hőmennyiséget kivonja az acéltartályból, azaz előbb utóbb a víz/jégből is, akkor szépen szétfeszítheti. Tudod, már a sörösüvegeet se érdemes a mélyhűtőbe tenni. Persze a számításoknál a körülmények mindig ideálisnak mondhatóak :)
2005. júl. 11. 10:28 | galéria | válasz | #43
" míg egy 300 fokos vízgázt "

Nem keverem ám a dolgokat300 fok körül gőznek is meg gáznak is nevezik.
2005. júl. 11. 10:26 | galéria | válasz | #42
A 41-eshez még hogy ezért használnak a turbinákhoz 420fokos túlhevített gőzt hogy ne vízesedhessen el a turbina, míg a gőz áthalad rajta.
2005. júl. 11. 10:21 | galéria | válasz | #41
"Amikor a víz jég és víz halmazállapot között van akkor kritikus állapotban van ?"

Nem mert a kritikus állapot az amikor semilyen ráhatással nem lehet halmazállapotváltozásra rábírni, ez pedig a víznél 374,2 Celsius foknálkövetkezik be.(a víz ekkor gáz halmazállapotú és semilyen nyomásnövekedéssel nem lehet vízzé alakítani, míg egy 300 fokos vízgázt igen.)
plamex  
2005. júl. 11. 10:01 | válasz | #40
Kérdés ... Amikor a víz jég és víz halmazállapot között van akkor kritikus állapotban van ?
kialakulnak fraktálok mikorben a víz kezd megfagyni ?

plamex  
2005. júl. 11. 09:58 | válasz | #39
mi ez ? Stereogram ? :)
2005. júl. 11. 09:08 | válasz | #38
A jeg azert olvad mert sut a nap.... a kep tenyleg jo....
2005. júl. 11. 09:07 | válasz | #37
"ne csak a csökkent látási képességű"
azért van ez ahol most irsz, meg ez:
http://akadalymentes.sg.hu
használd egészséggel

vgy simán kiba roszzul fogalmaztál...szük látokörű, nem csökkent látási képességü, segítek...
rolika  
2005. júl. 11. 08:31 | galéria | válasz | #36
a kép nagyon jó
a cikk meg érdekes :)
M2  
2005. júl. 11. 02:15 | galéria | válasz | #35
Ezúton kérem az SG.hu Hírmagazin szerkesztőit, hogy ne csak a csökkent látási képességű olvasókra legyenek tekintettel...
dez  
2005. júl. 11. 01:35 | válasz | #34
Ez nem ugyanaz.
2005. júl. 11. 01:25 | galéria | válasz | #33
"Tudtuk például azt, hogy a szilárd anyagoknak vannak folyékony részei is"

Pld a vas is folyik szobahőmérsékleten bizonyos nyomáson, 100 éve ismert és van is ilyen vasmegmunkálási eljárás.
M2  
2005. júl. 11. 01:15 | galéria | válasz | #32
A jéghegyes kép meg gyönyörű, de szemléletesebb ami a linken található: kristály.
M2  
2005. júl. 11. 01:13 | galéria | válasz | #31
Szerintem semmi baj nincs azzal, ha már ismert és elterjedt feltételezéseket korszerűbb technikával újra megvizsgálnak.
Tudtuk például azt, hogy a szilárd anyagoknak vannak folyékony részei is?

Érdekes lehet pl. egy tökéletesen rendezett kristályszerkezetű jég olvadásának kísérlete is, más szilárd anyagokról nem is beszélve...

Vagy: mikor tűnik el végleg ez a "folyékony rész" az anyagból, talán még abszolút nulla fok közelében is megvan?

dez  
2005. júl. 11. 01:08 | válasz | #30
Semmire nem jó annak tudása?? Ilyen alapon hol lennénk...? Még a cikk is ír egy fontos területet, ahol ez hasznos lehet. Nem dolgozhat mindenki egy problémán. Vannak ennél sokkal jelentéktelenebb kutasások is.
2005. júl. 11. 00:54 | galéria | válasz | #29
"viszonylag stabil kristályrácsok "

Hát azért nem olyan stabilak a víz kristályrácsai.Pont kaptam egy ilyen kérdést hogy a víz fagyása közben szétfeszít, deformál-e egy igen vastag acéltartályt és tudtam hogy nem mert víz térfogatnövekedése nyomásnövekedést hoz létre ami olvadást idéz elő de még ott van a tartály összehúzódása ami tovább növeli a nyomást.Ha a gőzt nyomás alá helyezem akkor is vízet kapok ha a jeget nyomom össze akkor is. Persze 374,2 Celsiusig.
2005. júl. 11. 00:36 | galéria | válasz | #28
"azt nem értették eddig, hogyan indul meg az olvadási folyamat, azaz hogy a viszonylag stabil kristályrácsok hogyan kezdenek felbomlani. Nem olyan hihetetlen, hogy ezt eddig nem tudták pontosan."

Csak az a probléma hogy nincs jelentősége annak ha értik, mert semmire nem jó annak a tudása.Számtalan olyan probléma van amelynek előrébbvaló volna a megoldása. Itt van pld egy érdekes dolog mennyi idő tellett el az első atombomba és a maghasadásos atomerőmű hasznosítása között. És a hidrogénbomba mikor volt először és jelentős áramot magfúziós reaktor még mindig nem termel.
Tetsuo  
2005. júl. 11. 00:13 | válasz | #27
A tudósok marhaokos emberek. A laikus politikusoknak ill szponzoroknak simán bemagyaráznak mindenféle kutatási költségvetést meg eredményeket, közben meg elkurvázzák a zösszes manit.
dez  
2005. júl. 10. 23:49 | válasz | #26
Itt nem is ez az újdonság, hanem azt nem értették eddig, hogyan indul meg az olvadási folyamat, azaz hogy a viszonylag stabil kristályrácsok hogyan kezdenek felbomlani. Nem olyan hihetetlen, hogy ezt eddig nem tudták pontosan.
Bandew  
2005. júl. 10. 23:29 | válasz | #25
Ez a "tudósok" duma már elég fárasztó.
2005. júl. 10. 23:03 | galéria | válasz | #24
Azért ostobák ezek a "tudósok" mert a jég olvadása nem rejtély semmi rejtély nincs benne vagy pontosan annyi mint a víz fagyásában, csak az a baj hogy az anyagok többsége "fagyott" állapotban van mert folyékonnyá lehet alakítani.Csak hőenergia kérdése. Azokon a bolygókon melyeken nagyobb a hőmérséklet mint a földön úgye, meg a nyomás?
2005. júl. 10. 22:50 | galéria | válasz | #23
"arra utal, hogy a folyadékok kristályokban léteznek"

Azt hogy a jég a víz kristályos módosulata ki nem tudta idáig is? A vasnak is kristályos a szerkezete 1539 fok felett meg folyékony. Csak az olvadási hőmérsékletek különböznek. Minden anyag halmazállapota a hőmérséklettől függ.A hold túlsó oldalán lehetne oxigén vagy levegő gázállaptban?
2005. júl. 10. 22:39 | galéria | válasz | #22
"annyira imádom, hogy itt mindenki sokkal okosabbnak érzi magát a tudósoknál. babajaga is ahelyett, hogy hülyeségeket beszél össze-vissza maradt volna kussban."

Látom te nagyon jól tudsz érvelni, honnan a fenéből veszed hogy nem értek nálad jobban ehhez a témához. Azért mert újságírók valakire rámondják hogy tudós attól azok még lehetnek tökfejek. A gabonaköröknél mindig megjelennek UFO szakértők mit szakértenek ezek és honnan vették a szakértelmüket? Kijelentik hogy ezt a gabonakört emberi erővel nem lehetett létrehozni.Azután megjelennek akik készítették és megmutatják hogyan.
2005. júl. 10. 22:00 | galéria | válasz | #21
annyira imádom, hogy itt mindenki sokkal okosabbnak érzi magát a tudósoknál. babajaga is ahelyett, hogy hülyeségeket beszél össze-vissza maradt volna kussban.
fie  
2005. júl. 10. 21:37 | válasz | #20
Semmivel nem emeli a vízszintet. Mert gáz. (Oldódhat a vízben, mint a CO2, de alacsony nyomáson ismét kivállik) Esetleg a globális felmelegedést segíthti elő.
"...arra utal, hogy a folyadékok kristályokban léteznek..." - LCD vízből
2005. júl. 10. 21:15 | galéria | válasz | #19
Ez se nem rejtély se meg nem fejtett nem volt idáig sem ezek a "tudósok" inkább azt vizsgálták volna hogy a bálnapukkantás mennyivel emeli az óceánok szintjét.
IoIa  
2005. júl. 10. 21:06 | válasz | #18
Tévedés, eddig is tudták. Sőt, szerintem általános iskolai tananyag, de középiskolában mindenképp.
IoIa  
2005. júl. 10. 21:05 | válasz | #17
A "kutató urak" tudták, hogy mit akarnak bizonyítani és ehhez egy megfelelő demonstrációs eszközt el is készítettek. Nos, ez így egyrészt tudománytalan, másrészt nem is etikus. Ugyanis ennek, vagy a hasonló módszereknek számtalan veszélye lehet a téves következtetésekre vonatkozóan.
A cikk témája nagyon gyatra.

smv  
2005. júl. 10. 20:57 | válasz | #16
Mindenesetre nekem az új volt, hogy eddig nem tudták a tudósok, hogy miért olvad a jég. :)
2005. júl. 10. 20:53 | válasz | #15
Itt szerintem ezeknek a gyöngy szerű molekulákról kellett volna talán kicsit többet írni...?????
2005. júl. 10. 20:51 | válasz | #14
Az értékelésnek szerintem inkább az lenne a szerepe, hogy ( ha éppen nincs semmi tényleg érdekes újdonság) akkor ne írjanak arról cikket, hogy süt a nap, és ezért meleg van..
2005. júl. 10. 20:21 | válasz | #13
Az értékelésnek legfeljebb annyi jelentősége lenne, hogy a cikkírók megpróbálnának még szenzációhajhászabban írni.
2005. júl. 10. 19:53 | galéria | válasz | #12
Ez jó ötlet. Mármint az értékelés.
craesh  
2005. júl. 10. 19:37 | galéria | válasz | #11
na ja, még egy hir, hogy kövérebb legyen a cikkek száma :) kurvanagy értelme nem volt kirakni, de mivel vmi kis tudomány is van benne, valamint kapcsolodik is a mai világhoz ezért kirakták. Kárhogy nincs olyan menü ahol a userek osztályozhatnák a cikkeket.

ez olyan negativ tartományban lenne...

2005. júl. 10. 19:08 | válasz | #10
Hat nemtom, de a cikkbol nem sok ujdonsag derul ki...
2005. júl. 10. 18:42 | válasz | #9
A világegyetem titkait próbáljuk megfejteni, és a 21. századra sikerül addig eljutunk, hogy a Földön előfroduló egyik leggyakoribb állapotváltozást megfejtjük ;)
cSuwwi  
2005. júl. 10. 18:11 | galéria | válasz | #8
jól néz ki ez a kép :)
2005. júl. 10. 18:05 | galéria | válasz | #7
én is
2005. júl. 10. 17:56 | galéria | válasz | #6
Én is.
Pharaoh   2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó 2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó 2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó
2005. júl. 10. 17:06 | galéria | válasz | #5
Azt hittem már a sarki jegekről van szó
Xantia  
2005. júl. 10. 16:44 | válasz | #4
Most aztán már nem fogok hülyén meghalni.
2005. júl. 10. 16:08 | válasz | #3
Aha
2005. júl. 10. 15:45 | galéria | válasz | #2
Akkor ezentúl nyugodt szívvel iszok vizet.
2005. júl. 10. 15:45 | galéria | válasz | #1
Érdekes.