Még mindig nagyon megosztottak az Európai Parlament képviselői az úgynevezett szoftverszabadalmi irányelvről - derült ki a témáról folytatott keddi strasbourgi plenáris vita után.

Hirdetés

Herczog Edit

"A szerdai szavazás előtt még nem tudni, hogy a parlament javasolni fogja-e az irányelvben foglaltak visszavonását, módosítását vagy elfogadja azokat" - kommentálta nyilatkozatában a vitában elhangzottakat Herczog Edit (MSZP) magyar képviselő. A jogszabály - amelyben megtévesztő nevével ellentétben nem az önálló szoftverek szabadalmaztathatóságáról van szó, hanem a számítógép felhasználásával is megvalósított találmányokéról - elfogadása már teret nyerni látszott az Európai Unió képviselőtestületében a jogi bizottságban júniusban lebonyolított sikeres szavazás után, de a nézőpontok továbbra is élesen eltérnek arról, hogy milyen mértékig kell szabadalmi védelmet biztosítani a szóban forgó találmányoknak. Erről elvben a szerdai szavazás során elfogadott vagy elutasított módosításokkal dönt a parlament.

Az EU-tagországok már márciusban jóváhagyták a tervezetet, és a szerdai parlamenti jóváhagyás nyomán az szerencsés esetben életbe is léphetne. Azonban ennél valószínűbb, hogy a voksolást még újabb egyeztetésnek kell követnie az uniós intézmények (leginkább az EP és a tagállamok) között.

A múltkori bizottsági szavazással párhuzamosan a harmincéves joghézag miatt egyre türelmetlenebb uniós ipari kis- és nagyvállalatok, kereskedelmi szövetségek és feltalálók az irányelv mielőbbi jóváhagyását és hatályba léptetését sürgették a szóban forgó találmányok látványos brüsszeli bemutatójával. Szerintük a jogszabály biztosítani fogja Európában a jelenlegi szabadalmi jogok átláthatóságát és egységesítését a számítógépen megvalósított találmányok vonatkozásában. Úgy vélik, ezáltal segítené az uniós szabály az unió vezető globális fejlesztő szerepét, munkahelyek teremtését, valamint serkentené a technológiaátadást és a tudás megosztását is. Vedres András professzor, a Magyar Feltalálók Egyesületének főtitkára akkor elmondta: a jelenlegi jogbizonytalanság ellenére uniószerte már 30 ezer ilyen jellegű szabadalmat adtak ki, ez is mutatja a mielőbbi bevezetés szükségességét.

A mostani vitában felszólalva Herczog Edit azt hangsúlyozta: a szoftverszabadalmak nem jelentenek forradalmi újdonságot, csupán annak elismerését, hogy a modern világ a digitális információra és high-tech megoldásokra épül, és ezek a mindennapok szerves részét képezik. Úgy vélte, irányelv nélkül Európa versenyhátrányba kerül mindazokkal a térségekkel szemben, amelyek nem félnek a modern kor követelményeinek megfelelően módosítani saját rendszereiket. Leszögezte, hogy versenyképességének növelése érdekében az EU-nak meg kell tudnia védeni az ott létrehozott tudást, ennek elsődleges piaci eszköze pedig a szabadalom.

A jelentés készítője, Michel Rocard azt hangoztatta, hogy a jogszabállyal egyszerre kell biztosítani az ötletek szabad mozgását, a verseny tisztaságát, illetve a kisebb közösségek védelmét a nagy nemzetközi cégekkel szemben. Leszögezte, hogy magára a szoftverre immár senki nem kíván védettséget biztosítani, kivéve azt az esetet, amikor az elengedhetetlen, szerves része a találmánynak.

A vitában külön szerepet kaptak a kis - és középvállalatok, amelyek versenyképességének segítését mindkét tábor szem előtt kívánja tartani. Ám miközben a nagyobb szabadalmi kör mellett érvelők a szektor kutatási eredményeinek elismerését hangsúlyozták, a korlátozás hívei a cégek költségeinek csökkentését tartották fontosnak. A vita egy korábbi szakaszában Gyürk András és Szájer József (mindketten Fidesz-MPSZ) jelezték, ugyan fontos az európai szellemi tulajdon védelme, de arra is figyelni kell, hogy a kis- és középvállalkozások érdekeit figyelembe vevő javaslat szülessen.

Laptopok Már 49 900 Ft-tól!	E-book olvasók Már 17 043 Ft-tól!	Tablet PC-k Már 23 140 Ft-tól!	LCD monitorok Már 19 800 Ft-tól!
részletek »	részletek »	részletek »	részletek »