 Hozzászólások  A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
ASAT rakéta vagy irányított energiájú fegyverek/tömeg gyorsítók (ez utóbbi kettő a verébre ágyúval tipikus esete).
A ASAT létezik, ki is próbálták a sugárfegyverek esetén viszont van egy csomó probléma (tömeg, energiaigény, hatásfok, földi telepítés esetén alkalmazást korlátozó időjárási viszonyok stb.).
|
A kémműhold lelövéséről viszont semmit nem írtál, holott úgy gondolom hogy ez fontos, hiszen ha az aki ellen bevetik képtelen lelőni a holdat, miért is fáradoznának annyit az álcázással?
Erről szól a cikk következő része. ;)
Amúgy Magyarországnak meg lehetnek azok a berendezései, amivel kiderítheti, vajon mikor mi repül el felettünk az űrben?
Nem tudok róla. Illetve igen. Olyan radarberendezés (tudomásom szerint) nincs, amelyel megfelelően követni lehetne a műholdakat, de ugyanakkor a műholdak jó része megfigyelhető optikai távcsövek segítségével.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
Szóval feltételezhető. Igen, én is ezt feltételeztem.:-)
A kémműhold lelövéséről viszont semmit nem írtál, holott úgy gondolom hogy ez fontos, hiszen ha az aki ellen bevetik képtelen lelőni a holdat, miért is fáradoznának annyit az álcázással?
Amúgy Magyarországnak meg lehetnek azok a berendezései, amivel kiderítheti, vajon mikor mi repül el felettünk az űrben?
|
A műholdakat három módon lehetséges felderíteni: Látható fény tartományában (a napfényt tükrözhetik vissza a Földre), Infravörös tartományban és a radarhullámok tartományában. A műholdakat általában ez utóbbi módon követik nyomon, tehát egy, a radarhullámokat elnyelő borítás jelentősen csökkentheti a pontos pálya ismeretét - de a műhold létezését így sem lehet titokban tartani, hiszen a fellövések bárki által nyomon követhetőek.
Hogy vannak-e "álcázott" műholdak? Természetesen hivatalos válasz nincs. De feltehető, hogy a legújabb kémműholdaknál már beve(the)tik ezt a megoldást is.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
Az lenne a kérdésem, hogy alkalmaznak-e ezeken a kémholdakon valamiféle álcázást? Nyilván nem egy utolsó dolog, ha nem tudja az ellenfél, hogy merre járnak a kémszondáink. Másrészről, ha ismeri az aktuális pályáját, akkor akár meg is próbálkozhat lelőni azt. Vagy arra játszanak, hogy aki akarná, annak nincs meg hozzá a megfelelő technikája?
|
És a STAR WARS életre kell.Vader szerepét vállalom
|
Lesz még folytatás, ez a rész inkább a felderítő és kémalkalmazásokról szól. ;)
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
Remek cikk, mint az egész sorozat. Gratulálok!
Ugyanakkor a legújabb tervekről nem ejt szót; lásd még: Isten Nyilai és a többi borzadály.
Ha ezek lesznek egy folytatásban, akkor hozzászólásomból csak a gratuláció lesz aktuális.
|
A tömegpusztító fegyvereket kihagyom, igérem. ;)
Igaz a következő részben érintve lesznek, de csak marginálisan.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
Gratulálok a sorozathoz!
Szerintem a világűr fegyvereit megelőzték a tömegpusztító fegyverek. Bőséges arzenált lehetne felsorolni, őnnek nem szükséges ezt részletezni!
|
Az biztos, hogy egy ilyen energiaforrás rengeteget segíthet az űrrepülésben.
Jelenleg a rakétának a saját súlyát leküzdeni probléma, aminek nagy része üzemanyag.
Régen, még a Saturn V idejében az alsó fokozatok kerozinnal mentek, csak a felsők H-O keverékkel.
Az eredmény: egy 2900 tonnás rakétával 140 t hasznos terhet lehetett pályára állítani.
Ma, az űrsiklóknál inkább az egészet hidrogénnel töltik, még akkor is, ha így az egészet legalább -180 C-n kell tartani, és meg is látszik ez a rakéta tömege/hasznos teher tömege arányán.
Ha fúziós reaktort sikerül építeni, főleg, ha kisebb változatban, azzal nagyon jó energiaforráshoz jutnának.
Persze a fúziós meghajtás azért máshogy működik, mert itt csak félig zárt "reaktortér" kell, a másik felén meg kiáramolhat a He.
Vagy az ionmeghajtás lehetségessé válik, mert ez megadja neki a kellő energiát(ekkor valódi reaktor kell).
De az első lépés egy erőmű megépítése.
"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard" - John F. Kennedy
 |
"Ha van egy elméleted, ami szerint valahogy energiát tudsz termelni, de ha építesz egy olyan berendezést, ami ugyan tartalmazza az összes lényeges elemet, de még sem úgy működik ahogy elképzelted, pl egyáltalán nem termel energiát, mint inkább csak azt alakítja át, hővé, amit más úton betáplálsz, akkor mire gondolsz?"
Szerencsére némileg fejlettebb annál a technika, hogy csak a bemenő meg kijövő hőt tudnánk mérni. Nem különösebben nehéz megtudni, hogy történt-e fúzió vagy nem.
Másrészt a betáplált energia nem vész el, csak átalakul. Tehát ha történik valami energiatermelés, akkor összességében több energia jön ki, mint ami bement. Viszont a hasznosíthatóság szempontjából nem a teljes kijövő energia számít, hanem csak az, amiből áramot lehet termelni, és ezért ezt az értéket szokták megadni.
"Szerintem, nagyon nagyon leegyszerűsítve: mind a Nap, mint egy H bomba egy jellemzően nonlineáris szerkentyű, míg ezek a tokamak szerkezetek bármennyire bonyolultak is, még is úgy lettek megalkotva, hogy lehetőleg minden nonlineáris folyamatot kiküszöböljenek."
Nekem nem rémlik, hogy itt bármit is számítana, hogy lineáris-e a folyamat (ha lineáris alatt azt érted, amit én).
"Ezért aztán nincs is olyan stabil üzemmódjuk, ami energiát termelnek."
Az elméleti oldala teljesen tiszta a dolognak, pontosan tudják, hogy milyen paramétereket kell elérni a stabil működéshez. Csak eddig nem volt rá pénz.
"Persze attól még hogy működik, nem biztos hogy attól működik, amitől mi is gondoljuk."
Bár ez számodra meglepő lehet, akik ezzel foglalkoznak valamivel jobban értenek a fizikához, mint te. Egyrészt elméletileg is eléggé alaposan ismert a folyamat, másrészt több kísérleti reaktor működik már. És mint már mondtam, nem csak 1 db hőmérőt dugnak bele a cuccosba.
"Hány tízezer (százezer) éve ismeri/használja az ember a tüzet?
És hány éve tudjuk, hogy a tűzhöz oxigén is kell?"
Nem gondolod, hogy a két technológia némiképp különböző bonyolultságú? El tudod képzelni, hogy egy ilyen bonyolult berendezés véletlenül működjön? |
Hát azért Kína és az USA közötti űrversenyről még nem kell tartani. Talán 20 év múlva...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
Kína is egy lol, nagy szegénység a nyugati tartományokban és ők erre költik a pént. Zisztára, mint a volt szovjetúnió.
Vagy lehet, hogy a japántól kapott 6500 Milliárd forintos fejlesztési támogatást költik erre.
|
Na ezért jön most jól a kínaiak belépése az Űrkutatásba.
Az Usa is kénytelen megint komolyan venni az űrversenyt, ki tudja még télleg lesz kolonia a Holdon...
Baromi ronda ez az új dizájn!
|
Ha megnézed a Scaled Composites oldalát, akkor láthatod, hogy már jóideje bedolgoznak nekik. ;)
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
Ha van egy elméleted, ami szerint valahogy energiát tudsz termelni, de ha építesz egy olyan berendezést, ami ugyan tartalmazza az összes lényeges elemet, de még sem úgy működik ahogy elképzelted, pl egyáltalán nem termel energiát, mint inkább csak azt alakítja át, hővé, amit más úton betáplálsz, akkor mire gondolsz?
Szerintem, nagyon nagyon leegyszerűsítve: mind a Nap, mint egy H bomba egy jellemzően nonlineáris szerkentyű, míg ezek a tokamak szerkezetek bármennyire bonyolultak is, még is úgy lettek megalkotva, hogy lehetőleg minden nonlineáris folyamatot kiküszöböljenek.
Ezért aztán nincs is olyan stabil üzemmódjuk, ami energiát termelnek.
De majd az ITER erre is választ ad;)
Persze attól még hogy működik, nem biztos hogy attól működik, amitől mi is gondoljuk.
Hány tízezer (százezer) éve ismeri/használja az ember a tüzet?
És hány éve tudjuk, hogy a tűzhöz oxigén is kell?
PS3 ID: NEXUS0001 Aevum est crudus, sed non satis.
CS.N.T.K.K! & A.M.É! A hétfő bűn!
Avagy: "Az ördög a részletekben van elásva!";)))
|
Persze, hogy kezdetben drága lesz. De legalább emberi mértékkel kimeríthetetlen.
De mondjuk később sem biztos, hogy sokkal olcsóbb lesz, mert a szupravezető anyagok(amik az ITER költségvetésének 14%-át teszik ki) azok rohadtul drágák.
De űreszközökbe nagyon nagyon megéri.
"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard" - John F. Kennedy
|
"A fúziót gyakorlatilag 2 helyről ismerjük, az egyik a Nap, a másik a H bomba."
Vannak már működő fúziós reaktorok. Csak még nem üzemi körülmények közt mennek, és egyelőre csak nagyon rövid ideig.
Pl. : http://www.pppl.gov/projects/pages/tftr.html
|
mad mind válasza kicsit bővebben :)
Az Apollo-1 földi tesztjeinél volt egy olyan, hogy a legénység beszál a parancsnoki modulba egy gyakorlatra, és lett volna egy másik, ahol a kabinban nyomáspróbát végeznek. Az Apollo-űrhajók esetén az űrhajó fedélzetén alacsonyabb nyomású légkör volt, de tiszta oxigénnel. A nyomáspróbakor a belső légnyomást megemelték, de a légkör tiszta oxigén volt. A hajó belső borításához használt anyag ilyen körülmények között igen gyúlékony volt, és egy elektromos kábel hibája miatt lángra kapott. A legénység űrruhája nem volt tűzálló, tehát minél hamarabb ki kellett volna jutniuk, azonban az ajtó bonyolult nyitórendszere miatt ideális esetben is másfél perc lett volna, amíg sikerül kinyitni. Az Apollo-1 háromfős legénységének utolsó üzenete 17 másodpercel a tűz kipattanása után történt, az ajtót csak 5 perc után tudták kívűlről kinyitni. Az eset után az űrruhákat tűzállóra készítették, a beltérben nem használnak éghető anyagokat, és indításkor a belső légkörnél oxigén-nitrogént használtak tiszta oxigén helyett.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
Az ITER egy kísérleti berendezés lesz, ami azt hívatott ellenőrizni, hogy az utóbbi évtizedek tapasztalatai alapján tudunk-e egyáltalán gazdaságilag is hasznosítható erőművet építeni.
A válasz simán lehet nemleges.
Sajnos(?) manapság, nincs egy olyan mindenek felett álló a háttérben meghúzódó szempont, mint az atombomba/katonai atomtechnológia volt az atomerőművek elterjedésének kezdetén.
Erősen megkérdőjelezhető tehát, hogy piaci alapon képes lesz-e a végtelenül drága fúziós technológia elterjedni, még akkor is ha technikailag lehetséges.
A fúziót gyakorlatilag 2 helyről ismerjük, az egyik a Nap, a másik a H bomba. Egyik sem ideális kísérleti eszköz. Szóval a mögött, amit mi csak simán a Nap fényeként/melegeként érzékelünk, akár sokkal de sokkal bonyolultabb reakciók is lehetnek, mint ahogy ezt ma még gondoljuk.
Az hogy 50 éve nem tudjuk a fúziós erőművet megvalósítani az én érzésem szerint erre mutat.
PS3 ID: NEXUS0001 Aevum est crudus, sed non satis.
CS.N.T.K.K! & A.M.É! A hétfő bűn!
Avagy: "Az ördög a részletekben van elásva!";)))
|
Az ITER még csak kísérleti célú fúziós erőmű lesz (mellesleg ha jól tudom nem is H3-mal működik majd), az első rendes, hálózatba is bekötött fúziós erőműre még kb 50 évet tényleg várni kell.
|
Sajnos a történelem azt mutatja, hogy ha egy nagyhatalom választhat a jelenlegi status quo megtartása, és egy esetleges változás között, ami a lehetőségek kiterjesztésével kecsegtet, de épp ezért bizonyos kockázatot is rejt magában, akkor simán a változások elen foglal álást (minek akarna még nagyobb hatalmat, ha most is ő van a csúcson).
Az űrverseny drága mulattság volt, olyannyira, hogy veszélyeztette a fegyverkezést is. Ezért már 68-ban be is fejezte a két nagyhatalom, amikor aláírta a világűr békés felhasználásáról szóló egyezményt.
A Holdért folyó versenyt az USA nyerte, de addigra az oroszoknak már eszükbe se jutott a második menetre készülni. Pedig az állandó Hold kolónia lett volna az igazi nagy dobás. Végül az amcsik is megkurtították az Apollo programot. A fennmmaradó eszközökből aztán megrendezték a Szojúz-Apollo nevű színjátékot (én még egyenesben láttam a tv-ben;), ami gyak az űrkorszak végét jelezte.
Attól kezdve mindkét nagyhatalom csak jócskán megkurtított forrásokat adott erre a területre.
Pedig az űrben a lehetőségek korlátlanok, de sajnos az ellenségnek is azok, ezért inkább a két nagyhatalom befékezett, és nem kockáztatott.
PS3 ID: NEXUS0001 Aevum est crudus, sed non satis.
CS.N.T.K.K! & A.M.É! A hétfő bűn!
Avagy: "Az ördög a részletekben van elásva!";)))
|
Begyulladt a parancsnoki modul, egy földi nyomástesztnél és a három űrhajós bennégett.
|
Már sokszor elhangzott, hogy ennek mi az oka.
Röviden arról van szó, hogy az amcsiknak eredetileg volt egy X-15 programjuk, amiből nagyon jó kis űrhajó lehtett volna. De ekkor jöttek az oroszok a rakétáikkal, és látványos sikereket értek el. Válaszul az amcsik dobták az X-15-öt, és a már bevált rakéta technikára költöttek rá iszonyatos sok pénzt, hogy a holdraszállásnál beelőzzék az oroszokat. Az űrverseny célja az volt, hogy a felek a kultúrális, technikai és gazdasági fölényüket mutassák meg a világnak.
Aztán jött a hidegháború vége, és az eddigi célok hirtelen értelmetlenné váltak. A rakéták iszonyú drágák és veszélyesek, ráadásul lassúak és nem tudnak túl messze menni, ezért tudományos és kereskedelmi felhasználhatóságuk nagyon korlátozott. A hidegháborúban nem számított se a költség, se a veszély, de ma már mindkettő nagyon fontos. Emellett a rövid távú politikai célok helyett most a hosszú távú kereskedelmi és katonai felhasználás dominál. Tehát a rakéta technikát lényegében kidobták a kukába, és visszatértek az X-15-höz.
Csak éppen be kell pótolni a kiesett 40 évet a fejlesztésekkel... |
Egyébként az tényleg vicces, hogy minden repülés technika és megoldás a náci németországból származik. Elektronikailag tuningoltak, de alapjában a koncepció még mindig ugyanaz.
|
Mi történt az Apollo 1-gyel? (tiszta oxigén)
|
Azért az oroszoknál is működik az ököl-elv: a Szojuz-1 katasztrófája után alaposan áttervezték az űrhajót, ami miatt komoly csúszást szenvedett a program. A cikkben is említett Szojuz-11 tragédia után pedig a Szojuz-ok legénységét két főre csökkentették, hogy Szkafanderben is elférjenek az űrhajóban (csak 1980-ban, a Szojuz-T megjelenésével volt képes újra három embert szálltani).
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
Én is emlékszem ilyen képekre, sőt videóra is. De fake. Két okból:
1.: A kikerülő kémműhold képek általában lebutított felbontásúak (kivéve pl. a titkosítás alól feloldott Corona műholdak képei).
2.: A szakemberek szerint körülbelüll 10 centiméteres felbontás a határ, nagyobb felbontást a légkör torzítása miatt nem lehet elérni, ezzel nem lehet mit kezdeni, márpedig ekkora felbontásnál a karóra max. 1 pixel.
Sőt, a 10cm-es felbontás is csak ideális esetben reális.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
A pontossággal kapcsolatban: a rendszerváltás környékén újságokban megjelent egy kép, amit valamilyen amerikai műhold készített, egy katona volt rajta, felülről fényképezve. Leolvasható volt, hoghy mennyit mutat a karórája. Kérdezem: az fake volt, vagy rosszul emlékszem valamire?
|
Nem biztos, hogy kell olyan sok idő.
2020-ban már szeretnének egyet beindítani.
Lásd: www.iter.org
"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard" - John F. Kennedy
|
Nah majd ha eljutnak az X-302 esig, nah akkor majd kezdek félni ;)
open your eyes // and see // the child you are
|
Ez mind tökjó, amit írsz, csak elfelejted, hogy azt a H3mat fúziós erőműben lehetne felhasználni, ahhoz meg még kell vagy 50 év, amíg elkészül az első.
Egyébként nyugodtan elhiheted, hogy jártak a Holdon, van egy rakás bizonyíték(csak hogy 1et említsek: az egyik küldetés alkalmával felállítottak 1 tükröt, amivel a mai napig szokták mérni egy lézerrel a Föld-Hold távolságot).
De egy picit tényleg nevetséges, hogy nagyjából 40 éve el tudtunk menni a Holdra, most meg épp nincs olyan bevethető technológiája senkinek, amivel embert tudnának oda küldeni. Mondjuk ha meggondoljuk nem is lett volna sok értelme embereket odaküldeni az elmúlt időkben, drága, és veszélyes is, ráadásul nincs is ott olyan sok látnivaló:) '69-ben sem azért mentek oda, merthogy milyen érdekes, egyszerüen csak politikailag került előnybe az, aki először eljutott oda.
Bár most Bushék terveznek valamit, szóval elméletileg nemsokára megint lehetnek utak oda.
|
röhejes hogy az oroszok mennyire nem becsülik az emberéletet
az amcsiknál egy halottnál is éves csuszások, sőt, teljes projektek törlése van soron, az oroszoknál meg elgondolkozik az ember, hogy mit gondol az az "űrhajós" amikor elindul a harmadik próbarepülésre, tudva hogy az előző kettőnél meghalt mindenki...
Arguing over the Internet is like being in the Special Olympics. Even if you win, you.re retarded.
|
Bocsi, egy kicsit hosszú lesz és lehet, hogy egy kicsit off is. 
Csak gondoljatok bele. Az öbölháború(k)ban elköltött irgalmatlan mennyiségű pénzből, simán lehetet volna építeni egy külszíni bányát a Holdon, ami a felszínén található H3-nak nevezett hidrogénfajtát gyűjtené be. Egy űrsikló rakterébe beférne annyi ebből az anyagból ami fedezné az USA 1 éves energia szükségletét. Persze most jöhet az: de milyen veszélyes mostanában az űrrepülés? Miért 69-ben mikor a „holdra szálltunk” és az apoló űrhajókat egy comodere 16-os sz.gépnek megfelelő kapacitású „számológép” irányította, akkor nem volt veszélyes ? Vagy az a sok ember, aki meghalt a háborúkban(csak több mint 1000 amerikai katona és a civileket még nem is említettem) , nem érte volna meg az erőfeszítést ? Hihetetlen, még most is dollár milliárdokat ölnek a kémműholdak fejlesztésébe és fellövésébe, nem hogy inkább összefognának és csappanó kőolaj készletünk, utánpótlását keresnék. Nem értem igazából, ha 69-ben már a Holdon jártunk, a mostani technológiával nem lenne egyszerűbb egy olyan dolgot véghezvinni amit, állítólag már többször végrehajtottunk. Ha tényleg ott jártunk, akkor már nem ismeretlen terepre mennénk és még ez is segítené a munkájukat, nem kellene leszálló helyet keresni, tudnánk a gravítációs hatásokat és még sorolhatnám. Ezért nem igazán hiszem el, hogy emberkék jártak a Holdon. Szerintem csak egy vagy esetleg kettő robot leszálló egység juthatott el, amik hoztak egy kis holdkőzetet meg elvégeztek egy két vizsgálatot, hogy itthon ne tűnjenek teljesen hülyének a Holdat illetően.
|
Miért leszálltak a Holdra ??? 
|
jaj de hosszú ez :) csak a képeket nézegettem meg :D
|
Köcce! Ez érdekes olvasmány volt. 
AsusP5K/Q6600@3Ghz/4Gb/GTX480/X25-M/X-FI Win7x64/OS X 10.7.2
|
Ezt nagyon jól összeszedted Cifu, grat !
Ebből is látható, mennyi pénzt csesztek el feleslegesen..
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek
Lao-Ce
|
sőt, ilyenekkel csinálták a google térképét is:)
|
hát ja, meg sztem ha nem szerzik meg az amcsik von braunt akkor jó pár évvel később történt volna meg a holdra szállás....
|
Annak idején mikor a Szojuz-Apollo repülés volt a Times magazinban a következő karikatúra jelent meg: két stilizált rakéta egymás mellett, mindkettőn szem-száj rajzolva, egyik csillagos, másik sarló-kalapács. Kép alatt a szöveg: "Végre, most már nyugodtan beszélhetünk egymás között németül."
|
Fantasztikus cikknek igérkezik megint 
Akkor el is kezdem olvasni.
A Földet nem nagyapáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.
|
már féltem hogy kifogytál a témából...de nem :)
mikor jön a folytatás?
|
azé nme semmi h má megint a németek kutatásai indították el( vagy legalábbis könnyítették) a két nagyhatalom űrprogramját
|
|
Nyomtatás
Elküldés e-mailben
A jövő harctere: a világűr I.
Repülő szemgolyó ellenőrzi az űrhajókat
Emberi szervek egy birkanyájban
Lemondtak a Cosmos 1-ről
Fotoszintézis 2400 méter mélyen
Földönkívüi ételreceptek az ESA-tól
Jó úton az európai GPS rendszer
Kilövésre kész az első napvitorla
