Elterelés, bolygóépítési terület!
2005. június 29. 13:50, szerda
A csillagközi utazóknak valószínűleg jól jönne a fenti figyelmeztetés, ha a TW Hydrae csillagrendszer közelébe tévednek, mivel egy poros bolygóépítési zónán kell átverekedniük magukat.

Hirdetés

A fenti bekezdés nem a Galaxis Útikalauz Stopposoknak egy újabb fejezetéből származik, hanem a Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ csillagásza, David Wilner és munkatársai felfedezéséből. A kutatók egy gáz halmazállapotú protoplanéta-korongot észleltek a TW Hydrae körül, ami irdatlan mennyiségű kavicsot foglal magában és legalább másfél milliárd kilométer a kiterjedése. Ezek a kavicsok idővel egyre nagyobb kőzetdarabokká állnak össze, végül pedig bolygókat formálnak. "A szemünk előtt zajlik le a bolygóépítés" - mondta Wilner. "Az alapok már megvannak, most gyűlik össze az építőanyag egy új naprendszer létrehozásához."

Wilner a Very Large Arrayt használta a TW Hydrae által kibocsátott sugárzás méréséhez. Az adatok egy hideg, kiterjedt porkorongra utalnak, ami tele van pár centis kavicsokkal. Ezek a por összecsomósodásából jöttek létre, és a bolygó formálódás előfeltételeiként tekintenek rájuk a csillagászok. Természetesen ahhoz, hogy bolygókká álljanak össze évmilliók szükségesek. A TW Hydrae-n nem csupán az építkezés bizonyítékai láthatók, de a jelek szerint egy óriásbolygó már el is készült.


Wilner munkatársa, Nuria Calvet a korábbi infravörös megfigyelések adataiból elkészítette a korong számítógépes szimulációját, ami kimutatta, hogy egy rés tátong a csillagtól körülbelül 650 millió kilométerre, ami hasonló a mi naprendszerünk aszteroida-övének elhelyezkedéséhez. A rés valószínűleg akkor alakult ki, amikor egy hatalmas bolygó elszívta a közeli anyagot és egy lyukat hagyott a korong közepén.

A TW Hydrae a tőlünk 180 fényévnyire elhelyezkedő Hidra csillagképben található, körülbelül 10 millió éves és a Nap négyötöde. Wilner szerint mivel a csillag közeli és pont a megfelelő korban van, ezért páratlan betekintést enged a bolygóformálódás folyamatába, és évtizedeken át tanulmányozhatjuk a rendszert.
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
ge3lan  
2005. júl. 01. 16:45 | válasz | #27
Tök mindegy, az a lényeg, hogy kötözködjünk, amit így is, úgy is lehet
IoIa  
2005. júl. 01. 15:25 | válasz | #26
Nem lenne praktikusabb a "Tudomány" rovatot "Áltudomány"-nak átnevezni? Így nem lennének gondok...
troc  
2005. jún. 30. 15:32 | válasz | #25
igen és még katódsugárcsövekkel, szílícium alapú csipekkel, mikrohullámű sütőkkel, mobiltelefonokkal...
vegesm  
2005. jún. 30. 15:09 | válasz | #24
"A szemünk előtt zajlik le a bolygóépítés"
Ez tetszik, csak 180 fényévre van innen:) (jó tudom, ez egy centi a csillagászatban)

2005. jún. 30. 11:43 | válasz | #23
Ja, és ráadásul alacsony az állatkert kerítése:))
Runo  
2005. jún. 30. 08:45 | válasz | #22
Jó nagy állatkertje is van
Bret  
2005. jún. 30. 07:27 | válasz | #21
Hogy Isten miket tud ... :)))
ge3lan  
2005. jún. 30. 02:26 | válasz | #20
Ezzel mire célzol?
Persze, hogy az is van, de nem csak a magfizikára gondoltam, csak egy példa volt a Bohr modell. Mert ez szemléletes. Persze akkor még nem ismerték a magerőket.
2005. jún. 30. 01:09 | galéria | válasz | #19
pl. atombombákkal?
ge3lan  
2005. jún. 29. 22:45 | válasz | #18
Attól hogy te nem hiszel benne még hasznos sok elmélet. Pl a Bohr atommodellról már akkor is tudták hogy rossz, mégis használták és hasznos is volt, mert nem volt jobb.
Egy rossz elmélet több mint ha nem lenne elmélet.
A mostani elméleteink se tökéletesek mégis tele vagyunk rajtuk alapuló működő technikai eszközökkel.
2005. jún. 29. 21:50 | válasz | #17
Na igen, de valakinek azét meg kell tanulni az elméleteket is, azért hogy rájöjjünk valami nem kóser benne. Nem mintha én olyan nagyágyú lennék fizikából, vagy akármi másból. De szeretem, ha valamihez azért hozzá tudok szólni, és nem a legprimitívebb bunkó szintjén....
2005. jún. 29. 21:05 | válasz | #16
Feyman egy dologra megtanított. KÉTKEDJ!!! Azóta nem hiszek az elméletekben.
Tök értelmetlen dolog pl: tér-dimenzió elméletekkel túl terhelni az agyamat(mert azért valjuk, be kemény dió már csak ezen elméletek elolvasásai, nem hogy felfogni) ha később kiderül, hogy az egész hülyeség.

2005. jún. 29. 20:24 | válasz | #15
Emlékszem, a suliban sokat tanultunk a régen túlhaladott elméletekről. Pl. a flogiszton-elméletről is. Ma már csak nevetni tudunk rajta, pedig akkor sokan hittek benne. Mint a vénuszi dzsungelekben is az ötvenes években.
2005. jún. 29. 20:20 | válasz | #14
Tudod, először az elmélet, azután a kísérlet (odarepülés), mérések, és végül a következtetés. Elmélet jó, vagy vissza a kis buksit törni!
ge3lan  
2005. jún. 29. 19:49 | válasz | #13
Illetve még annyi, hogy ami a forgás síkján kívül van az nem feltétlenül a csillagba hullik, csak ha impulzusmomentuma elég kicsi. Általában a korongba hullik bele.
ge3lan  
2005. jún. 29. 19:44 | válasz | #12
ehh, már leírtad
ge3lan  
2005. jún. 29. 19:43 | válasz | #11
Forog az egész, ezért korong alakú. A korongra merőleges irányban esik csak össze az anyag, mert ott a centrifugális erő nem tartja meg az anyagot.
A protocsillag gömb alakú, de az meg nem látszik optikai hullámhosszakon, csak infravörösben.
2005. jún. 29. 19:38 | válasz | #10
Mert az egész forog, ezért ami a forgási síkon kívül marad, az bele esik a központi csillagba, már akkor amikor az kezd kialakulni a kezdeti porfelhőből.
Xantia  
2005. jún. 29. 19:18 | válasz | #9
Miért korong alakban gyűlik össze a por, és miért nem gömb alakzatban?
Vagy ahol gömb alak van, azokat nem látjuk, mert eltakarja a napot?
2005. jún. 29. 19:15 | galéria | válasz | #8
Ez is csak egy elmélet...
Úgy mint a Titán metánóceánjai ugyebár.
Caro  
2005. jún. 29. 17:06 | válasz | #7
Ezzel megbizonyosodhatunk affelől, hogy valójában hogyan is keletkeznek a bolygók.
rolika  
2005. jún. 29. 15:42 | galéria | válasz | #6
király, kár hogy ilyen lassan megy :)))
2005. jún. 29. 15:19 | válasz | #5
elég közel van a semmihez,(persze egy csillag éetkorához képest)
2005. jún. 29. 15:02 | galéria | válasz | #4
180 év... a csillagászatban az nem sok idő
akyyy  
2005. jún. 29. 14:57 | galéria | válasz | #3
de ez messze van, mire ide érnek a fények, addigra már lehet el is pusztult ez a naprendzser:S
lmisi  
2005. jún. 29. 14:45 | válasz | #2
Nosza rajta!
2005. jún. 29. 14:39 | válasz | #1
ja..ja...