 Hozzászólások  A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
Mekkora pici porszem méretű a naprendszer a legközelebbi csillaghoz képest...
5 fényóra - négy fényév = 10.000 szeres diffi.
A voyagerek (pora) 300.000 év múlva érnének oda... (nem is arra mennek ugye?)
(hibernátort akarok venni!!)
|
A Voyager szondák megteszik elvileg, és csak a jó öreg kémiai hajtómű, valamint egy "kis" gravitációs csúzli-effektus kellett hozá. ;)
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
na ja. De azért jó lenne valami olyan meghajtás, ami legalább a naprendszerből kijut még az én életemben.
(legyen még 30 év.)
Le vagyok hangolva
|
Bizony, a napvitorla iszonyú kis mértékű gyorsulást tesz lehetővé, de cserébe nem kell számolni az üzemanyag tömegével. Valamiért valamit.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
mondjuk cca néhány 10 négyzetméteres vitorlával számolva. Legyen ezer nm, akkor is... kurva kicsi a nyert energia.
Mire százra gyorsul, én rég feldobom a bakancsom
|
várjvárj
nem értesz
A napcella néhány (10?) százalékos teljesítményéből kiindulva max néhány 100 watt az összes fényenergia, amit elvileg használhatna.
A vöröseltolódás meg olyan csekély (a köznapi tapasztalataimat alapul véve  (észrevehetetlen, márpedig a szem pontos műszer)
Hogy gyakorlatilag a teljes energia max milliomod részét használhatná fel.)
Egy10ezred watt. Mégha a teljes szonda megáll is száz kilóban: egymillió mésodperc kellene 1m/s csigatempó eléréséhez
javítsatok ki plíz
|
De kurva sokan vannak. Meg a vitorla is kurva nagy. :p
|
oké - oké (jobbára) meggyőztetek
de ennek alapján a foton a kurva kicsi energiájának mégkurvakissebb részét adja csak át :-(
|
Azért a foton nem egy rugalmas golyó.. :) És nem is nagyon tudná kivárni, amíg a hanghullám-terjedés szabályai alapján (azt hiszem, itt ez érvényesül) kiderül, mi a helyzet. Ha jól sejtem, itt bejátszik némi kvantumfizika. Szóval, az a foton igenis "tudhatja", mekkora tömeg van a másik oldalon. (Tud ennél érdekesebbeket is, szal... :) )
|
"ha nagy tömegű testről verődik vissza a fény, akkor kisebb a vöröseltolódás? Tehát a fény kis tömegű testnek több energiát ad át? Honnan tudná a foton a mögöttes test tömegét?"
Hát senki se emlékszik a fizika órákra? Eccerű mezei rugalmas ütközés. Szépen ki lehet számolni, hogy akkor maximális az energia átadás, ha a két test tömege egyenlő. Ha az egyik nagyon nagy, a másik nagyon kicsi, akkor meg közel nulla.
Ha az iskola nem is rémlik, gondoljatok pl. a biliárdra. Ha az egyik golyó pontosan telibe találja a másikat, akkor minden energiáját átadja, és megáll. A falról viszont visszapattan, vagyis nem veszít energiát (pontosabban egy keveset veszít). De ki lehet próbálni bármilyen kéznél levő golyókkal.
|
Ha csak ez kell :P
Itt vannak az indítójárművek nevei, hogy mekkora tömeget milyen magasságra és pályára állítanak, hogy GTO-ra mennyit visznek fel, és hogy mennyi a becsült indítási költségük.
LV neve / LEO / Km @ pályaszög / ~Ára
Atlas V (401) / 12,500kg / 185km@28.5° / 133m $
Atlas V (521) / 13,950kg / 185km@28.5° / 192m $
Atlas V (551) / 20,050kg / 185km@28.5° / 254m $
Delta IV. Med. / 8,600kg / 185km@28.5° / 133m $
Delta IV. Hvy. / 25,800kg / 185km@28.5° / 254m $
Ariane V. EC-A / 16,000kg / 407km@51.6° / ?150m $
Szojuz ST / 7,800kg / 240km@51.8° / 40m $
Prtoton 8K82M / 21,000kg / 185km@51.6° / 90m $
Szerkesztve - Itt szórakozok, hogy szépen, táblázatszerűen legyenek az adatok, elfelejtve, hogy úgysem kezeli a fórum... :)
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
"mivel az Atlas és a Delta indítórakéták szinte kizárólag állami megrendelésben bízhatnak (NASA vagy a Pentagon által), olyan árakon is dolgoznak, hogy a kevés indítással is megérje nekik. Azok meg aszisztálnak, mert nem akarnak olyan szégyent, hogy indítórakéta nélkül maradjon az USA..."
Így teljesen érthető. Miért is törnék magukat a kis betöltetlen helyek feltöltésén, ha tudják mindíg fognak megrendelést kapni, és rádásul olyantól aki az emelt árat is meg tudja fizetni.
Hozzászólásod elején azt hiszem egy kis körképet olvashattam a napjainkban használatos hordozórakétákról, de jó lett volna -ha már odaírod az árat is- az általa mondjuk LEO-era felvihető teher tömegét. Úgy jobban össze tudtam volna hasonlítani az egyes rakétákat. De nem baj.
|
"Még eccer: NEM AZ ELMOZDULÁSBÓL ADÓDÓ VÖRÖSELTOLÓDÁSRÓL, HANEM AZ ENERGIAÁTADÁSBÓL FAKADÓ VÖRÖSELTOLÓDÁSRÓL BESZÉLÜNK (a most bekapcsolódó forumozóknak)"<i>i<i/>
A végzett munka egyenlő erő szorozva elmozdulással. Ha nincs elmozdulás nincsen munkavégzés se, így energia átadás, azaz vörös eltolódás se.
Mechanikában van egy olyan elnevezés, hogy ütközési szám, ez pedig ha jól emlékszem valami olyasmit fejez ki, vagy ahhoz van köze, hogy két ütköző test milyen arányban adja át mozgási energiáját a másiknak. Ennek van egy maximuma valahol, minden bizonnyal ott valahol ahol a másik test tömege eléég hasonlít a másikéhoz. Ha a becsapódó test tömege kicsi, míg a másiké nagy, a kicsi visszapattan róla, és szinte alig ad át energiát a másiknak. A fénynél is eről van szó. Elvileg igen, több energiát ad át a tükörnek ha az űrben van szabadon, mintha az egész Föld tömege lenne mögötte, de mivel a foton tömege annyira kicsi, arányaiban szinte alig nagyobb a Föld a tükörnél. A foton szempontjából...
|
Itt politikáról és gazdaságról beszélünk. Az USA számára erkölcsi kérdés, hogy a NASA amerikai hordozórakétákat használjon, ami egy tragikomikus helyzetett eredményezett: miután a két hordozórakéta (Boeing Delta IV. és Lockheed Atlas V.) a civil piacon leszerepelt (egyfelől kevés megrendelés az egész műholdpiacon, másfelől alapból magas indítási árak), az árak eléggé felmentek (Delta IV. Heavy: 254 millió $, Atlas V. (401): 133 millió $, Atlas V. (521): 192 millió $). De hasonló cipőben jár az ESA is az Ariane 5-el (~130-160 millió $), csak ugye ők némileg másképpen álltak a dologhoz, és nem szégyelték, hogy igénybevegyék az orosz indítórakétákat, amelyek sokkal olcsóbbak (egy Szojuz indítórakéta ára 30-50 millió $, egy Proton ára mintegy 80-100 millió $), sőt, fogták magukat, és inkább felépítenek egy Szojuz indítóállást Francia Gayanan...
A NASA-nak tehát kötelessége amerikai hordozórakétákat használni, amelyek viszont a piacon a legdrágábbak. Én erre utaltam az elején - a NASA egész egyszerűen képtelen lenne 4 millió $-ból felbocsátani mégcsak egy űrszondát is...
És hogy miért adják ilyen drágán a második széket? Mert valahogy nyereségessé kell tenni az üzletet, és mivel az Atlas és a Delta indítórakéták szinte kizárólag állami megrendelésben bízhatnak (NASA vagy a Pentagon által), olyan árakon is dolgoznak, hogy a kevés indítással is megérje nekik. Azok meg aszisztálnak, mert nem akarnak olyan szégyent, hogy indítórakéta nélkül maradjon az USA...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
 |
Hhhm. Erről még soha nem hallottam. De miért adják olyan drágán azt a kis fennmaradó helyet? Miért olyan drágán, hogy igénybe se veszik?
"Az az összeg, amivel te előhozakodtál (20000$/kg) akkor igaz, ha a hordozórakéta költségeit elosztod a maximális felvihető teher tömegével. "
Persze, ha viszont a rakéta nem teljes terheléssel indul, és mivel a hordozórakéta költségei adottak (kis eltérésekkel), akkor a nagy szondát felbocsájtó szervezetnek többet kell fizetnie a fellövésér, hiszen így már nem 20k $ lesz ár kilogrammonként, hanem több. Neki is érdeke pénzügyileg a fennmaradó raksúly betömése.
Vagy egyszerűen a jelen használt kisrakétái egyszerűen jobbak ár/kg szempontjából, mint a nagyok?
|
Ráadásul most nézem, hogy elég rosszul emlékeztem a Pegasus indítás árára: itt 11 millió $-ra taksálják 1994-es áron, Itt pedig már 25m $-át említenek, a HESSI esetén pedig "körülbelül 20 millió $"-ra taksálják az árát...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
Miért ne tudna a falon levő tükör elmozdulni (csak a mögötte levő tömeg a föld tömege)
(hanyagoljuk a hanyagolások cikizését plíz, ez most gondolatkisérlet)
Úgy érted: ha nagy tömegű testről verődik vissza a fény, akkor kisebb a vöröseltolódás? Tehát a fény kis tömegű testnek több energiát ad át? Honnan tudná a foton a mögöttes test tömegét? 
Még eccer: NEM AZ ELMOZDULÁSBÓL ADÓDÓ VÖRÖSELTOLÓDÁSRÓL, HANEM AZ ENERGIAÁTADÁSBÓL FAKADÓ VÖRÖSELTOLÓDÁSRÓL BESZÉLÜNK (a most bekapcsolódó forumozóknak)
|
Mert a piaci ára ennyi a másodlagos tehernek, nagyságrendileg 10-15 millió $-ért lehetsz másodlagos teher egy mini-műholdal (100-500kg) egy Delta IV.-es hordozórakétán, márha találsz éppen olyan indítást, ahol beférsz a raktérbe.
Az az összeg, amivel te előhozakodtál (20000$/kg) akkor igaz, ha a hordozórakéta költségeit elosztod a maximális felvihető teher tömegével. Viszont ha másodlagos teherként akarsz utazni, akkor már magasabb a tarifa. Nem véletlen, hogy a piacról szinte senki sem veszi igénybe ezt a lehetőséget, a micro- és mini-műholdak inkább a Rokot vagy a Volna-hoz hasonló rendszereket veszik igénybe, mert sokkal, de sokkal olcsóbbak...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
Impulzus átadás csak akkor következik be ha az avalmi aminek nekimegy el tud mozdulni. A fali tükör emiatt nem változtatja meg a visszavert a fény hullámhosszát.
A visszaverődés folyamata végett lép fel a fénnyomás, ha a folyamat, a fényvisszaverődés tökéletes, abból csak az következik, hogy az impulzus átadás is maximális, de semmiképp se az, hogy akkor már meg is szűnik.
A napvitorlánál is arra törekednek, hogy minnél jobb legyen a fényvisszaverő képeségre, azaz a tökéletességre törekednek. Ha akkor megszünne a jelenség, akkor nem fáradoznának annyit azon a vékony alumínuum rétegen, nem?
|
Nos, két lehetőséget említettél korábban, abból az egyik a Pegasus volt, a másik pedig egy nagyobb rakéta, azon sokadlagos teherként.
Arra nem válaszoltál, hogy egy nagy rakétán miért lenne több 4-5 millió dollárnál a felbocsájtás.
Miért?
|
Egy újabb csodás szemezet a magyar bulvárújságírás remekeiből:
A Planetary Society tudósai 2001 óta tervezik, hogy kizárólag napelemekkel működő űrjárművet hozzanak létre.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
http://www.reggel.hu/index.php?apps=cikk&cikk=15998
me fejleméyek is kelenek,hiszen be csődőlt:(
|
A tükrözésnél a foton irányt vált. Mivel van impulzusa, ez azt jelenti, hogy valamekkora impulzus változás történt. Az impulzus megmaradás miatt viszont ekkor a tükröző felület impulzusának is változnia kell. Az energia megmaradásból pedig az következik, hogy a foton energiájának csökkennie kell, mivel a tükörnek átadott valamennyit. És a foton energiájával fordítva arányos a hullámhossza, tehát az nő. A részleteket ki lehet számolni az iskolában tanult rugalmas ütközés segítségével. Annyi a különbség, hogy a foton sebessége helyett a hullámhossza változik.
http://www.ugcs.caltech.edu/~diedrich/solarsails/intro/intro.html
http://www.ugcs.caltech.edu/~diedrich/solarsails/intro/sailing.txt
|
Melyik indítóberendezéssel indítasz el egy 100kg-os műholdat a NASA esetén? A Pegasus-al. Ennek indítási költsége mintegy 4-5 millió $...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
Pont ez a kérdés merült fel bennem, Lehet hogy kamm az egész?
|
Nemtom. Télleg. Az eredeti kételyem ugyanis az volt, hogy tökéletes tükröződésnél, van-e egyáltalán impulzus-átadás.
Számomra roppant furcsa lenne, ha a falon levő tükörről visszaverődő fény kisebb frekijű lenne, mint a beeső.
És ha mégis (elhiszem ha eccer mondjátok) mennyivel változik meg a hullámhossza?
|
Akkor most jól elbeszéltünk egymás mellett, de köszi a patetikus hozzáállást! 
|
Akkor mi változna? Lassabb lenne a visszaverődés után? :)
(Persze le lehet képzelni még mindenfélét. De szerintem ez már ismert dolog.)
|
Mozgó tükörről visszaverődve psze h. változik a fény hullámhossza.
Képzeld csak magad elé : távolodó tükör esetén h1=h0 * (c+v)/c
Abban azért még nem vagyok biztos hogy a fénysugár a hullámhosszának változásával ad át impulzust. (nem kizárt, csak nem értem miért tenné)
|
Mi lesz veled napvitorlás ????
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek
Lao-Ce
|
Hogy is van a mondás? "Vesztes helyzetből szép nyerni!" :) Szal na onnan navigáljanak feljebb! :)
|
Kell hogy változzon, az energiamegmaradás törvénye miatt.
|
Az a mondat azt jelentette, hogy attól még nem nyomná kifelé a fény azt a gömböt, mert az (egyszerű, nem a "dopplerező") elnyelődés miatt "elfogy". Ha tökéletes lenne a tökröződés, egyébként sem lenne ilyen nyomás. De mivel nem tökéletes, hanem van energiaátadás (aminek a követlezménye mint kiderült a vörös-eltolódás).
|
Bocsesz: kicsit sok volt a viszont!
|
Szerintem nem a lézersugár hullámhossza nő, hanem a mozgó tükör "érzi" úgy, hogy a ráeső fény hullámhossza nő. Viszont most azon filózok,hogy a mozgó tükörről visszaverődve vajon válltozik e a fény hullámhossza (dupla Doppler hatásra gondolok)?
Viszont kis sebességnél a Doppler hatás elhanyagolható!
|
Ő izé, mármint a lézersugár hullámhossza nő? Rá kéne szoknom, hogy elolvasom a hozzászólásomat, mielőtt publikálom.
|
Hű LowEndkém. Most aztán nagy feladatot adtál a szövegértési képességeimnek.
"Amilyen részben elnyelődik, annyiban elnyelődik. Amiben tükröződik - tükröződik."
Hát nemtudom, lehet hogy a limitált agytérfogatom az oka, de nem értem a mondatot.
"A tükrök sebességre tesznek szert, míg a közöttük pattogó lézersugár egyre vörösödik."
pipay, ez azt jelenti, hogy nő a hullámhosszuk?
|
"Ha visszaverődnek, hullámként verőd(het)nek vissza, így nincs impulzus amit átadjanak. Ráadásul rácáfol ugye az energiamegmaradás törvényének, amit egy ilyen elfuserált jogász, mint én is ismer,
Vegyük pl a következő gondolatkisérletet: két párhuzamos, tökéletes tükör, mint napvitorla, köztük oda-vissza verődő lézersugár. Gyorsíthatja őket? Na ugye.
Ha a két tükör rögzítva van, nem történik semmi, de ha nem, akkor bizony gyorsulni fognak. Az energiamegmaradás nem sérül, mert fellép a doppler eltolódás is, mint ahogy már írta valaki. A tükrök sebességre tesznek szert, míg a közöttük pattogó lézersugár egyre vörösödik.
|
A fény, mint elektromágneses hullám által kifejtett nyomást nagyszerűen lehet értelmezni kvantummechanika nélkül is. Az elektromágneses hullám behatol a fényvisszaverő rétegbe, ott áramokat indukál, amellyel kölcsönhatva "egymást" taszítani fogják. Ennyi, nem kell hozzás semmi E = m * c2 meg hasonlók, és mégis ugyan azt az eredményt adja.
|
Na jó, ezt inkább hadjuk abba.
Korábban írtad: "valamelyik nagyobb hordozórakétában másodlagos-harmadlagos-sokadlagos teherként megy fel, vagy pedig a Pegasus marad. Mindkét lehetőség magában több, mint 4 millió $..."
A Cosmos 1 száz kilogrammos tömegével, 20 ezer dolláros kilogrammonkénti pályára állítási árral számolva 2 millióba jön ki a szonda fellövése. Akkor miért több önmagában mint 4 millió?
|
"Lehet, hogy itt csak pályamódosításra elég a dolog, de ez miért baj? Majd csinálnak belőle nagyobbat..."
Bajnak végül is nem baj, erre tervezték, ezt tudta volna végrehajtani.
Nem is a vitrola mérete annyira a döntő, hanem annak élettartalma. A Cosmos 1 is többre lett volna képes holmi pályamódosításnál, ha tovább bírták volna vitorlái.
|
Kuncika: nem vetted le a lényeget.
Amilyen részben elnyelődik, annyiban elnyelődik. Amiben tükröződik - tükröződik.
Biro András azt írta, hogy tükröződésnél is van impulzusátadás. Ezt bátorkodtam megkérdőjelezni.
"Meglökik" a fotonok az atomokat, ezáltal mozgási energiává alakulnak?
(Nem meglökik. (nem focilabdák - tekegolyók), hanem az energiájukat adják át.)
De biytos van itt olzan, aki pontosabban el tudja mondani
|
Úgy tudom, hogy tükröződésnél a fény egy része el is nyelődik. Képezljetek el egy olyan gömböt, aminek a belső felülete tükrös. Ha ebbe belelövünk egy fénynyalábot, akkor annak elvileg örökké a göm b belsejében kellene kóvályognia. Ehelyett azonban minden ütközésnél a tükör felületével a fény egy része elnyelődik, tehát egy idő után megszűnik a fény.
Ebből kiindulva értelmet nyer ez a tükrös rendszer, ami visszatereli a tükrözött fényt a vitorlába.
De azt elmagyarázhathá nekem valaki, hogy mi történik a fény elnyelésekor pontosan. "Meglökik" a fotonok az atomokat, ezáltal mozgási energiává alakulnak? Nem igazán értem... [#fejvakaras
|
Ezen épp az imént gondolkodtam.
Biztos?
Ha visszaverődnek, hullámként verőd(het)nek vissza, így nincs impulzus amit átadjanak. Ráadásul rácáfol ugye az energiamegmaradás törvényének, amit egy ilyen elfuserált jogász, mint én is ismer,
Vegyük pl a következő gondolatkisérletet: két párhuzamos, tökéletes tükör, mint napvitorla, köztük oda-vissza verődő lézersugár. Gyorsíthatja őket? Na ugye. 
hozzá kell, tegyem nem vagyok komponens
(mint a besenyő néni, még mielőtt ismét kapok érte)
Szóval az okosok nyugodtan kijavíthatnak, nem sértődök meg 
|
"Lehetett itt olyan véleményt is olvasni, hogy ha működik, akkor csak fekete vitorlával, mert csak az nyeli el a fényt, így nyerve energiát, amitől viszont felforrósodik és elég - miközben a tükörszerű felület egyszerűen visszaveri a fényt, és nem történik semmi."
A fény visszaverése 2x nagyobb erőt generál, mint az elnyelés. Ebből aszempontból úgy viselkednek a fotonok, mintha tömeggel rendelkező részecskék lennének (ugye rémlik az E=m*c^2 ?).
|
"Nemtom... biztos hogy igazolták? Nem csak most akarják kipróbálni?"
A fénnyomás létezését igazolták. A napvitorlát még élesben nem tesztelték. Bár ha jól rémlik, a NASA-nak volt valami hasonló cucca.
"Én azt olvastam (réges-rég) hogy a fénynyomás mérésére csinált kisérleteket elbaszták, és valójában nincs is olyan, hogy fénynyomás."
Nem tudom, hogy ki mit mért, de ha nincs fénnyomás, akkor kb. az egész XX. századi fizikát ki kell dobni. Ugyanis a jelenség abból adódik, hogy a fotonnak van impulzusa. Ez pedig a kvantummechanikából jön. Ráadásul, ha van impulzus, akkor ugye van impulzus megmaradás is, meg rugalmas ütközések, meg minden, amit tanultunk az iskolában. Tehát ez rengeteg az elemi részecskékkel kapcsolatos jelenségre hatással van. Mint pl. a Compton szórás
És nem csak a kvantumfizikában, hanem a csillagászatban is fontos jelenség. A csillagok belsejében a fénnyomás nagyon fontos tényező.
Emellett van még egy hatás, amit a napvitorla kihasználhat, a napszél (ez okozza a sarki fényt, és az üstökösök csóváját). |
Nem a szonda hibásodott meg, hanem az indítórakéta...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
Igen, a Volna indítórakéta meghibásodott a fellövést követő 83 másodpercben. Miután azonban a szonda jeleket küld valószinüleg még működik, csak éppen túlságosan is alacsony pályán lehet.
Úgy tünik, hogy sajnos kudarcba fulladt a kisérlet... :(
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
Meghajtás az az én értelmezésem szerint amivel a szonda képes elhagyni a Föld vonzáskörzetét, vagy például képes meglátogatni egy üstököst. Ami csupán pályakorrekciós műveletek végrehajtására szolgál, csak amolyan másodlagos rendszernek tekinteném.
Ez volt a problémám.
A pályakorrekciót is valamiféle meghajtással érik el, nem? Akkor meg?
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
A forradalmian új, napenergia meghajtású Cosmos 1 űrhajó, melyet tegnap bocsátottak fel meghibásodhatott a kilövés után - állítják a kutatók. hát eröl enyit
|
Most a tv-ben is benne volt,ott a hordozó rakétát mondták egyértelműen hibásnak.
|
Azért korábban sok kritika érte ezt a dolgot más tudósok részéről, sőt, azt állították, nem működhet. (Mire projektvezető azt válaszolta, hogy de igenis működik.)
Lehetett itt olyan véleményt is olvasni, hogy ha működik, akkor csak fekete vitorlával, mert csak az nyeli el a fényt, így nyerve energiát, amitől viszont felforrósodik és elég - miközben a tükörszerű felület egyszerűen visszaveri a fényt, és nem történik semmi.
pipaxy: Lehet, hogy itt csak pályamódosításra elég a dolog, de ez miért baj? Majd csinálnak belőle nagyobbat...
|
Most van hajnali 2 óra kis országunkban, és a helyzet a következő:
Sikerült kilőni a rakétát, majd 6 percen keresztül fogták az adását, mire az adás félbeszakadt. A küldött anyag (a hivatalos oldalon "ambiguous") homályos, félreérthető, feldolgozása folyamatban.
Az, hogy nem fogtak azóta jeleket, nem jelenti azt, hogy a Cosmos-1 odaveszett, nem egyedi jelenség, hogy az első pár körberepülés alkalmával megszakad a kapcsolat egy űrjárművel.
Jelenleg a hordozó rakéta hibálya sem kizárható (az utolsó (3.) fázis előtt kapcsolódtak be a fedélzeti rendszerek, a terveknek megfelelően).
Ha nemtetszik az, hogy valamit az X oldalról linkelek, akkor nem kell flémelni, mert nem kötelező rákattintani! :P
http://hosted.filefront.com/PLaci | GTA4Gametag: PLaci1982
|
„Totál felesleges és értelmetlen volt a beszólásod...”
Ez egy kicsit erős nem? Bár ha az „Az. És?”-re értetted, legyen.
Azt hiszem nem érted mire gondoltam. Természetesen igazad van, a napvitorla is hajtómű, ha még csak pályamódosításra képes is csak ebben az esetben. A cikkben meghajtás szerepelt, erre nekem mindjárt az ugrott be, hogy mivel e szonda üzemanyagot nem használ, a napfény mindig rendelkezésre áll, egész nyugodtan elmehet mondjuk a Holdhoz, majd kényelmesen visszajöhet, az egész csupán idő kérdése. Szóval ez aztán a meghajtás! Valójában persze nem, a vitorla anyaga hamar tönkre megy, a többi, hasonlóan kis gyorsulást kifejteni képes meghajtórendszert használó szondához képest (Deep Space I, SMART I) ez elég csekély delta v-t, azaz sebességváltozást képes létrehozni. E miatt bátorkodtam azt írni, hogy ez nem meghajtás… Meghajtás az az én értelmezésem szerint amivel a szonda képes elhagyni a Föld vonzáskörzetét, vagy például képes meglátogatni egy üstököst. Ami csupán pályakorrekciós műveletek végrehajtására szolgál, csak amolyan másodlagos rendszernek tekinteném.
Így már tiszta? Aztán remélem ez már meghaladja a totál értelmetlen szintet!
Jaj.
|
Az orosz tengeralattjáróról való indítás miatt nagyon "olcsó" az űrbejuttatás költsége, mert csak 1 meglévő rakétát kellett felhasználni... (jobb mint az eredeti célkitűzés, mint pl. az USA/Európa atomjaira bontása :D
Ha nemtetszik az, hogy valamit az X oldalról linkelek, akkor nem kell flémelni, mert nem kötelező rákattintani! :P
http://hosted.filefront.com/PLaci | GTA4Gametag: PLaci1982
|
En inkabb azert sggodom, hogy az az alacsony koltsegvetes egyaltalan eppsegben eltudja-e juttatni a kutyut egy darabban oda fel? 
Ha megse jonne ossze a dolog, akkor legalabb lesz hullocsillag!  
JA, es mi van ha az az orosz rocket 'veletlenul' eltalalja a feher hazat??? 
"Jobb a Linux, de akkor se kell!!!:P" :DDD
http://angelmetr0.mybrute.com
|
Hát én legalábbis nem tudok olyat, hogy a Lebegyev-kisérletett megcáfolták volna...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
Ki írt olyat, hogy nem napvitorlás volt Dooku hajója? Én azt írtam, hogy a készítők "lopták" az ötletet a tudósoktól...
Az eredeti ötletgazdának talán Keplert lehetne nevezni, aki a XVII.században rájött, hogy az üstökösök csóvája valamiféle napból kiáramló szélnek köszönhetően néz mindig "elfele" a naptól, és ezt az energiát kihasználva fel lehetne deríteni a galaxist aféle vitorlás hajókkal. Az 1920-as években merült fel újra a napvitorlás, Friedrich Zander tollából (a neve ne tévesszen meg senkit, Litván-Szovjet tudós volt). A NASA pedig az 1970-es években készítette az első napvitorlás tervet...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
Kicsit szánalmas vagy, ha azt hiszed, hogy az SW2-ben volt először napvitorlás.:) Egyrészt papíron már évtizedekkel korábban készen volt, másrészt elég sok scifiben szerepelt is előtte.
|
Nézd csak meg a filmben mikor visszamegy a főgonosz muksóhoz, miután lelépett Anakinék elől... Szted mi az ha nem napvitorla???
|
"És nem is a napvitorla elkészítése lehet túl drága,"
ha egy régi sg-s napv. cikkre gondolok ott aszem pont azt írták, hogy még magának az anyagnak a steril és karcmentes előállítása és szállítása és szép műsorszám...
szerintem a kilövés inkább az olcsóbb része
Hi! I'm a signature virus. Copy me into your signature to help me spread.
|
és a tiéd? meg az enyém? 
|
mint ahogy a te hozzászolás pazarlásod is:D
nem fölösleges ilyeneket kiokitani?
|
Meghajtás <-> hajtómű. Totál felesleges és értelmetlen volt a beszólásod...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
A NASA nem használhat (bizonyos kivételektől eltekintve) külföldi indítórakétát (az amerikai piac védelme), ez esetben a legolcsóbb alternatíva vagy az, hogy valamelyik nagyobb hordozórakétában másodlagos-harmadlagos-sokadlagos teherként megy fel, vagy pedig a Pegasus marad. Mindkét lehetőség magában több, mint 4 millió $...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
Érdekes, ez a 4 milcsi dolcsi valahogy olcsóbbnak tűnik a NASA szokásos projectjeinél... Lehet, hogy volna mit tanulniuk innen?
|
Nem azt mondom hogy az oroszok bénábbak csak kevesebb a pénz és nem költenek annyit a biztonságra.Nem csak az űrhajózás terén.
Jelen esetben is elég szűk volt a keret és könnyen lehet hogy ez lessz a veszte.De szeretném ha nem igy lenne.
|
(Megállás: a másik naprendszerben is van napocska, ha minden jól megy, vitorlát is vittünk, minek trükközni..?)
Szeretettel:
Szalma
|
"mondjuk én is azt olvastam, h. a napvitorla (a klasszikus, a fénnyomáson alapuló) nem működhet a fizika általunk ismért törvényei szerint."
Miért ne működhetne? Ráadásul az ötletet épp a fizika törvényei adták.
Egyébként már régen igazolták mérésekkel is az effektus létezését.
|
nem töbször mint az amcsiknál, és sokszor az orosz gépeket ezerszer könnyebb megjavítani mint az amcsikat
|
Pedig ez az egyik jó irány, lehet számodra hihetetlen, de nagyon sok tudós a napvitorlásban gondolkozik, mivel jelenleg nincs más módszer csillagközi szondák meghajtására.
A megállás pedig (elméletben) elég egyszerű: ki kell dobni egy hatalmas fémhurkot, és majd a célnaprendszer mágneses mezeje és a hurok között létrejövő kölcsönhatások lassítják a szondát.
|
Az anim linkek nem müxenek..
|
Hát azért olyan elementeláis gyorsulás nem valószinű a napvitorlától...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
Ez meghajtásra nem, csak pályakorrekcióra elegendő.
A pályakorrekciós hajtómű nem hajtómű?
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
|
Nyomtatás
Elküldés e-mailben
Kilövésre kész az első napvitorla
Mindenkit lepipálnak teherhordásban a nepáliak
Elvisszel a memóriaproblémák ellen
Műanyag olajjal a járművek gazdaságosságáért
Készül a Concorde utódja
Európa is beszáll az új orosz űrhajó fejlesztésébe
Eldobhatják a Titánról írt elméleteiket a tudósok
Eltűnt űrkémruhákra bukkant a NASA
Utoljára ilyen fényes műhold a MIR volt amit láttam. Valszeg ez nem a napvitorla volt, ha nem sikerült a fellövés,
, vagy túl jól sikerült és most próbálják titkolni 
persze, lehet h. azóta fejlődött a tudomány 
