 Hozzászólások  A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
Na, az a #48-as tényleg ökörség volt :)
De így már jó.
Az ionnal egy baj van: nincs hozzá megfelelő energiaforrás. És ez nagy baj. Mert a tolóerő csak a sebességgel lesz arányos, az ehhez szükséges energia viszont négyzetesen nő! Van az energiaforrásnak is egy tömeg/energia hányadosa, ebből ki lehet számolni az optimális üzemanyag/hajtóanyag(itt nem ugyanaz!) arányt.
Meg persze olyat is lehet csinálni, hogy megállunk a Jupiternél, leengedünk egy csövet, aztán feltankolunk
Végülis... geostacionárius pályáról lehetne. Meg ha a szivattyút a cső végén helyezzük el. :)
Ja, megyek össze is dobok egy prototípust gyorsan :D
Ja igen, visszatérve. Szóval ugye nem csak négyzetesen lesz arányos a tolóerő/energia, mert relativisztikus sebességeknél beüt a tömegnövekedés. De most lusta vagyok kiszámolni, hogy az segít-e vagy nem. De valószínüleg nem.
"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard" - John F. Kennedy
|
Télleg nem értegetni akartalak... (nem úri dolog) nekem így olvasódott: INSTICIFU
de megéztem alaposabban  (NST)CIFU
szorri
Egyébként hajtóanyag sebessége csak a rakétahajtóműnél jelent igazából korlátot
(ellen pl. menet közben összeszedett hidrogéngáz + lineáris gyorsító)
|
Ha már itt tartunk, található valahol egy összefoglaló ezekről az elképzelésekről, vagy olvasgassak szorgalmasan mindenfelé..?
Nem is gondoltam más csillagrendszrek felkeresésére, csak az Oort felhő, vagy a Nap hatásától nem zavart, csillagközi tér vizsgálatára.
|
"Konstansokban gondolkodol, úgy véled hogy a tömeg állandó. Az általad említett "test" - helyesebb ebben az esetben a tömeg kifejezés - nem ugyanaz nyugalmi állapotban, és "erők" (energia) hatása alatt."
Olyan méret és sebesség tartományokban, amiről itt szó van, az említett effektusok nem játszanak.
A kiáramló anyag sebessége azért fontos, mert a gyorsulásnál az impulzus számít, az meg a tömeg és a sebesség szorzata. Tehát, minél nagyobb sebességgel távozik az anyag a hajtóműből, annál kevesebb kell belőle adott mértékű gyorsításhoz. Ráadásul a maradék anyagot is gyorsítani kell, így a tömegcsökkentés még fontosabb.
|
Tanulmányozd a Moderálási alapelveket bátran. Én ugyanis nem egészen így látom ezt.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
A gond az, mint ahogy írtam, hogy az ion-hajtóművel is több száz évbe telne akárcsak négy fényév megtétele is.
Tervek voltak, vannak és lesznek, de az ion-meghajtás csillagközi utazásnál általában kimarad a szórásból (ie.: én nem ismerek olyan csillagközi űrjárművet, amely ion-hajtóművet használna). A #48-as hozzászólásban szereplő meghajtások az általánosan felmerülő megoldások.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
Szerintem tök mókás az insticifu :-)
Dead sure she'll be there!
|
Jóreggelt!
Igen, ezért kérdeztem a kombinált napvitorlás-kicsit_tol_de_azt_sokáig hajtóműelrendezést, mint egyfajta több fokozatú csillagközi meghajtórendszert. Úgy tudom, tervben van egy 200-500 CSE távolságra indítandó napvitorlás szonda, amely vitorláját a naptól kb. 0,3 CSE távolságra nyitják ki, és kb. a Jupiter pályájának távolságában választják le. Innét kaphatna szerepet a hosszú üzemidejű hajtómű.
További kellemest.
|
Kb. 5x írod le hibásan a nickem, most direkt sértegetsz, vagy ennyire nehéz olvasni?
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
A fenéért írkálok félkómában, utána aztán mindig magyarázkodhatok... :))
Naszóval, az elérhető végsebesség a kiáramló gáz sebessége és a rakéta tömegarányának logaritmusával arányos. "Csak" a végét hagytam le a képletnek...
Szóval az elérhető sebesség nagyban függ a hajtóanyag sebességétől, addig rendben a dolog. Viszont az ion-hajtóművek és a plazma hajtóművek csillagközi utazás terén még mindig gyengén muzsikálnak, egy ion-hajtóműves űrhajónak több száz évre lenne szüksége csak ahhoz, hogy mondjuk elérje a legközelebbi csillagot. Emiatt is a "legnépszerűbb" csillagközi meghajtási módok a fényen alapulnak (foton-meghajtás, napvitorla, lézer-tolás).
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
Drinkman: Régivágású a fizikád. Konstansokban gondolkodol, úgy véled hogy a tömeg állandó. Az általad említett "test" - helyesebb ebben az esetben a tömeg kifejezés - nem ugyanaz nyugalmi állapotban, és "erők" (energia) hatása alatt. A tömeg csupán az energia egy formája. A legújabb kutatások szerint a nyugalmi állapotban lévő tömeg sem állandó! (Higgs hipotézis: valószínűleg egy ismeretlen mező befolyásolja a tömeget nyugalmi állapotban is)
A második felét nem értem az általad írtaknak - mert ha úgy véled, hogy a mélyűrben megpöckölök egy "testet", és az gyorsul a végtelenségig, akkor nem figyeltél.
Lowend: Insticifu itt nincs. A neve előtt zárójelek vannak, Cifu a nickje. Relatív tehát ki mit ír. :)
Deus Ex: Olyasmire gondolsz, mint a fokozatokra bontott hajtómű, ugye? Elméletben így növelhető a sebesség - már persze a tömeg-energia ekvivalenciának megfelelően (tehát az időközönkénti, t=0 v=0 relatív mérési mód is csak egy ideig működik)
Szeretem a ráncaimat, mert azt mutatják hogy éltem.
Szeretem a beteg rózsákat, Hervadva ha vágynak, a nőket, A sugaras, a bánatos Ősz-időket
 |
ah, ekkora hidrogéntartány kell hozzá??? Nem semmi! : /
|
Jaja Instificu, most extra loller baromságot sikerült írnod.....
|
#49: Az atommeghajtás többféle módon megvalósítható, ez összességében annyit jelent, hogy a fedélzeti energiaforrás magreakción alapul. A reakció energiájával azután több dolgot lehet tenni, átalakítható elektromos árammá, és evvel ionhajtóművet, vagy plazmahajtóművet lehet üzemeltetni, vagy a maghasadás energiáját közvetlenül is át lehet adni a hajtóműből kiáramló munkaközegnek. Ez utóbbi esetben nukleáris rakétahajtóműről van szó, amiből tudtommal kétféle elrendezésű létezik, a zárt és a nyitott rendszerű. Első esetben a hasadóanyag zárt rendszerben kerül elhelyezésre, és a hajtómű munkaközege valamilyen nem radioaktív anyag. Második esetben a hasadóanyag egyben a munkaközeg is. A nukleáris rakétahajtóművek témakörében a Haditechnika 2002/4 számában jelent meg cikk, a www.haditechnika.hu oldalon az archívumban részben elérhető.
#48: Arra gondoltam, azt kérdezed meg először, hogy mihez képest mekkora lehet az űrhajó sebessége..? Nem értem, hogy a hajtómű miért nem képes nagyobb sebességgel mozogni, mint a meghajtó közeg. Tudtommal arról van szó, hogy a hajtómű, amíg működik, létrehoz valamekkora tolóerőt, és ez az erő gyorsítja a hajtóművet. A gyorsulás pedig addig tart, amíg a hajtómű működik. (A relativisztikus tartományt most ne vizsgáljuk.) Eleve, ha egy hajtóművet a Naptól két fényévre beteszek a csillagközi térbe, akkor ugye ott lesz három sebességünk, a gáz-hajtómű, a Nap-hajtómű, valamint a Nap-gáz rendszerre értelmezhető sebesség. Nem látom, hogyan korlátozhatná az első rendszeben mérhető sebesség a második rendszer belit. A pálya minden pontjában kitűzhetünk egy t=0 v=0 rendszert.. Vagy túl álmos vagyok én már ehhez ma..? |
"Ugyanis a tolóerőt adó anyag (az ionizált gáz) ekkora sebességel hagyja el a hajtóművet, márpedig ugye ennél nagyobb sebességre felgyorsítani az űrhajót nem tudja."
Miért nem?
Egy testnek tökmindegy hogy áll vagy 150 km/s sebességgel halad (egyenes vonalú egyenletes mozgás) nyugalomban van, nem hatnak rá erők, na ha ekkor bekapcsolod a hajtoművet mi fog történni? a lendületmegmaradás törvénye vagy a hatás ellenhatás miatt gyorsulni fog a test. Az elérhető sebesség az idő függvénye lesz.
|
Poul Anderson Majd ha az Orion felszáll c. könyvében pl kis atombombát ( hármat ) robbantanak a rakéta alatt, és ez gyorsítja az űrhajót Föld-szökési sebességre..
Atomhajtás???
Levegőt melegítenek az izzó uránrudakkal, a forró levegőt pedig hőlégballonba vezetik...:) :) :) :)
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek
Lao-Ce
|
nem tiszta nekem egy atommeghajtású űrhajó működési elve. Mer úgy mit csinál a sugárzó anyag? Valamit felmelegít és azt az energiát használják fel aztán. Atomerőműben pl. vízet forralnak vele ugyebár. Na most akkor mi is biztssítja majd a tolóerőt? Gőz??
|
A gond az, hogy amelyekkel reálisan megvalósítható, azok mind-mind elméleti meghajtásról szólnak.
Ami szóba jöhet:
-Nap vagy lézer-vitorla
-Antianyag-hajtómű
-Esetleg fúziós hajtómű
A belátható időn belül alapvetően az Ion- és Plazma-meghajtás elérhető, az ezeknél elérhető maximális sebesség (nagyságrendileg) 30km/s (Ion-hajtómű) illetve 150km/s (VASIMIR) körül van. Ugyanis a tolóerőt adó anyag (az ionizált gáz) ekkora sebességel hagyja el a hajtóművet, márpedig ugye ennél nagyobb sebességre felgyorsítani az űrhajót nem tudja. Ezek után érthető, hogy az Ion-meghajtás miért nem játszik csillagközi utazásoknál, ugye? :)
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
ÓóÓó, sok titkot tudnak itt az emberek, elég csak ellátogatni IDE
Dead sure she'll be there!
|
Csak hogy tovább ziláljam a topikot, egy újabb kérdéssel állok elő. Jelenlegi elképzeléseink szerint milyen hajtóműrendszerrel valósítható meg egy naprendszerből kivezető, esetleg csillagközi utazás? A belátható időn belül megvalósítható meghajtásokkal mekkora az elérhető maximális sebesség? Tervezik-e kombinált napvitorla/ionhajtómű használatát?
|
Üdv.
Mostmár sajnálom az első hozzászólásomat.. A rejtett anyaghiba ellen bizonyos szinten túl nincs mit tenni, számolni kell a kockázatával. Emlékeim szerint a JAL 747 SP a törzs túlnyomásos részét lezáró hátsó válaszfal sérülés miatti cseréjekor három helyett két szegecssorral való helytelen rögzítése miatt bekövetkező részleges függőleges-vezérsík leszakadás, és a hidraulikus rendszerek ennek következtében fellépő elvérzése miatt vált kormányozhatatlanná, és ezt követően ütközött hegynek. (Kevesebb szerencséjük volt, mint a DC-10-nek Sioux Cityben.) Ez inkább trehány szervizelés, mintsem anyaghiba eredménye, bár ha jól tudom, a gyár szakemberei közreműködtek a javításban.
Ha már a konstrukciós hibákat emeljük ki, ne feletkezzün meg pl. a B-737 hibás oldalkormánymozgató-mechanizmusáról sem, ami legalább két repülőgép pusztulását okozta. Itt egy a millióhoz eséllyel állt elő a katasztrófát kiváltó hibajelenség, de az Airbusok elektronikus kormányrendszere bizonyos üzemmódon több gépet belevitt az átesésbe, és a lezuhanásba. Az anyagfáradással nincs mit tenni, a gyártási tűrésből származó katasztrófák már kivédhetőbbek lennének, de az olyan vezérlőrendszer, ami még akkor is ragaszkodik az emelkedéshez, amikor ehhez se sebesség, se tolóerő, na az a tervezési hiba esszenciális párlata.
További kellemest.. |
"Miért nem használnak atomhajtóművet? Már a hatvanas években is volt működő prototípus, akkora tolóereje volt, hogy lyukat vájt a talajba."
-Azóta rájöttek, hogy a bányászat jobban jövedelmez. ^.,.^
Dead sure she'll be there!
|
Akkor marad az űrlift :)
"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard" - John F. Kennedy
|
no offence... de ha egyszer titokban tartották akkor honna tudsz róla?
Én hallottam egy olyan lehtőségről a nukleáris meghajtásra (amit a Predatorokhoz akartak/akarnak használni) hogy egy olyan anyagot alkalmaznánk ami csak akkor bomlik ha röngensugár megy át rajta. Ez biztonságos lenne egy baleset esetén is. Mondjuk a kinyerhető energia mennyisége nem tudom hogy elég lenne-e.
|
Egy időben tervben volt (az 1960-as és 70-es évek), de aztán szépen lassan letettek róla. Az igazán jó hatásfokú nukleáris meghajtás közvetlen, vagyis a hajtóanyag áthalad a reaktormagon, ettől pedig rádioaktív lesz, és így kerül a légkörbe. Ez tényleg környezetszennyező, le is mondtak a használatáról, legalábbis a Földről indított rakétáknál.
Olykor-olykor felröppennek hírek még a nukleáris meghajtás alkalmazásáról, de úgy összeségében jelenleg nem nagyon foglalkoznak vele...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
Igy a "lezuhanás" katasztrófafilm télleg inkább csak a sötétzöldek propagandáiban szerepel
|
Nukleáris meghajtást nem akarnak tudomásom szerint a légkörben alkalmazni
|
A nukleáris meghajtás legnagyobb ellenfelei a "sötétzöldek".ők mindig egy chalenger szintű katasztrófára mutatnak ,és ha lezuhan ehy nukleáris meghajtású gép akkor hasonló dolgok lehetnek mint Csernobilban,és ha ez pont egy lakott terület felett/re akkor az kellemetlen,s ezért rinyálnak(asszem)
Minnél több időt töltök emberek között ,
annál jobban szeretem a kutyámat.
|
Ezek 30 év tisztán műszaki hibái (az anyagfáradás is az), egy-egy Airbus típus esetén sem szedsz össze arányosabb több műszaki hibából bekövetkezett balesetett...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
"Ott mutatja a nyíl, hogy Windows fog futni rajta. :)" ki van zárva ,elnyomták a terveket. Az m$ levédeti a windows nevet ,senki nem használhatja majd :)
|
Én meg azt nem értem ,hogy gondolhatod ,hogy az usa jobb a világ többi országánál ? Föleg mivel sik hülyék és a nagy eredményeit nem saját erőből ,hanem külföldi tudosokból kaparták ki.
|
Akkor mégsem az összes tervet törölték. Erről még nem is hallottam. Bár ha még csak a terv elbírálásánál tartanak, akkor már az is szép eredmény lenne, ha 2010-re egy működőképes prototípus készülne. Nem biztos, hogy jó összehasonlítási alap, de pl. az F-22 tervezése a jó 20 éve kezdődött, és csak mostanában fog ténylegesen szolgálatba állni.
Egyébként a kép alapján nem jósolok nagy jövőt a cuccnak. Ott mutatja a nyíl, hogy Windows fog futni rajta. :)
|
Nem volt ez off , jó összegyüjteni. 30 év alatt 7 baleset nem sok egy ekkora géptöl. Itt egy év alatt több BKV busz ég ki :) A fele anyaghibára enged következtetni egyébként.
|
A nukleáris hajtóművet még az űrben sem használják (pedig pl. egy Mars-utazásnál életképes alternatívája a kémiai- és az ion-hajtóműveknek), egy földről induló nukleáris meghajtású rakéta vagy repülőgép pedig a jelenlegi "környezetvédelmi" rendszerben szinte lehetettlen. Már azért is hisztiznek a sötétzöldek, ha egy műhold RTG-t (Rádioaktív izotóppal működő energiaforrás) visz fel...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
Miért nem használnak atomhajtóművet? Már a hatvanas években is volt működő prototípus, akkora tolóereje volt, hogy lyukat vájt a talajba.
Vagy nem lehetne esetleg fúziós elven működő hajtóművet építeni?
Persze, reaktorban nehéz megcsinálni, de egy hajtóműben könnyebb lenne. Akkor jelentősen csökkennének a költségek.
"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard" - John F. Kennedy
|
A CEV tender elbírálásának első köre most nyáron lesz elvileg, és a remények szerint jövő év elején már a végső terv kiválasztása is megtörténhet. Ettől függetlenül erősen kétlem én is, hogy 2010-ben emberes CEV repülésre kerülne a sor.
A Lockheed CEV űrhajó koncepciója - lényegében alig különbözik a Kliper-től.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
Miért van olyan érzésem, hogy újabb hidegháború előszelét érzem a levegőben? Csak most Eu vs Usa...
|
"Ráadásul valaki írta, hogy 2010-re a amcsik le akarják cserélni az űrsiklókat, tehát nekik is meg lesznek addigra a saját fejlesztéseik"
Egy űrhajó fejlesztés nem 5 perc. Ha 2010-re szolgálatba akarják állítani az újat, akkor a prototípusnak már most repülnie kéne. Márpedig nem csak hoyg nem repül, de még papíron se létezik, mivel hogy kivétel nélkül az összes tervet törölték. Vagy lehet, hogy van valami ütős titkos programjuk, ami olyan sikeres, hogy az összes többi alternatíva fejlesztése értelmetlen. Tulajdonképpen ez annál logikusabbnak tűnik, minél jobban belegondolok:
- Könnyebb megszavaztatni ugyanazt a pénzt, ha a katonai költségvetésbe integrálják.
- Magát a programot talán nem is kell megszavaztatni, hiszen titkos.
- Egy "haszontalan" civil fejlesztés helyett lesz egy szuperfegyverük.
- A kész technológiát nem kell megosztani más országokkal, hiszen katonai csúcstechnikáról van szó.
Persze az egész gondolatmenet arra az alapfeltevésre épül, hogy a Bush gyerek nem telejsen hülye. Szóval el is felejthetjük az egészet. |
ez az ESA és orosz együttműködésnek is csak leghamarabb 2011-re lesz valami eredménye.
A CEV sem várható hamarabb...
Mi garantálja, h a végén egyáltalán megépül ez a kliper???
Szerintem garancia nincs, de elég sok pozitív előjel van már...
Indaiai, japán és kanadai űrprogram még csak álom, hosszú távon meg inkább mennek majd vissza pitizve a NASA-hoz, amikor újra repülnek, mintsem sok dollár milliárdot költsenek saját fejlesztésre.
Hát azért Japán elég sokat költ az űrprogramjára, noha persze messze nem annyit, mint az USA. Voltak kis méretű (OSP, CEV, MAKS-OS szintű) űrrepülő ambiciói (Hope-X és társai), ezek jövője jelenleg képlékeny...
De! feltételezzük, hogy elkészül a klipper és teljesen frankó, még akkor is csak embereket szállít! Szal továbbra nagy előnyben lesz a NASA.
Mennyiben? A CEV űrhajó is csak emberek szállít...
A NASA is rájött arra, amire az Oroszok rájöttek a Burán-nál: a nagy méretű, teherszállításra is képes űrsikló nem gazdaságos, ha nincs folyamatosan kihasználva. Most a NASA is azt tervezi, hogy lesz külön személy- és külön teher űrhajója. A teherszállítás az ESA-nal és az Oroszoknál már most megoldott (ATV, Progresz).
Ráadásul valaki írta, hogy 2010-re a amcsik le akarják cserélni az űrsiklókat, tehát nekik is meg lesznek addigra a saját fejlesztéseik,
Megvan, a CEV. Aminek az űrhajó része képességeit tekintve "másolata" a Kliper-nek. Ráadásul a jelenlegi tervek szerint csak 2012-ben indulhatna első emberes missziójára (most próbálják felfuttatni, miután feltünt nekik, hogy a naptárban 2010 és 2012 között van két év, vagyis két évig nem repülne ismét amerikai embert szállító űrhajó...).
pedig a mostani űrsíklókkal sem tudna versenybe szállni a klipper (szállítás szempontjából).
És ismét: miért szállítson terhet a Kliper? Arra van jobb és olcsóbb megoldás is. Az űrsikló egyetlen útja fél milliárd dollár (volt, most valószinüleg már magasabb), ennyi pénzből várhatóan 10 Kliper utat lehet megvalósítani, és talán még maradna egy-két Proton hordozórakéta indítására is...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
Akkor segítek:
Air India 747-200, 1978: Magasságmérő hibájából történt lezuhanás, a 190 utas és a 23 fős személyzet odaveszett.
Japan Air Lines 747SR, 1985: Dekompresszió, mely megrongálta a hidraulikus rendszereket, 505 utas (az 509-ből) és a 15 fős személyzet meghalt.
United Air Lines 747-100, 1989: Az első rakodótér ajtó zárjának hibája miatt dekompresszió és robbanás történt, az áldozat 9 utas.
El AL 747-200 (Cargo), 1992: A hármas hajtómű a pillonnal együtt leszakadt, tönkre téve a mellette lévő hajtóművet, megrongálva a szárnyat és a vezérsíkokat, a gép négy fős személyzete mellett 43 fő halt meg a földön, a becsapódáskor.
TWA 747-100, 1996: Az üzemanyagrendszer elöregedése illetve tervezési hibája miatt felrobbant a levegőben, 212 utas és a 12 fős személyzet odaveszett.
China Airlines 747-200, 2002: A gép röviddel a felszállás után szétesett a levegőben. Feltételezések szerint a baleset egy 1980-ban történt faroksérülés és anyagfáradás okozta.
Ezek a balesetek kizárólag a műszaki problémákra visszavezethetők.
A többiektől elnézést az OFF miatt.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
Szegény Vers álomvilágban él, fogalma sincs a valóságról, és szerinte mégis mi vagyunk a lúzerek, hát nem érted? 
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
sziasztok!
nem értek egyet sok gondolattal!
-miaz h amerika csillaga kipukkadt, meg lefőzhetnék az amcsikat, meg úgy kell az amcsiknak, ha ők nem működnek együtt az ESA-val, meg h ez Bush miatt van????
Először is: amerikai alternatíva azért nincs mert ők maguk sem repülnek, nem az együttműködést hagyták abba. Másodszor is, hogy főznék le az amerikaiakat az ESA, Orosz Űrhivatal, Japán, India, Kanada? Indaiai, japán és kanadai űrprogram még csak álom, hosszú távon meg inkább mennek majd vissza pitizve a NASA-hoz, amikor újra repülnek, mintsem sok dollár milliárdot költsenek saját fejlesztésre. És ha már itt tartunk... ez az ESA és orosz együttműködésnek is csak leghamarabb 2011-re lesz valami eredménye. De ismerve az EU-t és az oroszokat biztos késnek vele. Egyikük sem a hatékonyságukról, gazdaságosságukról ismert. Mi garantálja, h a végén egyáltalán megépül ez a kliper??? Rengeteg terv fél úton megszakad. 2011-re már a NASA is rég repülni fog és nem lepődnék meg ha az ESA gyorsan visszakacsintgatna a NASA felé.
De! feltételezzük, hogy elkészül a klipper és teljesen frankó, még akkor is csak embereket szállít! Szal továbbra nagy előnyben lesz a NASA. Ráadásul valaki írta, hogy 2010-re a amcsik le akarják cserélni az űrsiklókat, tehát nekik is meg lesznek addigra a saját fejlesztéseik, pedig a mostani űrsíklókkal sem tudna versenybe szállni a klipper (szállítás szempontjából).
|
Ez egy 3D-ben lerenderelt fantázia(g/k)ép, és nem űrhajó.
Ha a valóságban látsz ilyen kukatetőket önmaguktól repülni, akkor szóljál.
|
Már mint amit a balesetekről tudni lehet. Ki gondolná például, hogy ugyan annyi USA atomtengeralatjárót ért katasztrófa mint oroszt csak hát ők jobban titokban tudták tartani. Vagy pl. az USA a legnagyobb légszennyező a világon, ki gondolná róluk, hisz ők egy fejlet nemzet. Csak hát itt jön a rejtély kulcsa(szerintem), hogy igazából nincs aki számon kérhetné őket, mert hát az egy nagy ország, szomszédok messze és mind függenek tőle. Európában bármit csinálsz, a szomszédok már tudják is és azonnal a világ tudomására hozzák. 
|
ez ürhajo a többi meg mind szánalmas probálkozás, LUZEREK
Mi van, bamba paraszt, még most sem buzog föl benned Árpád vére?” (McSzéchenyi)
|
tudtak volna korábban is, csak az airbus szerint most érett meg a piaci helyzet, hogy szükség van egy ilyen gépre is
a boeing szerint továbbra sincs
meglátjuk
Arguing over the Internet is like being in the Special Olympics. Even if you win, you.re retarded.
|
Én nem sok B747 lezuhanásról hallottam konstrukciós hiba miatt. Kezdetekben pár orrfutó kihallt ,de megerősítették és azóta király gép. Az meg természetes valahol ,hogy 30 évvel késöbb tudnak nagyobbat csinálni. Igaz az orosz an225 viszi a pálmát és az mégis csak öregebb mint az airbus.
|
Minden gyártónak megvoltak/vannak a saját kis tervezési/gyártási hiányosságai, problémái, úgy az Airbus-nak, ahogy a Boeing-nek, vagy akár az ATR-nek, Fokkernek, stb.
Az, hogy az Airbus rosszabb lenne ilyen téren, mint a Boeing, szvsz csak eröltetett belemagyarázás...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
Nem csodálkozom, csak a hibák javítása sajnálatosan sok emberéletbe került. Azt sem vitatom, hogy a katasztrófák bekövetkeztéhez szükséges több tényezó között jelentős súllyal szerepelnek az üzemeltető személyzet által elkövetett hibák, de úgy tudom, a kezdeti időszakban az Airbus gépei kevéssé voltak idiótabiztosak.
Nem szeretnék egy Airbus vs. Boeing hitvitába belekeveredni. Talán a forrásaim torzítottak, de az a benyomás alakult ki bennem, hogy az előbbi cég gépeivel összességében több volt a probléma. Ennek eldöntésére sajnos nem rendelkezem pontos adatokkal, de ha valaki ismer idevágó tényszerű adatokat, azokat szívesen veszem.
|
Az Airbus vs. Boeing esetén szerintem ő arra célzott, hogy az Airbus megelőzte a piacon a Boeinget. Az elektronikus kormányvezérlés pedig ma már szinte minden utas- és tehergépen általánosan használt rendszer, azon pedig, hogy ezzel kapcsolatban voltak problémák, nem szabad csodálkozni...
Az űrsiklóval kapcsolatban kismillió tanulmány és terv készült, mivel szinte minden, az űrkutatásban vagy az űrrel kapcsolatban álló szervezet részt vett benne a NASA-tól kezdve az USAF-on át a CIA-ig. Ezek között valóban szerepelt olyan is, amely az un. linear aerospike hajtóművet használta vola, amely az X-33/Venture Star programban lett volna a meghajtás, de végül a Rocketdyna SSME hajtóműve lettek a kiválasztottak az STS számára.
Néhány (félredobott) koncepció:
Ha érdekel a téma, lehet tovább diskurálni róla az űrkutatás topicban. :)
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
Jóreggelt.
#1: Nem szereném a Boeinget dícsérni, de az Airbust se emeljük ki. Sok áldozatot követeltek a teljesen elektronikus vezérlésű kormányrendszer hibái.
#13: Nagyon helyes, hogy az űrrepülőgépeket kivonják. Nem erre tervezték őket, drágák, körülményesen üzemeltethetőek. Ha jól tudom, eredetileg kísérleti rendszernek szánták, a majdani valódi többször felhasználható rendszer technológiai demonstrátorának szerepére.
Valahol mintha azt olvastam volna, hogy eredetileg nem is a jelenlegi főhajtómű rendszerrel tervezték őket felszerelni, hanem a Venture Staron alkalmazni kívánt lineáris rakétahajtóművel. Részleteket ismer valaki? Legenda az egész..?
További kellemest.
|
Az amerikai űrsiklóprogram agonizál, egész egyszerűen két éve nem indult el egyetlen amerikai űrrepülőgép sem az űrbe. A jelenlegi tervek szerint pedig 2010-re ki is vonják őket...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
Azt, hogy NINCS.
Dead sure she'll be there!
|
"A helyzetet súlyosbítja, hogy mint közismert, napjainkban az amerikai alternatíva megszűnt létezni."
Ez mit jelent?
|
Mellesleg az ESA és az Orosz űrkutatási hivatal, valamint gyártók kapcsolata régóta jó, sőt, az utóbbi időben még szorosabb lett, pl. az ESA megegyezett, hogy Kourou-n (Francia-Guyana) felépítenek egy Szojuz-indítóállást.
Nem lennék meglepve, ha a Kliper is onnan indulna majd...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
Az űrsiklóval éppen az a baj, hogy túlságosan is nagy és drága, miután tehertérrel készítették. Mind az oroszok (MAKS-OS, Cliper), mind az amerikaiak (OSP, CEV) arra jutottak, hogy amíg az űrhajók hagyományos hordozórakétával jutnak fel, addig biztonságosabb, olcsóbb és logikusabb ha külön megy a személyszállító hajó (az orosz Kliper és az amerikai CEV), és külön a teherhajó (az orosz Progresz és az ESA ATV).
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!
|
"Az űrsiklóval ellentétben a Clipper csak embereket szállítana."
Biztos jó sok agy dolgozik a témán , de ha már olyan űrhajót akarnak építeni, ami elmegy a Nemzetközi Űrállomásig meg vissza, akkor igazán rakhatnának már még rá némi rakteret is.. persze nem egész űrállomás-modulok cipeléséhez, hanem pár hűtőszekrénnyi kívülről pakolható rakteret. azzal akár kereskedelmi műholdat is felvihetne. a méreteit nézve csak elférne benne, ha kicsit még hozzátoldanak... szvsz.
"The voices are back... Excellent."
|
Ha az amik ekkora gyökerek, nem csoda hogy mindenki elpártol mellőlük. A saját paranoiájuk miatt jutottak ebbe a helyzetbe.
Én örülök ennek a hírnek.
"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard" - John F. Kennedy
|
Az amerikaiak észre sem veszik, milyen szépen egyesítik a világot - önmaguk ellen.
Külön köszönet a Bush kormánynak.
|
AMreika az bekaphatja, már csak rugdalóznak, Amerika csillga kipukkatt
|
ESA, Orosz Űrhivatal, Japán, India, Kanada... Bár nem ennek kell lennie az elsődleges célnak, de szerintem simán lefőznék az amcsikat.
Ennél azonban sokkal fontosabb, hogy mire juthatnak majd együtt a népek.
|
"Egységben az erő." Vagy mi... 
Végre egy kis összefogás, ez hiányzik az emberiségnek már mióta!
|
Nagyon helyes ,hogy végre az eu is csinál valamit. A ruszkiknak meg van tapasztalatuk is. El kell végre felejteni az amcsikat , semmi szükség rájuk.
|
hajrá...ideje, hogy az EU előáll vmi komoly fejlesztéssel és fejtörést okozzon a bugyuta amcsiknak...ezek lassan aszitték övék az űr is...
Hasonló örömmel töltött el az AIRBUS által adott maflás a hülye boeing-nek is...
Pál utcai fiúk by Quentin Tarantino: Van nálatok két kiló gittem nigger!
|
|
Nyomtatás
Elküldés e-mailben
Európa is beszáll az új orosz űrhajó fejlesztésébe
Eldobhatják a Titánról írt elméleteiket a tudósok
Eltűnt űrkémruhákra bukkant a NASA
Turistaosztály-szindróma okozta Jézus halálát
Bizonyított a meditáció jótékony hatása
Elkészült a bizalomszérum
Ebolára immunissá tettek majmokat
Röntgensugár világítja meg Archimédesz teóriáit
