Nem lesz hardveres másolásvédelem a Pentium D-ben
2005. június 3. 20:40, péntek
Az Intel cáfolta azt az értesülést, miszerint a készülő új kétmagos processzora hardveresen támogatna DRM-megoldásokat.

Hirdetés

A cég már korábban bejelentette, hogy tervezi hardveres másolásvédelem beépítését termékeibe, valószínűleg ez volt az oka annak, hogy sokan feltételezték, hogy a technológia már az új Intel Pentium D processzorban és az ahhoz tartozó 945-ös chipsetben is megtalálható. Az Intel itteni idő szerint tegnap éjjel hivatalos közleményben tudatta, hogy az ilyen jellegű megoldások csak a cég hosszú távú fejlesztési terveiben szerepelnek, így a Pentium D-ben nem.

Az Intel elgondolása egy olyan komplett rendszer, amely a processzor és a lapkészlet mellett a hálózati meghajtókban is szerepelne. Az ebbe beépített DTCP-over-IP (védett tartalmak digitális hálózati átvitelének szabályozására IP-alapú hálózatokon) megakadályozná a védett fájlok helyi hálózaton vagy interneten keresztüli másolását. Ezt a technológiát még évekkel ezelőtt fejlesztette ki több cég (Intel, Toshiba, Hitachi és Panasonic), de gyakorlati beépítésére eddig még nem került sor.


Az ilyen jellegű megoldások alapelgondolása szerint a kompatibilis formátumok és lejátszók tudatják a hardverrel, hogy az adaton milyen utasításokat lehet végrehajtani, így bizonyos műveleteket - például a hordozható adathordozóra való kiírást, az átkonvertálást vagy a hálózati átvitelt - hardveresen le lehet tiltani ezeknél az adatoknál.

Az ilyen jellegű megoldások feladata amúgy nem az internetes terjedés megakadályozása, hanem a különösen védett, például még stúdióban lévő anyagok védelme és az ún. otthoni kalózkodás elleni harc, azaz az egyszerű, bárki számára elérhető felszereléssel és tudással, eredeti anyagról történő terjesztés. Magyarul a "másolok egy példányt a szomszédnak is" felkiáltással készített kópiákat szüntetnék meg vele.

A cég ugyanakkor azt is bejelentette, hogy a 2005 második felében megjelenő grafikus meghajtója már támogatni fog ilyen megoldásokat, többek közt a COPP, a HDCP és a CGMS-A másolásvédelmi eljárásokat.
Kapcsolódó linkek
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
DOT  
2005. jún. 07. 12:33 | válasz | #57
Rosszul közelítitek a problémát. A DRM-ben az a lényeg, hogy _nincs_ nálad a kulcs - ha jogosulatlan felhasználó vagy. Tehát letöltesz egy drm-es filmet, és b..hatod. Jelenleg így néz ki a dolog. Ha valaki tudja, hogyan lehet feltörni egy ilyet, ne fojtsa magába a _konkrét_ infót...
Yv@n  
2005. jún. 06. 17:24 | válasz | #56
Én a második pontban nem bízom nagyon :)
Illetve mondjuk úgy hogy ebben a formában igaz. Feltételes módban ;)
2005. jún. 06. 17:02 | válasz | #55
" kellene cserélnie olyanra ami támgatja az adott drm technológiát méghozzá önként, csak azért hogy gátolva legyen valamiben, tehát semmi érdeke ezt megtenni"

Ez pontosan igy van.
1, Valahol el kell kezdeni :)
2, A hatranyokat eddig nem tapasztalt szolgaltas infrastruktura ellensulyozhatja.

Majd az ido eldonti, mi lesz. En nem bannam, ha lehetne ilyen is.
Yv@n  
2005. jún. 06. 17:01 | válasz | #54
"Igy van, amennyiben a DRM kiengedi spidf-re..."

jelenleg ugyan nem veszélyeztet, hogy belefulladok a pénzbe, és efféle eszközökkel rendelkezzek, de nem nagyon tudom elképzelni, hogy azt a terméket, ami nem engedi, hogy a zenémet, a digitális erősítőmön lejátszam, ne b@sznám ki az ablakon...
Yv@n  
2005. jún. 06. 16:58 | válasz | #53
Amúgy vágo mit mondassz, de ahhoz, hogy ez életképes legyen, a felhasználónak az összes olyna eszközét, ami az adott adathoz(film/zene/akármi) való hozzáférést biztosítja le kellene cserélnie olyanra ami támgatja az adott drm technológiát méghozzá önként, csak azért hogy gátolva legyen valamiben, tehát semmi érdeke ezt megtenni, így ez maximum akkor következhet be, ha nem lesz más alternatívája. Abba pedig ne is menjünk bele szerintem, hogy nincs általános mindenhol elfogadott egységes drm technológia, és kellő mértékű kavarást okozhat az is, hogy ha különböző gyártók különböző megoldásokkal rukkolnak elő(lásd dvd utód körüli herce hurca), és a drm-ben szerintem nagy pénzeket látnak a gyártók, hisz a különböző kiadók jobban féltik a bevételüket, mint valaha, így jóféle összegeket lehet leakasztani róluk ennek védelme érdekében.
2005. jún. 06. 16:57 | válasz | #52
"De titkosítva nem tudom használni, tehát kell hogy lássam titkosítás nélkül"

Neked nem kell. Eleg, ha a DRM kompatibilis hardware-ek (pl hangkartyak latjak)

"spdif kimeneten keresztül egy drm-et magasról lesajnáló másik eszközbe átkötve, hozzáférek...szerintem legalábbis"

Igy van, amennyiben a DRM kiengedi spidf-re...

Viszont nem eroszak, nem totalis DRM-re torekves. Egyszeruen bizonyos hardware-ek ezt _IS_ tudjak a hagyomanyos tartalom megjelenites mellett.
2005. jún. 06. 16:54 | válasz | #51
"Ezzel csak annyi a baj, hogy pc-nként egyedi cd-t(adathordozót/bármit) kellene nyomni"

Ez nem problema.

"és minden nem DRM védett forrást felszámolni"

Ezt meg nem ertem.
Yv@n  
2005. jún. 06. 16:51 | válasz | #50
De titkosítva nem tudom használni, tehát kell hogy lássam titkosítás nélkül, ettől kezdve ha pl zene, akkor spdif kimeneten keresztül egy drm-et magasról lesajnáló másik eszközbe átkötve, hozzáférek...szerintem legalábbis, mivel szabványos jelkimenet kell legyen, hogy a piacon lévő digitális dekóderes erősítők le tudják nyomni.
Yv@n  
2005. jún. 06. 16:49 | válasz | #49
Ezzel csak annyi a baj, hogy pc-nként egyedi cd-t(adathordozót/bármit) kellene nyomni, és minden nem DRM védett forrást felszámolni, hogy bármi értelme legyen, ez szerintem lehetetlen.
2005. jún. 06. 16:45 | válasz | #48
Azert, mert a DRM altal kontrollalt. Te csak titkositva fersz hozza.
Yv@n  
2005. jún. 06. 16:43 | válasz | #47
Miért törném fel, ha ott van nálam?
2005. jún. 06. 16:36 | válasz | #46
Azt azert megneznem, hogy egy 512 bites kulcsot feltorsz... Persze buteforce mehet mindig, csak par ezer evedbe bele fog telni.
2005. jún. 06. 16:35 | válasz | #45
Hardwarees tamogatas mellett szoftveres uton nem torheto DRM-et _lehet_ kesziteni (eleg nagy bitszam mellett). Pl van egy 512 bites identitas kulcsod, amit a DRM hardwarebe egetett (PC-kent egyedi) kulccsal titkosit, igy csak a DRM ferhet hozza. Ha meg akarsz venni egy dalt, akkor DRM segitsegevel kizarolag szamodra lejatszhato verziot kaphatsz a dalbol/albumbol. Ha jol meg van csinalva nem lehet feltorni (szkop meg elektonmikroszkop nelkul)
Yv@n  
2005. jún. 06. 15:55 | válasz | #44
Szóval abban az esetben is ott van a kulcs a kezedben, max egyszerű felhasználóként te nem fogod tudni, hogy hogyan használhatnád fel, de aki hobbiból azzal foglalkozik, hogy ezeket feltöri, az rá fog jönni, és meg is csinálja. A kérdés, mindíg csak az, hogy ez mennyivel az adott védelmi eljárás megjelenése után következik be, tehát hogy megérte-e az adott védelem egyáltalán, de ez úgyis csak utólag derül ki.
Yv@n  
2005. jún. 06. 15:52 | válasz | #43
Minden ilyen kikerülhető, max ráfordított munka, és processzoridő kérdése az egész...
2005. jún. 06. 15:41 | válasz | #42
???

A hardwares DRM lehetoseget biztosit arra, hogy egy-egy tartalomhoz a szerzo/szolgaltato explicit beleegyezese mellett ferhess hozza.

Nem gondolod, hogy ilyen bena dolog lenne a DRM, mint amit leirtal ?!?!
2005. jún. 06. 14:49 | válasz | #41
A legjobb másolásvédelem: minőségi adathordozók kedvező áron. Ha nem 5-6 ezer forint lenne egy CD amin van 2-3 hallgatható szám, vagy egy DVD amit jó ha kétszer megnézek, lehet hogy több embernek lenne kedve megvenni őket.
2005. jún. 06. 14:39 | válasz | #40
Nah ilyen szart se fogok venni...
2005. jún. 06. 14:12 | galéria | válasz | #39
Igen , én is olvastam, és erősen ajánlom, remélem senkit nem rettent vissza egy kis angol szöveg :)
Sajnos a címére nem emlékszem :/
2005. jún. 06. 12:24 | válasz | #38
Az Intel fél belerakni a technológiát, mert akkor mindenki AMD-t venne!
maozedong   "Rest in Peace maozedong" 
2005. jún. 05. 23:18 | galéria | válasz | #37
lol.. persze.
ez a másolásvédelmi duma nagy kamu.
Mihail  
2005. jún. 05. 21:28 | galéria | válasz | #36
NEM AKARUNK MÁSOLÁSVÉDELMET!
Yv@n  
2005. jún. 04. 23:29 | válasz | #35
Adott egy kódolt anyag, ami megakadályozza, hogy bárki lejátsza, ha a célszemélynek nem adod oda a kulcsot, akkor hogyan fogja ő használni? Sehogy, mert nem fogja tudni dekódolni.

kódolásnál 3 "személyről" beszélhetünk. A titkosítóról, arról(azokról) akitől meg akarja védeni az adott adatot, és a célszemélyről. DRM esetén a célszemély, és az akitől meg akarják védeni, egy és ugyanaz...
2005. jún. 04. 21:59 | válasz | #34
Nemertem, miert kene barmi kulcsot odaadnom? Gondolod ilyen benak a kitalaloi?
Yv@n  
2005. jún. 04. 20:19 | válasz | #33
A helyzet az hogy eddig senkinek nem sikerült úgy megcsinálni...volt egy igen jó írás a drm ről és általában a titkosításokról ami azt mutatta, miért értelmetlen. A célszemély akinek odadod a titkosítási kulcsot ugyanaz, mint akitől meg akarod védeni a titkosított anyagot...ha nem adod oda a kulcsot, nem tudja használni, tehát nem veszi meg, ha pedig odadod...idő kérdése és rájön hogyan használhatja azt megfelelően.
2005. jún. 04. 19:52 | válasz | #32
Akkor nem kellett volna a logban megjelennie?
h4x0r  
2005. jún. 04. 19:47 | galéria | válasz | #31
Asysoft: nem az álnévhez írtad véletlenül a jelszót?
2005. jún. 04. 19:29 | válasz | #30
A helyzet az, hogy a DRM-et eleg jol meg lehet csinalni, ugy, hogy ne lehessen feltorni.
2005. jún. 04. 19:23 | galéria | válasz | #29
nem gond különben ez a palladium - fritz chip dolog.. gondolj bele, a hardware-s support csak egy dolog, de önmagában elég kevés. Kell hozzá az OS is, tehát egy linuxos gépen lerippelik a hipervédett DVD-ről (Bluray-ről) a stuffot , tömörítik és máris élvezhetjük a jó kis dvdrip/blurip -et :)
Yv@n  
2005. jún. 04. 16:23 | válasz | #28
Annyira nem gáz, elsőre elriasztja az embert, hogy adott esetben a legfrissebb kernellel peccselni kell a drivert, mert mostanában a kernelfejlesztők szokásává vált, hogy minden egyes kernelverzióból kiirtanak valamit aminek "már rég nem kéne ott lenni, és különben is ezt minek használjátok", úgyhogy ati driver kb 3 kernelverzió óta mindíg megborul, de kis varázslással ez áthidalható. Illetőleg zavaró az is, hogy van (legalább)egy hibás GLextension.

Nvidia linux driver telepítője előtt viszont le a kalappal, tényleg nagyon jó.
Yv@n  
2005. jún. 04. 16:17 | válasz | #27
Nekem az utolsó előtti bekezdés nem tetszik. Gyak nem a "szervezett bűnözés" elleni fellépésről van szó (ha már annyira szeretik ezt a szóösszetételt), hanem az egyszerű felhasználók szopatásáról.
Caro  
2005. jún. 04. 15:25 | válasz | #26
Inkább a teljesítménynöveléssel foglalkoznának, mint ilyen baromságokkal!
És akkor mi lesz, ha lesz benn másolásvédelem? Berippelem egy régebbi gépen, aztán simán áttömörítem egy újon. Ennyi!
bigjoe  
2005. jún. 04. 14:23 | válasz | #25
Gratulálok.
Ha ezeket beleteszik akkor nem veszek tölük semmit.
Mindig lesznek olyan gyártólk akik nem foglalkoznak ilyennel, majd veszek tőlük.
Nem mintha mindannap jogvédett dolgokat másoglatnák, hanem elvből.

Bekaphatják!
2005. jún. 04. 12:23 | válasz | #24
Hát ja, ATi drivereket sem egyszerű felrakni, ahogy hallom... Mindenesetre majd nyáron megint felrakok egy linuxot, jó lenne jobban ismerni.
arty  
2005. jún. 04. 12:12 | galéria | válasz | #23
ez nem a linux hibája ... windows alá sem az MS irja az audigy drivert. Sajnos a crative b*szik a linuxosokra ... :(
2005. jún. 04. 12:02 | válasz | #22
Tévedsz: használtam Linuxot. Igaz, nem sokáig, mert pl a hangkártya nem ment rendesen (pocsék volt a hangminőség; Audigyről van szó). A te esetedben ők csak használták, míg egy felhasználó -sztem- telepíteni is akar. Én pl anno nemtom, h raktam fel a Firefoxot egy SuSEra: 3X csináltam uazt, aztán csak feltelepült... Gaim MSN kliensnek meg sikerült megijesztenie: nevem helyett a jelszavamat írta ki... (elkértem a havertól a logot, ott meg asysoft virított... Ez legalábbis érdekes:))
Sztem amíg ilyenek vannak a Linuxxal (OK, gaim az nem ide tartozik:)), addig nem igazán otthonra való, átlagfelhasználónak.
Axon  
2005. jún. 04. 11:58 | galéria | válasz | #21
Fel sem merül senkiben, a kétely :-)
Az internetező közönség 95 %-a segghülye a géphez, csak annyit tud, hogy "windóz jó". Ha nem azt látja, akkor pánikba esik és... a szó szoros értelmében "leszarozza". Van azért egy szűk réteg, az igazi inteligens tudásszomj vezéreltek, akik direkt a Linuxos gépekhez ülnek. Ezek már akkor is azt használták, amikor még nem "álcáztam" őket windóznak.
Én az UHU Linux 1.2-t használom IceWM ablakkezelővel, mert ehhez találtam tökélets win98 és winxp skint.
Ratty  
2005. jún. 04. 11:52 | válasz | #20
Tetszik a megoldásod:) Azért utólag rá szoktak jönni, hogy az igazából Linux is volt?:P Én néhány havernak raktam fel Ubuntu-t hátha sikerül megfűzni őket... De úgy látszik, hogy a Gnome is magas volt nekik:P Lehet legközeleb, kapnak egy Suse-t azt már tényleg nem tudják elrontani:)
Axon  
2005. jún. 04. 11:39 | galéria | válasz | #19
"Azért gondolkodj objektíven: valakinek a Windows használata is gondokat okoz, akkor egy Linuxxal mit csinálna?"

Na ilyet is csak egy olyan mondhat, aki még sosem ült le egy Linux-os gép elé dolgozni.
Én több internet szobát is üzemeltetek és néhány gépre Linux-ot telepítettem. Aztán a grafikus felületre ráhúztam egy skint amitől WinXP-nek néz ki. A Firefox indító ikonját kicseréltem az Internet Explorerére és kapott egy IE skint. Az Open Office indító ikonját is kicseréltem a World-ére. Ennyi.
A sok tuskó felhasználó aki addig nyafogott a Linux miatt, most önfeledt boldogságban használja a Linuxot amiről azt hiszi, hogy windóz.
Na ennyit a Linux bonyolult, windóz meg egyszerű legendáról.
2005. jún. 04. 11:26 | válasz | #18
Ja, aztán majd a konkurens OS-ek részesedésének növekedése hidegen hagyja őket... Egyébként is, komoly bevételtől esnének el azzal, hogy a felhasználó csak a legújabb konfigurációjára rakhatna Longhornt.
"Majd megszüntetik az összes többi windows terméktámogatását..." És a legtöbben frissítések nélkül maradnak. Csakhogy sokan ma is lusták frissíteni, így sokan továbbra is XP-t használnak. Egyébként meg sztem ez a hardware-s DRM fel lesz törve, max lehet chipeltetni a PC-t is:)
2005. jún. 04. 11:16 | válasz | #17
Azért gondolkodj objektíven: valakinek a Windows használata is gondokat okoz, akkor egy Linuxxal mit csinálna?
2005. jún. 04. 10:39 | válasz | #16
Ja az értelmesebbje ezt tenné...
2005. jún. 04. 10:38 | válasz | #15
Remélem igazad lesz!!
snorbi  
2005. jún. 04. 10:33 | válasz | #14
"csodás windowsfüggő társadalom, kénytelen lesz átállni..."

... Linuxra.

Én eléggé Windows-párti vagyok, de ha ez tényleg megvalósulna Windows-on, akkor gondolkodás nélkül térek át Linux-ra.
Murdoc  
2005. jún. 04. 09:34 | válasz | #13
Most akkor minden másolást ki akarnak védeni, vagy csak az ilyen védett bigyókat? Mert láttam én már annyi meg annyi másolásvédelmet, aztán meg..... :)
Lacc  
2005. jún. 04. 01:01 | galéria | válasz | #12
Aha persze, és szerinted ehhez a többi gyártó mit fog szólni? Állva fognak tapsolni.
k0zi  
2005. jún. 03. 23:45 | válasz | #11
Lehet itt lesajnálni az Intelt, hogy majd nem veszi senki, de sajnos igen szoros kapcsolatot ápol a Microsofttal. Kijön Longhorn és szépen kiderül hogy csak olyan gépen indul el amiben van hardveres DRM. Majd megszüntetik az összes többi windows terméktámogatását, és a csodás windowsfüggő társadalom, kénytelen lesz átállni...
szombi  
2005. jún. 03. 23:01 | válasz | #10
Istenem, de nagy a te állatkerted...
ez már a chipes DVD-másolásvédelemnél is jobban fáj(ha a hülyeség fájna)...
bidzsi  
2005. jún. 03. 22:50 | válasz | #9
Sőt, eccerűen nem a magasszintű utasításokat hívja meg a codec, hanem vmilyen alacsony szintű programnyelvet, pl assembly. Újra divatba fog jönni assemblyben programozni.
bidzsi  
2005. jún. 03. 22:45 | válasz | #8
A hardveres megoldásokat már a tömeges elterjedés előtt feltörik szoftveresen, szóval nem nagyon aggódok, hogy nem tudok mp3-at, vagy divx-et kódolni, max más procedúrát hív a program, és nem a hardver arra kihegyezett részét. Tehát mondjuk a 3D műveletekkel fogja kódolni a dolgokat.
Nyasgem Intel
arty  
2005. jún. 03. 22:26 | galéria | válasz | #7
na, ezekután vegye csak a nép az intelt :)
2005. jún. 03. 22:11 | válasz | #6
Microsoft féle Palladiumhoz hasonlít. Intel is széllel szeben pisál. Veszek 40-ért egy procit és még korlátozva is avgyok. hát be lehet nyelni.....
fie  
2005. jún. 03. 21:46 | válasz | #5
Csak nehogy terrroristának minősítsék őket (AMD), amiért nincs benne a DRM.
2005. jún. 03. 21:22 | válasz | #4
Már az Intel is beszállt ebbe a hülyeségbe ?
juhand  
2005. jún. 03. 21:04 | válasz | #3
#1
Majd 80% lesz az AMD részesedése, ha csak nem ő is beszáll ebbe a marhaságba.
FTeR   "Rest in Peace FTeR" 
2005. jún. 03. 20:50 | válasz | #2
hehe, még 1 ok, h ne vegyek intelt...
asztali dvdéknél is játszottak ilyet, aztán csak lestek, a gagyi gyártóé fogy csak.
2005. jún. 03. 20:44 | válasz | #1
Csinálja csak nyugodtan ,legalább senki nem veszi majd.