Közel voltak a nácik az atom­bombához
2005. június 2. 13:58, csütörtök
Egy német-amerikai jelentés szerint a II. világháborúban a nácik jóval közelebb kerülhettek az atombomba bevetéséhez, mint azt korábban gondolták.

Hirdetés

A történészek egy 60 éves ábrára bukkantak, amin a harmadik birodalom atombombájának vázlata látható. A Physics World nevű magazinban publikált jelentésben szereplő vázlat nem tartalmaz dátumot, a történészek szerint azonban minden jel arra utal, hogy közvetlenül az európai harcok befejeződése után készült. A szerkezet kiagyalójáról sincs semmilyen információ, mivel hiányzik a dokumentum borítólapja. Ez az egyetlen ismert rajz a német szakértők által megtervezett fegyverről.


A felfedezés mögött álló egyik történész az a Rainer Karlsch, aki idén már nem kis felbolydulást keltett azon bejelentésével, mely szerint a nácik a háború utolsó napjaiban sikeresen teszteltek egy primitív nukleáris szerkezetet. Ezt az állítást a történészek többsége egyszerűen elutasította. Az újonnan napvilágot látott dokumentumot Karlsch Hitler bombája című könyvének publikálása után fedezték fel. A nácik szerinte is igen távol álltak még egy klasszikus atombomba kifejlesztésétől, azonban a minibombát egy rakétával kombinálva ígéretesnek látszott a tervezet. A hadsereg úgy vélte, körülbelül hat hónapra lesz szükségük az új fegyver hadrendbe állításához, a tudósok azonban tudták, hogy ez korántsem ilyen egyszerű.

A hitleri Németország atomenergia-programjának vezetője Werner Heisenberg volt. Világszerte elismert fizikusnak számított a tudomány több területén is, azonban a maghasadás láncreakciójának fő okaira nem sikerült ráakadnia. Egyes kutatók szerint ennek köszönhetően túlbecsülte a bomba megépítéséhez szükséges hasadóanyag mennyiségét. Mindezek ellenére a német jelentés valamivel több mint 5 kilogrammot említ egy plutónium bomba kritikus tömegéhez, ami viszonylag közel van a valós adathoz. Ez arra enged következtetni, hogy néhány náci tudósnak sikerült felülmúlnia Heisenberget a maghasadás területén.


Werner Heisenberg
Paul Lawrence Rose professzor szerint - aki 1998-ban könyvet írt a német uránium programról - nincs túl nagy jelentősége az 5 kilogrammos adatnak, azzal együtt, hogy nem vonja kétségbe a dokumentum eredetiségét. Úgy véli, ha sikerült is egyes tudósoknak megérteni az elvet, azt Heisenberg csoportja úgysem fogadta volna el.

A "Hitler bombája" című könyvben Karlsch szerint létezett egy Heisenbergével rivalizáló kutatócsoport is, amit Kurt Diebner fizikus vezetett. A könyv szerint Diebneréknek sikerült egy primitív nukleáris szerkezetet tesztelniük 1945 márciusában a kelet-német Türingiában. Rose szerint ez is igen valószínűtlen. A tudósok elfogása után az MI6 által az angliai Farm Hall-i őrizetükben rögzített, 1992-ben közzétett hangfelvételek tanúsága szerint Diebnernek nem volt meg az ehhez szükséges tudásanyag.

Karlsch és a publikáció társszerzője, Mark Walker az amerikai Union College történészprofesszora azonban a Physics World hasábjain rámutat azokra az újításokra, melyeket Diebner csapata ért el, többek közt egy reaktortervezetre, ami sokkal jobb volt Heisenbergénél. Karlsch szerint Diebner számos kutatócsoporttal működött együtt, melyek eredményei az ő kezében fonódtak össze, miközben a bomba projektjéről csak néhány hozzá közeli tudósnak volt tudomása, Heisenberg elől sikeresen eltitkolták.
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
LowEnd  
2005. jún. 09. 15:11 | válasz | #201
Más kérdés persze, ha nem tudod, hogy nem tudod.... nem érzed a súlyát...
LowEnd  
2005. jún. 09. 15:10 | válasz | #200
Na de ha a legrövidebben kellene megfogalmaznom, hogy mi is a társadolom vagy közösség legfontosabb összekötője, legfontosabb hajtóereje: MEGBECSÜLÉS. Ha megbecsülöd a másikat akkor nagy a valószínűsége, hogy az is megfog becsülni téged, és akkor sokmindenben meglehet egyezni de az ami a legfontosabb, közössen tudunk dolgozni, építeni... ha nincs becsülés akkor ez mind vagy lehetetlen, vagy nagyon nehezen megy.
Viccelsz? "ha már mindkettőt nem lehet, inkább féljenek tőled, semmint szeressenek"
500 évvel ezelőttről

Ez semmit nem változott mára. Az emberek már csak azért sem a megbecsülésen alapuló társadalmat működtetnek, mert a rosszat sokkal könnyebben elhiszik a másikról, mint a jót.

(a legtisztább érzelmek egyike az érdek nélküli gonoszság )

sajnos...

A "tudás = hatalom" szerintem is butaság. Az viszont igaz, hogy a tudatlanság börtön, szolgaság.

2005. jún. 08. 20:09 | válasz | #199
Ali G :respect !!!
2005. jún. 08. 00:10 | válasz | #198
"A tudás hatalom", nem hinném, inkább a tudás alkalmazása a hatalom, de még ez sem pontos, mert ahhoz, hogy a tudást alkalmazd még egynéhány dolog össze kell, hogy jöjjön. Na mindenesetre a tudás az egy jó kezdet, és a tudásba tartozik az is, hogy alkalmazni tudjuk.
De azért az információ az nem tudás. Az információhoz egy csomó munka is kell, hogy tudás legyen belőlle. Mire is gondolok itt konkrétan? Hát arra, hogy a neten ma egy csomó információt megtalálhatsz, de ez semmit sem ér ha nem dolgozod át, ha nem vagy képes analizálni stb. vagyis szuper dolog, hogy ma könyvek és cikkek millióit megtalálhatod a neten, de ettől még nem leszel okos. Egy csomó munka kell... és akkor lesz tudás, de ez még nem garanció, hogy sikeres is leszel.
Különben a szabadságról és a békéről a világmindenség végéig lehet filozofálni, de sehova sem juthatunk el ha nincs előttünk cél. Vagyis mi a mi szabadságunk célja? Térsadalom fejlődése, igazságos élet, esélyegyenlőség, stb... minden cél másként rajzolja elénk a szabadság fogalmát, ezért alaptalan vitatkozni rajta. Az igazság abban rejlik, hogy az emberi agy nem képes a dolgokat olyan széleskörben megérteni amilyen széleskörben mi szeretnénk és amire azt hisszük, hogy civilizácionk elérkezett. Ezért ha tudjuk mi a cél és mik a prioritások akkor elérhetünk egy elfogadható szabadságot és elfogadható demokráciát többé kevésbé mindenki számára, de hogy nem volt, nincs és nem lesz soha sem tökéletes puritán szabadság és demokrácia az biztos ezért aki ezen töri a fejét az nem jut el messzire, dolgozni kell, mindennap egy kicsit hozzáépíteni ahhoz amit elértünk, hogy jó e vagy rossz azon vitatkozhatunk, de ha már elmult akkor nem tehetünk semmit, ezért inkább fontossabb azon vitatkozni, hogy mit teszünk holnap, mert ott még nincs késő, ott még változhathatunk a dolgokon. Persze mindenben nagyon kötött a kezünk, ezért nem azt kell csinálni amit akarunk, hanem azt ami legközelebb van akaratunkhoz de lehetséges megcsinálni (ha véletlen ez egybeesik akaratunkal akkor szerencsések vagyunk), a legfrisebb bizonyítékok az MSZP elnőkválasztási kudarca és az EU alkotmány kudarca, itt tisztára egy dolog vágta pofán a résztvevőket A TAPASZTALATLANSÁG! Az EU alkotmányban még egy dolog, az EU sikerében bízók fő érve az, hogy az EU-ba évtizedek és doll
rmiliárdok lettek befektetve és ezért biztos sikeres lesz, viszont elfelejtik, hogy ugyanez az EU sokszor egyenessen szembesül az államok egyéniségével és ebbe meg sokszor évszázadok és szintén dollármiliárdok lettek befektetve... és akkor itt most ki az aki biztosra veszi a sikert? A tapasztalatlan, meg a hülye.
Na de ha a legrövidebben kellene megfogalmaznom, hogy mi is a társadolom vagy közösség legfontosabb összekötője, legfontosabb hajtóereje: MEGBECSÜLÉS. Ha megbecsülöd a másikat akkor nagy a valószínűsége, hogy az is megfog becsülni téged, és akkor sokmindenben meglehet egyezni de az ami a legfontosabb, közössen tudunk dolgozni, építeni... ha nincs becsülés akkor ez mind vagy lehetetlen, vagy nagyon nehezen megy.
dez  
2005. jún. 07. 23:43 | válasz | #197
Őőő, hát az a helyzet, hogy ez a neuronhálós összevetés természetesen már akkor felmerült pár emberben, amikor terjedésnek indult a net.

(Egyébként ugyanakkor az idegrendszer működésének megértéséhez is közelebb visz ez, mert valójában a neuronok sem azok az egyszerű kis kapcsolók, amiket 1-2 logikai kapuval, tranzisztorral teljes körűen helyettesíteni lehet, mint aminek eddig vették őket... [Legalábbis ez csak az esetek egy részében elégséges.])
dez  
2005. jún. 07. 23:30 | válasz | #196
Hát igen, végülis a net annak a folyamatnak a köv. lépcsőfoka, amiben egy korábbi lépcsőfok pl. a demokrácia (annak minden hibájával persze, stb., most mindegy). De: miközben lassacskán egyre kevésbé jellemző a hatalomra az öncélú önkényeskedés (mondom, lassacskán :) ), de eközben egyre nagyobb hatással vannak az emberek életére a multicégek (néha egyszerűen csak a gazdasági befolyásuk által, néha tervszerű cselekedetek által), net ide vagy oda. Persze az önállóbbakra kevésbé. És itt jön az, hogy nem vagyunk teljesen egyformák, a netet sem tudja mindenki egyformán hasznosan kihsználni, stb.

(Vagy csak egy nagy majomcsorda vagyunk, akik új játékot találtak. :) )
NEXUS6  
2005. jún. 07. 20:32 | galéria | válasz | #195
"írta John Stuar Mill 1948-ban"

Bocs: 1848-ban írta;)
NEXUS6  
2005. jún. 07. 20:30 | galéria | válasz | #194
A neuron jellegű hálózat jellemző a netre és az emberi informális kapcsolatok hálózatára egyaránt, talán ezért passzolnak olyan jól egymáshoz.
De sajnos nem hiszem, hogy bármi új dolgot is ki tudnék találni, legfeljebb csak nem ismerem azt aki már elöttem megtette.

"A kapitalizmus/demokrácia lehet, hogy nem a legjobb de még jobbat nem találtak ki" szokták mondani és még be is ijesztenek Sztálinnal, meg a Vörös Khmerekkel, hogy el is vegyék a kedvünket az ilyen dolgokon való gondolkodástól.

Ehhez képest pl egy idézet: "Be kell vallanom, hogy nem vagyok elragadtatva egy olyan életideáltól, melyben azok osztoznak, akik úgy gondolják, az emberi lények normális állapota a létfenntartásból fakadó küszködés; és hogy a taposás, a lökdösődés, a könyöklés és az állandóan egymás sarkában lihegés... az a sors, amire az emberiség leninkább vágyik...Aligha szükséges megjegyeznem, hogy a tőke és a népesség stacionárius körülményéből nem következik az ember előmenetelének stacionárius állapota. Ugyan annyi lehetőség lenne, mint bármikor máskor a szellemi kultúra, a moralitás és a társadalmi haladás minden formájára; hasonlóan tág tere nyílna az élet művelésének javulására, és sokkal nagyob lenne a valószínűsége annak is, hogy tovább javuljon" - írta John Stuar Mill 1948-ban, és nem valami Sztálinista "kommunizmusra" gondolt.

Az információs társadalomról is már vagy 20-30 éve irogatnak, szal van irodalom bőven.
NEXUS6  
2005. jún. 07. 20:06 | galéria | válasz | #193
Ezzel az egy, két mondattal tök jól kiemelted azokat a motívumokat, amelyek megkülönböztetik a hálózatos társadalmat a jelenlegitől.

Valószínűleg tényleg sokkal nonprofitabb lessz mint a mai (lásd lejjebb), és a kommunikációs rendszer átalakulás tényleg a legfontosabb lépésnek tűnik. A tömegkommunikáció, nagyszórású alacsony összetettségű információit, felváltja, a net célzott, személyes, és egyénre szabott komplexitású kommunikációja (
NEXUS6  
2005. jún. 07. 19:54 | galéria | válasz | #192
""Itt már nem kérdés a szabadság, és az egyenlőség, egyszerűen mindenki az aki lenni akar."

Milyen értelemben? De amúgy kissé túlzónak érzem ezt a kijelentést. :) "



Ha választani lehet hogy Isten legyél, vagy az aki valóban vagy, melyiket választanád?

Jelenleg ezerrel nyomatják a médián keresztül, hogy neked a legjobbnak, a csúcsnak, a (mega)sztárnak, az istennek kell lenned, egyszerűen nem érheted be kevesebbel!!!

Szóval az emberek szinte autómatikusan Istenre szavaznak, de aztán elgondolkodnak és azt mondják: illetve....;)

A média rendkívül erősen formálja világfelfogásunkat, nem azzal amit elmond, hanem azzal, hogy nem beszél arról hogy mindez máshogy is lehetne.
"A pénz egyenlő a hatalommal, a hatalom a szabadsággal." Talán ez az amitől az emberek úgy érzik, hogy kötelező 12 órát dolgozni, minden hülyeséget bevállani, csak hogy agyilag széthajtva beleülhessenek egy kicsivel jobb, gyorsabb kocsiba, vagy telefonálhassanak olyan funkciókkal felszerelt mobillal, amit soha nem fognak kihasználni?

Szal van ez az állandó hajtás, könyöklés; egymást tapossák az emberek az állásokért, közben egymásra licitálva nyomják le a saját munkabérüket, ami jó a multiknak. Aztán 12 órákat dolgoznak benn a munkahelyen csak hogy megtarthassák az állást(túlórapénzről ne is álmodj), ez pláne jó. És aztán az emerek a pénzüket mindenféle drága csecsebecsékre költik, amit szintén a multik gyártanak , ez meg már tényleg cúcs.

Miért van ez így?
Mert nem tudják hogy lehetne máshogy is.


És akkor legyünk konkrétabbak.
"A tudás hatalom!" -média közhely.
Persze azt nem teszik hozzá, hogy feltéve ha csak te vagy birtokában;)
A net a megismerés útja (az önmegismerésé is).
A neten ma már szinte bármilyen iformációt megtalálsz, bárkit elérhetsz. Ezzel aláásod azok hatalmát, akik az információ monopóliumukon keresztül uralkodnak rajtad. Akik régebben szabadon megteheték veled amit akarnak, te meg a szolgájukká váltál, ha máshogy nem olyan terméket vettél tőlük, aminél jobbat és olcsóbbat is megkaphattál volna.

A hierarchikus rendszerekben a tudásnak a hatalomnak (pénznek)csak a csúcson levők vannak birtokában. Egy hálózatos rendszerben a
a net minden információt elérhetővé tesz, csak tudd, hogy mit akarsz kérdezni. Ezt csak akkor tudod, ha tudod ki vagy.
Nincs információ monopólium, nincs klasszikus értelemben vett hatalom, ezért nincs klasszikus értelemben vett szabadság sem. De mire is használnád a szabadságodat, a hatalmadat, mikor pontosan az vagy aki lenni akarsz?
Mi akarnál lenni?

Kb így.
Randal  
2005. jún. 07. 13:45 | galéria | válasz | #191
Huhh.
Robko újabb hozzászólásánál hülyét kaptam.
Bakker, elmegyógyintézetben is van internet?
Ekkora szabadságot ne adjunk már az ilyeneknek.

dez  
2005. jún. 07. 03:20 | válasz | #190
"Itt már nem kérdés a szabadság, és az egyenlőség, egyszerűen mindenki az aki lenni akar."

Milyen értelemben? De amúgy kissé túlzónak érzem ezt a kijelentést. :)
dez  
2005. jún. 07. 03:14 | válasz | #189
(Utolsóhoz: itt a téridő-kontimuumban.)
dez  
2005. jún. 07. 03:11 | válasz | #188
"ERgo: Aki része a rendszernek (a rendszer szerint él) az "szabad""

Ez csak akkor igaz, ha a rendszer és az egyén érdekei (még amikről nem tud, az is) nem ütköznek. Mivel nem áll módunkban teljes valónkat a rendszer érdekei szerint átformálni.
dez  
2005. jún. 07. 03:03 | válasz | #187
Ha tudom, mi miért van, akkor nem csak báb vagyok. Ha tudom, mit akarok (van saját akaratom), és tudom hogyan, akkor legalábbis szabadabb vagyok, mint aki mindezeknek híján van.

Egy példa: előttem van egy akna-mező. Mikor tudok átmenni rajta, ha tudom, hol vannak az aknák, vagy ha nem tudom?

Relatív szabadság: naná, hogy csak relatív szabadság van. De itt a földi ökoszférában minden relatív. Sőt, az univerzumban is... :) De nem egészen mindegy, hogy a skála alján vagy tetején vagyunk.
LowEnd  
2005. jún. 06. 22:37 | válasz | #186
A szabadságról írt gondolatom lényege nem a "mindenki rab" gondolat volt, hanem az, hogy szabad csak az, aki nincs tudatában a rabságának, vagy elégedett a helyzetével.

Így a kínai nép (aki nagyjából elégedett) nem nevezhető a diktatórikus berendezkedés ellenére sem rabnak.

ERgo: Aki része a rendszernek (a rendszer szerint él) az "szabad", aki a határait feszegeti az falakba és rácsokba ütközik, és rabnak érzi magát.


Human41: ezek szerint az őserdőben élő parasztgazdák sokkal szabadabbak mint te vagy én,
Nem élnek ugyanis adók, munkahely, törvények fogságában.
(ott van persze mindehelyett a betegségek, izomszakasztó munka, iskolázatlanság... de hát, ők ebben nőttek fel, nem láttak soha mást, így nem érzik a súlyát.)
LowEnd  
2005. jún. 06. 22:30 | válasz | #185
Mi köze a náci atombombához? Öőőőő. Atomot nekik!!!!

Nexus: a neurális társadalom számomra újszerű gondolat. A sajátod? Mindenesetre a kialakulását nagyban elősegíti az információs forradalom.
Jelenleg azonban a szabadság fokának mindössze egyetlen lényeges dimenziója van (az egészségen és más evidenciákon kívül )

ez a PÉNZ.
(A lehetőségeid határa, a sikered mércéje, munkád célja, gyermekeid jövője, stb)
2005. jún. 06. 22:10 | válasz | #184
A természetes környezetben élő népek : pl Dél -Amerikai őserdőkben élő indiánok, afrikai őserdei törzsek szerintetek szabadok?
Az Európában,Amerikában élő egyéni parasztgazdák / farmerek szabadok?
szerintem nem. Mindenkinek dolgoznia kell az életbenmaradásért.
Az a szabad, akinek semmit sem kell csinálnia az életbenmaradásához. Tehát szerintem a dúsgazdag emberek,akiknek az égvilágon semmi dolguk nincs.

Egyenlőség? A történelem folyamán mindig voltak vezetők, akik valamiben különböztek az alattvalóiktól

Testvériség? A vezető réteg soha de soha nem tartja testvéreinek a dolgozó tömegeket...
2005. jún. 06. 22:04 | galéria | válasz | #183
Hmm...szép gondolatmenetek...de mi közük a náci atombombához? :)
NEXUS6  
2005. jún. 06. 21:47 | galéria | válasz | #182
Ja, a társadalom informálisan mindíg is így működött, az más kérdés, hogy megpróbálnak ráelőszakolni egy formális hierarchikus álarcot.

Este még a miniszerelnök is csak egy férj, egy apa, egy szomszéd (ezek informális szerepek)

Vagy, a lakóközösség szempontjából néha fontosabb, hogy mint mond a zöldséges Jóskabácsi, mint hogy mit hazudnak a tömegmédiában.
NEXUS6  
2005. jún. 06. 21:43 | galéria | válasz | #181
Hát igen, korlátok mindíg vannak, szerintem szabadság az hogy te választhatod meg a "börtönödet", de legalább is lehetőséged van olyat választani ami az identitásodnak legjobban megfelel.

Ilyen szempontból manapság senki nem szabad a Földön, hiszen pl a nagyhatalmú politikus meg nem mehet ki az utcára, nehogy megmerényeljék, ezt egy átlagember simán megteheti.

Egyenlőség semmilyen hierarchikus rendszerben nem lehet, mert a hierarchikus rendszerekben minden pozícióhoz hozzárendelődik a hatalmat jelző jog-osultságok. És csak esszerint mérik az embereket.

Egy nem hierarchikus (hálózatos) társadalom, nem csak egyetllen dimenzió szerint értékeli az embereket, hanem lehetőség van minden fontos szempontot figyelembe venni, a fontos szempontok összessége pedig az identitás maga.
A lényeg, hogy nem az a fontos hogy ki kinek parancsol, hanem hogy melyik identitás melyik másikkal tud együttműködni.
Vannak olyanok akik csak lokálisan képesek, csak olyanokkal, akik hozzájuk hasonló identitással rendelkeznek, és vannak csomópontok akik a távoli más identitás kupacokat kötik össze. Ez alakítja ki a hálózatos társadalom neuron hálozat jellegét.

Itt már nem kérdés a szabadság, és az egyenlőség, egyszerűen mindenki az aki lenni akar.
LowEnd  
2005. jún. 06. 21:40 | válasz | #180
Egyébként az eszmék (félreértelmezése / általánosítása) tényleg a legtöbb konfliktus létrejöttében központi helyen szerepelt.
LowEnd  
2005. jún. 06. 21:08 | válasz | #179
Szabadság:
Ez is egy nézőpont...
A szabadság inkább az, ha ismerem ezeket a tényezőket, és tudom őket kezelni, nem pedig a bábjuk vagyok
Mindig, egy csomó tényező bábja vagy, adót fizetsz, tiszteled a szüleidet, a főnöködnek engedelmeskedsz, nem mész át a piroson, nem versz engem orrba, mert ellentmondok neked és erősebb vagy. Ezek a döntési szabadsgod korlátai, ha belegondolsz.

Ha nem.... Akkor szívesen (automatikusan) teszed, és szabadnak érzed magad.

A szabadság számomra mindenképpen csak relatív viszonykategória. Aki azt hiszi hogy van abszolút szabadság annak a #176-on kívül figyelmébe ajánlanám, hogy a történelem folyamán a szabadság fogalma és mértéke folyamatosan változott. (ne higgyétek, hogy csak bővült.)

Példák:
- 500 éve él mindössze Európában a vallás szabad megválasztása mint szabadságjog gondolata
- Magyarországon 200 éve a nem nemesek munka - lakóhelyváltoztatásának korlátozása természetes volt
- A nők szabad választójoga svájcban 50 éve él
- 20 éve magyarországon büntették a munkanélküliséget, és a homoszexualitást.
.... sorolhatnám

A példák arra akarnak rávilágítani, hogy az adott társadalomban élő emberek aszerint érzik magukat szabadnak avagy "természettől fakadó" szabadságjogaikban korlátozottnak, hogy mit látnak a környezetükben, a hasonló emberek lehetőségeiben megvalósulónak.

Tehát még egyszer: szerintem az abszolút, társadalmi rendszertől, kortól, helytől, személytől független szabadság fogalma egy olyan gondolati csapda, aminek felismerése felett nagyon könnyű átsiklani, és kitűnő táptalaja a demagógiának.

Ha viszont a szabadság relatív....
(Hoppá, eszembe jutott még egy jó példa:
egy amerikai milliomoscsemete a te munkádat rabszolgamunkának érezné az ő végtelen szabadidejéhez / lehetőségeihez képest. Mindazonáltal szabad vagy, nemde? Továbbá mindketten képesek vagytok felismerni a titeket korlátozó tényezőket, nem igaz? Talán már érted, miért fest hamis képet a #178 első bekezdése)

...akkor könnyű belátni, milyen végtelen szabadságot nyújt az emberi butaság, vakság: a minket minden irányból körülvevő (törvényi, erkölcsi, szokásbeli, vallási, meggyőződésbeli) korlátok fel nem ismerése.
Én félek, hogy rab vagyok...
dez  
2005. jún. 06. 20:40 | válasz | #178
Hát, én nagyon nem hiszem, hogy a szabadság a minket befolyásoló erők, és a korlátaink nem ismerése lenne. Ezt inkább csak vakság, a szabadság halovány illúziója. A szabadság inkább az, ha ismerem ezeket a tényezőket, és tudom őket kezelni, nem pedig a bábjuk vagyok.

Egynlőség téma: van egy olyan mondás, hogy egyszer fenn, másszor lenn. És egy olyan is, hogy te vagy sorsod kovácsa. Ezek úgy jönnek ide, hogy bár rövid távon nem nagyon vagyunk egyenlőek (képességek, tudásszint, sőt egészségi állapot, stb.), hosszabb távon sokminden változhat. Persze általában nem csak úgy magától. És ugye nem egyik napról a másikra. (De persze mindíg lehet találni indokot a "miért nem"-re is. Na persze nem kell erőltetni olyasmit, ami nagyon nem megy.)

"hanem a maradandó dolgok, eszmék megalkotásának vágyára és képességére) sajnos csak kevesek kiváltsága / lehetősége / átka."

Az eszmék nem kis része maga volt a szellemi méreg az emberiség számára...
dez  
2005. jún. 06. 20:14 | válasz | #177
Semmi, semmi, csak időhiány, stb.
LowEnd  
2005. jún. 06. 17:18 | válasz | #176
NEXUS6Egyenlőség:
Szal én hiszek a szabadságban, a testvériségben, a felebarátiti szeretetben, de az egyenlőségben nem!


Megjegyzem: a "testvériség" fogalmával már a francia forradalom idején sem tudtak mit kezdeni
A szabadság meg egy nagyon szubjektív fogalom, ugye, (lécci-lécci, hadd legyek demagóg: "a szabadság felismert szükségszerűség" LOL szerintem pont fordítva, akkor vagy "szabad" (akkor hiszed magad annak), ha nem veszed észre a korlátaidat, a téged kívülről belülről kényszerítő erőket.

Az egyenlőség? Ebben nagyon egyetértünk.... egy kalap sz**. Az oroszlánok és a zebrák között sincs egyenlőség, és aki azt hiszi, hogy egyenlő a főnökével
,
de még a nők és férfiak közötti egyenlőség általános elve is csak parasztvakításnak jó. Nem vagyunk, nem leszünk soha egyenlőek. Csak a sírban, ahogy a Shakeseare is mondta.



"Pedig kreativitás, az is hogy csak úgy magadban csinálsz valamit, vagy csetelsz vagy akármi. Az ember egyszerűen nem tudja azt megcsinálni, hogy csak ül a sarokban, hacsak nem szokik rá a tömegkommunikációs kábszerekre."

Hehe, erről van egy elméletem
Háromféle ember van,
1. A herék, akik a "lex minimát" követve a lehető legkevesebbet tesznek, és lehető legtöbb erőforrást vonják el a társadalomtól. Közepesen haszontalanok, legfeljebb irigységet, és többre törekvést generálnak.
2. A hangyák, akik esznek, isznak, alszanak, gyereket csinálnak, nevelnek, mint a robotok, ők a társadalom alappilérei
3. A mongúzok, akik szerint a "járt utat a járatlanért el ne hagyj"-t követve még mindíg majomszarral dobálnánk egymást, egy banán fölött huzakodva. Rövid távon nincs hasznuk, a hosszú távú túlélésben értékesek
Hajrá hangyák!

Szóval a kreativitás (most ne a vasárnapi ebéd fűszerezésére gondolj, és ne a holnapra elfelejtős dolgokra, hanem a maradandó dolgok, eszmék megalkotásának vágyára és képességére) sajnos csak kevesek kiváltsága / lehetősége / átka.




Más:
Az USÁban fizettek azoknak a narkófüggő hölgyeknek, akik hajlandóak voltak sterilizáltatni magukat.
Érdekes módszer....

Mellesleg a poszthumusz osztott "Darwin díj" se rossz. Ismeritek?
2005. jún. 06. 14:35 | válasz | #175
"Megkülönböztetném a biológiai szintet, ahol szükséges olyan módszereket foganatosítani, ami biztosítja a minnél jobb genetikai állomány megtartását. Sajnos nem élünk a rendelkezésünkre álló eszközökkel sem. Mert már nem csak a sima sterilizálás áll rendelkezésünkre, hanem lehetőségünk van az utód genetikai állományának vizsgálatára és a súlyos genetikai betegségek kijavítására is."

Nem gondoltam volna, hogy pont te fogsz ilyet javasolni.
Egyébként ezzel vigyázni kell. Az addig még rendben lenne, hogy a hibákat mesterségesen javítjuk, de van pár komoly veszélye a dolognak:
- Nagy biztonsággal kell azonosítani, hogy mi egyértelműen betegség, és mi az aminek esetleg fontos pozitív hatása lehet.
- Ha egyszer elindul a dolog, nagy a valószínűsége, hogy nem csak betegségek gyógyítására fogják használni, hanem mindenki "tökéletes" gyereket akar majd. Ez nem biztos, hogy rossz, de megfelelő kontroll nélkül rendkívül veszélyes.
- Teljesen újra kell gondolni a biztosítási rendszert (mondjuk ezt amúgy is valószínűleg meg kell tenni). Ugyanis a biztosítás alapja a kockázat. Ha a kockázat bizonyossággá válik (mert pl. a géntérkép alapján becsülhetők a betegségekre való hajlamok), akkor a rendszer összeomlik.
- Aztán vannak még mindenféle etikai, jogi, és vallási kérdések.

Mivel a génkészlet romlása emberi léptékkel nagyon lassú folyamat (1000 éves nagyságrend), nem kell túlzottan aggódni miatta. Mire ez komoly problémává válna, már lehet, hogy nem is lesz biológiai testünk.
2005. jún. 06. 13:23 | válasz | #174
A genetikai selejt kikerülése és idovel kezelése éppen a faji és nemzeti keveredésben rejlik. A nemzetek tisztaságának megörzése és fajok keveredésének megakadályozása egyenessen növeli a genetikai korcsosodást, ha egy holland és egy indiai keveredik az csak jó a genetikának, egy nemzeten belül való megmaradás idovel olyan genetikai korcsosulást idéz elo mint pl. a rokonok közötti, vagyis telyessen ellentétes amit mondassz a biologia és a genetika törvényeivel.

A társadalom fejlodése három dologtól függ:

1.) a mobilitás az oszlyok között - itt arra gondolok, hogy ha valaki képes a társadalmi rétegekben mozogni, vagyis ha jól dolgozik akkor felfelé halad (pl. American Dream), ha rosszul akkor meg lefelé. Ez megvan gátolva az arisztokrata beálítottságú társadalmakban mert ott akármennyire is jól dolgozól nem engednek be és akármennyire is nulla vagy nem mész tönkre, mert örökölsz a papától stb.

2.) a folyamatosság - itt arra gondolok, hogy sohasem rugjunk fel semmit (és ez háborúkban lehetetlen), vagyis törvényeink némi változással tartsanak örökké, pénzügyi rendszerünk is stb...

3.) elkerülni a "societe de spectacle" vagyis a csoda és nagydobraverés társadalmát (és ez a mai világ legnagyobb baja - a mediák átka) - itt arra gondolok, hogy pl. ha lezuhan egy repülogép 50 áldozattal akkor azt 3 napon át 80x látod és hallod, azt meg, hogy naponta 4000 gyerek hal meg gyógyítható betegségekben (kb. 12 telyessen teletömott Boeing 747) azt csak akkor hallod ha utánna nézel (ehhez adhatod hozzá, hogy még legalább 30 B747-es felnott is meghal, éhen, betegségben stb. - sokan nyugaton is, sétálj végig reggel 6 órakkor Budapest foutcáin majd meglátod menni hajléktalan van).

Mondom ezt mind mint egy elkötelezett antiszocialista aki a szabadgazdaság elveit tartja a legjobbnak. Nem vagyok konzervatív, inkább liberális (angolszász értelemben - nem SZDSZ féle), és sokszor a kormány és az állami szabályzás (sok helyt túlszabályozva, sok helyt meg sehogy vagy alúlszabályozva a dolgok) a probléma, nem pedig a megoldás. Az emberek egy társadalomban szeretik elore tudni, hogy mire számíthatnak és az a rossz ha nem tudják, vagy még rosszabb ha hazudnak nekik és ez az ami a mai társadolom legnagyobb problémája. Nem tudjuk, hogy mit nem tudunk - rövid és egyszeru magyarázat.
pipaxy  
2005. jún. 06. 10:27 | válasz | #173
„Természetesen ez az erőmű sokkal bonyolultabb, mint a mai hőerőművek.
Ez feltétlenül magasabb költséget jelent. De ha a ma használatos erőművek üzemeltetési költségeibe beszámítanánk a környezet rehabilitációjának költségeit (amit ma nem teszünk) akkor már sokal kifizetődőbbnek tűnik ez az új rendszer.”

Ha belekalkulálnánk a rehabilitációt, akkor igen, kifizetődőbb lenne. Csak éppen 3x annyiba kerülne akkor az energia. Atomenergia esetén viszont tartani lehet a jelenlegi árakat, és nincs mit rehabilitálni!

Látom tartasz az atomhulladéktól, amit nem is csodálok, de hát lehet azt kezelni! Azt a kis mennyiséget, ami magas aktivitásúból keletkezik, le lehet szépen engedni egy hegy gyomrába! Eltelik néhány tízezer év és szépen semlegesítődik. Most kinek okoz gondot pl. egy sivatag közepén lévő hegyben felépített ilyen létesítmény? Kinek van félnivalója tőle?

Ahhoz hogy egy ország atomenergiát hasznosítson nem kell fejlesztésekbe kezdenie! Egyszerűen meg kell azt vásárolni, mint ahogy mi sem fejlesztettünk valami sokat, és mégis van atomerőművünk! Igaz, hogy orosz, de ez gond? Szerintem nem, a biztonságos fajtából való, a Paksi Atomerőmű a legbiztonságosabbak között van. Egy erőmű még kevés az atombombához, ahhoz kell egy reprocesszáló mű is. Valamint nem csak plutóniumbomba létezik, van ami U235-el működik. Ahhoz pedig egyetlen egy atomreaktor sem szükséges…

„De meg tudod mondani pl, hogy milyen biztonságosak a titkos É-Koreai, Izraeli, Indiai, Iráni vagy Orosz atomerőművek-reaktorok?
Kötve hiszem.”

Nos igen. Ha azok nem a jól bevált, kitapasztalt, hosszú idő alatt kitökéletesített típusok, akkor aggodalomra ad okot. És mit lehet tenni ez ellen? Erre nem tudom a választ, de én nem is ezekről a nemzetközi felügyelet alatt NEM álló reaktorokról írtam korábban.

„Az egészet tovább bonyolítja, hogy egyrészt az energia ára, nem kiszámíthatóan, az előállítási költség, vagy a rendelkezésre álló energia hordózó mennyiségéből számítható, hanem egy piaci érték, melyet a vevő és az eladó szubjektív helyzetítélete határoz meg jelentős részben.”

Na ezt nem mondanám. Tudjuk azt, hogy mennyiért húzzuk fel az erőművet, mekkora az élettartalma, az üzemanyagának kilogrammja mennyibe kerül, mennyibe kerül a fenntartása. Ebből ki lehet számolni, nem is túl nehezen, hogy mennyi az a minimális kiadott villamos energia ár, amennyinél az erőmű még gazdaságosan működik. Paks pl. 8,3 Ft/kWh környékén, legolcsóbban Magyarországon.

Az energia takarékosság hasznos dolog, kell is, de eredménye csupán az energia felhasználás növekedési ütemére lehet hatással. Egy nagyon hétköznapi példa: régen nem volt mikróm, megvettem, nem volt klímám se, azt is vettem, viszont a hűtőgépemet lecseréltem a legenergiatakarékosabbra, a világítással is így tettem. A villanyszámlám így csak 2-szer lett nagyobb…
NEXUS6  
2005. jún. 06. 09:47 | galéria | válasz | #172
Köszi, de miért kéne kiszállnod?

2005. jún. 06. 09:14 | galéria | válasz | #171
"Szerintem a szabadság azt jelenti, hogy olyan környezetben élsz, ami az ember biológiailag meghatározott pszichikai felépítésének a legjobban megfelel. "

"Egyenlőség:
Szal én hiszek a szabadságban, a testvériségben, a felebarátiti szeretetben, de az egyenlőségben nem!"

Hiszel a szabadságban, de nem hiszel az egyenlőségben. Jól teszed, hogy nem hiszel benne. Szinte csak apróság, hogy ahol nincsen egyenlőség - sehol sincsen - ott szabadság sincsen. Alá- és fölérendeltség van. Még akkor is, ha azt a világot amiben mi élünk, Szabad Világnak nevezik. Persze, felszabadított rabszolgák világa ez, csak elfelejtik hozzátenni.
dez  
2005. jún. 06. 01:48 | válasz | #170
Közben látom, te is válaszolgatsz. Akkor én ki is szállok, sok sikert...
dez  
2005. jún. 06. 01:47 | válasz | #169
Huh, nem akartam ehhez a témához hozzászólni, de nem bírom szó nélkül hagyni. Úgy gondolom, hogy az összes faktor közül kiragadsz néhányat, és csak abból vonod le a következtetéseket. (Kb. mint a másik topikban.) Én nem is próbálom előhozni az összes többi faktort, mert egy olyan összetett dolog, hogy egy regényt kellene írni, és még az is kevés lenne. Meg már Nexus is írt 1-2 dolgot. De azért:

"Egyre kisebb a motiváció a fejlődésre"

Milyen fejlődésre? Technikai? Talán azért, mert az eddigi technikai fejlődés önmagában nem hozta el a kánaánt... Sőt, több a káros, bénító stressz, mint valaha. Nem kis részben emiatt hullanak az emberek a civilizációs és egyéb újkeletű betegségektől. Mostmár ideje lenne pl. társadalmilag, és mentálisan is fejlődni, stb. És ne félj, lassan, de biztosan jön majd a motiváció erre is, arra is! (Környezeti problémák, részben ezzel összefüggő társadalmi problémák, stb.) Csak győzzük majd fejlődéssel...

"a genetikai állományunk a béka segge alatt."

Aha, csak nem kéne mindent szó szerint elhinni, amit a genetikusok mondanak, ők "természetesen" a saját fontosságukat akarják kiemelni, jobban is a kelleténél. (Bizonyos csoportokkal egyetemben.)

"Az erőforrásokat az ipari társadalmak olyan sebességgel aknázzák ki, hogy két három generációra előre tekintve sem tudjuk megmondani mi lesz a helyzet"

Na, és nincs motiváció a fejlődésre? Nagyon is van... (Fejlődés nem feltétlenül egyenlő egyre nagyobb fogyasztás.)

"Az említett fogalmak (háború, nacionalizmus, rasszizmus) bár az egyéneknek szörnyűek, összességében nagyon felgyorsítják a fejlődést"

Aha, de milyen fejlődést? Ez torz, egyoldalú fejlődést...

Ugyanakkor erősen rombolnak olyan pozitív társadalmi folyamatokat, amik csak hosszú, túlzott traumáktól mentes időszak alatt történnek meg.

"segíthetnek a genetikai selejt kigyomlálásában."

Na, már megint ez a "genetikai selejt kigyomlálása"... Kérlekszépen, a genetikai problémák jelentőségükben jóval kisebb, mint egyes csoportok (anyagi, presztizs, vagy épp [vágyott] hatalmi érdekből) beállítják.

Mellesleg a "genetikai selejt" (mint beteg gének, nem egyes személyek) magától is kigyomlálódik, csak lassabban, és természetesebben, nem egy csoport önkényes döntései révén.

Ja, még egy dolog: adott esetben a "genetikai selejt" (egy személy, akinek van valamilyen genetikai gyengesége) a társadalom és/vagy a környezete számára jóval hasznosabb tud lenni (pl. intelligensebb, stb.), mint a "genetikailag tiszta" (ha létezik ilyen egyátalán).

"A csupa "boldog ember" társadalma egy hulla."

Na az attól függ, mitől boldogok. Ha csak pl. egy drogtól, akkor valószínűleg igen. De az igazi boldogság nem ingyen adatik, hanem ha megdolgozik érte az ember, és ezzel összefüggésben, ha jól mennek a dolgok, stb. Ekkor nem hulla az a társadalom, éppen ellenkezőleg.

"Amíg nincs kényszer, nincs verseny, addig nincs haladás, nincs fejlődés."

Túl erős kényszer az embereket teszi hullává, és ha hullák az emberek, hulla az egész társadalom is.

És mi az, hogy "haladás"? Ide valami pártállami kényszerképzetet kell érteni?

Az emberiség innen továbbfejlődni (nem csak technikailag, hanem összességében) már csak közös akaratból tud. És nem valami idétlen, megosztó eszme hatására.

"Mára nem maradt más ellenfél, csak a Machiavelli féle "Humus homini lupus"."

Tévedés! De maradt még (legalább) egy: az emberi butaság (mint gyűjtőfogalom) - egyéni és társadalmi szinten egyaránt. Ez nyilván önmagában sem túl előnyös, de ráadásul mindenféle csoportok is igyekeznek a saját kis érdekeik szolgálatába állítani őket (ami persze kis léptékben intelligensnek tűnik, de nagy léptékben ugyanúgy butaság). Kiemelném, hogy pl. a szűklátókörűség is ide tartozik.

És ez a két dolog olyan, mint a tyúk és a tojás: vajon lustságból nem törekszem arra, hogy okosabb legyek - vagy azért hagyom eluralkodni a (szellemi) lustaságot, mert még azt sem tudom, miért is jó az nekem, ha okosabbá válok...?
NEXUS6  
2005. jún. 05. 23:59 | galéria | válasz | #168
Huh, én meg már megijedtem, hogy kapok megint egy lebaltázást, hogy valakinek már megint a lelkivilágába gázolok

-Szabadság, kreativitás:
Lehet, hogy azzal kellett volna kezdeni, hogy tisztázom én hogy értem ezeket a fogalmakat.
Szerintem a szabadság azt jelenti, hogy olyan környezetben élsz, ami az ember biológiailag meghatározott pszichikai felépítésének a legjobban megfelel. Ma már nagyjából tisztában vagyunk ezekkel a dolgokkal.
Tudjuk pl, hogy az ember közösségi lény, tudjuk, hogy milyen paraméterekkel rendelkező közösségben érzi jól magát.
Általában az általad is felsorolt 2 ponthoz hasonlóan szokták a szabadságot megfogalmazni.
De ha figyelembe vesszük, hogy az embernek nem csak kötelessége, hanem belső szükséglete is, hogy másokat figyelembe vegyen egy számára megfelelő közösségben, akkor lehet hogy szükségtelen ezt mint korlátot kiemelni.
Ilyen szempontból, nem feltétlenül igaz az sem, hogy az utóbbi több ezer évben folyamatos fejlődés volt, Római-birodalomtól, az USA-ig, mint ahogy te is említetted. Egyszerűen megfogalmazva egy olyan társadalom, ahol az emberek mint a güzük pörögnek, de szarul érzik magukat, az nem szabad.
Másrészt a kreativitás szintén egy szükséglet, és ha ezt egy hierarchikus rendszerben kell ezt kifejeznünk, akkor az politika, vagy gazdasági termelő formában nyilvánul meg.
Pedig kreativitás, az is hogy csak úgy magadban csinálsz valamit, vagy csetelsz vagy akármi. Az ember egyszerűen nem tudja azt megcsinálni, hogy csak ül a sarokban, hacsak nem szokik rá a tömegkommunikációs kábszerekre.

Egyenlőség:
Szal én hiszek a szabadságban, a testvériségben, a felebarátiti szeretetben, de az egyenlőségben nem!
Szerintem az emberek olyan társadalomban érzik magukat szabadnak, sőt egyenlőnek ahol a különbözéségüket sem mások, sem ők nem akarják eltakarni, megváltoztatni.
A tömegtársadalmak lényege, az hogy az embereket egyformává kell tenni ahhoz hogy a gyárakban kinyomatott tömegszart fogyasztani tudják.
A számítástechnika fejlődésével viszont már nincs arra szükség, hogy a fogyasztó uniformizált legyen, mert már lehetőség van arra, hogy a sok eltérő igényt is kielégítsék.

Ez szerintem egyfajta előre lépés lehet, ha majd végre az okosokban is tudatosul.

Szelekció, ökológia, evolúció:
Ez a szelekció jó kérdés az embernél. Megkülönböztetném a biológiai szintet, ahol szükséges olyan módszereket foganatosítani, ami biztosítja a minnél jobb genetikai állomány megtartását. Sajnos nem élünk a rendelkezésünkre álló eszközökkel sem. Mert már nem csak a sima sterilizálás áll rendelkezésünkre, hanem lehetőségünk van az utód genetikai állományának vizsgálatára és a súlyos genetikai betegségek kijavítására is.

Ettöl el kell különíteni a magasabb, társadalmi szintet, meg kell akadályozni, hogy csak azok juthassanak megfelelő orvosi ellátáshoz, akik meg is tudják fizetni, mert akkor az emberekkel előbb utóbb kipusztulnak a társadalomból azok fontos dolgok, amik az adott korban valamiért az alacsonyabb szintűekhez kötődik.
Ezen a magasabb társadalmi szinten viszont a társadalmunk már a biológiainál is sokkal rosszabb állapotban van. Kívánatos lenne, ha a társadalom rendszerét viszonylag sok változatos szervezetekbe rendeződő kisebb csoportok alkotnák, ha a családok minnél önállóbak és szuverénebbek lennének.
Ehhez képest a társadalom atomizált, és egyre inkább eltünnek a kicsi és középszintű vállakozások, szervezetek, és csak a multik és csatlósaik maradnak meg.

Egy példa_: az atomizált ember kiszolgáltatottságára, miközben a multik (munkaadók) a szabadkereskedelem elvei alapján, mint szellemek a házfalon járnak ki be az államok határain, eközben még az eu-n belül sincs egy nagy nemzetközi érdekvédelmi szervezet (szakszervezet). Így a multik pillanatokon belül kijátszák az államokat egymás ellen, és közben még az alacsonyabb munkabéreket is még lejjebb szorítják!
LowEnd  
2005. jún. 05. 22:44 | válasz | #167
Igaz, összemostam két fogalmat. Sorry

Valamiért mégis hasonlónak érzem NEMZETIszocializmus - harcos nacionalizmus
Emlékezz az olasz fasizmus vidám (kezdeti napjaira) nem ismerős?
2005. jún. 05. 22:04 | válasz | #166
A nacionalizmus nem nácizmus.
2005. jún. 05. 22:03 | válasz | #165
És mi van akkor, ha nincs is darwini evolúció??
Akkor tényleg semmi szükség a háborúkra..
2005. jún. 05. 22:03 | válasz | #164
Kivéve a kommunisták, meg a szocdemek, a zsidók, cigányok, homokosok és leszbikusok, szláv nemzetiségűek, értelmiségiek, stb.

Értelmiségieknél megoszlott az arány és ezeket a csoportokat nem lehet együtt se a társadalom többségének nevezni. Az a baj, hogy kevertél két fogalmat: a háborús elkötelezettséget és a békevágyat. A doni katasztrófa után mindenkinek elege lett a háborúból, 44 elejére a balkáni offenzíva reménye is szertefoszlott. Várhattuk az angolszászokat, de nem jöttek. Akarhattunk békét, de az se jött. Innentől egyszerű a kérés: németek vagy szovjetek. A lakosság nagy része a németek pártján volt, szövetségesek voltak ha nem is bajtársak, revízió, Monarchia feeling, stb. Szégyen - nem szégyen - ez volt. A kommunizmust már 19-ben megutálták, a propaganda sem feletkezett meg bemutatni a szovjet nyomort.
LowEnd  
2005. jún. 05. 22:00 | válasz | #163
Kancsal:
Viccnek szántad?
(az USAban levő idegengyűlölet, mifene, ha nem nacionalizmus (hadd legyek demagóg)... ott aztán nincs atomfegyver, hmm?)
2005. jún. 05. 20:56 | válasz | #162
az a lényeg hogy már nincsenek nácik és nem juthat ilyen fegyver a kezükbe
LowEnd  
2005. jún. 05. 20:07 | válasz | #161
Végre egy korrekt hozzászólás egy provokatív felvetésre!

Hadd helyezkedjek veled ellentétes álláspontra (csak a gondolattal való játék kedvéért):
NEXUS6: Ha az emberek szabadok akkor sokkal kreatívabbaká válnak, spontán módon sokkal hamarabb kitalálnak és létrehoznak olyan dolgokat, amik a túlélést biztosítják, és persze egy csomó olyan dolgot is, ami a hierarchikus elnyomó rendszerek mesterkélt racionalizmusába nem fér bele.

A történelem sajnos nem erre utal... Nézzük meg a Római birodalmat. Ott a rómaiak tökéletesen szabadok voltak, nagyon korrekt jograndszerük volt (lehetett volna LOL), és sikerült (a hódítások / megpróbálatatások időszakában) pezsgő kultúrájukat / társadalmukat egy kupac szemétté zülleszteni.
Persze nem kell ilyen messzire menni: az Amerikai Egyesült Államokat alapul véve láthatjuk, hogy válik a "szabadság hazája" élősködő rendőrállammá.
(Tudtad hogy pl USA egyik (ha nem "A") legnagyobb iparága a börtönipar és a kapcsolt beruházások?)

NEXUS6Még csak annyit fűznék hozzá, hogy szerintem egy dolog van ami az embert igazán passzívvá, improduktívvá, dekadenssé teszi. És ez az elnyomás, legyen az fasiszta, marxista-maoist, kapitalista, vagy akármilyen.
Nagyon szép gondolat... kissé azonban idealista. A szabadságot/elnyomást úgy kezeli ugyanis, mintha az az egyéntől/társadalomtól függetlenül elnyerhető / kikényszeríthető fogalmak lennének.
A helyzet a gyakorlatban ez:
"szabadság:
1. mindaz amit szuverenitásomnál fogva megtehetek
2. minden szabadságjog gyakorlása csak mások szabadságának korlátozásáig terjedhet."

"Elnyomás: a szabadság önkényes korlátozása az állam vagy más csoport érdekében"

Ha belegondolsz nem annyira sarkos fogalom az elnyomás...
Mi sem jellemzőbb annál, hogy Kinában "elnyomás van"... szerintünk... szerintük nincs... (70 akárhány százalék elégedett a rendszerrel)

Mi a szabadság?
az hogy drogot fogyaszthass? gyermekpornót nézhess? fasiszta eszméket valhass?
hmm...
Biztos lesznek olyanok, akik azt mondják, hogy ezzel az ő jogaikat tiprod két lábbal.

Nem hiszem hogy a kreativitás és a fejlődés ennyire nehezen körülirható fogalmaktól függene.

Én úgy látom, az szorgalmas, aki élvezi amit csinál vagy akit rávisz a szükség.

Tipikus példa még "mellettem" a jóléti társadalmak gazdasági csapdája:

Vagy vegyük először a szocializmust:
Ott aztán van szabadság! Mindenkinek megvan, ami az életéhez szükséges, munka, kaja, tanulási, lakhatási támogatás...
Mi az eredmény? a lustaság győzelme, munkahelyen lébecolók hada, a Lex minima uralma az aktivitás terén.

A jóléti társadalmakban meg tipikus folyamat: (pl Németország)
- adnak egy támogatást (pl a félfülűeknek)
- az emberek először örülnek, aztán természetesnek veszik
- A fészeműek is követelőznek
- a kassza túlterhelődik
- Két lehetőség: 1. Adók növelése (út a szocializmus felé) 2. támogatások elvétele...
Ha belegondolsz mindegyik a szabadság viszonylagos korlátozása.


NEXUS6"Az evolúcióban csak a legeősebb győzhet."
Ha olyan erős a szelekciós nyomás, hogy tényleg csak nagyon kevés túlélő lesz, az sodródást, a genetikai állomány leromlását okozza, végül pedig kipusztulást

Ez igaz. De az is igaz, ha nincs szelekció (a belső versenyt is kizárjuk) az ugyanúgy a genetikai állomány leromlását hozza magával.
Az emberiséget ma mi szelektálja?

A hülyéket és lustákat segélyekkel nyomják, amit a többiek nyögnek.

Ez olyan genetikai futóversenyt eredményez, mintha a 100 méteres síkfutás győztesének a hátára addig pakolnák a cementeszsákokat, míg kb. egyszerre érne be az összes versenyző.
Persze, az "okosok" hamar felismerik, hogy nem érdemes hajtani...

Egyébként jellemzően egyetértek veled.
A fasiszta, háborús, stb. példákat azért hoztam fel, hogy szemléltessem, hogy szerintem nagyon rossz irányba kezd kanyarodni az emberiség, mint a legtágabb értelemben vett értelmes életforma.
NEXUS6  
2005. jún. 05. 18:13 | galéria | válasz | #160
Az amit itt leírtál az a klasszikus szociál-darwinizmus összefoglalása.
Ez az az eszmeiség, ami megjelenik mind a fasizmusban, mind a marxizmusban és mind azok gondolkodásában, akik pl a kapitalista társadalom negatív hatásait, jónak de legalább is szükséges rossznak tekíntik.
Ez a pár mondat sajnos sok újat nem tartalmaz, mert a jelenlegi rendszer is egy olyan elnyomó rendszer, ami ezt az eszmeiséget tette magáévá, szóval ha kicsit burkoltabb formában, de azért ma is csak ez folyik a vízcsapból is, meg minden tömegmédiából. (lásd halivúdi akció kultormocsoktól kezdve, a hírek erőszakcentrikusságán keresztül, a buta vetélkedőkön keresztül, a reklámok hangvételéig -a legjobbra van szükséged, ez az ezt vedd meg!!!)
Tehát jól sikerült dekódolnod azt amivel a média a tudatalattidat bombázza, csak éppen hiába jöttél rá az információ jelentésére, nem ez a valóság igazsága.

A legtöbb ilyen XIX. XX. szd-i társadalom filozófia, az embert alapvetően egy tunya, lusta lénynek tekínti, aki ha kűlső ("ecolúciós/szelekciós") kényszer nem éri akkor csak belesűllyed a dekadencia mocsarába. Az emberiség megmentői pedig azok a hős emberek lesznek, akik felvállalják azt a terhet, hogy a náluk is dekadensebb, és improduktívabb embereket lemészárolják, majd pedig boldogan szaporodnak, amíg ki nem halnak.
Ezek a gondolatok sajnos az evolúció elméletének egy torz felfogásából származnak.
Ezek a torz gondolatok a következőkben foglalhatók össze:
"Az evolúcióban csak a legeősebb győzhet."
Az evolúcióban nem győz senki! Az evolúcióban csak egy dolog számít, hogy valami tud szaporodni, vagy nem.
Ha olyan erős a szelekciós nyomás, hogy tényleg csak nagyon kevés túlélő lesz, az sodródást, a genetikai állomány leromlását okozza, végül pedig kipusztulást

"Az evolóciós elmélet szerint, a fejlődést nem lehet megállítani, a stagnálás halál."
A XX. szd végére nyilvánvaló lett, hogy az élővilág nem azért különbözik lényegesen attól, mint amilyen több száz millió évvel ezelött volt, mert egy folyamatos fejlődésen ment át.
A különbség oka az egymást követő katasztrófák, tömeges kihalások voltak, melyeket viszonylag rövid időszakok követtek, amikor a megmaradt fajok változatossága hirtelen megnövekedett, a mutációk viszonylag könnyen találtak maguknak üres élettereket.
Ezt pedig a stázis állapotának a következő katasztrófáig tartó hosszabb időszaka követi, ahol megállni látszik az evolóció, mert a fajok teljesen elfoglalják az élettereket az erőforrásokat maximálisan kihasználják, a mutációkkal létrejövő a meglevő változatosságon túlmutató új fajok pedig nem tudnak a már foglalt életterekbe betörni.
Úgy tűnik az emberiség fejlődésének extenzív időszaka végetért. A Föld benépesült, most a stázis állapota következik.
Persze lehet a fejlődés eddigi útját meg a háborúkat erőltetni, csak akkor valószínűleg abba mindenki behal.

Még csak annyit fűznék hozzá, hogy szerintem egy dolog van ami az embert igazán passzívvá, improduktívvá, dekadenssé teszi. És ez az elnyomás, legyen az fasiszta, marxista-maoist, kapitalista, vagy akármilyen.
Ha az emberek szabadok akkor sokkal kreatívabbaká válnak, spontán módon sokkal hamarabb kitalálnak és létrehoznak olyan dolgokat, amik a túlélést biztosítják, és persze egy csomó olyan dolgot is, ami a hierarchikus elnyomó rendszerek mesterkélt racionalizmusába nem fér bele.
LowEnd  
2005. jún. 05. 16:38 | válasz | #159
Az embernek már nincs ragadozója.

Egyre kisebb a motiváció a fejlődésre, a genetikai állományunk a béka segge alatt.
Az erőforrásokat az ipari társadalmak olyan sebességgel aknázzák ki, hogy két három generációra előre tekintve sem tudjuk megmondani mi lesz a helyzet

Az említett fogalmak (háború, nacionalizmus, rasszizmus) bár az egyéneknek szörnyűek, összességében nagyon felgyorsítják a fejlődést, segíthetnek a genetikai selejt kigyomlálásában.

A csupa "boldog ember" társadalma egy hulla. Amíg nincs kényszer, nincs verseny, addig nincs haladás, nincs fejlődés.

Mára nem maradt más ellenfél, csak a Machiavelli féle "Humus homini lupus".

Lehet azzal érvelni, hogy a gazdasági verseny is egyfajta háború, ami az erősek és gyengék szétválasztására szolgálhat. Ez szerintem hamis kép. Nézzétek meg, nem a "sikeresek", az "ügyesek" (azaz a jó genetikai állománnyal rendelkezők) szaporodnak, ugyanis a siker egyik alapfeltétele ma az önzés, azaz hogy elsősorban a "sikerre" koncentrálj, és ne a szaporodásra.



Köpjetek le.....

LowEnd  
2005. jún. 05. 16:28 | válasz | #158
Leírom mire gondolok
LowEnd  
2005. jún. 05. 16:27 | válasz | #157
Szerintem a háború, a rasszizmus és a nacionalizmus jó.......
2005. jún. 05. 13:45 | válasz | #156
ez igaz, föleg ha zsidó lennél... kérlek ilyen baromságokat ne irjál, mert tökéletessen mindegy, hogy német (náci - a németek ellen semmi kifogásom), vagy szovjet golyó ment a fejedbe, mindkét megszállás egyformán megszállás, csak a szovjeteknél a kommunista magyaráruló nemember (magyar) polgárok nyertek valamit (valójában veszítettek, mert egy rendes országban megszállás nélkül valószinüleg többet is nyerhettek volna, persze valamivel több munkával) a többiek - a nép nagyon nagy töbsége meg ráfizetett, a náci megszállás allatt meg kb. ugyanez volt a helyzet, csak itt a nacionalista magyaráruló (magát nagy magyarnak nevező) emberek nyertek azáltal, hogy valami másodrangú hatalmat adtak a kezükbe, hogy a köznépet verjék (a zsidókat, cigányokat stb. meg sokszor meg is ölhették).

Sajnálom, hogy ma amikor a technológiai fejlődés esélyt adott az embereknek, hogy megismerjék egymást akár a világ másik feléről is, hogy amikor irástudók vagyunk mindannyian, amikor sokan diplomások, amikor több nyelvet beszélünk, amikor hozzáférhetünk az igazi demokraták és pozitív gondolkodású filozófusok műveihez, amikor egy globális világnak érezhessük magunkat... még mindég él és virul a nacionalzmus, a raszizmus és az emberek egymásközötti apró különbségével gerjesztett gyűlölet. Megkérnék itt mindenkit akinek olyan goldolkodása van, hogy akármi is ami repressziv jó, hogy nacionalista vagy rasszista érzelmeket éreznek magukban, hogy még mielőtt valamit mondanak, valakit esetleg megsértenek az életben olvassanak sokat, gondolkodjonak el mindenen, tegyék magukat azok helyébe akár egy pillanatra akik az áldozatok voltak, mert ha nem szeretnéd, hogy veled valaki rosszat csináljon akkor te se csinált mással, ne fogadd el, hogy az amit ősseink rosszul tettek a sájátod legyen, hanem itéld el ezeket a büntetteket, az emberek egymásra vannak utalva, egyesek szerint... mások szerint meg akkor vagyunk tényleg sikeressek ha másokat is figyelembe tartunk, John Nash azt mondta, hogy egy közösség akkor a legsikeressebb, ha sajátmagának is jót akar és másoknak is jót akar és mindenki érdekében dolgozik. John Nash ezt matematikailag is bebizonyította, hát tudjuk, hogy a matematika nem hazudik, akkor miért nem dolgozunk így, miért hiszünk az elmebeteg dogmákban amelyek már évszázadokon keresztül újra és újra lerombolják világunkat emberek millióinak életét megszüntetik vagy elviselhetetlené teszik. ÉBREDJÜNK FEL. A demokrácia nem a többség uralma, hanem a felek megegyezése és a törvények hatalma (és ez igazábbol csak akkor működik ha ezeket a törvényeket nem a töbség hozta hanem a megegyezés, és ha ezek a törvények megszakítás nélkül vannak alkalmazva, akár évtizedeken akár évszázadokon keresztül - módosítva ha kell, de sohasem kisemmizve)
2005. jún. 05. 09:23 | válasz | #155
"A német megszállás jobb volt mint a szovjet - amíg Horthy hatalmon volt."
Ööö, lehet másik törikönyvet olvastam, de német mgszállás alatt azt a részt szokás érteni, amikor a túl sokáig töketlenkedő Horthy kormányzó urat segberúgták, mert ki akart szállni a dicsőséges értelmetlen hülye háborúból, amivel tönkretette a hazája gazdaságát, és nem mellékesen jelentősen csökkentette a népességet.
NEXUS6  
2005. jún. 04. 23:05 | galéria | válasz | #154
Természetesen ez az erőmű sokkal bonyolultabb, mint a mai hőerőművek.
Ez feltétlenül magasabb költséget jelent. De ha a ma használatos erőművek üzemeltetési költségeibe beszámítanánk a környezet rehabilitációjának költségeit (amit ma nem teszünk) akkor már sokal kifizetődőbbnek tűnik ez az új rendszer.

Az atom esetében szép számokat lehet generálni, hogy ílyen bizonságosak meg olyan biztonságosak.
De meg tudod mondani pl, hogy milyen biztonságosak a titkos É-Koreai, Izraeli, Indiai, Iráni vagy Orosz atomerőművek-reaktorok?
Kötve hiszem.
Ráadásul fenntartom azt, hogy az az ország amelyik az atomenergia kifejlesztésére gondol, az mindíg (de legalább is az esetek többségében)nyitva hagyja a kiskaput az atomfegyverek elött, még ha ezt nyílvánosan nem is vallja be. Ez újjabb kockázati tényező.

Ráadásul ott van egy gyönyörű lap a pakliban, amit még senki nem látott, senki nem tudja milyen értékű. Ez pedig a sugárzó anyagok/hulladék kezelése.
Manapság még csak ide oda rakosgatjuk az atomhulladékot, mint egy olyan falatot a szánkban amit nem akarunk lenyelni.
De mi van ha ezt a falatot ne is tudjuk lenyelni?
Mennyi a hulladék kezelésének/feldolgozásának/hatástalanításának a teljes költsége?
Megtudja ezt valaki mondani?

Az egészet tovább bonyolítja, hogy egyrészt az energia ára, nem kiszámíthatóan, az előállítási költség, vagy a rendelkezésre álló energia hordózó mennyiségéből számítható, hanem egy piaci érték, melyet a vevő és az eladó szubjektív helyzetítélete határoz meg jelentős részben.
Másrészt egy adott dolog energia szükséglete is változhat. Pl manapság a számítógépek energia szükséglete legföljebb csak a hordozható gépeknél szempont.
De tegyük fel, mi lenne akkor ha a proci gyártókra közvetlenül rávernék azt a környezetszennyezési adót, ami a nagyobb energia szükséglet kompenzálására bevezetnének.
Az intel biztos a kardjába dőlne, aztán kihozna egy sokkal kisebb fogyasztású modellt, ha tudna.

A '70-es évek olajárrobanásához képest, a 80-as 90-es években jelentősen mérséklődött az olaj ára, ezáltal az a késztetés is hogy energia takarékos berendezéseket gyártsunk.

Szal csak azt akarom kihozni, hogy egy olyan világban ahol, a környezeti terhelést minden fajta energia árába sokkal objektívabban bekalkulálnák, illetve az energia takarékosságot is sokal komolyabban vennék ez a fajta erőmű talán sokkal kevésbé lenne utópisztikus, mint amilyennek manapság tűnik.
Zoley  
2005. jún. 04. 20:57 | válasz | #153
En szelsoseges? Te ilyenkor a tukorhoz beszelsz? Ugyanis en utalom mind a 2 bandat egyforman. De itt most te eroltetted a kisebbik rossz megallapitasat, az meg hosszu tavon ha tetszik, ha nem, a szovjet megszallas volt....
pipaxy  
2005. jún. 04. 19:39 | válasz | #152
Ügyesen ráakadtál erre a nullkibocsájtású erőműre.

Szép, szép, bámulatos a 80%-os elérhető hatásfok a víz-gőz körfolyamatot kijátszva.
Ám, jobban belegondolva nem egy egyszerű dolog ezt megvalósítani. Eddig oda tettek szenes erőművet általában ahol volt szén, a bánya mellé. Most ha nem akarunk nagy szállítási költségeket oda kell építeni az erőművet ahol szén is van, meg magnézium-szilikát. Az egyik pdf-ben (amit belinkeltél) lévő térképet nézegetve ez elég nehézkes, pl. Észak-Amerikában csak a tengerpartok mentén található jelentős mennyiségű MgO.
Sokat kell még ahhoz fejleszteni, hogy ipari méretű 80%-os hatásfokú, hosszú élettartalmú tüzelőanyag cellát gyártsanak. Meg aztán az egész rendszer valami nagyon bonyolult, azaz drága.
Ennél az erőműnél a magas hatásfok meg létszükséglet, ha valamennyire versenyképes akar maradni, ugyanis egy bánya elviszi az erőmű termelésének 10-20%-t a művelés módjától függően. Itt meg mindjárt két bánya van, azaz a nettó hatásfok alacsony.

Na most úgy tűnhet, mintha ellene lennék ennek az erőműtípusnak, de a tisztán látáshoz kedvéért ezeket le kellett írnom. A leírtak végett könnyen lehet, hogy a kiadott villamos-energia egységára nagyobb lesz, mint egy tenyésztő reaktoré. És ez ár a döntő.

Korábban ezt írtad: „Ráadásul 10X erőmű 10X akkora kockázat, hogy valami komoly baj történik.”

Ennek ellent kell mondjak. A reaktorok biztonságát jellemzi egy szám, mely azt fejezi ki, hogy évente hány leolvadási eset történhet. Természeteses mivel a világon összesen csak néhány ilyen eset történt, és a reaktorok száma sok száz, ez nagyon pici szám, sok nullás. Jelenleg a világon javarészt 2. generációs atomerőművek működnek, ha most 10x ennyit építenének azt mind a fejlettebb, 3. generációssal tennék, melynél ez a leolvadási valószínűség 10-szer, ha nem 100-szor kisebb. Azaz 10-szer több erőmű, mint most és mégis kisebb kockázat!

Balesetek mindig vannak, így az atomerőműben is. Ámde mennél több atomerőmű dolgozik a világon, annál több tapasztalatot is szerzünk működtetésük, építésük terén. Annál kisebb az esély, hogy újabb baleset történik.
NEXUS6  
2005. jún. 04. 18:15 | galéria | válasz | #151
"Mellesleg a lakosság nagyrészt a németek pártján állt..."

Kivéve a kommunisták, meg a szocdemek, a zsidók, cigányok, homokosok és leszbikusok, szláv nemzetiségűek, értelmiségiek, stb.

A lakosság jelentős része szerintem azt várta, hogy az angolszászok valahol a balkánon frontot nyitnak, vagy végre megemberelik magukat és lenyomják a "szuper katonai erőt" képviselő olaszokat és valahogy átjutnak hozzánk is.
De az angolszászok inkább a montekaszinóban szórakoztak, mert hát legyünk őszinték: soha nem voltak zsenik a szárazföldi hadviselésben.
2005. jún. 04. 18:06 | válasz | #150
A német megszállás jobb volt mint a szovjet - amíg Horthy hatalmon volt. Azután ők is kirabolták az országot. Mellesleg a lakosság nagyrészt a németek pártján állt, rettegtek a kommunizmustól.
NEXUS6  
2005. jún. 04. 18:01 | galéria | válasz | #149
Még a teroristák se tudnának mit csinálni a végtermékekkel (ez mostanában népszerű téma). Kíváncsi lennék mihez kezdenének, egy vödör homokkal, meg magnézium-karbonáttal?;))))))
NEXUS6  
2005. jún. 04. 17:52 | galéria | válasz | #148
A minap én is azon filóztam, hogy a mai erőművekkel "csak" az a gond, hogy olyan melléktermékeik vannak amikről több száz évig úgy gondolták, hogy a környezet szempontjából semlegesek, de valójában nem azok. Csak az utóbbi évtizedekben derült ki, hogy a CO2, meg a füstben levő kén és más nehézfémek milyen pusztítóak.

Aztán arra gondoltam, hogy bizonyos kőzetekben el lehetne nyeletni a CO2-t, így egy szilárd zárvány szerű kőzethez jutnánk, amit simán eláshatnánk.

Rákerestem az altavistával a CO2 meg karbotát reakciókra és ott ki is dobta ezt a találatot.

Szal tényleg ahhoz képest hogy valószínűleg tényleg megoldja majd 50-100 évre a problémáinkat (meg talán tovább is), meg ráadásul egy két éve már komoly munkák folynak ezzel kapcsolatban, egyáltalán nem hallani róla a sajtóban.

De hát a (tényektől) független újságírás már csak ilyen;)
Robko  
2005. jún. 04. 17:00 | válasz | #147
Szerintem elfogult vagy és szélsőséges
Csak a magadét mondod
Mindenesetre nem tudtál meggyőzni az ellenkezőjéről..
ddfg  
2005. jún. 04. 15:52 | válasz | #146
Remelem intelligensebb vagy annal, mint amennyit itt mutattal magadbol.
2005. jún. 04. 15:35 | válasz | #145
"zero emission coal plant"

Ez nagyon jól hangzik. Csak azt nem értem, hogy miért nem hallottam még róla. Ha ez így működik, ahogy le van írva, akkor a srácok megoldották az emberiség egyik legnagyobb problémáját. Kivételesen nem találtam az elgondolásban semmi hibát, bár egy halom kémiai folyamat is bejátszik, és ahhoz nem értek.
2005. jún. 04. 13:55 | válasz | #144
Nem mellékesen a németek megszállták Magyarországot.
NEXUS6  
2005. jún. 04. 13:46 | galéria | válasz | #143
Igen, csak éppen az oroszok a németek miatt jöttek be!

Na meg gondolom mi is csak védekezésképpen mentünk a Donhoz, ugye?
2005. jún. 04. 13:38 | válasz | #142
"Amíg a németek bent voltak a hazánkban ment a gazdaság és a magántulajdonba lévő üzletek…"
Frászt. 80 millió aranymárkával lógtak nekünk, amit soha egyik német állam se fizetett vissza. Kb. annyit érhet mai áron, mint az államadósság 3/4-e ...
Zoley  
2005. jún. 04. 13:26 | válasz | #141
Vegulis valoban. Szerinted melyik a kisebb rossz? Szegenye(bbe)n elni, vagy halaltaborokban meghalni miutan kenyszermunkaval ujaepitetted nekik europat?
Gondolkozz ember(?)!
Robko  
2005. jún. 04. 13:15 | válasz | #140
Amíg a németek bent voltak a hazánkban ment a gazdaság és a magántulajdonba lévő üzletek…
Oroszok bevonultak pénzünket tönkretették kulákokkányilvánitották az emberek millióit
Elvették az üzleteket, házakat, autókat „padlást söpörtek”
Szóval, ha tájékozódik az ember, akkor könnyen el tudja dönteni mi lett, volna kettő között a kisebb, rósz
INGSOC  
2005. jún. 04. 13:01 | válasz | #139
Én csak annyit mondok:Aki uralja a jelent, az uralja a multat is.
Zoley  
2005. jún. 04. 11:55 | válasz | #138
Mar bocs, de veled nincs minden rendben...
Hitler kozos europajaban csak nemeteknek volt hely ugyanis, szal a haboru vege utan mindenki a zsidok sorsara jutott volna szepen lassan....
A kapitalista ideologia helyett ugye naci ideologiat akartal irni? Merhogy az lett volna, nem kapitalista. Raadasul nekem nagyon ugy tunik, hogy nem a 40-es evekben megalmodott "egyseges" europa van most letrejovoben, hala az egnek! Azt meg gondolom vagod, hogy ha ok nyernek, akkor te meg sem szuletsz, mer a szuleid mar reg halottak lettek volna akkoriban....
Szal gondolkozz...
2005. jún. 04. 11:39 | válasz | #137
Jobb mint kabaré :)
Rég röhögtem ennyitt.
NEXUS6  
2005. jún. 04. 11:06 | galéria | válasz | #136
Azért az hogy az Amiknak '45-ben volt 2-3 bevethető atombombájuk, az nem azt jelenti, hogy attól kezdve mindkét hadszintéren a fronton bárkit széjjel tudtak atomozni.

Azt hogy egy nagyobb országot csak az atommal elpusztítsanak úgy 10 év múlva érték el, azt meg hogy a Világot is azt megint egy 10-es múlva.

A "szörnyű hidegháború" alatt viszont legalább nem volt háború európában és a nagyhatalmak azért jobbára inkább azon versenyeztek, hogy a fegyverkezési verseny mellett megmutassák, hogy a saját politikai rendszerük milyen jó és mennyivel demokratikusabb mint a másiké (még ha ez nem is volt igaz).

Ami az oroszoknál '56 meg '68 volt, az az amerikaiaknál Kuba, Chile, meg Grenada, egyik kutya másik eb, mindenesetre a náciknál azért százszor jobbak voltak.
yvorl  
2005. jún. 04. 10:36 | válasz | #135
a kozákok meg a kígyót vedlik..huh, tényleg fájdalmas olvasni téged. Hitler a megmentő, mi? Az biztos hogy nem üldözte volna a zsidókat békeidőben, mert addigra nem maradt volna egy sem. Amúgy honnan tudod mi lett volna és mi nem?
Robko  
2005. jún. 04. 09:54 | válasz | #134
Mi, az hogy atommal nem lehet hábotut nyerni, amikor már ezt a történelem bebizonyította, lásd „Hirosima Nagasaki” Japán kapitulálása császár megadta magát…
A Szovjet hordára ez be lett volna vetve hamarosan kapitulált, volna szovjettúnió.
Ez álltál nem lett volna normandiai partraszállás ahol megtizedelték maroknyi német csapatók
Szövetségeseket így sok emberéletben maradhatót volna…
És a világ kétharmada német és japán részre lett volna osztva.
Globalizálódott, mint most is folyamatban van….
Végűlis mit akart Hitler, egy Európát az uralig vagy is közös Európát, amiben benne volnának az összes ország, tudjuk még a franciáknál is nagy része németeket pozitívan, fogatták meg alakult a „Visi kormány”olaszoknál Mussolini szövetséges nálunk Horthy, stb. Ukaralynában felszabadítok voltak a németek a nők sírtak örömükben, kozákok segítették a németeket az utolsó pillanatig, hogy a vörösöket elsöpörjék a hazájukból…
Így nem lett volna szörnyű hidegháború, mivel hogy kapitalista ideológia uralta volna az egész világot… és az sem: a szovjetek ”békeidőben” üldözték a zsidókat gulákokba küldték az emberek millióit az 50 években, akik sokan meg is haltak…”békeidőben”
50 évvel később lássuk folyamatában, van az egységes eurapa amit, már a 40 es években meg akartak vallósitani.
Most is tudjuk, hogy igazán a nagyhatalmak irányítják a világot, és minden globalizálódik…
2005. jún. 04. 09:19 | válasz | #133
Nem tud valaki eladó atom- kézigránátot?
2005. jún. 03. 21:05 | galéria | válasz | #132
még szerencse, hogy én hurrápesszimista vagyok
NEXUS6  
2005. jún. 03. 20:33 | galéria | válasz | #131
Csak a hurráoptimisták hiszik, hogy mától kezdve csak és kizárólag űberfasza szakemberek fogják az atomerőműveket üzemeltetni.
Sajnos ilyen létesítményeket a gyenge technikai fegyelemmel rendelkező országokban is építenek.

Az hogy tudjuk, mitől robbant fel a csernobili erőmű nem azt jelenti, hogy most már soha többet nem fognak ilyet csinálni az emberek.
50 év alatt eddig 3-4 súlyos baleset, és rengeteg kisebb üzemzavar volt, 10X ennyi erőmű esetén ezek a számok is rendesen nőnének!
2005. jún. 03. 20:12 | galéria | válasz | #130
Mekkora ma a kockázat, hogy valami komoly baj történik?
NEXUS6  
2005. jún. 03. 19:25 | galéria | válasz | #129
És a hulladék az is csak diktatúrákban keletkezik?

Láttad a nagyfejű orosz csávót a parlament elött, az többek között a mi hulladékunktól lett ilyen!

Lehet hogy viszonylag kevés veszélyes anyag keletkezik, de ha az emberiség össz energiáját az atomból akarja biztosítani, akkor az is már 10X annyi. És ráadásul tízezer évig veszélyes marad és egyre csak gyűlik!

Ráadásul 10X erőmű 10X akkora kockázat, hogy valami komoly baj történik.
NEXUS6  
2005. jún. 03. 19:17 | galéria | válasz | #128
"Másfelől tüzérségi lövedékekkel és légibombákkal lehet a célterületre jutattni a vegyi anyagot."

Attól a szél még elfújhatja a célterületről, aztán a támadónak nem csak az ellenséggel kell számolnia, hanem közben a területet is mentesítenie kell. Szal arra marha jó, hogy a támadók addig be ne tegyék a lábukat a városba, amíg az utolsó ellenálót is el nem gázosították. Hát ez nem úgy néz ki mint ami növeli a támadók esélyeit a városi harcban.

"Ha az embereid és járműveid elhagyták a védelmi vonalakat, akkor már ki vannak téve az ellenséges tüzérségnek és a légierőnek"

Egészen addig amíg el nem érik a védelem második vonalát, és akkor viszont a támadóknak már nem csak a védőkkel hanem a saját vegyifegyvereikkel is meg kell kűzdeni;)
2005. jún. 03. 19:16 | válasz | #127
Az atomerőmű a legmegbízhatóbb erőmű. Minimális szennyezésel jár, feltéve ha a kezelőszemélyzet normális és távol esik az erőmű mindenféle diktatúrától.
2005. jún. 03. 19:10 | válasz | #126
" Magyarország nagyon meg lett bűntetve, de ha jobban belegondolunk akkor előtte meg mi voltunk igazságtalanok, mert az akkori határok között volt jócskán olyan föld is ami nem volt igazán magyar föld, talán ezért is büntettek meg bennünket annyira. Gondolkodjunk csak el rajta..."

De pl. mi lenne, ha megmaradtak volna az 1941-es határok? Nem lenne gyűlölködés...

A Kárpát-medence etnikai viszonyai rengeteget változtak, az Árpádok korában 80-90% volt a magyarság aránya. (1914-ben 55%) Lehet, hogy térképen szép nagyok a kisebbségek lakta peremvidékek, de ott kisebb is a népsűrűség.
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2005. jún. 03. 18:35 | galéria | válasz | #125
Egy körbe zárt városra hogy nyomatsz gázt, úgy hogy a másik oldalon a szél ne a saját csapatokra fújja?

Egyfelől a kémiai fegyverek bevetésénél a szélre való odafigyelés alapvető fontosságú (az első világháborúban ez elég kellemetlen lecke volt).
Másfelől tüzérségi lövedékekkel és légibombákkal lehet a célterületre jutattni a vegyi anyagot.

Van egy védelmi vonalad amit támadás ér, visszavonod a csapataidat a szennyezett terület mögé és szépen halomra lövöd az átjárót nyitó ellenséges műszakiakat.

Ha az embereid és járműveid elhagyták a védelmi vonalakat, akkor már ki vannak téve az ellenséges tüzérségnek és a légierőnek...
2005. jún. 03. 18:18 | válasz | #124
Hát nehéz is lenne emberségesen emberölő fegyvert gyártani...
2005. jún. 03. 17:54 | válasz | #123
Nem tudom, de nekem felül nem az IT szekció, hanem a Tudomány van kiírva.
2005. jún. 03. 17:54 | galéria | válasz | #122
Én a tudományos fórumban látom. :-)

Egyébként ne is próbáljatok kockázatmentes emberségesen ölő fegyvereket keresni...