Halált okozhattak Napóleon katonáinak gombjai
2005. május 23. 01:35, hétfő
Bármilyen furcsán hangzik, valószínűleg Bonaparte Napóleon 1812-es oroszországi vereségében szerepet játszottak katonáinak zubbonygombjai, illetve azok kémiai tulajdonságai is.

Hirdetés


Francia gránátosok
Azt már korábban is tudtuk, hogy a franciák vereségéhez nagyban hozzájárult a hideg orosz tél, azonban Penny LeCouteur - aki a témában már több könyvet is jelentetett meg - idén nyáron a Brit Kolumbia Egyetemen tartandó ChemED 2005 konferencia keretében kifejti elméletét a kémia által játszott szerepről. A kanadai kémikus és tudós szerint a hideg idő elporlasztotta a Grande Armée ónból készült gombjait, kitéve a katonákat a csontig hatoló hidegnek. Miután 1812-ben elfoglalta Moszkvát, Napóleon az év végére kénytelen volt kivonulni az országból, ami katonai tekintélyének és hatalmi pozíciójának elvesztésébe és két évvel később Elba szigeti száműzetésébe került.

Az oroszországi hadjárathoz Napóleon közel 600 000 főből álló hadsereget toborzott 1812 júniusában. Sándor cár haderejét Oroszország nyugati határaihoz összpontosította, fenyegetve az egykori lengyel területek feletti francia fennhatóságot. Végül Napóleon úgy döntött ő teszi meg az első lépést. A borogyinói csatában a Grande Armée legyőzte az oroszokat és 1812. szeptember 14-én elfoglalta Moszkvát.

A cár bosszúból felégette a várost, elpusztítva az élelmiszerkészleteket és a menedékeket a franciák elől. Heteken belül beállt a fagy, és a franciák kénytelenek voltak visszavonulni. December elejére Napóleon embereinek száma már tízezernél is alacsonyabb volt, állítja LeCouteur.

A Napóleon gombjai: 17 molekula, ami megváltoztatta a világtörténelmet című könyvében LeCouteur leírja egy boriszovi orosz beszámolóját, aki végigkísérte a napóleoni hadsereg visszavonulását. A leírás szerint a katonák kísértethordaként vonultak női palástokba, szőnyegdarabokba vagy égésnyomokkal tarkított nagykabátokba burkolózva. A kémikus LeCouteur - aki a vancouveri Capilano Főiskola művészeti és tudományos dékánja - meggyőződése, hogy az ón változékony természete áll a visszavonuló sereg furcsa öltözete mögött.


Az ón erős fém, ugyanakkor allotróp is, azaz egy másik formája is létezik, ha atomjai egy másik elrendezésben kapcsolódnak egymáshoz. A hétköznapi ón egy ezüstösen fehér fém, ami 13 Celsius-fok felett tömör és szilárd, azonban ennél alacsonyabb hőmérsékleten már egy másik formája dominál, ami szürke, sokkal kristályosabb és ezáltal hajlamos a porladásra.

A változás folyamata, azaz az atomok egymáshoz való kötődésének átrendeződése még igen alacsony hőmérsékleten is viszonylag lassan megy végbe, ezért nem észlelhető azonnal. Eleinte kis lyukak keletkeznek az ónon, majd szélei elkezdenek szétmállani. Valószínűleg ez történt a gombokkal is 1812 telén, ami kihűléshez vezetett a katonáknál, ami jóval kevésbé ellenállóvá tette őket egy sor betegséggel szemben, mint például a tífusz.

Ha nem is szándékosan, de Anglia is hozzájárulhatott a kudarchoz. A francia egyenruhákat ugyanis angol műhelyek gyártották, mivel ezek ekkoriban már teljesen iparosodtak és képesek voltak a tömeggyártásra, kikövezve a három évvel későbbi waterlooi végső csapás előtti utat.
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
2005. júl. 24. 20:58 | galéria | válasz | #47
"de ott valahogy nem sikerült meghamisítani a választásokat"

A választásoknak semmi köze nem volt az oroszok 45 utáni ittmaradásához. Azt hogy magyarország orosz megszállás alá fog kerülni, azt a nagyhatalmak döntötték el még 45 elött.
2005. júl. 24. 20:21 | galéria | válasz | #46
"Ha itt győzött volna 56, szerintem sokan követtek volna minket"

Az orosz hadsereggel szemben?
2005. júl. 24. 20:07 | galéria | válasz | #45
"No. Kádárék hívták őket, az igaz, de Hruscsov egészen okt. 30-ig feladta volna az országot. Aztán 31.-én döntöttek úgy, hogy mégsem"

És úgye mikor hívta vissza Kádár az oroszokat? Akkor mikor tudta Hruscsov szándékát.
2005. júl. 24. 20:04 | galéria | válasz | #44
"Ausztria. Ugyanis ott is voltak oroszok, de ott valahogy nem sikerült meghamisítani a választásokat, így még 1950 előtt kivonultak onnét"

Ausztriában csak oroszok voltak? Mert nálunk igen.
Casius  
2005. júl. 24. 18:47 | válasz | #43
a jó gombok sokat számítanak szerintem:-)
(ezt a baromságot mármint a cikk)
2005. máj. 27. 15:27 | válasz | #42
Ha itt győzött volna 56, szerintem sokan követtek volna minket: Csehszlovákia, Lengyelország..
Caro  
2005. máj. 26. 17:33 | válasz | #41
No. Kádárék hívták őket, az igaz, de Hruscsov egészen okt. 30-ig feladta volna az országot. Aztán 31.-én döntöttek úgy, hogy mégsem.
2005. máj. 25. 20:42 | válasz | #40
egy-két slukk joint csodákat tesz : )
2005. máj. 24. 21:23 | válasz | #39
Egyébként erről hogy tudott egy egész könyvet írni?
2005. máj. 24. 21:22 | válasz | #38
Az ón elég kellemetlen anyag tud lenni. Robert Scott sarkkutató és csapata azért maradt ott a Déli-sarkon, mert megszívták az ónnal. Amudsen megelőzte őket és Scotték a visszaúton a hátrahagyott raktárakban üresen találták a petróleumos dobozokat, így megfagytak. Ez azért történhetett, mert a dobozokat ónnal forrasztották és az alacsony hőmérsékleten porrá hullott szét a forrasztás. Milyen kis dolgokon múlik az életünk!
2005. máj. 24. 21:14 | válasz | #37
Jah. :)
2005. máj. 24. 20:58 | válasz | #36
2005. máj. 24. 20:54 | válasz | #35
Napóleon nem tudta ott tartani a seregét. Se kaja, se téli ruha, se téli szállás nem volt.
Ezért volt kénytelen kivonulni.
2005. máj. 24. 20:50 | válasz | #34
Vagy ott van Magyarország 1956:a ruszkik már majdnem feladták az országot, aztán az utolsó pillanatban mégis úgydöntöttek, hogy visszajönnek.

Bocsi, de Kádár elvtársék hívták vissza őket...
Ha idejében felakasztottak volna minden kommunistát, már lehet ott tartanánk, mint
Ausztria. Ugyanis ott is voltak oroszok, de ott valahogy nem sikerült meghamisítani a választásokat, így még 1950 előtt kivonultak onnét.
2005. máj. 24. 20:42 | válasz | #33
baromság. Ezt pont olyan mint az a patkány amelyiket mittudomén melyik francia múzeumban mutogatják, hogy az rágott el valami fontos telefonvonalat és amiatt alakult úgy az I.világháború ahogy : /
Caro  
2005. máj. 24. 16:34 | válasz | #32
Nem állítom azt, hogy kizárólag ez okozta Napóleon vereségét, mint ez a kémikus, de az biztos, hogy volt benne szerepe.
Sadist  
2005. máj. 24. 15:33 | galéria | válasz | #31
Néhány gomb miatt? Ugyan már... Ne mondja már nekem senki, hogy tényleg nem lehetett volna a ruházatot valami másféleképpen rögzíteni.
Caro  
2005. máj. 24. 12:50 | válasz | #30
:(
nem hiszitek el.
Pedig egy ilyen dolog miatt igenis fordulhat a háború. Nézd meg a II. Vh-t. Nagyon szép példák vannak. A németek puskacsöve nem bírta a ruszki telet. A ruszkiké jóval fejletlenebb volt, de az acélt nem spórolták ki, és az bírta. Egy ilyen már önmagában nagy előny. Vagy ha a németek beveszik Sztálingrádot:ott van rengeteg üzemanyag, lehet menni még keletebbre.
De egy másik példa(ez Napóleonos): Fulton először Napóleonnak akarta felajánlani a gőzhajóját, de Napóleon NEM HITTE EL(!), hogy egy fémvázas szerkezet fennmaradhat a vízen!
Vagy ott van Magyarország 1956:a ruszkik már majdnem feladták az országot, aztán az utolsó pillanatban mégis úgydöntöttek, hogy visszajönnek.
Sadist  
2005. máj. 24. 12:32 | galéria | válasz | #29
Ezt a baromságot :D Mikor megláttam a címet azt hittem, hogy valami ónmérgezésbe haltak bele (úgy tudom mérgező is). Pl. az ónedényben tárolt víz soha nem poshad meg, mert az ón kiöli belőle a baktériumokat és a mikrobákat.
Caro  
2005. máj. 24. 12:06 | válasz | #28
A történelem sokszor nagyon jelentéktelennek tűnő dolgok miatt lett olyan amilyen. A legapróbb részletek is számítanak.
Mice  
2005. máj. 24. 10:40 | válasz | #27
valszínű...:D
Mice  
2005. máj. 24. 10:36 | válasz | #26
ezexerint ha egy most általános iskolás csak 1 éve tanul történelmet s hall N.-ról, akkor náluk is gyenge a tanítás???

Nálatok amúgy nem tudom, hogy volt de mi már alsó osztályban megkaptuk a technika órákat és törit csak 5.-től...

Egy 7-8 évesnek mit akarsz te forradalomról magyarázni?
2005. máj. 24. 00:10 | válasz | #25
a Gombgyűjtőknek Biztos sokat érhet egy ilyen zubbonygomb.

Elég kevés maradhatott belőle.
2005. máj. 23. 23:53 | galéria | válasz | #24
Egyik sem.
Az ónpestis következtében szétmállottak a gombok, így nem fogták össze a ruhákat, ebből következőleg a ruhák még azt a minimális védelmet is csak alig-alig látták el, amit el kellett volna látniuk - bár ez a fogvacogtató hidegben, élelem, utánpótlás, és fedél nélkűl már elenyésző probléma.
Salty  
2005. máj. 23. 22:05 | válasz | #23
Én még mindig nem értem, most az ónból készült gombok melegítették az egyenruhát, vagy az ónpestis következtében az anyag bomlása ártott a szervezetnek?
2005. máj. 23. 20:05 | galéria | válasz | #22
Ónpestis

Az ónpestis legendájáért az α-ón és a β-ón a felelős. Egyik télen egy múzeumban egy kiállított óntárgyon kis folt keletkezett, mely átterjedt az egész felületre, majd a tárgy elporladt. Azok a tárgyak, melyek a "beteg" eszközzel valamilyen formában érintkeztek, vagy gey légtérben voltak vele, mindannyian erre a sorsra jutottak. A "betegséget" úgy tudták megállítani, hogy a még ép tárgyakat átvitték egy másik tárolóba, ahol melegebb volt, mivel a fehér ón magasabb hőmérsékleten stabil

Forrás: Kovács Eszter - A P-mező elemei

Az ón érdekessége, hogy kétféle szerkezetet is felvehet: az egyik fémes, a másik nemfémes. A fémes változat 13 oC fölött stabil; alacsonyabb hõmérsékleten gyémántszerkezetû, szürke porrá alakul át. Ha a port felmelegítik, újra ezüstszínû, fémes anyaggá változik. Az alacsony hõmérsékleten tárolt óntárgyakon az "ónpestis" jelei mutatkoznak – a fém felületén szürke foltok jelennek meg, s az anyag néha porrá omlik össze. Az átalakulás –50 oC körül a leggyorsabb. Az ónpestis "fertõzõ" – a "beteg" óndarab 13 oC alatt minden olyan óntárgyat elszennyez, amellyel közvetlenül érintkezik. Ez a nem mindennapi tulajdonság számos furcsa történet forrrása lett. Például 1867–68 nagyon kemény telén a szentpétervári vámházban tárolt óntömbök tavaszra szürke porhalmokká változtak. Az ónnal ötvözött ólom késlelteti az átalakulást. A fennmaradt régi óntárgyak rendszerint ólmot is tartalmaznak.
Forrás: Ne ónozz hidegen

Tehát maga a jelenség létezik - ónpestisnek nevezik. A vereséghez nagyon-nagyon keveset játszott hozzá (a kémikus úr egy kicsit túloz az óngombok szétmállásának jelentőségét illetően), inkább a tényleg Laci73 által emlegetett okok játszhattak közre.

A cím (Halált okozhattak Napóleon katonáinak gombjai) egy kissé bulvárszerű, de hát fel kell valahogy hívni az olvasó figyelmét...

Ma2ska  
2005. máj. 23. 19:29 | válasz | #21
Majd megkérdezem aki ért hozzá, de ez elég vadul hangzik..
2005. máj. 23. 18:33 | válasz | #20
Bar ez a gomb dolog annyira nem lehetett meghatarozo. Hisz egyeb modokon is lehet rogziteni a ruhazatot. Valoszinu a standard ruhazat alapbol is keves volt az orosz telhez, azert kellett a sok bugyola.
2005. máj. 23. 18:32 | válasz | #19
Ha lett volna gombjuk, gond nelkul vettek volna a telet, es gyoznek. :)
vegesm  
2005. máj. 23. 18:05 | válasz | #18
azért fáztak meg, mert nem volt gombuk, ezt elfelejtetted:)))
dez  
2005. máj. 23. 17:49 | válasz | #17
Tudod hogy van ez... A kémikus úr kicsit szakbarbár (nem ismeri a történelmet, csak a kémiát).
Laci73  
2005. máj. 23. 16:46 | galéria | válasz | #16
Javítás: a 2. után 3. jön :)
Laci73  
2005. máj. 23. 16:45 | galéria | válasz | #15
Napóleon veresége több oknak tudható be, amelyek között a cikkben említett - amúgy érdekes - feltevés legfeljebb tizedrangú szerepet kaphatott. Vegyük sorra a legfőbb okokat:

1. Napóleon tévedése. Az amúgy zseniális stratéga Bonaparte alaposan túlbecsülte saját serege erejét, és igencsak lebecsülte az Orosz Birodalmat. Terve szerint 600 ezer katonája (ebből 160 ezer fő volt francia, zömében németajkú emberek alkották) Moszkva elfoglalásával térdre kényszerítette volna utolsó kontinentális ellenfelét (Anglia, helyesebben a Brit Birodalom a tengeren át bevehetetlennek bizonyult) Napóleon nem hitt a földrajznak. Egy olyan hatalmas kiterjedésű terület mint Oroszország ha katonailag le is győzhető (az orosz nem ijedős nép!) megtartani, megszállni hosszú távon nem lehet.

2. Kutuzov és Sándor cár csele. Amikor Npóleon Moszkva előtt állt, Borogyínónál egy látszólag győzelmes csatával szenvedett vereséget. A rendkívül kemény csata (8 óra alatt 80-90 ezer halott) végén az oroszok vonultak vissza ugyan, de pontosan tudták: a franciák a nagy távolság miatt nem tudják pótolni veszteségeiket, ráadásul felégették a környező falvakat és magát Moszkvát is. Napóleon egy üres, égő városba vonult be. Úgy gondolta diadala teljes. Követet menesztett Pétervárra Sándor cárhoz, hogy az orosz megadásról tárgyaljanak. Ám Sándor tudta mit kell lépnie: húzni az időt. Már szeptember vége felé járt az év, a csalóka és forró orosz nyarat tudnivaló hogy rövid, esős ősz követi. Október végén pedig már jön a nagybetűs orosz tél.

2. A tél és az élelemhiány. Mikor bejöttek az első fagyok - október elején már igen hűvös van arrafelé - Napóleon későn eszmélt. Azonnal parancsot adott az indulásra, ám a sáros utakon nem lehetett gyakran még tapodtat sem haladni, ráadásul az élelmet szállító társzekerek is elakadtak a hosszú-hosszú és járhatatlan utánpótlási vonalakon. Élelem sehol nem volt, ráadásul a muzsikok (orosz parasztok) és az orosz katonák kisebb csoportokban rajta-rajtaütöttek Napóleon egyre ziláltabb, demoralizált és az utakon mnindinkább szétszakadó seregén. Amikor a hó lehullt, már nem is fényes sereg volt, hanem gyülevész, nyomorult szerencsétlenek hordája, akik már azt sem tudták hazajutnak-e még.

A hatszázezer katonából alig hatvanezer jutott haza élve.
2005. máj. 23. 14:53 | válasz | #14
pffffff balek....
az elötted iro arra utalt hogy a gombos sztory-t mesélték már neki, és az valobn köthetö Napoleonhoz...
de igaz van zrasf-nak: "Tanits mester!"
2005. máj. 23. 13:13 | válasz | #13
Élljen a tömegtermelés!
Kazak  
2005. máj. 23. 12:29 | válasz | #12
Ugye-ugye, a tömegtermelés! Kiváncsi vagyok mi fog történni, ha majd az amerikai hadsereg is Kínából szerzi be a felszerelést. :)
Zrasf  
2005. máj. 23. 11:22 | válasz | #11
Elolvastad elötte a cikket ?
Taníts mester!
Sisak  
2005. máj. 23. 11:17 | válasz | #10
Szerintem erdekes a tema, aki fujjog az meg muveletlen tusko.
2005. máj. 23. 11:08 | válasz | #9
Na és? Hányszor fordul elő, hogy egy ország susmusban a háttérben "ellensége" háttérországából vásáról fegyvereket? :)
2005. máj. 23. 10:57 | válasz | #8
Miert ne lehetne igaz ?
Volt mar pelda hasonlora. Epp nem jut eszembe konkretan ki volt, azt hiszem Nagy Sandor. A hadseregeben pestis tort ki, ezert kellett beszuntetni az offenzivat. A furcsa dolog az volt, hogy csak a kozkatonak betegedtek meg, a tisztek kozul pedig senki sem. Senki nem ertette, miert, csak kesobb derult ki: A kozkatonak fakupakbol ittak, a tisztek pedig ezustkupabol. Az ezust mar ilyen kis mennyisegben (ami az ivas miatt bekerult) is antibakterialis hatasu. Ez mentette meg a tiszteket.

Szerintem ezek tok erdekes dolgok.
2005. máj. 23. 10:40 | galéria | válasz | #7
Anglia??? Tudtommal Napóleon nem igazán kereskedett az angolokkal... sőt ezt szövetségeseinek is megtiltotta
2005. máj. 23. 10:33 | válasz | #6
Ekkora tömény ökörségeknek azért nem kellene teret engedni az sg-n, mert még lesz aki elhiszi.

"Napóleon gombjai: 17 molekula, ami megváltoztatta a világtörténelmet"
Hahahahha! Mennyire unatkozhat az az ember akinek van ideje ilyen marhaságokon töprengeni???:))))

2005. máj. 23. 10:00 | válasz | #5
Ezek szerint az angol ipar intézte el Napóleont...
2005. máj. 23. 09:10 | galéria | válasz | #4
ezt a marhaságot...
Bobber  
2005. máj. 23. 07:55 | galéria | válasz | #3
uristen ezt te se gondlotad komolyan ugye?
Sephi  
2005. máj. 23. 07:39 | galéria | válasz | #2
Napoleonrol? En sokkalta regebrol tudok rola. Eleg gyenge a tanitas feletek. Meg erdekes leckeket adnak fel Technika oran. Ezt nem Torin kene?
2005. máj. 23. 06:47 | galéria | válasz | #1
Nekem még ált. isk.-ben mesélt erről a Technika tanárom. Kb.: 2-3 éve.