Magyarázat a Mars jégsapkáinak rejtélyére
2005. május 17. 01:15, kedd
Egy régi kérdésre adták meg a választ a NASA tudósai, ami egyben a víz nyomaira is utalhat a Mars egyenlítői területein.

Ha az új elmélet valóban helyt álló, az nagy könnyebbséget jelentene az emberi Mars-kutatás számára. A nagy kérdés a vörös bolygó sarkvidékeivel kapcsolatos. Az északi-sark nem nevezhető szokatlannak, jókora, nagyjából egy Grönland méretű jégsapka borítja, ami elsődlegesen vízjégből áll. A déli-sark azonban már egy elég különös jószág, ahogy azt a Nature-ben publikált tanulmány szerzője Jeffrey Barnes, az Oregon Állami Egyetem légkörtudós professzora mondta. Ott a jégsapka főként szárazjégből, azaz szén-dioxidból áll, ami a Mars légkörének is a fő összetevője. Ez a jégsapka jóval kisebb, északi párjának körülbelül a tizede és a sark egyik oldalán helyezkedik el. A sark másik oldala egy jóval nagyobb területet rejt, az úgynevezett rejtélyes területet, amit csak télen borít jég, albedója, azaz fényvisszaverési tulajdonsága alacsony.

Eddig senki sem tudta megmagyarázni ezt a sajátságos jégeloszlást. A tudósok az új elmélet kidolgozásához a Mars Global Surveyor felvételeit, hőmérsékleti információkat és éghajlati modelleket használtak fel. A különbségre adott válasz elég egyszerűen hangzik, a déli félteke hidegebb és viharosabb, mint az északi.

Klikk ide!
A déli, szén-dioxidból álló jégsapka mennyisége folyamatosan csökken

A déli-sark állandó jégsapkája a nyugati félgömbön fekszik, ami a marsi telek alkalmával elég viharos és rengeteg, hó formájában lehulló szén-dioxid-részecskét kap, így egy jelentős utánpótlással rendelkező látható jégsapka képződik. A keleti félgömb viszonylag melegebb és alig alakulnak ki rajta viharok. A tudósok szerint itt a hóesés helyett mivel a talaj hideg, viszont a légkör viszonylag meleg, a szén-dioxid a talajon sűrűsödik össze jégtáblát alkotva. Ez a becslések szerint egy méter mély lehet és olyannyira tiszta, hogy látható az alatta húzódó talaj, ezért fekete jégnek nevezik.

A szárazjégnek sokkal alacsonyabb hőmérsékletre, megközelítőleg -125 Celsius-fokra van szüksége, mint az északi-sark vízjegének. A tudósok a hatalmas éghajlatbeli különbségeket a déli féltekén található két hatalmas kráternek tulajdonítják. A két kráter olyan szeleket kelt, ami egy alacsony nyomású területet alakított ki a déli-sark állandó jégsapkája felett, magyarázta a tanulmány társszerzője, Anthony Colaprete, az Ames Kutatóközpont űrtudósa. Akárcsak a Földön az alacsony nyomású időjárási rendszerek a Marson is a hideg, viharos időjáráshoz és a hóhoz köthetők. "A Marson a kráterek fenntartják az alacsony nyomású rendszert, ami uralja és egyhelyben tartja a déli-sark jégsapkáját" - mondta Colaprete.


Az üvegházhatás kialakulása drasztikus klímaváltozást és felmelegedést jelent

Ezzel együtt a mérések tanúsága szerint a szén-dioxid-jégsapka kezd erodálódni, így a bolygón globális éghajlatváltozás következhet be. Barnes szerint a déli-sark jégsapkájának eltűnése hatalmas változásokat hozhat a Mars éghajlatában. A kutatók szerint a bolygó jégsapkái nem lehetnek túl régiek, mivel nem fedezhetők fel rajtuk kráterek. Az elméletek szerint az éghajlat zordra változását a bolygó pályájának és tengelye dőlésszögének megváltozása okozta.

"A tudósok szerint a földi jégkorszakot bolygónk tengely dőlésszögében és pályájában bekövetkezett enyhe változás váltotta ki több tíz-, százezer év lefogása alatt" - mondta Barnes. "A Mars hasonló, ám jóval nagyobb mérvű változásokon ment át. A Föld körülbelül 23 fokkal dől el, míg a Mars jelenleg 25 fokkal. Azonban volt idő, amikor a Mars 60 fokkal is megdőlt, de volt, amikor nullával. Keringési sémája is drámaian megváltozott, aminek óriási kihatása lehetett a hőmérsékletre, az éghajlatra és a jégsapkákra."

Ezekben az ingadozó időszakokban a Mars jégsapkájának pereme valószínűleg elérte az egyenlítő közeli területeket is, illetve volt amikor az állandó sarkvidéki jég teljesen elolvadt. Ha a tudósoknak sikerül többet megtudniuk a jég kialakulásáról és elolvadásáról a bolygón, akkor talán az egyenlítőhöz közel is bukkanhatunk vízkészletekre, ahol jóval könnyebb az űrhajók leszállása, mint a félelmetes sarkvidékeken.
Kapcsolódó linkek
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
2007. máj. 27. 02:36 | válasz | #30
Ime,egy feltételezett vizfolyás 2001 - 2005 közötti időben.

http://www.msss.com/mars_images/moc/2006/12/06/gullies/sirenum_crater/index.html
.
2007. máj. 27. 02:31 | válasz | #29
http://www.msss.com/msss_images/index.html
2007. máj. 27. 02:30 | válasz | #28
A Mars tanulmányozása fényképeken :

http://www.msss.com/msss_images/index.html
.
2007. máj. 27. 01:32 | válasz | #27
Itt egy lnk,mely szerin 3,6 milliárd évvelezlőtt a napszél "elfujta" a Mars atmoszfërajat,a benne levo vizparaval egyutt.
Mostanra viznek nyoma sics,tisztan szëndioxid talalhato.

http://www.esa.int/SPECIALS/Mars_Express/SEM75BADFZD_0.html
.
2007. máj. 27. 01:20 | válasz | #26
Viz jelenléte ?
Kivételes esetben,ha egy nagyobb jégmeteor becsapódott valaha.
Az ütközés okozta felhevülésben a vijég elolvadt,részben elpárolgott,de ott helyben a mélybe szivárgott,igy nyoma sem maradt.
A "MOC" kutatások rengeteg fénykép-felvételén csupán egy esetben állitották a tudósok,hogy viz által létrehozott mederszerű képződményt véltek látni.
A képet figyelmeseben nézve,mégiscsak a kráter peremén kezdődő kőomlás gratját láttam,a legördülő kövek által létehozott csatornát és végül a kráter mélyében a felhlmozott kőtörmeléket,lejjebb pedig sik tájat,homok-dünékkel.
Tehát tipikus sivatagi erózió,a naponkénti lehülés és felmelegedés okozta dilatációs repedezések,felaprózódások.
Sajnos,a NASA egyes tudósai a pénz fogytán,kegyes csalással,a kassza felnyitása végett reménytkeltő állitáskat engetek meg maguknak.
2007. máj. 26. 13:16 | galéria | válasz | #25
Badarság?

Ehhez képest már tucatnyi tuti mérés igazolja a vízjég jelenlétét, sőt, nagy tömegű j.létét.
2007. máj. 26. 02:25 | válasz | #24
#"A szárazjégnek sokkal alacsonyabb hőmérsékletre, megközelítőleg -125 Celsius-fokra van szüksége, mint az északi-sark vízjegének"
**********************************************************************
Vizjég a Marson ???

Badarság.

Kizárólag kristályos CO2 létezik.

A Mars egy óriási,hideg szahara.Semmiféle vizi erózió nyomai nem láthatók.Kizárólag kőomlások garatjai,csatornái és kőhalmai láthatók a kráterek meredek oldalain.
Valamint homok-dünék,porhalmok,futóhomok vándorló "barkán"-jai.
Caro  
2005. máj. 21. 21:08 | válasz | #23
Jó, de ez földi légnyomásra vonatkozik.
LowEnd  
2005. máj. 21. 19:08 | válasz | #22
mondjuk a -125 százhuszonötös számrendszerben megközelítőleg egyenlő -78-al....
LowEnd  
2005. máj. 21. 19:06 | válasz | #21
"A szárazjégnek sokkal alacsonyabb hőmérsékletre, megközelítőleg -125 Celsius-fokra van szüksége, mint az északi-sark vízjegének"

Csak ezért....
Caro  
2005. máj. 20. 01:17 | válasz | #20
-78, de a Marson elég hideg van :)
LowEnd  
2005. máj. 19. 21:37 | válasz | #19
a széndioxid nem minusz 80 fok környékén szublimál? (lehet rosszul emléxm)
Caro  
2005. máj. 19. 20:58 | válasz | #18
Nem tudom, mit paráznak, nem kéne sok atomot nyomatni bele, hogy felolvasszák azt a jeget. Van itt a Földön elég. 100 évig sugárfertőzés, de az még mindig kevesebb idő.
gz8  
2005. máj. 19. 18:23 | galéria | válasz | #17
A felső két kép erőteljesen emlékeztet egy-egy adag csokifagyira, bár lehet, hogy pont a szén-dioxiddal hűtött verzióról készültek.
2005. máj. 18. 23:33 | galéria | válasz | #16
A hőmérséklet lehet h. oké, de űrruha nélkül meghalsz a nyomáskülönbség miatt.
eke  
2005. máj. 18. 20:39 | válasz | #15
Na, ezekkel már szép kontrasztos képet kapsz....
Bár azé az én Zeiss orthóim se rosszak...mind az óbor. Én most tájékozdóm a Yolo távcsőről. Majd, egyszer talán összehozok egyet(152/1545 Berente Béla által csiszolt tükörrel, saját gyártmányú Newton)
Cat  
2005. máj. 18. 01:44 | galéria | válasz | #14
látom nemérted
ha kiszabadul a jégsapkából a széndioxid, az a Mars nagyarányú felmelegedését idézi elő, azaz ŰRRUHA NÉLKÜL, egy légzőpalackkal ki lehet majd menni a felszínére - ugyanugy mint pl. most a buvárok.
2005. máj. 17. 19:48 | galéria | válasz | #13
A mars kb. október 10-től már látható az égbolton, észak-kelet felé.
2005. máj. 17. 19:43 | galéria | válasz | #12
eke: Van egy 10 illetve egy 20 mm-es barium, egy 7,5 mm-es Plössl és egy synta gold line (wide angle) 6 mm-es okulárom. Ezeket használom meg van egy barlow kétszerezőm.
Esrohnoil: szombat 22:00, virgo csillagkép, koordináták: RA 12:36 01 DEC -2d 16 23, kel 15 óra 31 perckor nyugszik 03 óra 20 perckor, fényessége -2,2 magnitudó, de ennél sokkal egyszerűbben: kimész az udvarra dél-délkelet fele fordulsz,felnézel az égre és a holdtól nem messze van egy marha fényes csillag, na az a jupiter. Nagyon fényes és nagy úgyhogy könnyen befogod azonosítani. A koordinátákat egy progi segítségével adtam meg nem én vagyok ilyen agytröszt, de annélkül is nagyon könnyen rájössz melyik. A szaturnusz is látható de már lenn lesz a nyugati horizont fele, és nem ilyen fényes és nagy úgyhogy azt nehezebb megkülönböztetni egy csillagtól. Remélem megtalálod, kellemes nézelődést.
vegesm  
2005. máj. 17. 19:14 | válasz | #11
egyébként elmagyarázná valaki, mit jelent, hogy 0 fokkal dőlt meg?
vegesm  
2005. máj. 17. 19:12 | válasz | #10
CO2-ért Marsra menni? van a földön is elég...
Caro  
2005. máj. 17. 18:14 | válasz | #9
A mars légkörének is több mint 90%-a szén dioxid. Csak a nyomás kb. századrésze a földinek.
Cicero   "Rest in Peace Cicero" 
2005. máj. 17. 17:18 | galéria | válasz | #8
Láttam a Spektrumon egy műsort, és abban azt mondták, hogy ezekből a jégsapkákból akarják majd előállítani az oxigént (CO2). Hát kiváncsi leszek, ha majd eljutnak egyszer oda, akkor "hol" lesznek már azok a jégsapkák :)))
eke  
2005. máj. 17. 16:08 | válasz | #7
Milyen okulárt használsz?
2005. máj. 17. 15:49 | galéria | válasz | #6
A Jupiter most merre található?
Fili  
2005. máj. 17. 13:46 | válasz | #5
Szoljatok mikor mehetek sielni addig szerzek egy jegyet a Nasanál. Meg egy odavalo siruhát.
Flashy  
2005. máj. 17. 11:16 | válasz | #4
biztos terraformálják az élienek
2005. máj. 17. 10:16 | galéria | válasz | #3
Érdekes cikk.
2005. máj. 17. 07:40 | galéria | válasz | #2
Majd december környékén meglesem, úgyanis asszem csak akkortól látható tőlünk az égbolton, most a jupiter ami betölti az égboltot, a szaturnusz már nagyon elcsúszott nyugat fele, úgyhogy addig az előzőt nézem. (figyelő: Skywatcher Newton 150/750)
2005. máj. 17. 07:37 | galéria | válasz | #1
hmm...