Elektromos mezővel hoztak létre fúziót
2005. április 30. 20:04, szombat
A tudósok évtizedek óta próbálkoznak az irányítható nukleáris fúzió létrehozásával. Ezt a csillagokban is dübörgő erőt kiáltották ki a világ energia szükségleteinek végső megoldásaként és kőolajszármazékok egy környezetbarátabb alternatívájaként, azonban a legújabb kísérletek szerint az így előállított energia túl kevésnek bizonyul a ráfordított költségekhez viszonyítva.

Hirdetés

A laboratóriumi körülmények között előállított nukleáris fúziót egy kis kristály által generált erős elektromos mező alkalmazásával érték el, nyilatkozott a kísérletről készült tanulmány szerzője, Seth Putterman, a UCLA fizikusa. Közlése szerint bár a kinyert energia valóban kevés ahhoz, hogy olcsó fúziós energiát nyerjenek belőle, mégis lehetnek alkalmazásai az olajiparban és a biztonsági szektorban.


Seth Putterman
Az úgynevezett asztali fúzió elve már korábban is rengeteg kritikát és szkepticizmust kapott a fizikusoktól. Az egyik legemlékezetesebb eset az volt, amikor 1989-ben az amerikai Dr. B Stanley Pons és a brit Martin Fleischmann megdöbbentette a világot bejelentésével, mely szerint szobahőmérsékleten sikerült elérniük az úgynevezett hidegfúziót. Azonban miután több­szö­ri próbálkozásra sem sikerült megismételni, munkájukat egyszerűen kigúnyolták.

A szakértők szerint a UCLA kísérlete viszont valóban hitelt érdemlő, mivel nem sértette meg a fi­zi­ka alapelveit, ellentétben az 1989-es mun­ká­val. Nincsenek benne ellentmondások, mivel ki­pró­bált és valós módszereket alkalmaztak. Nem tartalmaz semmilyen, a fizika számára rejtélyes dolgot.

A fúzióban nagyon magas hőmérsékleten könnyű atomok egyesülnek, ami hatalmas energiát szabadít fel, úgy hogy gyakorlatilag nem okoz légszennyezést. Nem vet fel biztonsági és hosszú távú, radioaktív-hulladék kezelési problémákat sem, mint az atomerőművek, melyek nehéz uránium atomok hasadásával termelnek energiát.


Hidrogénbomba - a fúziót egy atombomba berobbantásával indítják el

A UCLA kísérletében a tudósok egy erős elektromos mező létrehozására képes parányi kristályt helyeztek el egy deutérium gázzal töltött vákuum kamrában. A deutérium a hidrogén fúzióra alkalmas formája. Az előkészületek után a kutatók elkezdték hevíteni a kristályt. Az így kapott reakció egy hélium izotópot bocsátott ki szubatomi részecskék, neutronok társaságában, azaz létrejött a fúzió. A kísérlet azonban nem termelt a befektetettnél több energiát, így nem jött létre a várt nagy áttörés.

Puttermann jövőbeli kísérleteiben a technika finomítására fog törekedni a lehetséges kereskedelmi alkalmazások számára. Reményei szerint elkészülhet az első hordozható neutron generátor, amit az olajfúrásoknál vagy a repülőtéri csomagvizsgálatoknál lehet majd alkalmazni.
Kapcsolódó linkek
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
2005. máj. 18. 15:34 | válasz | #278
Mégegyszer köszi a magyarázatot.!!!
Kryon  
2005. máj. 18. 00:24 | válasz | #277
Az előbbi írás speciel a Casimir-effektusra vonatkozik,de a lényeg,hogy az EM-mező fotonokból van összerakva,és ezek csinálnak nimdenféléket kölcsönhatások közben,de hogy pontosan hogyan az már egy csomó elméleti-elektrodinamikai,és kvantum-elektrodinamikai számításból adódik,szavakba önteni nem igazán lehet...,(és hát ennek a matekját se vágom annyira)...
Kryon  
2005. máj. 17. 22:51 | válasz | #276
Na,újra itt vagyok...Szóval az van,ha van 2 párhuzamos fémlap,akkor köztük csak olyan elektromágneses állóhullámok jelenhetnek meg,melyeknek a fémek felszínén csomópontjuk van(pont mint a kötélhullámok).A kvantummechanikai bizonytalanság alapján az elektromágneses tér bármely pontjának energiáját nem lehet bizonyosra megmondani egy adott időpillanatban és fordítva.(E*T>=h,(h-vonás ha jól tudom)) Az EM-tér lényegében sok-sok EM-hullámból van összesummázva,ezek lényagében bármely (a minimálisan lehetséges energiával különböző) hullámhosszal rendelkezhetnek.A kép attól bonyolódik,hogy ez akkor is így van,akkor is vannak a térben ezek az EM-hullámok,ha az EM-mező energiája 0,tehát nincs jelen EM-mező.Ahol EM-hullám van ott a részecske-hullám kettősség miatt fotonok vannak,ebben az esetben ezeket a kis ideig létező fotonokat,melyek a bizonytalanság termékei virtuális fotonoknak nevezzük,ezek tehát a teljes vákuumban is jelen vannak,és összeadódva roppant energiasűrűséget adnak>>ez a vákuumenergia.Párhuzamos fémlapok között ennek is csak megadott hullámhosszai jelenhetnek meg (csomópont a felszínen feltétel miat) így a lapok közt kisebb az energiasűrűség mint a lapokon kívül ahol bármely frekvencia megengedett (több v.foton).A fémnek ütköző foton sugárnyomást fejt ki (impulzus miatt),ha benn a lapok közt kevesebben vannak,mint kinn,akkor kívülről nagyobb sugárnyomás hat a fémre mint belülről,ezért az eredő erő befelé,egymás felé nyomja a fémlapokat...
2005. máj. 15. 07:44 | válasz | #275
Nem kételkedek, tényleg szeretném tudni, hogyan magyarázza a tudomány ezt a kérdést..
2005. máj. 15. 07:41 | válasz | #274
Hmm hmmm..
akkor próbálom maganak lefordítani:
olyasmi mozgatja a ferromágneses anyagokat, ami nincs is ott??
Kryon  
2005. máj. 10. 22:01 | válasz | #272
Ez az EM-mező kvantummechanika leításából jött ki (sok matek),Henri Casimír vezette le...Los Alamosban ki is mérték fémek között (tán 1997ben).
2005. máj. 08. 19:45 | válasz | #271
Tehát virtuális fotonok "tolják egymás felé vagy taszítják az anyagokat?
És erre hogyan jöttek rá???
dez  
2005. máj. 07. 15:45 | válasz | #270
De a #267-esre azért jöhetnek ajánlatok..
dez  
2005. máj. 06. 16:55 | válasz | #269
Ja, tényleg. Ez egy kicsit hülye kérdés volt, bocs. Asszem kicsit fáradt vagyok.
Caro  
2005. máj. 06. 15:30 | válasz | #268
A rádióhullám-fotonokat sem árnyékolja a papírlap.
dez  
2005. máj. 06. 13:42 | válasz | #267
Egy kérdésre nem tud válaszolni a fizika: a miért. Miért léteznek a különféle alap-kölcsönhatások?
dez  
2005. máj. 06. 13:40 | válasz | #266
Tavaly volt egy nagyobb rendezvényen (talán Cebit, vagy ilyesmi) bemutattak egymás mellett több új TV-t: sima CRT, projektoros, plazma, LCD, OLED, és egy ilyen SED vagy FED, már nem emlékszem, melyik. Nos, az utolsó állítólag szenzációsan jó volt, egyesítette magában az összes többi jó tulajnonságait. (Éles kép, nagy kontraszt, szép színek, nyugodt kép, gyorsaság, stb.) (Az OLED sem volt rossz.) Azt mondták, kezdetben a plazmához hasonló ára lesz, de ez később jóval lejjebb mehet.

"1.) A mágneses erővonalaknak nem kell külön fizikai realitást tulajdonítani, inkább csak a gondolkodást segítik (egyszerűsítik)."

Hmm, hát, azért csak van ott valami, mert a vasreszelék is szépen kirajzolja. Legalábbis úgy emlékszem, hogy nem egyenletesen oszlott el, hanem hol sűrűbben, hol ritkábban.

"2.) A mágneses teret nem vezető anyagokkal is le lehet árnyékolni (ha erre gondoltál), lásd pl. a lágymágneses ferriteket, vagy a mágneses gránátokat."

Inkább arra akartam célozni, hogy ha fotonokról van szó, akkor miért nem árnyékolja le pl. egy átlátszatlan papírlap?
2005. máj. 06. 11:40 | válasz | #265
"Nem győztek meg a cikkek, gyártói oldalak, bejelentések? Miért gondolod, hogy hazudoznak?"
Mert az ilyen eszközök elterjedése szempontjából egyáltalán nem csak az számít, hogy fizikailag megvalósíthatók-e, hanem hogy mennyire van rájuk fizetőképes igény, mennyire versenyképesek.
A piacon számos olyan termék jelenik meg, amelyik aztán eltűnik onnan (noha előzőleg sikeresen tömeggyártásba is vitték).

"Tehát ebből vannak a mágneses erővonalak? Ha igen, miért nem lehet nem-vezető anyaggal leárnyékolni?"
1.) A mágneses erővonalaknak nem kell külön fizikai realitást tulajdonítani, inkább csak a gondolkodást segítik (egyszerűsítik).
2.) A mágneses teret nem vezető anyagokkal is le lehet árnyékolni (ha erre gondoltál), lásd pl. a lágymágneses ferriteket, vagy a mágneses gránátokat.
dez  
2005. máj. 06. 11:05 | válasz | #264
"Ettől függetlenül én egyáltalán nem látom olyan közelinek a gyakorlati életben való elterjedésüket, mint pl. Dez."

Nem győztek meg a cikkek, gyártói oldalak, bejelentések? Miért gondolod, hogy hazudoznak?

"3.) A mágneses kölcsönhatást a fotonok, illetve virtuális (nem szabad állapotú) fotonok közvetítik (ahogy már Caro is írta)."

Tehát ebből vannak a mágneses erővonalak? Ha igen, miért nem lehet nem-vezető anyaggal leárnyékolni?
dez  
2005. máj. 06. 10:58 | válasz | #263
Figyu, ez is egy igencsak megkérdőjelezhető kijelentés, hogy te azt hitted, minden drognak egyforma a hatása (mégpedig semmilyen, mert te semmit sem éreztél). Ilyen kijelentések után mit gondoljak?

Ismerd be, hogy alapvetően érdekel a dolog (ezért mást is próbáltál már...), és ne kend rám az egészet.
2005. máj. 06. 09:45 | galéria | válasz | #262
Nekem arról, amiről te beszéltél (LSD), nem volt még tapasztalatom, de ha füves cigit lehet drognak tekinteni, akkor droggal már volt. 1x. De nem történt semmi olyan, amit előtte nem éreztem. Ennyi. Lezártam magamban. De most látva, hogy neked más tapasztalataid voltak, újra kezd érdekelni a dolog. Remélem így már tiszta. (mielőtt hazugnak titulálsz)
2005. máj. 06. 09:38 | válasz | #261
"De akkor ez is felveti azt a problémát, hogy akkor a fénysebességet mihez mérjük?"
Igen fontos megérteni, hogy a MEGFIGYELŐHÖZ KÉPEST. Tehát pl. nem arról a sebességről van szó, hogy két fénysugár EGYMÁSHOZ KÉPEST milyen sebességgel közeledik, vagy távolodik, sem pedig arról, hogy a fénysugár egy másik mozgó testhez képest milyen sebességgel közeledik, vagy távolodik.

"A nanocsövek meg tényleg tuti dolgok, működnek a létező legjobb vezetőként(ami nem szupravezető), vagy ha kell félvezetőként, és emberi mértékkel szakíthatatlanok."
Ettől függetlenül én egyáltalán nem látom olyan közelinek a gyakorlati életben való elterjedésüket, mint pl. Dez.

*********
"Egyszer azért valaki elmagyarázhatná, hogyan működik a mágneses tér szóval miből is épül fel?? Miaz a "valami" ami összerántja a két vasdarabot ( vagy éppen taszítja) Jól mutat a fizikaórán a rúdmágnes fölé tett papírlapon a vasreszelék,de mégis mi az, ami ilyen szépen elrendezi."
Nem fogok részletes leírást adni róla, de 3 lényeges dolgot azért leírok:
1.) A mágneses tér tulajdonképpen az elektromos tér (Coulomb-kölcsönhatás) relativisztikus korrekciója, ami nyilvánvalóvá teszi, hogy ahol van mágneses tér, ott van elektromos áram (mozgás) is (noha nem feltétlenül szabad töltéshordozóké).
2.) A kollektív mágneses jelenségek (pl. ferromágnesség) a saját mágneses momentummal ÉS spinnel rendelkező részecskék (pl. elektron) kvantumfizikai KICSERÉLŐDÉSI KÖLCSÖNHATÁSA miatt lép fel, vagyis a mágneses momentumok nem a mágneses tér miatt rendeződnek, hanem pont fordítva, a kicserélődési kölcsönhatás rendezi, a felépülő mágneses tér ellenében is. Energetikailag ezt a közönséges (sztatikus) Coulomb-kölcsönhatás teszi kedvezővé olyan módon, hágy átrendezi a töltéseloszlást.
3.) A mágneses kölcsönhatást a fotonok, illetve virtuális (nem szabad állapotú) fotonok közvetítik (ahogy már Caro is írta).
dez  
2005. máj. 06. 06:05 | válasz | #260
Nono, itt nincs szükség 10000V-ra. Ha megnézed a #246-osból az alsó linket, 50V alatt van a feszültség. Különösebb por-probléma a modernebb monitoroknál sincs, szerintem itt még kevesebb lesz. A technológiának hála nem lesz olyan túlzottan drága (csak amíg nagyon új). (A TFT-LCD minden pixelében is van tulajdonképpen egy kisebb áramkör.)
dez  
2005. máj. 06. 05:58 | válasz | #259
Na ne, ezt te direkt csinálod? Vagy tényleg nem fogod fel a szavaid súlyát?

RÁADÁSUL NEM IS MONDASZ IGAZAT.

Idézlek #209-ből: "Csak érdeklődő. Zavar? Nekem is vannak tapasztalataim még régebbről."

Tehát nem csak hogy érdekelt eleve (tehát megtehetted volna, hogy utána nézel információs oldalakon), hanem még tapasztalatod is van.

Ráadásul én inkább lebeszéltelek róla, és a meditációt ajánlottam.

A továbbiakban nem beszélek (veled) erről.
dez  
2005. máj. 06. 05:55 | válasz | #258
OK, ez igaz, LowEnd volt (#156).
Caro  
2005. máj. 06. 05:33 | válasz | #257
Aha, látom.
Minden képpont elemi katódcső? Nem lesz olcsó az biztos.
De ezzel mondjuk tuti kiszűrik a villogást. A kérdés, hogy a poráramot is megszünteti-e?
Azt nem hiszem. Egy 10000V-os gyorsítófeszültség azért elég nagy. De ez tényleg inkább a monitornál probléma, a TV-től messze ülsz.
A hatásfok nagyon jó.
Egyszer kiszámoltam, egy képcsőben az elektronok gyorsítására 16,6 W teljesítményre van szükség. (na jó, fizika feladat volt :))
Ehhez képest egy 60-80-100W-os fogyasztás az elég nagy.
2005. máj. 05. 23:33 | galéria | válasz | #256
Csak annyit írtál róla, hogy sikeresen fölkeltetted az érdeklődésem iránta. ;-)
Az első, ahol nálam szóba jött a drog az a "Drogozol?" #205
2005. máj. 05. 23:26 | galéria | válasz | #255
Nem én hoztam szóba a drogokat.
Ratty  
2005. máj. 05. 22:45 | válasz | #254
Hát úgy nagyjából azzal lehetne elmagyarázni, hogy vannak kis dipólusok az anyagokban. Ezek alap esetben rendezetlenül állnak, úgy sokmindenben. Hő hatására persze mozgást végeznek, és úgy szoktak gyártani mágneseket, hogy ezeket melegen eprsze berakják egy szabályozott másgneses térbe, és lehűtik ezzel meg beáltak irányba a kis dipólusok:) Mivel a Maxwell egyenletek szerint nincs mágnese monopólus, vagyis divB=0, így talán magyarázható, áltisk szinten is a dolog:)
dez  
2005. máj. 05. 21:46 | válasz | #253
(Magyarázat: az OLED-et nem nagyon sikerül igazán hosszú élettartamúra csinálni, a FED és SED meg egyelőre nem lesz olcsó.)
dez  
2005. máj. 05. 21:40 | válasz | #252
dez  
2005. máj. 05. 21:40 | válasz | #251
Az OLED-ből inkább monitort és kisebb kijelzőket fognak csinálni, a SED és a FED meg inkább nagy TV-kbe való.
Caro  
2005. máj. 05. 21:25 | válasz | #250
Jól látom? Ez tulajdonképpen olyan hidegemissziós katódcső, amiben a katód nanocső?
Caro  
2005. máj. 05. 21:22 | válasz | #249
Én úgy tudtam, hogy most az OLED lesz majd a csúcs. Úgy látszik le vagyok maradva... :)
dez  
2005. máj. 05. 20:46 | válasz | #248
(Bár azok a kristályok sem lehetnek rosszak - néha jó, ha nem világít a kép, hanem mintha nyomtatott lenne. Ha jól értem.)
2005. máj. 05. 20:45 | válasz | #247
csak úgy ált.isk szinten sem tudnád elmondani? :) :)
dez  
2005. máj. 05. 20:01 | válasz | #246
"mint elektronikai elemeknek a gyakorlati alkalmazásuk még odébb van. A CRT-ket, LCD-ket, LED-es kijelzőket esetleg felváltani képes kijelző eszközök inkább a fotonikus kristályok lehetnek (valószínűleg erre gondoltál). Ezek interferometrikus úton állítják elő a megfelelő színt, a rájuk vetülő fényből."

Hát... nem egészen. Nanocsövet mondtam, és nanocsőre gondoltam. :) (Csak nem emlékeztem, hogy az a SED-ben vagy, vagy a FED-ben. A CNT-FED-ben.)

Mindkettő sorozatgyártás előtt áll...

Canon's flat-panel SED (Surface-conduction Electron-emitter Display) display - tunneling electrons...

Carbon TVs aim to overcome the drawbacks of Plasma and LCD

Furthering the HDTV Revolution - The CNT-FED Display (Carbon Nanotube based Field Emission Display)

30-inch carbon nanotube based field emission display

nagy fényerejű "lámpa" és képernyő nanocsővel

LOW COST CARBON NANOTUBE FIELD EMISSION DISPLAY WITH LOW DRIVE VOLTAGE

stb.

Érdekes dolgok elé nézünk...
dez  
2005. máj. 05. 19:30 | válasz | #245
Nem, egyátalán nem erről van szó. De poénnak jó.
dez  
2005. máj. 05. 19:27 | válasz | #244
Hogy mennyire mentem bele 1-2 mondattal, azt nem tudom, de mindenesetre te hoztad szóba. Én még csak annyit tennék hozzá, hogy 10 évvel ezelőtt próbáltam ki. És inkább a meditációt ajánlanám. (De ha el is akarsz érni vele valamit, akkor vedd komolyan, és csináld profin.)
dez  
2005. máj. 05. 19:24 | válasz | #243
Hm, remélem, a fölényeskedő nem én voltam. De a félreértések elkerülése végett, a "felfogtad"-ot helyettesítsd be a "látod"-dal.
Caro  
2005. máj. 05. 19:00 | válasz | #242
Az elektromos és a mágneses kölcsönhatás is fotonokkal írható le, de én ennél mélyebben nem vagyok benn a dologban.
2005. máj. 05. 17:09 | válasz | #241
Egyszer azért valaki elmagyarázhatná, hogyan működik a mágneses tér szóval miből is épül fel?? Miaz a "valami" ami összerántja a két vasdarabot ( vagy éppen taszítja) Jól mutat a fizikaórán a rúdmágnes fölé tett papírlapon a vasreszelék,de mégis mi az, ami ilyen szépen elrendezi.
Most nehogy azt mondja valaki, hogy a mágneses erővonalak! Ezt minden gyerek tudja..
Caro  
2005. máj. 05. 16:24 | válasz | #240
én csak azt tudom(legalábbis így tanították :D), hogy a spec. relativitás elméletnek két alapkoncepciója volt:
1)olyan természeti törvények megalkotása, amik vonatkoztatási rendszertől függetlenül érvényesek
2)a fény vákuumbeli sebessége határsebesség, és semmilyen körülmények között nem léphető át

De akkor ez is felveti azt a problémát, hogy akkor a fénysebességet mihez mérjük?
A nanocsövek meg tényleg tuti dolgok, működnek a létező legjobb vezetőként(ami nem szupravezető), vagy ha kell félvezetőként, és emberi mértékkel szakíthatatlanok.
2005. máj. 05. 12:49 | galéria | válasz | #239
A speciális relativitás összefüggéseit elemezve a következő megállapításra jutottam:

kutya sigma = eb delta
2005. máj. 05. 10:29 | válasz | #238
"A speciális relativitáselmélet alapösszefüggései matematikailag is hibásak."
Egy matematikai összefüggésre kétes azt mondani, hogy hibás. Hiszen önmagával megegyezik, tehát önmagában igaz. Csak akkor tűnhet hamisnak, ha olyasmire vonatkoztatják, amire nem szabadna. De ez nem csak a matematikai összefüggésen múlik, hanem az ALKALMAZÓJÁN is! A tévedések döntő többsége abból fakad, hogy az alkalmazó nem azt az összefüggést használta, amelyet kellett volna, vagy nem úgy, ahogy kellett volna.

Hogy konkrétan milyen hibára gondolsz a speciális relativitáselmélet alapösszefüggéseit illetően, azt nem tudom, de vígasztalásul közlöm, hogy pl. a newtoni gravitációelméletről is már a születése pillanatában tudták (még maga Newton is!) hogy nem lehet korlátlanul érvényes a valóságra, és éppen ezért nem győztek csodálkozni azon, hogy mégis milyen megdöbbentő mértékben működik.

"Eleve azt kimondani, hogy a fény a leggyorsabban terjedő valami, eleve nagy bátorság volt. "
Éppenséggel NEM eleve ezzel indítottak. A relativitáselméletnek nagyon komoly kísérleti és elméleti előzményei voltak. Einstein csupán összefoglalta mindezeket azzal, hogy a tömegektől távoli fénysebesség határsebesség voltát állította (az ismert fizikai kölcsönhatásokra nézve). És bár ez egy olyan axióma, amit elvileg igen könnyen lehetne cáfolni, az istennek sem sikerült a mai napig bezárólag (:-).

*******
De IoIa: a félvezetők működése, úgy tudom nem írható le jól a kvantumfizika nélkül.
Így igaz!

********
"Nézd, én villamosmérnök vagyok. Nem véletlenül írtam. Az elektromos-mágneses jelenségek kvantumfizika nélkül is leírhatók. És most nem kell jönni az alagút-effektussal..."
A többségük igen. De pl. a pn átmenetek jelenségei csak hibásan (lásd pl. kvantum statisztikák, stb.).

********
"Nobel díjat csak akadémikus kaphat, legalábbis annak idején ezt mondták az MTA-n... "
Ez bizonyos értelemben igaz. Ugyanis a Nobel-díj elnyeréséhez nem elegendő a "Nobel-díjas" tudományos eredmény, hanem azt is elvárják, hogy az illető a tudományos közösségre is megfelelő hatást gyakoroljon.

********
"csak azt gondolom, hogy aki be tudja bizonyítani, hogy a relativitás-elmélet hülyeség, annak is jár egy."
Minthogy a relativitáselmélet remekül működik az élet számos területén, azt bizonyosan nem lehet bebizonyítani róla, hogy "hülyeség" lenne. Azt viszont igen, hogy "legfeljebb eddig és erre" terjed az érvényessége. Ez is megérdemeli a Nobel-díjat (de mint írtam, más feltételek is vannak).

********
"És hamarosan szén nanocsövek is igen sok otthonban lesznek (az ezeket használó újfajta TV-k lassan felváltják a régi CRT-ket, és több más hétköznapi alkalmazásuk is lesz),"
A szén nanocsövek valóban hamar ott lehetnek a háztartásokban, pl. mint rendkívül nagy szakítószilárdságú szerkezeti anyagok, de mint elektronikai elemeknek a gyakorlati alkalmazásuk még odébb van. A CRT-ket, LCD-ket, LED-es kijelzőket esetleg felváltani képes kijelző eszközök inkább a fotonikus kristályok lehetnek (valószínűleg erre gondoltál). Ezek interferometrikus úton állítják elő a megfelelő színt, a rájuk vetülő fényből. (De erről sem biztos, hogy befutó lenne.)
2005. máj. 05. 09:29 | galéria | válasz | #237
Ja még1 dolog: Ha 1%-ot tulajdonítasz egy szellem, vagy Isten létezésének, akkor minden 100. kő alá nézel be?
2005. máj. 05. 09:26 | galéria | válasz | #236
Egyébként bennem is fölmerült, hogy akkor kipróbálom LSD-t, hogy legalább egy egyszeri tapasztalaom legyen róla, ha már így belementél a témába.
2005. máj. 05. 09:22 | galéria | válasz | #235
"Na, most már felfogod?" - Ez elég gúnyos volt, és ezt ne tőlem kérdezd, mert én föltettem egy kérdést, kaptam egy választ, ennyi érdekelt, én nem mentem túl ezen. Én próbálok nem fölényeskedni, de látom megteszik mások..
Ratty  
2005. máj. 04. 23:50 | válasz | #234
Ehh már bocsi. De azóta kicsit fejlesztettek az elméleten, és korrigáltak dolgokat. Persze az alap az ugyan az. Nem tudom,hogy vajon levezetted már magadnak a lorentz transzformációkat? Úgy mellékesen megsúgom, hogy abban kijön egy konstans, amit nevezzünk mondjuk c-nek, és az egész specrel-t (vagyis majdnem az egészet) el lehet magyarázni anélkül, hogy csak kiejetnénk a szánkon azt, hogy fénysebesség.
Ratty  
2005. máj. 04. 23:45 | válasz | #233
dez ezen ne lepődj meg:) Ő egy mérnők. Nekik úgy tanítják a fizikát, hogy "ez azért van így, mert a fizikus bácsi azt mondta, és csönd". Ha ezt "verik bele" akkor tényleg nem meglepő:)
Ratty  
2005. máj. 04. 23:43 | válasz | #232
Már ne haragudj, de ez tényleg nevetséges:D Akkor vagy DcsabaS tudja rosszul a spec rel-t, vagy neked kéne adják a nóbeldíjat. Egyszer megnézhetném azt a levezetést?
dez  
2005. máj. 04. 19:10 | válasz | #231
Tökéletesen értem, mit szeretnél. Csak arra nem gondolsz, hogy nem csak munka van a világon. A világkép kihatással van az ember életére is.
dez  
2005. máj. 04. 19:06 | válasz | #230
Hirtelen nincs linkem, de keress rá: SED display.
Caro  
2005. máj. 04. 16:43 | válasz | #229
Nanöcsöves TV?
Ez mit tud? Érdekelnek az ilyen fejlesztések.
Van egy linked?
LowEnd  
2005. máj. 04. 16:13 | válasz | #228
"gyakorlati" példát írtam :-), az egyetemi fizikavizsga nem az, és más öncélú dolog sem. Itt a tudás alkalmazása a kérdés. Tehát hol ALKALMAZOD?

Tudom... valószínűleg sehol. (Gonosz, szónoki kérdés volt. (feltéve ha nem pl. csillagász vagy) De jól szemlélteti, amit meg szeretnék értetni veled. Azt, hogy az elméletek közül a hasznosabb a fontosabb. Ide értve a hosszú távú hasznosságot is)
dez  
2005. máj. 04. 15:57 | válasz | #227
Még valami, kedves lola. Nem tudom, miért feltételezed, hogy én valamiféle fanatikus vagyok, aki visszautasít mindenféle értelmes érvet, és még csak meg sem hallgatja? Inkább te tűnsz ilyennek. Én éppenhogy nyitott vagyok az ilyesmire. Csak nem gondolom, hogy a világ az emberi racionalizmust akarja követni. (Éppen ez egy irracionális elvárás.) Főleg, ha ezt már kísérletek is igazolták... (Így már kétszeresen irracionális viselkedés idejétmúlt eszmékhez ennyire ragaszkodni.)
dez  
2005. máj. 04. 15:42 | válasz | #226
Pl. a világképemben. Abból máris tudható, hogy a világ nem az a szuper-mechanikus, szuper-racionális valami, amilyennek korábban hitték.

De elsősorban nem a relativitás-elméletre gondoltam.
LowEnd  
2005. máj. 04. 15:34 | válasz | #225
>> A 99.9% nem állja meg a helyét egyébként.
Azért nem 100%-ot írtam, mert túl óvatos vagyok.
Mondj egy gyakorlati példát, a te életedben hogy használod a relativitás-elmélet vivmányát?
(nem mondom hogy én mondok rá 1000 klasszikus fizikai példát - pedig tudnék )
dez  
2005. máj. 04. 15:27 | válasz | #224
Tisztában vagyok vele, hogy Einstein nem ezért kapta a Nobel díjat, csak azt gondolom, hogy aki be tudja bizonyítani, hogy a relativitás-elmélet hülyeség, annak is jár egy.
dez  
2005. máj. 04. 15:25 | válasz | #223
Az, hogy a leghétköznapibb dolgok leírásában jól használható a klasszikus fizika, még nem jelenti azt, hogy helyes egy olyan világkép, ami kizár magából minden újabb megfigyelést, bizonyított tudományos állítást.

A 99.9% nem állja meg a helyét egyébként, amikor majd' minden otthonban van egy számítógép. És hamarosan szén nanocsövek is igen sok otthonban lesznek (az ezeket használó újfajta TV-k lassan felváltják a régi CRT-ket, és több más hétköznapi alkalmazásuk is lesz), annak a viselkedése sem fér bele a klasszikus fizikába. Persze lola biztos tagadja majd ezt is.

Az meg nem a drogok propagálása, ha az ember leír néhány - jobb helyeken jól ismert - tudományos tényt. (Ráadásul nem is csak pozitívakat.) De szerintem is jobb ejteni a témát, mert egyesek hajlamosak félremagyarázni.
LowEnd  
2005. máj. 04. 15:12 | válasz | #222
jah, és Einstein nem a relativitás elméletének kidolgozásáért kapott Nobel díjat
(hanem a fotoelektromos jelenségért)
Magáról a relativitás-elméletről ő is tudta hogy tökéletlen.
dez  
2005. máj. 04. 15:12 | válasz | #221
Na, most már felfogod? (Lásd #218.)
dez  
2005. máj. 04. 15:12 | válasz | #220
Ahhoz képest nem csinálsz mást, csak személyeskedsz. Ráadásul olyan alantasan, hogy az már becsületsértés.

Mellesleg, már megint egy - tájékozatlanságon alapuló - hitre alapoztál egy kijelentést.
LowEnd  
2005. máj. 04. 15:10 | válasz | #219
Figyu dez: azt hiszem, hogy nem akarod megérteni (vagy nagyon elkerülte valami a figyelmed), javaslom hogy olvasd újra pl. a 211-et.
A tudományos szemlélet soha nem takar pontos leírást, csak jó közelítést.

Ilyen szemlélet számára értelmezhetetlen például az hogy vágjunk le 1m hosszú kötelet, csak ha megadjuk a pontosságot pl +/- 1 cm.

Csak a matematika produkál egzakt eredményeket (teorémákat) a kiinduló alapokból. A természettudományok nem.

egyébként a 217.re: persze, a hallucinációk a korábbi élmények hatására alakulnak ki. (továbbgondolva)

de az LSD témát inkább hagyjuk a drogos topic-nak.
IoIa  
2005. máj. 04. 14:58 | válasz | #218
Én nem mondtam, hogy bármit is elhigyj nekem. Nem győzködtelek. Nobel díjat csak akadémikus kaphat, legalábbis annak idején ezt mondták az MTA-n... én meg nem vagyok az, nincs is szándékomban az lenni.
Nem hiszem, hogy bárkit vissza akarnék rángatni bárhova is, a jelenben élek, mint te, de nem egy LSD-től elkábult világban. Egyáltalán, ha itt bárki bármit is terjeszt, vagy finomabban szólva népszerűsít, az te vagy a drogokkal... Nem kívánok a továbbiakban vitatkozni, mert a személyeskedéstől távol szeretném tartani magam.
dez  
2005. máj. 04. 14:21 | válasz | #217
Ilyeneket magánban szoktak kérdezni, mert nem tartozik mindenkire.
Én úgy gondolom, hogy aki nem hallott még Jézusról, az LSD-s utazásban sem fog találkozni vele... :)
dez  
2005. máj. 04. 14:10 | válasz | #216
Miért is ne? Mert te inkább nem is akarsz tudni róla? Elég neked a leírás, inkább nem is érdekel a magyarázat?
dez  
2005. máj. 04. 14:09 | válasz | #215
Az észlelhető világ pont aszerint működik...? Ugyan, ugyan. Hiszen már számtalan kísérlet cáfolta ezt. Ugynakkor bizonyította, hogy pl. a relativitás-elmélet nem légből kapott hülyeség. Azt meg, hogy jobban otthon vagy a spec. relativitás-elméletben, mint Einstein, majd akkor hiszem el, ha te is Nobel-díjas leszel... Semmivel sem jobban terjesztek én igét, mint te... Ráadűsul te a múltba akarod visszaráncigálni az embereket, mert te abban élsz.
IoIa  
2005. máj. 04. 13:58 | válasz | #214
Hmmm.... akkor talán nem véletlenül vagyunk hasonló állásponton?
LowEnd  
2005. máj. 04. 13:23 | válasz | #213
Én meg elvetélt villamosmérnök :-)
De végül is igazad van: leírhatók. A kvantumfizika csak magyarázza.
Bocs, félreérthető voltam.
IoIa  
2005. máj. 04. 13:14 | válasz | #212
Nézd, én villamosmérnök vagyok. Nem véletlenül írtam. Az elektromos-mágneses jelenségek kvantumfizika nélkül is leírhatók. És most nem kell jönni az alagút-effektussal...
LowEnd  
2005. máj. 04. 13:08 | válasz | #211
IoIa: teljesen igazad van.
minden fizikai jelenség leírása az elhanyagolásokon keresztül lesz megérthető. Igy a "hétköznapokban" a fáról leeső alma végsebességének a kiszámításakor el szokták hanyagolni a légellenállást, a föld mágneses mezejét, az alma sebességnövekedéséhez kapcsolódó relativisztikus változásait, ... sorolhatnám.

Ezek a jelenségek persze befolyásolják a végeredményt, de a gyakorlatias gondolkodás automatikusan kiszűri őket.

Szóval hadd védjem meg a "klasszikus" fizikát: a kézzelfogható - látható - érezhető (azaz hétköznapi) jelenségek leírására az esetek 99.9... százalékában alkalmas.

De IoIa: a félvezetők működése, úgy tudom nem írható le jól a kvantumfizika nélkül.
IoIa  
2005. máj. 04. 12:57 | válasz | #210
Már mitől lenne a klasszikus fizika túlhaladott, mikor az észlelhető világ pont aszerint működik?
A speciális relativitáselmélet alapösszefüggései matematikailag is hibásak. Annak idején pont a KFKI-s fizikusokkal egyeztettem ezzel kapcsolatban, és az én levezetésem volt a jó... Majd DcsabaS utánaérdeklődik ennek, ha van hozzá kedve. Az általános relativitáselmélet pedig már annyira elvont, hogy be kell ismerjem, hogy azt nem is értem, bár eleve megdől szerintem az is, hisz az alapja a speciális rel.elm. Eleve azt kimondani, hogy a fény a leggyorsabban terjedő valami, eleve nagy bátorság volt. És erre építeni pedig még nagyobb bátorság.
A mellettem lévő számítógép a kvantumfizikai modell nélkül is leírható...
Én senkire sem kényszerítek semmit. Mindenki azt gondol, amit akar. Inkább Te terjeszted itt az igét, legalábbis úgy érzem.
2005. máj. 04. 12:39 | galéria | válasz | #209
Csak érdeklődő. Zavar? Nekem is vannak tapasztalataim még régebbről. Kár, hogy nem ismerem a relativitás elméletet, és a kvantum-fizikát, a fizikához picit értek, de olyan jó lenne tudni, mi tagadja bennük egymást, vagy hogy ha egy LSD hatása alatt álló ember még nem hallott jézusról, akkor milyen szóval írja le a látottakat.
dez  
2005. máj. 04. 12:25 | válasz | #208
Hát, sejtettem, hogy a kasszikus fizika világában élsz. Csak sajnos az már kissé túlhaladott (bár nem minden elemében). Nem csak a kvantum-fizika által, hanem már a relativitással is. Már az sem igazán racionális.

Nem tudom, arról tudsz-e, hogy a melletted lévő számítógép sem működhetne kvantum-fizika nélkül.

De persze azt gondolsz, amit akarsz, csak ezt miért akarod rákényszeríteni másokra is?
dez  
2005. máj. 04. 12:19 | válasz | #207
Nem vagy te egy icipicit indiszkrét? Egyébként nem. De vannak tapasztalataim. Még régebbről.
IoIa  
2005. máj. 04. 11:51 | válasz | #206
"Egyébként valaminek az elutasítása, anélkül, hogy bizonyítani tudnád, hogy nincs, ugyanúgy hit" - nem gondolom, hogy valami nemlétének a bizonyítására érdemes lenne bármennyi időt is fecsérelni, hiszen az ilyeneknek se szeri, se száma. Valaminek a létét kell bizonyítani, de azt kétséget kizáróan. Ennek van haszna és értelme. Minden más csak fölösleges szófosás.

Modern fizika alatt a kvantumfizikát érted? Ha igen, akkor azzal igencsak vannak kétségeim, elég képlékeny a dolog. Egyébként butaság azt kijelenteni, hogy ahhoz nem kell realitás, bár biztosan sokan gondolják az ellenkezőjét, ezért is lehet olyan hajmeresztő elméleteket olvasni, amik ráadásul gyakran egymásnak is ellentmondanak.
Nem vagyok fizikus, nem az én tisztem ezzel foglalkozni, de azért azt megsúgom neked, hogy a mindennapi életben csak reális dolgokkal szoktam találkozni, és a legkevésbé sem érdekel, hogy ezt a kvantumfizikával hogyan próbálják leírni, ha emellett egyébként az általam észlelhető világ a klasszikus fizikával jól leírható.
2005. máj. 04. 11:33 | galéria | válasz | #205
Drogozol?
dez  
2005. máj. 04. 11:21 | válasz | #204
A drogokkal sokszot nem az a baj, amit csinálnak (a nemkívánatos mellékhatósokat leszámítva, amik néha erősebbek, mint a kívánt hatás), hanem ahogy csinálják. Az eufória, a tágabb tudat, stb. nem bűn, de a leépülés, és a többi már igen. Azonban sokmindent el lehet érni drogok nélkül is, csak úgy nehezebb.
LowEnd  
2005. máj. 04. 11:12 | válasz | #203
Ehhe, ez az LSD témájú hozzászólásokkal összevetve 5 év főbelövés

Egyébként a szellemi teljesítmény bizonyos aspektusait néhány drog valóban előnyösen is befolyásolhatja. (tanulódrogok, "célzóvíz", reakcióidőt javító harcidrogok (amfetamin), fáradtságűző drogok (koffein, tea, ...,efedrin, kokain)), de én inkább maradok a Shultz Gizinél.
2005. máj. 04. 11:05 | galéria | válasz | #202
Amennyiben egy állítás többféle módon megfogalmazható, a pozitív állítás bizonyítását kell előnyben részesíteni.
dez  
2005. máj. 04. 11:04 | válasz | #201
Tulajdonképpen én nem csak esélyeket állítok fel (realitásérzék-alapon, azaz hasraütés-szerűen :), vagy tudományos alapon, vagy épp saját teóriák alapján, stb.), hanem igyekszem gyakorlati tapasztalatokat is szerezni..
dez  
2005. máj. 04. 10:59 | válasz | #200
Elméletileg be lehet. Ha egy modellbe nem fér bele a dolog, akkor azon modell szerint lehetetlen. Csak ugye nem biztos, hogy teljes a modell.
2005. máj. 04. 10:56 | galéria | válasz | #199
Valami nem-létezését igen nehéz bebizonyítani. :-)