Szerves anyagokat észleltek a Titánon
2005. április 26. 11:51, kedd
A Cassini űrszonda április 16-i, eddigi legkisebb távolságú, 1027 kilométeres magasságú átrepülése alkalmával a Szaturnusz holdjának, a Titánnak vastag, ködös légkörében összetett szénhidrogének sokaságát fedezte fel.

Hirdetés

A tudósok meggyőződéssel állítják, hogy az óriáshold atmoszférája ugyanazt a szerves kémiát tükrözi vissza, ami egykor a földi élet építőelemeit adta. A felső légkör szerepe igen sok fejtörést okozott a tudósoknak, különösen a Cassini által észlelt, nagy mennyiségű különböző szénhidrogének fényében.

Az űrszonda ion- és semleges tömeg spektrométere töltéssel rendelkező és semleges részecskéket észlel a légkörben. Ez alapján a tudósok értékes információkat kapnak, melyekből kikövetkeztethetik a Titán légkörének szerkezetét, dinamikáját és történelmét. A Cassini műszerének legutóbbi méréssorozatain szénhidrogének összetett keverékei és szén-nitrogén összetevők voltak láthatók.

"Kezdjük felismerni a felső légkör szerepét abban az összetett szénkörforgásban, ami a Titánon zajlik" - mondta dr. Hunter Waite, a Cassini ion- és semlegestömeg-spektrométerének főfelügyelője, a Michigan Egyetem professzora. "Összességében a Szaturnusz rendszerről szerzett információk segítenek megállapítani a teljes Naprendszer szerves anyagainak eredetét."

Klikk ide!
A Titán három arca, a hold a fény három különböző hullámhosszán

A megfigyelt szénhidrogének nem kevesebb, mint hét szénatomot tartalmaznak, akárcsak a nitrogéntartalmú szénhidrogének, a nitrilek. A Titán légköre főként nitrogénből tevődik össze, amit a metán, a legegyszerűbb szénhidrogén követ. A nitrogén és a metán köztudottan komplex szénhidrogéneket hoz létre a napfény és a Szaturnusz magnetoszférájából származó részecskék hatására. Mégis meglepő volt, amikor a Cassini összetett szénhidrogénmolekulák tengerére bukkant a légkör felső kiterjedésein. A Titán rendkívül hideg, ezért elvileg a szénhidrogéneknek össze kellene sűrűsödniük és csapadék formájában le kellene hullaniuk a felszínre.

"A Föld biológiája a számunkra ismert szerves előállítás elsődleges forrása, azonban a fő kérdés: mi a végső forrása a Naprendszer szerves anyagainak?" - fogalmazott Waite. A csillagközi felhők hatalmas mennyiségű szerves anyagot állítanak elő, melyek legjobban az üstökösökben figyelhetők meg. A bennük összegyűlt anyag lehetett akár a Föld korai szerves összetevőinek a forrása is, melyből az élet kifejlődött, bár vannak kutatások, melyek ezt cáfolják.

A külső Naprendszer bolygói és azok holdjainak légköre bár gazdag metánban és molekuláris nitrogénben, azonban nélkülözik az oxigént. Ezekben a nem oxidálódó környezetekben a Nap ultraibolya fényének vagy az olyan nagy energiával rendelkező részecskék hatására, mint ami esetünkben a Szaturnusz magnetoszférájából áramlik, szintén nagy mennyiségű szerves anyag képződhet, amire a Titán a legjobb példa a Naprendszerben. Ugyanez a folyamat kövezhette ki a korai Föld komplex szénhidrogénjeinek kialakulását is.

A mostani volt a Cassini hatodik átrepülése a Titán felett, azonban az érdemi kutatómunkája még csak most kezdődik. További 39 átrepülés várható még e fölött a furcsa, távoli világ fölött, a következőre augusztus 22-én kerül sor.

Részletes cikkünk a Cassini-küldetésről
Kapcsolódó linkek
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
dez  
2005. máj. 05. 21:00 | válasz | #19
Szerintem évmilliók alatt szétbomlasztja és széthordja az élet. De ha az is kihal, akkor talán...
2005. máj. 05. 17:37 | válasz | #18
A nyomok megmaradnak az igaz, de a kultúra, az emberek gondolkodása, a nyelv, stb, ami egy szóval a civilizáció, az pár száz év alatt feledésbe merül.
M2  
2005. máj. 05. 13:34 | galéria | válasz | #17
Kicsinyesek vagytok, szerintem a mostani civilizációnk nyomai évmilliók múlva is felfedezhetőek lesznek (függ persze a keresés alaposságától).

Kivétel ha a Nap elnyeli a Földet, mert akkor már nincs undelete .

Tpe  
2005. ápr. 27. 10:14 | válasz | #16
Ha civilizáció, akkor elég neki egy-két hét. Meg pár barom, aki képes megnyomni szép piros gombokat.
2005. ápr. 26. 22:29 | válasz | #15
Ja civilizáció volt a kérdés, nem az épületek..
2005. ápr. 26. 22:27 | válasz | #14
Izé.. a civilizációk nyomtalanul eltüntek, a régészek megint csak találgatnak, kik építkeztek ezekből a hatalmas kőtömbökből..
A felhőkarcolók vasbetonból és gránitból vannak.
Ha valahol valamiért betörik egy ablak, és nincs fűtés, a torony nagy részével végez az erózió (hőtágulás, fagy)szerintem pár száz év alatt összeomolna a nagy része
lokko  
2005. ápr. 26. 21:59 | válasz | #13
mimeleg a Titán? ott ahol a etán-metán cseppfolyós 1.5 BAR nyomáson, ott aztán irdatlah hőség lehet (irónikusan)
2005. ápr. 26. 21:56 | válasz | #12
mért nem találtak semmi értelmeset közelebb? 8)
benli  
2005. ápr. 26. 21:14 | válasz | #11
Mikor mérik szét vennék egy darab földet én is. :-) Ez vicc de a felszíne meleg majd megnézem a megerősítést a következő cikkben. Kb.240 Celsius fok lehet a följének közelébe. Találgatok nem olvastam még róla semmit de a 39 átrepülésből remélem ki fog derülni.
Kryon  
2005. ápr. 26. 20:34 | válasz | #10
Érdemes lenne jól körülnézni azon a Titánon,legalább annyira mint a Marson,csak hát ez sokkal messzebb van,így drágább a buli.....
2005. ápr. 26. 20:00 | válasz | #9
áá, több lesz az azért. Olyan megapoliszok mint pl. New York,Tokió, stb, ahol sokmillió tonna acél és beton van összehordva egy helyre azoknak szerinem több tízezer év is kell hogy eltünjenek. Mondjuk az érdekelne, hogy eltünhet-e úgy egy civilizáció, hogy csak por és hamu marad utána. Pl. elképzelhető-e, hogy a Mars valaha olyan élő bolygó volt mint a Föld - mondjuk évmilliókkal ezelőtt - de az idő és az elemek gyakorlatilag minden nyomot eltüntettek?
morgo  
2005. ápr. 26. 17:15 | válasz | #8
jah, minden bizonnyal ezert talalunk meg romvarosokat...

szerintem attol fugg, milyen szempontbol aktiv bolygorol van szo, milyen szintu civilizacio volt...
2005. ápr. 26. 17:13 | válasz | #7
kb 2-3 ezer év..
2005. ápr. 26. 15:54 | válasz | #6
mert addigra nekünk annyi lesz.

Tényleg, vajon hány év kell ahhoz hogy egy aktív bolygón egy letünt civilizáció nyomai végleg eltűnjenek?
2005. ápr. 26. 15:52 | válasz | #5
aztán majd ott is lesz egy Daniken aki a múlbéli űrhajósokról ir majd könyvet de a tudósok körbe röhögik majd jól...
plamex  
2005. ápr. 26. 14:53 | válasz | #4
lokko  
2005. ápr. 26. 14:43 | válasz | #3
ha van ott kén akkor valszeg iszonyat bűz :D
2005. ápr. 26. 14:13 | galéria | válasz | #2
jah :D Ki tudja mi van ott:)
2005. ápr. 26. 14:08 | válasz | #1
Nemsoka ramtalalnak:
Es az ocsemre: