A fenntartható fejlődés megteremtéséhez a pontos intézkedéssorozat még nem ismert, ám az arra irányuló első lépések igen, így azokat mielőbb meg kell tenni - hangoztatta Dennis L. Meadows, a Növekedés határai című könyv legújabb változatának bemutatóján a budapesti könyvfesztiválon szombaton.

Hirdetés

A professzor a pénteki Föld napja programsorozatba illesztett bemutatón hangozatta, hogy a természettel harmóniában álló gazdasági-társadalmi fejlődés eléréséhez a föld országainak egyrészt helyi feladatokat kell megoldaniuk, másrészt világszintű kezdeményezésekben kell aktívan részt vállalniuk.

A kutató meggyőződésének adott hangot, hogy Magyarországnak a fenntarthatóság jegyében tett helyi intézkedések közül elsősorban energiafüggőségét kell mérsékelnie, továbbá fel kell virágoztatnia mezőgazdaságát. Megjegyezte, hogy a magyar energiaellátás felét adó gáz- és olaj-utánpótlás 90 százaléka Oroszországból származik, az import megszűnése gazdasági-szociális konfliktusokhoz vezethet.

Dennis L. Meadows a mezőgazdaság kapcsán arra utalt, hogy az élelmiszerellátás biztonsága szempontjából a jól termelő mezőgazdaság kulcsfontosságú, ami a világszinten egyre dinamikusabban növekvő népesség és az azzal kapcsolatos kihívásokra lehet válasz. A professzor a világszintű intézkedésekre példaként az éghajlatváltozást kiváltó üvegházgáz-kibocsátás visszafogását célzó Kiotói jegyzőkönyvet említette. "A két hónapja életbe lépett egyezmény 5,2 százalékos szén-dioxid-csökkentési célja már jó irányt jelent, ugyanakkor ennek többszörösére lesz szükség a fenntarthatóság biztosításához" - mutatott rá Dennis L. Meadows.

Tudományos kutatásokra hivatkozva hozzátette, hogy amennyiben ma megszűnne minden üvegházgáz-kibocsátás a földön, akkor is legalább még 100 évig melegedne a légkör, ezzel éghajlatváltozást előidézve. A professzor szerint érdemi lépések a fenntarthatóság felé az elkövetkező 20 évben ugyanakkor nemigen várhatóak a jelenlegi politikai-gazdasági berendezkedés tapasztalatai alapján, ám az első komoly válságjelek felébreszthetik majd a társadalmat. "Reméljük az első jelek megjelenése még nem lesz túl késő a gondok megoldásához" - fűzte hozzá a professzor.

Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter a WWF nemzetközi természetvédő szervezet egyik tavalyi tanulmányára hivatkozva közölte, hogy a Magyarországon élő emberek átlagosan egyharmaddal több erőforrást használnak fel, mint amennyi a föld népességét figyelembe véve "nekik járna". A miniszter jelezte, hogy az erre a mutatóra használt úgynevezett ökológiai lábnyom kifejezés az Egyesült Államokban a legnagyobb, ahol az emberek 5-6-szorosát élik fel a "nekik járó" erőforrásoknak. A WWF tanulmányában Srí Lanka és Sierra Leone zárja a sort, akiknek az ökológiai lábnyoma fele az igazságosság jegyében nekik járó értéknek.

Laptopok Már 49 900 Ft-tól!	E-book olvasók Már 17 043 Ft-tól!	Tablet PC-k Már 23 140 Ft-tól!	LCD monitorok Már 19 800 Ft-tól!
részletek »	részletek »	részletek »	részletek »