Az Egyesült Államok, Svájc és Szlovákia a legnagyobb nyertesek az Economist Intelligence Unit hatodik éves e-felkészültségi rangsorában.

Hirdetés

Talán első ízben azóta, hogy kipukkadt a technológiai buborék, a világgazdaság megint kezdi jól érezni magát digitális bőrében. Az információs és hírközlési technológiákra (ICT) költött pénzek megint növekedni kezdenek, a fejlett piacokon pedig ez a folyamat már némi lendületet is vett. Az emelkedő piacokon az összeköttetések kiépítése - az egyének és a szervezetek hozzáférése a hang- és adatkommunikációhoz - továbbra is gyors ütemben halad. Időközben a szélessávú internet hozzáférés több országban lassan eléri a kritikus tömeget és a digitális gazdaság egyéb vívmányainak a katalizátorává kezd válni.

Az Economist Intelligence Unit és az IBM Institute for Business Value közösen összeállított e-felkészültségi rangsorának 2005-ös kiadása azt mutatja, hogy az egyes országok digitális fejlődésében a szélessáv egyre fontosabb szerepet játszik. Ennek eredményeképpen a világ legfejlettebb szélessávú piacai jelentős mértékben tudtak javítani a pontszámukon a 2004. év során, bár a helyezése csak néhányuknak javult.

2000. óta az Economist Intelligence Unit évente publikálja rangsorát a világ legnagyobb gazdaságainak e-felkészültségéről. Egy ország “e-felkészültsége" az e-üzleti környezet mércéje, olyan tényezők gyűjteménye amelyek azt jelzik, hogy az adott piac mennyire kedvez az Internet alapú lehetőségeknek. Rangsorolási módszereiket jelentősen megváltoztatták 2005-ben: számos kritériumot újrasúlyoztak annak érdekében, hogy meg tudják jeleníteni megnövekedett szerepüket az e-felkészültség meghatározásában, így például a szélessávú hozzáférést és a mobil penetrációt. Új mérési szempontokat is bevettek az értékelésbe, mint például az innovációt és a nyilvánosan hozzáférhető vezeték nélküli "hotspotokat".

Az Economist Intelligence Unit az e-felkészültség kritériumait az IBM Institute for Business Value-val közösen dolgozta ki. “Az e-felkészültség rangsorolása nagyon dinamikus", nyilatkozta George Pohle, az IBM Institute for Business Value globális vezetője. “A vezető hely eléréséhez az e-felkészültség folyamatos javítására való törekvés, stratégiai tervezés és célirányos beruházás egyaránt szükséges, de ez még mind csak a kezdet. Az igazán nehéz rész akkor következik, amikor a vezető szerepet arra használják fel, hogy különféle állami és privát kezdeményezések ötvözése révén érdemi javulást érjenek el a magánszemélyek, a vállalkozások és kormányzat életében. Ez az a terület, ahol végső soron megjelenik a beruházás hozadéka."

Az ez évi rangsor fontosabb tanulságai

Európa viszi a prímet. A felső tíz helyből nem kevesebb mint hetet nyugat-európai országok szereztek meg, ezek közül is négyet a skandináv országok foglalnak el. A vezető szerep Dániáé (1. hely), Svédországé (3. hely), Finnországé (6. hely) és Norvégiáé (9. hely), olyan kulcsfontosságú területeken mint a mobil penetráció és az Internet használat. Az első kettő ezek közül iránymutató szerepet játszik az e-kormányzat megvalósításában. A szélessáv fejlődése is hozzájárult ahhoz, hogy Svájc felkerült a 4. helyre, Hollandia pedig megőrizte 8. helyét.

Amerika ismét felszálló ágban. Az USA a tavalyi visszaesést követően ismét a második helyet szerezte meg. Az USA nem egyszerűen felgyorsította a szélessáv elterjedését, de az ország továbbra is őrzi globális vezető szerepét a biztonságos Internet szerver penetráció és az ICT kiadások területén.

Hong Kong-é a vezető szerep a Csendes-óceáni régióban. A 6. helyre feljutott, kétféle rangsorolásban a "legjobb ázsiai" címet megszerző Hong Kong megelőzte a 11. helyen álló Szingapúrt, köszönhetően az e-üzleti szolgáltatásoknak, a pozitív jogi és politika környezetnek és a mobil szolgáltatások fejlődésének. Dél-Korea (18. hely) továbbra is a világ legfejlettebb szélessáv hozzáférési piaca, de amikor a modellünket finomítottuk, bizonyos gyengeségeket tártunk fel az ország e-felkészültségében a védelem területén, így például az Internet biztonság hiányosnak bizonyult.

Az emelkedő piacokon már készen állnak az e-felkészültség bizonyos elemei. A megfelelő e-felkészültség biztosítása érdekében a digitális gazdaság minden alkotórészének - infrastruktúra, biztonság, átláthatóság, innováció és képességek - meg kell lennie, a megfelelő kapcsolódásokkal együtt. A legtöbb emelkedő piac esetében az alkotóelemek sora még mindig nem teljes, de bizonyos területeken ezen országok némelyike is világszínvonalon vagy ahhoz közel áll, amire a legjobb példa Észtország (26.), Szlovénia (27.) és a Cseh Köztársaság (29.), ahol az e-kormányzati szolgáltatások nagyon fejlettek. India (49.) és Kína (54.) továbbra is az e-felkészültségi létra alsó grádicsain állnak, de egyre nagyobb mértékben hozzájárulnak a globális digitális gazdaság kifejlődéséhez komoly ICT szakembereik (India) illetve virágzó ICT gyáriparuk (Kína) révén.


A Csendes-óceáni régióhoz hasonlóan, Közép-Kelet-Európában is nagy különbségek mutatkoznak az e-felkészültségi szintek között. Ez a régió ad tthont gyorsan fejlődő piacok első vonalának, olyan országokkal mint Szlovénia, a Balti államok (Észtország, Lettország, Litvánia), a Cseh Köztársaság, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia. A skála másik végén olyan országokat találunk mint Azerbajdzsán és Kazahsztán, amelyek 14 évvel a Szovjetunióból történt kiválásuk után még mindig kevés valódi előrelépést értek el az ICT szektor fejlesztésében.

De még az első vonalbeli országok sem tudták felszámolni erős lemaradásukat az nyugat-európai államok e-felkészültségi mutatóihoz képest: ez vonatkozik például a széles- keskenysávú Internet penetrációra éppen úgy mint a személyi számítógépekre és digitális infrastruktúra többi elemére. A számítógépek és a világháló területén szerzett jártasság és a jogi keretrendszer fejlesztése más olyan területek, ahol a régió államainak többsége gyenge osztályzatot érdemel a régebbi EU tagállamokhoz viszonyítva.

Ugyanakkor a modern hírközlési szolgáltatások terjedése az Európai Unió nyolc új tagjánál és abban a két országban (Románia és Bulgária) amelyek várhatóan 2007-ben csatlakoznak majd az Unióhoz nagyban köszönhető a távközlés politikának és az EU-val folytatott szabályozói együttműködésnek. Bár a szélessáv elterjesztésében nagy a lemaradás, a mobil előfizetők száma az olyan országokban mint Észtország, Szlovénia és a Cseh Köztársaság nagyon erőteljesen nő, és gyorsan felülmúlta az egyszerű régi telefon szolgáltatás (angol nyelvű rövidítéssel POTS) előfizetőinek számát, így a lakosság első számú beszédcélú kommunikációs eszközévé vált. Ezekben az országokban a mobil penetrációs értékek meghaladják Nyugat-Európa jelentős részének hasonló mutatóit.

Trendek

A régió új EU tagállamai közül néhányan kifinomult e-kormányzati gyakorlatokat vezettek be. Észtország vezető e-felkészültségi helyezése a régióban (a 26.), nem csak a kommunikáció elterjedtségét t tükrözi, hanem a rendkívül proaktív e-kormányzat fejlesztést is. Az olyan kezdeményezések mint a 2001-ben bevezetett e-kabinet program, amelynek a célja a kormányzati döntéshozás legmagasabb szinten történő ésszerűsítése volt, egy webes alapú dokumentációs rendszer segítségével járult hozzá a fokozott adminisztráció hatékonysághoz. A Cseh Köztársaság (a 29.) az ICT költségvetés és a mobil penetrációterületén már csaknem felzárkózott a nyugat-európai országokhoz. A European Information Technology Observatory adati szerint az ország ICT piacának értéke tavaly elérte a 6,8 milliárdos értéket, ezzel lehagyta Írországot (15.), ahol piac mérete 6.2 milliárd. Ezt a növekedést részben erőteljes kormányzati kezdeményezések gerjesztették, amelyek célja az e-kereskedelem fejlődésének élénkítése volt. Amint azt fentebb megemlítettük, az ország jól szerepelt az e-kormányzat területén; például "E-trziste" programjával sikeresen alkalmazta az elektronikus piactér eszközét az állami beszerzésekben.

Az e-kereskedelem lassan növekszik, de az innováció segíthet ezen a problémán. Az EU nemrégiben megjelentetett Kelet-Európai Információs Társadalmainak Mérőszámai című kiadványa közli, hogy ebben a régióban az Internet felhasználók átlagosan 10%-a már vásárolt on-line módon. A hitelkártya csalás - vagy az attól való félelem - az egyik gátja az e-kereskedelem terjedésének, a régió több országát pedig a hitelkártya-visszaélések forrásának tekintik az e-kereskedelem szakértői.

Ugyanakkor van egy olyan helyi innováció amely orvosolni tudja ezt a problémát, és elősegítheti a régió nagyon alacsony hitelkártya-penetrációjának növelését is. A Magyarországon (30. helyezett) kifejlesztett és elsőként az ország fő hitelkártya-kibocsátójának tekinthet ő OTP Bank által bevezetett csalásellenes szoftver évek óta SMS értesítést küld a fogyasztóknak, valahányszor megterhelik a kártyájukat.

Az e-felkészültségi helyezések csaknem 100 mennyiségi és minőségi kritérium alapján alakulnak ki, amelyeket alapvetően hat kategóriába sorolhatók. A hat kategória (és ezek súlya a modellben) az összeköttetések elterjedtsége (connectivity) (25%); az üzleti környezet (20%), az Economist Intelligence Unit üzleti környezet rangsorolása során alkalmazott 70 kritérium; elfogadottság a fogyasztók és a vállalkozások körében (20%); a társadalmi és kulturális környezet (15%); a jogi és politikai környezet (15%); illetve a támogató e-szolgáltatások (5%).

Laptopok Már 49 900 Ft-tól!	E-book olvasók Már 17 043 Ft-tól!	Tablet PC-k Már 23 140 Ft-tól!	LCD monitorok Már 19 800 Ft-tól!
részletek »	részletek »	részletek »	részletek »