 Hozzászólások  A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
"Az interferencia pontosan azt jelenti, hogy a kvantumállapotok utazgatnak."
Na igen, persze persze. De úgy értettem, hogy nem bináris adat lenne ráültetve..
|
"Nem tudom, lehetséges-e olyan megoldás, hogy 1-1 fotonra ugyan nem tudnak külön figyelni, de maga a kapcsolat szétesik tőle. Vagy legalább a hiányzó fotonok számával drasztikusan nő ennek lehetősége."
Ha 1-fotonnyi zavarás számít, akkor ez azt jelenti, hogy oda is tudnának rá figyelni. Ha pedig nem tudnak rá odafigyelni, akkor ez megadja a lehetőségét a lehallgatásnak, csak a lehallgató készülék legyen érzékenyebb.
"Meg ugye ne felejtsük el, hogy a kvantum-interferencia nem csak fotonokkal működik/működhet, hanem nagyobb részecskékkel is."
Azért csinálják fotonnal, mert messze ezzel a legkönnyebb. (A következő jelölt az elektron lehetne, de annak a nyugalmi tömege miatt sok nagyságrenddel kisebb lenne a hatótávolsága.)
"de lehet talán olyan eset is, hogy nem bináris adatok, hanem kvantumállapotok utazgatnak..."
Az interferencia pontosan azt jelenti, hogy a kvantumállapotok utazgatnak. Csak sajnos lézernél nem 1 fotoné, hanem számtalan fotoné együtt.
|
"egy rendszer eredő biztonságát nem a legerősebb, hanem a leggyengébb láncszem jellemzi"
Ez igaz, de ha a gyenge láncszemek (a kommunikációs csatortna két vége) a két kommunikáló fél kezében van, akkor talán nincs probléma. Hiszen azt sosem fogják tudni kiküszöbölni, hogy a két fél tudjon róla, miről is "beszélgetnek".
"Ha nem elég 1 foton, akkor bizonyosan nem egyfotonos interferenciát használnak. Ha pedig egy készülék alkalmas az egyfotonosra, akkor az újabb fotonokat nyilván az újabb információ adagok továbbítására használná fel."
Hát igen, ez is egy szép logikai csapda vagy dilemma lehet. Nem tudom, lehetséges-e olyan megoldás, hogy 1-1 fotonra ugyan nem tudnak külön figyelni, de maga a kapcsolat szétesik tőle. Vagy legalább a hiányzó fotonok számával drasztikusan nő ennek lehetősége.
Meg ugye ne felejtsük el, hogy a kvantum-interferencia nem csak fotonokkal működik/működhet, hanem nagyobb részecskékkel is.
"Alapjában véve a kvatuminterferencia is ilyen. (A legegyszerűbb esetben kétirányú, soros, analóg, csak éppen a végeredményét tekintve kvantált.)"
Lehet ilyen is (csak itt ugye érzékeli a rendszer a belehallgatást is, és azonnal, "magától" megszakad a kapcsolat - persze kíváncsi leszek, hogy a split-beam-re találnak-e majd megoldást), de lehet talán olyan eset is, hogy nem bináris adatok, hanem kvantumállapotok utazgatnak...  |
"Á, tehát te a műveletvégzés közben megjelenő pontatlanságról beszélsz. "
Nem csak arról. Hanem főképp arról a pontatlanságról, ami klasszikus számítógépnél nem is pontatlanságnak, hanem eleve hibás adat/program megadásnak számítana, vagyis hogy nem pontosan az a bemenő kvantum (qubit) állapot realizálódik, mint amit szeretnénk (és amit kellene). Talán ennek kezelésére is ki lehet találni valamit, de aligha lesz egyszerű.
"Viszont a kommunikációhoz hozzátartozik, hogy az egyik fél tudja, mit közöl, és a másik is megtudja, mi is volt az. Enélkül külözgethetnének egymásnak véletlenszerű jeleket is. :) Szóval, valahol nyilván vissza kell fejtődnie az adatnak..."
Egyetértek. Ezzel az egésszel mindössze csak arra akartam utalni, hogy egy rendszer eredő biztonságát nem a legerősebb, hanem a leggyengébb láncszem jellemzi, így az, hogy egy elemét kicserélték (talán) jobbra, még nem csináltak forradalmat, főleg ha vannak hátrányai is.
" És talán valahogy azt is meg lehet oldani, hogy több foton vegyen részt a folyamatban, viszont mindegyikre szükség legyen."
Ha nem elég 1 foton, akkor bizonyosan nem egyfotonos interferenciát használnak. Ha pedig egy készülék alkalmas az egyfotonosra, akkor az újabb fotonokat nyilván az újabb információ adagok továbbítására használná fel.
Lézernél a lehallgató készüléknek az érzékenysége döntené el, hogy észrevétlen tudna-e maradni.
"Modem: hm, azért ott mégiscsak egyszerű soros adatok utaznak."
Alapjában véve a kvatuminterferencia is ilyen. (A legegyszerűbb esetben kétirányú, soros, analóg, csak éppen a végeredményét tekintve kvantált.)
|
"Tulajdonképpen még az sem biztos, hogy diszkrét, ugyanis egy művelet vihet egy qubit-et egy másik olyan qubit-be is, amelyek egyike sem 0, vagy 1. Továbbá ítt egyenértékűbbek a qubit-et megvalósító elemek, mint a klasszikus számítógépnél, ezért nincs eleve tisztázva, hogy melyik qubit melyik számjegynek felel meg - már ha kiválasztódik valamelyik sajátállapot. Adott esetben természetesen megtehetjük (úgy programozhatjuk fel a QC-t), hogy éppen így legyen."
Á, tehát te a műveletvégzés közben megjelenő pontatlanságról beszélsz. Én az egyes ciklusok végén születő digitális rész- ill. végeredményekről. Mivel ezek már tényleg digitálisak. Így vissza is lehet ellenőrízni a pontosságot. (Csak ugye kicsit sok idő lehet az ellenőrzés.)
"A rögzítéssel az a baj, hogy az információt természetesen mindig onnan próbálják meg ellopni, ahol az legkönnyebben hozzáférhető. Persze lehet védett a hely, de ez csak a szokásos védelmet jelenti, nem többet."
Viszont a kommunikációhoz hozzátartozik, hogy az egyik fél tudja, mit közöl, és a másik is megtudja, mi is volt az. Enélkül külözgethetnének egymásnak véletlenszerű jeleket is. :) Szóval, valahol nyilván vissza kell fejtődnie az adatnak...
"Főleg, hogy nyilvánvalóan lézereket használnak, nem pedig egyfotonos interferenciát (amit elvileg kellene), így még az észrevétlen lehallgatás is megoldható."
A split-beam-ra én is gondoltam, csakhogy sugár intenzitását elég pontosan lehet mérni. És talán valahogy azt is meg lehet oldani, hogy több foton vegyen részt a folyamatban, viszont mindegyikre szükség legyen.
Modem: hm, azért ott mégiscsak egyszerű soros adatok utaznak. |
"1. Nem egészen értem, miért írod, hogy csak diszkrét, hiszen a műveletek vége eleve az, hogy a qubitek 0-ra vagy 1-re állnak be."
Tulajdonképpen még az sem biztos, hogy diszkrét, ugyanis egy művelet vihet egy qubit-et egy másik olyan qubit-be is, amelyek egyike sem 0, vagy 1. Továbbá ítt egyenértékűbbek a qubit-et megvalósító elemek, mint a klasszikus számítógépnél, ezért nincs eleve tisztázva, hogy melyik qubit melyik számjegynek felel meg - már ha kiválasztódik valamelyik sajátállapot. Adott esetben természetesen megtehetjük (úgy programozhatjuk fel a QC-t), hogy éppen így legyen.
"2. Nem igazán értem a b.-ben, miért baj a rögzítés. Hiszen enélkül nem is kerülhetne sor további feldolgozásra. És persze ez már védett helyen történik."
A rögzítéssel az a baj, hogy az információt természetesen mindig onnan próbálják meg ellopni, ahol az legkönnyebben hozzáférhető. Persze lehet védett a hely, de ez csak a szokásos védelmet jelenti, nem többet.
Ha egy mások által is észlelhető kommunikációs csatornát használnak, akkor ugye on-the-fly is lehetséges a kémkedés. Elméletileg ugye pont ez ellen van a titkosítás a cikkben leírt eszközzel. Itt még külön optikai kábelt is használnak. Azonban ez is kétélű fegyver, ugyanis ha valaki tudja, hogy hol megy az optikai kábel, akkor "lehallgathatja". Főleg, hogy nyilvánvalóan lézereket használnak, nem pedig egyfotonos interferenciát (amit elvileg kellene), így még az észrevétlen lehallgatás is megoldható.
"De lehet, hogy "kvantum-témában" is van erre megoldás: úgy tudom, vannak bizonyos részecskepárok, amik távolról is hatnak egymásra, illetve úgymond felismerik egymást."
Igen, így kellene működnie ennek az eszköznek is, de nyilvánvaló, hogy nem így működik (ugyanis egyfotonos interferenciát nem tudunk produkálni ekkora távolságban).
Egyébként az ilyen titkosított kapcsolatok hasonlítanak pl. arra, amikor pl. modemek veszik fel egymással a kapcsolatot, ugyanis azoknak is SZINKRONIZÁLÓDNIUK kell egymáshoz. Ha valaki más is a vonalban van, de nincs szinkronban, az nem sokat tud profitálni a lehallgatásból.
|
1. Nem egészen értem, miért írod, hogy csak diszkrét, hiszen a műveletek vége eleve az, hogy a qubitek 0-ra vagy 1-re állnak be.
2. Nem igazán értem a b.-ben, miért baj a rögzítés. Hiszen enélkül nem is kerülhetne sor további feldolgozásra. És persze ez már védett helyen történik.
3. Érdekes kérdés, amit az összeesküvőkről írsz (tudni lehet-e biztosra, hogy az van a vonal végén, akinek kellene). Persze erre a titkosításra is rá lehet még ültetni egy hagyományost, ahol egyedi kulcsa van a feleknek, csak ugye akkor már eleve visszaesik a megbízhatóság a hagyományos szintre. De lehet, hogy "kvantum-témában" is van erre megoldás: úgy tudom, vannak bizonyos részecskepárok, amik távolról is hatnak egymásra, illetve úgymond felismerik egymást.
|
"Az analóg számítógépnek analóg kimenete van (amit persze utána lehet digitalizálni). Viszont a kvantumszámítógépnek digitális!"
Inkább csak diszkrét, de persze azt is lehet digitális formára hozni. De nem ez a baj, hanem hogy a qubit-eket nem lehet egészen pontosan olyan formára hozni, mint elméletileg kellene, leszámítva azokat a triviális eseteket, amikor a qubit értéke egzakt, mert éppen 0, vagy 1.
Kereskedelmi forgalomban:
Mint írtam, bármit el lehet adni, jó drágán is, ha divatos. A fotonnal való kvantumkódolásnak NEM CSAK a cikk által is említett (jelenleg) 120 km a korlátja, hanem az is, hogy abban az időben, ami alatt a fény megteszi ezt az utat (kb. 0.4 ms) meg kell történnie a dekódolásnak, különben az adatok dekódolhatatlanok maradnak. Ez pedig azt jelenti, hogy a kommunikáció vagy
a.) dekódolatlan lesz, vagy
b.) dekódolt, de rögzítetlen, vagy
c.) titkosítás nélkül fogják rögzíteni a dekódolt anyagot, vagy
d.) másféle titkosítással fogják rögzíteni
A c.) és d.) esetekben a biztonságot illetően ugyanott vagyunk, ahol egyébként is, az a.) eset pedig haszontalan, így marad a b.) eset, vagyis hogy eleve olyan kommunikációra használjuk a rendszert, amikor nem is akarjuk rögzíteni a kommunikációt. Összeesküvőknek persze jól jöhet, de náluk is lesz majd egy további probléma, honnan fogják tudni, hogy pont azzal kezdtek el kommunikálni, akivel szerettek volna?
"Véletlenszám-generátornak sokkal egyszerűbb kis elektronikai kapcsolások is elég jók."
Attól függ, hogy csak hébe-hóba akarod-e használni őket, vagy pedig bődületes ütemben (ami az evolúciós számításokhoz kell).
|
Ha sikerült megérteni az analó számítógépek "szervi" pontatlanságát, akkor ideje megtudni:
a qubit-ek fizikai megvalósítása is olyan, hogy csak közelíteni tudjuk az elvileg pontosan megkövetelt szimmetriákat, így a reális quantum számítógépek szintén "szervi" pontatlansággal terheltek. (És minél több qubit van, annál inkább!)
Titkosítás:
A titkosításhoz főleg az kell, hogy a kommunikáló felek olyan infó birtokában legyenek, amely mások számára nem hozzáférhető. A kvantuminterferencia erre tényleg képes.
De azt világosan kell látni, hogy EGYELŐRE SZÓ SINCS ARRÓL, hogy a ma létező qubit-es rendszerek hatékonyabban tennék ezt, mint a hagyományos számítógépek, továbbá a titkosítás biztonságánál más tényezők is játszanak, amelyek eleve kihasználhatatlanná teszik a QC által látszólag garantált "sztratoszferikus" biztonságot, így a hagyományos számítógépek is bőven megfelelhetnek. (A kódfeltörés talán más, de erre a célra aligha készítenek tömegterméket.) (Amúgy eladni bármit lehet, még UFO elhárító kézi készüléket is.)
Én azt gondolom, hogy a qubit-ek számát sohasem tudják majd igazán nagyra emelni, mert nem tudják a zavaró körülményeket és a szervi pontatlanságot kiküszöbölni. Ezért leginkább, mint hatékony VÉLETLEN GENERÁTORT fogják felhasználni, olyan számítógépek részeként, amelyek döntően a hagyományos logikákat használnak EVOLÚCIÓS algoritmusok futtatására.
|
Hát, lehetséges, hogy a mai gépek teljesítménye (miközben a pontosság is adott) feleslegessé teszi az analóg gépeket, de egy jópár qubites, feljett (1-1 lépést gyorsabban "elvégző") kvantumszámítógéppel számítási, és hasonló műveletekben nem nagyon, titkosításban meg főleg nem tudja majd felvenni a versenyt egy hagyományos gép.
Mint a belinkelt lapon is olvasható, már kereskedelmi forgalomban is van egy ilyen kvantumos titkosított adatátviteli rendszer (a vonal mindkét végén van 1-1 qubit, ha jól értem), ami a mai gépekkel - gazdaságosan - elérhető védelemnél jóval erősebb védelmet nyújt. Már ezt sem nevezném haszontalannak.
|
Kedves © IoIa, nem kaptam meg! (Ennek elképzelhető oka, hogy vírusos a géped, vagy rosszul van beállítva a dátum és ezért elkeveredett, vagy esetleg spam-nek nézte a rendszerünk. Az e-mail címem egyébként: daroczi@mfa.kfki.hu )
************
Kedves © zpe!
Hát igen, a CNN-eket is fel lehet használni bizonyos célokra, ahol a sebesség fontosabb, mint a pontosság. Ezért, ha már amúgy is említetted a tömörítést (a képfeldolgozás mellett), azt mondanám, hogy az egyébként is veszteséges tömörítéseket (mint amilyen a DivX) lenne jó megcélozni.
Ettől függetlenül a CNN-nek van egy olyan haszna is, hogy segít jobban megérteni az idegrendszer működését.
********
#50:
Még csak értelmes viszonyba sem hozható a Pentium MMX-szel (:-(. A 7 qubit-es quantum számítógép csúcsteljesítménye is csak az volt, hogy a 15-nek meg tudta határozni a törzstényezős felbontását (3*5), ha igaz egyetlen lépésben (de nem túl gyors lépésben).
**********
Kedves © dez!
Quantum számítógép vonalon a 7 qubit-es számít a jelenlegi csúcsnak, amit ugyanúgy NMR-rel állítottak be, mint az előző csúcsokat. A baj csak az, hogy ezzel a módszerrel csak kb. 10 qubit-ig lehetne elmenni, ami még mindig édeskevés a hasznavehetőséghez.
Itt van egy lista, amiről láthatók a fejlődés főbb állomásai:
http://www.thocp.net/hardware/quantumcomputers.htm
Lassúság:
Természetesen a határozatlan állapotok határozottá válása is időt igényel (minél több qubit-tel dolgozunk, annál inkább), de főleg a bemenő qubit-ek beállítása kerül sok időbe.
Az analóg számítógépnél a veleszületett pontatlansága jelent egy súlyos alkalmazási korlátot, illetve, ha a mintájára próbálnánk meg ("több bit egy helyen") memóriát csinálni, akkor belátható, hogy valójában kevésbé hatékony, mintha diszkrét bit-ekben tárolnánk az információt. Mert vegyük pl. azt az esetet, hogy van 16 db elemi bigyónk, és ezeket szeretnénk felhasználni egy adott szám tárolására. Megtehetjük, hogy egyszerűen a bigyókból éppen annyit teszünk egy edénybe, amennyi a tárolandó szám, vagyis ilyen módon pl. csak a 0-16 közötti számok valamelyikét tudjuk tárolni (vagy más számokét, de csak 17 félét). Ezzel szemben, ha nem "ömlesztve" kezeljük a bigyókat, hanem helyi értéket rendelünk hozzájuk, akkor 2^16 (=64k) féle szám valamelyikét tudjuk megadni.
Az előbbiek miatt, minél inkább lehetségessé válik, hogy a fizikai elemi bigyókat (atomokat, elektronokat) közvetlenül megcímezzük, annál inkább értelmetlenné válik az analóg elvű számolás, illetve a többszintű infótárolás.
(A mágneses infótárolásnál csak azért és csak addig használunk az elemi mágneses momentumoknál sok milliószor nagyobb doméneket, mert egyelőre csak ezeket tudjuk biztonságosan kiolvasni.)
|
olvasd el a topic elejét
Arguing over the Internet is like being in the Special Olympics. Even if you win, you.re retarded.
|
És ez hyogy egyeztethető össze az einsteini relativitáselmélettel, miszerint a fény sebessége állandó?
SecondOrb: A legjobb internetes városépítő stratégiai játék. www.secondorb.hu
|
az előző kérdés akart lenni :-)
|
más.. ha meg lehet fagyasztani, nem lehet a fagyasztott állapotába rárakni valamit, és aztán visszagyorsítani :-) innene gondolkozzon mindenki maga :-)
|
No tessék hülye amcsi kormány!! Ebbe öljék a pézt ne a célkövetős tajtikai rakétákba meg az önjáró robotkatonába!!
Kér hogy én itt akármit is mondok, akkoris abba ölik, pegig ez sokkade sokkal hasznosabb lenne..
|
Hm, erről a 7 qubitesről még nem is hallottam. (Pedig számomra azért hír értékű lett volna.) Azt hogy kell érteni, hogy lassú? Lassan esik vissza a határozatlan állapotból határozottba?
Az analóg és a "töb bit egy helyen" számítógépek alapvető problémáját bevallom nem ismerem. (De ahogy így elgondolkodom, lenne néhány fantáziadús tippem.) Mi lenne az? (Amellett, hogy ma még gazdaságtalanok.)
|
Tudja valaki, hogy MOST egy optikai cpu milyen teljesítményre képes? (pl. egy Pentium MMX-hez képest)
lentebb láttam egy képes hozzászólást (#16), ahol 0,05 MHz*-ről volt szó, de az már több mint 10 éves adat
*: tudom h ez csak órajel, de azért már mond vmit..
|
Szia DcsabaS !
Ha már meg lett említve az analóg számítógép, akkor szerintem ezt: ( http://lab.analogic.sztaki.hu/ ) is érdemes megnézni! Bár ez egy képfeldolgozó egység valószínűnek tartom,hogy néhány más feladatkörben is alkalmazható lenne pl.: tömörítés a (hagyományos)CPU cache számára vagy ilyesmi ,képek kezelését jobban magáravállalná az egység a (hagyományos)CPU-tól elvéve a feladat egy részét. De lehet,hogy hülyeséget írtam :)
|
Küldtem Neked egy privit!
|
Elektromos kontra optikai vezetek:
- Ha a hotermelest firtatjuk, akkor nem eleg csupan a jeltovabbitasnal fellepo vesztesegeket nezni, hanem a jelek letrehozasahoz/detektalasahoz szukseges teljesitmenyt is figyelembe kell venni. Optikai atvitelnel ez lezereket jelent.
- Masodszor, tulajdonkeppen az elektromos vezetekeken is elektromagneses hullamokat tovabbitunk, csak ennek frekvenciaja (mint vivo frekvencia) par nagysagrenddel alatta van a fenyenek. Az atviheto informaciomennyiseg termeszetesen a frekvencia (savszelesseg) fuggvenye, igy az optikai atvitel ebbol a szempontbol elonyben van. Egyelore, ugyanis a "kozonseges" elektronikai eszkozok mukodesi frekvenciaja is egyre no, hataresetben ugyanarra a frekire, mint az optikai.
De a disszipacio szempontjabol NEM az info egyszeru tovabbitasa jelenti a fo problemat, hanem a logikai allapotok kozotti valtasoke. Ezt pedig optikailag mindeddig csak igen rossz hatasfokkal tudtak megvalositani.
qubit:
Eppenseggel mar 7 qubites "szamitogepet" is sikerult csinalni, megsincs kiralysag. Ugyanis egyreszt nem egy teljes szamitogep volt, hanem csak egy "logikai egyseg", amely teljes labor nagysagu volt (hatalmas fogyasztassal), masreszt lassu, harmadreszt pedig (es ez a legnagyobb baj) borzaszto sok molekulat kellett hasznalniuk szinkronban, vagyis voltakeppen nagyon eros parhuzamositast is hasznalt, amit a konkurens hagyomanyos technologianal is hasznalhattak volna (korrekt osszehasonlitashoz), de meg igy sem versenykepes a teljesitmenye (sok nagysagrendnyi a lemaradas).
A szobajoheto algoritmusokat erosen kutatjak, de ott sincs erdemi attores.
Az analog szamitogep, es a tobb bit-szintu tarolas valoban nem azonos a quantum szamitogeppel. De ha az elobbiek alapveto problemajat sikerul megertened, konnyebb lesz megertened az utobbiet is. (Ezert kerdeztem ra, hogy tudod-e, miert bukta az elobbi ketto.)
© HUmanEmber41st kerdese egyebkent tenyleg jo abbol a szempontbol, hogy csak azert, mert tudunk valamilyen fizikai effektus alapjan egy eszkozt kesziteni, meg nem jelenti azt, hogy az hasznos (versenykepes) volna.
Tanulsagos ebbol a szempontbol, hogy az idok folyaman mar hanyszor temettek el a magneses infotarolasi modszereket (HDD), utalva arra, hogy majd felvezeto technologiaval (RAM, flash RAM) sokkal jobbat csinalnak. De a tartos tarolasra meg mindig jobbnak bizonyult a magneses.
Es ha mar itt jarunk, emlekezzunk meg arrol is, hogy quantum szamitogepet elvben lehetne csinalni az elemi magneses momentumok ferromagneses csatolasat (kvantumfizikai kicserelodesi kolcsonhatas) kihasznalva is, es ez szerintem perspektivikusabb, mint az optikai modszerek.
|
"Jókat" tudsz kérdezni műszaki téren... 
|
Talán alkalmazni kellene újból a vákuumcsöveket, vagy a száloptikát a PC-k ben is.???
(A RAMokhoz való gyorsabb hozzáférés érdekében)
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek
Lao-Ce
|
Vagy egy átlagos (nem túl szép, nem túl csúnya) nő, vagy egy elég nőies (nem "szép nő"-ies, csak "átlagos nő"-ies) férfi. Szerintem előbbi. Szerintem.
|
tényleg... ő nő, vagy férfi?
Dead sure she'll be there!
|
"Nem egészen világos, mire akartál utalni, mert ha az igaz is, hogy a jelenlegi procik fajlagos hőtermelése (logikai műveletenként) még magas, de miért lenne alacsonyabb egy procié, csak mert optikai?"
Csak arra, hogy volt már a kezemben olyan elektromos vezeték, amin sok áram haladt át, és olyan optikai vezeték is, amin sok fény. Előbbi szépen melegedett, utóbbi megy egyátalán nem... :)
"A konkrétan megvalósított 1-2 qubit-es "számítógépekkel" nemcsak az a probléma, hogy drágák, és hogy a létező számítógépekkel semmiféle értelemben sem veszik fel a versenyt, de most nem akarom részletezni."
Hm, 1 qubit még nem számítógép. Tehát minimum 2 kell, hogy már talán annak lehessen nevezni, nem? :) Szal már sikerült 2 qubitet úgy összehozni, hogy kölcsönhatásba kerültek? Ha ez sikerült, és működött az elvárásoknak megfelelően, akkor... "királyság van"! :) Azt mondjuk nem tudom, 2 qubittel milyen műveletet lehet elvégezni (szupertitkosított adatátvitel talán), de úgy érzem nem sokat, így még nyilván nem versenyképes a dolog. De ha több qubitet is össze tudnak hozni, és valamilyen algoritmust is bele tudnak vinni, hát azzal viszont már semmilyen mai számítógép nem tudja majd felvenni a versenyt...
"A helyzet mindenesetre hasonló az analóg számítógépekéhez, illetve az olyan logikákéhoz, amelyek nem csupán 2 szintet, hanem sokkal többet próbálnak meg cellánként tárolni."
Őőő, na várjunk, csak: a kvantumszámítógépben nem az a lényeg, hogy több szintet tárolnak a cellák (ez nem is teljesen igaz ebben az esetben, hiszen itt fizikailag meghatározatlan állapotokról van szó - a művelet végéig), hanem ahogy működik az egész. |
:D Ez tök jó.
Mától nem vitatkozom buta emberekkel. - 2011. 07. 03.
|
a giliszta azert ott van:)
|
jó olvasni az állandó odavissza fikázás között néha tudományos magyarázatokat is, thx!
|
Valóban, a hagyományos Si technológiával is még sok nagyságrendnyi fejlődés van hátra. A mai 90 nm-ről bizonyosan le tudunk menni 15 nm-re, ami kb. 40-szeres alkatrészsűrűség növekedést jelent, miközben a működési frekvencia is 6-10-szeres arányban nőhet, vagyis a processzálási teljesítmény több százszoros növekedése várható a mai méretű chip-ek mellett. (És ezután sem lesz akadálya, hogy szükség esetén több chip-et is felhasználjunk.)
(És mindez nem jelenti azt, hogy nem tudunk 15 nm alá menni, csak azt, hogy egyelőre nem tudjuk, hogy tudnánk-e.)
|
lol kössz kapizsgálom
http://www.lohere.net - a MagyarChan
|
Az űrben a fény lényegében vákuumban megy (a semminek nincs hőmérséklete), itt meg valamilyen közegben. Az űrt amúgy kb 2,7 kelvines fény (háttérsugárzás) tölti ki, ami rendesen vákuumbeli fénysebességgel megy.
|
Méghogy a hagyományos szamító gépek közelednek a korlátaikhoz ez már baromság. Több tucat ismert technológia van amit a mai pc-nél már rég megcsinálhattak volna csakhogy a pénz beszél. Az intel meg a többi nagy cég mindíg csak anyít lépnek előbrébb amennyít a piac kikényszerít.
|
Valóban ilyesmi várható, de csak azután, hogy megalkották az első "gazdaságosan" használható optikai elemeket. (Eltekintve a ma is használatos optikai csatolóktól, és hasonlóktól.)
|
A magyarázat profán: valójában nem fagyasztják meg sem az atomokat, sem a fényt - ez tehát csak amolyan költői túlzás arra a szituációra, hogy a fényt annyira lelassítják, hogy már szinte áll. (Ennek megértéséhez #7 alatt jó adalék található.)
Amúgy önmagában a teljes megállítás sem valami példátlan dolog, hiszen valahányszor teljes elnyelődést szenved egy foton, mindannyiszor bekövetkezik.
A dolog jobb megértéséhez vegyük észbe a következőket: A fénynek ugye van hullámhossza (infravörösnél mondjuk 1-2 mikron körül), de az is jellemzi, hogy milyen hosszú a hullámvonulat egésze, vagyis hogy hány periódus van benne a hullámhosszból. Ez lehet akár sokmillió is(!), attól függően, hogy mennyire monokromatikus a fény. A foton interferenciára abban a térbeli-időbeli tartományban képes, amerre kiterjed ez a hullámvonulat. (Ennek megfelelően beszélhetünk térbeli, illetve időbeli koherenciáról.) Egy tökéletesen monokromatikus foton ennek megfelelően végtelen kiterjedésű lenne, de a valóságban ilyenek nincsenek. Olyanok viszont vannak, amelyek mondjuk sok-sok méter hosszúak, ezért ilyen távolságban képesek is sajátos quantum interferencia jelenségekre. Az ilyen "hosszú" fotonok használatának szükségszerű velejárója, hogy lassú lesz a kisugárzásuk és az elnyelődésük is, hiszen az max. fénysebességgel történhet, vagyis pl. egy 1m hosszú foton leghamarább 1m/c = 3.3*10^-9 s = 3.3 ns idő alatt nyelődhet el. A teljes elnyelődéshez a foton frekvenciájának elég jól meg kell egyeznie azon elektron jellegzetes frekvenciájának (ezt most inkább nem részletezem), amelyik azt elnyeli (rezonancia). Na most a vicc az, hogy ha a rezonancia nem tökéletes, akkor is megkezdődik az elnyelődés, de mielőtt teljessé válna, a kényszerrezgés miatti másodlagos kisugárzás révén meghatározóbb lesz a visszasugárzás. Minél közelebb voltunk a rezonanciához, annál többet késik a visszasugárzás, és ezalatt a fényhullám nem halad (hanem az elektronhoz van kötve).
Egy vicces hasonlattal élve, képzeljünk el egy gilisztát (fotont), amelyik egyenletes sebességgel csúszik (c), ám az útjába különféle lyukakat helyezünk (atomokat, rezonanciára képes elektronokkal), és a giliszta hűen követi a felület görbeségeit, így lecsúszik a lyukakba is, illetve ha kiér belőlük, akkor ki is. Ennek a gilisztának az eredő sebessége kisebb lesz, mint "c", mert hiszen az idejének java részét a lyukakban csúszva tölti. És ha túl mély lyukkal találkozik, akkor még ott is marad (:-).
A quantum számítógép szempontjából az a határeset az érdekes, amikor a foton-giliszta teljes elnyelődése csak egy nagyon kevésen múlik, ami megegyezik azzal az esettel, amikor a fény külsőleg megfigyelhető haladási sebessége úgyszólván 0. Ugyanis ebben a határesetben a mi szándékunkon (befolyásunkon) múlik, hogy mi történik a továbbiakban.
|
Szegasztok !
Szerintem a közeljövőben a hibrid megoldások fognak elterjedni. Arra gondolok,hogy lesznek optikai elemek is és elektronikai elemek is és szétosztják a számítási feladatokat az arra legalkalmasabb egységek felé. Mint a Cell prociban ,csak már az optikai elemeket is felhasználva.
|
ezt magyarázza már el nekem valaki
hogy létezhet 'lefagyasztott atom meg fény' amikor a 0 Kelvin az abszolult 0 és ennél nincs kisebb, valamint az űrben is ez a hőmérséklet uralkodik, ahol viszont nem fagy meg a fény???
http://www.lohere.net - a MagyarChan
|
Szó sincs az "atomok lassúságáról" (:-). Egyszerűen arról van szó, hogy a vörösréz az jobb elektromos és hővezető, mint az alumínium, ezért adott keresztmetszeten át több áramot képes vezetni (illetve ugyanannyi áramot kevesebb hőveszteséggel). Ez a különbség elektronszerkezeti okokra megy vissza.
Az sem igaz, hogy az alumínium proci, vagy vezeték 1.5 GHz fölött törvényszerűen bemondaná az unalmast, hiszen a határfrekvencia döntően az alkalmazott félvezető technológia finomságán múlik (minél finomabb, annál magasabb lehet a freki, ugyanis kisebbek azok a kapacitások, amelyeket az elektromos áramoknak át kell töltögetniük a logikai állapot megváltozásakor).
Tehát alumínium procival is menne mondjuk akár a 10 GHz-es működési freki (35 nm-en), de ugyanazon finomságú félvezető technológián a réz vezetékelés 20-40 százalékkal is magasabb működési frekit tehet lehetővé, így hát jobb a réz. (Hogy nem eleve rézzel kezdtek, az azért van, mert a rézzel is vannak gondok, csak másfélék, és eleinte nem tudták megoldani. Egy-egy új félvezető technológia rendszerbe állításához sok száz anyagtechnológiai problémát is meg kell oldani.)
|
a kutatások óta nálnuk nem jár a Family Frost  
http://www.lohere.net - a MagyarChan
|
"Hiába használnák fényt az információ továbbítására, SEMMIKÉPP sem lehetne 10-szer gyorsabb a hagyományos elektromos átvitelnél, hiszen már az is a c határsebesség"
Na ezt hülyén fogom leírni, de én egyszer valami ilyesmit tanultam a suliban:
Nem azzal van a nagyobb probléma, hogy az elektromos átvitel lassabb a fénynél, hanem a vezető anyag atomjai lassúak. Nem oly rég még alumíniumot használtak áramvezetőként a procikban, most meg tudtommal már mindenki rezet használ, mert a réz atomjai gyorsabbak, és a magasabb frekvenciákat is képesek elviselni. Valamikor olyasmit olvastam, hogy az alumíniummal készült proci 1,5 GHz felett bemondja az unalmast, mert abban a tartmányban az alumíniummal már gond van.
|
A válasz: IGEN!
;)))
PS3 ID: NEXUS0001 Aevum est crudus, sed non satis.
CS.N.T.K.K! & A.M.É! A hétfő bűn!
Avagy: "Az ördög a részletekben van elásva!";)))
|
Van egy nagyon ostoba költői kérdésem, mivel ezt még senki sem kérdezte: Dr. Lene Hau nő vagy férfi?
A képből na meg az írásból nem derűl ki egyáltalán:DDDD
|
2: Lehet, hogy csak fordítási probléma, de már nincs türelmem folyton ellenőrizgetni.
Írod:
"Gondolom, azt nem kell magyarázni, hogy a mai procik sebessége távol áll attól, mintha nem kellene számolni a hőtermeléssel."
Nem egészen világos, mire akartál utalni, mert ha az igaz is, hogy a jelenlegi procik fajlagos hőtermelése (logikai műveletenként) még magas, de miért lenne alacsonyabb egy procié, csak mert optikai?
A fajlagos hőtermelést alapvetően azzal tudjuk csökkenteni, ha minél kevesebb részecskével, illetve minél kisebb energiaváltozású állapotaikkal tároljuk, illetve változtatjuk meg az információt. Ebből a szempontból pedig az elektronok (és energiaállapotaik) perspektivikusak, a Bose-Einstein kondenzátumok (lézer féleségek) pedig nem, hiszen ott szükségképpen SOK részecsként (fotont) használunk fel erre. A Bose-Einstein kondenzátumok használata csak annak függvényében lehet értelmes, ha sikerülne elérni, hogy mondjuk egy 100 fotonos állapot 1 lépésben számoljon ki valamit, amit egyébként az egyes elektronokkal operáló gépnek több, mint 100 lépésébe kerülne (feltéve, hogy a lépések azonos sebességűek).
3. Kutatási témaként sokminden lehet érdekes és hasznos, ami termékként halálra van ítélve. Döntő, hogy hol járnak a konkurens technológiák. Pl. a maga idejében forradalmat jelentett az elektroncső, majd a Ge tranzisztor, de a ma használt Si tranzisztorok és IC-k mellett használunk GaAs-et is (szűkebb körben). És akkor még nem szóltunk arról, hogy lehet csinálni (sőt, csináltak is) erősítőt, illetve logikai műveletet végző elemeket mechanikus, pneomatikus, hidraulikus, akusztikus, elektrokémiai, molekuláris, mágneses és szupravezető elven is, ezek sorában csak 1 az optikai.
A konkrétan megvalósított 1-2 qubit-es "számítógépekkel" nemcsak az a probléma, hogy drágák, és hogy a létező számítógépekkel semmiféle értelemben sem veszik fel a versenyt, de most nem akarom részletezni.
A helyzet mindenesetre hasonló az analóg számítógépekéhez, illetve az olyan logikákéhoz, amelyek nem csupán 2 szintet, hanem sokkal többet próbálnak meg cellánként tárolni.
|
Az elso szamitogep is igy nezett ki az elejen es mi lett belole......
|
Neked van valamiről saját véleményed?
|
mennyi okos ember... nemtudom mér nem ti találjátok fel ezeket ...
|
2. Itt szerintem nem a vezetőkben haladó áram sebességéről volt szó, hanem magasabb szintről nézve az feldolgozási sebességről, csak már megint elírták egy kicsit. Gondolom, azt nem kell magyarázni, hogy a mai procik sebessége távol áll attól, mintha nem kellene számolni a hőtermeléssel.
3. Már évekkel ezelőtt lehetett olvasni olyan híreket, amik 1-2 működő qubitről számoltak be. Csak azok a megoldások még túl drágák és körülményesek. Azt senki sem gondolja, hogy haszontalan lenne a dolog (esetleg, akik nem értik), épp ellenkezőleg.
|
Jó hogy ilyen elvi dolgokat ígérgetnek, de már a 70 es években is opto számítógépről beszéltek..
|
Ez egy 1993-ban (!) készített optikai számítógép, 0,05 MHzes, de lgalább infravörös lézerrel megy :)
General view of the Bit-Serial Optical Computer (BSOC), the first optical computer that stores and manipulates data and instructions as pulses of light. To enable this, the designers developed 'bit-serial' architecture. Each binary digit is represented by a pulse of infra-red laser light 4 metres long. The pulses circulate sequentially through a tightly-wound 4 kilometer loop of optical fibre some 50,000 times per second. Other laser beams operate lithium niobate optical switches which perform the data processing. This computer was developed by Harry Jordan and Vincent Heuring at the University of Colorado, and was unveiled on 12 January 1993
Arguing over the Internet is like being in the Special Olympics. Even if you win, you.re retarded.
|
ezzel egyetertek, ez egyenlore nevetseges.
Jézus nem létezett, a Biblia hazugság!
|
azert azt birom, hogy milyen professzor urak cerkaznak ide a forumba!
fenykard marpedig kell!!! de izibe!
az ero legyen veletek! :D
|
A LY-J csere szerintem nem vicces.
|
DCsabaS: "Quantum számítógép" helyett "quantum számítógép" :)
És mi mindannyiad LYedik vagyunk. (HasználLYátok már a LY-t mindenhol LYól, mert vicces)
Ha már kivan a faszod az idióta szignókkal csinálj te is egyet.
|
dehát te is jedi vagy :D
"Born to Lose, Live to Win"
--Motörhead
|
Lassan tudnának, de minek ?!! Teljesen hasznavehetetlen fegyver sima halandóknak és mivel nem rohangásznak a hivatásos katonák között a jedi-k...
Élj úgy, hogy ha lepereg előtted az életed filmje, minél több 10/10 AAA+++ végigjátszás legyen benne!!!
PS1-2-3,X360,PSP,PC i7+HD6870+Dell U2711
|
inkább fénykardot építenének már :)
"Born to Lose, Live to Win"
--Motörhead
|
299 792 ± 0,5 km/s ! :DDD
Élj úgy, hogy ha lepereg előtted az életed filmje, minél több 10/10 AAA+++ végigjátszás legyen benne!!!
PS1-2-3,X360,PSP,PC i7+HD6870+Dell U2711
|
http://www.szgti.bmf.hu/opto/4_Optika.htm:
"Ez természetesen nem valamiféle mechanikai ellenállás miatt van, hanem azért, mert a váltakozó elektromos tér kényszerrezgésbe hozza az anyag elektronburkát. A rezgő töltések pedig, mint tudjuk, (a kényszerrezgésével megegyező frekvenciájú) sugárzást bocsátanak ki. Számításokkal követni lehet, hogy a beérkező és a közeg rezgő atomjai által kibocsátott sugárzás összege (a rezgéseket jelentő forgó vektorok eredője) a közeg utáni térben ugyanolyan rezgés, mint a beérkező, de a közeg vastagságával arányos fáziskésést szenved. Ezt a fáziskésést észleljük úgy, mintha a fény a közegben lassabban haladt volna."
Élj úgy, hogy ha lepereg előtted az életed filmje, minél több 10/10 AAA+++ végigjátszás legyen benne!!!
PS1-2-3,X360,PSP,PC i7+HD6870+Dell U2711
|
1.) A fény sebessége normál esetben nem 297600 km/s, hanem 299792 km/s! (Valószínűleg pontatlanul lett átváltva az angolszász mértékegységről.)
2.) Hiába használnák fényt az információ továbbítására, SEMMIKÉPP sem lehetne 10-szer gyorsabb a hagyományos elektromos átvitelnél, hiszen már az is a c határsebesség (vákuumbeli fénysebesség) kb. 2/3 részével megy, a c-t pedig meghaladni elvi képtelenség.
3.) Nátrium gőzből való Bose-Einstein kondenzátumot felhasználhatnánk egyfajta Quantum számítógép megalkotására, amely elvben bizonyos típusú feladatokat nagyon gyorsan tud elvégezni, de gyakorlatilag az ilyen eszközök még sosem bizonyultak hasznosnak.
|
A fénysebességet közegben a közeg abszolút törésmutatójából (n) és a vákuumbeli fénysebességből lehet kiszámolni.
Élj úgy, hogy ha lepereg előtted az életed filmje, minél több 10/10 AAA+++ végigjátszás legyen benne!!!
PS1-2-3,X360,PSP,PC i7+HD6870+Dell U2711
|
És a tükör? Az piskóta? Na jó, a piskóta formájú tükör... :-)
|
Nem. A fény sebessége változik, attól függően milyen anyagon hatol át, ezenkívűl terjedési iránya manipulálható erős elektomagnetikus és gravitációs mezőkkel.
Élj úgy, hogy ha lepereg előtted az életed filmje, minél több 10/10 AAA+++ végigjátszás legyen benne!!!
PS1-2-3,X360,PSP,PC i7+HD6870+Dell U2711
|
"a fény sebessége minden közegben állandó.."
ketlem, hogy ez igaz lenne :)
|
vazz..
a fény sebessége minden közegben állandó..
most akkor hogy is van ez ??
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek
Lao-Ce
|
|
Nyomtatás
Elküldés e-mailben
Információfeldolgozás fagyasztott fénnyel?
Valószínűtlen a földi élet űrbeli eredete
Hang nélküli beszélgetést ígérnek a tudósok
Szupererőt ígér viselőinek a bionikus öltözet
Szokatlanul halálos a Marburg vírus
Elektromos szökőkutak várnak ránk a Holdon
Az első lépések egy valódi Mátrix irányába
Szupervulkán-kitörés Indonéziában?
