A hardver- és az autóipar is a szoftver­szabadalmak mellett van
2005. április 13. 14:03, szerda
Szakértők szerint egyre nyilvánvalóbb, hogy az előterjesztés elfogadásáért nemcsak a nagy szoftverfejlesztő cégek - mint amilyen például a Microsoft - lobbiznak, hanem a nagy hardvergyártók is.

Hirdetés

A következő hetekben ismét napirendre kerülhet a szoftverszabadalmi javaslat elfogadása az Európai Parlamentben. A lobbisták közé tartozik a DaimlerChrysler, a Siemens, a Nokia és a Philips is. Ez azonban csak az elmúlt hetekben vált ismertté, addig ugyanis mindenki csak találgatta, hogy vajon kik gyakorolnak gazdasági nyomást az Európai Unióra. Mint kiderült, főleg az autóipari konszernek, mint amilyen például a DaimlerChrysler vagy az autóiparban kiemelt beszállítói posztot betöltő vállalatok, mint az Infineon és a Siemens állnak az erős lobbitevékenység hátterében.

Érdekesség, hogy Európában a legtöbb bejegyzett szabadalmat az autóipar birtokolja. A hatezer szabadalom többsége az elektronikai-számítástechnikai területet érinti. Ennek tükrében már érthető, hogy miért lobbizik annyira a szoftverszabadalmak bevezetéséért az európai autóipar. A másik csoport, amely szintén élénk lobbitevékenységet folytat ebben az ügyben az európai hardvergyártó cégek. A Siemens 3892, a Bosch cég 3587, míg a Philips 2365 szabadalmat jegyeztetett be. Tehát elsődlegesen nem a Microsoft gyakorol nyomást az Európai Unióra és hivatalaira, hanem az európai autó- és hardveripar.


A nagyvállalatok minden apróságot levédetnek, nehogy lemásolhassa a konkurencia

A szoftverek, a szoftvergazdálkodás és -beszerzés napjainkban nagy szerepet töltenek be az autóipari konszernek életében, hiszen ma már az autótervezés és -gyártás szinte minden szakaszában elengedhetetlen a szoftverek megléte. Ezek, valamint a felhasznált chipek és firmware-k pedig minden esetben szabadalmaztatva lesznek. Bármilyen szoftverfeltörés nehéz helyzetbe hozhatná az autóipari cégeket, hiszen a legjobb esetben is változtatniuk kellene a teljes marketing- és árpolitikájukon, vagy akár vissza is kell hívniuk többszázezer járművet a szervízekbe. Azokban az országokban pedig, ahol nincsenek nagy hagyományai az autógyártásnak - mint például Finnországban vagy Hollandiában - a multinacionális cégek (Nokia, Philips stb.) veszik át a fő lobbisták szerepét.

Ezért van az, hogy az autóipar és a hardveripar szereplői ragaszkodnak ahhoz a jogukhoz, hogy a jövőben bármilyen szoftvert szabadalmaztatni lehessen. Ezt a jogot a legtöbb konszern mint az amerikai és japán konkurensei elleni védekező- és támadófegyvernek tekinti.

Jürgen Schade, a Német Szabadalmi Hivatal elnökének véleménye sok mindent elárul a mai európai szabadalmi helyzetről. A vezető kijelentette, hogy elszomorító és elgondolkoztató, hogy napjainkban a szabadalmak 90 százaléka a nagyvállalatok birtokában van, míg a kis- és középvállalatok, a civil szervezetek vagy a fejlesztői csoportok csak 10 százalékuk felett rendelkeznek. Így érthető, hogy az új szabadalmak bevezetése csak és kizárólag a nagy konszerneknek kedvez.
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
Ceb  
2005. ápr. 21. 10:09 | válasz | #90
Én úgy látom a helyzetet, h mivel ugye a kis és középvállakozásoknak nem lesz pénzük a szabadalmak megfizetésére, létrejön pár nagy multi ami elég gazdasági hátérrel bír ahhoz h nagy portfoliót tarson fenn. Aki programozásból akar élni , az mehet oda kilincselni, h ugyanmár vegyék fel aprópénzért. Mert amit a cég alkalmazásában talál ki az a cégé. Ő megkapja az aprópénzt a múlti a pár darab fejes és részvényes meg kaszálja a milliárdokat. Hol itt az igazságosság?
Áhh nem is folyttom mert csak ideges leszek, csak annyit még hozzá:
Szép új világ!!!!!
Yeti  
2005. ápr. 16. 19:54 | válasz | #89
Akkor léci definiáljátok már, hogy mi számít még algoritmusnak, és mi nem, merthogy nem nagyon van erre általánosan elfogadott definíció.
Mice  
2005. ápr. 14. 15:22 | válasz | #88
ez most hogy jön ide?
Mice  
2005. ápr. 14. 15:20 | válasz | #87
nem mert limitje van az egy hozzászólás hosszának is amúgy meg different emberkének different threadjére ment

amúgy meg "csak" 9 db :)
Mice  
2005. ápr. 14. 15:19 | válasz | #86
"másrészt egy algoritmust viszont nem lehet levédeni a szoftver szabadalmak szerintt sem."
sajnos de
Yv@n  
2005. ápr. 14. 13:05 | válasz | #85
sg-ről az csak egy kereszthivatkozás, a hwsw random hír dobozkájára, ami az amúgy régebben lehozott hírek közül csemegézve dob fel néha egyet kettőt, valami hangzatos névvel, hogy az emberek rábökjenek. Btw az említett cikk is úgy kezdődik szerintem, hogy "a microsoft megbízásából készített...", és amúgy itt az sg-n is leadták.
2005. ápr. 14. 12:01 | válasz | #84
"tudja ön, hogy...
a Linux ugyanannyiba kerülhet mint a Windows?"

sg.hu cimlapon.. felette egy hirdetes felirat.
erdekes. tehat egy ez hirdetes, ami a hwsw.hu-ra mutat. Vajon ki is szponzoralja ezt a hirdetest?
A hwsw.hu? Neki ez miert jo? talan azert kerul annyiba a linux mint a windows, mert a cikket a Microsoft tamogataval keszitettek?
Tehat akkor a hwsw.hu egy M$ szponzoralt lap. Talan az sg is?


NEXUS6  
2005. ápr. 14. 11:11 | galéria | válasz | #83
Úgy látom közgázban mindenki otthon van, de szerintem érdemes egy-két szakmaibb kérdést is megvizsgálni:

1. marha gyorsan átsiklottunk a trivialitás kérdésén. Tudtommal a progi kódot ma is védi a szerzői jog egyrészt, másrészt egy algoritmust viszont nem lehet levédeni a szoftver szabadalmak szerintt sem.
Szal az a kérdésem akkor mi a francot véd a szoftverszabadalom, a fából vaskarikát, vagy mi a f.szomat?
2. Nem ártana figyelembe venni, hogy a progikat általában evolutív módon fejlesztik. Valaki kiindul egy tankönyvi példából aztán hozzá ad megint valamit, aztán jön az újabb változat, míg a végén egy egész eccerű kis programocskából lesz egy millió soros. Persze sok minden új bejön, de valahogy a progizók szeretik megtartani a régi dolgokat is.
És ha teszem azt, valaki levéd egyszer egy tankönyvben levő példaprogramot, akkor bukott a fél világ, meg bíróságra jár, ő meg halálra keresi magát?
Tök "innovatív", mondhatom!!!!
pemga  
2005. ápr. 14. 09:31 | válasz | #82
Ööö, nem lett volna jó, egyben kommentben megírni ezt, esetleg beidézni, hogy mire mi válasz? Esélyem nincs kiborászni a thread-et :).
Mice  
2005. ápr. 13. 22:07 | válasz | #81
nem vágja rá senki, csak a mostani erős túlzással nevezhető bármilyen formában is jónak
Mice  
2005. ápr. 13. 21:58 | válasz | #80
azért feltételezem a katonaságnál is azért nem foglalkoznak a legrosszabb scenario esettel mert nincs esélye (mert a 0.0001 már nem esély)
Mice  
2005. ápr. 13. 21:52 | válasz | #79
ha van két multi! ezt azért ne felejtsük el hozzátenni!
Mice  
2005. ápr. 13. 21:50 | válasz | #78
és innentől kezdve, csak azért mert általánosságban nem tudják kivitelezni vágjuk is el az esélyét? minek vannak akkor bankok?
Mice  
2005. ápr. 13. 21:47 | válasz | #77
senki sem mondta, s szerintem az ő szájából sem hangzott el, hogy minden formájában elvetni. ha tévednék, idézz!
Mice  
2005. ápr. 13. 21:46 | válasz | #76
cse$$heted ha meg többezer másik (nem nagy) is invesztált volna bele, csak most már nem teheti
Mice  
2005. ápr. 13. 21:43 | válasz | #75
""Jelenleg eu-ban nincsenek szoftver szabadalmak, így mikor azt mondod, hogy "nem kéne egy hibákkal, de működő rendszert, egy teljesen szarra cserélni" magad ellen beszélsz..."

Ez akkor lenne igaz, ha a szabályozás mellett bejegyzett szoftverszabadalmak sem lennének ez eu-ban. De párezer van..."
így is lehet igaz, mivel jelenleg nincs mód perlekedésre.

hogy csak a sokat emlegetett példákból a legegyszerűbbet vegyem (electronic basket), ha írok egy ilyen progit és ezért beperel a szabadalom tulaja (merthogy ennek is van!), és én tönkremegyek a perköltségen akkor élősködő vagyok?
ezen analógiával: szerinted az összes free programot író az???

"Miből is élnek az ilyen fejlesztők kb 95%-a? Zárt forrású, fizetős szoftverek fejlesztéséből. "
arra azért nagyon kiváncsi vagyok ezt a statisztikát merről szedted, mert csak hogy ne menjek messze a 3-4 fős gárdájú, de ígényes free programokat készítők esetén meglepődnél ha látnád csak a PayPalon mennyi mani áramlik át!
feltételezem a többszázezer ha nem millió linuxxal foglalkozó ember is mind így "szabadalmakon keresztül" keresi pénzét és a copyrightot sem ismerik

"És kiknek ártanak leginkább ezek a programok? A multiknak? Oh dehogy. Ők simán felveszik a versenyt ingyenes programokkal is, mert végtelen pénzügyi lehetőségeik vannak. " piaci verseny bácsi, tudod?

Mice  
2005. ápr. 13. 21:28 | válasz | #74
PasTheLod meg azért neked mondta #4-re hivatkozva mert te vagy itt az egyetlen aki a jelenlegi tervezetet jónak látja, már csak amiatt is hogy hagynád végigmenni ha rajtad múlna meg azzal jössz, hogy majd meglátjuk milyen jó lesz...

"itt nincsenek triviális perek"
"Mivel senki nem mer egy jogilag nem szabályozott területen pereskedni. "
szóval a jogilag szabályozott területen élénkítően hat a triviális per?ű

"De ezt megfelelő állapotnak hinni, elég naívság..." ácsi, ki mondta, hogy megfelelő? senki nem azt mondja, hogy semmilyen formában ne legyen. Csak ebben a formában ne legyen!

"Azt ki írta, hogy hirtelen jobb lesz?"
"Ha ezt bármilyen módon szabályozzák az máris jobb lesz mint a mostani állapot. "
xar dolog az amnézia


"Hirtelen se jobb se rosszabb nem lesz, de pár év múlva talán már jobb lesz, ha rendeződnek kicsit a viszonyok." valószínű hallod! csak most amikor még "csak" 20.000 Eu-s szabadalom van pont "közkedvencünk" kezében valószínű, hogy a kapuk megnyitása után ebből egy per sem lenne! abba meg bele se mernék gongolni hogy ha elindulna a szabadalmaztatási ipar akkor mennyi lenne...


"bocs, tényleg összekvertem a hozzászólásodat, de talán nem csoda... :)"
szerintem sem csoda, végülis bonyolul dolog a kettőskeresztek és a nick-ek, idézetek kezelése! kérni is fogom az sg-t hogy nyomjon ki valami matricát, hogy bizonyos kor alatt ne engedjék!
Mice  
2005. ápr. 13. 21:15 | válasz | #73
azért a bármilyen meg a mostani között van különbség! a mostaninál nem egy jobb verzió keringett már, de $$$$tek elfogadni és csak a legelsőt nyomták az orruk alá megint.

nem értem miért az a jó ha minél előbb kinyomunk egy szabályozást mint ha elgondolkoznánk azon, hogy milyen legyen az. a hamar munkának ritkán nem xar a vége.
Mice  
2005. ápr. 13. 21:06 | válasz | #72
"Normálisan szabályzott szabadalmi folyamat esetén "

ha figyelnéd, jelenleg pont hogy nem a normálisan szabályzott van előttük
#12 szóval a mostanit ami amúgy mindenki előtt elérhető azt hagyjuk elfogadtatni aztán várjuk meg mi sül ki belőle? Persze ha pont az ellenkezője mint amit tippelsz akkor mi van? akkor csak annyit mondassz, hogy bumm tévedtem és benyomod a fejed a homokba mint a strucc mint amit most is teszel amikor azt mondod, hogy nem érdekel.

Az a legszomorúbb, hogy az ehhez hasonló gondolkodásmóddal megáldott politikusok ülnek ott bent.

A multikról meg annyit, hogy istenem na bumm, veszteség éri őket, s akkor?? Azt ne mondd már hogy a K&F-ek pont ettől mennének csődbe! Függetlenül attól, hogy jelenleg a gazdaság mekkora részét teszik ki nem mind egyszerre szenved (ha teszi) veszteséget, s amúgy meg melyik jobb nekünk? a multikat támogatni vagy a kisebb esélytelenebbeket? specku én nem örülök, hogy egyik napról a másikra nyílik meg itt hol egy Tesco hol egy Boda hol egy másik külföldi DÖG
2005. ápr. 13. 20:34 | válasz | #71
Az EU-t ismerve, pontosan ettol tartok enis.
dshk  
2005. ápr. 13. 20:26 | válasz | #70
marhára nem szükségszerű hogy bekövetkezzen a szoftvergyarmatosítás. Ha az EU Parlament eléggé feldühödik azon, hogy folyamatosan alázza őket az EU Tanács, és nem szavazza meg a direktívát, máris fuccs a gyarmatosításnak.
dshk  
2005. ápr. 13. 20:21 | válasz | #69
"Persze ez az elkepzeles igen elrugaszkodott, csak mint lehetseges perspektivakent vazoltam fel, erdemes ilyesmiben is gondolkodni, nem csak egybol ravagni, hogy rossz a szoftverszabadalom."

Gondolkodni sokmindenen lehet, de most éppen egy egész konkrét, a te szavaiddal szoftveripari gyarmatosítást lehetővé tevő jogszabályt akarnak elfogadtatni az EU parlamenttel.

Így aztán néhányan momentán ezt akarják megakadályozni, de később biztos szívesen elmélkednek hogyan lehetne hasznos (nem néhány multinak, hanem az EU polgárainak hasznos) rendszert kidolgozni a szoftveripar fellendítésére.

2005. ápr. 13. 20:17 | válasz | #68
"Nem tudom, ki hogy van vele, én jól megvagyok a a multik gyarmatosítása nélkül is. És elég jól megvolt az informatikai ipar enélkül a gyarmatosítás nélkül is az elmúlt 50 évben."

A gyarmatositas szuksegszeruen bekovetkezett tortenelmi esemeny, a globalizacio elso jelei kozott volt. Hatulutoit mindenki ismeri, meg persze mindenki kedveli a Taiwanon gyartott olcso digit fenykepezoket is.
2005. ápr. 13. 20:15 | válasz | #67
Erre reszben a (#63)-ban van a valasz.
dshk  
2005. ápr. 13. 20:15 | válasz | #66
Nem tudom, ki hogy van vele, én jól megvagyok a a multik gyarmatosítása nélkül is. És elég jól megvolt az informatikai ipar enélkül a gyarmatosítás nélkül is az elmúlt 50 évben.
2005. ápr. 13. 20:13 | válasz | #65
Persze ez az elkepzeles igen elrugaszkodott, csak mint lehetseges perspektivakent vazoltam fel, erdemes ilyesmiben is gondolkodni, nem csak egybol ravagni, hogy rossz a szoftverszabadalom.
dshk  
2005. ápr. 13. 20:09 | válasz | #64
áruld el miért jó az a népnek?

Ugyanis a szabadalmi rendszernek arról kellene szólnia, hogy a technológiai tudást a feltaláló megosztja a közzel, ezért cserébe egy időre monopóliumot kap.

Az én pénzemen, az adófizetők pénzén fenntartott állam, bíróság, rendőrség pedig ne adjon erőszakkal is fenntartott monopóliumot olyanoknak, akik ezért cserébe semmit nem tesznek le az asztalra. Mert az amit 10 millió informatikus amúgy is minden nap megtesz, azért nem jár megkülönböztetett elbánás. Még a multiknak sem.
2005. ápr. 13. 20:09 | válasz | #63
"Így szépen kialakul az a klikk, akiknek elég nagy a portfóliójuk hogy keresztbeliszenszeljenek. Ők a multik, akik a továbbiakban szoftverfejlesztéssel foglalkozhatnak. "

Kicsit reszletesebb magyarazat. En azt varom, hogy idovel a szabadalmak erteke dinamikusan valtozik, egyesek felertekelodnek, egyesek elertektelenednek. (ez egye alapvetoen jo folyamat lenne) Ehez az kell, hogy valoban penzbeli erteke legyen egy-egy szoftver szabadalomnak. A jelenlegi helyzet tavol all attol, amit idealisnak tartanek, most valamifele gyarmatositas folyik (az igazi gyarmatositas is a 'multik' jatekszere volt!), ez a folyamat elso resze, szukseges rossz, de at kell esnunk rajta. En peldaul szivesen latnek 'szabadalmi tozsdet' is, ahol aztan tenyleg percrol percre, nagyon 'liquid' modon valtoznanak az ertekek.
2005. ápr. 13. 20:06 | galéria | válasz | #62
Persze, azert ne szorjuk el mindenre a penzt :)
2005. ápr. 13. 20:03 | válasz | #61
"Egy ügyes programozási megoldás lehet, hogy nem bír gazdasági értékkel, mégis fontos szerepe lehet a fejlődésben, később.. ami hosszútávon akár meg is térülhet.. "

Egyetertek. Ettol meg az 'altalanos torekves' lehet az, amit irtam.
2005. ápr. 13. 20:02 | galéria | válasz | #60
Az ideális az lenne, hogy a szabadalommal nem rendelkező majd egy másik ötlettel áll elő és így versenyeznek.. persze ideális esetben..
2005. ápr. 13. 20:00 | galéria | válasz | #59
Ez nagyon közgazdász megközelítés, habár nem vagyok közgazdász, tudtommal a kultúrának sajnos a mai közgazdaságtani modellekben nincs szerepe. Viszont jó pár könyv ír oldalakon át arról, hogy a túlzottan pragmatikus megközelítés mindenféle elemző tudományágban eredménytelenséghez vezet. Egy ügyes programozási megoldás lehet, hogy nem bír gazdasági értékkel, mégis fontos szerepe lehet a fejlődésben, később.. ami hosszútávon akár meg is térülhet..
2005. ápr. 13. 19:59 | válasz | #58
Most leirtal egy sotet scenariot a lehetseges vegtelenbol.
2005. ápr. 13. 19:56 | galéria | válasz | #57
XUL vs XAML , utánaolvastam gyorsan, mert az XAML nem csengett ismerősen, hisz csak 2006-ban jön leghamarabb.. http://www.surfmind.com/musings/2004/03/31/

A microsoft pedig ha lehet mondani, már túlnőtt a multikon, hisz gyakorlatilag is meg elméletileg is monopol helyzetben van, olyan pénzügyi erőforrásokkal, amivel gyakorlatialg elég eredményesen tudná "megkampányolni" és lobbyzni hogy 2+2=5 ...


És Mozilla Fundation szerencsére most elég jó szelet fogott ki magának, van esélye az XUL-nak..
dshk  
2005. ápr. 13. 19:54 | válasz | #56
két multi szépen keresztbeliszenszeli egymás szabadalmi portfólióját és kész, más választási lehetőségük nincs is. Így szépen kialakul az a klikk, akiknek elég nagy a portfóliójuk hogy keresztbeliszenszeljenek. Ők a multik, akik a továbbiakban szoftverfejlesztéssel foglalkozhatnak. A többiek választhatnak, hogy felhagynak a szoftverfejlesztéssel, vagy ha szerencséjük van beállnak jobbágynak egy multi alá.
2005. ápr. 13. 19:53 | válasz | #55
bocsanat, kozvetlenebb.
2005. ápr. 13. 19:53 | válasz | #54
"ami tényleges munkát takaró szoftverszabadalmakat illetni, egyáltalán nem vagyok benne hogy ilyen egyáltalán létezik."

Nem is kell, hogy legyen ilyen. Az kell, hogy ezek az innovaciok kozvetettebb gazdasagi ertekkel birjanak.
2005. ápr. 13. 19:51 | galéria | válasz | #53
Két multi között a szabadalom dönt, amelyiknek megvan az nyert, és hol itt a verseny? Melyiknek volt több csúszópénze, hogy az egyik OpenSource-ből átlopott kódot ki szabadalmaztatta előbb? Végülis ez is verseny.. de ne legyünk annyira naívak, hogy elhiggyük, a multik tisztességesen versenyeznek majd akkor is, ha lesznek ezek a szép szabadalmak...
dshk  
2005. ápr. 13. 19:49 | válasz | #52
ami tényleges munkát takaró szoftverszabadalmakat illetni, egyáltalán nem vagyok benne hogy ilyen egyáltalán létezik. Én még biztos nem találkoztam egyetlen valamirevaló szoftverszabadalommal. Ami egy-kettő komolyabban tűnőt az ember megnéz, azt is megkapargatva kiderül, hogy egyszerűen egyetemi kutatások (vagyis közpénzből finanszírozott!) eredményének mechanikus alkalmazása.
2005. ápr. 13. 19:46 | válasz | #51
"ami az emlegett publikációt illeti, ez nem a szokásosos microsoft típusú háttérből szponzorált tanulmány, hanem igen masszív közgazdasági, matematikai, statisztikai apparátust felvonultató egyetemi munka."

Egeszen addig, amig egy modell nem falszifikalhato eleg jol, en nem tartom relevansank. Ezekkel az elemzesekkel pedig sajna ez a helyzet.
2005. ápr. 13. 19:45 | válasz | #50
"Inkább a verseny ami motiválja innovációra.. a szabadalom által csak bebiztosítottnak érzi a helyét az adott szegmensben, mert más úgyse csinálhat semmit, lévén nála a legtöbb alap-szabadalom, mert hát mindent le lehet majd védetni.."

Ne felejtsuk el, hogy a multik egymassal versenyeznek, es nem a kiscegekkel. Ket multi kozott igenis versenyhelyzetet teremt a szoftverszabadalom.
2005. ápr. 13. 19:40 | galéria | válasz | #49
Inkább a verseny ami motiválja innovációra.. a szabadalom által csak bebiztosítottnak érzi a helyét az adott szegmensben, mert más úgyse csinálhat semmit, lévén nála a legtöbb alap-szabadalom, mert hát mindent le lehet majd védetni..
2005. ápr. 13. 19:37 | galéria | válasz | #48
Nem kell ehhez tanulmányokat bújni, elég ha csak visszagondolsz a lézeres billentyűzetre, ami a mai napig nem kapható, mert már más levédette , aki meg már majdnem piacra dobta kénytelen volt visszakozni, különben belebukott volna a dologba... viszont aki levédette, az nem akarta/nem volt érdekelt , gondolom/ a piacradobásban ..

Vagy a nevezetes duplaklikk is ilyesmi, ami a felhasználóknak kényelmes, ami már jól bevállt, azt gyorsan szabadalmaztatják, sőt, még mielőtt jól bevállt dologgá érik, már előtte megvan a szabadalom, aztán mehet a pereskedés, de ezt már sokan írták előttem is.
Ha a programozó eleve úgy ülne le fejleszteni, hogy ezt, meg ezt, meg ezt, meg ezt és ezt _nem_ teheti meg , ha ingyen~olcsón akar programot előállítani, akkor le se ülne. Habár lehet hogy kitalálnának valami "újat" valami "innovatívat" valami "kreatívat", de aztán lesz-e pénzük szabadalmaztatni? Valószínűleg nem.. csöbörből vödörbe..
2005. ápr. 13. 19:37 | válasz | #47
Persze. Utalnek a korabban emlitett XUL vs XAML kerdesre, mint a velemenyem idealisan alatamaszto peldara.
dshk  
2005. ápr. 13. 19:31 | válasz | #46
ami az emlegett publikációt illeti, ez nem a szokásosos microsoft típusú háttérből szponzorált tanulmány, hanem igen masszív közgazdasági, matematikai, statisztikai apparátust felvonultató egyetemi munka.

Aminek jobban hiszek, mint pl. a multiknak és az anyagilag maximálisan érdekelt szabadalmi lobbinak.

Amúgy a jelenség (a szoftverszabadalmak felhasználása a tényleges innováció elnyomására illetve elkerülésére) teljesen nyilvánvaló annak aki utánanéz, inkább csak érdekesség, hogy ezt tudományos alapossággal és viszonylag számszerűen ki is tudják mutatni.
2005. ápr. 13. 19:31 | galéria | válasz | #45
a szoftverszabadalom szempontjából a kivitelezés nem releváns, főleg hogy a programozásban az ötlet és a megvalósítás között eltellik 2 perc ;] .. de ha nem csak 2 ,akkor is ebben az "iparágban" igazából egy algoritmus [amiket itt gyakorlatialg le lehet majd védetni] mindenféle anyagi ráfordítás nélkül megvalósítható, eltekintve esetleges extrém eseteket ..
2005. ápr. 13. 19:15 | válasz | #44
Ervelek akkor ellene:

Lehet, hogy az "egyszeru emberek" talajak ki a legjobb otleteket, de a kivitelezest a nagy cegek tudjak megcsinalni.
2005. ápr. 13. 19:04 | galéria | válasz | #43
attól még lehet igaz .. és ez egy érzékletes hasonlat volt , egy szemléltető példa, mivel ilyen még [mármint szoftverszabadalmak megszavaztatása] nem volt az elmúlt x ezer évben, amiről tudomásunk lett volna, így valahogy próbáljuk értelmezni, ki így ki úgy, ha nem tetszik, akkor szintén próbálj meg _érvelni_ a hasonlatom ELLEN .. ne pedig a hasonlítás ellen ..
2005. ápr. 13. 19:02 | galéria | válasz | #42
a #4 csak kérdéseket vet fel, ha te ezekre a kérdésekre a közelmúlt alapján olyan következtetést vonsz le, hogy IGEN , JÓ DOLOG EZ A SZOFTVERSZABADALOM , akkor vagy fizetett ügynök vagy , akit agymostak, vagy pedig 300 millió euród van részvényekben ...
2005. ápr. 13. 18:36 | válasz | #41
"Ennek a topiknak a legelső hozzászólásában írtam, hogy ha nem a legendáknak hiszünk, hanem alaposan megvizsgáljuk az adatokat, akkor a jelek inkább arra utalnak, hogy az USA-ban a multik a szoftverszabadalmakat nem az innovációra hanem az innováció helyett használják..."

Ugyan mar, neked is tudnod kell ,hogy egy ilyen tanulmany olyan eredmenyt ad, amilyet akar.
dshk  
2005. ápr. 13. 18:32 | válasz | #40
"Teny, hogy a multik jelentik a gazdasagi hatalmat, ok azok, akik valojaban profitalhatnak a szabadalmi rendszerbol, es oket motivalja legjobban innovaciora."

Ennek a topiknak a legelső hozzászólásában írtam, hogy ha nem a legendáknak hiszünk, hanem alaposan megvizsgáljuk az adatokat, akkor a jelek inkább arra utalnak, hogy az USA-ban a multik a szoftverszabadalmakat nem az innovációra hanem az innováció helyett használják...
2005. ápr. 13. 18:13 | válasz | #39
"Semelyik kis és közepes valódi SZOFTVERCÉGNEK nem hiányzik, hogy úgy dolgozzon, hogy bármelyik nap bekopohat hozzá tíz ügyvéd egy multi képviseletében és azt mondja hogy einstand"

Az viszont hianyzik, hogy kitalal/ellop egy otletes, es annak kivitelezeset kulso cegre bizza. Nem olyan egyszeru a szoftverszabvany kerdes, mint gondolod.
2005. ápr. 13. 18:02 | válasz | #38
Es teny azis, hogy az igazan hasznos innovaciok csak large-scale (multi) tartomanyban jutnak ervenyre. Egy kis tamogatottsagu szervezet gyakran nem tud keresztul vinni jo innovaciokat, erre a legjobb pelda a XUL vs XAML.
2005. ápr. 13. 17:51 | válasz | #37
A legtobb kis es kozep meretu ceg a nagy multikbol el.
Nyiri  
2005. ápr. 13. 17:51 | galéria | válasz | #36
Nem vagyok nagy guru, de ha elfogadjak a szoftverszabadalmi torvenyt, akkor szerintem a szoftver fejlodes bevag egy eleg durva kezifeket. Az freeware es opensource projekteknek valoszinuleg befellegzett, ha nem akarnak perekkel foglalkozni a keszitok.
2005. ápr. 13. 17:51 | válasz | #35
Teny, hogy a multik jelentik a gazdasagi hatalmat, ok azok, akik valojaban profitalhatnak a szabadalmi rendszerbol, es oket motivalja legjobban innovaciora.
dshk  
2005. ápr. 13. 16:49 | válasz | #34
ami meg a szabadszoftvereket illeti, vedd észre, hogy egy csomó kiscég sőt már a multik is felhasználják őket. Biztos vagy benne, hogy örülni fognak neki, ha megszűnik az a (szabadszoftver) infrastruktúra amire eddig építettek, és amelyek építéséhez ők maguk is hozzájárultak? :)
dshk  
2005. ápr. 13. 16:39 | válasz | #33
a kis és középvállalatok köszönik szépen hogy a multik olyan nagyon megszeretnék őket védeni egy jó kis szabadalami rendszerrel, de köszönik szépen megvoltak eddig is, nincs szükségük új szabadalmi rendszerre.

Semelyik kis és közepes valódi SZOFTVERCÉGNEK nem hiányzik, hogy úgy dolgozzon, hogy bármelyik nap bekopohat hozzá tíz ügyvéd egy multi képviseletében és azt mondja hogy einstand. Esélye nincs a védekezésre, sőt már a fenyegetéstől csődbe megy, amikor elpártolnak tőle az ügyfelei.
dshk  
2005. ápr. 13. 16:28 | válasz | #32
Ha jól értelek akkor szerinted most kicsit vezessék csak be az amerikai rendszert, majd később csinálnak jobbat... Hát ja biztos csinálnak majd jobbat. Egyébként szerinted miért nem MOST csinálnak jobbat?

Ha meg szerinted az amerikai rendszer bevezetésével itt nem lesz rosszabb a helyzet, akkor csak egyre tudok gondolni: egy multinak dolgozol, és a lelked is eladtad neki vagy a szabadalmi rendszerben dolgozol. Esetleg naív vagy, és nem néztél utána pontosan kik és mire használják a szoftverszabadalmakat a valóságban. Utóbbi esetben nézzél utána: a multik használják a kisebbek lenyomására és néhány partizán ügyvéd használja a nagyok pumpolására. Kis szoftvercég pl. nem használhatja semmire, mert egy nagy rögtön visszaüt a párezres portfóliával.
Yv@n  
2005. ápr. 13. 16:17 | válasz | #31
"A kis cégeket teszik tönkre."

De mégis melyikeket? Nem tudok kitalálni egyet sem aminek helyzetét javítaná, lehet persze, hogy mert egy kis céget sem ismerek aki rendelkezne szabadalmakkal... És, ha ez nekik jó, akkor miért tiltakoznak ellene ők, és miért erőltetik a multik akik számára pedig lényegében nem is fontos az egész, hisz ők izomból tolják a versenyt az ingyenes progikkal is? Szerintem valahol itt ferde ez az egész. Persze úgyis majd kiderül minden, ha elfogadják és jönnek majd az okos hírek, hogy ki perelt kit, akkor lehet köpködni azokat akik támogatták, ha pedig semmi változást nem hoz, akkor fordítva.

mikike  
2005. ápr. 13. 16:11 | galéria | válasz | #30
én már rohadtul nem értem, mi ez a szoftverszabadaqlom és mit jelent, hogy mellette meg ellene
Equ  
2005. ápr. 13. 16:07 | válasz | #29
"Jelenleg eu-ban nincsenek szoftver szabadalmak, így mikor azt mondod, hogy "nem kéne egy hibákkal, de működő rendszert, egy teljesen szarra cserélni" magad ellen beszélsz..."

Ez akkor lenne igaz, ha a szabályozás mellett bejegyzett szoftverszabadalmak sem lennének ez eu-ban. De párezer van...

A visszadobás kapcsán, hogy a társaság megoszott az természetes. Nagyon sokan vannak akik az élősködésből élnek, nekik valóban hatalmas érvágás lesz a szoftverszabadalom. Kétség kivül a szabad- és ingyenszoftvereknek okoz ez majd problémát. Hogy ez mit is jelent ahhoz egy kicsit tovább kéne látni az orrunknál.
Miből is élnek az ilyen fejlesztők kb 95%-a? Zárt forrású, fizetős szoftverek fejlesztéséből.
(maga alatt vágja a fát tipikus esete, de ez egy másik téma)
És kiknek ártanak leginkább ezek a programok? A multiknak? Oh dehogy. Ők simán felveszik a versenyt ingyenes programokkal is, mert végtelen pénzügyi lehetőségeik vannak. A kis cégeket teszik tönkre. Átvitt értelemben (és ha jól van szabályozva) akkor a kicsik is nyerhetnek a szoftverszabadalmakkal.
Equ  
2005. ápr. 13. 15:57 | válasz | #28
"Itt nincsenek triviális szoftverszabadalmi perek."

Mivel senki nem mer egy jogilag nem szabályozott területen pereskedni. (azok a szabadalmak nem is létezhetnének...) De ezt megfelelő állapotnak hinni, elég naívság...

Azt ki írta, hogy hirtelen jobb lesz? Hirtelen se jobb se rosszabb nem lesz, de pár év múlva talán már jobb lesz, ha rendeződnek kicsit a viszonyok.

bocs, tényleg összekvertem a hozzászólásodat, de talán nem csoda... :)
Yv@n  
2005. ápr. 13. 15:53 | válasz | #27
"az előbb még természettudományokhoz hasonlítottad..."

Ő mondjuk pont nem...ha a LOL-ozásopn és smiley szóráson kívül oda is figyelnél, akkor lehet látnád hogy nem egy emberrel vitázol, hanem elég sokkal...

Jelenleg eu-ban nincsenek szoftver szabadalmak, így mikor azt mondod, hogy "nem kéne egy hibákkal, de működő rendszert, egy teljesen szarra cserélni" magad ellen beszélsz...az hogy ezt valamilyen módon szabályozni kaarják korántsem jelenti azt, hogy ez mindenképpen jobb lesz mint a mostani állapot. Igen lehet pár multinak jobb lesz, és végülis ez az egész célja.

Már el lett mondva, hogy a jelenlegi szabályozás abban a formában ahogy próbálják elfogadtatni úgy szar ahogy van, de emellett mindíg elsiklassz. Egyszer már visszadobták, és most másodszor kerül elő változatlan formában.
dshk  
2005. ápr. 13. 15:52 | válasz | #26
bocs, de a mondanivalód első felének jelentését még akkor sem tudom kihámozni, hogy tudom, hogy összekevered két ember hozzászólását.

A második felére meg csak azt tudom mondani, hogy elég érdekes a logikád. A jelenlegi európai állapot szerinted katasztrofális. Miért is? Itt nincsenek triviális szoftverszabadalmi perek. Az USA rendszer európai klónja viszont szerinted mégis sokkal jobb lenne. Ami tudjuk mivel jár, mindennap olvashatjuk valahol... Akkor mitől is lenne nekünk hirtelen olyan sokkal jobb, ha itt is bevezetnék azt a rendszert?
Equ  
2005. ápr. 13. 15:35 | válasz | #25
"sokan nem, mert a szoftver máshogy működik"

csak nem kettős mérce? :))))
az előbb még természettudományokhoz hasonlítottad a szoftvereket ill. ezek szabadalmait és még most is bizonygatod, hogy sok közük van a szoftverekhez, most meg már az általános szabadalmakat különíted el a szoftverszabadalmaktól, hogy azok bizony mások. Tényleg azok... :))
Csak jó lenne ezt akkor is észrevenni, amikor nem illik bele az elképzeld világnézetedbe...

Az én "apró" érvem meg nem csak a munka nélküli élősködés megszüntetése a szabadalmak mellett, hanem hogy nem kéne egy hibákkal, de működő rendszert, egy teljesen szarra cserélni. Ma ugye be sem lehetne jegyeztetni szoftverszabadalmakat európában, ehelyett több ezer van bejegyezve. Ha ezt bármilyen módon szabályozzák az máris jobb lesz mint a mostani állapot. Az eltörlése meg már leírtam mihez vezetne, de úgy látszik ez nem fog megtörténni, tehát nem is kell vele nagyon számolni.
smv  
2005. ápr. 13. 15:34 | válasz | #24
Tök jó lesz, nem lesznek free progik. Válaszhatok. Vagy minden pénzemért megveszem a bolti progit, vagy szedek 1 serial. De valamiből ugye venni kellene kaját is, így kizárásos alapon csak 1 medoldás maradna. Azzal meg mint tudjuk, törvényt sértünk. Jipí, de jó!
smv  
2005. ápr. 13. 15:32 | válasz | #23
Elmondja végre valaki nekem, hogy miért lesz jó ingyen programok nélkül? Hisz csávókánk azzal ugye megsért 5000 szabadalmat, ergo nem csinálhatja...
dshk  
2005. ápr. 13. 15:27 | válasz | #22
a természettudmánynak semmivel sincs kevesebb köze van a szoftverekhez mint az ipari eszközöknek, amelyekre a szabadalmi rendszert annak kitalálták.

Azt meg vedd észre, hogy eddig összesen annyi érved van, hogy ha kemény munka árán lehetne csak szabadalmat kapni, akkor minden szép és jó volna. Amivel egyébként sokan egyetértenek, sokan nem, mert a szoftver máshogy működik, de teljesen mindegy is, ugyanis a jelenlegi tervezet egyáltalán nem véd meg a munka nélküli szabadalmaktól. És nincs is ilyen rendszer sehol a világon.
Ismered a mondást ugye: ha pedig a nagyanyámnak töke lett volna, akkor ő lett volna a nagyapám :)


Most ne zavarjon, hogy a konkrét tervezetben semmi sincs ami ezt garantálja.
Yv@n  
2005. ápr. 13. 15:09 | válasz | #21
Ennél többre nem futotta válaszként? Lehet ha már elég sokan mondják, akkor nem csak elolvasod a korábbi hozzászólásokat, hanem megpróbálod megérteni is?
tomo  
2005. ápr. 13. 15:00 | válasz | #20
a multik/nagy cegek mindig tobb penzt akarnak. ezt mi fizetjuk meg. ha ok valamire azt mondjak nekik az jo, akkor az nekunk rossz.
Equ  
2005. ápr. 13. 14:51 | válasz | #19
huh, ez azért durva volt. természettudományokkal érvelni SZOFTVERszabadlmak ellen. Bravó.
Equ  
2005. ápr. 13. 14:50 | válasz | #18
és ezt miért nekem mondod a #4-re hivatkozva? :))

ő mitől látja jobban a jövőt? Ja, hogy neked kedvesebb a szívednek, vagy jobban beleillik a világképedbe a sok élősködő?
Hát, van ilyen, a szokásos kettős mérce. Senki nem tudja milyen hatásai lesznek, de a #4-ben mégiscsak tudja valaki. LOL :))

Nem baj, szerencsére nem mi döntünk a témában.
2005. ápr. 13. 14:47 | galéria | válasz | #17
amit szabájozni kell, az már nem a legjobb alapból, mert lehet hogy a nagy számok törvényében esetleg jól muzsikál majd a rendszer, mert mindig foltozgatják a kritériumokat és a bejegyeztethetőség peremfeltételeit tágítják szűkítik, de sok dolog átcsúszhat a rendeletek és szabályok káoszán, és már kész is a baj, nem katasztrófa, neked, de lehet hogy sok millió fejlesztőnek az ...

és K+F ide vagy oda, az igazán jó ötleteket sose pénzelt/menedzselt kreatív "fejlesztő/kutató" csoportok hozzák, erre példa a természettudományok több ezér éves történelme... de főleg a XIX. sz-tól léteznek a pénzelt tudósok, akik pozíciójukat féltve, mindent megtesznek az új elméletek még magvaiban való elfojtásáért .. ez a séma egy az egyben ráhúzható a multikra és a jelenlegi helyzetre..
2005. ápr. 13. 14:39 | galéria | válasz | #16
isten megteremté a földet és isten látta hogy ez jó .. elfogadják a szoftverszabadalmakat és Equ látja hogy ez jó... szerintem a legképzettebb közgazdász vagy programfejlesztő sem meri azt állítani, hogy előre megmondja milyen hatásai lesznek a dolognak hosszú távon, lehet hogy te vagy az aki tudja, de ebben az esetben én csak egy hitetlen vagyok és ne is foglalkozz velem.. ha mégse ez a helyzet akkor meg el kéne gondolkozni a #4 -esen..
dshk  
2005. ápr. 13. 14:39 | válasz | #15
pont egy kis cégben vagyok, és nem félünk a szabadszoftvertől mint konkurenciától, sőt a magunk javára fordítjuk. Szabadszoftverek tipikusan olyan területen életképesek csak (infrastruktúra jellegű dolgok), ahol a kisvállalkozások nem, és fordítva.
dshk  
2005. ápr. 13. 14:35 | válasz | #14
bocs, de szemmel láthatólag lövésed sincs miről beszélsz. Most tárgyalja másodszor az EU parlament és szóról szóra ismert a tervezet, ami ellen kábé egy éve tiltakoznak a népek, de nem változtattak rajta érdemben, most pedig már nem is lehet.
dshk  
2005. ápr. 13. 14:32 | válasz | #13
"Most itt a lehetőség, hogy egy jobbat csináljanak az eu-ban."

Nem, most egész konkrétan legfeljebb arra van lehetőség, arra is csak korlátozottan, hogy az EU parlament elutasítson egy tervezetet,ami pont ugyanolyan katasztrófa, mint ami az USA-ban van.
Equ  
2005. ápr. 13. 14:27 | válasz | #12
"a szoftverszabadalmi direktíva jelenlegi formájában éppen hogy nem korlátoz semmit, az EU parlament által belerakni kívánt tényleges korlátokat mind el akarják vetni."

Várjuk már ki, hogy mi lesz belőle mielőtt károguk, jó? Még hónapokig arról tárgyalnak, hogy egyáltalán miről szavazzanak nyáron...
Equ  
2005. ápr. 13. 14:26 | válasz | #11
"Ez egy legenda, amit a multik és a szabadalmi emberek terjkesztenek. "

BS. Kérdezd meg erről a kis cégeket, akik tényleg kitaláltak valamit és most az ingyenszoftverekben látja viszont, akik éppen megfolytják, lévén nem versenyezhet az árukkal, de ő tette bele a pénzét, hogy kifejlesszen valamit. De az se jobb, ha épp egy multi használja fel az ő ötletét...

Amiről te beszélsz (a szabadalmak innováció csökkentő volta) pedig pontosan a trivilás bejegyezhetőség esetén áll fenn lásd usa. Normálisan szabályzott szabadalmi folyamat esetén (amiről mi itt beszélünk) éppen ellenkezőleg hat, aki ezt nem látja be, azt sajnálom, de különösebben nem érdekel, mert... (majd meglátjuk egy fél év múlva miért :))