Amikor felfedezték a külső Naprendszerben elhelyezkedő Szednát, a planetoid rögtön egy talánnyal lepte meg a csillagászokat. Látszólag rendkívül lassan forgott a Naprendszer többi objektumához képest, a mérések szerint egy fordulatot 20 nap alatt tett meg.

Hirdetés

A csillagászok feltevése szerint a távoli világnak egy holdjának kell lennie, aminek gravitációja lelassítja a Szedna forgását, azonban még a Hubble Űrteleszkópnak sem sikerült egyetlen olyan nagyságú hold jeleit észlelni, ami elegendő lenne az égitest befolyásolásához.

Scott Gaudi és Krzysztof Stanek, a Harvard-Smithonian Asztrofizikai Központ munkatársainak legújabb mérései azonban eloszlatták a rejtélyt. Bebizonyították, hogy a különös viselkedéshez a Szednának egyáltalán nincs is szüksége holdra, sőt jóval gyorsabban forog, mint azt eddig feltételezték, valójában 10 óra alatt fordul meg tengelye körül. Ez a forgási idő már teljesen normális egy kisbolygó esetében, szükségtelenné téve egy külső erő magyarázatát. "Megoldottuk a Szedna hiányzó holdjának rejtélyét, ami nem tűnt el, mivel soha nem is volt ott" - mondta Gaudi.


A Szedna egy furcsa világ, pályája több mint 72 milliárd mérföldre, azaz 500 csillagászati egységre viszi a Naptól. Egy Nap körüli kör megtételéhez 10 000 évre van szüksége, ami jókora különbség a Plútó 248 év hosszú ovális pályájához képest is. "Egészen mostanáig a Szedna minden tanulmányozási szempontból furcsának tűnt. Minden tulajdonsága, amit mérni tudtunk szokatlan volt" - mondta Gaudi. "Most legalább már azt sikerült bebizonyítanunk, hogy forgási periódusa normálisnak mondható."

Pályája mellett az égitest több más tekintetben is különösnek mondható. Mindenek előtt egyike a legnagyobb ismert kisbolygónak, becsült mérete 1600 kilométer, miközben a bolygó címmel büszkélkedő Plútó átmérője 2240 km. Emellett a Szedna szokatlanul vöröses színe is magyarázatra vár.

Az első mérések szerint forgási periódusa is igen szélsőségesnek tűnt, a Naprendszer többi lakójához képest nagyon lassúnak. Az apró fényességbeli ingadozások mérése alapján a tudósok 20-40 napra becsültek egy fordulatot. Ilyen lassú mozgáshoz azonban valamilyen külső tényezőre lett volna szükség, itt jött be a feltételezett hold, de egyetlen műszer sem tudta ezt a teóriát igazolni.


Gaudi és munkatársai úgy gondolták ugyanazon az úton indulnak el, mint kollégáik és ellenőrizték a fényességi méréseket. Ehhez az arizonai Mount Hopkins 6,5 méteres MMT távcsövének új MegaCam műszerét vették igénybe, amivel megmérték a kisbolygó periodikus fényesedését és elhalványulását. "A Szedna fényességének váltakozásai rendkívül minimálisak ezért könnyű elnézni" - mondta Matthew Holman a Harvard-Smithsonian csapat tagja.

Adataik megegyeznek azzal a számítógépes modellel, melyben a Szedna 10 óránként tesz meg egy fordulatot. A csapat mérései egyértelműen kizárják az 5 óránál rövidebb, illetve 10 napnál hosszabb forgási periódusokat. Bár ez a rejtély megoldódott, a többi még mindig fennáll. A legfőbb kérdés hogyan alakult ki ez a rendkívül elliptikus, több évezrednyi pálya. "Az elméleti tudósok keményen dolgoznak, hogy megfejtsék honnan érkezett a Szedna" - mondta Gaudi. "Teljesen egyedülálló objektuma a Naprendszernek, úgyhogy bármi, amit megtudunk róla, segíthet megismerni eredetét" - tette hozzá Stanek.

Laptopok Már 49 900 Ft-tól!	E-book olvasók Már 17 043 Ft-tól!	Tablet PC-k Már 23 140 Ft-tól!	LCD monitorok Már 19 800 Ft-tól!
részletek »	részletek »	részletek »	részletek »