Új időszámítás kezdődik az idegen bolygók kutatásában
2005. március 25. 10:51, péntek
Első alkalommal láthatták a csillagászok Naprendszeren kívüli bolygó ragyogását, mitöbb rögtön kettőt is szemügyre vettek a Spitzer űrtávcső segítségével.

Hirdetés

"Ez egy új korszak" - mondta Drake Deming, a NASA Goddard Űrrepülési Központ csapatának vezetője. "Most először láttuk ténylegesen a fényt." Bár a bolygóvadászok már közel 150 Naprendszeren kívüli bolygót azonosítottak be, létükre egészen mostanáig csak szülő csillaguk pályájának ingadozásaiból vagy fényük időnkénti elhalványulásából lehetett következtetni, ez jelentette azt, hogy egy bolygó halad el előttük. Az első ilyen bolygó felfedezése óta, azaz az elmúlt tíz évben a csillagászok egyszer sem látták közvetlenül a bolygóról származó fényt.

Idén az Arizonai Egyetem kutatóinak már sikerült közvetlen megfigyeléseket elvégezniük egy objektumon, amit sokan Naprendszeren kívüli bolygóként üdvözöltek. Az infravörös fényben látható objektum tömegét tekintve a Jupiter ötszöröse és egy kis, legyengült csillag, egy barna törpe körül kering. A csapat vezetője, Glenn Schneider éppen ezért nem is alkalmazta felfedezésükre a "bolygó" megnevezést, ehelyett "bolygótömegű objektumként" hivatkozott az égitestre. "A sajtóban mindenki bolygóként emlegette" - mondta Schneider. "Ez az objektum azonban nem alakulhatott ki úgy, ahogy az egy bolygóra jellemző lenne."

Ezzel szemben Deming csapata és egy másik csoport, melyet a Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ munkatársa, David Charbonneau vezetett, valóban egy-egy a "forró Jupiterek" osztályába sorolt bolygót tanulmányozott, melyek Napszerű csillagok körül keringenek. Ezek a gázóriások valószínűleg ugyanúgy alakultak ki, mint a naprendszerünkben találhatók.


Egyértelműen elkülöníthető a bolygók sugárzása

A Földről nézve mindkét bolygót csillaguk mögé viszi a pályájuk. A kutatók ezt használták ki, hogy kiszűrjék a bolygók sugárzását a Spitzer által rögzített infravörös felvételekből. Először megmérték a bolygórendszerek sugárzását, amikor a megfigyelt bolygó a Földről nézve a csillag egyik oldalánál helyezkedett el, majd amikor a bolygó a csillag mögé került újabb mérés következett. A két mérés között különbség bizonyította, hogy a sugárzás a bolygótól származik. A mérések alapján a kutatók megbecsülték a bolygók hőmérsékletét. Mindkét gázóriás felszíni hőfoka legalább 700 Celsius-fok.

"Ez egyértelműen közvetlen mérés a bolygó fluktuációjáról" - mondta Didier Queloz, a Genfi Obszervatórium munkatársa, akinek az első Naprendszeren kívüli bolygó felfedezése fűződik a nevéhez. "Rendkívül meggyőző." A HD 209458b-nek, Deming bolygójának tömege a Jupiterének kétharmada és egy, a Pegazus csillagképben található, a Naphoz hasonló csillag körül kering, 140 fényévnyire a Földtől. Charbonneau egy jóval távolabbi bolygót tanulmányozott, a TrES-1-et, aminek hasonló a tömege, és mindössze három nap szükséges számára csillaga megkerüléséhez.
Kapcsolódó linkek
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
2005. ápr. 12. 21:04 | válasz | #53
Hamarosan...??????
Még a materialista elmélet szerint is évezredek kellenek hozzá meg egy kis por vagy mi...
2005. ápr. 10. 15:44 | válasz | #52
"MI LESZ,HOGY HA EGYSZER A FOlDUNK KERINGESI SZAKASZAN FOG HAMAROSAN EGY BOLYGO SZULETNI?!"

Miből ?
Azért ennyit még nem szemeteltünk az űrbe :)
2005. ápr. 08. 13:03 | válasz | #51
MI LESZ,HOGY HA EGYSZER A FOlDUNK KERINGESI SZAKASZAN FOG HAMAROSAN EGY BOLYGO SZULETNI?!
2005. márc. 31. 16:27 | válasz | #50
Akkor jó, ha Te ezt már ilyen biztosan tudod.
Másokban még ott a kétely, hátha nem igaz az ősrobbanás / Világegyetem kialakulás / Ősleves / élet "spontán módon,véletlenül" keletkezése / evolúció a fajok közös ősökből való eredeztetése.
Én úgy tudom, még folynak a kutatások.. "részeredmények " vannak...de...
még mindig sok a "DE".
És a kételkedők száma napról napra gyarapodik, minnél jobban megismeria tudomány "az élet a világmindenség meg minden" / by Douglas Adams/ kérdését..
Ha már így biztos tudással rendelkezel, sorakoztasd fel megdönthetetlen, minden irányból bizonyított érveid pls!!!
Ackro  
2005. márc. 31. 07:33 | galéria | válasz | #49
bezony!
pontosabban egy szupernova robbanás melléktermékei vagyunk.
2005. márc. 30. 22:53 | válasz | #48
Értem :)
De hogy ide a kereszténység? Ha nem alakult volna ki a többi vallással együtt akkor elég sok háborút megspórolhattunk volna... :)
2005. márc. 30. 21:26 | válasz | #47
Elolvastam az osszes hozzaszolast, es azt hiszem hogy 1 dolgot fuznek az egeszhez hozza:
Ugyan ez volt a velemenyuk a kozepkori embereknek mint egyeseknek ezen a forumon, mint pl lola-nak.Ha nem hitt volna abban hogy sikerul valami ujat felfedezni Columbus, akkor nem indult volna el annak idelyen, nem gyotorte volna magat(minek azt)...Ha rajtad mulna lola akkor te a tudosokkal azt csinalnad mint Hitler a zsidokkal...Az ilyen embert csak sajnalni tudom...Ugyan ez volt a keresztenyseg kialakulasakor, Jezust azok az emberek oltek meg akik nem akartak ujat kapni, akik csak magukkal es a sajat egeszsegukkel torodtek!!
Bocs a helyesirasi hibakert, remelem megertitek mire gondoltam amikor ezt irtam ;)
2005. márc. 30. 17:53 | válasz | #46
Csillagporból vagyunk? Dejó!!
Végülis mikor eltemetnek is megmondják: porból lettümk, porrá leszünk...
Ackro  
2005. márc. 30. 15:12 | galéria | válasz | #45
Szerintem az egyik legfontosabb tudományág.
Ugyanis azt fontosabbnak tartom, hogy kutassuk, hogy miért vagyunk itt és hogy kerültünk/kerülhettünk ide mint azt, hogy kettővel több éhezik, vagy százzal több betegszik meg vagy hogy esik a buxindex vagy hogy majkának új barátnője van, vagy a gyerek már megint rossz volt, a munkahelyen meg problémák vannak stb.
Ezek földhözragadt kicsinyes problémák szűklátókörűeknek. Ugyanis ezek a problémák csak addig léteznek amíg mi itt vagyunk azt, meg hogy meddig lehetünk itt és meddig élvezhetjük a fontosabbnál fontosabb mindennapi problémáink megoldását a csillagászat mondja meg, vagy próbálja megmondani. A mi életünk is a csillagoknak köszönhető, mi is csillagporból vagyunk meg a földünk is.
2005. márc. 29. 08:41 | válasz | #44
A gyengébbek kedvéért egy kis összefoglaló a csillagászat szerepéről (nem teljes, csak ami épp eszembe jut) :

1. A legfontosabb dolog, hogy A tudomány minden ága ugyanazt a világegyetemet tanulmányozza különböző nézőpontokból, és ezért szorosan összefüggenek. Például a csillagászat és a részecskefizika kapcsolata határozta meg az utóbbi 50 év fizikáját. A XX. század közepére két nagy elmélet alakult ki : A relativitás elmélet, és a kvantumfizika. Ezek azonban ellentmondanak egymásnak, vagyis valami még nem stimmel. Namármost az a gond, hogy az ellentmondás olyan körülmények közt jelentkezik csak, amit nem egyszerű létrehozni még a legnagyobb részecskegyorsítókban sem. A természetben pedig csak két esetben fordul elő : az ősrobbanásnál, és a feketelyukakban. Szóval itt kapcsolódik a csillagászat és a részecskefizika. Az elméletek gyártásához és később az ellenőrzésükhöz minél több kísérletre, mérésre van szükség, aminek jelentős részét a csillagászat szolgáltatja azzal, hogy felderíti a világegyetem szerkezetét. Ez ugyanis az ősrobbanáskor lejátszódott részecskefizikai folyamatok következménye. A részecskefizika pedig már nem egy távoli dolog, amit vagy elérünk a jövőben, vagy nem, hanem már bent van a lakásunkban. Emellett a jelenleg viszgált elméletek olyan technológiákat ígérnek (a távoli jövőre), amelyekkel lehetségesé válhat meglátogatni akár más galaxisokat is, tehát nem árt, ha addigra lessznémi foglamunk, hogy hova is megyünk.

2. Olyan alapvető kérdésekre kaphatunk választ (vagy legalább iránymutatást), hogy pl. hol a helyünk a világegyetemben. A világképünk szempontjából alapvető fontosságú a világegyetem keletkezése és a benne elfolalt helyünk. A világképünk pedig elég nagy hatással van a mindennapi életünkre is. A világképünktől függ az is, hogy segítünk-e az afrikai éhezőknek, vagy sem.

3. Az ember kíváncsi. Ha mindenki csak a hasznos tudásal törődne, akkor pl. a bulvársajtó nem létezne.

4. Senki se tudhatja biztosan, hogy lesz-e haszna egy kutatásnak, vagy sem. Nem egyszer fordult már elő a történelemben, hogy egy haszontalannak vélt tevékenység hirtelen sok milliárd dolláros iparrá vált (sőt, szinte ez a normális).

5. Nem különösebben drága. Pl. a katonai költségvetés mellett egészen jelentéktelennek tűnik. Tehát, ha valahol spórolni szeretnénk, van jobb célpont is.

[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2005. márc. 28. 21:30 | galéria | válasz | #43
Elméleteket lehet nagyon drága gépek nélkül is gyártani..majdnem 1 szinten van egy író által kitalált mesével...

Na de hogy bizonyítod be azokat az elméleteket akkor?
2005. márc. 28. 20:36 | válasz | #42
Szóval arra akarok kilyukadni, hogy üres elméletgyártogatáshoz, puszta spekulációkhoz jó ez a bolygótanulmányozás.
A folyamatok iszonyú hossza miatt egy elméletet sem lehet közvetlen megfigyeléssel bizonyítani.
Bizonyíthatatlan elmélet=fantáziálgatással, találgatással...abszolút nem tudományos..
Elméleteket lehet nagyon drága gépek nélkül is gyártani..majdnem 1 szinten van egy író által kitalált mesével...csak éppen kimondhatatlan latin szavak vannak benne...
ennyi a különbség az elméletek és a mese között..
ge3lan  
2005. márc. 28. 13:53 | válasz | #41
Csillagok esetében egészen jól megy a megfigyelős módszer, mert rengeteg van belőlük, így mindenféle korú, fejlettségű, tömegű csillagot látunk és van fényképünk az életük minden pillanatából. Ezért könnyű volt megtalálni, hogy melyik elmélet helyes/hibás.
Bolygóknál az a baj, hogy kevesebben vannak, nem is fényesek és kialakulásuk után nem sokat változnak.
De újabban egész jó bolygókeletkezés elméletek vannak és szimulációk is működnek por és gáz befogására az új naprendszerekben.
ge3lan  
2005. márc. 28. 13:37 | válasz | #40
Nem vonatkozott minden rád természetesen.
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2005. márc. 28. 11:54 | galéria | válasz | #39
Konkrét megfigyelések nélkül hogy alkotsz meg elméleteket? A csillagrendszerek kialakulásának pontosabb megismeréséhez éppen az kell, hogy minél több ilyet figyeljünk meg, és minél részletesebben, hogy még jobban finomíthassuk a jelenlegi elméleteket.

Megfelelő (újabb és újabb) csillagászati ismertetek nélkül nem tudsz mást csinálni, mint találgatni és fantáziálgatni. Amíg a közelmúltban közvetett módon be nem bizonyították az exobolygók létezését, addig az is csak egy elmélet volt, hogy a többi csillag körül is keringenek bolygók.
IoIa  
2005. márc. 28. 11:39 | válasz | #38
Amit írtál, az csúsztatás.
2005. márc. 28. 08:21 | válasz | #37
Engem ugyanúgy érdekel a külvilág, mint Téged Cifu.
De konkrét megfigyelésekkel nem megyünk valami sokra az ügyben, hogy hogyan alakultak ki a bolygók.
Ha észlelünk valahol 1 gázködöt, arról kijelentik, hogy íme ez 1 születő csillagrendszer.
Majd millió évek múlva (ha kialakul 1 új naprendszer belőle)majd akkor bebizonyosodik egy elmélet igaza.. Ha marad sima gázköd, lehet új elméleteket gyártani naprendszerek kialakulására...
Szóval a csillagászat inkább 1 szemlélődő-megfigyelő tudomány, mert (a csillagok életének hosszú ideje miatt) az elméleteit gyakorlatban nem tudja bizonyítani...
ge3lan  
2005. márc. 28. 05:10 | válasz | #36
"Ugyanúgy a találgatások és feltételezések tárháza, mint a részecske-kutatásoknál."
"Alapvetően nem a kutatások ellen vagyok, hanem a _felesleges_, semmi hasznot nem hozó kutatások ellen."
Nem is idézek többet, de mintha te irtad volna ezeket, talán próbáld értelmezni amit írtam.
IoIa  
2005. márc. 27. 22:49 | válasz | #35
Ne haragudj, hogy ezt kell mondanom, de talán tanulj meg olvasni. Utána tudálékoskodj, és ne csúsztass.
ge3lan  
2005. márc. 27. 14:49 | válasz | #34
Itt néhányan nagyon sötétek, ez önmagában nem is lenne baj, de az már inkább, hogy fennhangon osztják az ostobaságokat.
lola, te nagyon tájékozott lehetsz a részecskekutatásokban, de úgy tűnik ilyen apróságok mégis elkerülik a figyelmedet, hogy rengeteg orvosi alkalmazást köszönhetünk neki.
Bár lehet te mindentudó vagy és megmondod, hogy mostantól már egyik kutatásnak se lesz haszna.
Biztos hallottál már a CT vagy MRI-ről de abban is biztos vagyok, hogy fogalmad sincs hogyan működnek ezek.
Érdekes, hogy mindig a kutatásoktól sajnálják a pénzt, mintha ez lenne az oka minden éhinségnek, betegségnek, nyomornak, korrupt embereknek, mocskos vállalatoknak. De lényeg, hogy az igazi értékek, intellektuális termékek megmaradnak, jövőre is lesz hábórú, valóságshow, brazil szappanoperam, amerikai tucatfilm, új pláza, stb, ezek legalább szórakoztatnak minket.
Köszönjük, Mester!
New Word Order rulez.

[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2005. márc. 26. 16:38 | galéria | válasz | #33
Azoknak biztosan, akik jól jövedelmező dolgokat találtak fel...
amúgy fogalmam sincs..


Csillagászoknál jellemző, hogy jól jövedelmező dolgokat találnak fel? :)

Amúgy pedig egy vagy két éve láttam valahol egy táblázatott arról, hogy az egyes szférákban dolgozók mennyit keresnek. A K+F esetén (elvileg ugye ez a tudósok "kasztja") az éves átlag jövedelemük alig haladta meg a közszférában dolgozókét.
A feltalálás menete amúgy hogy alakul az elsöprő többség esetén? A tudós vagy egy cég, vagy egy egyetem v. más közintézmény alkalmazottja. Ha fel is talál valamit az adott cég ill. egyetem tulajdona lesz.
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2005. márc. 26. 16:33 | galéria | válasz | #32
De attól most nekem nem lesz tényleg jobb, és azt hiszem Neked sem..
De javíts ki ha tévedek.


Engem especiel érdekel, hogy mi a helyzet a tágabb értelembe vett világban, miért és hogyan jött létre, és hogy hová tart. Ezekre a kérdésekre a csillagászat nélkül nem fogunk soha valódi válaszokat kapni, de nagyon valószinű, hogy az én életemben nem is fognak ezen kérdésekre valódi válaszokat találni. Viszont úgy vélem, hogy a következő generációkkal szúrnánk ki, ha nem kutatnánk ezen tudományágakat, és lezárnánk a kérdést annyival, hogy most nekünk ebből nem származik hasznunk, tehát felesleges is rá erőforrásokat pazarolni.
2005. márc. 26. 16:08 | válasz | #31
Hány tudós jár méregdrága sportautóval, hánynak van magánrepülőgépe vagy Yachtja?

Azoknak biztosan, akik jól jövedelmező dolgokat találtak fel...
amúgy fogalmam sincs..
2005. márc. 26. 16:06 | válasz | #30
Szóval minek a nagyon távoli bolygókat kutatni, ha az igazán közeliekre sem tudunk eljutni..
Jó tudom egyszer majd valamikor ha már megy a csillagközi utazás, akkor milyen jó lesz tudni, hogy hol van a "közelben" földszerű bolygó...
De attól most nekem nem lesz tényleg jobb, és azt hiszem Neked sem..
De javíts ki ha tévedek.
2005. márc. 26. 15:59 | válasz | #29
Mert a kutatók nem mind tudják azt kutatni, amit igazán szeretnének.
Pl egy pszichológus parapszichológiával foglalkozna, de mivel a reklámban 100X több a pénz, így ezzel fog foglalkozni stb stb..
Lehet, hogy a bolygókutató csillagászunk is inkább UFOkat keresne műszerével, ám arra nincs pénz ( legalábbis neki)
Ezek csak példák !!!!!!!!
Természetesen nem maga a tudomány a hibás, hanem azok a gazdasági hatalmak, akik pénzelik a kutatásokat, majd az új termékről lehúzzák a 100000. bőrt is..
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2005. márc. 26. 15:47 | galéria | válasz | #28
Én csak a gyakorlati (közvetlen) haszonra gondolok.
DE kifejthetnéd, hogy miért lesz jobb az életem attól, ha valaki bolygót tanulmányoz 100 fényéves távolságban...


Ez egy eléggé önző álláspont, nem gondolod?

Jó, fejlődik a tudomány, lehet újabb elméleteket gyártogatni..
meg kb 100FT bekerülési költséggel 2000Ft-ért eladni a gyógyszereket..


Az a tudomány egy gazdasági aspektusa. Ne a tudományt szapuld azért, mert egy gazdasági haszonszerzésre épülő világban élsz.

Sajnos a tudomány azoknak a kezében van, akik az eredményekből 1000% os profitot sajtolnak ki, majd a bevétel 0,0001%-át meg "jótékony" adományként szétosztják a szegények között.

Hány tudós jár méregdrága sportautóval, hánynak van magánrepülőgépe vagy Yachtja?
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2005. márc. 26. 15:43 | galéria | válasz | #27
Meg úgy anblokk az egész emberiségnek.
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2005. márc. 26. 15:42 | galéria | válasz | #26
mig itt a földön százezrek halnak éhen, meg betegségekben amik gyogyithatoak,kb egy honap alatt.

Ez társadalmi probléma, egészen más vetület.

Tényleg nem tudom mi gyakorlati haszna van, hogyha megint felfedeznek egy 5milliárd fényévre lévö galaxist, ami már rég nincs ott, lehet nem is létezik már.

A világképhez ad egy kis részletett, amely a teljes világ megértéséhez kell. Az emberi érdeklődés egyik alapeleme, hogy megismerje a körülötte lévő világot és annak működését. A csillagászat ennek egy ága.
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2005. márc. 26. 15:38 | galéria | válasz | #25
Amiket itt felsoroltál, attól a mindennapi élet lesz jobb.

Kinek? Egy szűk rétegnek, kb. az emberiség 1/6-ának, 1/7-ének. Ez az igazságtalanság akkor miért nem zavar?

De a csillagászati "felfedezésektől" senkinek, maximum a csillagásznak, hogy kap egyáltalán fizetést...

A Csillagászati felfedezéseknek köszönhető, hogy van naptár, bár az kicsit régebben volt. A csillagászati felfedezések nélkül a mai világképünk még erősen csökevényes lenne, nem ismernénk más bolygórendszereket, más galaxisokat, nem lennénk tisztába az univerzumunk hozzávetőleges méretével. A mai tudásunk itt tart, és a csillagászat segít abban, hogy minél jobb és pontosabb képet kapjunk a jövőben. 100 év múlva lehet, hogy viccelődve néznek majd a mai elméletekre, milyen elfajzott ötletek merültek fel egykor. De a csillagászat nélkül a világképünk megrekedne a mai szinten, és nem fejlődne.

A csillagászati kutatások és annak eredményei, magyarázata, nem különb, mint bármelyik vallás.

Ezzel csak azt fested le, hogy nem tudod mi a különbség a vallás és a tudomány között. A vallás egy adott képet követ, és iszonyodik mindentől, ami a saját képének ellentmond, a magyarázat a vallási nézetek elsöprő többségében pedig kimerül abban, hogy ott van leírva a Bibliában/Tórában/Szent Könyveben, stb.. A tudomány elméletekkel és bizonyítással dolgozik, csak akkor vet el teljesen egy lehetőséget, ha meg tudja cáfolni azt, vagy be tudja bizonyítani az ellenkezőjét.

A világ eredetére próbálnak hamisnál hamisabb magyarázatokat adni.

Hmmm... hogy is van ez? Honnan tudod, hogy hamis? Be tudod bizonyítani?
2005. márc. 26. 15:28 | válasz | #24
Én csak a gyakorlati (közvetlen ) haszonra gondolok.
DE kifejthetnéd, hogy miért lesz jobb az életem attól, ha valaki bolygót tanulmányoz 100 fényéves távolságban...
Jó, fejlődik a tudomány, lehet újabb elméleteket gyártogatni..
meg kb 100FT bekerülési költséggel 2000Ft-ért eladni a gyógyszereket..
Sajnos a tudomány azoknak a kezében van, akik az eredményekből 1000% os profitot sajtolnak ki, majd a bevétel 0,0001%-át meg "jótékony" adományként szétosztják a szegények között.
New Word Order rulez.
IoIa  
2005. márc. 26. 13:56 | válasz | #23
Hát ez tényleg nagy szerencséje jópár "tudósnak"
Cat  
2005. márc. 26. 13:41 | galéria | válasz | #22
még jó hogy nem te mondod meg hogy melyik kutatás felesleges, melyik nem
IoIa  
2005. márc. 26. 13:28 | válasz | #21
Én elsősorban a csillagászokra haragszom. Amikről te írtál, azzal nincs bajom. A gyógyszeripar valóban sok pénzt kaszál, de annak legalább van értelme, és haszna is a betegek számára.
2005. márc. 26. 13:08 | galéria | válasz | #20
igazad lenne, ha mindenki értene mondjuk a biogenetikához és amellett fecsérelné az idejét a semmi kukkolására, de egyszerűen nem lehet minden erőforrást mondjuk a "rák elleni gyógyszer" kutatására fordítani, mert lehet hogy embertelenül sok pénz emésztene fel, de ha nem léteznének elektronmikroszkópok vagy adott esetben alig tudnánk valamit a biológia kémiai oldaláról, akkor semmi értelme nem lenne mondjuk mindenféle erdei füvekkel kísérletezni.. a tudományok együtt élnek egymás mellett valamilyen szimbiózisban.. és a gyógyszeripar jóval több pénz tesz zsebre mint a NASA mondjuk..
Kelta  
2005. márc. 26. 12:11 | válasz | #19
Szerintem, lehet kutatgatni ezeket is, de nagyságrendekkel kevesebbet is költhetnének rá, meg a fegyverkezésre is, lenne helye máshol..
mig itt a földön százezrek halnak éhen, meg betegségekben amik gyogyithatoak,kb egy honap alatt.
Tényleg nem tudom mi gyakorlati haszna van, hogyha megint felfedeznek egy 5milliárd fényévre lévö galaxist, ami már rég nincs ott, lehet nem is létezik már.
a réges régi multat látjuk magunk körül, és azzal nem sokra megyünk..lenne kutatni valo dolog itt éppen elég a földön, és azoknak a megoldásábol talán hamarabb és jobban profitálhatna az emberiség...
IoIa  
2005. márc. 26. 11:37 | válasz | #18
Alapvetően nem a kutatások ellen vagyok, hanem a _felesleges_, semmi hasznot nem hozó kutatások ellen.
A csillagászati kutatások és annak eredményei, magyarázata, nem különb, mint bármelyik vallás. A világ eredetére próbálnak hamisnál hamisabb magyarázatokat adni.
IoIa  
2005. márc. 26. 11:32 | válasz | #17
Amiket itt felsoroltál, attól a mindennapi élet lesz jobb. De a csillagászati "felfedezésektől" senkinek, maximum a csillagásznak, hogy kap egyáltalán fizetést...
Egg  
2005. márc. 26. 01:16 | válasz | #16
Akkor gyújtsuk be a rakétát és indulás
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2005. márc. 26. 00:39 | galéria | válasz | #15
A tudás felhalmozása, a szélesebb értelmezés szerinti környezetünk, világunk megismerése tényleg megvetendő és becsmérlésre méltó dolog.
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2005. márc. 26. 00:37 | galéria | válasz | #14
Egyrészt azért, mert tök mindegy, hogy mi van körülöttünk, úgyse jut el oda ember sosem. Legalábbis a Naprendszeren kívülre.

Egy prófétával van dolgunk, mindenki térdre, imához...

Attól, hogy állítólag felfedezik az n+1-edik objektumot, még senki sem fog jobban, egészségesebben, tovább élni, maximum az ellentettje következik be, ugyanis ezekre borzasztó sok pénzt költenek el. Ha már minden ember jól élne, és akkor kutatgatnának, egy szót sem szólnék.

Mi értelme van a 3D videókártyáknak? Profitálnak belőle bármit is az afrikában éhező milliók? Nem.
Mi értelme van a DVD videóknak? Kinőnek tőle a kivágott őserdők? Nem.
Mi értelme van a Forma-1-eknek, vagy egyáltalán bármilyen sportversenynek? Segít az ózonpajzson? Nem.

Nincs is értelme az egész emberiségnek...
2005. márc. 26. 00:34 | válasz | #13
Ne félj, majd megmagyarázák, hogyha lefényképeznek 1 távoli csillagot, bolygót,
egyéb objektumot, attól fejlődik a tudomány és attól egyben egészségesebb leszel Te is..
Sőt azt is el tudják hitetni, hogy most rosszul megy a sorunk, de majd 10 év múlva milyen jó lesz nekünk.
Ezt is (majdnem ) mindenki elhiszi...
2005. márc. 25. 23:31 | galéria | válasz | #12
ezért megköveznek :)
IoIa  
2005. márc. 25. 22:43 | válasz | #11
Ennek az egésznek semmi értelme, és ez igaz a tudomány rovatban leközölt, túlnyomórészt csillagászati hírekre.
Egyrészt azért, mert tök mindegy, hogy mi van körülöttünk, úgyse jut el oda ember sosem. Legalábbis a Naprendszeren kívülre.
Ugyanúgy a találgatások és feltételezések tárháza, mint a részecske-kutatásoknál.
Attól, hogy állítólag felfedezik az n+1-edik objektumot, még senki sem fog jobban, egészségesebben, tovább élni, maximum az ellentettje következik be, ugyanis ezekre borzasztó sok pénzt költenek el. Ha már minden ember jól élne, és akkor kutatgatnának, egy szót sem szólnék.

Kelta  
2005. márc. 25. 22:28 | válasz | #10
Akkor lesz izgi ha az elsö közetbolygorol lesznek képek, mer eddig csak baromi nagy gázoriásokat tudunk....sajna
plamex  
2005. márc. 25. 22:09 | válasz | #9
Belegondoltatok hogy ott az a sok bolygó és egyiket se látta még ember ? ... úgy érzem magam mint Kolumbusz ... bár mi soha nem fogjuk látni.... sajnos ... pedig dejó lenne.
eke  
2005. márc. 25. 16:55 | válasz | #8
jó, akkor nevezzük nevén a gyereket: Katasztrófaelméletek. Na, így jobb neked?
2005. márc. 25. 14:55 | válasz | #7
mivel gázóriások, nehéz is volna gyalogolni rajta...ahol meg már tudnál, ott meg nem bírnál egy nanoszekundumig se életbenmaradni mert ott már akkora nyomás és hőmérséklet van hogy ott már a hidrogén is szilárd formában létezik :D
2005. márc. 25. 14:55 | válasz | #6
Vakszerencsével eddig sem magyaráznak meg semmit.
A "véletlen" szó magyarázatokban simán helyettesíthető:
-mert csak,
-mittudomén
-valamiért
-nem tudom...stb szinonimákkal is...
bah  
2005. márc. 25. 13:48 | galéria | válasz | #5
Huh azon a bolygón nem tanácsos mezítláb kimenni a homokra.
eke  
2005. márc. 25. 12:56 | válasz | #4
Ez hallatlanul fontos abból a szempontból is, hogy megcáfolhatóak azok az elmletek melyek a Naprendszer (s vele az élet) kialakulását a "vakszerncsével" magyarázzák. Hisz hasonló rendszerek vannak mint a mienk(?)
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2005. márc. 25. 12:32 | galéria | válasz | #3
Azért ilyen forróak, mert (valószinüleg) nagyon közel vannak a csillagukhoz. Ettől még bolygók. :)
Akuma  
2005. márc. 25. 12:11 | galéria | válasz | #2
"A mérések alapján a kutatók megbecsülték a bolygók hőmérsékletét. Mindkét gázóriás felszíni hőfoka legalább 700 Celsius fok."

akkor ezt értelmezhetném úgy is, hogy egy nap szerű égitest kering ("bolyong">bolygó) egy másik nap szerű égitest körül

Tetsuo  
2005. márc. 25. 11:08 | válasz | #1
NNa megtudtuk, h bolygó az, ami tipikusan úgy alakul ki mint a bolygók. Múltkor v 500 hozzászóláson keresztül ezen vitatkoztatok.. :)