A fekete lyukak miatt nem tudjuk, hol az Univerzum közepe
2005. március 19. 14:30, Szombat
Kutatók úgy vélik, a fekete lyukak és a hozzájuk hasonló hatalmas gravitációs források meggátolhatják azon törekvéseinket, hogy valaha is megtaláljuk az univerzum középpontját.

Hirdetés

A többszörös fekete lyukak és más hatalmas tömegű objektumok képesek egészen váratlanul és kiszámíthatatlanul meghajlítani a fénysugarakat, állítják a kutatók. "Bármilyen kísérlet esetén, ami arra irányul, hogy felfedezzük mi történt anno világegyetemünk születésekor, számításba kell vennünk azt, amit a gravitáció által előidézett negatív fénytörés okoz az általunk látott sugárzással" - mondta Akhlesh Lakhtakia, a Penn State University munkatársa.

Mind a rádió-, mind a vizuális csillagászat az elektromágneses sugárzásra támaszkodik, amit befolyásol az anyag, amin áthalad. A negatív fénytörési értékkel rendelkező anyagok másként továbbítják a fényt vagy más hullámenergiákat, mint a pozitív értékkel rendelkezők. A természetes anyagok pozitív fénytörésűek. Amikor a sugárzás, legyen az fény, radar vagy mikrohullámú, vízen, üvegen vagy más természetes anyagon halad át, azok ugyanabba az irányba szorítják ki a sugarat. Egy negatív fénytörési értékű anyag azonban ellentétes irányba tereli a sugárzást.

A kutatók korábban már bebizonyították, hogy nincs szükség anyagra a világűrben a negatív fénytörés kialakulásához. Elég, ha a sugár áthalad egy nagy tömegű objektum, mint például egy forgó fekete lyuk gravitációs mezején és elméletileg máris megtörtént a negatív fénytörés. A gravitáció befolyása attól függ, hol helyezkedik el a szemlélő. Egy helyi megfigyelő csak egy nagyon kis részt lát abból az egyetemes képből, ahogy a nagy gravitációs erők befolyásolják az elektromágneses sugárzást. Ha innen nézzük, akkor a gravitáció egységes és nem okoz negatív fénytörést.

A tanulmány szerint az univerzum feltérképezésénél a hatalmas gravitációs forrásokat is figyelembe kell venni. "Amikor a fényt nyomon követjük, számításba kell venni a gravitációs erőket is, bár hatásuk csak a forgó fekete lyukak közelében jelentős " - mondta Lahtakia. "Nem kell elkeseredni, ha nem tudjuk felfedezni a világegyetem eredetét. A gravitációs hatásnak köszönhetően valószínűleg nem is igazán tudjuk hova is nézünk" - tette hozzá, bár a vele együttműködő Edinburghi Egyetem kutatói hiszik, hogy a tudomány végül képes lesz leküzdeni az univerzum feltérképezését gátló akadályokat.
Megosztás |
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés





Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
2005. nov. 13. 10:17 | válasz erre | #46
Mindig baj van ezekkel a feketelyukakkal.
2005. okt. 22. 20:06 | válasz erre | #45
közepe??????????!!!!!!!!

uhh

még a végét sem tudjuk behatárolni, és már a közepén vitatkozunk? :DDDDDDDDDDDDDDDD
2005. okt. 17. 19:33 | válasz erre | #44
Az Univerzum közepe ott van ahol mi vagyunk, mert az ugy keletkezett szerintem, hogy az anyag összeomlott energiává, sötétté, s azután pillanatokra keletkezett egy gömalaku sötétenergia góc, de ez néhány secundum alatt olyanná vált, mint egy homokkupac, vagyis beomlott a gömbb, s az északi része lefelé délnek áramlott, ezáltal egy kup alak jött létre, s szélein az anyag szerintem nem be, hanem kifelé áramlik.
Tetsuo   2004. 03. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2004. 03. 26. óta regisztrált VIP fórumozó2004. 03. 26. óta regisztrált VIP fórumozó
2005. márc. 22. 23:59 | válasz erre | #43
Csak mondom, hogy az átalad említett Arisztarkhosz előtt is voltak bizonyosan hasonló gondolatok, viszont az általános nézet Kopernikuszhoz köti a nem földközponti (jelen esetben heliocentrikus) világképet, hiszen neki akadtak folytonosan követői s így terjedt el a világnézete. Ezért írtam h K. óta tudjuk, mert Arisztarkhosz óta már egyszer el is felejtettük.
Tehát a #17es spamed szőrszálhasogatás volt, erre fel a #37ben én is hasogattam kicsit. :)

A példát meg annak magyarázd, aki nem értette meg a #15öst.
Ehh mind1.
2005. márc. 22. 16:58 | válasz erre | #42
Jo most nem kell poenkodni ezen. Ha neked ennyire nem szamit kie' eredetileg a gondolat, ennyi erovel az enyem is lehetne, kit erdekel, hogy ki gondolt mar ra. Nagyon szep es erdekes elmeletek voltak mar joval elotte is, a legfobb visszatarto ero az volt, hogy az egyhaz, es a 'tudomany' (azert irtam idezojelbe mert ekkor meg nem igazan letezett a fogalom) az arisztoteleszi nezeteket karolta fel, es kikozositettek azokat akik ettol eltertek. Lenyegesebb volt nekik a 'jelensegek megmentese'-tehat az eddigi nezetek, pl a szabalyos korpalyak, a szferak elmelete stb., mint a valos okok keresese.

Ez tudomanytortenet, foldbe dughatotod a fejed, hogy ez teged nem erdekel, es mondhatsz tovabb butasagokat, csak nem biztos hogy az a legintelligensebb magatartas.

A dimenziok meg lenyegtelenek, a szemlelteteseknek az a lenyeguk, hogy a valosag leegyszerusitett masai, a pelda szempontjabol lenyeges komponenseket megtartva.

Csak a kedvedert, ha ez szamodra nehezseget okoz: a kenyer tesztajaba mazsolakat teszunk, es sules kozben ahogy dagad a teszta, minden mazsola tavolabb kerulnek egymastol es a kozepponttol is.
2005. márc. 22. 16:50 | válasz erre | #41
Maradjunk inkabb annyiban, hogy ez egy folyamat. Nem egy ember nevehez kotheto.
Ratty  
2005. márc. 22. 00:55 | válasz erre | #40
Amiről beszéltek az a "kopernikuszi elv"
Amit viszont Bruno csinált, de ki tudja milyen okokból nem róla nevezték el
Ratty  
2005. márc. 22. 00:53 | válasz erre | #39
Ja
Meg ha hidegebb lesz a háttérsugárzás, mint a feketelyuk sugárzása, akkor kicsit nagyon meggyorsul az elpárolgási folyamat, és eltűnik az összes fekete lyuk!
Tetsuo   2004. 03. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2004. 03. 26. óta regisztrált VIP fórumozó2004. 03. 26. óta regisztrált VIP fórumozó
2005. márc. 21. 20:34 | válasz erre | #38
Mint már írtam h csak a galaxishalmazok között mutatható ki a tágulás.. (Ezt a mondatot 5x írtam át, h megértsd :)
Tetsuo   2004. 03. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2004. 03. 26. óta regisztrált VIP fórumozó2004. 03. 26. óta regisztrált VIP fórumozó
2005. márc. 21. 20:31 | válasz erre | #37
Sőt lehet h már a Neandervölgyieknek is volt olyan gondolata, h nem a Föld a Világ középpontja..

De most télleg olyan bénán írtam le azt hogy nincs középpont, vagy szivattok?? (Az ócska lufis példát meg azért hagytam ki, mert minden könyvben benne van s valójában egyel több dimenzióról van szó.)
2005. márc. 21. 16:59 | válasz erre | #36
ÉN vagyok az univerzum közepe. Mit kell ezen a kérdésen ennyit rágódni?
2005. márc. 21. 14:02 | válasz erre | #35
Eszerint az erveles szerint (mivel csak a sajat erzekszerveiddel erzekeled a vilagot) te vagy a vilagegyetem kozepe..
2005. márc. 21. 13:12 | galéria | válasz erre | #34
..mindazonáltal, mivel mi vagyunk a megfigyelő, így csak annyit mondhatunk, hogy mi vagyunk a Világegyetem közepe.
Hát, ennyit már a görögök is tudtak :-)
2005. márc. 21. 13:07 | galéria | válasz erre | #33
mértanilag vagy súlypontilag persze lehet középpontja - az ismert! - világegyetemnek, de ez a középpont nem biztos, hogy a kezdeti szingularitás, az origo, amiből minden keletkezett.
másrészt, meg ott van az agnosztikus tényező, hogy - amint az előbb említettem - csak az ismert világ középpontját tudod esetleg meghatározni (ha meg tudod, ugyanis épp a gravitációs lencsehatás miatt az információk ugye nagyon torzultan érkeznek ide), de ez még nem biztos, hogy tényleg a Világmindenség köldöke.
2005. márc. 21. 10:56 | válasz erre | #32
A jelenlegi ismereteink szerint veges mennyisegu anyag van az univerzumban. Tehat letezik az osszes anyagnak egy kozos kozeppontja, sulypontja. Persze tortenik egysmas kozben az anyagokkal, igy valoszinuleg nem 1 fix pontrol van szo, de letezik ez a pont.
2005. márc. 21. 10:53 | válasz erre | #31
Nem Kopernikusz ota, mar a gorogoknek is voltak heliocentrikus elmeleteik ie 300 korul. Kopernikusz neven maradt fenn a fogalom, mert kb ekkorra, sot teljes mertekben csak joval utana (Keppler korul) alakultak ki a kello tarsadalmi, ill. tudomanyos feltetelei, hogy egy ilyen rendszert elfogadjanak.

Diokles: pont egy ilyen lufis peldat akartam leirni az elobb csak aztan lattam a tiedet:)
ge3lan  
2005. márc. 21. 01:34 | válasz erre | #30
Közeledünk még az Androméda galaxishoz, kb 5 milliárd év múlva találkozunk és baromi gyorsan repülünk a Nagy Attraktor nevű galaxis fal felé is.

Hawking gondolata volt ez, hogy visszafordul a tágulás meg az idő, de mostmár minden jel arra mutat, hogy nem így lesz.

Cat   2002. 12. 17. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 12. 17. óta regisztrált VIP fórumozó2002. 12. 17. óta regisztrált VIP fórumozó2002. 12. 17. óta regisztrált VIP fórumozó
2005. márc. 21. 01:29 | galéria | válasz erre | #29
http://www.sg.hu/kereso.php?mit=sagittarius

itt van egy pár
2005. márc. 21. 00:05 | galéria | válasz erre | #28
"Ezekről a helyi tömörülésekről még sosem hallottam, ezzel újat mondtál, már ha arra céloztál, hogy vannak egymáshoz közeledő galaxisok is."

Naná, hogy vannak.
Az, hogy a Sagittarius közeledik hozzánk, az bújjon el az olyan kozmikus ütközések mögött, amikor két nagydarab galaxis megy egymásnak. Olyan táncra perdülnek, hogy nocsak...
A NÁZA honlapján van szép kis szimulációs videó, amelyen lehet gyönyörködni ilyen jelenségben. Azért csak szimuláció, mert valósidejű felvételt nehéz lenne készíteni, mivel évmilliárdokról van szó.

A hozzánk közeledő Sagittarius törpegalaxis egyébként pórul fog járni, mert a Tejút szépen fel fogja csavarni, úgyhogy egy kar lesz belőle, mint amilyenek már vannak. Egy ilyen karban van a mi naprendszerünk is. Elvileg mondjuk elképzelhető, hogy a törpegalaxis egy csillaga, naprendszere kupán vág minket, de ennek kicsi az esélye, mert olan ritka a Tejút szélén az anyag, hogy a bekebelezett törpe csak úgy elvész benne. Még az is elképzelhető, hogy pár csillagja a másik oldalon kilövődik a fagyos intergalaktikus térbe, és (anya)galaxis nélkül, árván bolyong a végtelen űrben.
Azért sokkal izgalmasabb a világegyetem, mint ahogy laikusként elsőre az ember elképzelné...
haxy  
2005. márc. 20. 21:19 | válasz erre | #26
ez nem tudományos vélemeény, de mivel az idö is visszafordul önmagába állitolag! Így gondolom a tér is. mert én nem hiném hogy a tér végtelen.
Szerintem mikor azt hinén hogy elértük a végét hirtelen az elején leszünk.
mig az idönél mikor menénk elöre akkor a multba kerülönk és ott megyünk elöre azaz közeledünk a ki indulási ponthoz.

vagy valami ijesmi.
2005. márc. 20. 20:25 | válasz erre | #25
Hát én nem tudom itt ki mire gondol, én a középpont alatt mondjuk a galaxis tömeggközéppontját értem.

A tágulás középpontját nem vitatom, mert nem tudok róla semmit, meg elfogadom, hogy az említett elvek alapján nem lehet ilyet meghatározni.

Ezekről a helyi tömörülésekről még sosem hallottam, ezzel újat mondtál, már ha arra céloztál, hogy vannak egymáshoz közeledő galaxisok is.
2005. márc. 20. 20:02 | galéria | válasz erre | #24
Helyesen: itt van a kép!
2005. márc. 20. 20:01 | galéria | válasz erre | #23
Megvan a szomszédos törpegalaxis: Sagitarius (Nyilas).
A Tejútrendszer közvetlen környezete ezen a képen nagyon szépen látható.
2005. márc. 20. 19:56 | galéria | válasz erre | #22
Keresztury Ákos és Tepliczky István (Magyar Csillagászati Egyesület): Csillagászati tankönyv kezdőknek és haladóknak
2005. márc. 20. 19:48 | galéria | válasz erre | #21
helyesebben: a legtöbb galaxis távolodik a többi galaxistól.
persze vannak olyanok, amelyek közelednek egymáshoz: a mi galaxisunk pld. hamarosan felfalja azt a törpegalaxist, amely a közelünkben van, a nevére most nem emlékszem.

A világegyetem nagy léptékben tágul, de helyileg vannak tömörödések: vannak galaxisok, amelyek közelednek egymáshoz. Ha a galaxisokon belülre megyünk, ott itt megtalálható mindkét erő, az anyag sűrűsödik, majd felrobban, és kezdődik minden elölről.


Középpont nincs, mert a kezdet kezdetekor, a Nagy Bumm idején a tér is egy pontba sűrűsödött, és az kezdet pont ma tulajdonképpen mindenütt ott van, tehát a világegyetem közepe mindenütt ott van.
2005. márc. 20. 19:41 | galéria | válasz erre | #20
középpont? mekkora hülyeség. nincs olyan.
2005. márc. 20. 18:30 | válasz erre | #19
Magadnak is ellentmondasz. Ha mindenhonnan nézve tőlünk távolodik, akkor pont ezáltal vagyunk mi a kitüntetett pont. De természetesen ez nem áll.

Arra akartam célozni, hogy: "minden galaxishalmaz TŐLÜNK távolodik." helyett így kellett volna írnod: minden galaxishalmaz távolodik tőlünk, mert ez igaz.
Tetsuo   2004. 03. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2004. 03. 26. óta regisztrált VIP fórumozó2004. 03. 26. óta regisztrált VIP fórumozó
2005. márc. 20. 16:18 | válasz erre | #18
Pont ezt mondom, (ha végig olvasnád rájönnél), mindenhonnan nézve "tőlünk" távolodik, azaz nincs kitüntetett pont.
2005. márc. 20. 12:28 | válasz erre | #17
"Kopernikusz óta tudjuk h a Föld nem a világ középpontja, mégis innen úgy látszik h minden galaxishalmaz (csak ebben a léptékben mutatható ki az általános tágulás) TŐLÜNK távolodik."

Ajánlanék egy IS szócskát. Meg egy lufit, amire pontokat rajzolsz és felfújod. Keresd meg melyik AZ a pont amelyiktől a TÖBBI távolodik!
Tetsuo   2004. 03. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2004. 03. 26. óta regisztrált VIP fórumozó2004. 03. 26. óta regisztrált VIP fórumozó
2005. márc. 20. 12:03 | válasz erre | #16
Jah s asszem Hawking könyvében is benne van. (Az idő rövid története c. könyben.)
Tetsuo   2004. 03. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2004. 03. 26. óta regisztrált VIP fórumozó2004. 03. 26. óta regisztrált VIP fórumozó
2005. márc. 20. 12:02 | válasz erre | #15
Kopernikusz óta tudjuk h a Föld nem a világ középpontja, mégis innen úgy látszik h minden galaxishalmaz (csak ebben a léptékben mutatható ki az általános tágulás) TŐLÜNK távolodik.
A Világegyetem tágulása nem hasonlítható egy robbanáshoz, aminek a térben volt egy kiindulópontja. Nincs olyan rögzített alap v háttér amelyhez képest végbemenne a tágulás. Maga a tér tágul, mert a Világegyetem magába foglalja a teret is. A Hubble törvény lényege is elveti a középpontot, hiszen az egymástól távolabbi objektumok nagyobb sebességgel távolodnak mint a közelebbiek.
Ez nem bizonyíték, csupán egy elmélet, amit a világ legtöbb tudósa elfogadott. (Pl a forrás írója: John D. Barrow.)
2005. márc. 20. 11:51 | galéria | válasz erre | #14
A fekete lyukak elektromágneses sugárzás formájában adnak ki energiát és így csökken a tömegük is .. egy idő után egyszerűen eltűnnek
2005. márc. 20. 07:41 | válasz erre | #13
Nem feltetlenul. Csokkennek is a fekete lyukak. Anyagot veszitenek, egyfajta 'parolgo' hatas lep fel. Nem emlekszem mar hogy neveztek (hawking)

Amugy nem kell fekete lyuk, hogy beszippantson mindent az univerzumban, ha eleg utemben lassulna a tavolodas, es osszeesne minden 1 pontba. Ugy tudom, a mostani allaspont szerint nincs elegendo tomeg erre, meg a neutrinokkal egyutt sem.
2005. márc. 20. 07:36 | válasz erre | #12
Miert ne lehetne (hogy egy kicsit enis kukacoskodjak). 1 pont felol tavolodik minden anyag, ezt neveztek el kozeppontnak (valljuk be jogosan) es ezt a pontot keresik. Ha van ra tenyleges bizonyitekod, hogy nincs akkor publikald, kapni fogsz vmi jokis dijat, ha meg nincs akkor ne legyel kukac ;)
2005. márc. 19. 23:18 | válasz erre | #11
Tetsuo   2004. 03. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2004. 03. 26. óta regisztrált VIP fórumozó2004. 03. 26. óta regisztrált VIP fórumozó
2005. márc. 19. 20:08 | válasz erre | #10
Hi Balázs (cikkíró)! Az Univerzumnak nincs is középpontja. Hogy egy kicsit kukacoskodjak. ;-)
2005. márc. 19. 19:08 | válasz erre | #9
A többszörös fekete lyukak és más hatalmas tömegű objektumok képesek egészen váratlanul és kiszámíthatatlanul meghajlítani a fénysugarakat
Ez semmi, Uri Geller még a kanalat is meg tudja hajlítani. :D
2005. márc. 19. 17:11 | válasz erre | #7
Hibás méréseiteket ismételjétek meg. A fizika fele egyszerűen hülyeség.
Pharaoh   2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó 2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó
2005. márc. 19. 16:47 | galéria | válasz erre | #6
Ja nagy csillagokból lesznek, miután kifogy a tűzelőanyaguk saját sulyuk alatt összereoppannak és így lőn a fekete lyuk.
bah  
2005. márc. 19. 16:21 | galéria | válasz erre | #5
Szerintem nem mert ami kívül esik gravitációs vonzásukon azt nem.Egy idő után gondolom elfogy a környékrők minden.:)
Feketelyukak hogy alakulnak?Csillagokból?

Ironka  
2005. márc. 19. 16:06 | válasz erre | #4
Jézusom. Ezt a félrevezető címet. A világegyetemnek nincs középpontja, a térrel együtt tágul az univerzum, tizenötmilliárd éve mi is a középpont voltunk...
Amiről itt beszélnek, az az, h minél messzebb nézel, annál, régebbre látsz, a kvazárok pl a világegyetem fiatalkorában léteztek. Igaz, akkor még az univerzum is kisebb volt, a tágulás asszimmetriáira lehet következtetni. Mivel azonban a fényt meghajlítja az erős gravitációs tér, torzul a látszólagos pozíció is, többszörös torzításnál már lehetetlenség kinyomozni a helyes irányt. Csak azt nem értem, mi ebben az újdoság.
zeno42  
2005. márc. 19. 15:26 | válasz erre | #3
Hát lehet, hogy a galaxisok távolodnak de a fekete lyukak is egyre nőnek
2005. márc. 19. 15:08 | galéria | válasz erre | #2
szvsz nem az egészet, mert minden távolodik.
2005. márc. 19. 14:57 | válasz erre | #1
De a fekete lyukak nem szívják lassan magukba a galaxist?