A fekete lyukak miatt nem tudjuk, hol az Univerzum közepe
2005. március 19. 14:30, szombat
Kutatók úgy vélik, a fekete lyukak és a hozzájuk hasonló hatalmas gravitációs források meggátolhatják azon törekvéseinket, hogy valaha is megtaláljuk az univerzum középpontját.

A többszörös fekete lyukak és más hatalmas tömegű objektumok képesek egészen váratlanul és kiszámíthatatlanul meghajlítani a fénysugarakat, állítják a kutatók. "Bármilyen kísérlet esetén, ami arra irányul, hogy felfedezzük mi történt anno világegyetemünk születésekor, számításba kell vennünk azt, amit a gravitáció által előidézett negatív fénytörés okoz az általunk látott sugárzással" - mondta Akhlesh Lakhtakia, a Penn State University munkatársa.

Mind a rádió-, mind a vizuális csillagászat az elektromágneses sugárzásra támaszkodik, amit befolyásol az anyag, amin áthalad. A negatív fénytörési értékkel rendelkező anyagok másként továbbítják a fényt vagy más hullámenergiákat, mint a pozitív értékkel rendelkezők. A természetes anyagok pozitív fénytörésűek. Amikor a sugárzás, legyen az fény, radar vagy mikrohullámú, vízen, üvegen vagy más természetes anyagon halad át, azok ugyanabba az irányba szorítják ki a sugarat. Egy negatív fénytörési értékű anyag azonban ellentétes irányba tereli a sugárzást.

A kutatók korábban már bebizonyították, hogy nincs szükség anyagra a világűrben a negatív fénytörés kialakulásához. Elég, ha a sugár áthalad egy nagy tömegű objektum, mint például egy forgó fekete lyuk gravitációs mezején és elméletileg máris megtörtént a negatív fénytörés. A gravitáció befolyása attól függ, hol helyezkedik el a szemlélő. Egy helyi megfigyelő csak egy nagyon kis részt lát abból az egyetemes képből, ahogy a nagy gravitációs erők befolyásolják az elektromágneses sugárzást. Ha innen nézzük, akkor a gravitáció egységes és nem okoz negatív fénytörést.

A tanulmány szerint az univerzum feltérképezésénél a hatalmas gravitációs forrásokat is figyelembe kell venni. "Amikor a fényt nyomon követjük, számításba kell venni a gravitációs erőket is, bár hatásuk csak a forgó fekete lyukak közelében jelentős " - mondta Lahtakia. "Nem kell elkeseredni, ha nem tudjuk felfedezni a világegyetem eredetét. A gravitációs hatásnak köszönhetően valószínűleg nem is igazán tudjuk hova is nézünk" - tette hozzá, bár a vele együttműködő Edinburghi Egyetem kutatói hiszik, hogy a tudomány végül képes lesz leküzdeni az univerzum feltérképezését gátló akadályokat.
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
King Arthur II - The Role-playing Wargame Kiadó: Paradox Interactive Fejlesztő: Neocore Games Honlap Rendszerkövetelmények: Minimum: Dual Core E2180 2,0 GHz-es processzor, 1,5 GB RAM, GeForce 8800 GTS vagy Radeon HD 3850 X2 grafikus kártya, 16 GB szabad hely a merevlemezen Ajánlott: Core 2 Quad Q6600 2,4 GHz-es processzor, 2 GB RAM, GeForce GTX 460 SE vagy Radeon HD 5830 grafikus kártya, 16 GB szabad hely a merevlemezen Hasonló játékok: King Arthur, King Arthur: The Druids, King Arthur: The Saxons, Total War-sorozat Kategória: stratégia A játékosok közül bizonyára nagyon sokan emlékeznek még 2009 zimankós novemberére, amikor a magyar játékfejlesztés történelemkönyvébe egy újabb fontos fejezetet írt a hazai Neocore Games csapata.Harmadára csökkentették a Sigma SD1 árátA Sigma gyártástechnológiai változtatásokra hivatkozva radikálisan átalakította csúcskategóriás készüléke, az SD1-es árazását.LG Optimus Vu és Miracle, új Nokia Egyszerre három új okostelefonról futott be hír a napokban, bár ezek közül csak kettőről tudjuk, hogy nagyjából mire is számíthatunk.Félmillió állás az appfejlesztésben Csak a tengerentúlon majdnem félmillió új állást köszönhetnek az okostelefonra és tábla PC-re fejlesztett appok megjelenésének és immár széleskörű alkalmazásának, bár ez a terület gyorsan változik.Más torrent-oldalak is követhetik a BTJunkie példájátA Megaupload első emberének letartóztatása, majd a The Pirate Bay vezetői elleni jogerős ítélet nem csak a BTJunkie üzemeltetőjét félemlítette meg, hanem más portálok működtetőit is.
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
2005. nov. 13. 10:17 | válasz | #46
Mindig baj van ezekkel a feketelyukakkal.
2005. okt. 22. 20:06 | válasz | #45
közepe??????????!!!!!!!!

uhh

még a végét sem tudjuk behatárolni, és már a közepén vitatkozunk? :DDDDDDDDDDDDDDDD
2005. okt. 17. 19:33 | válasz | #44
Az Univerzum közepe ott van ahol mi vagyunk, mert az ugy keletkezett szerintem, hogy az anyag összeomlott energiává, sötétté, s azután pillanatokra keletkezett egy gömalaku sötétenergia góc, de ez néhány secundum alatt olyanná vált, mint egy homokkupac, vagyis beomlott a gömbb, s az északi része lefelé délnek áramlott, ezáltal egy kup alak jött létre, s szélein az anyag szerintem nem be, hanem kifelé áramlik.
Tetsuo  
2005. márc. 22. 23:59 | válasz | #43
Csak mondom, hogy az átalad említett Arisztarkhosz előtt is voltak bizonyosan hasonló gondolatok, viszont az általános nézet Kopernikuszhoz köti a nem földközponti (jelen esetben heliocentrikus) világképet, hiszen neki akadtak folytonosan követői s így terjedt el a világnézete. Ezért írtam h K. óta tudjuk, mert Arisztarkhosz óta már egyszer el is felejtettük.
Tehát a #17es spamed szőrszálhasogatás volt, erre fel a #37ben én is hasogattam kicsit. :)

A példát meg annak magyarázd, aki nem értette meg a #15öst.
Ehh mind1.
2005. márc. 22. 16:58 | válasz | #42
Jo most nem kell poenkodni ezen. Ha neked ennyire nem szamit kie' eredetileg a gondolat, ennyi erovel az enyem is lehetne, kit erdekel, hogy ki gondolt mar ra. Nagyon szep es erdekes elmeletek voltak mar joval elotte is, a legfobb visszatarto ero az volt, hogy az egyhaz, es a 'tudomany' (azert irtam idezojelbe mert ekkor meg nem igazan letezett a fogalom) az arisztoteleszi nezeteket karolta fel, es kikozositettek azokat akik ettol eltertek. Lenyegesebb volt nekik a 'jelensegek megmentese'-tehat az eddigi nezetek, pl a szabalyos korpalyak, a szferak elmelete stb., mint a valos okok keresese.

Ez tudomanytortenet, foldbe dughatotod a fejed, hogy ez teged nem erdekel, es mondhatsz tovabb butasagokat, csak nem biztos hogy az a legintelligensebb magatartas.

A dimenziok meg lenyegtelenek, a szemlelteteseknek az a lenyeguk, hogy a valosag leegyszerusitett masai, a pelda szempontjabol lenyeges komponenseket megtartva.

Csak a kedvedert, ha ez szamodra nehezseget okoz: a kenyer tesztajaba mazsolakat teszunk, es sules kozben ahogy dagad a teszta, minden mazsola tavolabb kerulnek egymastol es a kozepponttol is.
2005. márc. 22. 16:50 | válasz | #41
Maradjunk inkabb annyiban, hogy ez egy folyamat. Nem egy ember nevehez kotheto.
Ratty  
2005. márc. 22. 00:55 | válasz | #40
Amiről beszéltek az a "kopernikuszi elv"
Amit viszont Bruno csinált, de ki tudja milyen okokból nem róla nevezték el
Ratty  
2005. márc. 22. 00:53 | válasz | #39
Ja
Meg ha hidegebb lesz a háttérsugárzás, mint a feketelyuk sugárzása, akkor kicsit nagyon meggyorsul az elpárolgási folyamat, és eltűnik az összes fekete lyuk!
Tetsuo  
2005. márc. 21. 20:34 | válasz | #38
Mint már írtam h csak a galaxishalmazok között mutatható ki a tágulás.. (Ezt a mondatot 5x írtam át, h megértsd :)
Tetsuo  
2005. márc. 21. 20:31 | válasz | #37
Sőt lehet h már a Neandervölgyieknek is volt olyan gondolata, h nem a Föld a Világ középpontja..

De most télleg olyan bénán írtam le azt hogy nincs középpont, vagy szivattok?? (Az ócska lufis példát meg azért hagytam ki, mert minden könyvben benne van s valójában egyel több dimenzióról van szó.)
2005. márc. 21. 16:59 | válasz | #36
ÉN vagyok az univerzum közepe. Mit kell ezen a kérdésen ennyit rágódni?
2005. márc. 21. 14:02 | válasz | #35
Eszerint az erveles szerint (mivel csak a sajat erzekszerveiddel erzekeled a vilagot) te vagy a vilagegyetem kozepe..
2005. márc. 21. 13:12 | galéria | válasz | #34
..mindazonáltal, mivel mi vagyunk a megfigyelő, így csak annyit mondhatunk, hogy mi vagyunk a Világegyetem közepe.
Hát, ennyit már a görögök is tudtak :-)
2005. márc. 21. 13:07 | galéria | válasz | #33
mértanilag vagy súlypontilag persze lehet középpontja - az ismert! - világegyetemnek, de ez a középpont nem biztos, hogy a kezdeti szingularitás, az origo, amiből minden keletkezett.
másrészt, meg ott van az agnosztikus tényező, hogy - amint az előbb említettem - csak az ismert világ középpontját tudod esetleg meghatározni (ha meg tudod, ugyanis épp a gravitációs lencsehatás miatt az információk ugye nagyon torzultan érkeznek ide), de ez még nem biztos, hogy tényleg a Világmindenség köldöke.
2005. márc. 21. 10:56 | válasz | #32
A jelenlegi ismereteink szerint veges mennyisegu anyag van az univerzumban. Tehat letezik az osszes anyagnak egy kozos kozeppontja, sulypontja. Persze tortenik egysmas kozben az anyagokkal, igy valoszinuleg nem 1 fix pontrol van szo, de letezik ez a pont.
2005. márc. 21. 10:53 | válasz | #31
Nem Kopernikusz ota, mar a gorogoknek is voltak heliocentrikus elmeleteik ie 300 korul. Kopernikusz neven maradt fenn a fogalom, mert kb ekkorra, sot teljes mertekben csak joval utana (Keppler korul) alakultak ki a kello tarsadalmi, ill. tudomanyos feltetelei, hogy egy ilyen rendszert elfogadjanak.

Diokles: pont egy ilyen lufis peldat akartam leirni az elobb csak aztan lattam a tiedet:)
ge3lan  
2005. márc. 21. 01:34 | válasz | #30
Közeledünk még az Androméda galaxishoz, kb 5 milliárd év múlva találkozunk és baromi gyorsan repülünk a Nagy Attraktor nevű galaxis fal felé is.

Hawking gondolata volt ez, hogy visszafordul a tágulás meg az idő, de mostmár minden jel arra mutat, hogy nem így lesz.

Cat  
2005. márc. 21. 01:29 | galéria | válasz | #29
http://www.sg.hu/kereso.php?mit=sagittarius

itt van egy pár
2005. márc. 21. 00:05 | galéria | válasz | #28
"Ezekről a helyi tömörülésekről még sosem hallottam, ezzel újat mondtál, már ha arra céloztál, hogy vannak egymáshoz közeledő galaxisok is."

Naná, hogy vannak.
Az, hogy a Sagittarius közeledik hozzánk, az bújjon el az olyan kozmikus ütközések mögött, amikor két nagydarab galaxis megy egymásnak. Olyan táncra perdülnek, hogy nocsak...
A NÁZA honlapján van szép kis szimulációs videó, amelyen lehet gyönyörködni ilyen jelenségben. Azért csak szimuláció, mert valósidejű felvételt nehéz lenne készíteni, mivel évmilliárdokról van szó.

A hozzánk közeledő Sagittarius törpegalaxis egyébként pórul fog járni, mert a Tejút szépen fel fogja csavarni, úgyhogy egy kar lesz belőle, mint amilyenek már vannak. Egy ilyen karban van a mi naprendszerünk is. Elvileg mondjuk elképzelhető, hogy a törpegalaxis egy csillaga, naprendszere kupán vág minket, de ennek kicsi az esélye, mert olan ritka a Tejút szélén az anyag, hogy a bekebelezett törpe csak úgy elvész benne. Még az is elképzelhető, hogy pár csillagja a másik oldalon kilövődik a fagyos intergalaktikus térbe, és (anya)galaxis nélkül, árván bolyong a végtelen űrben.
Azért sokkal izgalmasabb a világegyetem, mint ahogy laikusként elsőre az ember elképzelné...
haxy  
2005. márc. 20. 21:19 | válasz | #26
ez nem tudományos vélemeény, de mivel az idö is visszafordul önmagába állitolag! Így gondolom a tér is. mert én nem hiném hogy a tér végtelen.
Szerintem mikor azt hinén hogy elértük a végét hirtelen az elején leszünk.
mig az idönél mikor menénk elöre akkor a multba kerülönk és ott megyünk elöre azaz közeledünk a ki indulási ponthoz.

vagy valami ijesmi.
2005. márc. 20. 20:25 | válasz | #25
Hát én nem tudom itt ki mire gondol, én a középpont alatt mondjuk a galaxis tömeggközéppontját értem.

A tágulás középpontját nem vitatom, mert nem tudok róla semmit, meg elfogadom, hogy az említett elvek alapján nem lehet ilyet meghatározni.

Ezekről a helyi tömörülésekről még sosem hallottam, ezzel újat mondtál, már ha arra céloztál, hogy vannak egymáshoz közeledő galaxisok is.
2005. márc. 20. 20:02 | galéria | válasz | #24
Helyesen: itt van a kép!
2005. márc. 20. 20:01 | galéria | válasz | #23
Megvan a szomszédos törpegalaxis: Sagitarius (Nyilas).
A Tejútrendszer közvetlen környezete ezen a képen nagyon szépen látható.
2005. márc. 20. 19:48 | galéria | válasz | #21
helyesebben: a legtöbb galaxis távolodik a többi galaxistól.
persze vannak olyanok, amelyek közelednek egymáshoz: a mi galaxisunk pld. hamarosan felfalja azt a törpegalaxist, amely a közelünkben van, a nevére most nem emlékszem.

A világegyetem nagy léptékben tágul, de helyileg vannak tömörödések: vannak galaxisok, amelyek közelednek egymáshoz. Ha a galaxisokon belülre megyünk, ott itt megtalálható mindkét erő, az anyag sűrűsödik, majd felrobban, és kezdődik minden elölről.


Középpont nincs, mert a kezdet kezdetekor, a Nagy Bumm idején a tér is egy pontba sűrűsödött, és az kezdet pont ma tulajdonképpen mindenütt ott van, tehát a világegyetem közepe mindenütt ott van.
2005. márc. 20. 19:41 | galéria | válasz | #20
középpont? mekkora hülyeség. nincs olyan.
2005. márc. 20. 18:30 | válasz | #19
Magadnak is ellentmondasz. Ha mindenhonnan nézve tőlünk távolodik, akkor pont ezáltal vagyunk mi a kitüntetett pont. De természetesen ez nem áll.

Arra akartam célozni, hogy: "minden galaxishalmaz TŐLÜNK távolodik." helyett így kellett volna írnod: minden galaxishalmaz távolodik tőlünk, mert ez igaz.
Tetsuo  
2005. márc. 20. 16:18 | válasz | #18
Pont ezt mondom, (ha végig olvasnád rájönnél), mindenhonnan nézve "tőlünk" távolodik, azaz nincs kitüntetett pont.
2005. márc. 20. 12:28 | válasz | #17
"Kopernikusz óta tudjuk h a Föld nem a világ középpontja, mégis innen úgy látszik h minden galaxishalmaz (csak ebben a léptékben mutatható ki az általános tágulás) TŐLÜNK távolodik."

Ajánlanék egy IS szócskát. Meg egy lufit, amire pontokat rajzolsz és felfújod. Keresd meg melyik AZ a pont amelyiktől a TÖBBI távolodik!
Tetsuo  
2005. márc. 20. 12:03 | válasz | #16
Jah s asszem Hawking könyvében is benne van. (Az idő rövid története c. könyben.)
Tetsuo  
2005. márc. 20. 12:02 | válasz | #15
Kopernikusz óta tudjuk h a Föld nem a világ középpontja, mégis innen úgy látszik h minden galaxishalmaz (csak ebben a léptékben mutatható ki az általános tágulás) TŐLÜNK távolodik.
A Világegyetem tágulása nem hasonlítható egy robbanáshoz, aminek a térben volt egy kiindulópontja. Nincs olyan rögzített alap v háttér amelyhez képest végbemenne a tágulás. Maga a tér tágul, mert a Világegyetem magába foglalja a teret is. A Hubble törvény lényege is elveti a középpontot, hiszen az egymástól távolabbi objektumok nagyobb sebességgel távolodnak mint a közelebbiek.
Ez nem bizonyíték, csupán egy elmélet, amit a világ legtöbb tudósa elfogadott. (Pl a forrás írója: John D. Barrow.)
2005. márc. 20. 11:51 | galéria | válasz | #14
A fekete lyukak elektromágneses sugárzás formájában adnak ki energiát és így csökken a tömegük is .. egy idő után egyszerűen eltűnnek
2005. márc. 20. 07:41 | válasz | #13
Nem feltetlenul. Csokkennek is a fekete lyukak. Anyagot veszitenek, egyfajta 'parolgo' hatas lep fel. Nem emlekszem mar hogy neveztek (hawking)

Amugy nem kell fekete lyuk, hogy beszippantson mindent az univerzumban, ha eleg utemben lassulna a tavolodas, es osszeesne minden 1 pontba. Ugy tudom, a mostani allaspont szerint nincs elegendo tomeg erre, meg a neutrinokkal egyutt sem.
2005. márc. 20. 07:36 | válasz | #12
Miert ne lehetne (hogy egy kicsit enis kukacoskodjak). 1 pont felol tavolodik minden anyag, ezt neveztek el kozeppontnak (valljuk be jogosan) es ezt a pontot keresik. Ha van ra tenyleges bizonyitekod, hogy nincs akkor publikald, kapni fogsz vmi jokis dijat, ha meg nincs akkor ne legyel kukac ;)
2005. márc. 19. 23:18 | válasz | #11
Tetsuo  
2005. márc. 19. 20:08 | válasz | #10
Hi Balázs (cikkíró)! Az Univerzumnak nincs is középpontja. Hogy egy kicsit kukacoskodjak. ;-)
2005. márc. 19. 19:08 | válasz | #9
A többszörös fekete lyukak és más hatalmas tömegű objektumok képesek egészen váratlanul és kiszámíthatatlanul meghajlítani a fénysugarakat
Ez semmi, Uri Geller még a kanalat is meg tudja hajlítani. :D
2005. márc. 19. 17:11 | válasz | #7
Hibás méréseiteket ismételjétek meg. A fizika fele egyszerűen hülyeség.
Pharaoh   2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó 2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó 2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó
2005. márc. 19. 16:47 | galéria | válasz | #6
Ja nagy csillagokból lesznek, miután kifogy a tűzelőanyaguk saját sulyuk alatt összereoppannak és így lőn a fekete lyuk.
bah  
2005. márc. 19. 16:21 | galéria | válasz | #5
Szerintem nem mert ami kívül esik gravitációs vonzásukon azt nem.Egy idő után gondolom elfogy a környékrők minden.:)
Feketelyukak hogy alakulnak?Csillagokból?

Ironka  
2005. márc. 19. 16:06 | válasz | #4
Jézusom. Ezt a félrevezető címet. A világegyetemnek nincs középpontja, a térrel együtt tágul az univerzum, tizenötmilliárd éve mi is a középpont voltunk...
Amiről itt beszélnek, az az, h minél messzebb nézel, annál, régebbre látsz, a kvazárok pl a világegyetem fiatalkorában léteztek. Igaz, akkor még az univerzum is kisebb volt, a tágulás asszimmetriáira lehet következtetni. Mivel azonban a fényt meghajlítja az erős gravitációs tér, torzul a látszólagos pozíció is, többszörös torzításnál már lehetetlenség kinyomozni a helyes irányt. Csak azt nem értem, mi ebben az újdoság.
zeno42  
2005. márc. 19. 15:26 | válasz | #3
Hát lehet, hogy a galaxisok távolodnak de a fekete lyukak is egyre nőnek
2005. márc. 19. 15:08 | galéria | válasz | #2
szvsz nem az egészet, mert minden távolodik.
2005. márc. 19. 14:57 | válasz | #1
De a fekete lyukak nem szívják lassan magukba a galaxist?