Furcsa, de érdekes ötlettel álltak elő tudósok. A szóban forgó dolog egy láthatatlanná tevő pajzs, ami elméletileg a fizika törvényeit betartva tüntetné el a tárgyakat.

A pajzs egy fémszerkezet lenne, amivel hasonló hatást érhetnénk el, mint a Star Trek Romulánjai, akik egyetlen gombnyomással képesek voltak elrejteni űrhajóikat. A Pennsylvania Egyetem két kutató mérnöke, Andrea Alú és Nader Engheta professzor hangsúlyozta, hogy az általuk "plazma pajzsnak" nevezett szerkezet jelenleg még csupán elméleti stádiumban van. Számításaikról a Cornell Egyetem által üzemeltetett arXiv fizikai weboldalon számoltak be.


Elmondásuk szerint pajzsuk a plazmonok, a fémekben mozgó elektronfelhők különleges tulajdonságait aknázzák ki. A plazmonok a láthatóvá válás alapfeltételének, a tárgyakról visszaverődő vagy szétszóródó fény kiiktatásában játszanak szerepet. Alú és Engheta fejtegetése szerint amennyiben a pajzs úgynevezett plazmon rezonanciájának frekvenciája, vagy a frekvencia, amin az elektronfelhők rezegnek, megközelíti a fény frekvenciáját, a tárgyak eltűnnek. "Ha sikerül a fény hullámait ugyanarra a frekvenciára hangolni, mint a plazmonét, akkor a fény elnyelődik" - magyarázta Dr. Ian Falconer, az ausztrál Sydney Egyetem plazmafizikusa. "A fény ténylegesen keresztül halad a pajzson és bármi legyen benne, az láthatatlanná válik."

Mindazonáltal a kritikusabbak szerint a pajzsot minden egyes tárgyhoz külön finomra kellene hangolni, és a pajzs csupán a fény egy megadott hullámhosszán lenne képes működni. Ezen felül a hatás csak akkor működik, ha a szétszóródó fény hullámhossza nagyjából megegyezik a tárgy méretével, ezért nem tudna elrejteni egy embert, mivel egy ember méreteihez viszonyítva a természetes fény hullámhossza jóval rövidebb.

A technika elméletileg képes lenne a hagyományos fény helyett hosszú hullámú sugárzást alkalmazó érzékelők elől elrejteni űrhajókat vagy más nagy objektumokat, ha viszont a valóság talaján maradunk, akkor leginkább csillogásmentes anyagok vagy mikroszkópikus láthatatlan szondák megalkotásához lesz alkalmazható, vélekednek a kutatók, akik munkáját a DARPA, egy amerikai Védelmi Kutatási Projekt Ügynökség finanszírozza.