Létfontosságú lenne a szoftverek honosítása
2005. február 14. 23:49, hétfő
Az UNESCO információi szerint nagy probléma, hogy a világszerte használt körülbelül 6000 nyelv 90 százaléka nincs jelen sem a számítástechnikában, sem az interneten.

Hirdetés

Kompyutával - ahogy a számítógépet kiswahili nyelven nevezik Kelet-Afrikában - csupán a lakosság egy százaléka rendelkezik. Ráadásul mivel gyakorlatilag az összes szoftver csak angol nyelven érhető el, aki nem tud angolul, az nem tudja kiaknázni a gyorsan szaporodó internet-kávézók nyújtotta lehetőségeket sem. Annak ellenére, hogy a kiswahilit hat afrikai országban mintegy 100 millió ember beszéli, a helyzet igencsak rossznak mondható. Szerencsére azonban, ha lassan is, de változások figyelhetők meg ezen a területen. A Google online kereső például már elérhető kiswahili nyelven is, míg a Microsoft az év közepétől szintén meg akarja jelentetni a Windows operációs rendszereket és az Office irodai szoftvercsomagot ezen a nyelven.

Mint azt Patrick Opiyo, a Microsoft nairobi termékmenedzsere elmondta, minél több ember számára lehetővé akarják tenni a számítógépekhez való hozzáférést, azzal pedig, hogy a szoftverek az illető felhasználókhoz az anyanyelvükön szólnak, nagyban megkönnyítik ezt. A példaként említett kiswahili nyelv akkor jött létre, amikor arab hajósok a kelet-afrikai partoknál kereskedni akartak az őslakos bantukkal. Mivel azonban az egykori brit gyarmatokon még mindig az angol az első számú nyelv, a kiswahili csak nehezen hódított. Számos a számítástechnikában használt kifejezésnek azonban még nincs az afrikai nyelven megfelelője. Sok szón érezhető az angol eredet, ilyen például a komputer helyett használt kompyuta is. Sokan használják a számolást, számítást jelentő tarakilishit is. Ugyanakkor például a számítógépes egérre az afrikai nyelven is eme állatnevet alkalmazzák.


Azért, hogy az Office irodai szoftvercsomag körülbelül 3000 kifejezését le tudják fordítani, a Microsoft kénytelen Ugandától Zanzibárig számtalan nyelvészt alkalmazni. Ezenkívül bárki tehetett javaslatokat arra vonatkozóan a világhálón, hogy egy adott kifejezést hogyan fordítsanak le. A redmondi szoftveróriás módszere hasonló a Linuxéhoz, ahol előfordul, hogy önkéntesek fordítanak le egy teljes szoftvert. Opiyo szerint, ha új szavakat vesz át egy nyelv vagy lefordítják őket, akkor biztosítható, hogy fennmaradjon.

Az amerikai vállalat következő projektjében a Dél-Afrikában beszélt zulu és a Nigériában használt haussa nyelvekre akarja lefordítani szoftvereit. Mindenesetre ez a piac gyakorlatilag még feltérképezetlen, Afrikában több mint ezer nyelvet beszélnek. A termékmenedzser úgy véli, a különböző programokat akár még jobban is hozzá lehet igazítani a helyi viszonyokhoz. Így például egy e-mail érkezését afrikai dobok hangja adná a felhasználók tudtára.
Kapcsolódó linkek
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
pemga  
2005. feb. 16. 14:10 | válasz | #19
Egyébként mik azok a dátumok a padokra pingálva? Vegyes osztály és onnan tudják az évfolyamot, vagy mi?
2005. feb. 16. 12:21 | galéria | válasz | #18
na ez is jó poén volt :DDDD
haxy  
2005. feb. 16. 00:50 | válasz | #17
De a legegyszerüb megoldás az lene ha a magyar nyelv világnyelv lene és mindenki csak magyarul beszélhetne és akkor, most nem lene miröl, beszélnünk.
haxy  
2005. feb. 16. 00:47 | válasz | #16
A forditásrol meg anyit, hogy egy program leforditását nagyon könyen meg lehet oldani.
Lásd: total commander vagy a hasonló progi melyek szőveges fájlban tartalmazák a külömbözö "szinkronokat".
Így nemegyszer forditotam magam is angol vagy német progit magyara.

Egyébként örülnék ha minden program igy lenne megoldva.
Tetsuo  
2005. feb. 16. 00:39 | válasz | #15
Az sem rossz! :)
Tetsuo  
2005. feb. 16. 00:38 | válasz | #14
Inkább össze kéne fogniuk s egy nyelvet beszélni, különben szegényebbek lesznek mint most.. sajna erről a fejlett világ tehet.
2005. feb. 15. 21:14 | galéria | válasz | #13
Ne hasonlíts össze egy európai országot, egy harmadik világbelivel. amúgy meg tényleg azt gondolod, hogy nekik ez a legnagyobb gondjuk?
2005. feb. 15. 20:59 | válasz | #12
Sőt Amerikában azt sem tudják "az átlagemberek", hogy Európában több állam és sokféle nyelv van.
2005. feb. 15. 20:14 | válasz | #11
Amikor ilyen lenézéssel írsz egy másik országról, tudnod kell, némelyik nyugati hatalom áram, és fűtés nélkül képzeli el Magyarországot. Meg a mi nyelvünk is elég ritka, kicsi.
Benoke  
2005. feb. 15. 16:39 | válasz | #10
És ki fordítaná le a több százezer alkalmazást a több mint 6000 nyelvre? Kik fizetnék ki a munkát?
pemga  
2005. feb. 15. 10:49 | válasz | #9
Tudom, hogy agitációnak fog hangzani, de... :). Kisnyelveket csak OpenSource alapon lehet lokalizálni, mert nem éri meg a nagy cégeknek: nem tudnak eladni annyi példányt, hogy behozza a fordítás költségét.

De hogy mondjak egy jó példát is: az OpenOffice.org-ot így magyarosították le pár hétvége alatt a Rózsa művházban :).
2005. feb. 15. 10:40 | galéria | válasz | #8
Én azért néztem be ide, mart azt hittem, végre a magyarul megjelenő szoftverekről lesz szó, azaz a hobbim egyre inkább legalizálódásáról... ehhez képest egy valóban kérdéses létjogosultságú nyelvezetről...
Nem vagyok ilyesmik ellen, de valóban, előbb legyen jó az adott állam gazdasága, aztán beszélhetünk a számukra honosított felhasználói programokról.
Teli hassal az ott élők is szívesebben dolgoznak.

===============================
.:i2k:. from meló
2005. feb. 15. 10:39 | válasz | #7
Az a baj hogy több program gyártó pl.: az incredimail nem is enedi meg hogy készítsenek a programjukhoz magyarosítást...
2005. feb. 15. 07:35 | galéria | válasz | #6
Afrikai dobszó, ha jön egy e-mail. ez is nagyon ott van :DDDD
2005. feb. 15. 07:34 | galéria | válasz | #5
Amúgy nem azért, hogy kötekedjek, de van egy hiba a szövegben, az utolsó előtti bekezdés közepe felé. redmondi, és nem edmondi :)
2005. feb. 15. 07:32 | galéria | válasz | #4
kiswahili nyelv.... Most őszintén, ki nem sz.rja le a kiswahili nyelvet? Ilyen példát felhozni....Minek azoknak honosítani, mikor a lakosság 1%-ának van gépe? Azok meg úgyis tudnak angolul, mivel ők a burzsujok gondolom :D A többi meg a kaját nem tudja megvenni, nemhogy ilyenekkel foglalkozzanak hogy honosítás kiswahili nyelvre.... Ez az UNSECO se teljesen normális néha, az az érzésem... Nem hinném, hogy az a létfontosságú, hogy honosítva legyenek nekik a cuccok, hanem hogy tudjanak enni meg inni bakker....
acdc  
2005. feb. 15. 01:14 | válasz | #3
Még vagy 150 repülő tudjátok hová.... persze nem munkaidőben és olyan helyre ahol ember nem sérülhet meg de nagy az anyagi kár..... persze nem oldódik meg semmi de lenne egy jó napom
tomo  
2005. feb. 15. 01:08 | válasz | #2
vagy william gibsonnal. jo kis neuromancer
Tetsuo  
2005. feb. 15. 00:29 | válasz | #1
A globalizáció miatt a nyelvek asszimilálódnak, már a 60as évekbeli sci-fi-kben csak egy nyelv van, angol-kínai-japán-spanyol keverék (nemcsak Philippe K. Dicknél).. a valóságban is így lesz, hiába van UNESCO.