Tény tehát, hogy a katonaság szeretne elsőként lecsapni a robotokra, de fura módon a korábbi évtizedekkel ellentétben a szórakoztató ipar már előrébb jár ezen a téren. Egy játékrobotnak ugyanis nincs szüksége arra, hogy gyorsan közlekedjen, teljesen megfelelő és eladható az is, ha csak fel-alá totyog a lakásban. A Sony, a Honda és más japán gyártók már mind elkészítették házi kedvenceiket. Talán mindenki számára ismerős a Sony Aibo kutya, ami megismeri gazdáját, tud játszani, imitálja a vizelést, labdával játszik és ha merül az akkumulátora, akkor lefekszik/rácsatlakozik a töltőjére.

Hirdetés

Sony Aibo
A Sony mostanra tovább lépett a háziállat szintről és a tavaly kifejlesztette Qriót, a törpe méretű alumínium családtagot. Az űrsisakos kis manó képes navigálni a lakásban előforduló akadályok között és fel van arra is készülve, hogy ha valamilyen oknál fogva felborul, akkor újra lábra álljon. Természetesen humanoidhoz illően teljesen folyékonyan beszél, képes válaszolni kérdésekre és mondanivalóját mimikával, vagy testbeszéddel erősíti meg. Elvileg korlátlan számú embert képes megjegyezni és felismerni hangjáról és arcról, illetve asszociációkat is létre tud hozni különböző személyekkel kapcsolatban.

A Qrio név, mint ahogy az Aibo is, beszélő név. A jövevény különleges képessége a kíváncsiság (angolul: curiosity). Hajlamos mindenféle kalandokba bocsátkozni a lakáson belül és mindent megvizsgál, amit még nem ismer. A Qrio fejében egy MIPS processzor ciripel, a memóriáját pedig 64 megabájtban határozták meg, emellett mikrofonok és kamerák teljesítik ki a gép érzékeit. A lelke a Sony saját fejlesztésű Aperion operációs rendszere, melyről a későbbiekben biztosan nagyon sokat fogunk még hallani. Igaz, hogy a nagyközönség számára készül a termék, de ára hasonlóan luxuskategóriába pozicionálja mint az Aibo, amiből mindezidáig több százezret értékesítettek világszerte.


Sony Qrio
Míg az USA mindenképp robotkatonákat akar, addig Japán inkább a békés emberek kedvére tenne. Az elkövetkezendő években a Sony robotjához hasonló számos termék várható, melyek főleg próbaverziók lesznek és csak limitált példányszámban érhetőek majd el. Japán úgy érzi, hogy vége a 12 éve tartó recessziónak és az ezredforduló utáni technológiai gyorsulásnak köszönhetően hónapról hónapra zárkóznak fel magukhoz képest és közelednek a '80-as évek fejlődési szintjéhez. Egy példa csak a mobiltelefon-piacról: Japánban 2000-ben még szinte ismeretlen volt a szélessávú internet fogalma, mára pedig 20 millió lakásban van bekötve. 2003-ban még csak minden harmadik telefonban volt fényképezőgép, viszont 2004 közepére ez a szám majdnem elérte a 100%-ot. Japán tehát a következő évtizedben kétségtelenül újra a csúcstechnológia fellegvára lesz.

A Qrio 2004-es sikerét követően jelent meg egy még komolyabb fizikai felépítésű és még több funkciót magába ötvöző házi robot, a Robosapien. Ezt kifejezetten a játékpiacra szánták, sorozatgyártásban készül, igen nagy példányban. Kapható Japánon kívül az USA-ban és Angliában is, de természetesen az alacsony árnak megfelelően kihagyták belőle a mesterséges intelligenciát és memóriája is kisebb. Egy távirányítót mellékelnek hozzá, mellyel parancsokat adhatunk neki, illetve különböző előre programozott mozdulatsorokat hívhatunk belőle elő.


Robosapien
Beállíthatunk például bulldózer viselkedést, ilyenkor mindent el fog rúgni maga elől, amivel szembetalálkozik, de tud békésebb is lenni. Egyik kezével tollat, ceruzát a másikkal pedig puha dolgokat tud megfogni, mint babákat vagy papírokat. Saját magától nem fog elkezdeni meglepő dolgokat csinálni (valószínűleg ez egyben biztonsági korlátozás is, hisz nem lenne vidám dolog, ha rátámadna mondjuk a 2 éves Jancsikára), sőt a beprogramozott viselkedést és mozdulatsorokat is elfelejti reggelre, ugyanis ha két órán keresztül nem foglalkozunk vele, akkor elvonul aludni és szépen elfelejt mindent.

A profi kutatásokhoz képest tehát ez valóban csak játékszer, de nagyon sok tapasztalathoz juttathatja a mérnököket a következő modellek kifejlesztésében. A humanoid robotok leginkább Hollywoodba valóak, hiszen az emberi láb mérnöki megvalósítása nagyon nehéz, illetve ha még sikerül lemásolni azt, a vezérlés, ahogy az agy csinálja, szinte lehetetlen. Éppen ezért sokkal hatásosabbnak tűnik, és valószínűleg az lesz a jövő útja, hogy a rákok, illetve rovarok lábaihoz hasonló konstrukciót hoznak létre vagy kerekeket iktatnak be, hisz a legtöbb akadály leküzdhető azzal is.


Ugyanakkor a kutatók vizsgálják, hogy hogyan lehet összehangolni sok apró robot munkáját, mint ahogyan a primitív rovarok is képesek óriási rajokban együtt mozogni. James McLurkin, a számítástechnika doktora képes volt megalkotni egy olyan robot csoportot, melyek úgy viselkednek, mint a kaptár körül mozgó méhek. A csoport képes összerajzani, szétoszlani, követni egy kijelölt példányt és keringeni valami körül. Mindezt úgy, hogy a beépített szenzoroknak és rádió eszközöknek köszönhetően tudják észlelni a környezetükben lévő akadályokat és egyéb tárgyakat, illetve egymást is, tehát képesek közösen végrehajtani egy előre megadott feladatot. Egy egyetemi előadás keretében McLurkin képes volt 20 robotot rávenni, hogy együtt zenéljenek. Ez a megoldás megkönnyítheti a komplexebb feladatok végrehajtását, hiszen a jelenlegi technológiák csak egyszerűbb feladatok elvégzésére teszik alkalmassá a robotokat. Ha viszont sikerül a munkájukat összehangolni, akkor a rovarokhoz hasonló módon képesek lesznek akár önálló döntési mechanizmusokkal bonyolult feladatok, például szállítás, bányászat elvégzésére.

Végső konzekvenciaként levonható, hogy már elkezdődött a Jetson család-féle visszaszámlálás. Egy évtized múlva minden lakás normális velejárója lesz egy kis acél haver, aki alkalmasint felmos, kiporszívóz, de leviszi a szemetet, ha kell reggelit készít, vagy üdítőt hoz, persze mindeközben megbeszélhetjük vele gondjainkat, meg fogja hallgatni és válaszokat is ad. Amennyiben fontos üzenetünk vagy teendőnk van figyelmeztet, felveszi kedvenc tv-műsorunkat. Ezek alapján mondhatnánk, hogy megkönnyíti az életünket, helyettesít sok mindent. Ugyanakkor nagyon nagy veszélyeket hordoz magában az emberi munka túlzott helyettesítése robotokkal. Egyrészt, ha nem csinálunk majd semmit, akkor még túlsúlyosabb lesz a világ, másrészt még a legerősebb jóléti társadalmak sem bírják elviselni a komoly mértékű munkanélküliséget, amit a robotok térnyerése okoz. Ma még sci-fi, holnap már talán dokumentumfilm.

Laptopok Már 49 900 Ft-tól!	E-book olvasók Már 17 043 Ft-tól!	Tablet PC-k Már 23 140 Ft-tól!	LCD monitorok Már 19 800 Ft-tól!
részletek »	részletek »	részletek »	részletek »