Gyorsabb bolygóközi utazást ígér egy festék és egy napvitorla
2005. február 2. 13:25, szerda
Egyetlen hónapra csökkenhetne egy marsutazás időtartama. A Spiritet és az Opportunityt a vörös bolygóra juttató technikához viszonyítva hétszeres gyorsulást egy napvitorla, de mindenek előtt egy festék eredményezné.

Hirdetés

Gregory Benford, a Kaliforniai Egyetem munkatársa, és testvére, James, akinek saját űrrepülés-kutatási cége van, egy mikrohullámú meghajtási elvet eszelt ki. Röviden összefoglalva: a napvitorlával szerelt gépet a Földről sugárzott mikrohullámú energiával tolnák előre oly módon, hogy az elpárologtatja a vitorlára felvitt különlegesen megalkotott festék molekuláit. Az elpárolgó molekulák által adott lökés jelentős erőt adna a gépnek az előrehaladáshoz. Benfordék az Acta Astronautica következő számában számolnak be részletesen elvükről, mely szerint egy hónapra csökkenhetne egy út a Marsra.

A napvitorlák valójában hatalmas tükrök, melyek felszínéről a Nap fényének fotonjai visszapattannak, enyhe lökést adva a szerkezetnek. A testvérpárnak a napvitorla fejlesztése közben, körülbelül öt évvel ezelőtt villant be a sebességfokozó ötlet. Egy rendkívül vékony szénhálós vitorlát teszteltek mikrohullámokkal, amikor meglepetésükre a vitorlára a várt erőnek a többszöröse hatott. Végül sikerül rájönniük, hogy a mikrohullámú sugár hője szén-monoxid-gázt szabadított fel a vitorla felszínéről, és ezek molekulái adják a plusz löketet a vitorlának.


A speciális meghajtással ellátott űrhajót egy rakéta állítaná alacsony földkörüli pályára, 300 kilométeres magasságba, ahol a gép kibonthatja 100 méter átmérőjű vitorláját, ezután kezdődhet meg a Földről felsugárzott mikrohullámú hevítés. Benfordék számítása szerint egy órányi mikrohullámú löket másodpercenkénti 60 kilométeres sebességre tudná gyorsítani az űrhajót, ami gyorsabb bármely jelenleg létező bolygóközi űrhajónál. "Ez nem egy hagyományos értelemben vett meghajtás" - mondta Gregory Benford. "Mi a hajtóművet a Földön hagyjuk."

A fenti teljesítményhez egy 60 megawattos mikrohullámú sugárra van szükség, aminek képesnek kell lennie a távolodó űrhajó követésére. A NASA mélyűr kommunikációs hálózata, ami kapcsolatot tart a két marsjáróval, valamint a Szaturnusz körül keringő Cassini űrszondával, jelenleg fél megawatt kezelésére képes. Benfordék szerint ez a teljesítmény fokozható lenne a jövőben, és remélik sikerül meggyőzniük az amerikai űrhivatalt, hogy a hálózat jövőbeli fejlesztésekor a napvitorlában rejlő lehetőségeket is figyelembe vegyék.


Az elpárolgó festék elkészítése sem tűnik egyszerű feladatnak. Az ideális anyagnak nagy mennyiségű könnyű gázt kellene magába zárnia, mint például a hidrogén, ami csak nagyon magas hőmérsékleten távozhatna, hogy a molekulák a lehető legnagyobb lökést adhassák. Ideális esetben az összes festék elpárologna egy mikrométer vastagságú napvitorlát hagyva, mellyel az űrhajó folytathatná útját a Marsra. A visszaútról egyelőre még nem szól a fáma. Annyi leszűrhető, hogy lényegesen lassabb lesz, mint az odaút amíg nincs meg a megfelelő infrastruktúra a Marson, illetve nem árt, ha a raktérben is pihen egy festékkel ellátott tartalék napvitorla.

"Egész jó az ötlet" - mondta Geoffrey Landis, a NASA Glenn Kutató Központjának fizikusa. "Természetesen vannak még kidolgozásra váró részletek, azonban alapjaiban az elv értelmesnek tűnik."
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
Tetsuo  
2005. feb. 07. 00:34 | válasz | #61
Nem? Afenébe! Akkor ezt csináltam rosszul! :)
2005. feb. 06. 20:56 | válasz | #60
A dombokat nem kutatni kell !!!!
saldi  
2005. feb. 06. 18:35 | válasz | #59
"A fenti teljesítményhez egy 60 megawattos mikrohullámú sugárra van szükség, aminek képesnek kell lennie a távolodó űrhajó követésére. A NASA mélyűr kommunikációs hálózata, ami kapcsolatot tart a két marsjáróval, valamint a Szaturnusz körül keringő Cassini űrszondával, jelenleg fél megawatt kezelésére képes."


Ebben nem latok problemat. Fel megavatt radioadas nem egyenlo fel megavatt toloerovel. A radioadas nagyon pontosan modulalt, egy csomo tenyezovel szamolva nagyon precizen eloallitott radiohullam. A toloero meg tokmindegy milyen, csak jo eros legyen. Peldaul egy mikrohullamu suto nem tul nagy, es nem is tul draga, megis 600w 2.5ghz kimeno teljesitmenye van. Egy ekkora teljesitmenyu, ebben a frekvenciatartomanyban mukodo radioado rettento draga...

Az iranyitast meg ugyis a parabola antenna megteszi.
dez  
2005. feb. 06. 05:50 | válasz | #58
Sehol. ;) De ne zavartasd magad miatta... :)
Tetsuo  
2005. feb. 06. 02:02 | válasz | #57
Szerintem mostanában egyik bolygóra sem megyünk (mi emberek). A Vénuszt kutatni ugyanolyan érdekes mint a Marsot, (a dombokról nem is beszélve :).
2005. feb. 05. 19:37 | galéria | válasz | #56
viszünk naptejet meg napernyőt .. meg pár doboz hideg sört ;]
2005. feb. 05. 16:35 | válasz | #55
Így van, menjünk a Vénuszra, sokkal érdekesebb, mint a Mars!
Igaz, hogy kicsit meleg van, meg a légnyomás is kissé nagy, de sebaj, mert van 1 kis kénsav is a levegőben..
Tetsuo  
2005. feb. 05. 03:28 | válasz | #54
Ha a festék ennyire hatékony, akkor fékezésre is lehetne használni, + egy tükör segítségével, bár akkor forogna.. meg messzebb van a Naptól ill Földtől.
De Vénusz szondáknak ez frankó meghajtás lenne (a Földről), majd a Nap pedig lassítaná.
Tetsuo  
2005. feb. 05. 03:21 | válasz | #53
Ahol a whiskyre toltad az anyagot. :)
2005. feb. 04. 20:09 | válasz | #52
azt hiszem,a #43 ban...de lehet, hogy csak mi értettük félre..
zpe  
2005. feb. 04. 14:47 | válasz | #51
"1. A hajtómű teljesítménye és tolóereje független az űrhajó sebességétől.
2. A lassítás is pontosan ugyanolyan fizikai folyamat, mint a gyorsítás, tehtát pontosan ugyanannyi energiát igényel."
Igen és hol állítottam ennek az ellenkezőjét ???????????
lokko  
2005. feb. 04. 12:07 | válasz | #50
szerintem az a kínos hogy egy tudmányos cikk fórumában mernek teljesen dilettánsok (akik még a gimnáziumi fizikával is látványosan hadilábon állnak) okoskodni ... :(
2005. feb. 04. 09:08 | válasz | #49
"Gyorsítani,csak olyan sebességre lehet amennyi a hajtóműből kiáramló gázok sebessége. A vitorlánál ez elérheti a 60 km/s-t ami nagyon jó érték és nem kell magaddal vinni a nehéz üzemanyagot "bár a festékes megoldásnál ez nem teljesen igaz". A lassításnál nem lényeges a hajtóműből kiáramló gázok sebessége ott inkább a hajtómű ereje számít.
Lassításnál a kiáramló gáz sebessége hozzáadódik az űrhajó sebességéhez a hajó mozgási energiája pedig annyival csökken mint amennyi a fékezőhajtóműből kiáramló gáz mozgási energiája.
Ne keverd az erőt,az energiát és a sebességet!"

jó lenne legalább a newtoni fizikát ismerni.
1. A hajtómű teljesítménye és tolóereje független az űrhajó sebességétől.
2. A lassítás is pontosan ugyanolyan fizikai folyamat, mint a gyorsítás, tehtát pontosan ugyanannyi energiát igényel.
Annyi a különbség, hogy a fékezéshez lehet használni a bolygó légkörét, illetve a felszínét.
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2005. feb. 03. 21:25 | galéria | válasz | #48
Egyfelől a lassításhoz egy Mars misszió esetén valószinüleg a kémiai hajtómű és a Mars gravitációját kombináltan használnák fel (a légköri fékezés is lehetséges, csak nem tudom reális lehetőség-e). Mi értelme van így az egésznek? Nos annyi, hogy csak a fékezéshez szükséges üzemanyagmennyiséget kell magaddal vinned. Ez azért egyáltalán nem elhanyagolható.

Kérdés viszont a gazdaságosság. Hiába tudjuk egy hónap alatt megtenni az odautat, ha mindehez sokkal több befektetést kell elvégezni (a Földi 'meghajtóállomás' létrehozása), mint egy három, hat vagy kilenc hónapos út esetén. Ez a megoldás is akkor lesz gazdaságos, ha már egy-egy Föld-Mars közeli állapotnál több űrhajó, menetrend szerint indul majd.
lokko  
2005. feb. 03. 21:20 | válasz | #47
ha csak lassítani kell az már fele üzemanyagszükséglet ... a vegyi elven működő hajtóműveknek meg jóval nagyobb a teljesítményük mint az ilyen vitorláknak, csak sokkal rövidebb ideig működtethetők, mert kifogy a szufla, szóval az idővel nincs gond. Az ionhajtóműben az a vidám hogy nagyon nagyra lehet növelni általa a vitt tömegből kinyerhető meghajtásra használt energiát, mert az ionhajtóműnek áram kell, azt meg lehet termelni nukleáris alapon, a nukleáris energia meg jóval nagyobb fajlagos hasznos energia mint bármi kémiai energia ...
2005. feb. 03. 20:31 | válasz | #46
Volt már itt is hasonló cikk, lézerrel tolták volna a cuccot. Igenám, de fékezni az sem tudott volna, csak akkor, ha a Marson van már 1 hasonló berendezés.
Ha mint a cikk mondja "itthon hagyja a hajtóművét" akkor az hasonló, mint f***sz nélkül menne ********-ni
Andörsztend ????
2005. feb. 03. 20:27 | válasz | #45
Ezen rágódok már mióta...
A kémiai energiának majdnem ugyanakkora erővel kellene lassítani, mint amennyivel a "vitorla" felgyorsította. Vagy kisebb erővel, de akkor meg a fékezési idő nő meg nagyon. Ez is növeli az utazás időtartamát. Plusz megint megnő nagyon az induló tömeg.
lokko  
2005. feb. 03. 19:48 | válasz | #44
a rakétameghajtás legnagyobb gondja hogy a gyorsítandó eszköz magával viszi az üzemanyagot, és maga az üzemanyag teszi ki a legnagyobb tömeget, így sokkal olcsóbb ha a hajtóerőt röghöz kötik, és csak a hasznos terhet gyorsítják. A napvitorla régi ötlet, de a legnagyobb baj az vele hogy ONE WAY TICKET, a naprendszerben csak kifele lehet vele haladni, az űrben nem lehet széllel szemben vitorlázni. A műholdak, meg a föld forgása nem annyira zavaró mint azt hiszitek, elég ritkán vannak még a műholdanik az űrben, és nem úgy kell elképzelni hogy folyamatosa a mikrohullámú sugártolás, hanem periodikus, plusz lökések sorozata ... a fékezés alternatívái meg tényleg kimerül a saját hajtómű a garavitáció és a légköri fékezésben, más nem nagyon van ...
zpe  
2005. feb. 03. 16:58 | válasz | #43
Gyorsítani,csak olyan sebességre lehet amennyi a hajtóműből kiáramló gázok sebessége. A vitorlánál ez elérheti a 60 km/s-t ami nagyon jó érték és nem kell magaddal vinni a nehéz üzemanyagot "bár a festékes megoldásnál ez nem teljesen igaz". A lassításnál nem lényeges a hajtóműből kiáramló gázok sebessége ott inkább a hajtómű ereje számít.
Lassításnál a kiáramló gáz sebessége hozzáadódik az űrhajó sebességéhez a hajó mozgási energiája pedig annyival csökken mint amennyi a fékezőhajtóműből kiáramló gáz mozgási energiája.
Ne keverd az erőt,az energiát és a sebességet!
2005. feb. 03. 16:42 | válasz | #42
Már csak azért kérdem:
mert minek akkor napvitorlás, ha ezt a sebességet kémiai hajtással is el lehetne érni ??
Mert gyorsítani ugyanannyi erő kell, mint lassítani?????
(Jó Mars közelben már csak a folyamatosan csökkenő tömegű lassító fokozattal kell számolni)
A kémiai rakéta pedig már "egy jól bejáratott rendszer"
Kíváncsi lennék, mi történne azokkal a Föld körül keringő műholdakkal, melyek ennek a gyorsító sugárnak az útjába kerülnek ??? Meg hogyan kompenzálnák a Föld forgását? ( Hogy folyamatosan melegíteni tudják a bevonatot ? )
Légköri fékezés ?? Igen drága tüzijáték lenne a Marslakóknak...
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2005. feb. 03. 16:31 | galéria | válasz | #41
Lehetőségek:
-Kémiai-, esetleg ion-hajtómű
-Mars tömegvonzása
-Aerodinamikai fékezés (?)
zpe  
2005. feb. 03. 16:30 | válasz | #40
Pl.: hagyományos kémiai fékezőrakétákkal. Szerintem az a legolcsóbb. Esetleg ionhajtóművel. Csak annyira kell lelassítaniuk,hogy Mars körüli pályára álljanak.
2005. feb. 03. 16:16 | válasz | #39
Még mindig az iránt érdeklődnék, vajon mivel fékeznek a Mars előtt ???
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2005. feb. 03. 14:37 | galéria | válasz | #38
Csacskaság. Főleg azért mert még mindig tanulmányozzák a súlytalanság hatásait az emberi testre, de annyit már tudunk, hogy a szervezetnek komoly kihívásokat jelent a tartós mikrogravitáció. Jelenleg még kutatják ezekre a megoldást, a mesterséges gravitáció jelentené az ideális megoldást, de lehet, hogy csak az imitálása (pl. forgó ágyak) is elég. Következésképpen a kijelentésed legalábbis félrevezető.
2005. feb. 03. 13:36 | galéria | válasz | #37
Ha megpörgetik a lakórészt akkor a centrifugális erő szimulálja a gravitációt és minimalizálhatja a szervi károsodást, az már más kérdés hogy ez csak az űrben megoldható, egy másik bolygó felszínén vmi mást kell kitalálni.
Egyébként meg tökmindegy mert pl. a Mars (elméleti) kolonizálását eleinte csak odaútra tervezik, aki megy az soha nem tér vissza. Mikorra megoldható lesz az oda-vissza út addigra ez a probléma is megoldódik :)
Kryon  
2005. feb. 03. 12:52 | válasz | #36
A probléma nem az hogy kibírja-e az emberi szervezet a hosszas súlytalanságot vagy mikrogravitációt.A gond ott kezdődik,hogy a szervezet alkalmazkodik,átalakul(csontok,izmok,vérkeringés,stb).Az átalakulás nem kizárt,hogy néhány év után visszafordíthatatlan,így a manus sohasem térhet vissza a Földre,mert a földi körülményeket már nem bírná.
2005. feb. 03. 11:52 | galéria | válasz | #35
Miért ne bírhatná ki?
A rekord asszem több mint egy év folyamatos űrállomáson tartózkodás amit vmi ruszki állított föl.
Erről eszembe jut hogy annak idején meg azt mondták hogy a gőzmozdonyt nem érdemes fejleszteni mert azt az őrült sebességet nem bírhatja ki az emberi szervezet :D
booyaa  
2005. feb. 03. 11:29 | válasz | #34
az hogy ember utazgasson más bolygókra és huzamosabb ideig ott is tartózkodjon azt nem bírja ki a szervezete senkinek ezt már állítólag a NASA is közzétette csak nem verik nagydobra!!!
2005. feb. 03. 11:28 | galéria | válasz | #33
Be kell vonni a vitorlákat és le kell ereszteni a horgonyt!
Aztán jöhet az ágyúsortűz meg a csáklyázás!
Har! Har!
Genin  
2005. feb. 03. 11:20 | válasz | #32
Gondolj bele milyen sebességgel repülünk a Nap körül... Az más kérdés, hogy mi ebből semmit sem érzünk ;)
A TV-ben már láttam ugyanezt a Napvitorla elméletet, csak festék nélkül. Ott a fékezést úgy képzelték el, hogy a vitorla másik oldalán visszatükrözték a napsugarakat, és azzal ellentétesen gyorsították az űrhajót
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2005. feb. 03. 10:27 | galéria | válasz | #31
A sebesség sose volt probléma, csak a gyorsulás. Egy átlag ember tartósan (pár percig) 2-3G-t még kényelmesen kibir, rövid ideig (másodpercek) 5-6G is belefér. A vadászpilóták megfelelő öltözetben és légzéssel 10-12G-ig is elmennek (szintén másodpercekig), egy katapultálás vadászgépből olyan 20-24G-t is elérhet (>1 másodpercig), de itt már előfordulhat gerincsérülés. Mindez azonban 'felfelé' irányúló (pozitív) gyorsulásra értendő.
3P  
2005. feb. 03. 10:25 | galéria | válasz | #30
Nem a sebesség a gond, hanem a gyorsulás, akár pozitív, akár negatív...
2005. feb. 03. 10:11 | galéria | válasz | #29
Az emberi szervezet egyáltalán ezt a sebességet kibírná? :(
2005. feb. 03. 10:11 | galéria | válasz | #28
Shipwright vagyok SWG-ben. Bármikor csinálok neked. :)
Tetsuo  
2005. feb. 03. 02:54 | válasz | #27
Szvsz a marsi légkör biztos hogy nem.
A gravitáció már valszínű, de kis hiba sztán szevasz, Napkörüli pályára áll a zűrhajó..

/Még mindig nem értem a foton lendületét, ha vki tud egy (magyar) linket..
2005. feb. 03. 02:41 | válasz | #26
volt már pár sc-fi ben vitorlás pl ST:DS9
vax  
2005. feb. 03. 01:03 | válasz | #25
Nem valami ilyesmivel lógott el Doku gróf a SW 2-ben? :)
lokko  
2005. feb. 02. 22:52 | válasz | #24
a mikrohullámot könnyű árnyékoli, gondolj csak a sütő rácsára ...
lokko  
2005. feb. 02. 22:50 | válasz | #23
ez nagyon bonyolúlt számítás hogy ezt meg tudjam neked mondani ... az is elképzelhető hogy ilyen sebességről a légkör nem is tud akkorát fékezni (9G nél alacsonyabb terhelés mellett), hogy képes legyen utána orbitális pályára beállni az űrhajó, ehhez az kell hogy a Marsi szökési sebesség alá érjenek az első belépés után
xmacx  
2005. feb. 02. 21:53 | válasz | #22
"60 megawattos mikrohullámú sugárra van szükség"
Mi véfi meg a rakományt a sugártól?
Csak nehogy az utasok is odaégjenek...
2005. feb. 02. 21:09 | válasz | #21
és mekkora ívű kanyar kell a Mars körüli pályára álláshoz? Mekkora a terhelés, amikor "beveszed a kanyart " a Marsnál ?? Előtte biztosan már lassítani kell. Ok de mivel ?
A megoldás biztosan az lene, hogy az űrben több darabból kellene összerakni az ilyen gyorsjáratú, mintát is visszahozni tudó szerkezetet.. Felvinni a sok üzemanyagot a gyorsuláshoz-lassuláshoz, azt csá.
lokko  
2005. feb. 02. 19:56 | válasz | #20
A lassításról : ha van atmoszféra meg van oldva a lassítás témája, de ha emberek mennek akkor körülményesebb mert az ember nem bír ki akármilyen mértékű lassulást (9G felett már gond lesz) szóval a megoldás a többszörös belépés az atmoszférába, belép-lassúl-visszaszáll az űrbe, elnyújtott orbitális pálya, megint légkör megint lassul, megint orbitális pálya, ezt többször, majd végül az utolsó belépés amit leszállás követ ... akár 10-12 ilyen kört meg kell tenni mire elfogadható szintre lassulnak 60 km/s-ről.
Flashy  
2005. feb. 02. 19:22 | válasz | #19
gondolom nem súly értelemben vett teher, hanem tömeg az amire gondolt :)
2005. feb. 02. 19:14 | válasz | #18
Aldrin-Barnes: A Csillagok fiai
FTeR   "Rest in Peace FTeR" 
2005. feb. 02. 18:54 | válasz | #17
ööö, az ürben teher?
stukov  
2005. feb. 02. 18:28 | válasz | #16
Az Élet és Tudományban már volt szó valami hasonlóról, ott a szerkezet folyamatos! gyorsulással müködött.
Kryon  
2005. feb. 02. 17:15 | válasz | #15
Hasonló elvű vitorláról már olvastam valahol,csak ott nukleáris meghajtást használnának.Úgy nézne ki,hogy a vitorla belső felületét hasadóanyaggal vonnák be és mögé kötnének egy neutronforrást.A neutronok hasadásokat keltenének a pl.plutónium bevonatban.A keletkező 2 magtöredék egyike kirepülne a vékony rétegből (hátrafelé) a másik megakadna a vitorla anyagában,így gyorsítva a járművet.Ezt az elvet alfa-sugárzó anyaggal is tervezgetik,ott nem kell neutronforrás,de kisebb a teljesítnénysűrűség is a tömeghez viszonyítva.
SuD  
2005. feb. 02. 16:54 | galéria | válasz | #14
egy ilyen vitorla mekkora terhet bír magával vonszolni?
nem értek sokat a témához, de nem hinném hogy valami istentelen sokat tudna..:)
így pedig a felderítésen kívül nem sok mindenre hasznos....
...persze ha sok van belőle egész jól el lehet szórakozni vele:) (de nem épp olcsó mulatság)
2005. feb. 02. 16:24 | válasz | #13
lassítani? ezt eddíg sem rakétára bízták, ha jól gondolom.. pakoltak a belépő modulra pár hőpajzsot és az végezte a dolog oroszlánrészét. amikor pedíg már igen lassan ment, jöhetett az ejtőernyő. most az hogy 7szer gyorsabban megy? - kicsit vastagabb kerámiát használnak majd, meg mondjuk nem lezúg a szonda a felszínre, hanem az eddiginél enyhébb ereszkedésű spirális pályára állítva beég a légkörbe. "Houston, hazaégtem!" lenne a marsjáró első elküldött adatsora.. :)
zpe  
2005. feb. 02. 15:23 | válasz | #12
De! És mi a baj?
Yv@n  
2005. feb. 02. 15:17 | válasz | #11
Ha hazamentem utánanézek. Valahol a garázsban kéne még legyen pár kallódó ionhajtómű...
Yv@n  
2005. feb. 02. 15:16 | válasz | #10
Majd a mars felszíne lelassítja :)
2005. feb. 02. 15:02 | válasz | #9
én nem igazán értek hozzá, de ha a marsra akarunk menni, miért nem rakunk pár ionhajtóművet az űrhajóra, a kezdeti gyorsítást pedig megadná pár szilárd hajtóanyagú gyorsító rakéta...
Zedas  
2005. feb. 02. 14:55 | válasz | #8
"a fokozatosság elve mellett egy fékezőrakéta simán elég (lehet)."

Ez nem úgy van hogy ugyanannyi energia kell a fékezéshez mint a gyorsításhoz?
2005. feb. 02. 14:34 | galéria | válasz | #7
Tök jó hogy az űrutazásban is előkerülnek a vitorlák :)
Onedin-család rulz :D
2005. feb. 02. 14:32 | galéria | válasz | #6
Hát, optimális esetben 216.000 km/h-s sebességgel haladna a Mars felé. A fékezéshez - amit gondolom jó időben megkezdenének - a fokozatosság elve mellett egy fékezőrakéta simán elég (lehet).

===============================
.:i2k:. from meló
2005. feb. 02. 14:27 | válasz | #5
És miként lassul le a marsnál?
cosman  
2005. feb. 02. 14:23 | válasz | #4
Egy mikrométer vastag vitorlát széthajtogatni?Nem lesz attól baja ha ilyen "nagyon" vastag?
Mars  
2005. feb. 02. 14:19 | válasz | #3
De jó lesz. A 20. ükunokám máár ki is próbálhatja.
SuD  
2005. feb. 02. 14:02 | galéria | válasz | #2
60km másodpercenként??
úúúristen :D
el se tudom képzelni
2005. feb. 02. 13:53 | galéria | válasz | #1
Már azt hittem, hogy a visszaútról nem is esik szó a cikkben...
Hát eléggé sci-fi a cucc. Majd 50 év múlva visszatérhetünk a kérdésre...

===============================
.:i2k:. from meló