Egy aktív világ tárult a Huygens elé
2005. január 15. 07:05, szombat
Óriási sikert és elismerést hozott a Huygens szonda az Európai Űrhivatalnak. 25 év tudományos és mérnöki munkája érte el csúcspontját, amikor a szonda tegnap magyar idő szerint 13 óra 45 perc körül leszállt a Szaturnusz Titán holdjára. Az első felvételek egy aktív világot tárnak elénk, amit valószínűleg kriogén folyadékfolyamok formáltak meg.

Hirdetés

A január 14-én a légkörbe belépő Huygens halvány jeleit először 11 óra 33 perckor sikerül észlelnie egy földi rádióteleszkópnak, megerősítve, hogy a szonda túlélte a sűrű atmoszférába történő rendkívül forró belépést és képes tudományos felderítéseinek kivitelezésére. Bár a jel adatot még nem tartalmazott, így is hatalmas üdvrivalgás fogadta az irányító központban. 14 órakor érkezett az első igazán biztató hír, a Green Bank rádióteleszkópnak sikerült észlelnie és több mint két órára befognia egy gyenge vivőjelet a szondától, ami arra utalt, hogy a Huygens sikeresen folytatta ereszkedését és az adatok átvitelét a Cassini felé. Ugyanekkor már egy másik rádióteleszkóp is megerősítette a jelek vételét.


14 óra 32 perckor a Huygens még mindig működött, a földi irányítás szerint a szonda 13 óra 45 vagy 46 perckor landolt a Titánon és folytatta működését a hold felszínén. 15 óra 3 perckor, a leszállást követően több mint egy órával még mindig vehetőek voltak a jelek, sőt még 16 óra után is, amikor a Cassini már elfordult a Huygenstől, hogy kommunikációs antennáját újra a Föld irányába fordítsa. 16 óra 26 perckor jött létre a Föld és a Cassini közötti kommunikációs kapcsolat, ekkor már a projektben résztvevő tudósok, mérnökök és az űrhivatal vezetői mind a darmstadti irányító központban tömörültek, izgatottan várva az első adatbiteket.

Végre 17 óra 19 perckor megérkeztek az első adatok, melyeket hatalmas taps fogadott a német irányítóteremben. 17 óra 35 perckor kezdődött az első sajtótájékoztató. "Tudományos sikert könyvelhetünk el" - mondta az ESA vezérigazgatója, Jean-Jacques Dordain. "Mi vagyunk a Titán első látogatói."


A Huygens két és félórás ereszkedésének sémája

"Különösen büszkék vagyunk erre a hatalmas sikerre, amit megrendelőnk az ESA és partnerei a NASA és az ASI közreműködésével elértünk" - hangoztatta Pascale Sourisse a szondát építő Alcatel Space, az Alcatel leányvállalatának igazgatója. "Az Európai Űrhivatal minden elismerést megérdemel" - nyilatkozott a NASA Tudományos Küldetések Direktorátusa részéről Al Diaz.

A Huygens első felvétele 16 kilométeres magasságból készült, amit körülbelül 350 követett. Az első fotón az elemzések szerint folyékony szénhidrogének által vájt vízmosások láthatók, melyek egy partvonal felé kígyóznak, ami egy sötét, jellegtelen síkságot vagy tavat határol. "Ha ez nem egy tenger, akkor egy kátrányszerű anyaggal telített tónak tűnik" - mondta John Zarnecky a Huygens felszíni adatokat rögzítő Felszíni Tudományos Csomagjának főfelügyelője, aki hozzátette, hogy a 350 beérkezett fotó csupán a fele annak, amire a kutatók ideális esetben számítottak. Ez annak köszönhető, hogy a két kommunikációs csatorna egyike meghibásodott, így közel az adatok fele elveszett.


A szonda képei által lefedett terület különböző magasságoknál

Ennek ellenére az ESA vezetői nem tartják kudarcnak az adatvesztést, mivel a Huygens adatainak többsége duplán lett elküldve a két csatornán, így a veszteség elhanyagolható. "Egyetlen fotó is számtalan tudományos tanulmányhoz elegendő információt tartalmaz" - reagált a kérdésekre Pierre Lebreton, a Huygens küldetés vezetője, hozzátéve, hogy ezen a kellemetlenségen kívül más meghibásodásról nem érkezett hír. Az első közzétett képeken túl a NASA 20 panorámaképre számít a szondán elhelyezett DISR kamerától.

A Merkúrnál is nagyobb Titán az Naprendszer egyetlen olyan holdja, ahová képtelenek betekinteni az űrszondák, ezért a tudósok joggal várták, hogy a Huygens egy teljesen idegen világot tár eléjük, amit meg is kaptak. "A meglepetés ereje a legnagyobb" - mondta Torrence Johnson, a NASA Cassini képfeldolgozó csapatának tagja. "Egy idegen felszínben reménykedtünk, valami olyasmiben, mint amiket a sci-fikben leírnak, ez azonban felülmúlta várakozásainkat. Nem maga a táj, a becsapódási kráterek és az a néhány domb és hegygerinc látványa, hanem az hogy egy aktív, élő világ tárult elénk, ami kölcsönhatásban van légkörével, akárcsak a Föld. Mindez pedig egy homlokegyenest különböző környezetben zajlik, ahol nem víz esik a felhőkből, hanem olyan anyagok, melyeket itt a Földön kriogénként emlegetünk, és ezek a hideg, folyékony gázok egy olyan helyet hoztak létre, ami idegenszerű, mégis ismerős."



A tudósok évek óta feltételezik, hogy a Titán nitrogén által uralt légköre, az alacsony hőmérséklet és egyéb tényezők miatt folyékony etán és metán létezhet a felszínen, azonban a legutóbbi földi megfigyelések kizárták a globális óceánok eshetőségét, valamint a Cassini első adatai sem utaltak folyadéktömegekre. Azonban a Huygens képei azt mutatják, hogy szinte bizonyosan voltak, de feltehetőleg ma is vannak folyadékok a felszínen.

"Sokan azt mondják, hogy az első felvétel a Földre és némileg a Marsra is emlékeztet" - mondta Johnson. "Ennek az az oka, hogy a képen egy folyadék által kimosott felszín, mederszerű dolgok és hasonlók láthatók. Ha megnézzük a Holdat, vagy a Mars felvidékeit, nem láthatunk ilyesmit, csak egy kráterekkel megszórt sivár tájat, ami arra utal, hogy itt egy aktív területet szemlélünk. A világosabb területek kiemelkednek, a medrek jól láthatóan a sötét terület felé futnak, amiről még nem tudjuk biztosan, hogy folyadék-e vagy sem."


Baloldalt az első szines felvétel, jobboldalt pedig a képen lévő kövek léptéke

A medreket Johnson feltevése szerint enyhén megemelkedett jég vághatta bele a felszínbe, végül egy kátrányos anyagot eredményezve, ami lefolyt és létrehozta a sík területeket. "Hogy milyen régen alakult ki és vajon még mindig folyékony-e egyes területeken, azt nem tudjuk. Azonban ezek a képek megfejtést adhatnak egyes rejtélyekre és a Titánon zajló folyamatokra" - tette hozzá.

A felszínen készült felvételen egy kövekkel megszórt síkságot láthatunk, ami belevész a ködös horizontba. A látvány rendkívül hasonlít a Spirit marsjáró által a Gusev kráterből küldött képein láthatókhoz, azonban a Huygens nem észlelt szilícium alapú kőzeteket, mint ami a Földön található. "Ez feltehetően jég, vízjég" - mondta Johnson. "A Titán felszíni hőmérsékletét tekintve a vízjég remek kőzeteket alkot. A kép a geológus szemszögéből az eróziót tükrözi vissza, a kövek láthatóan le vannak kerekítve, mint a kavicsok egy földi patakmederben."


Ereszkedés közben készített felvétel a jégfolyamokról

"Bár a felvételen nem látható folyadék, azt hiszem legtöbb geológus kollégám egyetértene abban, hogy egy olyan területet láthatunk, amit egykor ezek az etán, metán folyamok mostak, magukkal szállítva a jégszikladarabokat, melyeket lekerekítettek a folyamat során és leraktak a kimosott síkságon" -tette hozzá Johnson, aki szerint az első felvételek csupán a "jéghegy csúcsát" jelentik. "Ezek csupán adattöredékek, melyeket a képekből szűrtünk le. Ezen felül rengeteg kémiai adatunk van a légkörről. Az elkövetkező napokban részleteiben kezdjük beleásni magunkat a légkörbe, abba hogy mi hullik a felszínre, és hogyan is néz ki a felszín nagyobb felbontásban."

Részletes cikkünk a Cassini-Huygens küldetésről
Kapcsolódó linkek
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
2005. jan. 31. 20:55 | válasz | #133
na abba bele is rokkana a Föld gazdasága.
2005. jan. 31. 20:02 | válasz | #132
azért ez csodálatos, le a kalappal!
dez  
2005. jan. 27. 03:31 | válasz | #131
Már találtak. Csak még nem igazán tudják hasznosítani.
2005. jan. 25. 14:37 | válasz | #130
Képzeljétek mi történne akkor, ha (valami csoda folytán) aranyat, gyémántot, vagy valami nagyon ritka,de hasznos fémet találnának a Holdon.( Persze sokat) Azonnal mindenki űrhajókat, és leszállóegységeket kezdene el gyártani..
Ahhoj  
2005. jan. 20. 00:08 | válasz | #129
amúgy meg kütyü 7 évig oda, adat 67 percig vissza, kütyük vagányak :))
Zocsi  
2005. jan. 19. 12:22 | válasz | #128
Szép volt fiúk!!!
noss  
2005. jan. 19. 00:08 | válasz | #126
Érdekelne h mikor lőtték fel ezt a cuccot,
(mennyi ideig tartott neki odajutnia,)
mennyi idő kell ahhoz h az általa sugárzott jel ideérjen a Földhöz, ill. h milyen technikai szinten vannak a szondán elhelyezett kütyük??
lokko  
2005. jan. 18. 11:51 | válasz | #125
He3+deutérium=He4+p ez így már nem tűnik hülyeségnek ...
2005. jan. 18. 09:39 | válasz | #124
A He3-ról volt szó, ez eggyel kevesebb neutront tartalmaz, mint a "normál" hélium.

http://www.sg.hu/cikk.php?cid=34665
2005. jan. 18. 08:47 | válasz | #123
Héliummal is megy a fúzió, csak nehezebben. De nekem is rémlik az a cikk, amit dez említett. Abban már nem vagyok biztos, hogy He volt benne, de úgy rémlik.
lokko  
2005. jan. 18. 00:35 | válasz | #122
jó az igaz hogy a He izotóparány lehet más ...
lokko  
2005. jan. 17. 21:06 | válasz | #121
dez ezt meg honnan vetted? Héliummal fúzós erőmű? Meg a holdon más az izotóparány? jujjj ... hogy van az a Naszka fensík vonalaival?
dez  
2005. jan. 17. 20:05 | válasz | #120
Hát, bizonyára igaz, hogy sokmindenért nem kell egy darabig máshova menni, de pl. nemrég volt itt is cikk róla, hogy max. néhány évtizeden belül az egyik fajta fúziós erőmű fütőanyagáért a Holdra fognak járni, mert édeskevés van belőle a Földön (a He egyik "variánsa"). (Ha jól emlékszem, ilyen erőművet könnyebb is lesz építeni, csak azért nem foglalkoztak vele jobban, mert túl drága volt a fütőanyag.)
lokko  
2005. jan. 17. 17:28 | válasz | #119
az egész nyugati piac az USA piaca a multcégek világában, az hogy made in valahol az nem jelent semit, csak az számít kinek kezében van az a tőke ami megtermelte az árút, és a tulaj milyen kapcsolatokkal rendelkezik ...
lokko  
2005. jan. 17. 17:24 | válasz | #118
na akkor az egész képből vedd ki az USA katonai hegemóniát ... és képzeld el akkor mi lesz ...
2005. jan. 17. 17:06 | válasz | #117
Ja, pl. Japán közel zéró katonai potenciállal olyan gazdasági nagyhatalom, hogy öröm nézni. Költenek is űrhajózásra rendesen. Legyen gazdasági szféra is, de ilyen Titán-szerű űrmisszókra még sokáig nem lesz tőke. Még sok-sok száz évig aligha lesz rá gazdasági szükség, hogy bármiért is elhagyjuk a Földet.
2005. jan. 17. 17:02 | válasz | #116
Épp azt magyarázom, hogy hiába Amerika katonai hegemóniája, gazdasági téren akkor is bukni látszik, és ezen a fegyverkezéssel nem tud változtatni. A kis kínai textilkereskedő le se tojja az egyesült államok lopakodó bombázóit, sőt, még örül is nekik, mert ő gyártja bele az üléseket. Ugyan mit csinálsz ellene a hadsereggel? Megfenyegeted, hogy ha dömpingáron gyártja, akkor szétbombázod a raktárait? Mi a fenének a stratégiai fölény a tajvani alaplapok ellen? Ha fegyverrel kényszeríted ki, hogy adják magasabb áron, gazdasági blokádot hirdetnek ellened és abba belerokkansz, ha meg szétbombázod őket, akkor az meg visszaüt a gazdaságodra. Persze lokális konfliktusokban nagyon jól jön egy kis hadsereg, de a világversenyt nem a fegyverkezés fogja eldönteni. Ha meg valami kretén mégis úgy dönt, hogy megpróbálja, akkor mindenki bukni fog.
lokko  
2005. jan. 17. 16:19 | válasz | #115
nem költségvetési pénzekből kell elképzelni az ürkutatás jövőjét, hanem a gazdasági szféra általi kiaknázás a járható út, csak éppen lassabb út, de a törekvés megvan ...
lokko  
2005. jan. 17. 16:12 | válasz | #114
a piacot az erőfölénnyel fenn lehet tartani, mert senki nem vállal fel katonai konfliktust, aki valamennyire normális
lokko  
2005. jan. 17. 16:10 | válasz | #113
a gondolat ott bukik, hogy ki a fene vállalna egy nyílt háborút egy ilyen egyértelmű hegemónia ellen? Ha pedig azt a pénzt űrkutatásra szánnák, a gazdaságnak tényéleg mindegy lenne mert az is innováció, csak éppen semmi stratégiai fölényt nem biztosít már, nem úgy mint az űrverseny kezdetén, mikor még nem lehett teccés szerinti pontra csapást mérni mint jelenleg.
2005. jan. 17. 15:37 | válasz | #112
Semmi sem indokolja, hogy az Egyesült Államok annyi pénzt költsön fegyverkezésre, mint a világ többi állama összesen. Az USA ma a siker esélyével vívna meg egy globális háborút a világ összes többi államával szemben, ami egy teljesen valószínűtlen forgatókönyv, tehát az önvédelem fenntartása semmiképp sem indokolja a további katonai kiadásokat és fejlesztéseket. A másik felvetésedről pedig úgy gondolom, hogy az a politikai naivitás, ha valaki úgy gondolja, hogy ma a gazdasági kérdések a fegyvereken dőlnek el... Az USA folyamatosan piacot veszít, és nem Tajvan elfoglalása miatt, hanem mert a kínai gazdaság izmosodik, és miután a világgazdaság globalizálódik, egy háború egyre kevéssé lesz érdeke bármelyik érdekelt félnek. Az USA hovatovább majdnem annyit veszítene egy Kínával folytatott háborúban, mint Kína maga. Bőven elegendő lenne, ha a vezető gazdasági hatalmak lépéselőny keresgélése helyett csak a hadseregek között meglevő technikai különbségek fenntartására koncentrálnának, de akkora lendülete van a katonai ipari komplexumnak, hogy ezt nehéz a lobbikon keresztülvinni, ráadásul a gondolkodni képtelen választók meg asszisztálnak hozzá. Ha ez a trend folytatódik, mint ma, az USA hamarosan abszolút katonai fölénybe de gazdasági hátrányba kerül, és EZ, pontosan ez vezet az elkerülhetetlen háborúhoz, mert nem marad más lehetősége, mint hogy használja katonai fölényét. A Szovjetuniót is csak az fogta vissza, hogy ott volt az USA ellenpólusnak, most ez nincs... Azt a pénzt meg, amit improduktív tankokba meg repülőkbe ölnek, hogy meglegyen az innováció, pontosan ugyanolyan hatékonysággal lehetne űrkutatásba ölni.
Tpe  
2005. jan. 17. 14:41 | válasz | #111
Nos még egy két kép:

http://index.hu/gal/?dir=0501/tech/huygens0114/
lokko  
2005. jan. 17. 13:38 | válasz | #110
az egyesült államoknak meg külön erőfeszítés fenntartani a satus qvót, amit egy évtizeden belűl elveszíthetne ha jelentősen csökkentené hadi kiadásait, ami egyet jelentene piacai szükölésével, a recesszió erősödésével, és egy ilyen világpolitikai helyzetben egy újabb nagy háború fenyegetésével ...
lokko  
2005. jan. 17. 13:31 | válasz | #109
kukacos ahogy a felfedezés vágya emberi vonás úgy az agresszió is az ... politikai naivitás azt hinni hogy fegyverkezésre szánt összegek kidobott pénzek lennének. Ha nem költenének rá akkor a nemzetek közötti farkastörvények gyorsan megpecsételnék az ország sorsát ... evvan ...
2005. jan. 17. 10:56 | válasz | #108
Ja, és még egy apróság:
Az összes űrkutatásra költött pénz semmiség ahhoz képest, amennyit alkoholra, dohányra és drogokra költenek az emberek. Szerintetek melyik a hasznosabb ?

2005. jan. 17. 10:48 | válasz | #107
B-2-ről bővebben itt lehet olvasni : http://www.fas.org/nuke/guide/usa/bomber/b-2.htm
"Unit cost: Approximately $2.1 billion [average]"
"Inventory: Active force: 21 (planned operational aircraft);"

Meg az is érdekes, hogy az űrsikló különféle utódainak fejlesztését sorban leállították a költségekre hivatkozva, pedig ezek egyik fő célja épp az lett volna, hogy azt a küldetésenkénti 1 milliárd dollárt megspórolják. Ha ezt összehasonlítjuk a SpaceShip One 1 útjának költségével...
(persze nem egészen egy kategória a kettő)
Cat  
2005. jan. 17. 09:40 | galéria | válasz | #106
jah, az amerikai hadsereg idei költségvetése 450 Mrd dollár, a NASAé 15
30-szoros a különbség
2005. jan. 17. 09:34 | válasz | #105
Annyira szánalmas, aki az űrkutatásra fordított, egyébként a költségvetésekben elenyésző összegeket sajnálja. Még ha elvonatkoztatnánk is attól a mérhetetlenül szűklátókörű véleménytől, hogy ne foglalkozzunk alapkutatással, mert nem biztos, hogy megtérül - minden technikai haladás, amit elértünk, valamikor valakinek csak értelmetlen játéknak tűnt - akkor is nevetséges, hogy ugyanezek a személyek első helyen nem a hadseregekre elköltött iszonyatos ezermilliárdokat sajnálják. Egyetlen B-2 bombázó darabja 2 milliárd dollár körül van, ha jól emlékszem, és egy olyan hidegháborús relikvia, amire ma már igazából az égvilágon semmi szüksége még az amerikai hadseregnek sem. Az ilyen gyermeteg gondolkodású idióták miatt csökken évről évre az űrkutatásra fordított pénz, mert mindig lesz politikus, aki populárissá tesz egy ilyen gondolatot és érvényesíti a döntéshozásban is, miközben bal kézről milliárdokat juttat mondjuk olajipari cégeinek, felmarkolja a kenőpénzt és boldogan támogatja a fegyverkezést is. Amíg a Cassiniről hallva az az első reakció, hogy "kinek jó ez ennyi pénzért", addig az illető éretlen, nem tud semmit a világ működéséről. Sajnos nem vagytok egyedül...
Kelta  
2005. jan. 17. 08:45 | válasz | #104
Igazán nem akartalak megbántani, de ha kicsit visszaolvasol, rájöhetsz, éktelen hülyeségeket irtál, ami nem lenne baj, csak ne eröltesd, és ne sértödj meg mikor fel hivják a figyelmedet rá. Ennyi.....
Csak hogy értsd miröl irok:
1: senki (én sem) éllitotta itten hogy a titán a jupiter holdja lenne
2: de, "leszálltak" a jupiterre, függetlenül attol hogy az gázoriás
3:leszálltak a venusra is..igaz vagy a 6-ik szonda volt, mire kikisérletezték hogy kibirja az irreális felszini körülményeket..
na, ennyi :)
Szelep  
2005. jan. 17. 01:44 | válasz | #103
"A Huygens az új adatok fényében 2 óra 27 perc és 50 másodperc ereszkedés után kb. 16 km/sebességgel ért felszínt. A zökkenés nyomán egy szenzor kikapcsolódott, de néhány percen belül az is feléledt. A penetrátor 15 cm mélyen hatolt be a Titan felszíni törmeléktakarójába és az első elemzések szerint egy vékony felszíni kéreg után homogén szerkezetű anyaggal találkozott. Ez mechanikai szempontból a nedves homok vagy agyag viselkedéséhez állt közel. A megfigyelt szélsebesség 10 és 20 km magasság között 25 km/h körül lehetett. Mindezt földi rádióteleszkópok segítségével 1 m/s pontossággal számították ki, azaz részben sikerült pótolni a fent említett hiányosságokat. 16 és 18 km-es magasság között valószínűleg egy metán ködön haladt át a berendezés. A külső hőmérséklet az ereszkedés elején 160 km magasan 70,5 K körül volt, a felszínen pedig 93,8 K. "

http://www.telescopium.hu/

Végremá vmi..
lokko  
2005. jan. 17. 01:32 | válasz | #102
kezdem azt hinni, hogy tényleg nincs egy jó minőségű kép sem, az pedig nagy marketing hiba, mert az ilyen projekteket nem csak a tudósoknak kell eladni, hanem a nagyközönségnek is, és ez a sok fekete fehér pacákkal tarkított elnemtudomképzelnimicsodákon kívűl nincs semmi ...
vax  
2005. jan. 17. 01:19 | válasz | #101
Akkor tágítsad szépen még a tudásod a hobbidban mert ez így csak "hobbika" a hiányos ismeretek miatt. :)
lokko  
2005. jan. 17. 01:09 | válasz | #100
Keldor Vénusz ügyben tényleg művelődjél még egy cseppet figyelmedbe ajánlom a Venyera projektet !!!

Az ESA-nak meg jogosan jár a lecseszés, mert ha a marsroverek hazaküldnek valamit azt fél órán belűl megtalálod az oldalukon, míg az esa ... inkább nem mondok semmit ...

Keldor  
2005. jan. 17. 00:49 | válasz | #99
ez kur** sz@r volt má nem azé
Kelta  
2005. jan. 16. 19:35 | válasz | #97
A hobbid?
és ott leragadtál, hogy vannak szép kis fénylö pontocskák az égen és azokat csillagoknak hivják ? :)))))
mrzool  
2005. jan. 16. 18:36 | válasz | #96
"hejj nekem hobbim a csillagászat szal értek hozzá"

Én nem villognék ezzel a helyedben, mert oltári baromságokat írtál... Mellesleg figyelj a helyesírásra is!
2005. jan. 16. 17:47 | galéria | válasz | #95
Han nem hiszed www.urvilag.hu

"A Titan immár a hatodik olyan égitest, amelyre ember alkotta szerkezet szállt le, a Vénusz, a Hold, a Mars, a Jupiter, valamint az Eros kisbolyó után."
2005. jan. 16. 17:44 | galéria | válasz | #94
Jupiter légkörébe küldtek szondát.(ami feladata végeztével biztosan leszállt. :D)
2005. jan. 16. 17:39 | galéria | válasz | #93
A vénuszra leszált.
vénusz
plamex  
2005. jan. 16. 16:46 | válasz | #92
Ez a kép itt elég sokat mond :)
Kép

Ezen az oldalon: http://anthony.liekens.net/index.php/Main/Huygens számos érdekesség van.

2005. jan. 16. 16:29 | galéria | válasz | #91
nálam megy
Keldor  
2005. jan. 16. 16:23 | válasz | #90
áá nem hinném hogy a pénz

azért EU se szegény ám..
Szelep  
2005. jan. 16. 16:16 | válasz | #89
Ez nem igaz, pár képpel kiszúrják a szemünket, amikor az adatok már sokkal fontosabbak lennének.
Az OK hogy feldolgozás alatt vannak, de pár alapadotot azért közölhetnének.
Az ESA elég rosszul kommunikál szvsz, a Mars Expressről is csak néha mondanak valamit, szemben a Nasa-val, aki a marsjárók tevékenységét napokra lebontva összefoglallja, ill. közzétesznek minden képet.
De úgy veszem észre az USA-ban más tudományágakkal szemben is sokkal közlékenyebbek mint az eu-ban. :(( Ezt nem lehet a pénzre fogni!
Keldor  
2005. jan. 16. 15:47 | válasz | #88
hejj nekem hobbim a csillagászat szal értek hozzá de egy páran itt elég hülyeségeket mondtok..

a Titán a Szaturnusz legnagyobb holdja..
nem a Jupiter-é
Keldor  
2005. jan. 16. 15:44 | válasz | #87
a Jupiterre nem száltak le mert az gázóriás!!

ami azt jelenti h nem szilárd hanem létnemű

és a Vénuszra sem száltak még le csak 1 szodna kőrőzi mert ott nagyon meleg a felszin a közlekedésre! tudniillik a bolygó 95%-nál is több az aktív vulkán..
2005. jan. 16. 12:39 | válasz | #86
felreertetted hogy mit akartam megtudni. az a baj a forummal hogy a hangsulyt nem lehet hallani. en nem azt mondtam hogy ha nincs 50 even belul hatasa akor nincs ertelme! en azt akartam megtudni hogy van e valami konkret dolog mint pl: ahogy kepler ellipszis palyai meg a muholdak.
szoval semmifele urkutatas ellenesseg nincs a kerdesembe, egyszeruen nem ismerem es szeretnem megismerni.
tudom, biztos vesz csomo olyan amit sok sok ev mulva tudunk meg h mert volt jo.
ok???
2005. jan. 16. 12:34 | válasz | #85
A link amit adtál nálam is megy. Köszi!
Nekem ez az oldal nem jön be:

http://saturn.jpl.nasa.gov/multimedia/images/index.cfm
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2005. jan. 16. 12:27 | galéria | válasz | #84
Yepp, tényleg a Galileo probe-ot kihagytam, az az 5.-dik.

Vagyis:

Hold
Mars
Vénusz
Jupiter
Eros (kisbolygó/aszteorida)
és most a 6. a Titán
2005. jan. 16. 12:24 | válasz | #83
Nem csak 5 égitestre szálltak még le?

nem mintha tudnám az 5-et...

valaki tudja?
eX  
2005. jan. 16. 11:31 | válasz | #82
Van benne vaalmI!
mrzool  
2005. jan. 16. 10:46 | válasz | #81
Na akkor most olvasd újra, hátha megérted, miről is írt Kelta...
eX  
2005. jan. 16. 10:45 | válasz | #80
De Kelta nem a Jupiterre száltak le hanem Szaturnusz Titán holdjára!
2005. jan. 16. 10:10 | válasz | #79
Köszi
Kelta  
2005. jan. 16. 09:53 | válasz | #78
Jupiter :)
de tényleg, de persze nem leszállt, mert ott nem nagyon van mnire, de belépett a légkörbe?felszini gázba, vagy mibe :))) végülis leszállás volt :))
2005. jan. 16. 09:46 | válasz | #77
Gondolj arra, hogy Amerika felfedezésének milyen kézzelfogható eredménye volt az első ötven évben, aztán meg az első 500 évben (mondhatnánk persze némi cinizmussal, hogy hát azzal is nőt a légszennyezés:) )... És a Titán éppcsak egy paraszthajszállal van messzebb Amerikánál, arról nem is beszélve, hogy nem csak a megközelítése hanem az ottlét is "néminemű" nehézségekkel bír...

Kartacs: A most kapott eredményekkel kapcsolatban annyit tegyünk hozzá, hogy nem csak fotók vannak, a légkörről is vannak pl. infók (meg passz, hogy még mik), amiket egyenlőre elemeznek, úgyhogy még nem is látjuk teljes egészében mit kaptunk azér a 700 millió euróért/usdért cserébe...

Esrohnoil: A szelekkel kapcsolatban, az Origo-n 6-7 km/h keresztirányú szélről olvastam, amit te írsz, az nem egy korábbi feltevés? (amiről a leszállásal most bebizonyosodott, hogy téves?)

Végül egy kérdésem is volna, több helyütt azt olvastam, hogy ez a 6. égitest, amire leszált ember készítette jármű... Vénusz, Hold, Mars... Titan (Cifutól olvastam, hogy az Eros még) és mi a hatodik, tudja valaki? előre is kösz
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2005. jan. 16. 06:44 | galéria | válasz | #76
Attól függ, milyen misszió, de egy-egy komplett űrsiklómisszió mindennel együtt 1 milliárd $ körül jön ki. A NASA éves költségvetése ~15 milliárd $.
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2005. jan. 16. 06:26 | galéria | válasz | #75
Most próbáltam Maxthon-al (IE6), Mozilla 1.7.3-al és FireFox 1.0-val is, mindhárommal gond nélkül megy, a NASA hivatalos oldalához mondjuk a FireFoxal le kellett töltenem a Macromedia Flashplyer7-et (a többin már fent volt), de ennyi, a Cassini oldalhoz pedig nem kell Flashplayer, szóval azzal eddig sem volt gondom...
FtranX  
2005. jan. 16. 03:03 | galéria | válasz | #74
2005. jan. 16. 02:21 | válasz | #73
Ez leginkább azoknak szól akik az űrkutás ellen beszélnek...

Most azt a mindenki álltal emlegetett mondatot, hogy még mindig barlangokban élnénk inkább kihagynám !... de valahol tényleg így van, mert ahhoz hogy ez a szonda odáig lejusson, nagyon sok infrastrukturát ki kellett építeni, ami nagyon sok embernek adott munkát. Másrész az űrkutatás az egyik olyan dolog ami húzza a gazdaságot, mert nagyon sok olyan dolgot fejlesztenek ki amit nem is igazán az űrkutatásban használunk. Lásd: műanyagok, teflon... és még nagyon sok más.

Márészt szerintem nem csak az a csodálatos az egészben, hogy képeket látunk (mert abban van igazság, hogy igazán sok kézzelfogható haszna nincs egy képnek magában) hanem hogy képesek vagyunk ilyet véghezvinni.

Másrészről ha az ennek nincs sok értelme akkor mit mondodok a gyémántokról, alkoholról, vidámparkokról, művészetről? Mennyivel van több hasznuk? Mégis mennyivel többet költünk rájuk.
Myron   "Rest in Peace Myron" 
2005. jan. 16. 01:45 | válasz | #72
2005. jan. 16. 01:11 | galéria | válasz | #71
Az űrsikló egy útja mennyire költséges?
2005. jan. 16. 01:10 | galéria | válasz | #70
Jövő Űrhajósai??
Ööö... nem a Titánnal kapcsolatban emlegették a 300 km/h-s szeleket?
Jó nagy terpeszbe kell állni ha nem akarsz elesni. :)
2005. jan. 16. 01:08 | válasz | #69
javascript:put('worship')
2005. jan. 16. 01:07 | válasz | #68
2 generacionyi tudos munkaja.
2005. jan. 16. 00:21 | válasz | #67
Tutik az első képek. Kiváncsi vagyok mikor érünk olyan fejletségi szintre, hogy vissza tudjuk majd hozni a földre. Minden esetre ezzel hagyunk egy ajándékot a jövő űrhajósainak.Persze a Mars szondákkal is, de ez azért picivel távolabb van.
Más:
Amióta áttervezték a NASA oldalát nem tudok képeket letölteni :( Firefox-ot használok. A Képek neve megjelenenik, de maga a kép és a link nem.
Tud valaki gyógyirt?
Előre is köszi!!
Ahhoj  
2005. jan. 16. 00:10 | válasz | #66
lol
és ha 50éven belül nem lesz gyakorlati haszna, csak 200éven belül, akkor hülyeség lenne az egésszel foglalkozni? rotfl
kepler is mikor rájött már az ellipszis pályákra, de igazán hasznosítani (ahogy értelmezed te ezt a szót) csak a műholdakkal tudtuk, nem kis idő elteltével
akkor most keplernek se kellett volna törnie magát, mert 50éven belül em lett gyakorlati haszna? :))
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2005. jan. 15. 23:43 | galéria | válasz | #65
Az Index kicsit elszámolta magát. A Cassini-Huygens program összköltsége 3.26 milliárd $ (tervezett), mennyi is a dollár/euro váltás? Hát igen...

Egyébként csak pár adat: csak a szonda elindítása (vagyis az indítójármű és a fellövés költségei) 422 millió $-t emésztettek fel, a fellövéstől a program leállításáig terjedő időszakra 708 millió $-t számolnak, amiben nincs benne a szondával való kommunikációhoz szükséges rádióteleszkópok költsége, ami 54 millió $.
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2005. jan. 15. 23:24 | galéria | válasz | #64
Amikor a Voyager 2 elhaladt a gázóriások mellett, annak volt valami kézzel fogható eredménye? Nem igazán. Viszont akkoriban szinte semmit sem tudtunk még a külső két gázóriásról, és a mai napig csak a Voyager 2 volt az egyetlen ember alkotta szerkezet, ami meglátogatta ezeket.
Ettől függetlenül tudományos szemmel sokkal többet tudunk már. Amikor a program elindult még nem tudták, hogy mi vár a szondára, metán-tavakatól kezdve az erősen korrozív légkörig minden felmerült, de ez mind találgatás volt, a korábbi ismeretek alapján. Mostmár van némi valós kép arról, milyen a Titán felszine, ez pedig nem lebecsülendő.

Az űrkutatás lényege az, hogy megismerjük a bennünket körülvevő világot. Ha az emberiség eljut oda, hogy kolonizálni kezdi a naprendszeren belüli világokat, akkor ez a tudás felbecsülhetettlen értékű lesz. Ezen kívűl ha nem vagy kiváncsi a téged övező világokra, honnan tudod, hogy ott mi vár adott esetben rád?
2005. jan. 15. 22:38 | válasz | #63
Tiszteletem!

A cikk nem rossz bár az indexen több tényszerű infó van szvsz.
idézet onnan:
" A kisteherautó méretű és tömegű Cassini, amely több mint 2 milliárd eurós árával háromszor többe került a Huygensnél, Szaturnusz körüli pályán marad, és még legalább 4,5 éven keresztül részletes méréseket végez."

Most akkor mennyibe is került ez pontosan ? Tudja valaki?

Mert 700 milló euro egy kicsit sok azért amit megtudtunk. szvsz. Persze tom hogy az ilyen dolgokat nem lenne szabad pénzben mérni de akkor k... sok pénz . Az a baj, hogy mindig szétdobom az agyam a mérnöki bravúrokon amit végrehajtanak, és várom, hogy hátha lesz valami. De semmi. Mert ez amit most megtudtunk csak annyi hogy küldeni kéne még egy szondát.(modjuk legalább tudjuk hogy megéri és lehetséges)
2005. jan. 15. 22:35 | válasz | #62
ooo asszem ezt en is tudom. de en arra lennek kivancsi hogy van e valami kezzelfoghato eredmeny, amitol halad az emberiseg. tehat megismertek valami olyat ami valos idon belul hatassal lehet az eletre. ugyertem 50 even belul.
2005. jan. 15. 22:24 | válasz | #61
És ööö... mit ? Most van folyadék vagy nincs? Már jó lenne valami biztosat tudni...Építik már a Titán-rovert?
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2005. jan. 15. 22:15 | galéria | válasz | #60
Számold össze összesen hány égitestre szált le eddig ember alkotta eszköz (én háromról (négyről) tudok: Hold, Mars és Vénusz, illetve az Eros aszteroida). Adj hozzá most egyett. Minden egyes ilyen lépés egy kicsivel közelebb visz a világegyetem megismeréséhez, vagyis az emberi tudás bővítéséhez. Ugye eddig azt sem tudták pontosan, hogy mi vár a Huygens-re a felszinen, csak találgatták. Most már sokkal többet tudnak arról, mit takarnak a Titán felszinét eltakaró felhők.
2005. jan. 15. 22:02 | válasz | #59
eleg uber!
de most azt nem ertem hog mer volt ez nagy szam. telleg jo hogy foldihez hasonlito rendszeru legkor meg "elo vilag" de ez most me volt jo???
az aki meg azt mondja h az urkutatas felesleges penzkidobas az egy korlatolt gondolkodasu pelo.
2005. jan. 15. 21:51 | válasz | #58
"Tudod engem marhára nem érdekel ,hogyan alakult ki a föld x milliárd éve"
Vannak akiket viszont igen. Kulonosen azokat akik nem akarnak a te sorsodra jutni:

"mikor megfulladok pár éven belül."


Ha van valasz a Fold kialakulasanak korulmenyeire, akkor van arra is, hogy a legkor hogyan alakult ki. Ha lesz valasz arra is, hogy a legkor hogyan alakult ki, akkor talan kozelebb kerulunk a megoldashoz, hogy mi magunk is eloallithassuk.

Vegeredmeny:
Jo eselyekkel palyazhatsz, hogy ne kelljen par ev mulva megfulladnod. (Vannak akik nem torodnek bele konnyen mint Te magad)
plamex  
2005. jan. 15. 21:33 | válasz | #57
Igazad van mit iszol ?
plamex  
2005. jan. 15. 21:29 | válasz | #56
Ájjj ájj ájj ... a 30 Millát a Cassinire költötték és nem a Huygensre és az egy sokkal több adatot is szolgáltat tudtommal.
Akkor minek küldtünk szondát a Marsra Holdra Vénuszra stb stb
Ennyi erővel fölösleges egyáltalán az űrkutatásra költeni nem ?
Kidobott pénz az egész ???
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2005. jan. 15. 21:23 | galéria | válasz | #55
Egy aprócska kérdés: te milyen konstruktív módon véded ezt a törékeny bolygót? Mondjuk szelektív hulladékgyújtés, megújúló energiák használata, stb.?
pascal  
2005. jan. 15. 21:19 | válasz | #54
"Radar echos from Titan's surface"

Itt senki nem tud angolul?? A második mp3 az a radar visszhang emberi fül által hallhatóvá alakítva.... nehogymár azt hittétek hogy ezt hallani ott? :D LOL