Elindult a Deep Impact, az üstökösbe csapódó szonda
2005. január 13. 09:09, csütörtök
Lezajlott a NASA idei első kilövése, a Delta 2 rakéta utasa a kissé hollywoodiasra sikeredett nevű Deep Impact üstökös-szonda volt. A kilövés sikerrel zárult, a szonda azonban úgynevezett "biztonsági módba" kapcsolt.

Hirdetés

A 330 milliós küldetés magyar idő szerint szerdán 19:47:08-kor hagyta el Cape Canaveral 17B kilövőállását. "Tulajdonképpen tökéletes kilövést produkáltunk" - mondta Omar Baez, a NASA kilövésvezetője. Ezt követően azonban a Deep Impact egy zavarjel miatt, amit egy túl alacsonyra állított hőmérsékletérzékelő idézett elő a meghajtási rendszerben, biztonsági módba állította önmagát. Ez a paraméter azonban a Földről is állítható, így a mérnökök mindent megtesznek a hiba kiküszöböléséért. A szonda körülbelül 35 perccel a kilövés után, Dél-Afrika felett vált le a hordozórakéta harmadik fokozatáról.

A Deep Impact két részből tevődik össze, egy űrszondából, melynek feladata a célpontul szolgáló Tempel 1 üstökös megfigyelése, valamint egy mosógép méretű lövedékből, az Impactorból, ami léket üt az üstökösön. A találkozásra július 4-én reggel 7 órakor kerül sor, a Földtől 133 millió kilométerre. Az esemény megfelelő felszereléssel a Földről is megfigyelhető lesz. Sajnos hazánk nem tartozik bele azokba a helyekbe, ahonnan látható lenne a becsapódás, erre a legkedvezőbb alkalom az Egyesült Államok nyugati részéről, Új-Zélandról, Kelet-Ausztráliából és a Csendes-óceán déli területeiről adódik.


A Deep Impact startja

"A Deep Impact célja, hogy megismerje, miben különbözik egy üstökös belseje a felszínétől" - magyarázta Michael A'Hearn, a küldetés főfelügyelője. "Szeretnénk olyan mély lyukat ütni amilyet csak lehet, hogy hozzáférhessünk az ősi anyagokhoz is." Jelenleg az üstökös még 256 millió kilométerre van az aszteroida övben, szunnyadó állapotban, ami azonban a Nap felé közeledve nem fog sokáig tartani. "A találkozáskor az üstökös nagyon is aktív lesz. Pályájának a Naphoz legközelebbi pontján érjük el, ezért át kell hatolnunk az objektumot övező fortyogó gázokon és poron mielőtt célba vehetnénk" - mondta Jay Melosh a küldetés társ-felügyelője.

A Deep Impact szonda már két hónappal a találkozás előtt megkezdi tudományos megfigyeléseit, felméri mire számíthat az érkezéskor, elegendő időt biztosítva a földi irányításnak, hogy szükség esetén megváltoztassák a megközelítési stratégiát. A küldetés tervezői konkrétan azt szeretnék megtudni, hogyan forog az üstökös magja, valamint szeretnék megvizsgálni a Tempel 1-ből kilövellő gáz- és porsugarakat.


A Tempel 1 üstökös és a Föld helyzete induláskor és a becsapódáskor

Az 1867. április 3-án Ernst Wilhelm Lebrecht Tempel által Marseilles-ben felfedezett 9P jelű üstökös 5 és fél év alatt teljesít egy kört Nap körüli pályáján, ami a Mars és a Jupiter között húzódik. Magjának pontos mérete és alakja jelenleg még nem ismert. A feltevések szerint 6 kilométer átmérőjű, elnyújtott alakú objektum lehet. Az hogy hogyan reagál a becsapódásra szintén csak találgatások tárgyát képzi, ám a tudósok szerint az Impactor nem fogja szétzúzni. "Időközben kiderült, hogy a becsapódás fizikája is egy nagy rejtély, mivel általánosságban nagyon keveset tudunk az üstökös mag törékenységéről vagy erősségéről, erről az üstökösről pedig abszolút nincsenek ismereteink" - mondta A'Hearn. A választás azért esett mégis erre az objektumra, mert egy közepes kilövőeszközzel is elérhető, nagy sebességgel véghez vihető a becsapódás és mindezt a Földről is figyelemmel lehet kísérni.

Az Impactor automata navigációs számítógéppel, kamerákkal és meghajtással is rendelkezik a megfelelő becsapódási pont elérése érdekében. Az Impactor kieresztése után az anyahajó kitérő manőverbe kezd, olyan pályát vesz fel, mellyel nem sokkal a becsapódás után elrepülhet az üstökös mellett. Érzékeny műszereivel rögzíti a becsapódás okozta robbanást és bekémlel a lövedék ütötte kráterbe. Eközben a földi obszervatóriumok, valamint a Hubble, a Chandra és a Spitzer űrtávcsövek is a következményeket figyelik, és információkat gyűjtenek a Tempel 1-ből kilövellő porból és gázokból.


A Deep Impact valós időben sugározza vissza az adatokat a Földre, arra az esetre való tekintettel, ha az üstökösből kirobbanó szilánkok végzetes sérülést ejtenének a szondán. Az Impactor óránkénti 36 800 kilométeres sebességgel ütközik az üstökössel, 4,5 tonna TNT erejét szabadítva fel. "A kráter kialakulása egy csomó felszíni és kiszorított belső anyagot fog kivetni, ami egy nagy felhő formájában jelenik meg, visszaverve a napfényt, tehát egy nagy ragyogást lehet majd látni a földi távcsövekkel. Ez a ragyogás lassan elhalványul, ahogy az anyag visszahull magára az üstökösre, vagy átvándorol a kómába. Reméljük a szonda nézőpontjából sikerül egészen a kráter belsejébe bepillantani és megállapítani összetételét" - mondta Rick Grammier, a küldetés projekt vezetője. "Mivel ezek a Naprendszer kialakulásának eredeti maradványai ezért nem tudjuk, hogyan függ össze az üstökös külseje a belsejével, valamint reméljük, láthatjuk magát az ősi anyagot is."

A becsapódáskor az anyahajó 8650 kilométeres távolságban lesz az üstököstől, ez lesz a legnagyobb távolság a két objektum között a felvételek készítése során. A szonda közepes felbontású kamerája a lehető leggyorsabban fogja rögzíteni a becsapódás pillanatait. Ezután lép működésbe a lassabban dolgozó nagy felbontású kamera. A várakozások szerint a kivetődött anyagok pár percen belül eloszlanak a frissen ütött kráter elől, így közel 14 perc áll a szonda rendelkezésére a megfigyelések elvégzésére. A legkisebb távolság az üstökös magjától 480 kilométer lesz, ekkor a szonda "pajzs üzemmódba" kapcsol a kómán való átrepüléshez.

A becsapódás a tudósok szerint nem befolyásolja az üstökös Nap körüli pályáját. A küldetés a NASA Stardust projektjének nyomdokaiban jár, ami tavaly januárban repült el a Wild 2 üstökös mellett pormintákat gyűjtve, amit 2006-ban juttat vissza a Földre. Van egy európai küldetés is, a Rosetta, ami jelenleg a Csurjumov-Geraszimenko üstökös felé tart, ahol egy leszállóegységet próbál elhelyezni a fagyos nukleuszon.

Ha a Deep Impact a találkozást követően jó állapotban marad, a NASA valószínűleg újabb üstökösök felé irányítja a szondát, hogy fedélzeti kameráival azokat is szemügyre vegye, tette hozzá A'Hearn.
Kapcsolódó linkek
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
2005. jan. 15. 22:57 | válasz | #49
1.Mi lesz ha visszalő az üstökös?
2.Mi van ha dinamittal van tele és szétpukkan?
3.Mi van ha levegővel van tele, kilyukasztja a "mosógép" és mint egy lufi, elkezd szelelni és pont felénk jön?

Yeti  
2005. jan. 15. 21:47 | válasz | #48
nemtudom, gondolom azért mert már 4 éve reggeltem? Tudod nem csak attól lesz valaki nagyon vip valaki, hogy sokat jár a szája...
2005. jan. 14. 15:08 | válasz | #47
<off>
Te ennyi hozzászólással hogy vagy ennyire vip? : )
</off>
Sauron  
2005. jan. 14. 11:01 | válasz | #46
Mi van ha az üstökösből kitőrő gázok, eltéritik a NASA kedvenc Deep Impact-jét, és akkor nem is lesz becsapodás Mi meg a (lelkes nézzők) szánkat tátva, lessünk mint hal a vízben!
2005. jan. 14. 09:58 | válasz | #45
Arra, hogy mi értelme van a becsapódásnak, tessék szépen elolvasni a cikket, és ne csak az ábrákat megnézni.
2005. jan. 14. 09:56 | válasz | #44
Látom sok kisgyerek van itt. Szeretnének kedvenc sci-fijük járműveivel repkedni, és panaszkodnak, hogy miért nem a hiperhajtóművet fejlesztik. Hja, barátim, egy időben angyalok szárnyán szerettek volna az emberek repülni... akkor vajon azt kérdezgették, miért nem fejlesztenek a papok inkább angyalokat?

Nukleáris robbantást jó néhányat végeztek már a légkörön túl vagy nagy magasságban. Pl. itt egy kép egy kb. 100 km magasan elvégzett tesztről: http://nuclearweaponarchive.org/Usa/Tests/Kingfish2314c30.jpg
2005. jan. 14. 09:03 | válasz | #43
"A fizikai ismeretek minimális hányadát ismeik a tudósok. Mivel csak valószínűsítik, hogy a pályája nem fog változni. Ami lehet, de lehet megváltozik."

Az ilyen pálya számolásokhoz bőven elegendő a Newtoni fizika. És nem is túl bonyolult, egy jó becsléshez elegendő a gimnáziumi tananyag.
2005. jan. 14. 08:49 | válasz | #42
Deep Impact, július 4-e .....hmm...hmmm

Ja szerintem az anyaga meg naqvadah és begyújtjuk jól a mosógéppel.

....Sokat nézek filmeket.....
Cat  
2005. jan. 14. 04:48 | galéria | válasz | #41
térben már másképp néz ki a dolog:



NAGYBB KÉP
2005. jan. 14. 01:02 | galéria | válasz | #40
"De ki a f@szt érdekel, hogy mi van egy üstökös belsejében?"

Mielőtt ilyneket mondasz, gondolkozhatnál egy kicsit nem? Még jó hogy annyi f@sz van a Földön, így nem fogják vissza az űrkutatást az olyanok mint te. a kutatás szempontjából marhára mind1, hogy mivel megy fel a szonda/űrhajó. a lényeg hogy odaérjen, és elemezzen. kicsit szakadj el a hajtóerőtől, és nézz a cél felé.
Csudri  
2005. jan. 13. 23:58 | galéria | válasz | #39
Ja, nálunk is volt anno valami "atomállatgép". Szép nagy darab volt, öröm volt nézni ahogy táncol. :D
2005. jan. 13. 23:39 | galéria | válasz | #38
Nekünk régen egy orosz Evrika v. vmi hasonló márkájú mosógépünk volt. Na abból nem volt kispórolva az alkatrész. Az tuti szétnyomná az egész üstököst.
2005. jan. 13. 23:37 | galéria | válasz | #37
Ez az ábra síkban van. Térben valszeg messze elkerülik egymást...
2005. jan. 13. 23:24 | válasz | #36
Csak nekem tünt fel, hogy ez az aszterioda milyen szépen illeszkedik a Mars pályájára? :)
Csudri  
2005. jan. 13. 22:06 | galéria | válasz | #35
A cikkben le van írva, hogy itt kering össze-vissza, bizonyos időnként erre jár. Úgyhogy ez nem a messzi-messzi galaxisból jött. :D
2005. jan. 13. 21:40 | válasz | #34
Nekem lenne egy kérdésem a cikkel kapcsolatban a tájékozottabb emberekhez, mégpedig a kötvetkező. Ez az üstökös is itt kering a naprendszerünkben összevissza, vagy egy teljesen ismeretlen a világegyetem másik végéről jött. Mert ha ismeretlen helyről jött, akkor igenis nagyon érdkes, hogy mit tartalmaz az üstökös belseje, külseje. Hiszen organizumsokat is találhatunk ekkor rajta. Sőt olyan dolgokat, amiket még életünkben nem láttunk és gondolni sem gondoltuk volna ...
Benoke  
2005. jan. 13. 21:17 | válasz | #33
Készenlétbe helyeztem a házi 1000 megatonnás 3fázisú atomtöltetemet, csak irány kell neki meg egy start gomb és kilövöm ha erre téved.
Benoke  
2005. jan. 13. 21:13 | válasz | #32
Nyugi olyanra is elb@szák.
Nem lehet különbséget tenni fontos és legfontosabb kérdés között. Minden ágat és lehetőséget meg kell ragadni, erre itt a lehetőség, van rá pénz, a technika elért olyan szintre hogy megtehetjük, hát mért hagynák ki?
2005. jan. 13. 21:12 | galéria | válasz | #31
ha becsapódik szólok! :)
2005. jan. 13. 21:12 | galéria | válasz | #30
Ezaz .. hiperhajtóművet akarok .. MOST!!

Kár siettetni a háj-tek tudományt , mikor a sokkal szembeötlőbb problémák is megoldásra várnak .. amihez nem kell annyi pénz. Ilyen probléma pl. a világgazdaság , a szociális háló .. a háborúk .. az áldemokráciák .. etc etc
Benoke  
2005. jan. 13. 21:09 | válasz | #29
Mi értelme van tanulni? Mi értelme van egyáltalán tudást gyűjteni. Ja szerintem is tök hülyeség. LOL.
Benoke  
2005. jan. 13. 21:06 | válasz | #28
A fizikai ismeretek minimális hányadát ismeik a tudósok. Mivel csak valószínűsítik, hogy a pályája nem fog változni. Ami lehet, de lehet megváltozik.
Persze jelentős változásról nem lehet majd beszámolni.
Csudri  
2005. jan. 13. 20:12 | galéria | válasz | #27
Igen, az űrkutatás fontos, sőt, talán a legfontosabb tudományág! De ki a f@szt érdekel, hogy mi van egy üstökös belsejében? Inkább azzal kellene foglalkozniuk, hogy már 50! éve fokozat-rakétákkal megyünk az űrbe, amik persze egyszerhasználatosak, ergo rohadt drágák! Inkább valami olyan hajtóműbe ölnék a pénzüket, amikkel olcsóbb és egyszerűbb lenne az űrutazás! Ugyanis millió és millió orvosi kísérletnek lenne szüksége pl. súlytalan környezetre, de nem tudják itt a Földön megcsinálni.

Az X-díj is csak arra volt jó, hogy villogjunk egy jót. Az nem űrutazás, ami ott ment, hiszen a sub-orbitális pálya kb. olyan messze van az űrutazástól, mint Neumann gépe egy mai Pc-től. Úgyhogy semmi gond azzal, hogy dollár százmilliókat kúrnak el, mert tény, hogy a kutatás drága! De valami olyanra b@sszák el, aminek értelme is van!
2005. jan. 13. 19:59 | válasz | #26
Bár akkor is lenne még időnk kilőni pár ilyen "mosógépet", ami talán eltéríti.
:)))))
RpPRO  
2005. jan. 13. 19:17 | válasz | #25
"egy mosógép méretű lövedékből"

Mekkora szoveg ez mar, meg most is rohogok.
2005. jan. 13. 19:17 | válasz | #24
Megtámadják a szegény, ártatlan üstököst...
Yeti  
2005. jan. 13. 18:35 | válasz | #23
Tényleg nem ide tartozik. Egyébként én nem adakoztam, de nem is kértem számon senkin, hogy azt a 330 millió dollárt miért nem inkább a szegényekre költik. Csak arra akartam rávilágítani, hogy ha ennyire a szívén viseli a sorsukat, akkor akár ő is tehet értük.
2005. jan. 13. 18:18 | galéria | válasz | #22
Az űrkutatás az egyik legfontosabb tudomány! Sztem igenis van értelme annak, hogy az üstökös belsejében található anyagokból értékes információt gyújtsenek. Látod, azt írják hogy ősi anyag, meg belső anyag, mert fogalmuk sincs, hogy miből áll. Engem pl érdekel, hogy mi a szitu egy ilyen üstökössel. Tényleg kevés az infó az ilyen objektumokról.
2005. jan. 13. 17:33 | galéria | válasz | #21
Miért, te mennyit adtál nekik? :)
Egyébként ez nem ide tartozik...
Yeti  
2005. jan. 13. 17:20 | válasz | #20
Gratulálok a sok "haladó gondolkodású embernek" aki ellenzi az űrkutatásokat... Tudod hány embernek tudnál segíteni abból a pénzből, mondjuk amit a számítógépedre, internetre költesz? Pedig annak mi értelme van? Biztosan kevesebb mint az űrkutatásnak... Megkérdezhetem, hogy mennyi pénzzel segítetted pl most tsunamiban károsúltakat, ha már ilyen szociálisan érzékeny vagy?
Tényleg nemes cél a szegények megsegítése is, de nem a tudományos fejlődés az, amit fel kellene adni miatta. És főleg nem az űrkutatást, amiben szerintem az összes tudományág közül talán legnagyobbak a lehetőségek.
2005. jan. 13. 17:11 | galéria | válasz | #19
Jaj az üstököslakóknak!
2005. jan. 13. 17:04 | válasz | #18
Mi értelme van egy ilyen tüzijátéknak? Egy ilyen "játékszer"-nek az árán, hány emberen lehetne segíteni?
330millió dodó az igen sok mani...
Nekem elég lenne csak az 0,5%-a is...
Gurat  
2005. jan. 13. 15:37 | galéria | válasz | #17
Kinek van erre szüksége (kinek az érdeke??)Ilyen kütyük fellövögetése?Valaki sok lóvét lenyúl érte az biztos, de semmi hasznos.
2005. jan. 13. 15:04 | galéria | válasz | #16
jah, egy jó kis atombombát neki mi? :D Csak az a baj, hogy a 100 megatonnással meg darabjaira robbantanánk :)
Sauron  
2005. jan. 13. 14:41 | válasz | #15
Lehet a szonda olyan lesz, mikor találkozik az üstökössel, mint mikor a szunyog a kocsim szélvédőjén landol!
2005. jan. 13. 14:12 | galéria | válasz | #14
Tényleg, űrben még nem robbantottak atomot. Hát itt az ideje! Mosógéppel megvizsgálni aztán jól szétrobbantani
Csudri  
2005. jan. 13. 13:45 | galéria | válasz | #13
Hja, kb tényleg ennyit érnek el vele, hogy picit megpöckölik. De akkor meg az értelme. Ez olyan, mintha nekem valaki meg akarná vizsgálni a májamat, de csak egy hámsejtet szedne le rólam egy csipesszel Értelme semmi.
juhand  
2005. jan. 13. 13:35 | válasz | #12
#8 semmien. Kinetikus energiája van, tehát az üstökös és a közte lévő relatív sebesség négyzete szor a tömege per kettő a robbanóanyag.


Ez így bohockodás, 100 Megatonnás töltetet bele, és akkor ez lenne az eddigi legjobb tüzijáték.
2005. jan. 13. 13:13 | válasz | #11
Nem tudom mi ez az aggodalom. Elöször is el kell találnia
Másrészt meg a NASA-nál szerintem nem vállalnának felesleges kockázatot, ha csak 1% esély is lenne rá, hogy a becsapódás után úgy változzon az üstökös pályája, hogy veszélybe sodorja a földet.
De emberek vagyunk tehát hibázhatunk.
Borg  
2005. jan. 13. 12:36 | galéria | válasz | #10
Tegnap valamelyik német tvben volt egy film erről. A szonda kb 100métert módosít az üstökös pályáján, úgy, hogy alapból is többmillió kilométerrel kerüli el a földet.
A szonda kb annyi lesz az üstökösnek, mint egy szunyog egy 747-esnek.
mrzool  
2005. jan. 13. 11:20 | válasz | #9
"Arra is képtelenek voltak, hogy az a qrva Mars-szonda ne akadjon be a saját ejtőernyőjébe!"

Melyik is?

Másrészt mitől fostok ennyire, fizikai ismereteknek olyan szintű hiányában vagytok, hogy reális lehetőségként látjátok az 'eltérítést'?:) Vicces.:)
2005. jan. 13. 11:11 | válasz | #8
Nem tudja valaki hogy milyen robbanoanyag van a "mosogépben"?
Csudri  
2005. jan. 13. 11:04 | galéria | válasz | #7
Bocsánat, Delta2. Akkor is szánalom!
Csudri  
2005. jan. 13. 11:04 | galéria | válasz | #6
2005 van és még mindig Delta1-vel küldjük fel ezeket a foskat! A pofám leszakad! És ez az egész 330milka $? És hogy néz már ki a belseje? A 85-ös Lego űrhajóm szebb volt ennél.

Amúgy meg kíváncsi leszek mit hoznak össze. Becsapódás, meg 14 perc meg bla-bla. Arra is képtelenek voltak, hogy az a qrva Mars-szonda ne akadjon be a saját ejtőernyőjébe!

ui: Azért remélem nem pont úgy találják el, hogy felénk kezdjen el jönni a stuff. Bár akkor is lenne még időnk kilőni pár ilyen "mosógépet", ami talán eltéríti.
PyRex   "Rest in Peace PyRex" 
2005. jan. 13. 11:00 | galéria | válasz | #5
LOL! NE legyen igazad! :)
Sauron  
2005. jan. 13. 10:59 | válasz | #4
Kiváncsi vagyok, mi lesz a vége ennek az egésznek A Falconokkal kapcsolatban, ha valaki tud, akkor nekem is szerezen egyet, mert én is repülni akkarok!
Vers  
2005. jan. 13. 10:50 | válasz | #3
micsoda gagyi egy ilyennek a belseje, 21 század van könyörgöm , már régen millenium falconoknak kéne röpdösniük
vegesm  
2005. jan. 13. 10:39 | válasz | #2
Az utolsó öt hír a tudomány részben mind űrkutatással kapcsolatos. Jó eremény!
2005. jan. 13. 09:25 | galéria | válasz | #1
Nekimegy a szonda, letéríti a pályáról, a Föld felé veszi az irányt az üstökös, és akkor nekünk lesz szép nagy Deep Impact! :)