A fájlcsere fejlődése
2005. január 13. 02:16, csütörtök


Hirdetés

A dotkom válság után szinte egyedül a fájlmegosztás és a központ nélküli (peer-to-peer) technológiák tudtak jelentős technológiai fejlődést és újszerűséget felmutatni az internetes alkalmazások terén. Összefoglalónkban ezeket tekintjük át.

A fájlmegosztás története egyidős magának a webnek a történetével, hiszen az eredetileg a kutatók információ-megosztását szolgálta. Akkoriban ez egy egyszerű szerver-kliens rendszert jelentett, azaz voltak szerverek, amik tárolták az adatokat és voltak kliensek, amik elérhették ezeket. A kilencvenes évek közepén az internet kezdett begyűrűzni a hétköznapi háztartásokba is. Egyre több szerver jelent meg, amelyek már nemcsak kutatási információkat tartalmaztak, hanem a hétköznapi felhasználókat is érdeklő témákat.


Ahogy a technológia fejlődött a felhasználók igényei is nőni kezdtek ezzel a globális hálózattal kapcsolatban. Az internetelérések gyorsulni kezdtek, így jellemzővé válhattak a nem szöveges tartalmak. Először ez csak képeket jelentett, de 1998 felé (részben az mp3 formátum térnyerésének köszönhetően) egyre nagyobb mennyiségben lettek elérhetőek hanganyagok is. Ez a gyakorlatban persze zenét jelentett. Százával, ezrével jelentek meg az mp3-as oldalak, ám olyan, ami néhányezer számnál többet szolgáltatott volna nem nagyon akadt, így a felhasználók sokszor napokat keresgéltek egy-egy hőn áhított album után.

Ezt a keresgélést elégelte meg 1999-ben Shawn Fanning, aki az ekkorra már elterjedt üzenetküldő rendszerek alapján alakította ki Napster nevű alkalmazását. A program néhány hónapon belül elterjedt az egész világon és a legnegatívabb hozzáállású szakértők szerint is új korszakot nyitott az internet történelmében. Pedig ha mai szemmel nézzük elég primitív volt: a kliens a telepítésekor megadtuk, hogy mely mp3 fájlokat kívánjuk megosztani, majd a program csatlakozott egy szerverhez és közzétette a listát. A keresés során a szerver átnézte az összes felhasználó fájljait majd visszaadott egy eredményt. Ha kiválasztottunk a listáról valamit az alkalmazás kapcsolódott a másik felhasználóhoz és letöltötte onnan a fájlt. Ha a felhasználó időközben kilépett az egészet kezdhettük elölről. Nagy sikere ellenére (pontosabban éppen amiatt) a program nem volt hosszú életű és történetét nem a fejlesztések, hanem a jogi fronton vívott harcok jellemezték. De a folyamatot már nem lehetett megállítani.


Shawn Fanning, a Napster alapítója

A Napster nagyon meghatározó lett, olyannyira, hogy a mai napig vannak alkalmazások, amelyek hasonlóan működnek (pl.: Soulseek). Ezen az elven működött többek közt a legalább ennyire népszerű Audiogalaxy. Ez 2001-ben jelent meg, érdekessége az volt, hogy a program önmagában kizárólag a megosztással és a letöltéssel foglalkozott. A keresés egy webes felületen zajlott, ami lehetővé tette a számok előadónként és albumonkénti csoportosítását, katalógusba rendezését (Ezen a téren azóta sem ért semmi a nyomába). A program már képes volt a letöltések folytatására is, azaz ha a felhasználó, akitől éppen töltöttünk kilépett, akkor az eddig átvitt anyag nem veszett el, hanem amikor újra belépett folytatni tudtuk.

Ennél még korábban (2000 elején) jelenik meg az akkor még csak inkább technológiailag újat mutató Gnutella. Ezt a Winamp nevű zenelejátszóval már közismertté vált Nullsoft jegyzi. Ekkorra a cég tulajdonosa már az AOL, ami félénken tekint a programra és a megjelenés utáni másnapon száműzi azt köreiből. Ám a Gnutella olyat mutatott, amire szinte mindegyik ezutáni program épült: nincs központja, és ennek híján megállíthatatlan. Ennek működése akkor a legtöbb fejlesztő számára felfoghatatlanul újnak tűnt, pedig elég egyszerű. A program a hálózaton keres hozzá hasonló alkalmazások után, ha talál egyet, felteszi a listájára majd ezt a listát a két gép megosztja egymással. A későbbi változatokban (mivel a forráskód is kikerült) a folyamat közben kialakultak kulcsgépek (ultrapeer-ek) amik feladata, hogy feljegyezzék, melyik gép mit oszt meg, így amikor egy gép keres, kérését egy ilyen ultrapeer-hez intézi, ami visszaadja neki, hogy mely gépeken található a keresésnek megfelelő anyag, illetve megadja más ultrapeer-ek címeit, ahol érdeklődhet még a kliens.

Emellett a Gnutella bemutatott sok más olyan lehetőséget, ami akkor újszerűnek számított, ilyen volt például a többszálúság. Egy fájl most már nem egy klienshez kötődött, hanem rendelkezett egy egyedi (pontosabban gyakorlatilag egyedi) azonosítóval, amely segítségével egyszerre több gépről lehetett egy időben ugyanazt a fájlt letölteni. Ez sok változást hozott, egyrészt megnövelte a letöltési sebességet, hosszú távon pedig csökkentette a megosztott fájlok számát és egységesítette a különböző előforduló változatokat. Azaz, ha egy számnak ugyanaz a változata több embernek volt meg, azt többen töltötték le nagyobb sebességben bízva, így az még több embernek lett meg, ami miatt még többen inkább azt a fájlt választották. Ennek eredményeképpen egy idő után már csak az a fájl volt elérhető, de az gyorsabban.

Az eddig említettek közül a Gnutella az egyetlen hálózat, ami a mai napig működik, sőt napjainkban egyre népszerűbb lesz. Ez főként annak köszönhető, hogy a különböző, ezt a hálózatot használó klienseket mindig újabb és újabb funkciókkal gazdagítják, illetve mindig újabb és újabb hibáit javítják ki. Ezeket a módosításokat a többi fejlesztő átveszi, így maga a hálózat is egyre fejlődik, ezáltal a Gnutella mára már az egyik legkipróbáltabb és legnagyobb protokollá nőtte ki magát.

Ezt a korszakot (2001-2002) a különböző Gnutella-szerű kliensek illetve hálózatok megjelenése jellemzi. Ekkoriban szinte minden programozó szabadidejében p2p fájlmegosztóprogramot fejlesztett. Rengeteg különböző ötlet, megoldás született, ám ezek legtöbbje nem volt elég a fennmaradáshoz.

Újat tudott viszont mutatni a Fasttrack nevű hálózat illetve a KaZaA kliens, ami ismét egy új tulajdonsággal gazdagítja a programok funkcióinak palettáját. Egyrészt bevezeti a "Superpeer" fogalmát. Ez még ritkábban alakul ki véletlenszerűen a kliensek között, feladata a különböző ultrapeer-ek összefogása. A kliens ehhez csatlakozik, majd kap egy listát az ultrapeerek-ről, amiken kereshet. Ennél azonban fontosabb, hogy ez az első (jelentős) hálózat, ami már nemcsak zenék megosztására alkalmas. Ekkorra ugyanis jelentőssé válik - bár a modemes felhasználókhoz képest még mindig kicsi - a nagysebességű internetkapcsolatot használók aránya, és a nagyobb sebesség lehetővé teszi a nagyobb fájlok - például videók, programok - megosztását.
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
2006. nov. 08. 01:14 | válasz | #63
A linuxos kliens az aMule legjobb tudomásom szerint.
norti  
2005. feb. 08. 19:25 | válasz | #62
Gratula ehhez a pártatlan és abszolút korrekt cikkhez ;) Rég olvastam ennyire jót, példát vehetne róla a magyar "újságírás".
2005. feb. 01. 09:15 | galéria | válasz | #61
a könyvesboltból való lopást ne hasonlítsd a szoftverletöltéshez!
Én nem lopom el a boltból a szoftvert, csak lemásolom. Gyak ugyanaz, mintha lefénymásolnám a könyvet... Sehol sem fog hiányozni a raktárkészletből és mivel rendes áron úgyse vettem volna meg, gyakorlatilag nem okoztam anyagi kárt senkinek, ellentétben a bolti lopással, ahol a hiányzó könyvet valakinek mindenképpen meg kell fizetni helyettem. Egyszerűen csak a zsíros hasznát sirathatja a kiadó. (toom, hogy törvénybe ütközik, meg csúnyaság is, de azért mégse ugyanaz mint elbugázni a Lenin összest)
zeus  
2005. jan. 31. 15:44 | válasz | #60
És őszintén...

Ha valaki megvesz 1 hónapban 5-6 dvd-t akkor át kell gondolnia a hónapot...
Ha megvesz valaki single game-t otthonra az egy láma és tele van lóvéval :)
Ezekre a dolgokra soha nem fognak megoldást találni max 1-2 napig :DDD

---

azért a könyvesbolti bugi már más kategória.
---
a zenésznek meg van managere, keressen meg jófejű (nagy :)) informatikusokat :) és gondoljanak ki valami újat... mert a másolás soha!!! nem fog megállni... meg a sírás, hogy jaj nem tudom eladni a lemezem... akkor ne énekelj... és megy az élet tovább...

azért senkit nem bántottam meg remélem.

zeus  
2005. jan. 31. 15:39 | válasz | #59
Örülök hogy így gondolod, csak nem értem, hogy miért akadtál ki ennyire?

Azért amit leírtál, elég sok emberre igaz....
és én magamra vettem :)

2005. jan. 25. 18:12 | válasz | #58
Kockúnak a Kockák
Tetsuo  
2005. jan. 24. 00:19 | válasz | #57
Van olyan hogy aránytalan ellenszolgáltatás..
S amit a Microsoft, EA Games, Lucas Arts, a Warner Brothers, a Sony Music, az EMI meg a többi nyújt az az..
RpPRO  
2005. jan. 23. 09:25 | válasz | #56
Tok jo, ahogy egy rakas ember probal kibujni a felelosseg (vagy lelkiismeretfurdalas) alol.

-ha megveszek 5-6 dvd, nem tudok enni, elni, fizum keves stb...
-minek vegyek jatekot, amiben nincs multi, 22 oras jatekido, stb...
-minek fizessek en, majd a tobbiek, meg az amcsik....
-stb

Szanalmas!

Ez kb olyan, h azert lopok lexikonokat a konyvesboltbol, mert nem tudok 5-6-ot megvenni. Azert lopok szamitogepet, mert nem tudom megvenni. A zenesz meg a zene szereteteert jatszon, ezt a hulye demagog szoveget, lol.

Itt mindenki penzbol el. Aki lop, csal hazudik, az inkabb lapitson es ne kritizaljon meg pattogjon.
Myron   "Rest in Peace Myron" 
2005. jan. 22. 18:41 | válasz | #55
arra még várni kell
szivar  
2005. jan. 22. 15:24 | válasz | #54
És valami linuxos klienset is emlegettek...
Myron   "Rest in Peace Myron" 
2005. jan. 22. 11:15 | válasz | #53
www.exeem.com
Lehet tölteni a publikus bétát!!!
2005. jan. 22. 08:51 | válasz | #52
Rossz a gondolatmeneted. Egy csomó dolog van amiben úgy is "lophatsz" hogy fizikailag nem tulajdonítasz el semmit, vagy az érték nem abban van amit fizikailag elloptál.
Pl. plágium, ipari kémkedés, jogvédett technológiák engedély nélküli használata, megtévesztő márkanevek (pl. Adidos) stb.
Nagyon szűklátókörű gondolkodásra vall, ha valaki a szellemi tulajdon a birtokolhatóságát képtelen belátni.
Chappy  
2005. jan. 21. 18:00 | galéria | válasz | #51
jó, én is dc-zek
Chappy  
2005. jan. 21. 18:00 | galéria | válasz | #50
jó, én is dc-zek
bld  
2005. jan. 20. 10:20 | galéria | válasz | #49
Sztem hosszútávon várható h eltűnjön az ún."gagyi" a piacról, hisz akinak van esze és nm hajlandó pénzt kidobni olyan dolgokra amik valójában nm egyenértékűek az értük adott pénzmennyiséggel, hanem sokkal inkább a mögötte legyeskedő marketinges pénzforgatók zsebeit vastagítja, az nm valószínű h az ilyen selejt/tucat "művek"-ért valaha is ezután pénzt fog kiadni, viszont ha letöltök valamit és nagyon megtetszik hajlamosabb vagyok megvenni az eredetit, a doksik miatt, a tetszetős, dekoratív csomagolás miatt és mert jó érzés lesz mondjuk a star wars trilógiát megmutatni a gyermekeimnek 10-15 év múlva
RadeoN  
2005. jan. 19. 20:47 | válasz | #48
ezért jók az ilyen "félhivatalos ön- és közsegélyező zenei egyesülések" :) , mint pl. a Budapestrocknroll, vagy a NegativeArt.
2005. jan. 19. 14:01 | válasz | #47
2005. jan. 19. 08:54 | válasz | #46
Hát nem mondanám, hogy a dc alapú file megosztás csak Magyarországon népszerű. :)
p00h  
2005. jan. 18. 23:12 | válasz | #45
kurvajó felül a fájlcsere fejldése logóban az izmos néger :D
2005. jan. 18. 12:28 | válasz | #44
Egyre több (magyar) zenekar saját (szerzői) kiadásban adja ki a lemezét. Nem ritkán "csak" 1500 forintokért, szemben a kiadói 3000-rel. Ebből az 1500-ból viszont sokkal több jut hozzájuk mint a 3000-ből. Mindenkinek megéri. (Egyedül a kiadónak nem). Persze ilyenkor nekik kell gondoskodni a terjesztésről, de ez sem olyan vészes. Már működik a dolog, csak még nem adták fel a kiadók!
2005. jan. 18. 02:21 | válasz | #43
ez igen! szepen fogalmaztad meg, es "OK' is tudjak mar, elmutak azok az idok. Kicsit meg probalkoznak, megrangatni a szegeny embert, de majd csak radobbennek.

Ok azt mondjak, $xxx millio a kiesesuk, mert masok letoltik. Nem eppen, mert es soha sem vennem meg, ha nem lehetne letolteni (spiderman esete, valaki emlitette).

Viszont azoket a zenekert, amik kedvesek nekem szivesen fizetnek..................................................annak aki keszitette. Nem egy rablo bandanak. A zeneszek 95% megveti a kiadot, de sajnos meg nincs jobb modszer a terjesztesre. Remelem eljon az az ido amikor 1 szamert is lehet fizetni, es annak aki megerdemli.

A cikk tenyleg nagyon jol sikerult.
Ha jol tudom, volt meg egy fajta "nagyobb" probalkozas, valami Earth5 volt a neve. Nem tud valaki rola valamit?
fonak  
2005. jan. 17. 21:21 | válasz | #42
Majd ha kattan a kezeden a bilics, rájössz, hogy nem :(
2005. jan. 16. 13:41 | válasz | #41
Igy van!
a lemezkiadok ideje lejart. legalabbis az olyan orszagokban ahol van inernet.
FTeR   "Rest in Peace FTeR" 
2005. jan. 14. 21:18 | válasz | #40
a hacker nem egyenlő bünöző (sőt, csak a média keveri a crackerrel)
pl ők csináltak az amerikai hadügy 1 programjából világhálót
szal kartácsnak van igaza, ha nem hiszed járj utána, ha nem akarsz foglakozni vele akkor meg ne szólj bele hülyeségekkel...
2005. jan. 14. 15:22 | galéria | válasz | #39
nincs többé az hogy megszünik az oldal meg ilyenek :)
2005. jan. 14. 14:58 | válasz | #38
Hát ez az!
2005. jan. 14. 14:52 | galéria | válasz | #37
Ez nagyon király.
2005. jan. 14. 11:03 | válasz | #36
Eccerű a képlet: a múlt század elején a technikai fejlődés lehetővé tette, hogy a zenéből - a nyilvános előadáson túl is - bizniszt csináljunk, mert megszületett a sokszorosítás technikája. Ma ott tartunk, hogy a technikai fejlődés lehetetlenné teszi a bizniszt, mert túl könnyű sokszorosítani. Akik ebből bizniszt csináltak, áldják a szerencséjüket, hogy volt 100 profitot termelő évük, és menjenek kertészkedni vagy fektessék be az eddig összeharácsolt pénzüket valami olyanba, ami nyereséges marad.
NeoMaN  
2005. jan. 14. 10:07 | válasz | #35
this is the future...
Amúgy a megoldás tényleg az lenne, ha a kiadók és producerek elmennének a búsba, és kiszorulnának az előadó és a vevő közűl. Ők azok, akik benyelik a pénzt.
tomo  
2005. jan. 14. 08:01 | válasz | #34
elobb utobb talan kikerulnek a kiadok kereskedok es a producerek a szerzo es a fogyaszto kozul. en ebben latom a p2p jovojet.
echo  
2005. jan. 14. 03:09 | válasz | #33
De mi az, hogy lopás? Szerintem: elvenni ami a másé. De mitől lesz valami valakié? Ez nem egy magától értetődő dolog. Mesterségesen van definiálva, törvények által, amik megváltoztathatók.

Szerintem a kérdés pont az, hogy jó-e az,hogy jelenleg ez nem legális. Jó-e az,hogy ez lopásnak számít.
2005. jan. 14. 02:53 | galéria | válasz | #32
A cikkben azt Írja DC++ meg se említette volna, ha nem magyar cikket írna!! Pedig a többi szutyok( kazaa, emule stb... a dc közelébe se ér
állandóan várakozik a letöltés elött ha meg hajlandó elindulni akkor jön a cucc vagy 4-5 kb-al!!!! nevetséges... nem mitha a DC olyan nagy találmány lenne...

Én maradok a warez oldalaknál onnan max sebességgel tölthetek és nics vírusveszély.... a DC csak a zeneletöltésre kell...
2005. jan. 14. 02:20 | válasz | #31
Egyesek úgy állítják be mintha a zenehallgatás, vagy a DVD-zés létszükséglet lenne, és a játékok, zenék vagy filmek magas ára legitimizálja a lopást. Nem mintha a légszükségleti cikket lopni (pl. kenyeret) legitim lenne, de az még magyarázható. Azt hiszik, hogy ha valamit nem lopunk el fizikailag (mint mondjuk a boltból a CD-t) hanem közvetlenül nem jelentkezik hiányként senkinél, sőt nem is fog a tudomására jutni a lopás ténye, akkor az már nem is lopás.

Félreértés ne essék: én is használom a fájlcserélő hálózatokat és én is jogvédett tartalmakat töltök le többnyire, csak én nem hitetem el magammal, hogy az amit csinálok teljesen legális és nem károsítok vele meg senkit. Tudatában vagyok annak, hogy ezzel törvénytelenséget követek el, viszont azt is tudom, hogy a felelősségrevonás esélye gyakorlatilag nulla, azt meg, hogy ezzel kit károsítok meg leszarom.

echo  
2005. jan. 14. 01:33 | válasz | #30
Azt nem tudom, miért tartod magától értetődőnek, hogy nem lemásolhatók a dolgok. Ez csak egy ugyan olyan megállapodás mint az összes többi törvény és ebből adódóan meg is változtatható.
keji  
2005. jan. 13. 23:23 | válasz | #29
"Nem a pénzért kellene zenélni, hanem azért mert szereti a zenét, szeret másoknak énekelni. Emellett mint más ember a zenész is meg tudna élni, azért az időért, meg amit felvétellel tölt, úgy is kap pénzt az eladott cd-k után..."

Sztem az demagóg, az árakról már elmondtam a véleményem sztem 1-3 reális lenne. Egyébként fifi Neked alanyi jogon jár film/zene/játék? Ilyen államnak Én is lennék az állampolgára. Tudod van az úgy,hogy pénzhiány miatt kiszorulsz néhány termék szolg. megvételéből, nekem pl. jól jönne egy bömös, de egy szar Kia-val döngetek, sztem. Másrészt,ha nincs elég lóvéd a 75-80 ropis dvd gyűjteményre akkor várj pár hónapot amig összegyűjtöd a lét. Vagy kivárod amig rájönnek a kiadók hogy ha normális áron terjesztik a "gagyit", akkor lehet hogy nagyobb lesz a példányszámnövekedésből befolyó lé, mint az árcsökkenésből keletkezett kiesés. Barátom!

Sadist  
2005. jan. 13. 22:17 | galéria | válasz | #28
Jó kis cikk lett
Nekem az jött le belőle, hogy néhány kreatív, nagy szaktudású programozó mennyire meg tudja változtatni a netes világot. Le a kalappal előttük!
Bucser  
2005. jan. 13. 22:09 | galéria | válasz | #27
Ez az amikor a jobb kezed nem tudja, hogy a bal miért veri csalánnal a saját farkadat:D
2005. jan. 13. 21:42 | galéria | válasz | #26
Hopsza, hirtelen felindulasomba elfelejtettem megdicserni a cikket. Szoval kiraly a cikk. Foleg a kep Bram Cohenrol, hehe.


Amugy nem a p2p illegalis, hanem az esetleges tartalom. Amikor kigyött a bit torrent, eloszor linux variansok votak rajta ha jolemlexem. :)
2005. jan. 13. 21:34 | válasz | #25
Egyik oldalról a gyártók berzenkednek az illegális zenék ellen, másik oldalról meg eladják az mp3 (divx, ogg, stb.) lejátszókat, ez kicsit álszent viselkedés, szerintem... az így megkeresett pénzről meg nem igen beszélnek... Például olyan cég, mint a Sony, mindkét oldalról érdekelt az ügyben, Mp3-as Walkmen, meg DivX-es DVD lejátszó mellett ugye lemezkiadó is....
Ratty  
2005. jan. 13. 20:58 | válasz | #24
Gratula a cikkhez, télleg van benne valami, ami megfogott, és az jön le belőle, hogy ez elvileg tökre illegális, dehát basszunk rá, és p2p van volt lesz
Nem értem mit kell balhézni ennyire a dolgokon. Nem nagyon szoktam varezkodni, csak ha nagyon kell valami, és azt is max úgy h kölcsönkérem megnézem és visszaadom. A zenészek (mármint amit én hallgatok) meg tényleg megérdemlik amit csinálnak, mert még az is nagy szó h találjon valami underground kiadót. Nem azért mondom h az agyonkényzetett milliárdokat kereső zenészek nem, de ha tetszik tőlük valami, és tényleg olyan fasza, akkor megveszem. Sokkal jobb egy eredti cd-t booklettel a kezedben tartani, berakni a hifibe és hallgatni. Persze ezzel az a gáz, hogy manapság inkább az mp3 lejátszók elterjedtebbek mint a discman, és ha aktuálisan nem tod lejátszani a cd-t akkor szopacs van. Erre találták fel a netes zeneboltokat, ami szerintem nagyon is jó dolog, sőt használtam is már. Egyetlen egy nagyon nagyon nagy baj van vele, hogy magyarországról nehéz fizetni. Azért nem csinálok devizaszámlát, hogy külföldre is utalhassak át mondjuk 10 eurot.
A lényeg h remélem az exeem el fog terjedni, és lesz linuxos portja, vagy kliense vagy bármi, mert anélkül nálam bukó

fifi  
2005. jan. 13. 20:09 | galéria | válasz | #23
Ja és te se merészeld nekem megmondani mennyi pénz az elég!
2005. jan. 13. 20:00 | válasz | #22
suprnova rip
peace
fifi  
2005. jan. 13. 19:46 | galéria | válasz | #21
Egy másik fórumba már beírtam, neked is megteszem barátom...Egyszer kiszámoltam, hogy 2 hónap alatt film-zene ami -nagyon- érdekelt volna és meg kell vennem 75-80 ezer lett volna. 4-5-6/cd, 3-9/dvd
Szted nettó 90-ből megveszem?/mellé rezsi, benzin, tandíj, zabálnom is kéne/mert tudod engem pl nem apu-anyu tart el... Ezzel is támogatva a túlfizetett kiadót/sztárokat/színészeket???
Talán nem 90milliós gázsival kéne őket foglalkoztatni stb...
Vagy /nézeteid szerint/ a játék/zene/filmezés csak a gazdagok kiváltsága legyen, akinek telik rá??? Luxus legyen? Akinek nem telik rá az le van sz*rva???

Na tudod>nyasgem...
2005. jan. 13. 18:32 | galéria | válasz | #20
A jövő .. vajon exeem lesz akkora durranás mint ígérik ? Vajon tényleg lesz majd decentralizált+anonym p2p .. ami gyors és minden van rajta ? Az exeem nem anonym , de gyors és sok cucc lesz rajta [suprnova database lesz az alapja] .. még pár év és kiderül..
2005. jan. 13. 17:14 | galéria | válasz | #19
Nemszoktam cikkekbe beszolni, de most kiveteleznek ha megengeditek. :)

1, Ez olyan hulye felfogas, h ha nemtod kifizetni akkor le vagy szarva. Nem hallgathatsz zenet, nem nezhetsz filmet. Fizess paraszt! Mi?

2, A muveszeknek mindig lesz annyi léje h megtudjon elni, ne sajnaljuk mar oket bazzeg. Igen ha ingyenes lenne a letoltes, akkor is lennenek annyian akik megveszik, h nyereseges legyen. Tobbek kozott enis megveszek dolgokat ha telik ra es megerdemli. Ezert is van pl. thief 1-2 mm7 stb eredetibe, star warsokrol (film) nem is beszelve.
Persze ezek mindegyike is szinten eloszor kalozmasopolatba volt meg, aztan rajottem h ez jo, kell (eredetibe, mert ugy jobb). Akkor szoltam apunak anyunak h vegyek meg nekem pl, vagy elmentem en magam megvenni.

Szarokért pediglen NEM SZABAD fizetni. Gondolok itt olyan vackokra mint az amerikai tomeggyartasu filmek (spiderman, meg anyamtyukja hulyesegek). Azert csinaljak ezeket a szarokat, mert ezek is nyeresegesek..
Egyszonak is szaz a vege szal, nesajnaljuk oket, mindig megfognak tudni elni abbol amit csinalnak.

Vajon ki azaz MPAA na vajon.. a producerek akik penzelik a filmeket, nekik bassza a csoruket h elerhetoek a neten a cuccok. Mintha nem kapnanak igyis eleg lovét.
keji  
2005. jan. 13. 16:42 | válasz | #18
hú de ott vagy mondatelemzésben... nem az a gondom, hogy illegálisan tölt le valaki,hanem, hogy nem akarja a felelőséget vállalni és jön az okossággal, hogy nem kell annyit lét keresni. Persze nem a multigenyákat támogatom, de a fő baj,hogy nem a mi pénztárcánkhoz mérik a produktprájszot. pl. 1-3 ezer forintot mindenki ki tudna fizetni, csak ezt képtelenek megvalósítani... közgáz alapja egyéni keresleti görge, de legalább országos lenne,de az árak kb. német szinten vannak a fizuk meg sehol!
2005. jan. 13. 16:26 | válasz | #17
Kíváncsi leszek az eXeemre...

Bár a BitTorrent rendszer nálam Nr. 01.
A DC++ is jó, de az összes többi semmit nem ér.

Ja és mielőtt bárki megkötne, miért vegyek meg több milliós eladású amerikai zenekarok lemezét? Azokat megveszi több millió amerikai, inkább 4 magyar CD-t veszek, ezzel a magyarokat támogatva mint 1 amerikait :D

A másik, minek vegyek meg egy játékot amiben nincs multi és kb 22 óra játékidő kell hozzá?

Pénzt azért kell adni ami meg is éri az árát!
dduma  
2005. jan. 13. 16:22 | válasz | #16
Elnézést kérek, ha gondolod, adhatok számlaszámot, ahova utalhatsz pénzt, amiből aztán majd legálisan beszerezzük a szoftvereinket, zenéket...

(Ui.: Jaaa, én nem élek ilyenekkel. Legális vok ezerrel... :DD)
keji  
2005. jan. 13. 14:58 | válasz | #15
Vazzeg mennnyi demagóg dumát nyomtok, Én is torrentezek, de azé' mert nincs lóvém megvenni filmet zenét stb., ha lenne nem kockáztatnám a seggem illegális faszakodással. Nehogymá' Ti mondjátok meg, mennyi az "elegendő" pénz, meg hogy szeretetből megélni! HAHA. P2p,kockázat, BSA, rábaszás, szerintem ez az ábra. És mégegy ha legális lenne p2p ki az a fasz aki megvenné drága pénzé a cuccot? sztem senki csak 1-2 sznob péló...
dduma  
2005. jan. 13. 13:22 | válasz | #14
Nem a pénzért kellene zenélni, hanem azért mert szereti a zenét, szeret másoknak énekelni. Emellett mint más ember a zenész is meg tudna élni, azért az időért, meg amit felvétellel tölt, úgy is kap pénzt az eladott cd-k után...
echo  
2005. jan. 13. 11:40 | válasz | #13
megél a koncertezésből. ha itthon megélnek a haknikból, nehogy már nemzetközi szinten ne éljenek meg. meg különben sem azt jelentik a filemegosztók hogy senki nem veszi meg onnantól a lemezeket. aztán meg az új feltételek között mindenki eldöntheti milyen foglalkozást választ, akinek 53 villa kell az lehet nem zenész lesz. software-ekkel kapcsolatban egyébként nyugaton így is megveszik a shareware-t, főleg ha kis csapat csinálja.
Sauron  
2005. jan. 13. 11:21 | válasz | #12
Hát apám nem arra van, hogy ezt finanszíroza?
b  
2005. jan. 13. 11:12 | válasz | #11
ez megint csak egy igazság. sajnos minden eladott cédé vagy mozijegyből jó ha 10% visszakerül a szerzőhöz. de hidd el még arra a kevésre is szükségük van, ők abból élnek!

de amit mondasz olyan mintha a főnököd azt mondaná, hogy a fizetésed nagy része elmegy adóba, tébébe, nyugdíjba meg egyéb járulékokba és olyan kevés marad, hogy azt inkább megtartja. na, ez kábé ilyen szar helyzet lenne. miből veszel ételt és ruhát a gyerekeidnek?
nobook  
2005. jan. 13. 11:02 | válasz | #10
Nagyon jól összeszedett cikk, de jövőbe tekintésként szerepelhetne benne a Mute vagy az AntsP2P.
2005. jan. 13. 10:56 | válasz | #9
kartacs: Vuhahahahhaaa..
Ez olyan mondat volt, mintha azt mondtad volna, hogy az autókat a kocsitolvajok csinálják, nem pedig az autógyárak... :)

crx  
2005. jan. 13. 10:00 | válasz | #8
Nem kellene e mercivel járni meg luxus jahtot veni akkor lene pénzük de szerintem egy programozo se mondta hogy kukábasn kelett turkálnia vagy bill gates nek kell. Nézz már kőrül és utána szolj. Amugy mindenki önszántábol adakozik ha kell a pénz védese le és kapja a védelmi pénzt vagy ahogy hívják szerzői jogdíjat.:)
Yv@n  
2005. jan. 13. 09:57 | válasz | #7
Szerintem ő az előadó művészekre gondolt, akiknek a művei a p2p hálózatokon rohangálnak.
2005. jan. 13. 09:56 | válasz | #6
Hmm nem bolondnak hanem hackernek nevezik őket és ők építették fel a számítástechnika világát.
2005. jan. 13. 09:33 | válasz | #5
Ezzel csak az a baj, hogy az általam befizetett pénz elég kis része jut el hozzájuk.
Bucser  
2005. jan. 13. 09:02 | galéria | válasz | #4
Tényleg nagyon jó cikk!!!

A #3-asra: Akik ezeket a klienseket írják nem véletlenül teszik közzé és nyilttá a forráskódot. Ha akarnák megtarthatnák maguknak, de akkor nem terjedel nincs belőle pénz, ha elterjed nincs rajta haszna... Ez ördögi kör. több programozót egyébként maga a probléma megoldásának szenvedélye vezzet és nem anyagi érdekek... Egyszerűen érdekli az adott probléma lehetséges megoldása. Nem a haszon érdekli, hanem hogy megoldja a problémát. Én ezeket nevezem bolondnak, de mégis örülök, hogy léteznek:) És nem hiába van Adományozásra lehetőség. Ők úgy működnek mint a non-Profit szervezetek: valami társadalom számára fontos problémát megoldanak cserében támogatást várnak adományokat esetleg önkéntes tevékenységeket (nyílt forrású fejlesztés ugye öntkéntes tevékenység a program javítására). Csak épp nem hoznak létre alapítványokat, nincsen milliárdos költségvetésük, hanem "fű alatt működnek) Egyébként nem hiszem, hogy Bram Cohennek megélhetési gondjai vannak:)
b  
2005. jan. 13. 06:34 | válasz | #3
ebben akár igazad is lehetne. de vajon mit fog vacsorázni és mit tesz az asztalra a gyerekei elé este az az ember, aki azokat a dolgokat szerzi, irja, zenéli, amit az "emberek akarnak"???

no ezt kell tudni megválaszolni! ^^
echo  
2005. jan. 13. 03:24 | válasz | #2
jó cikk. érezni belőle azt a lendületet ami miatt a kiadóknak esélye sincs: jön egy programozó srác farmerben, egy zseni ötlettel, megírja a klienst, az emberek meg elkezdik használni és elérik amit akarnak. nincs központ, nincs kit sarokba szorítani. Szerintem ez az ami a civil szféra, a civil kezdeményezések általában lenni szeretnének. Kár hogy más területen nem működik. Milyen jó lenne ha államtól függetlenül valahogy így meg lehetne oldani dolgokat.
arty  
2005. jan. 13. 03:02 | galéria | válasz | #1
remek a cikk, gratulálok a szerzőnek!