A gőz is beszáll az alternatív üzemanyagok versenyébe
2004. december 31. 09:28, péntek
A gőzmeghajtású járműveket már régóta nem a szállítási technika csúcsaként emlegetik, és végkép eszünkbe sem jutna, hogy egy ilyen járművel vágjunk neki a földi sebesség világrekord megdöntésének.

Hirdetés


Glynne Bowsher
Ha a gőzgépekre gondolunk általában csak jókora zötyögő monstrumok ködös, romantikus képei ugranak be. Azonban egy brit tervezőmérnök, Glynne Bowsher csapatával már szinte az utolsó simításokat végzi egy szupergyors járművön, ami technikailag új életet lehel az erő hagyományos értelmezésébe. Bowsher nem nevezhető kezdőnek a gyors járművek terén, hiszen rengeteget dolgozott Richard Noble csúcsdöntő Thrust 2 sugárhajtású kocsiján és ő tervezte a ThrustSSC-t, az első földi járművet, ami áttörte a hangsebességet. Csapata, a British Steam Car Challenge (BSCC) azt reméli, Inspiration névre keresztelt járművük nevéhez méltóan nem csupán a hosszú ideje fennálló gőzmeghajtású rekordot javítja meg, de inspirációt nyújt a jövő alternatív üzemanyagai felé is.

Ha a környezetkímélő üzemanyagokra gondolunk, akkor általában szelíden zümmögő elektromos autók, a tiszta hidrogén, a természetes gázok vagy a hitán - a hidrogén és a metán egy keveréke jut az eszünkbe. Bowsher szerint a legígéretesebb a nukleáris vagy a hidrogén üzemanyag lehet. A közvélemény vonakodik a nukleáris meghajtástól, a kutatók és a mérnökök világszerte a hidrogén üzemanyag legjobb előállítását és főként a biztonságos tárolását vizsgálják, utóbbi tűnik a széleskörű felhasználás legnagyobb akadályának. Bowsher úgy véli, hogy amíg erre megtalálják a választ, addig a tervezők nyugodtan fordulhatnak az Inspiration felé és használhatnák a jó öreg gőzt.


Potenciáljának kulcsa a belső- és külsőégésű technikák közötti különbségben rejlik. A külsőégésű motorok, mint a gőzhajtásúak számos előnnyel rendelkeznek a belsőégésűekkel szemben. Jóval kevesebb káros nitrogén-oxidot állítanak elő, mint a belsőégésű motorokkal felszerelt hagyományos autók. Bár a gőzgépeknek továbbra is szükségük van a szénhidrogének, mint például a benzin vagy a dízel elégetésére ami szén-dioxid-kibocsátással jár, azonban a külsőégésű motoroknál a CO2 termelődés és kibocsátás sokkal hatékonyabban kontrollálható, és mivel ezek a motorok alacsonyabb csúcshőmérsékleten és nyomáson üzemelnek, ezért a nitrogén-oxid előállítása szinte elhanyagolható.

Az Inspiration azonban össze sem hasonlítható a Stanley fivéreket ismertté tevő gőzautókkal. A most Daytona Beachen kiállított Stanley Steamer által felállított 1906-os rekord volt a leghosszabban fennálló hivatalos gőzautó sebességrekord. Ebben az időben zajlott a legnagyobb hatalmi harc a benzinüzemű belsőégésű és a gőzhajtású külsőégésű motorok között. Bár az 1900-as évek elején a Stanley Steamerek előnyre tettek szert, hamarosan végleg leelőzték őket a belsőégésű motorok. A Fred Mariott vezette gőzautó 205,5 km/h sebességet ért el, maga mögé utasítva négy benzinüzemű járművet, és besöpörve a leggyorsabb szárazföldi járműnek járó Dewar Trophyt.


Az 1906-os Stanley Steamer 127 mérföld/órás sebességgel száguldott

Az első önhajtású járművet erővel ellátó gőzgépet Nicolas Joseph Cugnot tervezte és 1796-ban mutatkozott be. Ennek még negyedóránként meg kellett pihennie, hogy elegendő gőzt termeljen a jármű haladásához. Bowshert a gőz történelmi hagyományai bűvölték el. "Én még gőzmozdonyok között nőttem fel, így a gőz az életem részévé vált. Fiatal koromban nem volt autónk, apám soha nem is vezetett" - emlékezett vissza.

Egy 21. századi sebességrekord kísérlet követel­ményeinek megfelelő gőzhajtómű megtervezése nem kis kihívásnak bizonyult. "Egy teljesen saját kialakítással kellett előállnunk, ami több tekintetben is újszerű" - mondta Bowsher. A hajtómű olyannyira újszerű lett, hogy a csapat jelenleg a szabadalmaztatáson dolgozik.

Mindemellett az Inspiration motorja kifejezetten egyszerűen működik. Víz halad át egy gőzgenerátoron, ahol propángáz égetésével hevítődik fel 400 Celsius-fokos és 40 bar nyomású gőzzé. A gőzt ezután egy kétfokozatú turbina négy fúvókájába vezetik. "Egy turbinával hasznosítható a nyomás vagy a sebesség energiája. Ebben az esetben a nyomás energiáját nagy sebességgé alakítjuk, majd a gázáramlás mozgásba hozza a turbina kerekeit, melyek elkezdenek forogni - olyan ez, mint egy lekicsinyített erőmű" - magyarázta Bowsher. "Amint a forgási energia létrejött a turbinában meghajthatjuk vele a kerekeket, ami nagy sebességgel előre viszi a járművet."

Ez elég egyszerűnek hangzik ugyan, de egy olyan kis helyen, mint az Inspiration motortere a megvalósítás igen nagy technikai kihívásokat támasztott a tervezőkkel szemben, különösen, hogy itt nagy erő leadására volt szükség. Ez az Inspiration esetében végül nem kevesebb, mint 300 lóerőben testesült meg, ami 12 000-es percenkénti fordulatszámon üzemel. Egy Forma 1-es autó motorja általában 17 000-es percenkénti fordulatszám felett pörög, míg a repülőgépek turbináinak percenkénti fordulatszáma meghaladja a 85 000-es értéket.



Az Inspiration 5,25 méter hosszú, 1,7 méter széles és 1,1 méter magas, végsebességét valamivel óránkénti 320 kilométeren túlra becsülik. "Az egyik nehézség a turbina és a sebességváltó rendszer ilyen kis térbe való bezsúfolásából adódott. A legnehezebb azonban a gőzt a turbinák számára biztosító generátor lekicsinyítése volt" - tette hozzá Bowsher.

Mindezek mellett nem kell arra számítanunk, hogy gőzautók lepik el a közutakat. "A turbinákkal az a gond, hogy ahhoz hogy hatékonyak legyenek, előre meghatározott sebességen kell üzemelniük. Az utcai autók esetében a közlekedés természetéből adódóan azonban folyamatosan változtatni kell a sebességet, ezért a mi kialakításunk nem alkalmas a közutakra" - magyarázta Bowsher, aki azonban el tudná képzelni a kereskedelmi dízelüzemű járművek motorjaként, melyek igen nagy részben járulnak hozzá a környezetszennyezéshez. "A propán égetése környezetvédelmi szempontból sokkal kedvezőbb, mint a dízelé."
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
2005. jan. 13. 10:49 | válasz | #48
"hogyan hűtik a több millió fokos 1mmm hosszú pici Napocskát"

Pl. vízzel. Persze nem lelocsolni kell a 100 millió fokos plazmát, hanem megfelelő távolságban körülötte keringetni a vizet. A vízből meg gőz lesz, ami gőzturbinát hajt meg, ami áramot termel.
2005. jan. 11. 20:11 | válasz | #47
Hm, ha az olyan 1szerű lenne..kíváncsi vagyok, hogyan hűtik a több millió fokos 1mmm hosszú pici Napocskát...
2005. jan. 11. 18:04 | válasz | #46
© DOT

gondolom Csernobil és Three Mile Island-et akartál írni :) Pakson nem kellett eddig soha senkit kitelepíteni.
2005. jan. 11. 18:03 | válasz | #45
egyszerúen hűtik a fúziós reakciót :)
2005. jan. 07. 15:59 | válasz | #44
Azért érdekelne, hogy a fúziósban hogyan oldják meg a hőenergia elektromos energiává alakítását.???????
2005. jan. 07. 13:39 | válasz | #43
A fúziós erőművek valószínűleg minden gondot megoldanak majd.
- Nagyságrendekkel biztonságosabbak mint az atomerőművek, mert az alap fizikai folyamat stabil, nincs megszaladás, és egyszerre csak minimális mennyiségű radioaktív anyagot használ.
A nagyobb biztonság miatt pedig a biztonsági rendszereken és a személyzeten rengeteget lehet spórolni méretben és költségben is.
- Nagyságrendekkel tisztább is. Az atomerőműveknél ugyanis az üzemanyagnak csak 2-3%-a hasnosítható, de az egészből radioaktív hulladék lesz.
- Üzemanyag korlátlan mennyiségben van. Bár egyelőre nem sima hidrogént, hanem annak izotópjait használják, ami miatt drága lehet.
DOT  
2005. jan. 06. 13:11 | válasz | #42
Egy atomerőmű nagyon biztonságos... egészen addig, amíg be nem csúszik az emberi tényező. Gyak. az összes nukleáris baleset arra vezethető vissza, így Csernobil és Paks is. Viszont az üzemanyaggal való ellátása, a reprocesszálás és a hulladék biztonságos elhelyezése nagy gond. Ráadásul, a hagyományos fissziós "lassú neutronos" reaktorok üzemanyagaként szolgáló U235 előállítása is problémás, már csak a kevés nyersanyag miatt is. Osztán a hatásfok sem a legfényesebb, 30-valahány százalék.. Nem ez lesz a jövő energiaforrása.
pipaxy  
2005. jan. 05. 13:45 | válasz | #41
Persze leolvadhat, de mennyi esély van rá a mai modernnek mondható erőműveknél? A csernobili típusból is már csak pár működik, és azokat is be kell zárniuk lassan, hiszen elérnek tervezett élettartalmuk végére. Azokból a veszélyesnek mondott reaktorokból sem olvadt le egy sem. Csernobil sem történt volna meg, ha a személyzet nem kapcsolt volna ki alapvető berendezéseket. De ez ismert...

A jövő reaktorai már passzív hűtéssel is működhetnek, azaz a reaktort akár magára is lehet hagyni, teljesen kikapcsolt hűtéssel, akkor sem történik semmi baj.
Na persze ez még nem gyors-tenyésztőreaktor, anélkül pedig az atomerőművek sem lesznek hosszabb ideig a Földön, mint pl. a szenes erőművek.

Miért veszélyes a szállítás? Ha az atomvonat nem siklik ki a sok sínre fekvő "zöldtől", mi baj történhet?

Az EU-ban abban az országban kell a veszélyes anyagot elhelyezni, ahol azt megtermelték! Paks azért nem túl nagy mennyiséget termel, és ettől még nem lesz az ország atomtemető.
pipaxy  
2005. jan. 05. 13:26 | válasz | #40
Az atomerőmű csak relative drága. Drága, mert különleges anyagokat kell használni, mert rengeteget kell beruházni biztonsági berendezésekbe, stb. És utána mennyit kell rákölteni?

Magyarországon például Paks termeli messze legolcsóbban a villamos energiát.
Persze az egy alaperőmű, mindig megy, így fajlagos költsége alacsony. Egy hajónál, ha nem megy állandóan, ha sokat "parkol" kikötőkben, akkor már drágább lehet az atom...

Személyautóknál technikailag nem lehetséges az atommeghajtás! Nem pénzügyi megfontolások akadályozzák megjelenését.
2005. jan. 04. 11:09 | válasz | #39
Azért azt nem ártott volna megemlíteni, hogy a hagyományos gőzgép/gőzmozdony és a gőzturbina két teljesen különböző dolog. Az atomerőművekben is gőzturbina alakítja a hőt árammá.
2005. jan. 03. 17:10 | válasz | #38
Ja igazatok van, ha ilyen drága az atomerőmű..akkor tényleg nem éri meg..
2005. jan. 03. 16:57 | válasz | #37
Én most elkalandoztam az lakosság részére történő energiatermelés felé, csak elfelejtettem bejelenteni : )
St   2001. 01. 06. óta regisztrált VIP fórumozó 2001. 01. 06. óta regisztrált VIP fórumozó 2001. 01. 06. óta regisztrált VIP fórumozó2001. 01. 06. óta regisztrált VIP fórumozó
2005. jan. 03. 01:50 | galéria | válasz | #36
Hibridmeghajtás ami rövidtávon jobb lesz: egy állandó fordulatszámon üzemelő aggregátor áramot termel, amely segítségvel üzemeltetik az autót meghajtó elektromotort.

Dízelmozdonyoknál már régóta használják ezt a meghajtási formát. Előnye, hogy a fordulatszám állandó, így optimalizálható a károsanyag kibocsátás.
2005. jan. 02. 16:32 | válasz | #35
Van jobb energiaforrás?
Cat  
2005. jan. 02. 15:41 | galéria | válasz | #34
mert leolvadhat, szállítása veszélyes, és a kimerült elemek tárolása nagyon kevés helyen és drágán lehetséges
Pl. a mecsekben tökéletes vizzáró réteg van, és iszonyatos pénzeket lehetne keresni azzal, hogy néhány régi, kimerült bánya aljára (kilométer mélyre), megfelelő kiépítés után nagy mennyiségben tárolnának anyagot. De melyik politikus merné bevállalni, hogy (demagóg szöveg jön) Magyaroszágból "nukleáris hulladéklerakót" csináljon?
2005. jan. 02. 15:02 | válasz | #33
A "zoldek" miért nem szeretik az atomenergiat? Ezzel maguk ellen dolgoznak, nem?

Fuzios eromu roxx : )
Cat  
2005. jan. 02. 13:07 | galéria | válasz | #32
egy atomerőmű jelenleg olyan drága, hogy még a legnagyobb, többszázméteres 6-7 csillagos luxushajókra sem éri meg beépíteni. Pl. tavaly épült a Queen Mary II, és az építéséről készült dokumentumfilmben mondták ugyan, hogy felmerült az alkalmazása, de aztán maradtak a hagyományos dízelnél. Nyilván egy atomtengeralattjárónál vagy repülőgép hordozónál nem pénzügyi szempontok, hanem egyéb előnyők (hatótávolság, nem kell folyamatosan tankolni) nagyobb hangsúlyt kapnak.
Ha még egy sokmilliárd dolláros 30-50 évre tervezett luxushajónál se éri meg, hogy lenne megfizethető egy 20-30 éves életciklusú mozdonynál, vagy egy 10-15 évig szolgáló autónál?
2005. jan. 02. 13:01 | válasz | #31
Szep auto. Vagy mi ez.
St   2001. 01. 06. óta regisztrált VIP fórumozó 2001. 01. 06. óta regisztrált VIP fórumozó 2001. 01. 06. óta regisztrált VIP fórumozó2001. 01. 06. óta regisztrált VIP fórumozó
2005. jan. 02. 12:14 | galéria | válasz | #30
jól meg is drágítaná a vasúti szállítást
pipaxy  
2005. jan. 02. 08:36 | válasz | #29
Egy vasúti kocsiba egy normál mini-atomerőmű is jól elfér. Az oroszok annak idején csináltak is egy olyat, amin egy teherautó raklapjára építettek rá.
De miért kellene a vasúti-vontatás energiaforrását decentralizálni? Minnél nagyobb az egységteljesítmény, annál nagyobb az elérhető hatásfok.
A vasúti szállítás volumene meg amúgy sem növekvő tendenciát mutat...
2005. jan. 02. 08:23 | válasz | #28
Egy ilyen nukleáris-termoelemet azért nem lehetne betenni egy személykocsiba, de már 1 mozdonyban kellően felelősségtudatos kezelőszemélyzetnek miért ne? A vasútbaleset nagyon-nagyon ritka
Visszatérnének a gőzmozdonyok... vagy a zárt rendszerű hőelem-gőz-elektromos hajtások
pipaxy  
2005. jan. 02. 08:09 | válasz | #27
A jelenleg elterjedt űrbeli atomenergia hatásfok tekintetében eléggé gyerekcipőben jár, olyan 6-8%-ot tud. Kb. 12-szer több hő keletkezik, mint amennyi villamos energiát termel az egység. Vegyünk egy autót, legyen 50 kW-os, tehát 600 kW hőt fog termelni, ha megyünk, ha nem akkor is, mivel ez a fajta atomenergia ilyen. Az állandó garázsfűtés még a kisebb gond. A hasadóanyagot atomreaktorokban kell megtermelni, azt pedig reprocesszálni kell, hogy beletehesd az autóba!!! Hála a nagyon objektív zöldeknek, ilyen műből ebből csupán 1-3 található a világban...

A zöldek még a Cassini miatt is sípoltak, hogy juj, majd a fejünkre esik az a pár kiló plutónium. Brrr.

Atomenergia nélkül a jövőt nem lehet elképzelni, hacsak nem bízol vakon abban, hogy a fúziós áram nagy tömegben hamarosan itt lesz a konnektorainkban. 30 éve a témában íródott könyv szerint 30 év és itt a fúziós, tiszta áram. Most azt mondják majd kb. 2050.

Atomenergiában mindenki érdekelt lehetne. Nem a mára agyonbiztosított atomerőművek ellen kellene annyira tiltakozni, hanem mondjuk a mozgó reaktorok ellen, amik ott úszkálnak a tengereken. Jó néhány nagyságrenddel kisebb lehet a biztonságuk, főleg, hogy egy háborús helyzetben ezek kerülnek először célkeresztbe...
dez  
2005. jan. 02. 07:26 | válasz | #26
Na azért más egy űreszköz, ami általában elég kicsi ahhoz, hogy elégjen, ha túl alacsonyra kerül. És összesen is jópár nagyságrenddel kevesebb van belőlük, mint autóból. Utóbbinál kicsit több a széteséssel járó földközeli baleset. És szerintem az autóbontók jó részében nem fogná föl a szaki, hogy milyen veszélyes, ha össze-vissza szétszórja az ilyen alkatrészeket, stb.

A természetvédőket meg nem kell minden adandó alkalommal ócsárolni, értünk, a mi és gyerekeink egészségéért is próbálnak tenni. Helyettünk. (Vagy csak nem az atom-bizniszben van érdekelt?)
pipaxy  
2005. jan. 02. 01:27 | válasz | #25
Ha az autóban lévő hidrogéntartály megsérül valahogy egy karambolban, akkor az a kocsi már nem nevezhető többet autónak. Mint ahogy neked sem fog már az számítani, hogy vajon berobban-e a hidrogén, vagy nem...
sweech  
2005. jan. 01. 23:07 | galéria | válasz | #24
az túlzás hogy mindenhova, mert gondolj bele hogy pl. Baz megyéből hány óra alatt érsz budapestre bringával?
autóval viszont ott vagy 2-2,5 óra alatt.
2005. jan. 01. 21:26 | válasz | #23
pl mini atom máglyával max akkor van gáz ha csattan mert akkor -1 kerület
2005. jan. 01. 20:46 | galéria | válasz | #22
Versenyzünk egyet mondjuk Miskolc - Pest között? Én megyek kocsival... :)
Másik dolog, hogy a rendőrlámpánál biciklivel is meg kell álni - szerintem :)
2005. jan. 01. 20:36 | válasz | #21
Ja, éljen a bringa! Azzal a mai világban hamarabb odaérsz valahova, mert az autók dugóban vannak, jelzőlámpa etc. :)
fako  
2005. jan. 01. 19:53 | válasz | #20
inkabb be kene szuntetni az autokat
Huvarg  
2005. jan. 01. 14:03 | válasz | #19
hidrogénnél kisérleteznek azzal is hogy nem magas nyomáson, hanem más anyagban megkötve tárolják azt. Kevésbé balesetveszélyes és ugyanakkora térfogaton nagyobb mennyiségű hidrogént lehet tárolni.
2XP  
2005. jan. 01. 12:24 | galéria | válasz | #18
Nem a hidrogént hívják durranógáznak, hanem a H2 O2 2:1 arányú keverékét. És ezzel most nem a tárolás a legnagyobb gond, hanem h metánból állítják ellő, jelentős CO2 melléktermékkel. A nukleáris meghajtással sem a tárolás lenne a gond (rengeteg űreszközben van, pedig azok is elég gyakran tönkremennek), de a környezetvédők soha nem engednék (nekik semmi sem jó, de nagyon szeretnek tüntetéseket szervezni), és nem is lenne annnyi hasadóanyag.
2005. jan. 01. 11:19 | galéria | válasz | #17
Abban nincs nyomás??? Ugyan már!!
2005. jan. 01. 11:18 | galéria | válasz | #16
És akkor most mit mondjak a pb-s autókról????
2005. jan. 01. 10:49 | galéria | válasz | #15
az a probléma hogy a hidrogén üzemanyag tartályban túlnyomás van, a benzinesben nics, ha az megsérűl kifolyik a benzin és kész (vagy begyullad de ez ritkán van), viszon ha a hidrogéntartály megsérül ott nagy durranás lesz még akkor is ha nem kap szikrát (gondolj a lufira).
kicsy  
2005. jan. 01. 02:40 | válasz | #14
Kb annyi az esélye hogy a hidrogén kifolyik/szivárog, mint amennyi a benzinnél, és a hatás is hasonló.. Pontosabban, a hidrogén üzemagyagtartályokat nyilván még strapabíróbbra tervezik.. A benzintank is ritkán sérül meg baleseteknél, akkor ez..
Flashy  
2005. jan. 01. 01:01 | válasz | #13
sweech  
2004. dec. 31. 18:41 | galéria | válasz | #12
a gőz vót az első üzemanyag nem? pl.:gőzmozdony, gőzhalyó
2004. dec. 31. 17:21 | válasz | #11
A túlhevített gőz sem játékszer, lásd : Csernobili reaktor robbanás (a gőz vitte szét azt a hatalmas betonépítményt)
Meg vannak receptek a szénpor cseppfolyósítására is (már a náciknak is volt ilyen autójuk) azzal vígan lehetne fűteni a kazánt. Így előtte a szenet le is lehet kezelni, hogy csökkentsék a kén tartalmát+ vízen átbuborékoltatni a füstöt sok co2-t megköt.
Pakosz  
2004. dec. 31. 16:46 | válasz | #10
"Bowsher szerint a legígéretesebb a nukleáris vagy a hidrogén üzemanyag lehet"- hat igen, kepzeljunk el 1 egy karambolt: Hidrogen nem veletlenul durranogaznak hivjak / ha cseppfolyosijak akkor 1 tulnyomasos szelepbe zarjak(ha az megserul akkor az egesz kocsibol semmi sem marad), a Nuklearis auto veszelyerol beszelnem se kell, 1 kissebb eromu vagy nuklelais anyag van az autoban, szoval 1 karambol eseten konnyen tomegkataszrofaba fulladhat az egesz. Azert vannak megoldasok ezekre is biztos, de nem szivesen ulnek be egy ilyen autoba.
M2  
2004. dec. 31. 16:18 | galéria | válasz | #9
Ezt a gőz dolgot nem érzem igazi alternatívának.

Azt eddig is tudtuk, hogy a gőzturbina hatásfoka lényegesen jobb mint a belsőégésű motoroké de járhatóbb megoldás volt velük az energiát központilag kinyerni majd jól szállítható és áttranszformálható formában szétosztani.

Jobb lenne megmaradni ennél a megoldásnál és inkább az elektromos energia tárolására keresni alternatívákat.

Xantia  
2004. dec. 31. 13:42 | válasz | #8
Arról nem beszélve, hogy az indulási nyomaték a gőz nyomásától függ, nem a fordulatszámtól...
Tehát elegendő jó nagy nyomást létrehozni, hogy induláskor maximális legyen a nyomaték, dugóban meg nem kell járatni a motort.
Elég volna egy-két sebességes nyomatékváltó is.
2004. dec. 31. 10:54 | válasz | #7
Gáz helyett valami mással is melegíthetnék a vizet, és a CO2 termelés is csökkenne.
Huvarg  
2004. dec. 31. 10:23 | válasz | #6
esetleg ujra gőzmozdonyok dizel helyett, ahol mégn me megoldott a felsővezeték kiépítése
Zedas  
2004. dec. 31. 10:21 | válasz | #5
Nem értem miért gond, hogy előre meghatározott sebességen kell mennie. Ez teljesen megfelel egy hibrid járműnek. Egy villanymotorral, generátorral meg egy valag akuval simán meg lehetne oldani minden problémát. Lásd http://www.toyota.com/prius/
2004. dec. 31. 10:14 | válasz | #4
1 kamionban pl egész jól elférne ilyesmi.. ott van hely a motornak, meg a sebváltónak is.
FTeR   "Rest in Peace FTeR" 
2004. dec. 31. 10:10 | válasz | #3
"...ezért a mi kialakításunk nem alkalmas a közutakra"
ez ám az alternatíva...
Zedas  
2004. dec. 31. 10:05 | válasz | #2
Egyébként elég Cifu színvonalú cikk lett, gratula!
Zedas  
2004. dec. 31. 09:53 | válasz | #1
"szupergyors járműn".
Szép ragzás :)