A korábbi tervekkel ellentétben tegnap mégsem foglalkozott a szoftverszabadalmak kérdésével az Európa Tanács Mezőgazdasági és Halászati Bizottsága.

Hirdetés

Korábban mindenki biztosra vette, hogy idén már nem születik döntés az európai szoftverszabadalmak bevezetéséről, azonban, mint utólag kiderült, a kérdés mégsem került le egészen a napirendről. Hogy a szinte titokban tartott javaslatról mégsem tárgyaltak az európai honatyák, az csak annak köszönhető, hogy Lengyelország az utolsó pillanatban megvétózta a napirendre kerülését.

A külön ezen ülés miatt Brüsszelbe utazó Wlodimierz Marcinski rosszallását fejezte ki amiatt, hogy a testület egy olyan határozatról akart dönteni, amelynek kapcsán a felek már korábban megállapodtak abban, hogy csak jövőre veszik elő. A hazájában a tudományos és az információ-technológiai területekért felelős államtitkár kijelentette: a javaslaton tovább kell dolgozni és az semmi esetre sem tartalmazhat utalásokat a szoftverszabadalmakra vonatkozóan. Ezek után a politikus megvétózta, hogy a kérdés az Európa Tanács Mezőgazdasági és Halászati Bizottsága ülésének napirendi pontjai közé kerülhessen.

Az államtitkár elmondta, hogy a lengyel kormány támogat minden olyan kezdeményezést vagy elképzelést, amely nem a szoftverszabadalmak bevezetésével akarja a felmerült kérdéseket megoldani. Marcinski kifejtette: "Lengyelország azt szándékozik elérni, hogy az EU számítógéppel megvalósított találmányokkal kapcsolatos törvénye félreérthetetlen legyen, és egyúttal elérje a számítógépi programok szabadalmazás alóli kizárását." Hivatkozott továbbá arra, hogy a jelenlegi gyakorlat ellentmondásos a tagállamokban, és az Európai Szabadalmi Hivatal tevékenysége, amelynek során több ezer szabadalmat jegyzett be számítógépes programokra: "tisztán észrevehető, valamint ez a tevékenység nem folytatható ilyen mértékben." Kért még némi időt, hogy Lengyelország a Tanács számára előkészíthesse a megfelelő anyagot. Végül ismét hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a direktíva félreérthetetlen legyen és kizárja a szoftverek szabadalmazhatóságát.

Mindenesetre elég érdekes, hogy az Európa Tanács testülete gyakorlatilag teljes titokban készítette elő a tervezet tárgyalását, ez a módszer persze nem váltott ki osztatlan sikert. További súlyosbítja a helyzetet, hogy a keddi bizottsági ülésen úgynevezett A-Item döntés született volna. Utóbbiak olyan határozatok, amelyekről elég csak egyszer tárgyalni és ha ez az ülés sikeres, akkor semmilyen további tárgyalásra vagy ülésre nincs szükség - gyakorlatilag ilyenkor amolyan "rögtön életbelépő döntések" születnek. A Szabad Információs Infrastruktúrák Létrehozásának Elősegítésére Alakult Egyesület, az FFII is meglepődött, majd felháborodott mikor értesült a bizottság lépéséről.

A történtek után nem lehet csodálkozni azon, hogy több európai uniós tagországban, így például Ausztriában is nőtt a szoftverszabadalmak bevezetését ellenző magánszemélyek és pártok száma. Az SPÖ, az Osztrák Szociáldemokrata Párt például már teljesen elutasítja az Európai Unió elképzelését. Korábban a párt európai uniós képviselői még támogatták a javaslatot.

Egy hasonló lépés várható fogadtatását Magyarországon is többen latolgatták. A direktíva magyar ellenzői azzal érveltek, hogy a további tárgyalás szorgalmazása várhatóan több ország (például Németország) számára megkönnyebbülést hozhat, hiszen mindenhol komoly nyomással kell a kormányoknak szembenézniük a direktíva miatt. Mint emlékezetes, a holland kormányt a holland parlament egyenesen felszólította a májusi szavazatuk visszavonására, a német parlament is fogadott el az ügyben határozatot. A magyar és a litván kormány sem véletlenül csatolt nyilatkozatot a direktívához. A magyar külügyminisztérium is értékelte a helyzetet, és úgy találta hogy egy ilyen lépés nemkívánatos diplomáciai következményekkel járhat.

A szakemberek szerint a kérdés pár hónapig, körülbelül 2005 márciusáig tényleg lekerült a napirendről. Folytatódnak a törvény-előkészítő munkák, de az is előfordulhat, hogy az európai uniós szakemberek addig teljesen átdolgozzák az előterjesztést.

Laptopok Már 49 900 Ft-tól!	E-book olvasók Már 17 043 Ft-tól!	Tablet PC-k Már 23 140 Ft-tól!	LCD monitorok Már 19 800 Ft-tól!
részletek »	részletek »	részletek »	részletek »