A marsi élet nyomait rejtheti a Meridiani Plánum
2004. december 3. 10:46, péntek
A NASA Opportunity marsjárójától begyűjtött adatok szerint a robot leszállóhelye kiváló helyszín lenne egy újabb, az életet kutató küldetés számára, jelentették be a tudósok.

Hirdetés

A robotot nem biológiai bizonyítékok felkutatására tervezték és nem is talált semmi ilyesmit a Meridiani Plánumon töltött közel egyéves tartózkodása során. Azonban - ahogy azt a Science magazinban megjelent publikációjukban is hangoztatják - a robot tudományos csapatának tagjai hiszik, hogy a helyszín hosszú ideig lakható lehetett, mitöbb a Földön található hasonló körülményekkel rendelkező helyek ma is mikroszkopikus életeknek adnak otthont.

Már az Opportunity érkezése után, januárban visszasugárzott első felvételekből világossá vált, hogy a Meridiani nem hasonlít egyetlen eddig látott marsbéli tájra sem. A képek teljesen idegen tájat tártak elénk sötét, fodrozódott talajjal és kopár, világos lemezes kőzetekkel. Az Opportunity leszállását követő hónapokban elvégzett vizsgálatok bebizonyították, hogy a világos lemezek egy nagyobb üledékes kőzet szerkezet részei, ami a víz jelenlétének köszönhetően rakódott le.


Collin Pillinger, a sikertelenül járt európai leszállóegység, a Beagle 2 vezető tudósa szerint a Meridiani elsőrangú helyszín az élet jeleinek kutatására. "A legizgalmasabb dolog az üledékes képződmények látványa volt" - magyarázta. "Ez azt jelentette, hogy egykor nagy felszíni víztömegek lehettek jelen. Az üledékes képződmények történelmi emlékekkel rendelkeznek és ez az a pont, ahol megtalálhatjuk az élet maradványait is."

Érdekes módon a Rio Tinto, egy savas folyó Spanyolország délnyugati részén, ami kémiai összetételét tekintve hasonló a Meridianihoz, különleges mikroba közösségeknek ad otthont. "A Meridiani kőzeteiből származó minta visszajuttatással nagyobb bizonyosságot nyerhetünk arról, hogy vajon kialakult-e az élet a Marson" - írja a marsjáró csapat a Science-ben. Például a Rio Tintoban lerakódott vas-oxid tökéletesen tartósított parányi mikrobák kövületeit tartalmazza, hangsúlyozza az írás.

Klikk ide!
Klikk a képre a nagyobb változathoz

Jelenleg a tudósok nem tudják bizonyítani, hogy a Meridiani rendelkezett volna biológiával, viszont a víz döntő fontossággal bír az élet szempontjából. Bár a kutatók biztosak abban, hogy a rétegezett kőzetet víz rakta le, vannak azonban bizonytalan pontok. "Vannak, akik úgy vélik, a Meridiani egy ősi tenger szélén volt" - nyilatkozott Ray Arvidson, a marsjárók helyettes főfelügyelője a BBC News weboldalán. "Egy másik gondolatmenet szerint egy nagy, réteges vulkanikus üledék halomról van szó, ami nagy nedvesség tartalommal és rengeteg kénnel együtt jutott a felszínre. Ha jobban megnézzük az Opportunity jelenlegi pozíciójától délre található területet, amit én csak a bemart tájnak nevezek, akkor úgy vélem jól látszanak a különálló hamufolyamokra utaló bizonyítékok."

Egy másik megválaszolásra váró kérdés a Meridiani talaja alatt meghúzódó kőzetréteg korának megállapítása. "A Mars legrégebbi területe az ősi krátervidék, ami 4-4,5 milliárd éves. Az Opportunity körülbelül 300 méternyi rétegezett kőzet tetején csücsül" - magyarázta Arvidson professzor. "A rétegezett kőzet pedig pontosan az ősi kráter vidéket borítja, tehát tudjuk hogy ez fiatalabb a 4-4,5 milliárd éves kornál. Én személy szerint úgy vélem, ezek a kőzetek betemetődtek, majd a szél tevékenységének köszönhetően újra előbukkantak. Korosításuk azonban rendkívül bonyolult mivel a felszín, amin állunk nagyon kevés kráterrel rendelkezik, ami feltehetően a gyors erózió folyománya."

Klikk ide!
Klikk a képre a nagyobb változathoz

Monica Grady professzor, a londoni Természettudományi Múzeum bolygótudósa szerint a Mars kőzeteit csak akkor lehetne pontosan koruk szerint beazonosítani, ha lehoznák a Földre. "Míg nem tudunk biztos korokat, addig nem jelenthetjük ki mikor fejeződött be egy vulkánkitörés vagy mikor tűnt el egy víztömeg" - mondta.

Jelenleg több Mars expedíció is tervben van. A legközelebbi, ami a felszínt is eléri, az a Phoenix, egy kis költségvetésű "felderítő" küldetés lesz 2007-ben. A jövő leszállóegységei az új mesterséges intelligenciák alkalmazásával felgyorsíthatják az érdekes felszíni célpontok kiválogatását. "A marsjárók egészen fejlett technikát alkalmaznak a marskutatáshoz, azonban csak kis mennyiségű MI-vel rendelkeznek. A legtöbb geológiai vizsgálatot általában nagyobb csapatok szokták elvégezni" - mondta Dr. Patrick McGuire, a madridi Asztrobiológiai központ munkatársa, akinek a földtani kutatásokat segítő technikájáról nemrég már beszámoltunk.
Kapcsolódó linkek
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
pipaxy  
2004. dec. 08. 14:57 | válasz | #48
Kellenek azok a füstölők! Olyanok azok, mint a sivatag oázisai...
2004. dec. 08. 07:39 | válasz | #47
Nagyon egyszerűen meg lehet állapítani egy élőlényről, hogy földi eredetű-e. A a marsi bacinak ugyanolyan DNS-e van, mint a földieknek, és még a bázissorrend is hasonló, akkor egyértelmű a földi ereddet (vagy a földi élet marsi eredete). Ha viszont nem DNS-e van a bacinak, vagy nem ugyanazokból a nukleotidokból épül fel, vagy eltér a kódrendszere, vagy a fehérjéi más aminosavakból épülnek fel, akkor egészen tuti, hogy teljesen függetlenül jött létre.
2004. dec. 07. 16:55 | válasz | #46
OFF Én is vettem füstölőt a kínai boltban, annak szürke a füstje..
Bocsi, de nem bírtam kihagyni... ON
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2004. dec. 07. 16:25 | galéria | válasz | #45
Mariana Trench Biology
The Mariana Trench Biology

De tévedtem, mert ahogy olvasom ott is vannak fekete és fehér füstölők...
pipaxy  
2004. dec. 07. 15:11 | válasz | #44
Nem tudsz egy két jó oldalt erről? Ott vajon mivel táplálkozhatnak? Talán a felszíni vizekből lehulló elpusztult élőlényekkel?
DOT  
2004. dec. 07. 10:36 | válasz | #43
Ha találnak is valamit ami valaha élhetett, az nem bizonyít semmit, biztosan azonnal előkerülnek szkeptikusok akik elmagyarázzák, hogy kerülhetett a Marsra ez a földi baktérium egy vulkánkitörés alkalmával... Akkor lesz ez hitelt érdemlően bizonyítva, amikor az ufó szétrobbantja a Fehér Házat :)
2004. dec. 06. 23:36 | válasz | #42
Most nem konkrétan a mélytengeri élőlényekre gondoltam, hanem inkább arra, hogy a Föld meghóditásában nem feltétlenül az emlősök az élenjáróak. (Kivétel akkor, ha a meghódítás alatt a már leírt kizsákmányolást értjük, mert akkor kétségkívül az ember a győztes), de mondjuk ha leszünk olyan hülyék mi emberek, hogy kipusztítsuk magunkat egy nukleáris vagy biológiai háborúval, vagy jön egy hasonló méretű katasztrófa, mint a dínók idején, akkor van egy sansza, hogy nem a melegvérű élőlények lesznek a túlélők.

Szal ne legyünk annyira nagyra magunkkal, az lenne az épeszű felfogás, ha tisztelnénk és becsülnénk környezetünket. Bár ez kicsit krémesen hangzik, de ha a jelenlegi tendenciát nézzük, akkor hamarosan csak mi, meg az általunk tenyésztett/termelt/génmanipulált stb.. élőlények maradnak a bolygón.
És ez nem meghódítás, hanem valami egész más...

Amúgy ha jobban belegondolunk -visszakanyarodva az eredeti témához-, akkor jelenleg is a baktériumok uralják a Földet. (Mi sem élnénk nélkülük)



[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2004. dec. 06. 18:51 | galéria | válasz | #41
Én meg ha jól tudom, ezek a mélytengeri lények leginkább a "füstölők" környékén élnek, azok pedig nem állnak minden négyzetkilométeren.

A Mariana-árok mélyén is találtak élőlényeket, hőforrás nélkül.
pipaxy  
2004. dec. 06. 18:39 | válasz | #40
Igazad van. Egy melegvérű állat csak a tethőmérsékleténél hidegebb környezetben tud huzamosabb ideig meglenni.
pipaxy  
2004. dec. 06. 18:38 | válasz | #39
<i>Khm, ha jól tudom, az óceánok jóval nagyobb területet foglalanak el a bolygón mint a szárazföldek. Akkor most ki hódította meg a Földet?</i>

Én meg ha jól tudom, ezek a mélytengeri lények leginkább a "füstölők" környékén élnek, azok pedig nem állnak minden négyzetkilométeren.

<i>Megint khm, az emlősök még leginkább kis cickányokként voltak jelen a Földön, mikor már a mainál egy sokkal burjánzóbb és gazdagabb bioszféra létezett. Ha nincs az a világméretű katasztrófa (aminek mikéntjéről még csak találgatnak), ami kipusztította az akkori élővilág majd 90%-át!, akkor valószínű ma is csak kis rágcsálók lennénk, és nem nagyon fórumoznánk...</i>

OK, hogy cickányok voltak, ez a cickányság vált előnyükre. Természeti katasztrófák pedig "mindíg" vannak, csak nagyon ritkák. Nem is tudom, egy 10 km átmérűjű meteor átlagosan hány millió évenként is találja telibe a földet? 100-200 millió?

<i>Vagy neked az élet csak az embert jelenti? És a Föld meghódítása a természet kizsákmányolását és tönkretételével azonos? Mert az áltatlad leírtaknak csak így van értelmük...</i>

Khm, ezt nem tudom honnan szűrted le, de azért leírom amit erről gondolok. Az élőlények alapvető két ösztöne a szaporodás és a túlélés. Külső visszacsatolás nélkül az élőlények meddig szaporodnak? Ameddig fel nem élik élelem, egyéb forrásaikat. Csak pl. a sáskajárásra, vagy például egy baktériumfertőzésre kell gondolni, ahol a megbetegített állat bele is pusztul. A baktériumok addig szaporodnak ameddig tudnak. Mindez magasabb szintű éllőlényeknél is így van.
A Föld őslégkörében nem nagyon volt oxigén, annál több co2. Ezek a csúnya zöld élőlények -is- teljesen kizsákmányolták az atmoszféra co2 készletét, csak éppen annyit hagytak, amennyi ahhoz kell, hogy el ne pusztuljanak. Persze ez egy kissé "erőltetett", de talán ebből látni, hogy más nézőpont is lehet ezt szemlélni.

Az ember is kihasználja ahogy tudja, de észre is veszi a bajt. SZerintem.
2004. dec. 05. 22:53 | válasz | #38
És a pingvinek ???
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2004. dec. 05. 22:47 | galéria | válasz | #37
Én meg számolni nem tudok, szóval jól elvagyunk így ketten...
2004. dec. 05. 18:46 | válasz | #36
elnézést csak nem tudok olvsni... most veszem észre, hogy te szélso értékeket irál...
Majd megprobálom ujrajáni az elso osztályt.
2004. dec. 05. 18:32 | válasz | #35
No probs :-)... De ez a +26-27 C-os átlag homérséklet számomra még mindig meglepo - az általam eddig hallott infok alapján.

Na majd most egy kicsit mélyebben belemászom a témába :)
Thx
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2004. dec. 05. 18:00 | galéria | válasz | #34
Sajnos az átszámításnál tényleg elszúrtam, elnézést kérek mindenkitől...

A Forrásom (A Naprendszer Bemutatása @ Szegedi Tudományegyetem)

Az eredeti szövegből idézet:
Az átlagos hőmérséklet 230 K körül van, a szélső értékeket pedig a téli pólus 135 K-es és az egyenlítő 300 K-es hőmérséklete képviseli. A nappali és az éjszakai hőmérséklet között az eltérés a 60 K-t is elérheti.

tehát:

135 K = -138.15 C°
230 K = -43.15 C°
300 K = +26.85 C°

Vagyis utólag javítva az elszúrt mondatom:

Mars átlaghőmérséklete -43.15 C°, a szélsőséges értékek pedig -138.15 C° (Déli póluson) és +26.85 C° (egyenlítő).

Még 1x elnézést a hibáért.

De ha van ennél jobb/pontosabb ismert értéked, akkor egy linkel megdobhatnál. :)
2004. dec. 05. 17:26 | válasz | #33
Nemrég néztem, a Déli sarkon télen a pingvinek költenek (nem pénzt, hanem tojásokat) -70 C°, 150-200km/h szélviharok.. de a pingvinek nem emlősök..
2004. dec. 05. 16:52 | válasz | #32
A Mars átlaghőmérséklete -43 C°, a szélsőséges értékek pedig -216 C° (Déli póluson) és +80 C° (egyenlítő).

Ebben biztos vagy? Amennyire én tudom a legmagasabb eddigi homérséglet amit regisztráltak az +8 C... azt is egy védett kanyon mélyén.
2004. dec. 04. 23:52 | válasz | #31
"meghódították az egész földet, erre a mélytengeri élőlények nem képesek."
Khm, ha jól tudom, az óceánok jóval nagyobb területet foglalanak el a bolygón mint a szárazföldek. Akkor most ki hódította meg a Földet?

"ahhoz hogy az egész Föld betelepülhessen az élettel muszáj volt kifejlődnie az emlősöknek"
Megint khm, az emlősök még leginkább kis cickányokként voltak jelen a Földön, mikor már a mainál egy sokkal burjánzóbb és gazdagabb bioszféra létezett. Ha nincs az a világméretű katasztrófa (aminek mikéntjéről még csak találgatnak), ami kipusztította az akkori élővilág majd 90%-át!, akkor valószínű ma is csak kis rágcsálók lennénk, és nem nagyon fórumoznánk...

Vagy neked az élet csak az embert jelenti? És a Föld meghódítása a természet kizsákmányolását és tönkretételével azonos? Mert az áltatlad leírtaknak csak így van értelmük...


2004. dec. 04. 19:18 | válasz | #30
na ha má lebuktunk, akko itt az eredeti kép, tessék:

[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2004. dec. 04. 16:32 | galéria | válasz | #29
Nem emberszerűre, de mindenképpen valami olyan élőlényre gondolok, amit saját szememmel látok, azaz nem kell a megfigyeléshez mikroszkópot használni.

Na, de kérem itt egyelőre az élet lehetőségének bizonyításáról van szó, és ilyen téren az mikroszkópikus lények is elegendőek.

De nagyon nagy előny az állandó testhőmérséklet. Az emlősök akár a saját testhőmérsékleténél 60 fokkal kisebb környezetben is vígan megél, sokkal nagyobb életterük lehet, mint a hüllőknek. Ezen kívül a klimatikus változásoknak is jobban ellenállnak, hiszen ha pl. leesik a hőmérséklet mondjuk 20 fokkal, a hüllőknek lőttek, de az emlősök átvészelhetik.

Ez mind igaz, de megint a földi állapotokból indulunk ki. Mi van akkor, ha a hüllők számára kezdvező, állandó hőforrás van a bolygón (pl. geotermikus hő)? A fejlődés szempontjából a melegvérű lények ilyen környezetben hátrányban vannak a hidegvérüekkel szemben ugyebár...
pipaxy  
2004. dec. 04. 13:39 | válasz | #28
Az a gond, hogy rögtön mindenki arra próbál asszociálni, hogy élet = értelmes, önálló gondolkodásra képes, emberszerű élőlény. Az, hogy kialakul valahol az élet, még nem jelenti azt, hogy ott értelmes élőlények is alakulnak ki. Itt most arról van szó, hogy egyálltalán lehetséges-e az élőlények kialakulása, legyen akár pár baktériumról is szó.

Nem emberszerűre, de mindenképpen valami olyan élőlényre gondolok, amit saját szememmel látok, azaz nem kell a megfigyeléshez mikroszkópot használni.
Tegyük fel van valamilyen közeg, mondjuk víz, amelyben megvan az élethez szükséges minden ásványi anyag, de nincs benne semmi élet. Ebből a „kotyvalékból” hogy születik meg az első élőlény? Szerintem ehhez a lehető legkedvezőbb körülményeknek kell meglenniük, és lehet hogy akkor is szükséges még egy nagy adag szerencse. Miután az első élőlény létrejött alkalmazkodóképessége révén el tudja hagyni ezt a „bölcsőt” és meg tudja hódítani azt a területet, ahol egyébként soha nem alakulna ki az élet.

A másik pedig az, hogy miért tekinted alapvetőnek, hogy csak az emlős lehet a fejlődés csúcsa? Csak azért, mert a Földön ez a helyzet? Lehet, hogy egy geológiailag nagyon aktív bolygón a hidegvérű hüllők sokkal életképesebbek, nem?

Igazad lehet. A dinoszauruszok korában a szárazföldek jóval nagyobb része helyezkedett el az egyenlítő mentén, sokkal nagyobb életterük volt, mint pl. ma lenne. Életképesebbek is voltak, mint az akkori emlősök. De nagyon nagy előny az állandó testhőmérséklet. Az emlősök akár a saját testhőmérsékleténél 60 fokkal kisebb környezetben is vígan megél, sokkal nagyobb életterük lehet, mint a hüllőknek. Ezen kívül a klimatikus változásoknak is jobban ellenállnak, hiszen ha pl. leesik a hőmérséklet mondjuk 20 fokkal, a hüllőknek lőttek, de az emlősök átvészelhetik.
pipaxy  
2004. dec. 04. 13:37 | válasz | #27
Kedves Morgo, nem kell ilyen szigorúan értelmezni, azt amit leírok. Az a kijelentésem, hogy „nem él ott meg semmi” nem foglalta magában az egysejtűeket. Bár nem írtam, de kellett volna, hogy egysejtűeknek biztosan kell ott lenniük, hiszen a levegő tele van velük! Csak ki kell tenni az udvarra egy edénybe jó klóros csapvizet (klóros, hogy alapból ne legyen benne semmi élőlény) és néhány nap múlva, ha napfény is éri szépen bezöldül és még pezsegni is fog egy kicsit. A levegőből belekerülnek az algák a vízbe és ott elszaporodnak. Olyat is olvastam, hogy az algák még a felhőképződést is befolyásolhatják. Szóval az természetesnek vehető, hogy a sarkokon is megvannak ezek az élőlények, a szél mindenhova elhordja őket.

"ahhoz hogy az egész Föld betelepülhessen az élettel muszáj volt kifejlődnie az emlősöknek, "
errol kerdezd meg a bakteriumokat, rovarokat, novenyeket...


Távol a partoktól benn a „jégsivatagban” szerintem se rovarok, se –többsejtű- növények, egysejtűek növények is, ahogy a belinkelt írás látszik, azok is csak az egynéhány csupasz sziklaormon. Nem is tudom, van olyan fagyálló rovar, ami kibír mondjuk –10 fokot megfagyás nélkül?

"Kíváncsi lennék, hogy van-e olyan baktérium jelenleg pl. az én testemben, ami egykor mélytengeri volt."
Darwin bacsi szerint igen.


Darwin bácsi szerintem mit sem tudott arról, hogy kilométerekre az óceán felszíne alatt hőforrások találhatók, és arra alapuló életközösség van ott lent. De javítson ki valaki, ha nem jól tudom.
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2004. dec. 03. 23:17 | galéria | válasz | #26
Igaz. Nézzük csak ezeket a mélytengeri élőlényeket. Élnek ott lent ezek a 4 fok körüli vízben a hőforrások körül már évmilliárdok óta és mi történt? Nem tudom, mert egyet se látok. Mióta vannak emlősök? Talán 400 millió éve. És mi történt? Ha tegyük fel én a déli sarkon élnék mint halhatatlan megfigyelő, akkor sok idővel ezelőtt azt vehettem észre, hogy egyszar csak egy pingvinszerű lény megjelent ott, majd az évek múlásával egyre többen lettek. Ha kilométerrel a tenger alatt élnék akkor pedig hatalmas ámbráscettel találkoznék, még a levegőben is láthatok egy-két repülő emlőst.

Az a gond, hogy rögtön mindenki arra próbál asszociálni, hogy élet = értelmes, önálló gondolkodásra képes, emberszerű élőlény. Az, hogy kialakul valahol az élet, még nem jelenti azt, hogy ott értelmes élőlények is alakulnak ki. Itt most arról van szó, hogy egyálltalán lehetséges-e az élőlények kialakulása, legyen akár pár baktériumról is szó.

A másik pedig az, hogy miért tekinted alapvetőnek, hogy csak az emlős lehet a fejlődés csúcsa? Csak azért, mert a Földön ez a helyzet? Lehet, hogy egy geológiailag nagyon aktív bolygón a hidegvérű hüllők sokkal életképesebbek, nem?

Hát igen, nem szabad kizárni. Szerinted van pl. élet az Europa óceánjaiban? Azt hiszem több földön kívüli életet kellene keresni.:)

Csak találgathatok, de nem zárom ki annak lehetőségét, hogy van élet ott.
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2004. dec. 03. 23:06 | galéria | válasz | #25
Ugy, hogy ha jol tudom, a mi naprendszerunkben nincs mas idealis eletter.

A földihez hasonló a jelenlegi tudásunk szerint nincs, de ahogy visszautaltam már többször is, az egyik fő cél itt az, hogy bizonyítékot találjunk arra, hogy egyáltalán lehetséges az, hogy más égitesteken is legyen élet. Jelenleg ugyanis még nincs megdönthetettlen bizonyíték az ellen, hogy csak a Földön van élet az egész univerzumban, ez tudományos szempontból még nem teljesen kizárható egyelőre!
A másik fele meg az, hogy létezhet olyan hely, ahol lehetséges az élet: lásd a Jupiter bolygó Európa holdja.

A Mars egyik oldala 150 fok koruli, a masik (arnyekos) oldala -210 fok koruli.

A Mars átlaghőmérséklete -43 C°, a szélsőséges értékek pedig -216 C° (Déli póluson) és +80 C° (egyenlítő). A sarkokon valóban nehezen elképzelhető (legalábbis most) élet, de egyébiránt nem sokkal (najó, azért egy jó 20-30 C°-al) hidegebb, mint a Föld volt a jégkorszakok idején.

Ezek alapjan en keptelensegnek tartom, h valahol ne alakulhatott volna ki elet a mienkhez hasonlo modon.

Amít mondasz az elmélet. Itt a gyakorlatról volt szó. Ha találnak életet vagy egykorvolt élet nyomait, akkor már bizonyíték van arra, hogy tényleg lehetséges az élet a Földön kívűl.
morgo  
2004. dec. 03. 23:00 | válasz | #24
"Nem él ott meg semmi."
http://www.sciencedaily.com/releases/2004/09/040923092742.htm
persze nem emlosokrol van szo, de eletrol. Es az is nagyon sokat jelentene, ha ilyet talalnanak a foldon kivul.

"ahhoz hogy az egész Föld betelepülhessen az élettel muszáj volt kifejlődnie az emlősöknek, "
errol kerdezd meg a bakteriumokat, rovarokat, novenyeket...

"Kíváncsi lennék, hogy van-e olyan baktérium jelenleg pl. az én testemben, ami egykor mélytengeri volt."
Darwin bacsi szerint igen.
pipaxy  
2004. dec. 03. 22:08 | válasz | #23
Kezdünk biológiai témára áttérni, és nekem ez ingoványos talaj... :D
De itt szerintem nem megfelelő az ok-okozat tétel. A sarkkörökön túl is megtalálható az élet minden szintje, kezdve a baktériumoktól a növényeken át egészen az emlősökig.


A biológia nekem sem az erősségem... Sarkkörökön az élet minden szintje? Mikor én a sarkokra gondolok egy hatalmas jégtábla jut eszembe. Nagy fehérség semmi más, sehol egy zöld folt, nincs növényzet! Minden élőlény a partokon él, hogy a tengerből táplálkozni tudjon. Csak egy-két pingvinfaj megy be mélyen a "jégkontinensek" belsejébe, mert ott egy ragadozó se él mi veszélyeztethetné fiókáit. Nem él ott meg semmi.

Pardon, de akkor mondjuk úgy, hogy az emlősök, és azon belül is a főemlősök kialakulásának ideális körülményeit nézzük. Viszont a Földön nem csak ezek élnek, kialakult működő életközösség a tenger mélyén is, csak persze nem emlősökből.

Igaz. Nézzük csak ezeket a mélytengeri élőlényeket. Élnek ott lent ezek a 4 fok körüli vízben a hőforrások körül már évmilliárdok óta és mi történt? Nem tudom, mert egyet se látok. Mióta vannak emlősök? Talán 400 millió éve. És mi történt? Ha tegyük fel én a déli sarkon élnék mint halhatatlan megfigyelő, akkor sok idővel ezelőtt azt vehettem észre, hogy egyszar csak egy pingvinszerű lény megjelent ott, majd az évek múlásával egyre többen lettek. Ha kilométerrel a tenger alatt élnék akkor pedig hatalmas ámbráscettel találkoznék, még a levegőben is láthatok egy-két repülő emlőst.

Az emlősök hála 30-40 fokos testhőmérsékletüknek, meghódították az egész földet, erre a mélytengeri élőlények nem képesek. Ezzel arra próbálok utalni, hogy ahhoz hogy az egész Föld betelepülhessen az élettel muszáj volt kifejlődnie az emlősöknek, ahhoz pedig kellett a kellemesen meleg klíma. Volt például sarki dínó?:)

Az, hogy mindez hogy működik az egysejtűeknél, fogalmam sincsen. Kíváncsi lennék, hogy van-e olyan baktérium jelenleg pl. az én testemben, ami egykor mélytengeri volt.

Továbbá szerintem nem szabadna kizárni, hogy egy, a Földitől radikálisan eltérő környezetben is kifejlődhet az élet, adott esetben akár az értelmes élet.
Hát igen, nem szabad kizárni. Szerinted van pl. élet az Europa óceánjaiban? Azt hiszem több földön kívüli életet kellene keresni.:)
RpPRO  
2004. dec. 03. 21:42 | válasz | #22
"Hogy jön ide másik naprendszer?!"

Ugy, hogy ha jol tudom, a mi naprendszerunkben nincs mas idealis eletter. A Mars egyik oldala 150 fok koruli, a masik (arnyekos) oldala -210 fok koruli. Valaki erositsen vagy javitson ki, mert ebben nem vagyok teljesen biztos, de ilyesmi remlik. A tobbi bolygon is hasonloan szelsoseges a helyzet.

Masik naprendszerben viszont lehet olyan bolygo, ami ugy kering a napja korul, hogy hasonlo homersekleti ertekek alltak be, mint a Foldon, ezaltal akar parhuzamosan is fejlodhet a mi bolygonkkal. Ilyen bolygo lehet a sok milliardbol eleg sok. Az elteres abbol adodhatna, h az a masik bolygo milyen gyorsan hult ki a Foldhoz kepest, nyilvan ha kisebb bolygo lenne, akkor par tiz, szazezer evvel korabban kialakulhatna ott az elet es ha nagyobb bolygo, akkor az ellenkezoje.

Ezek alapjan en keptelensegnek tartom, h valahol ne alakulhatott volna ki elet a mienkhez hasonlo modon.

pipaxy, koszi, latom erted, mire gondolok.
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2004. dec. 03. 20:32 | galéria | válasz | #21
Ezek az élőlények éppen magas fejlettségi szintjük miatt voltak képesek meghódítani a sarkokat. Mikor még nem volt nekik vízálló bundájuk, hőszigetelő zsírrétegük, sokkal otthonosabb helyen kellett hogy éljenek.

Kezdünk biológiai témára áttérni, és nekem ez ingoványos talaj... :D
De itt szerintem nem megfelelő az ok-okozat tétel. A sarkkörökön túl is megtalálható az élet minden szintje, kezdve a baktériumoktól a növényeken át egészen az emlősökig.

Szerintem a földihez hasonló élet kialakulásához szükséges a 0-100 fokos intervallum, azon belül is a 37 fok környéke. Vajon miért van az összes emlős testhőmérséklete e körül?

Pardon, de akkor mondjuk úgy, hogy az emlősök, és azon belül is a főemlősök kialakulásának ideális körülményeit nézzük.
Viszont a Földön nem csak ezek élnek, kialakult működő életközösség a tenger mélyén is, csak persze nem emlősökből.
Továbbá szerintem nem szabadna kizárni, hogy egy, a Földitől radikálisan eltérő környezetben is kifejlődhet az élet, adott esetben akár az értelmes élet.
2004. dec. 03. 19:37 | válasz | #19
Én azt hallottam, hogy atomerőmű primer hűtővizében is találtak élőlényeket asszem valami kékalgákat, de javítsatok ki, ha nem igaz!
pipaxy  
2004. dec. 03. 19:25 | válasz | #18
"Miért, nincsenek -30 vagy akár -50 fokon, az északi- vagy déli-sarkon élőlények? Még emlősök is vannak (pl. Sarki róka, Jegesmedve, stb.), amik azért szerintem beleférnek a "fejlettebb közösség" halmazba."

Ezek az élőlények éppen magas fejlettségi szintjük miatt voltak képesek meghódítani a sarkokat. Mikor még nem volt nekik vízálló bundájuk, hőszigetelő zsírrétegük, sokkal otthonosabb helyen kellett hogy éljenek.

Szerintem a földihez hasonló élet kialakulásához szükséges a 0-100 fokos intervallum, azon belül is a 37 fok környéke. Vajon miért van az összes emlős testhőmérséklete e körül?
Ahogy az élet fejlődik, úgy egyre kedvezőtlenebb területeken is meg tud élni.
Ha a Marson találnak baktériumokat, akkor azok az egykori marsi élet legellenállóbb, legigénytelenebb leszármazottai kell, hogy legyenek.
2004. dec. 03. 18:23 | galéria | válasz | #17
Pedig a perdöntő bizonyíték az, ha olyan helyen találnak életcsírát, ami totálisan szeparált a mi naprendszerünktől időben. Egy adott távolságon belül még terjedhetett az élet (pánspermium elmélet).
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2004. dec. 03. 18:00 | galéria | válasz | #16
En is tudom, h a primitiv eletkozossegek szelsosegesebb homersekletet is kibirnak. Fejlettebb kozossegek mar nem.

Miért, nincsenek -30 vagy akár -50 fokon, az északi- vagy déli-sarkon élőlények? Még emlősök is vannak (pl. Sarki róka, Jegesmedve, stb.), amik azért szerintem beleférnek a "fejlettebb közösség" halmazba.

Másfelől ahogy morgo írta, itt egyelőre a lényeg az, hogy egyáltalán bármilyen szinten életett találjanak, még akár a legprimitívebb életközöséggekről legyen is szó.

Amig csak a Marsra tobb ev az eljutasi ido, addig nem is remeljuk megvizsgalni a legkozelebbi naprendszert, ahol talan lehet valami, mert mai technikakkal is sokezer ev, mire eljutnank oda... :F

Őőőő.... te most miről beszélsz? Egyelőre ott tartottunk, hogy a Földön kívűli élet esetleges Marson található bizonyítékát keresik. Hogy jön ide másik naprendszer?!
morgo  
2004. dec. 03. 17:42 | válasz | #15
pillanatnyilag szerintem eleg lenne primitiv eletkozosseget talalni...

Kelta: a kep also savjabol latszik, hgoy legalabb 5 kepbol van osszerakva. Azert feltuno a jarmu kornyeke, mert az tele van szabalyos, parhuzamos, meroleges vonalakkal. egy olyan kepet sokkal egyszerubb osszemontirozni, ahol csak szabalytalan vonalak vannak..
Kelta  
2004. dec. 03. 17:07 | válasz | #14
Furcsa nekem ez a szétcsuszás :))) mellette a talaj és a kövek nincsenek, meg ha több darabbol van összeállitva a kép, hol a többi illesztés?
RpPRO  
2004. dec. 03. 17:05 | válasz | #13
Gondoltam, h belekot a homersekletekbe valaki. En is tudom, h a primitiv eletkozossegek szelsosegesebb homersekletet is kibirnak. Fejlettebb kozossegek mar nem.

Nincs bizonyitek. Amig csak a Marsra tobb ev az eljutasi ido, addig nem is remeljuk megvizsgalni a legkozelebbi naprendszert, ahol talan lehet valami, mert mai technikakkal is sokezer ev, mire eljutnank oda... :F
morgo  
2004. dec. 03. 17:04 | válasz | #12
raadasul az a 0,100 fok csak normal legkori nyomas eseten igaz.
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2004. dec. 03. 16:45 | galéria | válasz | #11
Pardon, de a 0 és 100 C° az a víz olvadás és forráspontja, de találtak már olyan baktériumokat, amelyek akár 169 C°-on is képesek élni.

Itt nem az elméletről van szó, hanem a gyakorlatról. Eddig nincs arra megdönthetettlen bizonyíték, hogy van élet a Földön kívűl. Ez itt a lényeg....

RpPRO  
2004. dec. 03. 16:29 | válasz | #10
Mi kell az elet kialakulasahoz es megmaradasahoz? 0 es 100 fok (fagyas es olvadaspont) kozti homerseklet.

A vilagmindensegben milliard es milliard bolygo van. Kizart dolog, h csak a Foldnek van olyan szerencseje, h egy csillag korul keringve a fenti homersekletintervallumba esik bele.
2004. dec. 03. 15:11 | válasz | #9
Jaaaaaaa... :)
2004. dec. 03. 15:06 | válasz | #8
Hát abban nem feltétlen reménykedünk, hogy a marsi élet független a földitől...
2004. dec. 03. 14:42 | galéria | válasz | #7
Barátságos táj lehet.
mrzool  
2004. dec. 03. 14:11 | válasz | #6
Szerinted mégis hogyan készítik a panorámaképeket?
2004. dec. 03. 13:44 | válasz | #5
Hmmmm, az uccsó képen az a cső elcsúszott.
Lehet baki, vagy kicsit szerkesztett kép...
PetruZ  
2004. dec. 03. 13:44 | válasz | #4
Mert megcáfolhatatlan bizonyíték lenne arra vonatkozóan, hogy igenis lehetséges más, a Földtől kívüli világokon is az élet kialakulása.
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2004. dec. 03. 13:42 | galéria | válasz | #3
Mert ez lenne az első kézzel fogható bizonyíték, hogy lehetséges az élet a földön kívűl. Elsőre megmosolyogtató, de végülis gyakorlatias dolog: ha kiderül, hogy volt élet a Marson, akkor el lehet vetni azt a lehetőséget, hogy az Univerzumban nincs a Földön kívűl élet.
DOT  
2004. dec. 03. 12:46 | válasz | #2
Tulajdonképpen mér akarunk mindenáron életet találni a Marson ? Még a Földet se ismerjük eléggé..
Chappy  
2004. dec. 03. 11:12 | galéria | válasz | #1
De menő nekem teccik