A Titán felett lebegve
2004. november 26. 08:53, péntek
A NASA kiadta a Titánról készült eddigi legrészletesebb felvételt, amit kilenc feldolgozott képből raktak össze, és teljes egészében ábrázolja a rejtélyes holdat.

Hirdetés

A képek a Cassini első közeli átrepülése során készültek október 26-án. A mozaikot alkotó felvételek 650 000 és 300 000 kilométer közötti távolságokból készültek. A kép középpontja a 15 déli szélességi fokon és a 156. nyugati hosszúsági fokon helyezkedik el. A mozaikon jól láthatók a felszín egészén uralkodó fényességbeli különbségek, valamint a déli sarkvidék közelében meghúzódó fényes felhők. A mozaikot alkotó felvételeken digitálisan csökkentették a légkör hatásait és kiélesítették a felszíni alakzatokat. A mozaikot úgy nyirbálták meg, hogy csupán a megvilágított felszín legyen látható, ne zavarjon a sűrű, ködszerű a légkör a hold pereme felett. A Nap a Cassini mögött helyezkedett el, ezért szinte a teljes korong meg van világítva. A pixelek 2-4 kilométernek felelnek meg az összerakott képeken.

A felszíni jegyek legjobban a korong középpontja körül vehetők ki, ez volt az a pont, ahol az űrszonda kamerája egyenesen lefelé nézett. A korong szélei felé közeledve - ahol a szondának ködön kellett keresztül kémlelnie - a kontraszt fokozatosan csökken és a felszíni elemek homályosabbá válnak.

Klikk ide!
Klikk a képre a nagyobb változathoz

A világosabb terület a jobb oldalon, az egyenlítőnél a Xanadu Régió. A tudósok élénken vitáznak arról, hogy milyen folyamatok hozhatták létre az ott látható bizarr, fényes felszíni mintákat. A felvételek fiatal felszínre utalnak, kivehető kráterek nélkül. Mindazonáltal a tevékenység pontos természete, legyen az tektonikus, a szél munkája, tengeri vagy vulkanikus, még megállapításra vár.

Eközben november 23-án a Titánra szánt leszállóegység, a Huygens átesett tizenhatodik repülés közbeni ellenőrzésén, mely szerint a szonda tökéletes állapotban van. Ez volt az utolsó tervezett ellenőrzése a leválás előtt, amit még idén decemberben végre fognak hajtani. A valós idejű adatok előzetes elemzése kimutatta, hogy az ellenőrzési eljárás minden pontja úgy és akkor következett be, ahogy és amikor várták.

A procedúrát élőben végezték, a Cassini valós időben sugározta vissza az adatokat a Földre. Mindemellett az adatok 1 óra 10 perces késéssel érkeztek vissza a földi irányításhoz, tehát ennyi idő kell a fénynek és ezáltal a rádiójeleknek is, hogy megtegyék a Szaturnusz és a Föld közötti távolságot.

A Cassini-Huygens expedíció a NASA, az ESA és az ASI, az olasz űrhivatal közös projektje, a szondákat a Caltech szárnyai alá tartozó pasadenai Sugárhajtómű Laboratórium felügyeli a NASA Űrtudományi Hivatala megbízásából. A küldetés részletes bemutatása itt található.
Kapcsolódó linkek
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2004. nov. 30. 14:16 | galéria | válasz | #45
Felteszem igen, bár erről nem találtam semmi konkrétat.
dez  
2004. nov. 30. 03:55 | válasz | #44
(Gondolom, a hibák észrevehetősége, és/vagy az azokkal szembeni nagyobb érzéketlenség végett eleve nem 1:1-ben használják a kapacitást, hanem hibajavító kódolást alkalmaznak, mint pl. az audio-CD-k.)
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2004. nov. 29. 07:03 | galéria | válasz | #43
Ha nem gond az angol nyelv, akkor nézd meg ezt az oldalt, vagy a NASA hivatalos Hivatalos Cassini weblapját.

A különféle alrendszereknek saját memóriájuk van, de az föld felé küldendő tudományos adatok pl. 2db 2Gbites (250Mbyte-os) DRAM-ban vannak eltárolva, amelyek (noha a sugárzástól való védelem miatt 1.2cm vastag aluminium dobozban foglal helyet) a küldetés végére várhatóan annyira károsodnak a napból és az űrből érkező sugárzástól, hogy tárolókapacitásuk 10%-al csökken.
Tetsuo  
2004. nov. 29. 01:01 | válasz | #42
Kíváncsi vok még milyen cuccok vannak a szondán. Pl memória milyen van s mekkora? Meg stb..
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2004. nov. 28. 21:21 | galéria | válasz | #41
Ne flameljetek már, legyen peace, legalább, itt a Tudományos hírek topicokban már...

Tessék, ha már erről szól a diskurzus, akkor itt egy (valódi) színes kép a Titánról by Cassini:



És itt a magyarázó szöveg:

"Images taken through blue, green and red filters were combined to create this natural color view."
2004. nov. 28. 20:52 | válasz | #40
Latom a hazamat!
dez  
2004. nov. 28. 17:20 | válasz | #39
Már bocs, de szerintem #3 óta te kötözködsz... Csak nem CCD kamera van bennük? Igen? Na és színszűrők vannak-e hozzá? Vannak? Na mostmár lehet kérdezni, hogy miről beszélünk! Lényeg, hogy Cifu mondta meg a valós okot, hogy miért kevés a színes kép.
dez  
2004. nov. 28. 17:18 | válasz | #38
Ha elfér a memóriájában, készíthet több képet gyors egymásutánban.
mrzool  
2004. nov. 28. 17:16 | válasz | #37
Látom a kötözködés megy. Szerinted milyen kamera van a Cassinin vagy a Huygensen? Vagy általában bármilyen űrszondán?
dez  
2004. nov. 28. 17:15 | válasz | #36
Na ja, de Vegeta (#2) nem azt mondta, hogy a CCD miért nem képes színes képet készíteni...
2004. nov. 28. 17:01 | válasz | #35
Ne sírjatok már a színes képek után! Majd arra hajózok a Napvitorlásommal, oszt' küldök majd a telefonomról színeset!
mrzool  
2004. nov. 28. 16:43 | válasz | #34
"Attól, hogy CCD, még lehetne színes a fotó - a megfelelő színszűrők használatával, mint úgy általában."

Szerintem meg a te hozzászólásodnak nem volt értelme. A CCD lát színeket? Nem. Akkor meg miről is beszélünk? Még szép, hogy színszűrőkkel lehet színes képet készíteni, ezt szerintem senki sem vonta kétségbe.
Cat  
2004. nov. 28. 12:18 | galéria | válasz | #33
és közben több százezer kilométert halad a szonda, mindegyik képet más szögből készítve, a bolygó más részéről :o
dez  
2004. nov. 28. 11:46 | válasz | #32
Hát, érthető, de talán készíthettek volna 1db színes képet róla még távolabbról, amikor még ráfért volna egy 1024x1024-es képe.
Azért "poénos" volna minden figyelemre méltó Naprendszeri égitestről rendelkezni legalább egy ilyen "kisebb" felbontűsú (nem hamis, mert.. csak :) - illetve, lehetnek hamis színesek is, csak ne utólag színezett monokróm kép legyen, hanem pl. 3 bármilyen színszűrős kép vörös-zöld-kékké alakítása) színes képpel. Az a laikusoknak (mint pl. én) talán jobban bejönne, ami által még jobban a köztudatban lenne az űrkutatás.
Vagy túl kevés a fény hozzá, hogy még színszűrőkkel is élvezhező legyen? A fenti kép is kicsit zajos, pedig úgy tűnik, színszűrő nélküli. (A színszűrő kizárja a beérkező fény nagy részét a csak egy hullámhossz(-sáv) átengedésével.)
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2004. nov. 28. 10:17 | galéria | válasz | #31
Dehogynem, csak éppen ugye a szonda folyamatosan mozgásban van, tehát ahhoz, hogy szines képet csináljon, egymás után ugyanazzal a beállítással kell (legalább) 3 szinszűrővel készítenie képet, és ebből lehet aztán majd egy szines képet összehozni - és egy kép ekkor még csak 1024x1024 pixeles. A problémát az okozza, hogy egyfelől a képek elkészítése időbe és energiába kerül, másfelől a kész vörös/zöld/kék képeket egyenként kell elküldeni a földre, márpedig az adatkapcsolat egyfelől viszonylag kis sebességű (ideális esetben 365 KB/s), akadnak fennakadások benne (kissebb-nagyobb időre még meg is szakadhat teljesen, így az adatok (itt: képek) egy része el is veszhet) és ezen az összes alrendszer adatainak osztoznia kell, amelyből az ISS (Imaging Science Subsystem) csak egy. A fenti óriásképhez bizony több tucat képet kell készíteni, és ez csak egy színszűrővel készült kép - szines esetén meg 3x ennyi felvétel kellene, ami 3x annyi idő és 3x akkora adatmennyiség, amit sikerrel el kell jutattni a földre...
dez  
2004. nov. 27. 19:20 | válasz | #30
A 3x annyi időre gondolsz? Az egy másik dolog...
dez  
2004. nov. 27. 19:19 | válasz | #29
Tehát a sok beszerelt színszűrő nagy részét nem használják? Csodálkoznék. Inkább azt hinném, mindegyikkel csinálnak képeket. Akkor ki lehetne választani a nekünk megfelelő hármat (vörös-zöld-kék).
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2004. nov. 27. 17:30 | galéria | válasz | #28
Nem-nem, a problémát már leírtam: több szinszűrővel kell elkészíteni a képeket (ugye ez a nagy kép több kis képből, mozaikszerűen lett összerakva), ami sokkal több időt és energiát igényel. Valószinüleg azért nem készítettek ilyen részletességű valódi szines képet, mert egész egyszerűen tudományos kutatáshos számukra megfelel a fekete-fehér kép, "átlag" embereknek meg akár utólag is kiszinezhetnék: a hold szineit ismerik, tehát semmi akadálya egy hamis szines képnek, talán elöbb-utóbb valaki azt is megcsinálja - a laikusoknak meg olyan mindegy, hogy eredeti szines, vagy hamis szines kép.
(erről anno volt egy szép kis flame egy másik fórumban, ahol egy illető berakott egy tényleg szép HST képet, hogy lám, milyen szép szines képeket is csinál az űrtávcső. Erre valaki meg becopyzta az eredeti weboldalon lévő angol kisérőszöveget, mely szépen kifejtette, hogy egy hamis szines képet látunk... :)))
2004. nov. 27. 17:14 | galéria | válasz | #27
szerintem ez a kép szép szines is lehetne , de úgyse a valódi , emberi szem számára látható szinekkel lenne tele .. ezért simán fekete fehérbe nyomták ki..
2004. nov. 27. 17:13 | galéria | válasz | #26
olvasd el Cifu hozzászólását ..
dez  
2004. nov. 27. 15:51 | válasz | #25
Már nem azért, de mrzool #3-as hozzászólásának nem volt túl sok értelme. (Attól, hogy CCD, még lehetne színes a fotó - a megfelelő színszűrők használatával, mint úgy általában.)
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2004. nov. 27. 15:23 | galéria | válasz | #24
NC...
Kelta  
2004. nov. 27. 15:15 | válasz | #23
látom nem értettétek a kérdésem, na mindegy, azért köszi
Cat  
2004. nov. 27. 14:58 | galéria | válasz | #22
azt is hozzá kell tenni, hogy kutatási szempontból a klasszikus szines kép használhatatlan, csak számunkra érdekes - csak azért csinálják hogy az egyszeri ember is rácsodálkozhasson, és ne pampogjon ha egy politikus azt mondja hogy több támogatást kell adni a csillagászoknak :)
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2004. nov. 27. 13:48 | galéria | válasz | #21
Miután a (jobb minőségű) digitális fényképezőgépek többsége szintén CCD technológiát használ, a kérdés ugye felesleges - az alapelv ugyanaz.

A Cassini-nek két kamerája van, egy széles látószögű (WAC) 200mm-es fókusztávolsággal és 3.5°-os látószöggel, valamint egy keskenylátószögű (NAC) 2000mm-es fokusztávolsággal és 0.35°-os látószöggel. Mindkét kamerának egy-egy 1024x1024 pixeles CCD-je van. A CCD-k ugye csak egy 'szint' látnak, ezért a WAC-nek 18 szűrője van (380-1100 nm közötti hullámhossz), az NAC-nek pedig 24 (200-1100 nm közötti hullámhosszon). Ugye az ember a 400-700 nm közötti hullámhosszon lát (400nm az indigó, 700nm már vörös infrába hajló része), tehát a szonda "szeme" többet képes látni, mint az ember.

Az "egyszerű" fotón, amit te itt mondasz ugye (minimum) három szűrővel kell felvételt készíteni, ez pedig 3x annyi idő, 3x energiafelhasználás és a többi. Ettől függetlenül tévedésben élsz: a Cassini több szines képet is készített, mondjuk nézd meg a Jupiterről készített képeit....
Kelta  
2004. nov. 27. 12:50 | válasz | #20
Csak egy buta kérdés:
mért nem hagyományos képeket csinálnak? olyan átlagosat, mint amilyet a földön állva nyomsz egy gombot a digit gépeden??? egyszerü képet ember által láthato átlagos tartományban??? ,ért keell ilyen bonyolultan összerakni a képet?
jo persze kell elemzöknek ilyen kép is, de még soha nem láttam egyszerü fotot....
mrzool  
2004. nov. 27. 06:51 | válasz | #19
Természetesen használnak színszűrőket, nem is keveset - soha nem állítottam ennek ellenkezőjét.
dez  
2004. nov. 27. 06:25 | válasz | #18
És egyébként akkor miért is nem használnak színszűrőket (mint úgy általában a színes kamerákban)? Csak nem monokróm fény jön az égitestekről? (Legalábbis a "közelebbiekről".)
Gabest  
2004. nov. 27. 00:51 | válasz | #17
jaja, de a szgépbe azé' még jól ütöttem be :P
2004. nov. 26. 22:57 | válasz | #16
Azért nem semmi dolog, hogy egy átlagember is láthatja, hogy mi van innen 1,4 milliárd kilóméterre. Ez a kacat több száz kilómétert megtesz, mialatt én csak kiállok a garázsból
mrzool  
2004. nov. 26. 22:39 | válasz | #15
Bocs a kötözködésért, de sárga helyett kéket.:)
Cat  
2004. nov. 26. 22:25 | galéria | válasz | #14
ha raknak elé egy zöld, egy sárga meg egy piros színszűrőt, akkor visszaküldve össze tudnak rakni egy szines képet, de korántsem biztos hogy az emberi szem azt és ugy látja, ahogy a kamera
2004. nov. 26. 20:55 | válasz | #13
jaja, 1.43 milliárd kilométere van a cucc.
mrzool  
2004. nov. 26. 20:07 | válasz | #12
"h mi van a cassinibe"

Természetesen digicam, hiszen az űrkutatásban gyakorlatilag a kezdetek óta azt használnak bolygóközi szondáknál (elég bonyolult lenne visszahozni a filmet...:)))
Macc  
2004. nov. 26. 18:00 | válasz | #11
1.3 - 1.4 millio km??? az nek keves? Milliard ugye:)
2004. nov. 26. 17:57 | galéria | válasz | #10
Ujdonsagot mondassz, mivel halvany lila segedfogalmam nincs h mi van a cassinibe.
2004. nov. 26. 17:13 | válasz | #9
Mitől rejtályes a Titán?
Gabest  
2004. nov. 26. 17:05 | válasz | #8
Rákerestem, úgy néz ki 1.3-1.4 millió kilométerre van tőlünk jelenleg. Leosztva 300e km/s-mal kijön a kicsit több mint egy óra.
Gabest  
2004. nov. 26. 16:58 | válasz | #7
Nem lehet messze, itt van a mammutban :P
2004. nov. 26. 16:47 | válasz | #6
igen ez az 1 óra 10 perc nekem is feltűnt...

hány csillagászati egységre van a Szaturnusz Földtől?
2004. nov. 26. 15:49 | válasz | #5
"Mindemellett az adatok 1 óra 10 perces késéssel érkeztek vissza a földi irányításhoz, tehát ennyi idő kell a fénynek és ezáltal a rádiójeleknek is, hogy megtegyék a Szaturnusz és a Föld közötti távolságot. "

Ez igy biztos igaz?
Gabest  
2004. nov. 26. 14:35 | válasz | #4
Az is szokott az oka lenni, hogy nem a látható tartományban fényképeznek ezek a kamerák.
mrzool  
2004. nov. 26. 13:35 | válasz | #3
Remélem nem mondok újdonságot azzal, hogy a CCD kamerák csak fekete-fehér képeket tudnak készíteni... Ilyen a technológia. Olvass kicsit utána a digicamek működésének.
2004. nov. 26. 12:36 | galéria | válasz | #2
De miert feketefeher a kep ?
Ha a Huygens leszall o is feketefeher kepeket fog nyomatni ? :\
2004. nov. 26. 09:29 | válasz | #1
Számomra a nem egyértelműeka képen a leírt formációk. Majd edzem magam :)