Az EU Tanácsához címzett nyílt levéllel fordult a három legnevesebb három európai vezető szabad szoftver fejlesztő: Linus Torvalds (Linux), Michael Widenius (MySQL) és Rasmus Lerdorf (PHP).

Hirdetés

A hét második felében, november 25-én és 26-án az EU Versenyképességi Tanácsa összeül, és megkísérli hivatalosan elfogadni a javasolt irányelvet a számítógéppel megvalósított találmányok szabadalmaztathatóságáról, amit gyakran szoftverszabadalmi irányelvnek is neveznek. Május 18-án a Tanács politikai megegyezésre jutott a törvénytervezetről, de nem hozott hivatalos döntést az elfogadásáról. A levélben arra bíztatják az EU tagállamainak kormányait, melyek az EU Tanácsának tagjai, hogy a fent nevezett javaslatot ne engedjék vita nélküli, úgynevezett A-itemként elfogadni, mivel Európa érdekében ez a megtévesztő, veszélyes és demokráciával ellenkező javaslat nem lehet a tagállamok közös álláspontja.

"A kérdéses irányelvjavaslat megtévesztő, mert a laikusok, sőt még a szabadalmi jog útvesztőiben kevéssé járatos jogászok is tévesen az képzelhetik, hogy a szoftver nem lesz szabadalmaztatható. Valójában gyakorlatilag az egész irányelvjavaslat olyan kifogások gyűjteménye, amelyeket a szabadalmi rendszer már évek óta használ az Európai Szabadalmi Egyezmény 52. pontjának megkerülésére, hogy szabadalmaztatni tudja a szoftverötleteket."

Véleményük szerint akik azt mondják, hogy az irányelv nem teszi lehetővé a szoftverek szabadalmaztatását, olyan furcsa definíciót használnak a szoftver szóra, hogy az ember haja égnek áll tőle. Szerintük úgy kellene különbséget tenni a szoftverszabadalmak és a számítógéppel vezérelt eszközökre vonatkozó szabadalmak között, hogy a szabadalmi törvény miatt kizárják az információ feldolgozását, kezelését és megjelenítését a műszaki szó definíciójából, hogy ne lehessen szabadalmat kapni az adatfeldolgozás területén, és megkerülhetetlen módon meg kell követelni, hogy természeti erők hassanak a fizikai valóságra a digitális szférán kívül is.

A kérdéses törvényjavaslat sok rendelkezést tartalmaz, amelyek hasznosnak tűnnek, ha valaki a műszaki szót a mindennapi értelemben érti. A szabadalmi rendszer azonban már korábban kifejezte és bemutatta a saját definícióját erre a kifejezésre, ami gyakorlatilag mindent felölel, amit a számítógép egyáltalán elvégezhet. Ráadásul a törvényjavaslat az 5. cikkely (2) bekezdésében az összes korlátját ledönti a szoftver szabadalmaztathatóságának azáltal, hogy hogy kifejezetten megengedi az úgynevezett szoftverötlet igénypontokat.

Állításuk szerint a szoftverszabadalmak veszélyesek a gazdaság egészére, különös tekintettel az európai gazdaságra, és a törvényhozóknak figyelniük kellene azon figyelmeztetésekre, amelyek olyan jó hírű szervezetektől származnak, mint a Deutsche Bank Research, a Kiel Institute for World Economics, és a PricewaterhouseCoopers. Elismerik, hogy első ránézésre a szabadalom a feltaláló védelmének látszatát kelti, de a valódi következménye pontosan az ellenkezője lehet, területtől függően. Míg a szerzői jog a szerzőket szolgálja, a szabadalom megfosztja őket a saját, függetlenül létrehozott alkotásuktól. A szerzői jog méltányos, mert mindenki számára elérhető. A szoftverszabadalmi törvény csak az erőseknek kedvez, és végeredményként több igazságtalanságot szül, mint igazságot.

Véleményük szerint különösen veszélyezteti a szoftverszabadalom az új EU-tagállamok gazdasági kilátásait, és a sok tehetséges szoftverfejlesztőknek esélyt kellene adni ezekben az országokban. Egy európai szabadalom átlagos költsége 30 000-től 50 000 euróig terjed, és egy vállalatnak nagyon sok ilyen szabadalomra van szüksége ahhoz, hogy kölcsönös szabadalom-hozzáférési megállapodásokat köthessen a nagy multinacionális vállalatokkal, amelyek egyenként több tízezer ilyen szabadalommal rendelkeznek.

"A szoftverek szabadalmaztathatóságáról kötött politikai megállapodást az érdemek, gazdasági logika és erkölcsi megfontolások alapján kellene meghozni, nem valami olyasmi alapján, ami az eddigi szabadalmi rendszer gyakorlata volt a legutóbbi években. Mindannyian tekintsünk előre és ne visszafelé. Ha az EU Tanácsa befogadja a május 18-án keletkezett törvényjavaslatot, akkor azt demokratikus legitimitás nélkül tenné. A vita nélküli és szavazás nélküli elfogadást jelentő "A-item" csak arra hivatott, hogy felgyorsítsa és egyszerűsítse az eljárást, amennyiben a minősített többség már megvan. Ebben a konkrét esetben ez nincsen meg" - írják levelükben.

November 1-től új szavazati súlyok hatályosak az EU-ban a bővítési törvény értelmében. A május 18-án keletkezett törvényjavaslatot támogató országok szavazatszáma összesítve 216-ot tesz ki, amely elmarad a szükséges 232-től. Egy nagyon sajnálatos precedenst jelentene az európai demokrácia számára, ha az EU Tanácsa egy elégtelen alappal közös álláspontot fogadna el. Továbbá ez a 216 szavazat tartalmazza Hollandia és Németország szavazatait is, de ezekben az országokban a nemzeti parlamentek az irányelv ellen szavaztak. Július 1-én a Tweede Kamer olyan határozatot hozott, hogy a holland kormány vonja vissza a kérdéses törvényjavaslat támogatását. Október 21-én a német Bundestag mind a négy frakciója ugyanerre az álláspontra helyezkedett, és kritizálta a május 18-i törvényjavaslatot, mert az lehetővé tenné a szoftverszabadalmakat.

A szoftverpiacon érvényesülő innováció és szabad verseny érdekében nagyon reméljük, hogy az Európai Unió megragadja ezt a lehetőséget a szoftverek szabadalmaztatásának tiltására, és jelentős versenyelőnyre tesz szert az információs korszakban.

Laptopok Már 49 900 Ft-tól!	E-book olvasók Már 17 043 Ft-tól!	Tablet PC-k Már 23 140 Ft-tól!	LCD monitorok Már 19 800 Ft-tól!
részletek »	részletek »	részletek »	részletek »