Manapság a világ minden részén felmerül a kérdés: Hosszú távon nyílt forráskódú platform alkalmazása valóban költségmegtakarítást jelent a Windowshoz képest? Ballmer szerint természetesen nem.

Hirdetés

Ballmer szerint az ügyfelek tényszerű tájékoztatást kívánnak kapni a költségekre vonatkozó kérdésekben, hogy a lehető legjobb döntést hozhassák, ezért levelet irt a főbb üzleti döntéshozóknak és informatikai szakembereknek, hogy megosszon velük néhány adatot.

Körülbelül egy évvel ezelőtt létrejött egy vezetői munkacsoport a Microsoftnál, hogy megvizsgálja, hogyan lehetne segíteni a vásárlókat a Linux/nyílt forráskódú rendszerek és az egyedi UNIX-rendszerek kiértékelésénél. A munkacsoport számos elemző céggel működött együtt, amelyek független, külső jelentéseket készítettek a beszerzési költségekről, a birtoklási összköltségről, a biztonságról és a kártérítési garanciáról. Egyes tanulmányok a Microsoft megbízásából készültek, míg másokat maguk az elemzők kezdeményezték és finanszírozták.

A Yankee Group egy 1000 rendszergazdából és informatikai vezetőből álló mintán végzett független, nem külső finanszírozású, az egész világra kiterjedő tanulmányában megállapította a Linux, a UNIX és a Windows birtoklási összköltségével kapcsolatban, hogy a dolgok mindig azok, aminek látszanak: "Az összes jelentős Linux-szállító és -forgalmazó (köztük a Hewlett-Packard, az IBM, a Novell [SUSE és Ximian] és a Red Hat) jelentős díjakat kezd felszámítani olyan nélkülözhetetlen dolgokért, mint a technikai támogatás, a termékgarancia és a licencekhez kapcsolódó jóvátételi garancia." A Yankee tanulmányának végkövetkeztetése, hogy nagyvállalatoknál egy jelentős méretű Linux-bevezetés, illetve a teljes átállás Windowsról Linuxra három-négyszer olyan drága - és végrehajtása háromszor annyi ideig tart -, mint a Windows verziók frissítése. 10-ből kilenc vállalati ügyfél pedig úgy véli, hogy az ilyen jellegű váltás nem hoz semmilyen kézzelfogható üzleti előnyt.

Egy másik átfogó, nem külső finanszírozású tanulmány, amelyet a Forrester készített "A nyílt forráskód költségei és kockázatai" (The Costs and Risks of Open Source) címmel, hasonló következtetésre jutott: "Az ingyenes szoftver csábítása gyorsítja a nyílt forráskódú platformok bevezetését, de a nyílt forráskód nem ingyenes, és valójában növelheti a pénzügyi és üzleti kockázatokat." A Forrester 2004 elején a valós költségek felmérése céljából mélyinterjúkat készített 14 olyan vállalkozással, amelyek egy évnél hosszabb ideje használnak Linux platformot. Több visszatérő téma felmerült:

Csak kevés cég van tudatában a valós költségeknek. A 14-ből csupán ötnél vezettek részletes mérőszámokat - és ennek az öt cégnek mindegyike úgy találta, hogy a Linux 5-20%-kal drágább, mint jelenlegi Microsoft környezetük.

A Linux előkészületi és tervezési tevékenységeinek időigénye 5-25%-kal nagyobb volt a Windowshoz képest.

A linuxos informatikusok képzése jóval (átlagosan 15%-kal) többe került, mint a Windows rendszer esetében. Ennek okai: nehezebben lehet oktatóanyagokat beszerezni, a cégek Linuxszal kapcsolatos ismereteik pótlása érdekében többet költöttek oktatásra.

Mind a 14 cég szerint linuxos projektjeik támogatásához nehéz képzett Linux-szakembereket találni a munkaerőpiacon. Amikor sikerült külső segítséget találniuk, kevesebb mozgásterük volt az óradíjak tárgyalásánál, mint a Windows tanácsadói szolgáltatások esetében.

Steve Ballmer levele szerint a vállalat három évvel ezelőtt a szoftverek biztonságát a legfontosabb céllá emelte, és azóta rengeteg pénzt költöttek a szoftverek minőségbiztosítási és fejlesztési folyamatainak javítására. Célul tűzték ki, hogy a felhasználók számára jelentkező kockázatot oktatással és útmutatással, iparági együttműködéssel és jogi érdekérvényesítés útján is csökkentsék.

A Linuxot gyakran kiáltják ki biztonságosabb platformnak, ennek a Microsoft vezérigazgatója szerint részben az az oka, hogy a nyílt forráskódú szoftverek "több szem többet lát" vezérigéje szerint a kódot vizsgáló fejlesztők száma, illetve a megtalált és kijavított szoftverhibák száma között összefüggés van. Bár elismeri, hogy ebben van valami, a biztonságos szoftverek fejlesztésénél mégsem ezt, hanem a strukturált szoftverfejlesztési folyamatokat tartja a legtöbbre, kiegészítve persze az alapos teszteléssel.

Levele szerint számos külső fél által készített jelentés megkérdőjelezi, hogy valójában mennyire biztonságos a Linux platform. Például a Forrester nemrégiben "A Linux biztonságosabb, mint a Windows?" (Is Linux More Secure than Windows?) címmel készített független tanulmányában hangsúlyozza, hogy a négy fő Linux-disztribúciónál gyakrabban fordulnak elő és súlyosabbak a biztonsági rések, továbbá nagyobb késleltetéssel jelentetik meg a biztonsági frissítéseket, mint a Microsoft. Mint azt a Yankee Group megjegyezte a Linux, a UNIX és a Windows birtoklási összköltségét összevető vizsgálatában, "a Linux-specifikus férgek és vírusok minden szempontból legalább olyan ártalmasak, mint UNIX- és Windows-megfelelőik - sok esetben azonban sokkal jobban rejtőzködnek."

"Egyre gyakrabban halljuk ügyfeleinktől, hogy a számítástechnikai platform megválasztásában a kártérítési garancia is megjelenik tényezőként. 2003-ban megvizsgáltuk mennyiségi licencszerződéseinket, hogyan tudnánk fokozni vásárlóink elégedettségét, és azt találtuk, hogy a leggyakrabban felmerülő kérdés a szabadalmi kártérítések problémája volt, amely akkoriban arra az összegre korlátozódott, amelyet a vásárló a szoftverért kifizetett. Éppen ezért megszüntettük az összegkorlátozást a mennyiségi licencet alkalmazó vásárlóink számára, akik legnagyobb eséllyel válhatnak szellemi tulajdonjogi perek célpontjává." - irja Ballmer. A Linux szemére veti, hogy amögött jelenleg egyetlen szállító sem áll teljes szellemi tulajdonjogi kártérítési garanciával, és igazából az is ritka, hogy egyáltalán bármiféle kártérítési garanciát tartalmazzon a nyílt forráskódú szoftver.

A BET.com, a Viacom egyik leányvállalata, a BET Networks által létrehozott internetes portál részletes összehasonlítást végzett a Red Hat Linux és a Windows Server System között. Arra a megállapításra jutottak, hogy a Windows birtoklási összköltsége 30%-kal alacsonyabb, biztonságosabb és megbízhatóbb, valamint rövidebb termékfejlesztési ciklust tesz lehetővé. A BET.com műszaki vezetője, Navarrow Wright a következőt mondta: "Amikor megvizsgáltam az összes költséget, nem csupán magának a szoftvernek az árát, a Windows Server System alapú megoldás pénzügyileg ésszerűbbnek bizonyult, mint kitartani a meglévő Sun és Oracle alapú környezet mellett, vagy áttérni Linuxra. Úgy döntöttünk, hogy a különböző szállítók szoftvereiről a teljes vállalatnál áttérünk, és a Microsoft megoldásaival szabványosítjuk összes szoftverünket."

A Windows Server 2003, a Windows XP Professional, az Office Professional Edition 2003, az Exchange Server 2003, a Content Management Server 2003 és a Visual Studio .NET 2003 bevezetésével a BET.com szerint óvatos számítással is 25-30 százalékkal javul a munkaerő hatékonysága, ugyanakkor jelentősen csökkennek a licencelési és újrafejlesztési költségek.

Ballmer szerint a Microsoft megközelítését a szoftverekhez az integrált platform koncepciója és előnyei emelik ki. Közlése szerint "a Windows platform ár/érték aránya, az alkalmazások elérhetősége, egyszerűsége, biztonsága és hatékonysága jelenleg egyedülálló." Levelét azzal zárja, hogy a vállalat egésze arra törekszik, "hogy a kiszolgálói és ügyféloldali operációs rendszerek zökkenőmentesen nyújtsanak nagyszerű használhatósági és felügyelhetőségi funkciókat, vonzó alkalmazási lehetőségeket kiszolgáló alkalmazásokat, valamint olyan eszközöket, amelyek használatával a fejlesztők és a független szoftvercégek egyszerűen és gyorsan készíthetnek a platformra új alkalmazásokat."

Kapcsolódó cikkek

• Ingyenszoftverrel csábít a Microsoft (2004. október 28.)
• Rekordnagyságú nyereség a Microsoftnál (2004. október 25.)
• A Microsoft vezérigazgatója szerint olcsó számítógépekre van szükség (2004. október 21.)
• Bemutatták a Windows XP Media Center Edition 2005-öt (2004. október 13.)
• Steve Ballmer, a Microsoft vezérigazgatója Budapesten (2004. október 7.)

Kapcsolódó linkek

• Microsoft

Laptopok Már 49 900 Ft-tól!	E-book olvasók Már 17 043 Ft-tól!	Tablet PC-k Már 23 140 Ft-tól!	LCD monitorok Már 19 800 Ft-tól!
részletek »	részletek »	részletek »	részletek »

Megosztás

•  
•  
•  
•  
•  
•  
•  
•  
•  
•  
•  
•  
•  
•  
•  
•  
•  
•  
•