Minden második magyar villamosenergia-fogyasztó tapasztal problémákat saját környezetének áramellátásával kapcsolatban, sőt minden hatodik fogyasztónál majd havi gyakorisággal jelentkeznek ezek a bonyodalmak. A problémák a jövőben várhatóan tovább súlyosbodnak Magyarországon is - hívták fel a figyelmet egy mai, budapesti kerekasztal-beszélgetés szakértői.

Hirdetés

Bíró Viktor, az APC (American Power Conversion) regionális vezetője szerint ennek ellenére még a közepes- és nagyvállalatok közül sem mindenütt védekeznek az áramkimaradás vagy áramingadozás okozta nem csekély károk ellen, bár számos helyen vannak szünetmentes tápegységek, dízelgenerátorok. A kerekasztal-beszélgetés résztvevői a beszélgetést azzal kezdték, hogy az áramellátási problémák súlyosbodása világjelenség, amely az olyan fejlett államokat is súlyosan érinti, mint pl. az Amerikai Egyesült Államok. A közelmúlt hazai eseményei és a magyar fogyasztók tapasztalatai miatt Bíró Viktor arra következtet, hogy Magyarországon is egyre fontosabb lesz az áramkimaradások ellen felkészülni.

Az APC Közép- és Délkelet-Európa regionális vezetője a beszélgetés alkalmával felidézte a közelmúlt legnagyobb áramkimaradásait, például a tavalyi, egyesült államokbeli emlékezetes nagy áramszünetet, amely a becslések szerint legalább hatmilliárd dollár kárt okozott, és csak New York városban negyvenmillió dollárnyi adóbevétel-kiesést okozott. A tavalyi leállás döbbentette rá az amerikaiakat is arra, hogy erőműveik átlagéletkora ötven-hatvan év, és hogy a rendszer megújítása, biztonságossá tétele körülbelül ötven-százmilliárd dollárba kerül.

Angliában, ahol a tavalyi év szintén minden idők legsúlyosabb áramszünetét hozta magával, a múlt évi áramkimaradás után megkérdezték a számítástechnikai szakembereket, mit hoz a jövő. A megkérdezettek 82 százaléka szerint a következő évben megismétlődnek majd az ilyen esetek. De ez még mindig nem ébreszti rá a pénzügyi szakembereket arra, hogy helyben is védekezzenek valahogy az áramkimaradások káros hatásai ellen. Az angliai felmérés szerint az IT-szakemberek 13 százaléka vélekedik úgy, hogy legalább 5 millió dollárt vesztettek az ügyön, de ennek csaknem ötszöröse, azaz a megkérdezettek 67 százaléka nem tudta megmondani, mennyibe kerül egy-egy leállás. 2003 nyarán és őszén Európában - Nagy-Britannia mellett - Svédországban, Olaszországban, Spanyolországban és Portugáliában keletkeztek jelentős zavarok az áramellátásban, ami üzemzavar közeli kritikus helyzetet okozott a térség más rendszereiben is, például Ausztriában, Csehországban, sőt Magyarországon is.

Dr. Stróbl Alajos, az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület elnökhelyettese szerint a bonyodalmakban minden bizonnyal alapvető szerepet játszik az energiapiaci liberalizáció, amit bevezetői a termelési költségek optimalizálásával és az áramszolgáltatók közötti árverseny okozta árcsökkenéssel indokoltak. A következményekkel talán nem is lehetett előre számolni, a magánbefektetők - immár a privatizáció után Magyarországon is - igencsak megnézik, hogy mire költik a pénzüket, így az erőművek karbantartására, felújítására vagy éppen építésére csak a legszükségesebb esetben költenek. Ez azonban bizonytalanná teheti a megfelelő biztonsági szint folyamatos fenntartását.

Az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület elnökhelyettese szerint ráadásul a környezet és a társadalom szokásainak változása is újabb kihívás elé állítja az energetikai szakembereket. Bíró Viktor pedig hozzátette: A szélsőségese időjárás miatt nyáron kénytelenek vagyunk valamilyen elektromos klímaberendezést használni és egyre több elektromos eszközt veszünk igénybe. Ráadásul a szárazság miatti alacsony vízszintű folyók is okozzák, hogy minden korábbinál kevesebb áramot tudunk nyerni. Az ebbéli veszélyek miatt azoknál a fogyasztóknál, ahol az áramkimaradás súlyos közvetlen anyagi vagy presztízskárokat okozhat (például a közepes és nagyvállalatoknál), mindenképpen szükség lenne a felkészülésre.

A fogyasztók gyakran tapasztalnak problémákat helyi szinten, saját háztartásuk áramellátását illetően. Például az utcai építkezések során számtalanszor előfordul, hogy markólóval elvágnak egy utcai áramkábelt, és ennek a villamosenergia-fogyasztók isszák meg a levét, hiszen védtelenül hagyott informatikai rendszerükben emiatt adatvesztés következhet be. A GFK által végzett kutatás, amelyben a háztartások ötvenhárom százaléka nyilatkozott úgy, hogy tapasztalt problémákat saját környezetének áramellátása körül, szintén az áramkimaradások, áramingadozások elleni védekezés fontosságát igazolja.

Hogy milyen fontos a közepes és nagyvállalatok számára, hogy informatikai rendszereik folyamatosan, akár a nap 24 órájában rendelkezésre álljanak, és emiatt védekezzenek, arra talán a legjobb példa egy pénzintézet, ahol a kritikus banki adatoknak valóban a nap 24 órájában folyamatosan elérhetőnek kell lennie. "Olyan pénzügyi műveletek adatai veszhetnének el egy áramszünet okozta leállás miatt, aminek közvetlen jogi, pénzügyi kötelezettsége felbecsülhetetlenül nagy kárt okozna bankunknak. Gondoljanak csak bele, mi történne, ha elvesznének a pénzügyi tranzakciók adatai! A konkrét pénzügyi veszteség mellett cégünk még az ügyfelek körében elszenvedett óriási presztízsveszteséget is kénytelen lenne elkönyvelni. Ezt nem engedhetjük meg magunknak" - mondta Szűcs Péter, a K&H Bank üzemeltetési főosztályvezetője, aki többek között a pénzintézet villamos energia ellátásáért is felelős.

Andrási Tamás, a BellResearch üzletfejlesztési igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy cége kutatásai szerint a szünetmentes tápegységek, illetve az olyan komplex tápellátás-védelmi rendszerek beszerzése iránt felértékelődik az igény azoknál a vállalatoknál, ahol az áram ingadozásából vagy kimaradásából már bekövetkezett valamilyen adatvesztés vagy nagyobb rendszerleállás, tehát az incidenst követően lényegesen komolyabban veszik a védekezést. Andrási Tamás elmondta azt is, hogy bizonyos ágazati szereplők sokkal óvatosabbak az átlagosnál, így a pénzügyi, a közmű- és a távközlési szolgáltatók már súlyának megfelelően kezelik a kérdést, és a multinacionális cégek hazai leányvállalatainál is kialakult a védekezés kultúrája, jobban felkészültek az áramkimaradásra. Egy-egy üzemszünet miatt jelentkező közvetett költségeket (tehát a termelés leállása okozta károkat) a vállalatok viszonylag könnyen számszerűsíteni tudják, de a leállás nyomán a cégek olyan erkölcsi károkat is elszenvedhetnek, ami szélsőséges esetben a cég csődjéhez is vezethet.

Laptopok Már 49 900 Ft-tól!	E-book olvasók Már 17 043 Ft-tól!	Tablet PC-k Már 23 140 Ft-tól!	LCD monitorok Már 19 800 Ft-tól!
részletek »	részletek »	részletek »	részletek »