Gyorsabb űrhajókat ígér a mágneses sugár-elv
2004. október 21. 13:48, csütörtök
Koncentrált plaz­masu­gár re­pít­he­ti az űr­ha­jó­so­kat a Mars­ra és vissza mind­össze 90 nap alatt, állít­ják a NASA szá­má­ra a kon­cep­ciót kifej­lesz­tő kutatók. Az el­kép­ze­lés gyor­sabb űru­ta­zást jelent­het a Nap­rend­sze­ren belül

Hirdetés

Egy töltéssel rendelkező részecskékből, azaz ionokból álló mágneses plazmasugár kilövése egy mágneses vitorlára rekord sebességgel lökheti előre az azzal ellátott űrhajót, osztotta meg kutatását az érdeklődőkkel Robert Winglee, a Washington Egyetem tudósa. A hajó hatalmas tolóerejét a vitorla és a sugár közötti taszítás mágneses erejének hasznosítása adja.

Elméletben az űrhajó egy Föld körül keringő űrállomásról startolna el. Az állomás egy rá erősített több tíz méter széles csővégről lőné ki a mágneses sugarat, ez lökné nagy sebességgel előre az űrhajót. Amint a hajó kellőképpen megközelíti a célját, egy második sugár - amit egy a Mars körül keringő állomásról lőnek ki - lelassítja. Egy hagyományos, éghető üzemanyaggal hajtott űrhajónak két évig tartana egy oda-vissza út a Marsra, tette hozzá Winglee. Ezzel szemben a mágneses sugár óránként több tízezer kilométeres sebességgel hajthatná a hajókat, lerövidítve az utazás időtartamát.


"A gyors odajutásnak hatalmas előnyei vannak" - mondta a NASA Fejlett Koncepciók Intézetének (NIAC) igazgatója, Robert Cassanova, mivel kevesebb élelmet és üzemanyagot emészt fel az utazás, így több erőforrás marad maga az expedíció számára. Az űrhajósok szintén jobb formában érik el a felszínt, hiszen minél tovább vannak a súlytalanság állapotában, annál jobban sorvadnak az izmok, nem is szólva az űrutazás során elszenvedett sugárzásról. "Ha szilárd anyagi támogatást élveznénk, akkor öt éven belül legalább egy próbautat tető alá tudnánk hozni" - mondta Winglee.

Egyetlen próbarepülés 1 millió dollárba kerülne, míg egy Mars utazáshoz milliárdokra lenne szükség, hiszen a szomszédos bolygóra is kell egy űrállomást építeni. Viszont ha egyszer már rendelkezésre állna az infrastruktúra, az emberiség elkezdhetne utazni a világűrben anélkül, hogy minden alkalommal új hajtóművet kellene terveznie.

A tervezet évekkel ezelőtt született meg, amikor Winglee egy alternatív módszer után kutatott a hosszú űrrepülésekhez. Ehhez a kutatáshoz fűződik a napszél hasznosítása is, melyben egy plazmabuborék, avagy vitorla felfújásával taszítja a napszél mágneses mezejét, és így előre halad. Ez szükségtelenné teszi összetett mechanikus vitorlák kibontását a napszél fotonjainak meglovagolásához, amit korábban már teszteltek is. Winglee ezt az űrrepülő rendszert mini-magnetoszferikus plazmameghajtásnak, röviden M2P2-nek nevezte el.

A gondot azonban az jelentette, hogy mivel a napszél egy irányba áramlik, így nehézségekbe ütközne a visszaút, például a Mars irányából a Földre. Winglee megépített egy eszközt, az úgynevezett High Power Helicont (HPH), ami egy a vitorlára összpontosítható ionsugarat hoz létre, így kormányozhatóvá válik a hajó. "Az erőnk abban rejlik, hogy már rendelkezünk az irányíthatósággal" - mondta Winglee. 60 kilowattjával a HPH az egyik legerősebb plazmagenerátor a világon.


Winglee sugárhajtása nem az egyetlen lehetséges alternatíva az űrutazásra. Biztatónak tűnnek az űrhajóra szerelt nukleáris reaktorok is. "A sugárelv még gyermekcipőben jár" - tette hozzá Cassanova. A sugárhajtás legnagyobb nehézségét a fókuszáltság nagy távolságokon át történő megtartása jelenti, vélekedett John Slough, Winglee munkatársa. "Még csak néhány méterig teszteltük" - mondta Slough. "Hogy tartható lesz-e hosszú távokon át, azt csak akkor tudhatjuk meg, ha kipróbáltuk."

Kapcsolodó letöltések:
  • A HPH működése argonnal, 14 megabájt
  • Az M2P2 demonstrációja; 1 newtonos plazma elhajlítása kevesebb, mint 1 kW teljesítménnyel
  • Animáció a mini M2P2 használatáról - a mágneses mezőbe zárt ionizált gáz hasonlóképp működne, mint a hőlégballon, és a 350-800 km/s-mal száguldó napszél ereje gyorsítaná
    Laptopok

    Már 49 900 Ft-tól!

    E-book olvasók

    Már 17 043 Ft-tól!

    Tablet PC-k

    Már 23 140 Ft-tól!

    LCD monitorok

    Már 19 800 Ft-tól!

    részletek » részletek » részletek » részletek »
    Megosztás
    •  
    •  
    •  
    •  
    •  
    •  
    •  
    •  
    •  
    •  
    •  
    •  
    •  
    •  
    •  
    •  
    •  
    •  
    •  
     

  • IT/Tech, Hardver
    Tudomány, Mobil, Film, Játék
    Hirdetés



    Hozzászólások
    A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
    Bejelentkezéshez klikk ide
    (Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
    Ginoo  
    2004. okt. 27. 10:44 | válasz | #106
    Hiszem ha látom, hogy ez működik
    Tetsuo  
    2004. okt. 27. 02:09 | válasz | #105
    Előfordul h nem olvasok L minden hozzászólást. De a gratulációt elfogadom!
    Hozzáteszem hogy a környezetvédelemnek soha nem volt ereje befolyásolni az űrkutatást.

    /S tudok ám sokkal többet is írni..
    [NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
    2004. okt. 26. 09:02 | galéria | válasz | #104
    Gratulálok. Most szépen írtál egy csomót azért, hogy bebizonyísd, tényleg halvány lila gőzöd sincs, hogy miről folyt a diskurzus, csak a szokásos "mindenért az olajlobby, meg az amerikaiak a felelősek" beszólásodat nyomatod...

    Ha esetleg érdekel, hogy miről is írt 'Alfa Of NS', akkor felvilágosíthatlak:
    Az 1950-es években felmerült az atomhajtómű alkalmazásának a lehetősége rakétákon. Az atomhajtómű gyakorlatilag egy nukleáris reaktor, amelynél a reakció által termelt hő segítségével felhevítik az üzemanyagot (pl. hidrogént), és ez termeli a tolóerőt (repülőgépek esetén felmerült olyan lehetőség is, hogy egész egyszerűen a levegőt hevítik fel, és ez adja a tolóerőt, ez a megoldás elvileg korlátlan idejű levegőben tartozkodást tenne lehetővé). A fejlesztés több kisérleti hajtóművet is eredményezett amerikában (pl. a 'Kiwi'), és számtalan tervet mind az amerikaiaknál (pl.: Nerva, Timberwind) mind az oroszoknál. A probléma az, hogy a gázt úgy hevitík fel, hogy keresztül vezetik a reakciótéren, ami miatt az radioaktív lesz. Ugyan a sugárszennyezés a számítások szerint "elviselhető", mind az oroszok, mind az amerikaiak letettek az atomhajtomű alkalmazásáról, legalábbis ami a földről induló rakétákat illeti. Ugyanakkor az űrben, bolygóközi misszióknál a nukleáris hajtómű (egyenlőre) utolérhetettlen, ami a hatásfokot illeti, éppen emiatt már évtizedekkel ezelött is felmerült az atomhajtomű alkalmazása egy mars-küldetés esetén. A gond ezzel ott volt, hogy aggályok merültek fel a reaktor űrbejutattása közbeni esetleges katasztrófával kapcsolatban, hiszen ez esetben a reaktor nukleáris üzemanyaga szétszóródhat.

    Tehát erről volt lent szó. Persze (megint) lehet, hogy csak szűklátókörüségem miatt nem látom át, hogy a Nerva, a Timberwind, illetve orosz megfelelőik valójában azért nem valósultak meg soha, mert az olajlobby érdekeit sérti (nehogy már egy rakétahajtómű ne a hagyományos kémiai hajtóanyaggal működjön), ez esetben légyszives világísd meg sötét elmémet, és állj elő valamilyen bizonyítékkal (ha akarod, utánakereshetek mi miatt is függesztették fel hivatalosan a Nerva hajtóművet). :))

    De mégis olyan önző vagyok, hogy inkább azt valószinűsítem, hogy te lőttél mellé egy oltárit... :))
    Tetsuo  
    2004. okt. 26. 01:51 | válasz | #103
    Az olajipar a világ legnagyobb ipara s a világ legnagyobb cégei az autógyártók és a Hét nővér kissé érdekeltek abban hogy a 'kincsüket' ne váltsa le semmi, főleg most ne amikor a fogyasztás várható növekedése óriási. Az olaj sok képviselőt/szenátort adott Washingtonnak rossznyelvek szerint még a TFTR vezetésében is jelen van. Hallottuk a legendákat miszerint Nicola Tesla 70es évekbeli követőit hogy tették el láb alól, ha erre nincs is bizonyíték, azt számtalan eset igazolja hogy komoly fejlesztéseket felvásároltak és suttba dobtak (mint a gyógyszeriparban amiről vkinek már írtam hasonlót..)
    Természetesen a másik oldalon is vannak érdekek, híres tudósok, környezetvédelmi (igen környezetvédelmi!) csoportok, erkölcsös előrelátó emberek akik az unokájukra is gondolnak, nagyságrendekkel kisebb gazdasági szereppel de remélhetőleg mégis komoly befolyással.
    egy kis olvasnivaló
    És hogy írjak konkrét bizonyítékot? Nem tudok. De a tékes válaszomban csak arra világítottam rá hogy a környezetvédők pont a másik oldalon állnak. Az pedig köztudott hogy marha sok olyan űreszköz van amiben felhasználják a rádioaktivítást ott fenn ez nem gond ha meg leesik vmi az úgyis állami tulajdon és haderő várja érkezését.. Szal én értem hogy NS alfája mire gondolt de az hülyeség (Ja és néhány fanatikus Greenpeace-tagot nem neveznék környezetvédőnek).
    [NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
    2004. okt. 25. 12:00 | galéria | válasz | #102
    Szerintem neked fogalmad sincs, hogy miről van itt szó...
    Tetsuo  
    2004. okt. 25. 01:13 | válasz | #101
    "az űrutazás veszélyes dolog" ..amíg lesznek anettkák addíg ez nem gond.
    Tetsuo  
    2004. okt. 25. 01:11 | válasz | #100
    A "környezetvédelem" irrónia akar lenni ugye?
    Inkább az olajlobby tett keresztbe..
    [NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
    2004. okt. 24. 20:54 | galéria | válasz | #99
    Erre van egy nekem tetsző kifejezés: sötétzöldek. Teljesen egyetértek a környezetvédőkkel, ha olyan dolgokról van szó, mint a vizek elszennyezése, a tömeges fakitermelés és a többi 'hagyományos' dologgal kapcsolatban. De az ilyen dolgokra, minthogy tüntetnek és politikai szinten támadnak egy-egy nukleáris programot, mert szerintük a sugárzó anyagok veszélyesek, nos, finoman szólva is inkább hangulatkeltésnek, mint valódi környezetvédelemnek tünik... (szólhatunk itt a nukleáris hulladékokat szállító vonatok akadályoztatásáról, vagy éppen arról, hogy egy műhold indítását ellenzik bőszen, mivel annak fedélzetén rádióaktív anyagok (még ha meglehetősen kis mennyiségben is) vannak).
    [NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
    2004. okt. 24. 20:50 | galéria | válasz | #98
    Tehát gyakorlatilag még nem vagyunk urai a fúziós energiának.

    Sose állítottam ennek ellenkezőjét, sőt éppen erről beszéltem. :)
    Egyenlőre még csak az elméletek szintjén járunk, és amíg nincs komoly politikai vagy gazdasági igény az ilyen irányú fejlesztésekre, sajnos csak lassan fognak haladni az ilyen irányú fejlesztések.

    Lézertolás, mágneses sugárnyaláb.. sci-fi filmbe való.. látva a mai űrtechnika megbízhatatlanságát még messze vagyunk ezektől..

    Így van. Messze vagyunk. De nem a technika megbizhatattlansága miatt.

    csak a két űrsiklót vegyük például.. egy rossz szelep, egy rossz szárnydarab..

    A Challenger esetén nem egy szelep, hanem a szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéták tömitőgyűrűi okozták a problémát, megfejelve pár emberi hibával. A Columbia esetén nem a szárnyban volt a hiba, hanem a külső üzemanyagtartály hőszigeteléséből leváló darabokkal, ez esetben is bejátszik némi szerencsétlenség, mivel az STS-107 elég régóta húzódott, mivel elsőbbséget élveztek az ISS missziók, és az STS-107 esetén még a régifajta 'könnyű' külsőtartályt használták, míg az ISS küldetések esetén az un. 'ultrakönnyű' tartályt, amelynél másfajta külső hőszigetelést alkalmaznak.

    Azonban nem jó ötlet ezeket ilyen katasztrófális hibáknak beállítani, az űrutazás veszélyes dolog, mivel még igencsak kevés tapasztalatunk van vele kapcsolatban. Nem a legideálisabb hasonlat, de elég ha belegondolsz, hogy hány és hány emberéletett követeltek az autók műszaki és biztonságtechnikai hibái egykoron. Szomorúak ezek a hibák, de el kell fogadni és tanulni kell belőle, és igyekezni, hogy ezáltal is jobb megoldásokat találjunk. Ha folyamatosan csak a kétkedés és a kritika szemszögéből nézzük, akkor ez meg fogja bénítani a fejlődést - lásd, most az űrsiklóflotta leállítása miatt az egész nemzetközi űrállomás terv üresjáratban döcög. Most a politikai és a közhangulat nyomására mégis arra kényszerű a NASA, hogy komoly pénzeket és időt áldozzon az STS rendszer átalakítására, holott nyilvánvaló, hogy úgysem képesek tökéletesen biztonságossá tenni. Az biztos, hogy sok mindent át kell gondolni, és egyes dolgokat megváltoztatni a jelenlegi rendszerben, de (véleményem szerint) inkább a közhangulat miatt állnak most az űrsiklók (és vele takaréklángon az ISS program), mint racionális megfontolások miatt...
    [NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
    2004. okt. 24. 20:25 | galéria | válasz | #97
    Csak hobbi (sajnos:))), istenigazából két dolog érdekel, a haditechnika, és az űrkutatásl, de mindkettőben elég felszines a tudásom, ha valóban komoly szinten megy a téma (nézz el "Kínai űrhajó---Űrbuzik topikja" topicba az Indexen, nemrég pl. komplett képleteket írt be egy illető azzal kapcsolatban, hogy milyen felhajtóerő keletkezhet egy világűrből visszatérű járműre... na ilyenkor én is csak nézek ki a bambán a fejemből, és próbálom megérteni, miről is van szó :)))...

    Szóval én is csak egy laikus érdeklődő vagyok. :)
    2004. okt. 24. 19:46 | válasz | #96
    "Környezetvédelmi ok? Amennyiben az űrbéli használatról beszélünk, maximum azt lehet annak tekinteni, hogy a reaktor üzemanyaga esetleg kiszabadul a földkörüli pályára állítás esetén."

    Nekem csak beugrott vmi vhonnan, hogy korabban atomreaktor hasznalatat massziv tamadas erte a kornyezetvedok felol azzal az indokkal, hogy mi van ha egy ilyen lezuhan. A felelem bizonyos szempontbol jogosnak tartom, csak lehet, hogy nem kene karba veszni egy ma mar bizonyos szintig kiforrot technologiat, ami talan meroben uj lehetosegeket nyitna meg.
    2004. okt. 24. 19:42 | válasz | #95
    Vmi konstruktiv kritika?
    2004. okt. 24. 19:41 | válasz | #94
    Nos az elméletekről már én is hallottam, de ez ugyebár nem egyenlő a gyakorlattal..akkor meg még sincs megoldva..Tehát gyakorlatilag még nem vagyunk urai a fúziós energiának.
    Lézertolás, mágneses sugárnyaláb.. sci-fi filmbe való.. látva a mai űrtechnika megbízhatatlanságát még messze vagyunk ezektől..
    (csak a két űrsiklót vegyük például.. egy rossz szelep, egy rossz szárnydarab.. fordítva berakott kapcsolók..amiről tudunk...)
    Csudri  
    2004. okt. 24. 18:49 | galéria | válasz | #93
    Köszi az infót, látom elég tájékozott vagy. Megkérdezhetem, hogy csak hobbiból foglalkozol ilyen témákkal vagy esetleg ilyesmivel foglalkozol/ilyesmiről tanulsz?
    [NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
    2004. okt. 24. 18:06 | galéria | válasz | #92
    Az elv eredetileg a "lézertolás" volt, vagyis hogy egy gigászi lézerrel tolunk meg egy űrhajót, akár át a szomszédos naprendszerbe, az űrhajó a lézersugarat egy hatalmas vitorlával fogja be, és a vitorlán a fénysugarak (a lézer ugye nem más, mint koherens fénysugár) fejtenek ki erőt. Ha jól tudom, valamikor az 1980-as évek elején merült fel először ez a megoldás, még arra, hogy eljuttassunk egy űrszondát a környező naprendszerek valamelyikéhez.
    [NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
    2004. okt. 24. 17:55 | galéria | válasz | #91
    Környezetvédelmi ok? Amennyiben az űrbéli használatról beszélünk, maximum azt lehet annak tekinteni, hogy a reaktor üzemanyaga esetleg kiszabadul a földkörüli pályára állítás esetén. Azonban eddig is épp elég olyan műholdat indítottak már, amely sugárzó anyagot vitt magával az RTG-kban (ráadásul abban az uránnál sokkal veszélyesebb plutonium van). Az űrben csak az a lényeg, hogy a legénységet ne érje a reaktorból komolyabb sugárzás, az, hogy a hajtóműből radioaktív gáz lép ki, nem oszt nem szoroz. Persze tény, hogy e téren a fúziós megoldás sokkal "tisztább".
    Anno a Nerva és a Timberwind hajtóműveket földről induló, vagy csak a felső fokozatokban, már nagy magasságban indítva tervezték, ezek valóban elsősorban a katasztrófától való félelem miatt buktak el.

    Az pedig, hogy eddig nem alkalmazták űrbéli meghajtásra, abból következik, hogy nem volt rá akkora szükség. Egy kissebb szondát eljutattni a marsra vagy a jupiterhez, nos ehez a kémiai rakéták is elegendőek. A nagyobb tömegű űreszközöknél már más a helyzet. Elég a jelenleg fejlesztés alatt lévő JIMO-ra gondolni (JIMO = Jupiter Icy Moons Orbiter), igaz, ott sem fúziós meghajtás lesz, hanem a tervek szerint ion-hajtómű, amit egy atomreaktor táplál majd.
    Az atommeghajtás folyton felmerül az emberes Mars-missziónál (a legtöbb szovjet/orosz terv is nukleáris meghajtással számolt), lehet, hogy legyűrve a félelmeket, mégis ez lesz a befutó - bár ahogy most kinéz, addigra, míg az emberiség eljut egy emberes mars-misszió megvalósítása mellett, már a fúziós hajtómű is eljut a megfelelő fejletsségi fokra, és már azzal fogják felszerelni az első emberes mars-űrhajót...
    Csudri  
    2004. okt. 24. 16:22 | galéria | válasz | #90
    Na én feladom. Itt jártattam a számat, hogy miért kell ezt a "csúzlimódszert" alkalmazni, erre mi volt ma a Star Trekben? Térhajtás térhajtómű nélkül! "Fenékbe küldtek" egy hajót egy hullámmal, erre az begyorsult és a túl oldalon elkapták volna (ha nem robbant volna atomjaira :D). És ez a sorozat 15 éves! És már akkor felvetődött a tudósokban (mert gondolom nem a kisujjából szopta a forgatókönyvíró) a "csúzlimódszer". Persze mi nem térhajtásra akarjuk használni, hanem arra, hogy ne gyök 2-vel menjenek az űrhajóink, de nekem akkor sem tetszik ez a módszer. Mert mindig benne lesz a levegőben, hogy mi van ha nem tudják elkapni?
    2XP  
    2004. okt. 24. 16:08 | galéria | válasz | #89
    Aha, a környezetvédők miatt...
    2004. okt. 24. 15:56 | válasz | #88
    "A fúziós hajtóművek alkalmazására vannak ötletek, az egyik változat lényege viszonylag egyszerű: a fúzióval felhevítenek valamilyen gázt (pl. Hidrogént) és az a gigászi hőmérsékletnövekedés miatt kitágulva egy fúvókán át távozik, így termelve tolóerőt."

    Nem tudom, hogy ugyanennek atomreaktorral valo megvalositasa elbukott-e vmin. Mert gondolom nem veletlenul nem csinaljak meg. Hm, lehet, hogy kornyezetvedelmi okokbol?
    2004. okt. 24. 15:49 | válasz | #87
    "Az én nézetem szerint a Star Treknek több köze van az áltudományossághoz, mint a tudományhoz, az, hogy belevegyítettek bizonyos tudományos ismerteket, még nem emeli olyan szintre szerintem a sorozatot (vagy a világot), hogy a filmbéli technológiát komoly szintre emeljük. Az ST (ahogy az SW is) egy szórakoztató műsor - legalábbis számomra."

    Lenyegeben egyetertek. Az ST vilagaban sokszor adnak tudomanyos magyarazatot arra, amire nincs magyarazat egyelore vagy a fanztazia szulemenye. Ez pedig automatikusan vezet latudomanyos elemekre. Az ST vilagaban az elsodleges cel a kaland, az adott szituacio es ennek rendelik ala a tudomanyos igenyeket. Ha tudjak, akkor szo szerint szakemberektol kernek segitseget, hogy meghatarozzak, hogy egy adott szituban mi legyen a szakkifejezes vagy a technologia. Peldaul biztosan emlekszel, hogy eloszeretettel hasznaltak a "tachion sugarzas" kifejezest. Eloszor azt gondoltam, hogy fantazia, kozben meg kiderult, hogy a hur-elmeletben a nulla gravitacioju (nulla tomegu?) reszecske neve, kozel arra amire hasznaljak a filmben (tervaltas vagy alcazas nyoma, nem tudom mar). De ha a korulmenyek ugy adodnak, marpedig egy ilyen sorozatnal konnyen elofordul, akkor egyszeruen elternek a valosagtol es kesz.

    Tudomanyos elmeleteket nyilvan nem lehet a filmre epiteni, csak erdekesnek velem, hogy nem csak a forgatokonyv iroinak fantaziajanak eredmenye a technolgoiai megvalosulasok a filmen.
    [NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
    2004. okt. 24. 14:26 | galéria | válasz | #86
    Van egy olyan érzésem, hogy túlrohantál a célon. Elméleti síkon történő fejlesztésekről volt a #72-es hozzászólásomban. Te erre rögtön gyakorlatban akarod használni...

    Felvettetél egy jogos kérdést, hogy mégis milyen megoldással lehet a fúvókát megoldani ilyen szélsőséges körülmények között. Ph03niXx pedig megadta a választ. Megjegyzem az általam ismert ilyen (folyamatosan használható) fúziós hajtóművek elméleteinél mind elektrománesekkel tartják kordában a reakciótérben keletkező anyagot.

    Hogy miért nem használják máris ezt a megoldást? A kulcsszó már elhangzott: mert elméleti kutatások folynak ilyen téren egyenlőre. Jelenleg még egy tartósan fentartható plazmaáramot sem tudunk megvalósítani, a fúzióval kapcsolatos gyakorlati kutatások kb. ott tartanak, ahol a fissziós (ismetebben: nukleáris) gyakorlati kutatások az 1940-es években tartottak. A fő különbség az, hogy anno a katonai és politikai igény nagyon nagy volt ezen kutatások iránt, míg most nincs ilyen mértékű támogatás, még egy, (az elsőnek szánt) pozitív energiamérlegű (több energiát termel, mint amennyit a működésének fentartása igényel) fúziós reaktor megépítése is több, mint egy évtized óta politikai aktatologatás szintjén vegetál.

    Szóval az, hogy van egy olyan elméleti módszer, amelyel a fúziót fel lehetne használni hajtóműként, még messze nem jelent többet, mint amit a fent olvasható cikkben is találsz.
    [NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
    2004. okt. 24. 14:13 | galéria | válasz | #85
    Leírtad azt, amit én, csak az értelmezés különböző, szerinted az a jó, ha egy tudományos tétel köré felépítenek egy dolgot, igaz, ennél már inkább a fantáziájukra támaszkodnak, és nem a realitásokra (lásd az említett dilithium téma), hogy éreztessék, tényleg a jövőben vagyunk. Én meg a falnak tudok menni az ilyentől, hiszen erre a technoblablára épül a sorozat jelentős része. Most akkor vagy ne akarjanak túl tudományosnak látszani (mint ahogy azt tette pl. a Star Wars, ahol csak a képeskönyvek és az bővített világ (EU) foglalkozik a látványvilág áltudományos megmagyarázásával), vagy ha tudományosan közelítik, akkor tegyék komolyan (mint ahogy anno tették a 2001-ben és a 2010-ben).
    Az én nézetem szerint a Star Treknek több köze van az áltudományossághoz, mint a tudományhoz, az, hogy belevegyítettek bizonyos tudományos ismerteket, még nem emeli olyan szintre szerintem a sorozatot (vagy a világot), hogy a filmbéli technológiát komoly szintre emeljük. Az ST (ahogy az SW is) egy szórakoztató műsor - legalábbis számomra.
    2004. okt. 24. 07:55 | válasz | #84
    Na akkor mért nem csinálják? Ha már Szerinted meg van oldva?
    Egy űrhajóba akkor mértnem építenek már fúziós reaktort? (ha már meg van oldva)mit vacakolnak ilyen szar kémiai meghajtással? Valami azért csak hiányzik..vagy a NASA nem tud róla.. nem olvassák a forumot..
    2XP  
    2004. okt. 24. 00:48 | galéria | válasz | #83
    Ehh, amikor egész nap tanulok, s arra sincs időm, h a híreket megnézzem, akkor legszívesebben megölném azokat, akik gyengének mondják a magyar oktatási rendszert. Ilyenkor értem, mire gondolnak... :( Mondjuk valószínűleg a túl nagy anyagmennyiség az oka, amiből a tanulók rosszul válogtank, mert minek is a fizika, kémia, bilógia (az általános művelségről való elképzelés is humán alapú), úgy is jól elmondják majd a dolgokat az amcsi sci-fikben (ne értsétek félre, én is szertem őket - persze csak az igényesebbeket -, de azért nem kellene kész ténynek venni az ott elhangzottakat), bár a legtöbbjüket még az sem érdekli.
    2004. okt. 23. 20:50 | válasz | #82
    coool
    2004. okt. 23. 17:13 | galéria | válasz | #81
    végülis lehet gyorsabban utazni , heisenberg féle határozatlansági reláció értelmében , de ez csak a planck távolságon belül működik ^.^ te ehhez túl nagy vagy :D
    2004. okt. 23. 13:15 | válasz | #80
    "Amit aztán keményen kifordítanak, átöblítik egy jókora adag áltudományos szöveggel, hogy a nézővel tudassák, hogy igen, ez a XXIII.-XIV. század. :)"

    Nem nyert :) Valoban irrealitasok vagy olyan dolgok is szerepelnek, amirol nem lehet tudni, hogy megvalosul-e vha, de hat ezert sci-fi a film, mert fantaziaelemeket is tartalamz. De szinte mindenrol kiderul altalaban, hogy ahoz a temahoz, amiben a filmben szereple a valosagban is vhogy koze van.

    "A vizuális megvalósítás terén pedig már csak egyetlen kitétel van: látványos legyen. :)"

    A latvany egy amerikai piacra szant filmben alapveto.

    "anyag-antianyag reaktor táplálja az űrhajókat, de beleszőttek olyan ostobaságokat, hogy valami 'dilithium' kell a reakcióhoz"

    Nem ostobasag, csak te nem erted. A dilitium nem a reakcihozo kell, hanem a reakcio iranyitasahoz. A reakcio megy magatol is. Kiegeszitettek a mai tudasunkat olyan elemmel, ami korulbelul realisnak hat ugyanakkor hasznalhatova teszi az anyag-antianyag felhasznalasat. Amugy a film vilagaban is ugyanugy iszonyatos gamma sugarzassal jar az anyag-antianyag reakcio, mint a valosagban.

    "és természetesen folyamatosan változtatják az anyag/anti-anyag arányát... (ez esetben ott az ostobaság, hogy értelemszerűen 1:1 arány kellene)"

    A film vilagaban is alapvetoen igy van. Az eltero aranyt valszeg torteneti szempontbol vezettek be. Erdekesebbe lehet tenni a tortenetet. Bar ezert felaldoztak a realitasbol.

    "Nos pont ez a bajom: úgy próbálnak meg tudományosnak látszani, hogy az alapvető dolgokat áldozzák fel a látványosság terén"

    Nem csak a latvanyossagrol van szo. Legalabbis vizualis ertelemben. Nem lehetne rendesen tortenetet irni ugy, hogy vagy meghal az egesz legenyseg vagy a hajuk szala sem korbul egynek sem.

    Az egesz Star Trek vilagnak van egy filozofiai, tudomanyos alapja, forrasa. A realitasoktol neha szandekosan, neha elkerulhetetlenul elternek, de ne essunk olyan tulzasokba, hogy legbol kapott dolgoknak vesszuk a filmbeli elemeket.
    [NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
    2004. okt. 23. 09:08 | galéria | válasz | #79
    Ph03niXx már megelőzött. :)))
    [NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
    2004. okt. 23. 09:08 | galéria | válasz | #78
    Pajti a baj ott van, hogy te küzdesz a realitásokkal. A Newtoni-, Kepleri és Eisteni-fizika tudnillik tökéletesen működik a földön kívűl is. Amennyiben mégis másként gondolod, légyszives vezesd már le, hogy hol és milyen körülmények között vallanak kudarcot. Szerintem nem csak én lennék kiváncsi erre, sőt, ha sikerül egy helyes levezetést bemutatnod, simán esélyes vagy a fizikai Nobel-díjra. :PPP

    Hasonlót várnék a fénynél gyorsabb utazással kapcsolatos kijelentéseddel kapcsolatban is.

    Ezek után szerintem mindenki döntse el maga, hogy ki is küzd a realitásokkal. :)))
    2004. okt. 23. 08:53 | válasz | #77
    Évek óta meg van oldva. Mágneses mező. Egy erős mágneses mező tartja a több millió fokos plazmát a kamra közepén/távol a fúvóka falától. Manapság erre a mágneses cuccra épül a legígéretesebb fúziós reaktor terv a Tokamak.
    2004. okt. 23. 07:34 | válasz | #76
    Cifu! Szerinted miből kellene készíteni a fúvókát, hogy elbírja azt a pár millió Celsiust?
    Meg az egész reaktort? "Csak"ezt a kérdést kell megoldani...utána már megy minden...
    2004. okt. 23. 07:28 | válasz | #75
    És mégis mozog a föld!!!!
    Tetsuo  
    2004. okt. 23. 00:58 | válasz | #74
    Te tudsz vmit amit mi nem. Amit senki csak Te és a haverjaid persze. Biztos őket is Lrabolták az UFÓk v az Enterprise. LOLLER
    2004. okt. 23. 00:20 | válasz | #73
    Yetika, úgy érzem realitásokkal küzdesz. Nagyon LOL vagy.
    Csudri, Alfa, jól gondolkodtok. Sajnos a mai napig több száz és néhol több ezer éves elméletekben hiszünk és alkalmazunk. Az kevés ember fejében fordul meg, hogy minden földi viszonylatban lett kitalálva és megalkotva.
    A fénynél pedig lehet gyorsabban utazni, bár ezért a kijelentésemért bizonyára meg fognak égetni, de sebaj :)
    [NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
    2004. okt. 22. 20:40 | galéria | válasz | #72
    Nos akkor mondok egy érdekeset: Azok ott nem sima Hidrogén atomok lesznek, hanem a két izotópjának, a Deutériumnak és a Tríciumnak a keveréke. A D-T fuzió egyik nagy előnye, hogy viszonylag alacsony a gyújtási hőmérséklete, alig pártíz millió celsius fok (van olyan reakció, amelynek elindításához százmillió celsius feletti hőmérséklet kell). A probléma ott van, hogy a reakcióból keletkezik szabad neutron, ami kicsit kellemetlen. A Hélium hármas izotópja azért ideális, mert annak is viszonylag alacsony a begyújtási hőmérséklete, viszont a reakció közben nem keletkezik szabad neutron (nincs neutronsugárzás).

    A fúziós hajtóművek alkalmazására vannak ötletek, az egyik változat lényege viszonylag egyszerű: a fúzióval felhevítenek valamilyen gázt (pl. Hidrogént) és az a gigászi hőmérsékletnövekedés miatt kitágulva egy fúvókán át távozik, így termelve tolóerőt.
    A "napvitorla" egy kicsit túlzás, ebből a mini-napból túl kevés foton és részecske távozna ahoz, hogy effektíven működhetessen egy napvitorlást.
    [NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
    2004. okt. 22. 20:31 | galéria | válasz | #71
    Szélsőséges esetről beszélsz, nem ebből kellene kiindulni.
    Csudri  
    2004. okt. 22. 17:51 | galéria | válasz | #70
    És még ők is kevesek, ha fordítva van bekötve a csati. :D
    Csudri  
    2004. okt. 22. 17:50 | galéria | válasz | #69
    Viszont a He hármas izotópja helyett ott van a H. Az index tegnapi cikke taglalja egy új terv létrejöttét. most csak a lényeget kopizom be ide.
    - Ez az a lézerrendszer, melyet a termonukleáris fúzió beindításához építenek?

    - Ezt a rendszert úgy hívják, hogy National Ignition Facility. Nevezzük nemzeti gyutacsnak. Gyutacs abban az értelemben, hogy ez hivatott beindítani a termonukleáris fúziót. Látványosak a méretei is: 192 lézernyaláb működik majd egy futballpálya alapterületű tízemeletes épületben. A derék vastagságú nyalábok nagyon rövid időre megvilágítanak majd egy céltárgyat, mely hidrogénizotópok keveréke. Ha a céltárgyat sok irányból, egyidejűleg, nagyon rövid ideig nagy teljesítményű impulzusokkal megvilágítják, és ha az izotópok "tudni fogják a fizikát", akkor a hőmérséklet és a nyomás olyan elképesztően magasra emelkedik, hogy beindul a termonukleáris fúzió, vagyis egyesülnek a hidrogénizotópok, és az egyesülés során hatalmas energia szabadul fel. Ez az a folyamat, melyből a nap hő- és sugárzási energiája ered, de ugyanebből a folyamatból származik a hidrogénbomba pusztító ereje is. De még az egész projekt bizonytalan. Egyáltalán nem biztos, hogy működni fog. Viszont ha véletlenül működne, az emberiséget megajándékozná egy lényegében majdnem korlátlan és majdnem abszolút tiszta energiaforrás lehetőségével.


    És most jöjjön a sok ha. Ha sekerülne a kísérlet és majd valamikor sikerülne ezt végrehajtani az űrben, esetleg egy hajón (persze sokkal kisebb méretben! Tudnám miért egyből ilyen nagyot akarnak építeni), akkor lehet-e ezt meghajtásra használni valahogy? Mert ha ugyan olyan lenne, mint egy mini nap, akkor csak ki kellene "feszíteni" egy nap vitorlát a hajó elé és menne nem?

    (ha nagyon láma, amit beszélek akkor se nevess ki. Sajnos nincs előképzettségem a témához.)
    2004. okt. 22. 17:46 | válasz | #68
    Azért ez az elkapásos módszer sem igazi (mármint a Marson levő fékező/gyorsító egység) .. Lásd Genezis... ott csak 4 kapcsolót tettek be fordítva...Itt egy ekkora állomáson mennyi hiba lehet?
    Ott ülhet mindig legalább 2 ügyeletes..
    [NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
    2004. okt. 22. 16:58 | galéria | válasz | #67
    A Star-Trek technologiai alapjai altalaban mindig a valosag.

    Amit aztán keményen kifordítanak, átöblítik egy jókora adag áltudományos szöveggel, hogy a nézővel tudassák, hogy igen, ez a XXIII.-XIV. század. :)
    A vizuális megvalósítás terén pedig már csak egyetlen kitétel van: látványos legyen. :)

    Peldaul az ST vilagaban az urhajok energiaforrasa egy anyag-antianyag reaktor, ami nem eppen van tavol a mai fizika altal elkepzelt jellensegek hasznositasatol.

    Anyag-antianyag reaktor táplálja az űrhajókat, de beleszőttek olyan ostobaságokat, hogy valami 'dilithium' kell a reakcióhoz, és természetesen folyamatosan változtatják az anyag/anti-anyag arányát... (ez esetben ott az ostobaság, hogy értelemszerűen 1:1 arány kellene)

    Peldaul az altalad emlitett robbano konzol, amit nyilvan nem technologiakent kepzelnek el, csak nelkule lehet nem tudnanak ertelems tortenet alkotni.

    Nos pont ez a bajom: úgy próbálnak meg tudományosnak látszani, hogy az alapvető dolgokat áldozzák fel a látványosság terén (ie.: mi lenne, ha úgy csinálnák meg a filmet, hogy az űrben nem terjed a hang? Minek Newtoni- és Kepleri-fizika, ha a 'vadászgépes' manőverek sokkal látványosabbak?). De még 1x, mint szórakoztató film, semmi bajom az ST-vel, csak azért ne essünk olyan túlzásokba, hogy technológialiag, fizikailag megalapozott dolgokat látunk benne...
    Csudri  
    2004. okt. 22. 16:44 | galéria | válasz | #66
    No offense!

    Ha kicsit figyelnél arra, amire próbálok kilyukadni, akkor nem lol-oznál. Én próbálok a realitás talaján maradni. Értsd nem fasztudja hányszoros fénysebesség meg ilyenek, hanem valamilyen olyan működő megoldást keresek, ami nem ez a "csúzli-módszer", hanem olyan technika, ahol nem függünk a cél-tól. (Start-meglöknek-utazunk-elkapnak-cél)

    De megismétlem No offeense!
    [NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
    2004. okt. 22. 16:31 | galéria | válasz | #65
    Ebből az ingázós cuccból szvsz kb. 100 év múlva lehet valami, de nem hinném, hogy pont ez a módszer lesz az amivel bolygóközi/naprendszerbeli utazásokat fogunk tenni. Inkább valmi antigrav vagy térgörbítős módszer vinne valamire, de a mai gazdasági viszonyok mellett... Mire oda juthatnánk, már nem lesz semmi az emberiségből...

    Ez az ingázós cucc kiálta az elméleti teszteket, még sokat kell dolgozni rajta, mire elkészülhet (ha elkészül valaha is), de legalább már elméletben működik.
    Az antigrav meg a térgörbitős cuccok nem jutottak tovább sci-fi szintjén, vannak ilyen irányú kutatások, de én még nem láttam olyat, hogy egy antigravitációs vagy térgörbítés elvén működő hajtóműnek elméleti működőképességét tudományosan igazolták volna. Szóval ha ez az 'ingázós' rendszer száz év múlva valósul meg, a térgörbítős hajtómű (már ha egyáltalán megvalósítható) meg ezer év múlva...

    Itt a probléma. Rá kéne ébredni, hogy nem vágyalmakat kell kergetni (antigravitáció és társai), hanem olyan dolgokat megvalósítani, amelyről tudjuk, hogy működnek vagy legalább működhetnek!

    A Holdutazás egy külön műfaj. Gondolj csak bele, miért szakították meg anno az adást, vagy a "Vajon mi lehet a Hold másik oldalán" c. kérdésekbe. Ki mennyire hisz a konspirációkban.

    Jajj. Már megint ezek az összeesküvés elméletek... A baj az, hogy a konspiráció pártiak sose fogadják el a tényeket, inkább megpróbálnak belemagyarázni, és tévhiteket kergetni...
    De ezt már 1000x lerágtuk...

    Ha lenne is gazdasági haszna, nem bizti, hogy tudnánk róla.

    Meg foglak lepni. Tudunk. Hogy csak a legismertebbet említsem, ott van a Hélium hármas izotópja, amely a fúziós reaktorokba az egyik lehető legideálisabb üzemanyag. A földön természetes állapotban nem található meg, csak irreális áron állítható elő, mesterségesen...
    2004. okt. 22. 15:44 | válasz | #64
    "A Star Trek meg pont erre az áltdományos technoblablára épít...."

    Nono. Ez igy nem igaz. A Star-Trek technologiai alapjai altalaban mindig a valosag. Peldaul az ST vilagaban az urhajok energiaforrasa egy anyag-antianyag reaktor, ami nem eppen van tavol a mai fizika altal elkepzelt jellensegek hasznositasatol. Ez jellemzi alapvetoen a filmet. Ket gond szokott kozbejonni. Az egyik, hogy mivel elegge a tavolban jatszodik nehany dologban nem tudnak a valos technologiara tamaszkodni. A masik gond, hogy a tortenet valtozatossaga kedveert bealdoznak nehany valos dolgot. Peldaul az altalad emlitett robbano konzol, amit nyilvan nem technologiakent kepzelnek el, csak nelkule lehet nem tudnanak ertelems tortenet alkotni. Vagy pelda meg az istenek megjelenese. Lasd Deep Space 9-ban az atjaroban levoket.
    Zocsi  
    2004. okt. 22. 15:34 | válasz | #63
    A Holdutazás egy külön műfaj. Gondolj csak bele, miért szakították meg anno az adást, vagy a "Vajon mi lehet a Hold másik oldalán" c. kérdésekbe. Ki mennyire hisz a konspirációkban. Ha lenne is gazdasági haszna, nem bizti, hogy tudnánk róla.
    Zocsi  
    2004. okt. 22. 15:31 | válasz | #62
    mrzool: Igaz! Teljes mértékben igazad van!

    [NST]Cifu: Nem arra gondoltam, hogy 5-10 év múlva már ingázhatunk. Pusztán csak a kézzelfogható tényekre, hogy meg lehet csinálni és nem puszta teoratikus fejtegetésekre, hogy építsunk ezt-azt és kész. Ebből az ingázós cuccból szvsz kb. 100 év múlva lehet valami, de nem hinném, hogy pont ez a módszer lesz az amivel bolygóközi/naprendszerbeli utazásokat fogunk tenni. Inkább valmi antigrav vagy térgörbítős módszer vinne valamire, de a mai gazdasági viszonyok mellett... Mire oda juthatnánk, már nem lesz semmi az emberiségből...

    Yetike  
    2004. okt. 22. 15:26 | galéria | válasz | #61
    "Javitsatok ki ha tevedek, de a holdra is kb hasonlo tervekkel indultunk."

    vs

    "Anno az USA <-> USSR holdrajutasi verseny is csak erofitogtatas volt,"

    "Koncentraljunk az AIDS, rák, éhinség, fajgyűlölet, tiszta megújuló energia problémékra, oszt ha ez már mind megoldódott, akkor pihenésképpen menjünk nyaralni a Marsra."

    -> Demagógia. Jól hangzik de kb annyit is ér.

    Mindenféleképp hasznos új világokat felfedezni, ki tudja milyen anyagokat találnak ott, vagy milyen új lehetőségekkel bővül az űrkutatás palettája. Ezen kár is vitatkozni.
    Yetike  
    2004. okt. 22. 15:23 | galéria | válasz | #60
    Azért loloztalak le, mert faszság, amit írsz. Egyrészt a ma ismert realitásokkal köszönő viszonyban sem lévő scifiket hozol fel, másrészt már egyből Star Warsot meg Imperium Galaktikát akarsz, megintcsak nem a realitásokra támaszkodva.

    Azért fejlesztenek ilyen szar "lökős" meghajtás alternatívákat, mert egyelőre a sok elképzelés közül ez a legideálisabb (pénz, idő, technika figyelembe vételével). Végülis rá lehet mondani, hogy bezzeg az Star Warsban már mikkel röpködnek, csakhát ez a Lol kategória.
    saldi  
    2004. okt. 22. 15:19 | válasz | #59
    "2.: Alapvető gazdasági/kutatási lehetőségeket nem veszel észre (bányászat, ismeretlen vagy a földön meg nem található anyagok)"

    Javitsatok ki ha tevedek, de a holdra is kb hasonlo tervekkel indultunk. Lehet, hogy nem ugyanazokat a hireket halljuk a tvbe, de a mienkbe nem mondtak be semmit arrol, hogy az elmult ~35 ev alatt nem sokat jelentett a gazdasagnak a holdutazas.


    Az, hogy technologiailag sokat dobott az urtechnikan a holdutazasba feketett penz, azt alairom, de kicsit szkeptikus vagyok, es Rockkal tudok egyeterteni.

    Koncentraljunk az AIDS, rák, éhinség, fajgyűlölet, tiszta megújuló energia problémékra, oszt ha ez már mind megoldódott, akkor pihenésképpen menjünk nyaralni a Marsra.

    Anno az USA <-> USSR holdrajutasi verseny is csak erofitogtatas volt, es ezt sem erzem maskent. Majd a nagy vezeto kiall a nep ele, megfogja a szerencsetlen oda-vissza megjart urhajos kezet, es mosolyog. Pedig abbol a penzbol meg lehetne oldani mast, a letunket sokkal jobban befolyasolo kerdest is.
    2004. okt. 22. 15:10 | válasz | #58
    Igen, de mennyivel egyszerűbb lenne, ha minden bolygón lenne egy csillagkapu....
    2004. okt. 22. 14:28 | galéria | válasz | #57
    majd kölcsönadom a térgörbítős hajtóművemet , ez az egyetlen "út" ami gyorsabb helyváltoztatást tesz lehetővé mint a fénysebesség ... _elvileg_ :]
    [NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
    2004. okt. 22. 13:25 | galéria | válasz | #56
    A félreértések elkerülése végett: a Star Trek filmek és sorozatok (többé-kevésbé) nagyszerű szórakoztató műsorok (a DS9-nak én is nagy rajongója vagyok), de hogy komolyan megvalósítható alapon nézzünk rá...
    [NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
    2004. okt. 22. 13:20 | galéria | válasz | #55
    A 'Treknology' kb. annyira átgondolt és hibamentes, mint a Star Wars "technológiája", talán az SW annyiból jobb, hogy ott csak a képeskönyvekben állnak neki áltudományos magyarázatokat a filmekben szereplő dolgokra. A Star Trek meg pont erre az áltdományos technoblablára épít....
    Lent felsoroltam pár trek-csodát, de ha ez minden vágyad, sorolhatok még fel jópár hasonló agymenést... :)))
    [NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
    2004. okt. 22. 13:08 | galéria | válasz | #54
    Több dolog nevetséges igazán a hozzászólásodban...
    1.: Alapvető csillagászati dolgokkal nem vagy tisztába (a csillagokon taposni aligha fog bárki is...)
    2.: Alapvető gazdasági/kutatási lehetőségeket nem veszel észre (bányászat, ismeretlen vagy a földön meg nem található anyagok)
    3.: A "bolygó" szót helytelenül, pontos j-vel leírod 3x egymás után...
    [NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
    2004. okt. 22. 13:05 | galéria | válasz | #53
    Jövőkutatók helyett alapvető dolgokkal kellene tisztában lenni. Ilyen pl. a Newtoni- vagy Kepleri fizika, alapvető méretarányok, stb.
    Az olyan dolgokba már nem is megyek bele, hogy a sem a biztosítékot (felrobbanó konzolok), sem a biztonsági övet (a felrobbanó konzolok által a hídon keresztül repülő 'feláldozható' zászlósok) nem ismerik háromszáz év múlva...
    2004. okt. 22. 12:40 | válasz | #52
    Ha most elméleti síkon vitatkozunk :) akkor mi a gond a Star Trek hajókkal? :D A Star Wars-t még megértem... De a Treknology jól átgondolt, hibamentes...
    xj700t  
    2004. okt. 22. 11:18 | válasz | #51

    Izések és pofonok ugyebár....
    Rockk   "Rest in Peace Rockk" 
    2004. okt. 22. 11:14 | galéria | válasz | #50
    Egyaltalan minek mas bojgokra menni? Ezzen a bojgo n is megvan minden amire valaha is vagyhatnank..miert kepzelik az emberek hogy mas bojgon jobb lenne, szebb...mit akarunk amshol talalni? nevetseges... a csilagokat csodalni kell, nem rajuk taposni..
    xj700t  
    2004. okt. 22. 11:10 | válasz | #49
    Bármennyire ökörségnek tűnik a sci-fi műfaj, pl.: az Enterprise, különvélemény stb forgatásaihoz úgymond "jövőkutatókat" kértek fel szakértőnek hogy kb mi legyen a filmekben. A Teleportálást például elektron v.atom szinten már végrehajtották. Az hogy a film kerdvéért kiszinezik kicsit a techniket az máskérdés.

    u.i.: Vernén is röhögtek sokan és tesék.
    [NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
    2004. okt. 22. 10:56 | galéria | válasz | #48
    A Star Trek és a Star Wars sci-fi. Egyszerűen alapvető fizikai és technikai dolgokat nem vettek figyelembe az űrhajóterveknél. Ha olyan sci-fit akarsz, ahol ezt valamennyire komolyan vették, nézd meg a Babylon 5 TV-sorozatot, abban is a földi űrhajókat. Azok megalkotásakor még némi realitással közelítettek a témához.

    Vannak elképzelések olyan hajtóművekről, amelyekkel tényleg nagy sebességet lehetne elérni, különféle plazma-hajtómű megoldások (ahol fúziós reakcióval hozzák létre a tolóerőt), vagy a fotonhajtómű elmélete (amikor a hajtómű gyakorlatilag egy gigászi fényszóró, és a fény (vagyis a fotonok) adják a tolóerőt). De ezek egyenlőre erősen elméleti síkon dolgoznak, például a fúziós kisérletek még csak ott tartanak, hogy sikerüljön minél tovább fentartani egy plazmaáramot (egyenlőre másodpercekben, talán percekben mérhető ez az idő), vagy a fotonhajtómű esetén az antianyag olcsóbb és egyszerűbb gyártása, és ami fontosabb, megóvása a 'anyagi' világtól (egyenlőre az antianyag előállítása igen nehézkes és költséges, csak speciális gyorsítókban lehetséges, és a létrejött antianyagot is csak alig több, mint egy óriág sikerült tárolni).

    Szóval lehetőségek vannak. De ezek kifejlesztése rengeteg időbe és pénzbe kerül...

    A filmeket felhozni példának meg azért rossz, mert ezzel az erővel számon lehetne azt is kérni, hogy miért nincs Supermen közöttünk, aki repül, szeméből lézer jön és teljesen sebezhetettlen.
    moran  
    2004. okt. 22. 09:52 | válasz | #47
    Csak kiváncsi voltam, hogy ezt a problémát hogy oldják meg. Kaptam egy csomó érdekes választ.
    Különösen RangeR hozzászólása segített sokat. :)
    bandia  
    2004. okt. 22. 09:43 | válasz | #46
    FRank 99: 0 G nél nincs gravitációs erő, ami a földön a G-ket olkozza a gyorsulásnál:) Pl ezért nem kenődik fel az űrállomás legénysége a falra:) Pedig az is hasit ám rendesen:) Legalábbis én igy tudom
    Kensin  
    2004. okt. 22. 08:56 | galéria | válasz | #45
    Na és akkor mi van, ha mongyuk elindul a vonat, a fékező rendszer meg bemondja az unalmasat?

    Paff
    Csudri  
    2004. okt. 22. 08:51 | galéria | válasz | #44
    Nem csak az ellenkezik, hogy gyorsabban menni a fénynél? A többivel mi a problem?
    2004. okt. 22. 06:16 | galéria | válasz | #43
    de ha kiépül a mars bázis, akkor jön a doom3 ^^ (és akkor majd az elejére biggyeszthetik, h valós történeten alapuló játék :DDDDD)
    Cat  
    2004. okt. 22. 01:01 | galéria | válasz | #42
    meg elvi :) jelenlegi tudásunk szerint a fizika törvényeivel ellenkeznek a hasonlo dolgok
    FtranX  
    2004. okt. 22. 00:27 | galéria | válasz | #41
    szerintem főként technikai.
    2004. okt. 22. 00:10 | válasz | #40
    Tök jó, bolygóközi mágneses vonat.
    Kryon  
    2004. okt. 21. 23:51 | válasz | #39
    Newton 3. törvénye itt nem jelent gondot.Miért is?...Nos az űrállomások pályája ellipszis,ez kb.egy síkban lenne az űrhajóéval.Amikor az állomás az űrhajóhoz képest a pálya távolodó szakaszán van akkor +,közeledőben - impulzust kap.Ezek összege 0 ezért a pálya összességében stabil.
    Csudri  
    2004. okt. 21. 23:29 | galéria | válasz | #38
    Azt tudom, hogy még nem, úgyhogy nem kell itt a LOL, meg hasonló hasznos hozzászólás. Arra vagyok kíváncsi, hogy csak technikai akadályai vannak a dolognak vagy esetleg elvi is.
    2004. okt. 21. 23:22 | válasz | #37
    En meg tudom oldani
    Yetike  
    2004. okt. 21. 23:11 | galéria | válasz | #36
    Csudri  
    2004. okt. 21. 22:51 | galéria | válasz | #35
    Egyszerűen nem el, hogy ilyen terveken dolgoznak! Napvitorla, meg "meglölöm az űrhajót innen, aztán majdcsak elkapja valaki a másik bolygónál" tervek. Olyan hajtóművet fejlesszenek ki végre, amivel normálisan lehet közlekedni a világűrben!

    Tudom, hogy gyerekes, de ott van az Enterprise vagy a Millenium Falcon. Tudom, hogy sci-fi, de vajon meg lehet oldalni az olyan meghajtást? (A gyorsabban megyek a fénynél esetet most felejtsuk el.)
    jozzee  
    2004. okt. 21. 21:16 | válasz | #34
    egyszer ha sikerül, a legtökéletesebb helyváltoztató módszer lehet a teleportáció - addig persze iszonyú hihetetlen, abnormális jelenségekkel kellene megbirkóznia a kutatóknak: elhinni a hihetetlent, megérteni a megérthetetlent.Ehhez pl.a mai számítógépeket rohamléptekben kéne fejleszteni(meg sok minden mást) ahhoz, hogy esetleg bekövetkezzen egy sikeres kísérlet.....mondjuk már csak a szomszédos csillagok expedíciójához
    [NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
    2004. okt. 21. 21:09 | galéria | válasz | #33
    Hol olvastál te olyat, hogy ezt a közeljövőben akarják alkalmazni? Én csak olyat olvastam, hogy most folyik a rendszer fejlesztése, ahol többek között még űrbéli tesztet is le kell folytani, hogy bizonyítsák az elmélet működőképességét.
    [NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
    2004. okt. 21. 21:06 | galéria | válasz | #32
    Épp az elöbb írtam, hogy ez a megoldás akkor lehet/lesz már reális, amikor már kiépült egy alapvető marsi bázis - az ekkor már valószinüleg állandó (Föld-Mars közeli időkben állandó) ingajáratok lesznek. A bázis kiépítése azonban nem lehet akkora hókuszpókusz, ráadásul nyilván személyzet nélkül küldenék oda, akkor meg elég egy meglehetősen kíméletes (és hosszú ideig tartó) pálya is elképzelhető. Lassítás terén sokan kihagynak két fontos tényezőt: a marsi gravitációt és a marsi légkört. Egyfelől megfelelő pályán érkezve minimális üzemanyag felhasználásával, a marsi gravitáció segítségével is mars körüli pályára lehet állni. A másik dolog pedig a légköri fékezés, vagyis a mars légkörét súrolva áll pályára, és abban fékeződik le a test (persze némi hővédelem ez esetben nem árt).

    A rendszer állandó felügyeletett aligha igényel, a karbantartást meg elvégezhetik az időnként odalátogatva is.
    2004. okt. 21. 20:35 | galéria | válasz | #31
    Miért ne merne?
    Olvass bele mondjuk a "Hibás rajzok okozták a Genesis vesztét" c. cikkbe.
    RangeR  
    2004. okt. 21. 20:10 | válasz | #30
    Egészen biztos, hogy ott olyan emberek ülnek, akik még nem is hallottak a Newton 3. törvényéről. Szerintem írd meg nekik, mielőtt belekezdenek és aztán majd nem fogják érteni, hogy hol hibáztak. De a saját tervednek is biztos örülnének, amit a sufniban kidolgozol, mert gondolom, szerinted a nagy emberek mind így kezdték...

    komám, és még ilyet be is mersz írni ide???
    2004. okt. 21. 19:54 | válasz | #29
    És ennek a mágneses-sugár meghajtónak a motorját mivel hűtik majd???
    2004. okt. 21. 19:18 | válasz | #28
    szép álmok, szép elméletek..
    mrzool  
    2004. okt. 21. 19:15 | válasz | #27
    "A csökött ISS-t is évekig építették"

    Hm, átaludtam 10 évet, és végre elkészült?:))