[Magyarorszag.hu] A szakmai találkozón a kormányzat és a cégek informatikai szakértői arra keresték a választ, hogy az államnak mekkora szerepet kell vállalnia az IT-szektor szabályozásában.

Hirdetés

Az információ ha keveseké, hatalom, ha sokaké, akkor hajtóerő - ezzel a mottóval nyitotta meg az ötödik Internet Hungary konferenciát az informatikai miniszter, a rendezvény fővédnöke. A kormányzatban is egyre többen vannak, akik elkötelezettek az informatika iránt, a gazdasági minisztérium élére az informatikában járatos miniszter került, de hasonlóan vélekedik a munkaügyi és az egészségügyi miniszter is, Petrétei József igazságügyi miniszter pedig korábban is szószólója volt az e-nyilvánosságnak - mondta az Internet Hungary nyitóelőadásában Kovács Kálmán informatikai miniszter.

Az Informatikai és Hírközlési Minisztériumban (IHM) jelenleg a közigazgatási egyeztetés fázisában van az információs szabadságról szóló törvénytervezet, amelynek lényege, hogy minden közpénzből keletkezett adat közvagyonnak minősül, ezért elérhetővé kell tenni az interneten. A miniszter szerint a 19. században a sajtó, a 20.-ban a teljes média, a 21.-ben viszont az internet garantálja az információs szabadságot. A törvénytervezetet a tárca társadalmi vitára bocsátja.

Az IHM álláspontja az, hogy az államnak meg kell teremtenie a korrekt piaci verseny feltételeit, majd a további folyamatokat a gazdasági élet szereplőire kell bízni. A verseny feltételeit a január elsejétől hatályos új hírközlési törvény az internet terjedését segítő beruházási és adókedvezmények részben már megteremtették. Fontos feladat, hogy a hátrányos helyzetű rétegeket bekapcsoljuk az e-társadalomba - mondta a szakminiszter. A fogyasztók érdekeinek védelméről a nemzeti hírközlési hatóságnál a hírközlési fogyasztói jogok biztosa gondoskodik. Az informatika térnyerését a kultúrában és az oktatásban olyan PPP-konstrukciókban megvalósuló megoldások segítik, mint a közháló, a Sulinet és a NAVA projektek.

Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter az előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy hazánkban már megvannak a felkészült, magasan kvalifikált szakemberek, az erőforrásokat ezért inkább a gyártásra, az exportlehetőségek felkutatására, és a termékek marketingjére kell összpontosítani. A miniszter azt ígérte, hogy munkája jelentős részét az e célok érdekében folytatott tárgyalások teszik majd ki. A miniszter célja, hogy lerövidítse a pályázatok leadása és a megítélt támogatások kifizetése közötti időt. Kóka János kiemelte, hogy a májusban csatlakozott tíz uniós tagország közül hazánkban a legmagasabb az IT-szektor GDP-n belüli aránya. Önálló program az NFT-ben

A második Nemzeti fejlesztési tervben önálló operatív program foglalkozik majd az informatikai fejlesztésekkel - mondta Baráth Etele európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter. Felhívta a figyelmet, hogy a következő két évben összesen 1300 milliárd forint értékű fejlesztési forráskihasználásra kell minél hatékonyabb ötletekkel, projektekkel pályázniuk a civileknek, a cégeknek és az önkormányzatoknak. A második NFT megalkotására programiroda alakul, a tervezetet november 6-a után társadalmi vitára bocsátják.

Magyar Bálint oktatási miniszter bejelentette, hogy a tárca konstrukciót dolgoz ki, amellyel notebook számítógépekhez juttathatja a pedagógusokat. A miniszter hangsúlyozta, hogy 2005-től évente 4,5 milliárd forint normatív támogatás áll majd rendelkezésre informatikai fejlesztésekre. Az iskolák számítógép-ellátottságának növelésére három-négy éves lízingkonstrukciót dolgoznak ki, amely lehetővé teszi, hogy az iskolák folyamatosan fejlesszék, majd idővel lecseréljék a gyorsan elavuló számítógépeket.

Az oktatási informatikában a határozott állami szabályozás a domináns, Magyar Bálint erre példaként a Sulinet digitális tudásbázis tananyagait, Fábri György akadémikus pedig a Mindentudás Egyetemének ismeretanyagát említette. Fábri szerint a közönség igenis igényli az akadémikusok által képviselt konzervatív értékek mentén felépített ismeretanyagot.